Ikt.szám: 50-16/2013. OM: 030869 LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Liget Óvoda nevelőtestülete Debrecen 2013.10.01. 1
TARTALOM 1. ÓVODÁNK ADATAI 4. oldal ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP 5. oldal 2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 6. oldal 2.1. Személyi feltétel 7. oldal 2.2. Tárgyi feltétel 8. oldal 3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK 9.oldal 3.1. Szükségletek szerepe 12.oldal 3.2. Tevékenységek szerepe 13.oldal 3.3. Képességek szerepe 15.oldal 4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 16.oldal 4.1. Objektív feltételek 16.oldal 4.2. Szubjektív feltételek 17.oldal 5. A TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI 18.oldal 5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés 18.oldal 5.2. Gondozással kapcsolatos feladatok 21.oldal 5.3. Egészséges életmódra nevelés 22.oldal 6. A FEJLESZTÉS TARTALMA 23.oldal 6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás 23.oldal 6.2. Társas, közösségi tevékenységek ünnepeink, érzelmi, erkölcsi, nevelés 29.oldal 6.3. Munka jellegű tevékenység 32.oldal 6.4. Szabadidős tevékenység 35.oldal 7. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 36.oldal A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek 7.1. Anyanyelv 36.oldal 7.2. A külső világ tevékeny megismerése 38.oldal 2
A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglakozások 7.3. Művészeti tevékenységek 44.oldal 7.3.1. Veres, mese 44.oldal 7.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 46.oldal 7.3.3. Ének-zene, énekes játék, tánc 49.oldal Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő tevékenységek 7.5. Mozgás 54.oldal 8. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI 58.oldal 8.1. A fejlesztés módszere 59.oldal 8.2. A fejlesztés kerete 59.oldal 8.3. A nevelés időkeretei 60.oldal 9. A SZÜLŐ, GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 62.oldal 10. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 63.oldal 11. GYERMEKVÉDELEM 65.oldal 12. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 67.oldal 13. SAJÁTOS ARCULATUNK 68.oldal 14. ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 78.oldal LEGITIMÁCIÓ MELLÉKLETEK Program megvalósításához szükséges Nevelőmunkát segítő játékok, eszközök jegyzéke Nevelőtestületi jegyzőkönyv és jelenléti ív Szülői munkaközösségi jegyzőkönyv és jelenléti ív 3
1. ÓVODÁNK ADATAI Neve: Liget Óvoda Székhelye: Debrecen, Bartók Béla u. 78. Telephely címe: Debrecen, Babits Mihály u. 2-4 Debrecen, Tessedik Sámuel u. 218. Fenntartó szerv neve: Az óvoda vezetője: A program benyújtója: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Illés Jánosné Az óvoda vezetője és nevelőtestülete 4
ÓVODAKÉP Célunk, megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett, érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges környezetben, az egyenlő hozzáférés elvére alapozva, változatos tevékenységeket biztosító, egyéni képességeket kibontakoztató, befogadó óvodai élet megteremtése. Bizony, hogy játszunk, vígat, nevetőst, Ravasz kis Törpét, óriást, erőst; lesz móka, tánc és ének is vidám, Minden amit csak gyermekszív kíván; És mind azért van, játszik, zeng, zenél Kis gyermekem, hogy te boldog legyél! /Várnai Zseni/ GYERMEKKÉP A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva, az életkorból adódó szenzitivitásra alapozva, az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve kívánjuk a leghatékonyabban megvalósítani a gyermekek fejlesztését. Szeretnénk elérni, hogy boldog, empatikus, személyiségükben fejlett, új ismeretek befogadására képes gyermekek váljanak óvodásainkból. A fejlődő személyiség felépítéséhez támpontok kellenek. A biztonsághoz szabadság és következetesség egyaránt szükséges. /dr. Kozéki Béla/ 5
2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 1987. óta integrált intézményként működünk, két telephelyen, 2013. novemberétől három telephelyen. A Bartók Béla úti óvodát (központi) 1925-ben alapították a Hatvan utcai Kertben", 75 férőhelyes. A Babits Mihály utcai óvoda a Kertvárosban" található, 1948-ban épült, 65 férőhelyes. A Tessedik Sámuel utcai óvoda a Kertvárosban" található, 2013-ban épült, 75 férőhelyes. Óvodáinkra jellemző, hogy gázfűtéses, téglaépítésű, kertségi környezetben elhelyezkedő, családias hangulatú, három osztott csoportos, melegítőkonyhás, nagy udvarral, kis gyakorlókerttel rendelkező óvoda. Mindkettőhöz szolgálati lakás tartozott, melyekből jól felszerelt tornaszoba került kialakításra. Az új óvoda tornateremmel rendelkezik. A gyermekek túlnyomó többsége a környezetünkben lévő kertes családi házakból érkezik, de a közeli lakótelepről is járnak óvodánkba. Intézményünkkel szemben a szülők segítőkészsége évek óta töretlen, az ő támogatásuk nélkül nem tudnánk gyermekeink számára biztosítani mindazt az élményt, azokat a különlegességeket, amelyek által ismereteik bővülnek, tudásuk gyarapszik, s egészségesebben fejlődnek. A tudatosan épített jó kapcsolat lehetővé teszi az inkluzív nevelés értékeinek direkt és indirekt közvetítését is. 6
Az intézmény kihasználtsági mutatói: ÉV GYERMEKLÉTSZÁM KIHASZNÁLT-SÁG 2008. 150 120% 2009. 148 106% 2010. 141 101% 2011. 150 107% 2012. 146 104% 2008. júniusában a alapító Okirat szerint maximálisan felvehető gyermeklétszám 125- ről 140-re változott. 2.1. Személyi feltétel Az óvoda alkalmazotti létszáma: 35 fő 1 óvodavezető 2 óvodavezető helyettes 14 óvodapedagógus 1 óvodatitkár 1 adminisztrátor 1 pedagógiai asszisztens 8 nevelőmunkát segítő dajka 3 konyhás 3 fűtő-udvaros 1 takarító 7
Óvodapedagógusok szakmai végzettsége, képesítése Az alapképzésen túli képesítések - közoktatási vezető - szociálpedagógus - fejlesztő pedagógus - tehetségfejlesztő - játék- és szabadidő pedagógus - mentálhigiénikus Az intézmény személyi feltétele lehetővé teszi a pedagógiai programban rögzített nevelési feladatok megvalósítását. 2.2. Tárgyi feltétel Az óvoda épülete kertes házak között, egészséges környezetben helyezkedik el. Udvara a gyermekek számára ideális méretű, árnyas, ligetes. Megtalálhatók a különböző talajfelületek (homok, beton, fű, kavics). Virágos és veteményes kertjeink mellett különböző gyümölcsfáink is vannak (meggy, cseresznye, barack, nóra-bóra). Csoportszobák száma: 9. Itt történik az étkezés és a pihenés is. Egyéb funkcionális helyiségek: gyermeköltöző, mosdó elkülönítő- és fejlesztőszoba tornaszoba tornaterem nevelői szoba óvodatitkári iroda melegítő konyha felnőtt étkező, felnőtt öltöző 8
vezetői iroda raktár szertár kazánház Rendelkezünk: projektorral, írásvetítővel,diavetítővel, CD lejátszóval, erősítővel, fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval, digitális fényképezőgéppel. Csoportszobai és udvari játékkészletünket bővítjük, pótoljuk, de szakmai eszköztárunkkal együtt folyamatos fejlesztése szükséges. 3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK Intézményünk helyi pedagógiai programját az eddig alkalmazott eredményes nevelési módszereink a feltételeink, adottságaink a kialakított sajátos arculatunk az óvodapedagógusok egyéniségének leginkább megfelelő a szülők körében elfogadott, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálásával és az óvodai Nevelés Alapprogramjának figyelembevételével dolgoztuk ki. E program a gyermeki tevékenységre épülő nevelést állítja középpontba, amely egyezik hitvallásunkkal. Célunk tevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása. 9
Programunk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Külön hangsúlyt fektetünk a gyermeki szükségletek kielégítésére, az egyenlő esélyek biztosítására, a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítására, az egyéni differenciált fejlesztésre és tehetséggondozásra. A nevelés személyiségformálás, amelyben a képességek kibontakoztatásának van központi szerepe. A program az életre nevelést a későbbi fejlődés alapjaként kezeli, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket. A nevelőtevékenységek rendszere, a nevelés eszközei: játék és tanulási tevékenység társas közösségi tevékenység munkatevékenység és szabadidős tevékenység Ezek a cselekvések a gyermeki öntevékenységen alapulnak, így örömforrást jelentenek a gyermek számára. A gyermekek spontán fejlődnek a játék és a tevékenységek végzése során, illetve az óvodapedagógus tudatosan irányított fejlesztése által. Feladatunk a pedagógiai optimizmusra alapozva minél jobban megtervezni, megszervezni a gyermekek tevékenységeit úgy, hogy ezek a személyiségfejlesztés érdekében rendszert képezzenek. Biztosítását a folyamatos napirend lehetővé teszi, így érdeklődésüknek, igényüknek megfelelően kapcsolódhatnak be a különböző tevékenységekbe. Ezáltal lehetőség nyílik az egyéni bánásmódra, arra, hogy a gyermeket önmagához képest megfelelően fejlesszük. Az óvoda feladata, hogy ellássa a tehetségkutatással és tehetséggondozással a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, valamint a 10
gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva kívánjuk a leghatékonyabban megvalósítani a gyermekek testi, lelki fejlesztését, képességeik kibontakoztatását Szeretnénk elérni, hogy egy boldog, nyugodt, tevékenységekben gazdag kisgyermekkort biztosítsunk itt az óvodában, és önálló, új ismeretek befogadására nyitott, pozitív énképű gyerekek kezdjék majd az iskolát. Elveink megegyeznek a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programban megfogalmazott alapelvekkel: Gyermekközpontúság: elvekben és a gyakorlatban Nevelés elsődlegességének hangsúlyozása A nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a tevékenységnek Nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása Esztétikus környezet megteremtése A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra. A gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül A gyermekek fejlődéséhez sürgetés mentes egyéni utak biztosítása A gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása. A gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése. A gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése A gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása." 11
Programunk nevelési célját a gyermekek 1. szükségleteinek 2. tevékenységeinek 3. képességeinek figyelembe vételével az egyéni adottságokból kiindulva lehetséges megoldani. 3.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Gyermekeink különböző szokásokat, élményeket, igényeket hoznak a családi környezetből magukkal, amikor az óvodánkba érkeznek. Mindannyian abban hasonlóak, hogy fejleszteni csak akkor lehet őket, ha a szükségleti hierarchia alapján testi, lelki igényeiket kielégítettük. A gyerekek érzelmi szükségleteinek különbözősége már a beszoktatás ideje alatt megmutatkozik, ezért intézményünkben lehetőség van az anyás-apás fokozatos beszoktatásra. Ez folyamatos átmenetet biztosít a család és az óvoda között, és nagymértékben tompítja a családtól való elszakadás fájdalmát. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermekek biztonságban, szeretetben érezzék magukat, vidám légkörben töltsék egész napjukat, és jól beilleszkedjenek a közösségbe. Így a gondozás, amely alapvető feladatunk, hozzájárul a növekedéshez, fejlődéshez, egészségmegőrzéshez és a helyes életritmus kialakulásához. Az érzelmi biztonság, a jó hangulat megteremtését a reggeli üdvözléssel kezdjük, ami a gyerekek számára azért fontos, mert érzik, hogy örülünk érkezéseiknek, fontosnak tartjuk őket. Ez a pár mondatos, egyéni beszélgetés alkalmat ad arra, hogy megismerjük a gyerekek pillanatnyi testi és lelki állapotát, aminek ismeretében tervezzük tovább közös napunkat. A fejlődő gyerekek életében az étkezés - mint alapvető testi szükséglet - 12
kiemelt helyet foglal el. Az eltérő családi szokások miatt folyamatos tízóraival biztosítjuk az optimális étkezést. Gyermekeink egy meghatározott időintervallumon belül bármikor étkezhetnek, a folyadékpótlást pedig egész nap biztosítjuk számukra. A szükségletek életkoronkénti változásának ismeretében a délutáni pihenés idejét középső- és nagycsoportban szükség szerint csökkentjük. A nem alvó vagy már felébredő gyerekeket arra szoktatjuk, hogy ne zavarják alvó társaikat. Ez a folyamat jó lehetőséget biztosít a tolerancia és az empátia fejlesztéséhez. A szükségletek alapvető kielégítésére, a gondozásra tehát azért fektetünk nagy hangsúlyt, mert ezzel alapozzuk meg a gyerekek egész személyiségfejlődését, így teremtünk egy olyan környezeti harmóniát, ami lehetőséget biztosit a további tudatos fejlesztésre. Az óvodapedagógus feladatai Egészséges óvodai környezet megteremtése Testi, lelki komfortérzet biztosítása - szeretet, biztonság, táplálkozás. Nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkör,- minden óvodai dolgozó pozitív attitűddel forduljon a gyerekekhez Állandó, egészséges napirend alkalmazása. 3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél érdekében A nevelési módszereink meghatározásakor figyelembe vettük a 3-7 éves korú gyermekeknek azt az életkori sajátosságát, hogy a megismerési folyamat cselekvéshez társul és a gyerekek gondolati szintje is nagyrészt tevékenységhez kötött. Bármilyen cselekvés, mozgás felkelti figyelmüket, és utánzásra ösztönzi őket. Tevékenységi vágy él bennük ami az önkifejezés forrása, valamint a felfedezésnek, a kíváncsiságnak és a képzeletnek az alapja. Ezért óvodai nevelésünk során minden nap lehetőséget adunk az önállóan választott tevékenykedésre. 13
Csoportjainkban figyelembe vesszük, hogy a nap folyamán gyakran változtatnak tevékenységet a gyerekek, ezért biztosítjuk a megfelelő időt, helyet, eszközöket a változatos, többféle tevékenységhez. A tevékenységek ideje életkoronként különböző, kiscsoportban változtatja a gyermek leggyakrabban elfoglaltságát, míg a választott tevékenységek száma a nagycsoportra egyre szűkül és a ráfordított idő nő. A gyerekek fejlesztése során a különböző műveltségtartalmakat komplex formában jelenítjük meg a tevékenységekben. A komplex tevékenységek alatt formálódik a legsokoldalúbban a gyermek, mert ilyenkor a nevelő hatások kölcsönösek, erősítik egymást. A belső szükségletek kielégítését azonban mindig figyelembe vesszük, egész napunkat áthatja a játékosság, az önmegvalósítás és a belső aktivitás kiteljesítése. A gyerekek utánzási vágyát, a felnőttek modellszerepét akaratlanul is felhasználjuk. Lehetőséget biztosítunk a tevékenységek gyakorlására, a próbálkozásra, hiszen a sikerélmény a személyiségfejlődésben nélkülözhetetlen. A tevékenységek kialakításakor a gyerekek eddigi tapasztalataira építünk, aktívan kihasználjuk aktuális élményeiket, de megvalósítjuk a tudatos élményszerzést is. Figyelembe vesszük a csoport fejlettségi szintjét, ugyanakkor differenciálunk tevékenységek között és tevékenységen belül is. Mindig szem előtt tartjuk az élményszerűség fontosságát, a folytathatóságot, folyamatosságot. A felfedezés lehetősége gyermekeinket erősen motiválja, ezért elengedhetetlennek tartjuk a tudatosan megtervezett, rácsodálkozást kiváltó tevékenységeket. Egész óvodai életünket a tevékenység hatja át, amelyek tudatosan tervezve és összekapcsolva optimálisan fejlesztik a gyermeki személyiséget. Az óvodapedagógus feladata Minél több, minél változatosabb tevékenységek biztosítása. Megfelelő feltételek kialakítása, idő, hely, eszközök, ötletek. A gyermeki vágyak, ötletek figyelembe vétele, az önérvényesítés támogatása A tevékenységek egymásra épülésének pedagógiailag tudatos tervezése. 14
3.3 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében Óvodai életünkben a társadalmilag szükséges képességek fejlesztése a feladatunk. A képességek egymással kölcsönhatásban állnak és számtalan részképességből tevődnek össze, amelyek belső hierarchiát alkotnak. Ezért a fejlesztéshez nem csak a képességek szintjét, hanem a részképességek hiányát is ismernünk kell. A gyermekek képességeit megfigyelés, felmérés alapján rögzítjük, ez lehetővé teszi a fejlesztési terv elkészítését, és a rendszeres szintfelméréssel ellenőrzött tudatos fejlesztést.. A képességfejlesztés alapja a tevékenység. Óvodánkban a kooperációs és kommunikációs képességeket különösen fontosnak tartjuk. Ezek a képességek segítenek a közösségi érvényesülésben, biztosítják az egyén önkifejezését. Ebben az életkorban ezek a képességek intenzíven fejlődnek, jelen vannak a gyerekek tevékenységeiben, ezért a tevékenység nemcsak alapja, hanem célja is a képességeknek. A kommunikációs és a kooperációs képességeket ezért beszélgetést és együttműködést igénylő tevékenységekkel erősíthetjük, gyakoroltathatjuk a legjobban. Képességfejlesztési alapelveink (Dr. Delin Dr. Fráter K. értelmezésében) Óvodáskorban tevékenységben fejlődnek a képességek. A tevékenységeket belső indítékokra kell építeni (érdeklődés, pozitív beállítódás). A legmegfelelőbb tevékenységet kell megszervezni a fejlesztéshez. A tevékenységet sokszor kell gyakoroltatni ahhoz, hogy alkalmazóképes tudás alakuljon ki és stabilizálódjon az igényszint. Egyénenként kell ismerni a képességek fejlődését (a részképességeket is). Szükség van az aktivitásra, önállóságra, erőfeszítésre. Figyelemmel kell lenni a fejlődés egyéni ütemére. A figyelem nem tevékenység! 15
Az egyéni és a mikrocsoportos fejlesztés a leghatékonyabb. Leghatékonyabb módszerek: - mozgásos - nyelvi szabályjátékok - értelemfejlesztő, stb. Az óvodapedagógus feladatai Képességfejlesztő tevékenységek folyamatos biztosítása. Szintfelmérés. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Differenciálás, a gyermek önmagához viszonyított fejlesztése, értékelése. Pozitív megerősítés. Kiemelt figyelem a HH, HHH, SNI-s gyermekek képességfejlesztésére, egyenlő esélyeinek biztosítására. A különbözőségek elfogadására nevelés. 4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A gyermek spontán fejlődése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen befolyásolják, mellyel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést. 4.1. Objektív feltételek: az épület; az udvar; a tárgyi és szakmai eszközök; a környezet. Pedagógiai célunk a kooperáció és kommunikáció gyakorlása, ebből adódó feladataink az objektív feltételek lehetőségekhez mért javítása, legcélszerűbb hasznosítása (nyitott csoportszobák, meghatározott időben átjárhatóság, egy nagyobb, egybefüggő téren kívül, sok kis kuckó, leválasztható rész, amely összességében átlátható). 16
Az udvar egybefüggő, különböző talajnemű, bizonyos sajátos tevékenységek végzésére alkalmas. Kertészkedés is biztosított. Tervünk a Babits utcai óvodában egy kavicsos udvarrész, a Bartók útiban pedig egy udvari foglalkoztató kialakítása, amelyhez lehetőségeink adottak. A Tessedik utcai óvodában folyamatos növénytelepítéssel, kiskert létrehozásával biztosítjuk az egészséges környezet kialakítását. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek tevékenykedtetésére elegendő eszköz álljon rendelkezésre (játékszer, munkaeszköz, tornaszer, művészeti tevékenységek alapeszközei). Eszközigényünk ezt tükrözi. A környezetünk általunk alakítható, szépíthető, amelynek formálásában a gyermekek is tevékenyen vesznek részt. 4.2. Szubjektív feltételek: a kiegyensúlyozott, derűs légkör, az óvodai dolgozók modell szerepe, az óvónőgyermek aktív együttműködése, az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő együttműködése,és a környezetben élők hatása. Az óvodai nevelés során a legfontosabb alapelv a derűs, nyugodt, meleg, nyílt és szeretetteljes óvodai környezet kialakítása, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. A kiegyensúlyozott légkör alapfeltétele a megfelelő napirend, ami a gyermek számára egy megszokott életritmust biztosít, lehetővé teszi az elmélyült játékot. Folyamatos napirendünk miatt a délelőtti és délutáni étkezésnél csak az időtartamot határozzuk meg. Az ebédnél a középső csoport második félévében vezetjük be a naposi rendszert, addig önkiszolgálás történik, de ennek ideje a gyermekcsoport összetételétől függ. 17
Engedjük, hogy a határok és a szabályok figyelembe vételével döntsenek, érvényesüljön akaratuk. Figyelembe vesszük elképzeléseiket, növelve önállóságukat. Ha megfelelő érzelmi kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel, nyitottá válnak, félelem nélkül elmondhatják örömüket, bánatukat, csínytevéseiket, amellyel az igazmondásra szoktatjuk őket. Kiemelkedően fontos az óvodapedagógus szerepe, mert a kisgyermeknél a példa a leghatásosabb nevelő erő. A gyermek utánzás útján tanul, nem mindegy, hogy jelenünk meg, mit és hogyan mondunk, milyen értékeket közvetítünk a gyermekek számára. A napi élet megszervezésében segítőtársunknak kell tekinteni a dajkát és a pedagógiai asszisztenst. A dajka is, mint a pedagógiai asszisztens, hat a gyermekekre, ő is nevel, tudnia kell, hogy milyen rendszer, milyen elvek alapján nevelünk, azon túl, hogy tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek. Ő is minta, kommunikációja és tevékenysége modell értékű. Hatással van nevelőmunkánk alakulására a környezetben élő emberek véleménye, melyre figyelnünk kell, ők is erősíthetik az óvoda hírnevét. 5. TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI 5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés A zökkenőmentes, kiegyensúlyozott, tevékenységekkel teli óvodai életünk alapja a megfelelő szokásrendszer. 18
A szokások kialakítását már a gyermekek első óvodai napján elkezdjük. Alakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson nyugszik, ezért itt is kiemelt szerepe van az óvodapedagógus példamutatásának és a közvetlen, szeretetteljes óvodapedagógus-gyermek kapcsolatnak. A szokásalakításban a cselekvés, a tevékenység az elsődleges, ami ebben az esetben is a gyermekek öntevékenységére és aktív együttműködésére épül. A szokások kialakulása a rendszeres napi gyakorláson múlik, következetességet igényel tőlünk, ezért nem tehetünk kivételt, a folyamatosságot nem szakíthatjuk meg. A kialakítás során mindig célokat tűzünk ki, feladatok elé állítjuk a gyermekeket, a végrehajtást ellenőrizzük, értékeljük. A célok kitűzésénél mindig a gyermekek életkori sajátosságait és adottságait vesszük figyelembe, mert a túlzott vagy alultervezett elvárásaink gátjai lehetnek a szokás kiépülésének. Nevelésünk eredményeként a jól kialakított szokások szokásrendszert alkotnak - a gyermekek már automatikusan cselekednek, a cselekvés már nem kíván tőlük akarat kifejtést - megkönnyítve ezzel a gyermekek mindennapi életét. A szokásrendszer kialakulása érdekében az egy csoportban dolgozók, azonos követelmények elé kell, hogy állítsák a gyermekeket. Szokásrendszer területei: napirend szokásai társas, közösségi együttélés szokásai az egészséges életmód szokásai a tevékenységek megvalósulását elősegítő szokások. Beszoktatás Beilleszkedés Óvodai nevelőmunkánk megalapozása a beszoktatással veszi kezdetét, hiszen a gyermekek egész későbbi óvodai életére kihat a beilleszkedés minősége. 19
A beiratkozás napjaiban elbeszélgetünk, megismerkedünk a szülőkkel és lehetőség szerint a gyermekekkel is. Ezt megelőzően HIVOGATÓ keretében bemutatjuk óvodánkat, a leendő óvodapedagógusokat, betekintést adunk csoportjaink életébe. Óvodánkban évek óta anyás-apás beszoktatás folyik. Az új gyermekek fogadására a csoportba régebben járó gyerekeket előkészítjük, hogy már az ismerkedés időszakában szeretetteljes légkör, nyugodt, barátságos hangulat várja őket. A beilleszkedés általában 1-2 hétig tart, de ennek időtartama - gyermeki és szülői igények figyelembe vételével - változhat. A gyermekek és a szülők először 2-3 órát együtt, majd fokozatosan egyedül egyre több időt tölt el a gyermek óvodánkban. Mivel egyszerre több új gyermeket is fogadunk, ezen idő alatt mind két óvodapedagógus hosszabb ideig tartózkodik intézményünkben. A pedagógusoktól ez az időszak még több gyengédséget, szeretetet, odaadást, empátiás készséget és türelmet igényel, hisz egyetlen gyermektől sem várhatjuk el, hogy azonnal bekapcsolódjon a csoport életébe. Várnunk kell a gyermekre - utánzási hajlamára építve, bizalmát elnyerve - hogy önként bekapcsolódjon a tevékenységekbe és beilleszkedjen. Ezért már a beszoktatás kezdetétől fogva énekelgetünk, mondókázgatunk, bábozunk, változatos szabadidős tevékenységeket ajánlunk fel a gyerekeknek, lehetővé tesszük számukra, hogy kedvenc játékszereiket behozhassák a csoportba. Azzal, hogy a szülők együtt lehetnek gyermekeikkel az óvodában, így betekintést nyerhetnek munkánkba, ami alapja lehet a harmonikus, partneri szülőpedagógus kapcsolatnak. 20
5.2. Gondozással kapcsolatos feladataink Óvodai nevelőmunkánk alapvető feladata, megalapozó tevékenysége a gondozás. A gyerekek zavartalan fejlődéséhez, egészségük fenntartásához elengedhetetlen követelmény megfelelő gondozásuk. Célja, hogy a gyermek igényes legyen önmagával és környezetével szemben, és tanulja meg magát önállóan ellátni. Gyermekeink óvodai életét úgy szervezzük, hogy azt a folyamatosság és rugalmasság jellemezze: várakozás és sorakozás nélkül, nyugodt, kellemes légkörben végezhessék a tisztálkodással, étkezéssel, öltözködéssel, WC használatával kapcsolatos teendőiket. A gondozási feladatokat az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt ellátja, de tervezése, irányítása az óvodapedagógus feladata. A gondozási feladatok végzése közben bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat kialakítására törekszünk. A gondozáshoz tartozó szokások kialakításában is a rendszeresség, a következetesség, a differenciált segítségadás, az egyéni bánásmód érvényesül, kiemelt figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Ezen a téren is fontos a családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakításáról és követelményeiről. 21
5.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai Az egészséges életmódra nevelés elsődleges feladata a gyermekek egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életvitel megalapozása. Mindez magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Nevelési feladataink megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egészséget támogató, balesetmentes környezet kialakítása, megléte: biztonságos, a gyermekek mozgás és játékigényét kielégítő udvari játékok, megfelelő méretű, jól kialakított udvar, tiszta levegőjű (szellőztetett), megfelelő hőmérsékletű, világos, tiszta, ízléses csoportszoba, és a gyermekek egészségét védő, fejlesztő óvodapedagógus. Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb feladata a gyermekek egészségének megtartása, szervezetük edzése, ellenállóvá tétele. Mindez nem egy különálló pedagógiai feladat, hanem mindennapos, folyamatos tennivalókat takar. A gyermekek mozgásigényét maximálisan kielégítjük: A szabadban is és a csoportszobában is különböző mozgásos tevékenységeket biztosítunk. Sétákat, kirándulásokat szervezünk. Mindennapi testnevelést tartunk. A mozgásöröm fenntartásával, a rendszeres testmozgás megszerettetésével az egészséges életvitelt alapozzuk meg. Ügyelünk arra, hogy minden nap elegendő időt tölthessenek a szabadlevegőn. A gyermekek óvodai életét úgy szervezzük, hogy elkerüljük egyoldalú terhelésüket, és a nap folyamán felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Megteremtjük a kellemes, nyugodt légkörű pihenés és alvás feltételeit. A gyermekek bioritmusának megfelelő napirendet próbálunk kialakítani. 22
6. A FEJLESZTÉS TARTALMA Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el, egymást átszőve, komplex módon érvényesülnek. A nevelés tervezésekor is egységben gondolkodva a tervezett tevékenységből indulunk ki. A tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért ennek tervezését is az egymáshoz való kapcsolódás jellemzi. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas, közösségi tevékenység, ünnepeink 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység. 6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás - tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves gyermekek legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége, így nevelésünk leghatékonyabb eszköze, a gyermeki személyiség legfőbb formálója. A játék lehetőséget ad a kreativitás fejlesztésére, erősítésére. Célunk olyan tulajdonságok kialakítása, amellyel az életre való felkészülést elősegítjük, hiszen a játék kicsiben maga az élet. Feladat Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk az elmélyült, tartalmas játékra. Játékirányításunk a gyermeki játék szabadságát tiszteletben tartó legyen. Fejlődjön a gyermekek értelme, érzelme, akarata, fizikai kitartása. Figyeljük a gyermek spontán élményszerzését, mert ebben a pedagógiai alaphelyzetben valóban a gyermek képességeire építve, azt alapul véve tudjuk fejleszteni. 23
A játék tehát olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat direkt és indirekt irányítási móddal a fejlesztésre. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki, ami később a társadalomba való beilleszkedést elősegítheti (az együttjátszás, az önállóság, a másik játékának tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség, stb.). A játéktevékenységek többféle élményhez kötődnek: a tevékenység forrásaként megélt élmény, a játék tevékenységében átélt élmény, környezeti forrásból átélt élmény, ide értve a médiumok hatását is. Játékfajták A gyakorló játék lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése. A gyakorlással különböző funkciók fejlődnek. A legkisebbek jellemző játéka. Az egyszerű mozgásos játékok mellett a homokszitálás, formázás, gyúrás, vízöntögetés az udvari gyakorlójáték örömteli alkalmai. A szimbolikus és szerepjáték nyújtja a legtöbb lehetőséget nevelési szempontból. A gyakorló játékban bontakozik és az óvodáskor végére teljesedik ki. Ez a játékfajta az önnevelés mellett a társas viselkedés gyakorlásának legjobb alkalma. Lehetőséget teremtünk a szimbolikus szerepjátékokhoz a feltételek tudatos alakításával, biztosítjuk a szerepjáték lehetőségét a csoportban és az udvaron egyaránt. A szerepek eljátszása közben képesek a gyerekek a cselekvések összehangolására. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a szerepek elosztásában, a játékeszközök megválasztásában, a játékszabály betartásában. 24
Barkácsolás igénye a szerepjáték egy magasabb szintjén fejlődik ki, mely a nagyobbak tartalmas tevékenysége. Kibontakozásának lehetőségét a csoportszobákban és az udvaron is biztosítjuk. Dramatizálás, bábozás a szerepjátékot gazdagítja. Forrása lehet irodalmi, esztétikai élmény, bármilyen tapasztalat, elképzelés. A bábjáték igazi kifejezőeszköze a mozgás, ami vizuális élményt is jelent a gyermekeknek. A bábjátékban közvetlenül nyilvánulnak meg, gátlásaik feloldódnak, saját érzelmeiket is eljátsszák, ami személyiségfejlesztő hatású. A szerepek átélését jelzésszerű jelmezek, kellékek, díszletek biztosításával tesszük élményszerűbbé. Szülői gyűjtőmunkával, és közösen készített eszközökkel gazdagítjuk eszköztárunkat, erősítve a kreativitást, alkotókedvet, tompítva a fogyasztói társadalom negatív hatásait. Építő és konstruáló játék magáért az alkotásért folyik, de a szerepjáték gazdagítására is szolgál. Az alkotás igénye, öröme a kreativitás mellett értelmi és társas képességeiket is fejleszti. Kedvelt játékaik a különböző méretű és formájú faépítők, az összerakható faautók, vasúti sínek és szerelvények, s a homokban folyó építkezések. Szabályjátékok, mozgásos, valamint értelmi funkciókat aktivizáló játékféleségek. Természetes módon épülnek be mindennapi nevelőmunkánk folyamatába. A gyermekek a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit, a szerénységet, a mértéktartást, az eredményre törekvést. Óvodánk adottságaiból adódóan az egyes korcsoportok közösen használják az udvari játszóterületeket, amit a téli időszakban is maximálisan kihasználunk. Teljes az átjárhatóság az egy-egy udvarrészen irányító, segítő pedagógusokhoz, a testvérek együtt játszhatnak, a szabad játéknak semmi sem szab határt. Az épületen belül csak két csoport átjárhatósága biztosított (pedagógusok megbeszélése alapján játékidőben). Gondolkodunk az épületen belüli teljes átjárhatóság megoldásán, hiszen ez lehetővé tenné a kommunikáció és kooperáció gyakorlását újszerű szituációkban. 25