PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...4 1.1. Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya...4 1.1.1. Az SZMSZ tartalmát meghatározó jogszabályok...4 1.1.2. Az intézmény alapadatai (név, alapító okirat száma, kelte, alapítás időpontja)...5 1.2. Az intézményben folytatott tevékenységek...6 1.2.1. Alaptevékenységek...6 1.2.2. Rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek...10 2. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása...11 2.1. Az intézmény szervezete...11 2.1.1. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra)...11 2.1.2. A szervezet működési rendje...12 2.1.3. A szervezeti egységek megnevezése, feladataik...12 2.2. Az intézmény irányítása...14 2.2.1. Az intézmény vezető testülete (munkakör megnevezése, feladat és hatásköre, munkaköri leírás-minták)...15 2.2.2. Kibővített vezetőség (munkakör megnevezése, feladat és hatásköre, munkaköri leírás-minták)...15 2.2.3. Az intézményvezető felelőssége, jogköre...17 2.2.4. A helyettesítés rendje...17 2.2.5. Az intézmény képviselete, a képviselet szabályai (kiadványozás, a feladat és a hatáskör átruházásának rendje)...17 2.3. Az intézmény további dolgozói...17 2.3.1. A nevelőtestület, a pedagógusok...17 2.3.1.1. A nevelőtestület tagjai...17 2.3.1.2. Szakmai munkaközösségek...19 2.3.2. Az alkalmazotti közösség nem pedagógus tagjai...21 2.3.2.1. Munkakörök (feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták)...21 2.3.2.2. Hatáskörök gyakorlásának módja...21 2.3.2.3. Felelősségi szabályok...21 3. Az intézmény közösségei, valamint a kapcsolattartás módja és rendje...21 3.1. Az iskola és a kollégium közösségei...21 3.1.1...Az Intézményi Szék...22 3.1.2...Az Intézményi Tanács...24 3.1.3...Az alkalmazotti közösség...27 3.1.4...A nevelőtestület...28 3.1.5...A szülők közösségei...30 3.1.6...A tanulók közösségei...33 3.1.7...Az iskola és a kollégium közösségeinek kapcsolattartása...35 3.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja...39 4. Az intézmény működési rendje...42 4.1. Az iskola...42 4.1.1. A benntartózkodás rendje...42 1
4.1.1.1. A vezetők benntartózkodási rendje...42 4.1.1.2. Az alkalmazottak benntartózkodási rendje...42 4.1.1.3. A gyermekek, tanulók benntartózkodási rendje...42 4.1.2. A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel...44 4.1.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete...45 4.1.4. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása...47 4.2. A kollégium működési rendje...49 4.2.1. A tanulók fogadásának rendje...49 4.2.2. A tanulók érkezésének, távozásának rendje...50 4.2.3. A belépés és benntartózkodás rendje...50 4.2.4. A kollégiumi foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete...51 4.2.5. Kollégiumi ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása...52 4.3. A fegyelmi eljárás...54 4.3.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai...54 4.3.2. A fegyelmi eljárás részletes szabályai...55 4.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje...60 4.4.1. Az iskola belső ellenőrzési rendszere...60 4.4.2. A kollégium belső ellenőrzési rendszere...61 4.4.3. Vezetői ellenőrzés, értékelés...62 4.5. Az iskolai könyvtár működési rendje...63 4.6. A tankönyvellátás rendje...63 4.7. Térítési díj és tandíj...71 5. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend...76 5.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása...76 5.2. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, feladatok baleset esetén...76 5.2.1. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban...76 5.2.2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek esetén...78 5.2.3. Intézményi védő-, óvó előírások...79 5.2.4. Teendők tűz- és bombariadó esetén...80 5.2.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje...81 6. A felnőttoktatás formái...82 7. Gazdasági, pénzügyi feladatok...83 8. Iratkezelés és a dokumentumok megőrzése...84 9. Záró rendelkezések...84 Mellékletek jegyzéke...87 2
3
1. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése értelmében a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium feladata az alapító okiratban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat az intézményben kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolatrendszerét rögzíti. 1.1. Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya 1.1.1.Az SZMSZ tartalmát meghatározó jogszabályok Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról; 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról; 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátásról; 501/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet a 2013. évi tankönyvtörvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről; 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról; 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről; 4
20/2011. (VIII. 31.) EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazat feladatairól; 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok: Alapító okirat; Pedagógiai program; Házirend; egyéb belső szabályzatok. Munkaügyi, munkajogi helyi szabályok: Közalkalmazotti szabályzat; Kollektív szerződés. Az iskolai közösségek működését meghatározó helyi szabályok: Közalkalmazotti Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata; Intézményi Szék Szervezeti és Működési Szabályzata; Szülői Munkaközösség Szervezeti és Működési Szabályzata; Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata; Intézményi Tanács Ügyrendje 1.1.2.Az intézmény alapadatai (név, alapító okirat száma, kelte, alapítás időpontja) Az intézmény neve: Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye, címe: 2377 Örkény, Fő utca 5-7. Alapító okirat száma: IfPF/67/2/2014 Alapító okirat kelte: 2014. augusztus 25. Az intézmény típusa: Közös igazgatású többcélú köznevelési intézmény Az intézmény közfeladatai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7.. alapján létrejött köznevelési intézmény (szakközépiskola, szakiskola, kollégium), amely nevelő-oktató munkát folytat. 5
Az intézményi bélyegzők feliratát, lenyomatát és a használatra jogosultak körét az Ügyviteli Szabályzat tartalmazza. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény alapítói jogot gyakorló, irányító, fenntartó és működtető szervének, a Földművelésügyi Minisztériumnak az egyetértésével lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. 1.2. Az intézményben folytatott tevékenységek 1.2.1. Alaptevékenységek Az Alapító Okirat értelmében: A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. -a alapján az alábbi alapfeladatokat látja el: A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium a szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása alapfeladatokat látja el. A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium alaptevékenysége: A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium alaptevékenységébe tartozik a szakképző iskolai, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében, nevelhető, oktatható az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mozgásszervi, 6
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Az iskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő szakképző tevékenység, a szakiskolai, és sajátos nevelési igényű képzés, a szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása: 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 096020 Iskolai intézményi étkeztetés 096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása 7
096040 Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Az általános képzés és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint oktatható szakképesítések megnevezése és azonosító száma: Kifutó rendben: Szakközépiskolai képzés: Vendéglátás-turisztika (vendéglátás-idegenforgalom) szakmacsoport: OKJ 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős OKJ 52 811 02 0100 31 01 Étkezdés OKJ 52 811 02 0100 31 02 Vendéglátó eladó OKJ 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus Szakiskolai képzés: Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 31 521 20 0010 Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó OKJ 31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Vendéglátás-turisztika (vendéglátás-idegenforgalom) szakmacsoport: OKJ 33 811 03 0100 31 01 Gyorséttermi- és ételeladó OKJ 33 811 03 0100 21 01 Konyhai kisegítő OKJ 33 811 02 1000 00 00 Pincér OKJ 33 811 03 1000 00 00 Szakács Szakközépiskolai ágazati képzés: XXXI. Mezőgazdasági gépész XXVII. Vendéglátóipar 2014/2015. tanévtől: Szakközépiskolai képzés: 8
Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 54 621 02 Mezőgazdasági technikus OKJ 55 581 04 Vidékfejlesztési szaktechnikus Szakiskolai képzés: Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport OKJ 32 851 01 Hulladékfelvásárló és -telepkezelő Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 34 621 01 Gazda OKJ 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó OKJ 34 521 08 Mezőgazdasági gépész OKJ 35 521 02 Mezőgazdasági gépjavító OKJ 34 621 02 Lovász Vendéglátás-turisztika szakmacsoport: OKJ 34 811 03 Pincér OKJ 34 811 04 Szakács Állami feladatként ellátott alaptevékenység valamint alaptevékenységet kiegészítő tevékenység forrásai: a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; Költségvetési támogatás Intézmény tevékenységéből származó bevételek: intézményi ellátás díja; alkalmazottak térítése; alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke; működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, mely államháztartáson belülről, illetve kívülről származhat; intézmény helyiségeinek, eszközeinek tartós és eseti bérbeadásának díjából; rendeltetésszerű működés során elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből befolyt bevétel; jóváhagyott pénzmaradványból. Az intézmény számlaszáma: 10032000-00333874-00000000, mely az önállóan működő és gazdálkodó szervezet számlaszáma. 9
Az intézmény adószáma: 15823261-2-13, mely az önállóan működő és gazdálkodó szervezet adószáma. 1.2.2.Rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vállalkozási tevékenysége: A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium az Áht. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30 %- a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. 10
2. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása 2.1. Az intézmény szervezete 2.1.1.Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra) Igazgató Iskola és Kollégium (intézményegység) Gazdasági gazdasági szervezet vezető általános igazgatóhelyettes munkaközösségek szakmai gyakorlati igazgatóhelyettes szakmai oktatásvezető munkaközösségek gazdasági ügyintézők közismereti tanárok szakoktatók gondnok nevelőtanárok tanya-gazda szakmai elméleti tanárok technikai dolgozók könyvtáros tanár tanüzemi előkészítő nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak 2.1.2.A szervezet működési rendje 11
A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium többcélú intézmény. Intézményegységei az elméleti és gyakorlati képzést biztosító szakiskola és szakközépiskola, valamint a tanulók elhelyezését szolgáló Kollégium. Mint szervezet, önállóan gazdálkodó intézmény. Működése a jogszabályokban foglaltaknak, jelen szabályzatnak megfelelően, az iskola pedagógiai programjában és házirendjében, valamint további szabályzataiban leírtak szerint valósul meg. 2.1.3.A szervezeti egységek megnevezése, feladataik Az iskola sajátosságainak megfelelően: iskola és kollégium szervezeti egység: szakiskola, szakközépiskola, kollégium, gazdasági szervezet. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A szakiskolai képzésbe történő bekapcsolódást Köznevelési Hídprogram segíti. A Köznevelési Hídprogram segítséget nyújt a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. 12
A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. A gazdasági szervezet a nevelő-oktató munka hátterét biztosítja, valamint lehetővé teszi az intézmény önálló gazdálkodását. 2.2. Az intézmény irányítása 2.2.1. Az intézmény vezető testülete (munkakör megnevezése, feladat és hatásköre, munkaköri leírás-minták) Az intézmény vezetését az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók: az igazgatóhelyettes (általános) az igazgatóhelyettes (szakmai) a gazdasági vezető a gyakorlati oktatásvezető Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. 13
Az igazgatóhelyettesek és a többi vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. A vezető beosztású dolgozók munkaköri leírásait jelen szabályzat mellékelte tartalmazza. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezetés rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Megbeszéléseit az igazgató vezeti. A vezetők benntartózkodásának rendje (hétfőtől péntekig): Igazgató: 8-16 óra Általános igazgatóhelyettes: 8-16 óra Szakmai igazgatóhelyettes: 7-15 óra Gazdasági vezető: 7-15 óra Gyakorlati oktatásvezető: 7-15 óra 2.2.2. Kibővített vezetőség (munkakör megnevezése, feladat és hatásköre, munkaköri leírás minták) Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: igazgató; igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók; a munkaközösségek vezetői; a diákönkormányzatok vezetői; a közalkalmazotti tanács elnöke; az Intézményi Szék elnöke, az Intézményi Tanács elnöke a reprezentatív szakszervezet(ek) vezetője. Az intézmény kibővített vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény kibővített vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről - amit az igazgató készít elő és vezet - írásban emlékeztető készül. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 2.2.3.Az intézményvezető felelőssége, jogköre Az intézmény vezetője az igazgató, akit a fenntartó nevez ki és bíz meg az intézményvezetői feladatok ellátásával. A munkáltatói jogokat az igazgató felett a fenntartó gyakorolja. 14
15
A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a jogszabályokban foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Az intézményvezető vezetői feladatait részben átruházhatja. Az adott tanévre vonatkozóan leadott intézményvezetői feladat- és hatásköröket az intézmény munkaterve tartalmazza. A munkaköri leírásminta az SZMSZ mellékletében található. 16
2.2.4. A helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az általános igazgatóhelyettes látja el. Amennyiben az igazgató és az általános igazgatóhelyettes is akadályoztatva van, a vezetői feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes köteles ellátni. Az intézkedésre jogosult vezető nevét a dolgozók tudomására kell hozni. 2.2.5.Az intézmény képviselete, a képviselet szabályai (kiadványozás, a feladat és a hatáskör átruházásának rendje) Az intézményt az igazgató képviseli. Az igazgató az intézmény képviseletével megbízhatja az adott területen szakértő kollégáját, a vezetőség tagjait, a nevelőtestület vagy az alkalmazotti közösség érintett tagját. 2.3. Az intézmény további dolgozói Az intézmény dolgozóit - a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre - az intézmény igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 2.3.1.A nevelőtestület, a pedagógusok 2.3.1.1. A nevelőtestület tagjai A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, 17
az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. Ez alól kivételt képeznek az alábbiak: a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról hozott nevelőtestületi döntés. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja. 2.3.1.2. Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: osztályfőnöki munkaközösség (tagjai: osztályfőnökök) közismereti munkaközösség (tagjai: közismereti tanárok) vendéglátó szakmai munkaközösség (tagjai: vendéglátó szakelméleti tanárok, vendéglátó szakoktatók) mezőgazdasági szakmai munkaközösség (tagjai: mezőgazdasági szakelméleti tanárok, mezőgazdasági szakoktatók) 18
egészségnevelési munkaközösség A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át: Az intézmény éves munkatervének elkészítése, amelyről a munkaközösségek vezetői tantestületi értekezleten tájékoztatják a nevelőtestületet. A tantárgyfelosztás véleményezése. A pedagógusok külön megbízatásait, amelyekről a megbízottaknak, a megbízásban meghatározott időpontokban, valamint a megbízás lejártakor be kell számolniuk a nevelőtestületnek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése; pályázatok írása, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; segítik a pedagógusok továbbképzésének szervezését, segítséget nyújtanak a pedagógusok önképzéséhez; összeállítják a szakmai és érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik; összeállítják a tantárgyak minimum követelményeit, a különböző vizsgák (különbözeti-, osztályozó és javító vizsgák) tételeit, ezeket értékelik; javaslatot tesznek, és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását; mentori feladatokat ellátva segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját; javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére; segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, a vállalt feladatok megvalósításához; A munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint végzik tevékenységüket. 19
A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata után az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. 2.3.2.Az alkalmazotti közösség nem pedagógus tagjai Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A nevelő-oktató munkát végzőkön túl a gazdasági vezető és ügyintézők, a gondnok, valamint a technikai dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, (Mt, Kjt és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződése rögzíti. 2.3.2.1. Munkakörök (feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minták) Az alkalmazotti közösség nem pedagógus tagjai munkaköri leírás alapján látják el feladataikat. A munkaköri leírásokat jelen szabályzat melléklete tartalmazza. 2.3.2.2. Hatáskörök gyakorlásának módja Az egyes munkakörökhöz tartozó hatásköröket a munkaköri leírások tartalmazzák. 2.3.2.3. Felelősségi szabályok Az egyes munkakörökhöz tartozó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. 3. Az intézmény közösségei, valamint a kapcsolattartás módja és rendje 3.1. Az iskola és a kollégium közösségei Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat közösségeik révén érvényesíthetik. 20
3.1.1.Az Intézményi Szék Iskolaszék létrehozása Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, az iskolai diákönkormányzat képviselője, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek). Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását és részt vesznek a munkájában. Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt fenntartó, települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója, szakiskola és szakközépiskola esetében területi gazdasági kamara. Az iskolaszékbe a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai, a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, közösség, ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei, az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók választják. Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka vagy az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka 21
kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában. Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez. Az intézményi szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolánkban működő Intézményi Szék Intézményben a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében Intézményi Szék működik. Az Intézményi Szék érdekegyeztető szerv. Az Intézményi Szék létszáma: 10 fő a szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, a diákönkormányzatokat 3 fő, a fenntartót 1 fő képviseli. Más érdekelt nem képviselteti magát az Intézményi Székben. Az Intézményi Szék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit az Iskolai, illetve a Kollégiumi Szülői Munkaközösség vezetősége nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az Iskolai Szülői Munkaközösség 2 főt, a Kollégiumi Szülői Munkaközösség 1 főt választ az Intézményi Székbe képviselőnek. A diákönkormányzatok képviselőit az Iskolai, illetve a Kollégiumi Diákönkormányzat Képviselő Testülete választja meg nyílt szavazással, egyszerű többséggel. Az Iskolai 22
Diákönkormányzat 2 főt, a Kollégiumi Diákönkormányzat 1 főt delegál az Intézményi Székbe képviselőnek. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. Ha az Intézményi Szék szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az iskola igazgatója felelős. Az Intézményi Szék dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházza. Az Intézményi Szék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az Intézményi Szék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Szék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. Az Intézményi Szék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 3.1.2. Az Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács létrehozása Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. 23
Intézményi tanács létrehozását kezdeményezhetik az alábbi érdekeltek: a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén - amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos nemzetiségi önkormányzat, szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselője Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az Intézményi Tanács működése Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából intézményi tanács működik. Az Intézményi Tanács jogi személy. Az Intézményi Tanács létszáma: 9 fő a szülőket 1 fő a nevelőtestületet 1 fő a tanulókat 1 fő a települési önkormányzatot 1 fő a történelmi egyházakat 2 fő a gazdasági kamarákat 2 fő a fenntartót 1 fő képviseli. Az Intézményi Tanács tagjainak megválasztása 24
A szülők képviselőjét egy főt az iskolai, illetve a kollégiumi Szülői Munkaközösség vezetősége nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. A tantestület képviselőjét egy főt a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. A tanulók képviselőjét egy főt az iskolai diákönkormányzat nyílt szavazással választja meg. A települési önkormányzat képviselőjét egy főt az önkormányzat delegálja az Intézményi Tanácsba. A történelmi egyházak képviselőit egy-egy főt a helyi egyházak delegálják. A gazdasági kamarák képviselőit egy-egy főt a kamarák delegálják. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, képviseletét az elnök látja el. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó adatokon kívül tartalmazza: az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat, az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá a működésével járó egyéb rendelkezéseket. 25
Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 3.1.3.Az alkalmazotti közösség Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, (Mt, Kjt és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződése rögzíti. 26
3.1.4. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az intézménynek egy nevelőtestülete van. A nevelőtestület tagja az iskola és a kollégium valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten hozza. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet; tanévzáró értekezlet; félévi és év végi osztályozó értekezlet; félévente egy alkalommal nevelési értekezlet. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető, a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület határozathozatala A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 27
A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete; a felnőttek középiskolájában tanító nevelők értekezlete. Munkaközösségek Az intézményünkben a nevelőtestület tagjaiból alakult 5 munkaközösség tevékenykedik. A munkaközösségek a hatékony pedagógiai munkavégzés érdekében szorosan együttműködnek egymással, az intézmény vezetőségével, valamint a nevelőtestület nem munkaközösségi tagjaival egyaránt. A munkaközösségek együttműködése a következő területekre terjed ki: az intézmény szakmai dokumentumainak elkészítése; a szakmai- és módszertani kultúra folyamatos megújítása; a szakmai munka belső ellenőrzése; az iskolai munkaterv elkészítése, végrehajtása; a tantárgyfelosztás véleményezése; pályázatok készítése és megvalósítása; versenyek szervezése; javaslatok tétele a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására; egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése; a pedagógusok továbbképzési tervezetének elkészítése; véleményezési, javaslattételi jogok gyakorlása; A munkaközösségek kapcsolattartásának rendje: A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása, az igazgató segítségével, a munkaközösségvezetők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: a kibővített iskolavezetés ülései; összevont munkaközösségi ülések; munkaközösség-vezetői megbeszélések; munkacsoportok ülései, melyek több munkaközösség tagjaiból állnak; 28
A munkaközösségek vezetői szóban (napi; heti; havi rendszerességgel) és írásban (beszámolók; tervezetek; tájékoztatók; stb.) tájékoztatják egymást és a munkaközösségek tagjait. A kapcsolattartásért az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese és a munkaközösségek vezetői felelősek. A munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: a munkaközösségek tagjai, a munkaközösség megbízása alapján, mentori feladatokat látnak el, amellyel segítik a pályakezdő kollégák munkáját; látogatják és értékelik a pályakezdő kollégák óráit; szakmai, módszertani anyagokat dolgoznak ki a kulcskompetenciák eredményesebb fejlesztése érdekében; segítséget nyújtanak a pedagógusok önképzéséhez; segítséget nyújtanak a bemutató órák megtervezéséhez, megtartásához; Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai és a kollégiumi munka egyes aktuális feladatainak megoldására, a tantestület tagjaiból, munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg, a megbízásban meghatározott időpontokban. A munkacsoportnak a megbízásban meghatározott időpontban, valamint a megbízás lejártakor be kell számolnia végzett tevékenységéről a nevelőtestületnek. 3.1.5. A szülők közösségei Az iskolában és a kollégiumban a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. Az osztályok és a tanulócsoportok szülői munkaközösségeit az egy osztályba, illetve csoportba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok és a tanulócsoportok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: 29
elnök; elnökhelyettes; tagok. Az osztályok és a tanulócsoportok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály, csoport SZMK-elnök vagy az osztályfőnök, illetve csoportvezető nevelőtanár segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az Iskolai Szülői Munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az Iskolai SZMK vezetősége. Az Iskolai SZMK vezetőségének munkájában az osztályszülői munkaközösségek elnökei vesznek részt. Az iskolai SZMK vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja az Iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit: elnök; elnökhelyettes; tagok. Az Iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az Iskolai SZMK vezetősége akkor határozatképes, ha az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Iskolai SZMK vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az Iskolai SZMK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A Kollégiumi Szülői Munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve a kollégiumi SZMK vezetősége. A kollégiumi SZMK vezetőségének munkájában a tanulócsoportok szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. A Kollégiumi SZMK vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja a Kollégiumi SZMK alábbi tisztségviselőit: elnök elnökhelyettes tagok A Kollégiumi SZMK elnöke közvetlenül a kollégiumvezetővel tart kapcsolatot. A Kollégiumi SZMK vezetősége akkor határozatképes, ha az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 30
A Kollégiumi SZMK vezetőségét a kollégiumvezetőnek tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia a kollégium feladatairól, tevékenységéről. A Kollégiumi SZMK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helyiségeit, ha ezzel nem korlátozza a kollégium működését. Az Iskolai és a Kollégiumi Szülői Munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit; kezdeményezi az iskolaszék, kollégiumi szék megalakítását, megválasztja a szülők képviselőit az Intézményi Székbe; dönt saját működési rendjéről; az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, dönt annak elfogadásáról; képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében; véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak; figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét; megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót; véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, valamint azokban a kérdésekben, amelyet jogszabályok írnak elő. kezdeményezheti rendkívüli szülői értekezlet összehívását. A szülői szervezet, közösség döntéseit szótöbbséggel hozza. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 31
3.1.6. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. A kollégiumi tanulók csoportközösséget alkotnak. A csoportközösség élén, mint pedagógus vezető, a csoportvezető nevelőtanár áll. A csoportvezető nevelőtanárt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztály- és a csoportközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztály/csoporttitkár; képviselő (küldött) az Iskolai Diákönkormányzat Képviselő Testületébe. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az Iskolai vagy a Kollégiumi Diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az Iskolai és a Kollégiumi Diákönkormányzat látja el. Az Iskolai és a Kollégiumi Diákönkormányzat jogosítványait az Iskolai és a Kollégiumi Diákönkormányzat Képviselő Testülete, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az osztályok és a tanulócsoportok egy tanévre az osztályok tanulóinak javaslatai alapján, 1 fő diákképviselőt választanak az Iskolai és a Kollégiumi Diákönkormányzatba. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint 32