A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT BEOLVADÓ ALAPOK IE HUNNIA PÉNZPIACI NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP IE HUNNIA EURÓ HOZAMTERMELŐ PÉNZPIACI NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP IE HUNNIA ÁLLAMKÖTVÉNY NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP IE HUNNIA RÉSZVÉNYALAPOKBA FEKTETŐ NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP IE HUNNIA NEMZETKÖZI RÉSZVÉNYALAPOKBA FEKTETŐ ALAP JOGUTÓD ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAP CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP CIB FELTÖREKVŐ RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA Egységes szerkezetbe foglalt beolvadási tájékoztatója 2008. augusztus 1/42

Tartalomjegyzék 1. Az alapok beolvadása...3 1.1. A beolvadás indoka... 3 1.2. A jogutód, a beolvadó alapok és a beolvadás határnapja... 3 1.3. A beolvadás feltételei... 3 1.4. A befektetők teendői... 4 1.5. Az átváltási árfolyam és az átváltást követően a jogutód alapok befektetési jegy darabszámának meghatározása... 4 2. Az Jogutód alapok rövid bemutatása...5 3. A beolvadó alapok befektetési politikája...6 3.1. A beolvadó alapok cél-, ill. lehetséges befektetési területeinek bemutatása...6 3.2. A beolvadó alapok befektetési politikájának főbb jellemzői...6 3.3. Általános szabályok...6 3.4. A portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális aránya...6 3.5. Kockázatok...7 3.6. Hozamfizetés...7 3.7. Tőke- és hozamgarancia...8 3.8. A portfolió devizális kitettsége...8 3.9. A likvid eszközök legkisebb aránya...8 3.10. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya...8 3.11. Befektetési korlátok...8 3.12. Származtatott ügyletek...8 3.12.1 A beolvadó alapokra vonatkozó általános szabályok... 8 3.12.2 Az IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra vonatkozó speciális szabályok... 8 3.13. Hitelfelvétel, befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés...8 4. A jogutód alapok befektetési politikája...9 4.1. A jogutód alapok cél-, ill. lehetséges befektetési területeinek bemutatása...9 4.2. A jogutód alapok befektetési politikájának főbb jellemzői...11 4.3. Általános szabályok...11 4.4. A portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális aránya...11 4.5. Kockázatok...12 4.6. Hozamfizetés...13 4.7. Tőke- és hozamgarancia...13 4.8. A portfolió devizális kitettsége...13 4.9. A likvid eszközök legkisebb aránya...13 4.10. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya...13 4.11. Befektetési korlátok...13 4.12. Származtatott ügyletek...14 4.12.1 A jogutód alapokra vonatkozó általános szabályok...14 4.12.2 A CIB Fejlett Részvénypiaci ok jára és a CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok jára vonatkozó speciális szabályok...15 4.13. Hitelfelvétel, befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés...15 5. A beolvadó alapok nettó eszközértéke...16 5.1. A beolvadó alapok nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja és közzététele...16 5.2. A beolvadó alapok nettó eszközérték számításának módja...16 5.3. A beolvadó alapok portfoliójában az egyes elemeinek értékelési szabályai...16 6. A jogutód alapok nettó eszközértéke...25 6.1. A jogutód alapok nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja és közzététele...25 6.2. A jogutód alapok nettó eszközérték számításának módja...25 6.3. A jogutód alapok portfoliójában az egyes elemeinek értékelési szabályai...25 6.4. A jogutód alapok befektetési jegyeinek forgalmazási szabályai...28 7. A jogutód alapokat illetve a befektetőket közvetlenül terhelő díjak és költségek...29 7.1. A jogutód alapokat terhelő költségek...29 7.1.1 A jogutód alapok létrehozásával kapcsolatos költségek...29 7.1.2 A jogutód alapok működésével kapcsolatos költségek...29 7.2. A Befektetőt közvetlenül terhelő költségek...29 8. A forgalomba hozatal szereplői...30 8.1. Az alapkezelő bemutatása...30 8.1.1 Általános adatok...30 8.1.2 Az alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai...30 8.2. A letétkezelő bemutatása...31 8.3. A forgalmazó bemutatása...31 8.4. A könyvvizsgáló bemutatása...31 9. A befektetési jegyekhez fűzödő jogok...32 10. A Befektetők tájékoztatása...33 10.1. Közzétételi helyek...33 10.2. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség...33 10.3. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség...33 11. Az alapok megszűnése, átalakulása, beolvadása...34 11.1. Az alapok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések...34 11.2. Az alapok átalakulásával kapcsolatos rendelkezések...34 11.3. Az alapok beolvadásával kapcsolatos rendelkezések...34 12. Az alapok folyamatos forgalmazásának felfügges ztésére vonatkozó szabályok...35 13. A Tájékoztató és a Kezelési szabályzat jóváhagyása módosításának Általános szabályai...36 14. Mellékletek...36 1. sz. melléklet: A CIB Fejlett Részvénypiaci alapok ja saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikája, és az ezen alapokat terhelő költségek...36 2. sz. melléklet: A CIB Feltörekvő Részvénypiaci alapok ja saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikája, és az ezen alapokat terhelő költségek...36 2/42

1. AZ ALAPOK BEOLVADÁSA 1.1. A beolvadás indoka 2007. január 1-jén egyesültek a CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. anyabankjai, a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a SANPAOLO IMI. Az anyaintézmények példáját követve, 2008. január 1-jével a CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. is egyesíti erejét, és - az elődök legjobb tudását, hagyományait ötvözve - CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. A CIB Bank Zrt. és az Inter- Európa Bank Nyrt. egyesülését követően a CIB Befektetési kezelő Zrt. és az IE Befektetési kezelő Zrt. egyesülése is megtörtént, amelyet a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság 2008. május 31-ei hatállyal bejegyzett. Az alapkezelők egyesülésével lehetővé vált, hogy az IE Hunnia alapcsalád tagjai a megfelelő CIB alapokba történő beolvadással megszűntetésre kerüljenek. A beolvadás a befektetők és az alapkezelő közös érdeke, hiszen így a megegyező befektetési politikával, befektetési alap típussal, fajtával és BAMOSZ (Befektetési kezelők Magyarországi Szövetsége) besorolással rendelkező, a CIB Bank Zrt. országos fiókhálózatának forgalmazási helyein egyaránt elérhető jodutód CIB illetve beolvadó IE Hunnia befektetési alapok működtetése, vagyonkezelése még hatékonyabban, magasabb méretgazdaságossági érték mellett valósítható meg. 1.2. A jogutód, a beolvadó alapok és a beolvadás határnapja Beolvadó alapok Jogutód alapok Beolvadás határnapja IE Hunnia Pénzpiaci CIB Pénzpiaci 2008/09/15 IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci 2008/09/15 IE Hunnia Államkötvény CIB Kincsem Kötvény 2008/09/16 IE Hunnia Részvény CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja 2008/09/16 IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja 2008/09/17 1.3. A beolvadás feltételei A beolvadás folyamatát milyen lépesek kísérik? Mikor? Melyik beolvadó alapra vonatkozik? A befektetési jegyek forgalmazása felfüggesztésre kerül, azaz a felfüggesztés napját megelőző forgalmazási nap 16:00-ig van lehetőség a beolvadó alap befektetési jegyeinek forgalmazására, ezt az időpontot követően a beolvadó alap befektetési jegyeire adott megbízások érvénytelenek A letétkezelő az 1.2 pont szerinti jogutód és beolvadó alapok egy befektetési jegyére jutó nettó eszközértékei alapján a beolvadás határnapjára az 1.5 pont szerinti számítási módszerrel átváltási arányt határoz meg. A befektetők értékpapírszámláján törlésre kerülnek a beolvadó alapok befektetési jegyei és a jogutód alapok befektetési jegy kerül jóváírásra az 1.5 pont szerinti számítási módszerrel meghatározott darabszámban. A beolvadó alapoknak a beolvadás határnapján meglévő portfóliója, eszközei, követelései és kötelezettségei átvezetésre kerülnek a jogutód alapoknak a beolvadás határnapján érvényes portfólió, eszközök, követelések illetve kötelezettségek állományokba. Az alapkezelő a beolvadó alapok befektetési jegyeit a beolvadás határnapját követően érvénytelenné nyilvánítja. A KELER Zrt. az alapkezelő utasítása alapján törli a rendszeréből a beolvadó alapok befektetési jegyeit. A beolvadó alapok befektetési jegyei a beolvadás határnapját megelőző 2 banki munkanapot követően a KELER Zrt. rendszerében már nem transzferálhatóak. A Felügyelet a beolvadás határnapi zárással törli a beolvadó alapokat a nyilvántartásából. IE Hunnia Pénzpiaci IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci 2008/09/15 IE Hunnia Államkötvény IE Hunnia Részvény IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető IE Hunnia Pénzpiaci 2008/09/15 IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény 2008/09/16 IE Hunnia Részvény 2008/09/17 IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető IE Hunnia Pénzpiaci 2008/09/15 IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény 2008/09/16 IE Hunnia Részvény 2008/09/17 IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető IE Hunnia Pénzpiaci 2008/09/15 IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény 2008/09/16 IE Hunnia Részvény 2008/09/17 IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető a beolvadás határnapját követően a beolvadás határnapját követően IE Hunnia Pénzpiaci IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény IE Hunnia Részvény IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető IE Hunnia Pénzpiaci IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény IE Hunnia Részvény IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető 3/42

Az alapkezelő a jogutód és beolvadó alapok a beolvadás határnapján meglévő portfoliójáról jelentést készít, melyet a letétkezelő és a könyvvizsgáló is aláír, majd a forgalmazási helyeken a befektetők rendelkezésére bocsát, megküldi a Felügyelet részére, valamint közzéteszi a 10.1 pontban bemutatott közzétételi helyeken. A jelentés tartalmazza a portfoliókban lévő eszközöket, azok értékét; az összesített nettó eszközértéket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy jegyre jutó nettó eszközértéket és az átváltási arányt. a beolvadás határnapját követő 8 munkanapon belül IE Hunnia Pénzpiaci IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény IE Hunnia Részvény IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető 1.4. A befektetők teendői A beolvadással az IE Hunnia alapok befektetőinek egyszerű és kényelmes módon nyílik lehetőségük a befektetésük fenntartására, hiszen a befektetőknek a beolvadással kapcsolatban nincs teendője. 1.5. Az átváltási árfolyam és az átváltást követően a jogutód alapok befektetési jegy darabszámának meghatározása Beolvadó alapok Jogutód alapok IE Hunnia Pénzpiaci CIB Pénzpiaci IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci IE Hunnia Államkötvény CIB Kincsem Kötvény IE Hunnia Részvény CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja esetében: beolvadó alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke Átváltási árfolyam = jogutód alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke Az átváltási árfolyam 8 tizedes jegy pontossággal kerül megállapításra. A jodutód illetve a beolvadó befektetési alapok befektetési jegyinek névértéke megegyezik egymással, így az eltérő névértékből fakadó hatás nem merül fel az átváltás során. Beolvadó alap Jogutód alap IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba CIB Fejlett Részvénypiaci alapok ja Fektető esetében: beolvadó alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapján érvényes egy Átváltási jegyre jutó nettó eszközértéke árfolyam = jogutód alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke x a beolvadás határnapján érvényes MNB hivatalos EUR/HUF devizaárfolyam Az átváltási árfolyam 8 tizedes jegy pontossággal kerül megállapításra. Mivel jodutód (1,00 HUF) illetve a beolvadó (0,01 EUR) befektetési alap befektetési jegyinek névértéke nem egyezik meg egymással, így az eltérő névértékből fakadó hatás a beolvadás határnapján érvényes MNB hivatalos EUR/HUF devizaárfolyammal kerül korrigálásra. Az átváltást követően a befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alapok befektetési jegy darabszámának meghatározása az alábbiak szerint történik: A befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alapok befektetési jegy darabszáma = A befektető értékpapírszámláján a beolvadás határnapján nyilvántartott beolvadó alapok befektetési jegy darabszáma x Átváltási árfolyam A befektetők értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap befektetési jegy darabszámának tört része felfelé kerekítésre kerül egész számra, így jóváírásra csak egész darabszámú befektetési jegy kerülhet. A beolvadás során alkalmazott felfelé kerekítési eljárás során esetlegesen keletkező többlet befektetési jegyek értékének megfelelő saját tőkét az alapkezelő pótolja a jogutód alapok számára. 4/42

2. AZ JOGUTÓD ALAPOK RÖVID BEMUTATÁSA CIB Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci CIB Kincsem Kötvény CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja befektetési politika Olyan befektetés, amely elsősorban az Olyan befektetés, amely elsősorban a forint pénzpiaci Olyan befektetés, amely elsősorban a hosszú hátralévő Olyan befektetés, amely elsősorban a globális fejlett Olyan befektetés, amely világ feltörekvő euró pénzpiaci hozamokat teszi hozamokat teszi elérhetővé. futamidejű kötvények hozamát teszi elérhetővé. részvénypiacok hozamait teszi elérhetővé. részvénypiacainak hozamait teszi elérhetővé. elérhetővé. befektetési politika cél-, ill. lehetséges befektetési területei Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, állampapír, Bankközi forintpiac, bankközi de-vizapiac, állampapír, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, állampapír, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, állampapír, állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél vállalati kötvény, európai fejlett részvénypiac, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, globális vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, származékos piac vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, származékos piac piac, származékos piac jelzáloglevél piac, származékos piac részvénypiacok, származékos piac várható hozam mérsékelt betéti kamatokkal versenyképes kötvény-hozamokkal versenyképes magas részvény-hozamokkal versenyképes kockázatviselés kockázatkerülő kockázatkedvelő BAMOSZ besorolás pénzpiaci hosszú kötvény részvény-túlsúlyos részvény-túlsúlyos benchmark 100% RMAX index EURLIBOR és rövid pénzpiaci eszközök 100% MAX index 90% MSCI World index + 10% ZMAX index 90% MSCI EM index + 10% ZMAX index típus nyilvános fajta nyílt végű, értékpapír befektetési alap nyíltvégű, befektetési alapokba fektető értékpapír befektetési alap nyilvántartásba vétel első forgalmazási nap futamidő befektetők köre ISIN kód névérték előállítási mód nettó eszközérték 2007/12/28 2007/12/28-től számított múltbeli hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év 2007 2006 2005 2004 2003 az alap indulásától számított évesített hozam a Felügyelet 1111-156 lajstromozási a Felügyelet 1111-103 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-38 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-84 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-265 lajstromozási számon, számon, 1.000.000,- EUR induló tőké-vel 175.616.692,- Ft induló tőkével 110.153-1/2000. sz. 1.204.694.203,- Ft induló tőkével 110.073-1/1997. sz. 183.778.120,- Ft induló tőkével 110.130-1/1999. sz. 314.175.622,- Ft induló tőkével 110.612-1/2008. sz. 110.274-1/2005. sz. határozatával 2005. határozatával 2000. május 3-án vette nyilvántartásba határozatával 1997. június 4-én vette nyilvántartásba határozatával 1999. április 30-án vette nyilvántartásba határozatával 2008. március 12-én vette nyilvántartásba szeptem-ber 21-én vette nyilvántartásba az alap által elért hozam 2000/05/11 HU0000702576 1,- Ft 34 530 387 738,- Ft a benchmark hozama 2005/09/26 1997/06/05 a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed 1999/05/03 2008/03/24 a befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vásárolhatják HU0000703764 0.01,- EUR 198 643,- EUR HU0000702592 1,- Ft dematerizált 4 934 667 142,- Ft 2 638 562 981,- Ft HU0000702584 HU0000706353 1,- Ft 1,- Ft az alap által elért hozam az alap által elért hozam a benchmark hozama az alap által elért hozam a benchmark hozama az alap által elért hozam a benchmark hozama 1.25% 1.17% 0.88% - - - - - - 2.12% 2.86% 1.78% - - - - - - 5.15% 6.75% 3.56% -4.26% -1.19% -14.43% -5.92% - - 7.05% 8.16% - 2.81% 5.58% 5.81% 13.63% - - 6.46% 7.67% 1.69% 4.11% 6.11% 4.70% 7.98% - - 5.68% 6.92% 3.24% 4.36% 6.96% 11.34% 9.23% - - 6.37% 7.62% - 5.23% 8.80% 17.78% 22.81% - - 10.68% 11.97% - 12.53% 13.49% 2.22% 9.50% - - 6.46% 7.54% - -3.25% 1.13% 15.06% 12.71% - - 7.57% 8.92% 2.54% 8.51% 10.43% 0.20% -0.88% - - - Az alapok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra! A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása előtti, az alapok működési költségeivel csökkentett nettó hozamok. Az alapok hozamadatai magyar forintban, a CIB Euró Pénzpiaci hozamadatai euróban kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt. A benchmark hozamok számításánál alkalmazott adatok forrása: Bloomberg. Az alapok egyszeres tőkeáttételt alkalmaznak. A CIB Euró Pénzpiaci portfoliójában található eszközöket reprezentáló hivatalos index nem létezik, ezért ezeknek az alapoknak a teljesítményét a megnevezett eszközökhöz érdemes leginkább hasonlítani A CIB Fejlett Részvénypiaci alapok ja benchmarkja: 2001/01/01 előtt az alap nem rendelkezett benchmarkkal 2001/01/01-2007/01/07 között: 100%MSCI Europe index 2007/01/08-2008/07/08 között: 80%DJEX50 + 20%Zmax index 2008/07/09-ét követően: 90% MSCI World index + 10% ZMAX index A CIB Kincsem Kötvény benchmarkja: 1997/06/05-2004/12/31 között: 100%MAX Composite index 2004/12/31-et követően: 100%MAX index 5/42

3. A BEOLVADÓ ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 3.1. A beolvadó alapok cél-, ill. lehetséges befektetési területeinek bemutatása IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Bankközi forintpiac Bankközi devizapiac Állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac Európai feltörekvő piacok Részvénypiac Fejlett piacok Európán kívüli feltörekvő piacok Származékos piac Az egyes befektetési területek bemutatása megegyezik a jogutód alapok cél-, ill. lehetséges befektetési területeinek bemutatásával. 3.2. A beolvadó alapok befektetési politikájának főbb jellemzői IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Várható hozam Ajánlott kockázatviselési képesség Befektetési jegyek árfolyamának ingadozása Ajánlott minimum befektetési időtáv Besorolás a BAMOSZ befektetési alapok kategorizálására tett ajánlása alapján Benchmark 100% ZMAX index mérsékelt betéti kamatokkal versenyképes kockázatkerülő kiszámítható tetszőleges pénzpiaci 100% JPMorgan Mast Euro 3m/12m Interest Return index 3.3. Általános szabályok A befektetési politikára vonatkozó általános szabályok megegyeznek a jogutód alapok befektetési politikájára vonatkozó általános szabályok bemutatásával. 3.4. A portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, kötvény-hozamokkal versenyképes hosszú kötvény 100% CMAX index magas részvény-hozamokkal versenyképes kockázat-kedvelő jelentős 2 év 90% MSCI World index + 10% JPMorgan Mast Euro 3m/12m Interest Return index részvény-túlsúlyos 90% MSCI EM index + 10% ZMAX index tervezett, maximális aránya A portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális aránya megegyezik a jogutód alapok portfoliójában lehetséges elemek, befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális arányával. 6/42

3.5. Kockázatok Gazdasági kockázat Az adott ország inflációjának emelkedése közvetlen negatív hatással lehet az alapok portfolióját képező értékpapírok árfolyamára. Ez a hatás lehet olyan mértékű, hogy az alapok teljesítménye egyes időszakokban az infláció szintje alatt maradhat, ami negatív reálhozamot eredményezhet. Az ország egyéb makrogazdasági mutatóinak (költségvetési hiány, külkereskedelmi mérleg egyenlege, GDP növekedési üteme, deviza árfolyama) kedvezőtlen irányú változása szintén negatív hatással lehet az alapok portfoliójában tartott értékpapírok árfolyamára. A gazdaságpolitikában bekövetkező változások a gazdasági mutatók azonnali változatlansága mellett is érinthetik kedvezőtlenül a tőkepiacokat és azon keresztül az alapok tulajdonában lévő instrumentumok árfolyamát. Likviditási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik az alapok portfoliójában lévő eszközök értékesítése, ami kedvezőtlenebb eladási árakat eredményezhet. Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat Az értékpapírok kibocsátói esetében esetlegesen fizetésképtelenség állhat be, és a kibocsátó nem tudja teljesíteni kamatfizetési és visszafizetési kötelezettségét. Betétlekötési megbízások teljesítésének kockázata Amennyiben az alapok betétlekötéseit fogadó hitelintézet fizetésképtelenné válik, részben vagy egészben nem, vagy nem megfelelő időben teljesíti fizetési kötelezettségét, ez hátrányosan befolyásolhatja az alapok befektetéseit. Határidős ügyletek kockázata A kockázatfedezeti célból megkötött - az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathat. Devizaárfolyam kockázat A forint erősödése (felértékelődése) negatívan hat az alapok devizában denominált befektetési eszközeinek forintban kifejezett árfolyamára. Részvénypiaci kockázat A részvények árfolyama nemcsak a kedvezőtlen makrogazdasági, tőkepiaci események, hanem egyedi vállalati események hatására is jelentősen csökkenhet, így az alapok befektetőit közvetetten veszteség érheti. Adókockázat A befektetési jegyekre, befektetési alapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben további kedvezőtlen irányban is változhatnak. Árazási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen gazdasági környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon az értékpapírok ára jelentősen eshet, mely negatív hatással lehet az alapok árfolyamára. Forgalmazás felfüggesztésének kockázata Az alapok forgalmazását az kezelő a Tpt.-ben meghatározott esetekben felfüggesztheti, mely esetben annak újraindításáig a Befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseinek ellenértékéhez. Befektetési jegyek forgalmazása Egyes befektetési jegyek napi forgalmazásakor a befektetők előtt az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem ismert, megbízásukat ennek ismerete nélkül adják meg. A Letétkezelő által megállapított tényleges árfolyam és ezért a megbízás teljesítési feltételei várakozásuktól eltérő lehet. Befektetési kockázat Az kezelő a törvényi szabályozás figyelembevételével saját belátása szerint állítja össze az alapok portfolióját. Annak ellenére, hogy az kezelő minden befektetési döntés előtt részletes elemzést hajt végre, nincs garancia arra, hogy a piaci folyamatok az kezelő várakozásainak megfelelően alakulnak, így arra sem, hogy az alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A portfolióban található befektetési alapokból származó kockázat Az alap portfoliójában található befektetési alapokra vonatkozó kockázatok (így pl. a részvénypiac általános kockázata stb.) érinthetik az alapot is, illetve ezen alapok befektetési politikájának megváltozása hatással lehet az alapra. Az alapok megszűnésének kockázata Adott alapot az kezelő köteles megszüntetni, amennyiben annak saját tőkéje 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot. 3.6. Hozamfizetés A beolvadó alapok a befektetéseiken elért nyereséget IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Euró Hozamterm elő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Államkötvén y Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Részvényal apokba Fektető Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Nemzetközi Részvényal apokba Fektető Nyíltvégű Befektetési folyamatosan újra befektetik, hozamot külön nem fizetnek. A Befektetők a befektetési jegyek hozamához azok egészének vagy egy részének 7/42

visszaváltásával juthatnak hozzá. 3.7. Tőke- és hozamgarancia A beolvadó alapok saját tőkéjük megóvására, és minimum hozam fizetésére nem tesznek ígéretet. 3.8. A portfolió devizális kitettsége Az alábbi alapok 30%-ot meghaladó mértékben fektethetnek azonos, a hazai fizetőeszköztől eltérő devizában denominált értékpapírokba: EUR IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési X 3.9. A likvid eszközök legkisebb aránya IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési 15.00% IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési 15.00% IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési 15.00% IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési 0.00% IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési 0.00% 3.10. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya megegyezik a 3.9. pontban a beolvadó alapokra meghatározott likvid eszköz aránnyal. 3.11. Befektetési korlátok A beolvadó alapokra vonatkozó befektetési korlátok megegyeznek a jogutód alapokra vonatkozó befektetési korlátok bemutatásával, valamint az IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra és X az IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra vonatkozó eltérő szabályok megegyeznek a CIB Fejlett Részvénypiaci ok jára, illetve a CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok jára vonatkozó eltérő szabályokkal. 3.12. Származtatott ügyletek 3.12.1 A beolvadó alapokra vonatkozó általános szabályok A származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályok megegyeznek a jogutód alapok származtatott ügyleteire vonatkozó általános szabályaival. 3.12.2 Az IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra és az IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra vonatkozó speciális szabályok Az IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra és az IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési ra vonatkozó szabályok megegyeznek a CIB Fejlett Részvénypiaci ok jára, illetve a CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok jára vonatkozó eltérő szabályokkal. 3.13. Hitelfelvétel, befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés A hitelfelvételre, befektetési eszközök terhelhetőségére és az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok megegyeznek a jogutód alapok hitelfelvételére, befektetési eszközök terhelhetőségére és az értékpapír kölcsönzésére vonatkozó szabályainak bemutatásával. 8/42

4. A JOGUTÓD ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 4.1. A jogutód alapok cél-, ill. lehetséges befektetési területeinek bemutatása Európai feltörekvő piacok Fejlett piacok Európán kívüli feltörekvő piacok CIB Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci CIB Kincsem Kötvény CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja Bankközi forintpiac Bankközi devizapiac Állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac Részvénypiac Származékos piac Bankközi forintpiac A bankközi forintpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek rövid időn belül is jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapkezelők az átmenetileg szabad pénzeszközök kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi piacon. Bankközi devizapiac Mivel a külföldi részvények nem forintban denomináltak, ebből kifolyólag a tőzsdei ármozgásokon túl deviza árfolyamkockázattal is bírnak. Ennek kezelése a hazai bankközi deviza piacon lehetséges, melyet a bankközi deviza piac mérete is biztosít. Állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac A kibocsátásra kerülő államkötvények és diszkont kincstárjegyek mennyiségét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) határozza meg. Jelenleg a piacon lévő nyilvános kibocsátású állampapír-állomány összértéke meghaladja az 5700 milliárd forintot, melynek döntő többségét a 2 évnél hosszabb futamidejű államkötvények teszik ki, ezen belül meghatározó a súlya a folyamatosan kibocsátásra kerülő 3, 5 és 10 éves lejáratoknak. A kibocsátott állampapírok a másodlagos állampapírpiacon cserélnek gazdát, az ÁKK által kijelölt elsődleges forgalmazói körbe tartozó befektetési szolgáltatók közreműködésével. Az elsődleges forgalmazókon keresztül bonyolítják ügyleteiket a befektetési alapkezelők. A másodlagos állampapírpiac üzletkötéseinek többsége a tőzsdén kívüli (OTC) forgalomban zajlik, a tőzsdei ügyletek mennyisége és értéke jelentősen elmarad az OTC piac forgalmától. A lengyel kötvénypiac mérete mintegy 50 milliárd euró, ezzel térségünk legnagyobb piacának számít. A piacon lévő állampapír-állomány döntő részét 2 és 5 éves, fix kamatozású államkötvények adják, a kincstárjegyek értéke alig haladja meg a kibocsátott mennyiség 20%- át. A kibocsátott állampapírok döntően a másodlagos (OTC) állampapírpiacon cserélnek gazdát, a Pénzügyminisztérium által szervezett aukciókon az elsődleges forgalmazói kör tagjai vehetnek részt. A cseh állampapírpiac mérete 20 milliárd euró alatti, a piacon lévő állomány 60%-át 2 és 15 év közötti, fix kamatozású kötvények adják, a fennmaradó részt kincstárjegyek teszik ki. A papírok jellemzően OTC piacon cserélnek gazdát, az aukciókon a hazai és a lengyel példához hasonlóan elsődleges forgalmazók vehetnek részt. A szlovák állampapírpiac mérete nem éri el a 10 milliárd eurót, a nyilvánosan kibocsátott állomány mintegy 20%- át a kincstárjegyek, a fennmaradó hányadot államkötvények alkotják. A szlovák kötvénypiac likviditása nem éri el a régió vezető piacainak likviditását, ezért a tőzsdén kívüli származékos kamatlábügyletek népszerűsége nagy. A vállalati kötvények piacának fejlettsége jelentősen elmarad az állampapírpiac fejlettségi szintjétől. Ennek oka a kevés számú instrumentum, illetve az ennek köszönhetően alacsony likviditás. Az elmúlt hónapokban viszonylag rövid futamidejű (1 és 3 éves) vállalati kötvények kerültek piacra, melyek vonzó hozamszintje az alapkezelők érdeklődését is felkeltette. Kedvező kamatozású kötvényekkel jelentek meg a piacon a vezető hazai pénzintézetek is. Ezek a papírok a bankközi kamatokhoz kötött hozamot biztosítanak vásárlóiknak, versenyképes alternatívát kínálva a hasonló futamidejű állampapírokkal szemben. Gyorsuló ütemben fejlődik a nyilvános kibocsátású jelzáloglevelek piaca. A legjelentősebb szereplő jelenleg az állami tulajdonú Földhitel- és Jelzálogbank, amely változó és fix kamatozású sorozatokkal is piacra lépett. A jövőben a 9/42

jelzáloglevelek állományának dinamikus bővülésére lehet számítani, mivel a jelzálog alapú lakáshitelezés felfutásával párhuzamosan két újabb jelzálogbank jelent meg a piacon. A jelzáloglevelek kockázata mérsékelt, hozamuk ugyanakkor számottevően meghaladja a hasonló futamidejű állampapírok hozamszintjét. A nyugat-európai kötvénypiac jelentősége többszöröse a hazainak, az EU országok gazdaságának GDP-je és ehhez képest a kormányzati adósságok, így az euróban denominált kötvények állománya is lényegesen magasabb. A napi OTC és tőzsdei forgalom jelentős, mely nagyfokú likviditást biztosít az egyes állampapírok vonatkozásában. Európai feltörekvő részvénypiac A lehetséges befektetési célpontok: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Törökország, Szlovénia, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia. A BÉT-en forgó részvényeket 3 kategóriában különböztetik meg a tőzsdére bevezetett vállalatok mérete alapján. A forgalom és a piaci kapitalizáció jelentős részét a legnagyobb hat részvény (OTP, Matáv, MOL, Richter, Egis, BorsodChem) adja. Leszámítva ezen részvényeket, a fenn maradó többi A kategóriás részvény, a teljes B kategóriás és C kategóriás tábor kimondottan illikvid. A magyar részvénypiac teljes kapitalizációja jelenleg kb. 6.600 milliárd forint a napi forgalom pedig 5-20 milliárd forint között ingadozik. 2005-as adatok alapján a tőzsdei kapitalizáció a GDP kb. 30%-át tette ki, és a bevezetett részvények meghatározó részét külföldi befektetők birtokolják, amely mellett a hazai intézményi befektetők aránya nevezhető még jelentősnek. A magyaron kívül az európai fejlődő piacok tőzsdéi közül az orosz, a török, a lengyel és cseh a legjelentősebb, de az utóbbi időben az ukrán, a román és a bolgár részvénypiac jelentősége is növekvőben van hazáján belül. A volt Jugoszláv tagköztársaságok tőzsdéi sem büszkélkedhetnek jelentős forgalmi adatokkal, ami jórészt az elszámolás bonyolultságának tudható be. A balti államokban kevés a likvid értékpapír, így ezen régióban nehéz megfelelő részvény befektetési célpontot találni. Az egyéb középkelet európai országok tőzsdéi elhanyagolható jelentőséggel bírnak. A cseh és a lengyel piacon lehetséges befektetési célpontokat a cseh részvénytőzsde esetében a PX indexben, míg a lengyel tőzsde esetében a WIG indexben szereplő részvények alkotják. Az előbb említett országok részvénytőzsdéinek dollárban számított napi forgalma a magyar tőzsdén regisztrált forgalomhoz hasonló. A cseh tőzsde kapitalizációja kb. 70%-kal magasabb, mint a BÉT azonos mutatója, miközben a lengyel tőzsdén forgó cégek összértéke több, mint 3,5-szerese a magyar tőzsde kapitalizációjának. Európán kívüli feltörekvő részvénypiac A meghatározás a távol-keleti, a latin-amerikai és az ún. EMEA (fejlődő európai, közel-keleti és afrikai) régió feltörekvő országait tömöríti. A legmeghatározóbb országok között - fejlett tőkepiacaiknak köszönhetően - elsősorban Koreát, Tajvant, Kínát, Brazíliát és Oroszországot kell érteni, de számottevő még Dél-Afrika, India és Mexikó részaránya is. Fejlett részvénypiac A nemzetközi részvény-befektetési lehetőségeket, az azt reprezentáló MSCI World Index összetételével célszerű bemutatni. Ebben az indexben az egyes országok, illetve szektorok olyan súllyal szerepelnek, mint amekkora részét teszi ki az egyes országok, illetve a szektorok közkézhányaddal súlyozott összkapitalizációja (összesített árfolyamértéke) az egész index összkapitalizációjához képest. Ebből fakadóan az potenciális célpiacait is meghatározzák az MSCI World Indexben szereplő országok, szektorok. 2007 novemberének végén az MSCI World Index 23 országának több mint 1800 értékpapírját tartalmazta, összesen 11 különböző szektorban. Az MSCI World Indexben szereplő alapszektorok a következők voltak: alapanyaggyártás, alapvető fogyasztás, egészségügy, energiaipar, kiegészítő fogyasztás, közszolgáltatás, nehézipar és bányászat, pénzügy, számítástechnika, valamint telekommunikáció. Az Indexben szereplő szektorok listája, illetve azok indexbeli súlya folyamatosan változik. Az MSCI World Indexben a három legnagyobb súllyal szereplő ország: az Amerikai Egyesült Államok (47%-os súly), az Egyesült Királyság (11%-os súly), illetve Japán (10%-os súly). A három meghatározó súlyú ország mellett Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hollandia, Hong Kong, Írország, Kanada, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szingapúr, Svédország és Új-Zéland szerepel az indexben. Származékos piac A BÉT származékos piacán a részvényindex kontraktusok adják a forgalom többségét, míg az egyedi részvények határidős piaca és a teljes hazai opciós piac marginálisnak mondható. Emellett kamattípusú (BUBOR, állampapír) származékos termékkel is lehet kereskedni, melyek forgalma az egyedi részvényekhez hasonlóan szintén elenyészőnek számít. 10/42

4.2. A jogutód alapok befektetési politikájának főbb jellemzői CIB Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci CIB Kincsem Kötvény CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja mérsékelt magas Várható hozam betéti kamatokkal versenyképes kötvény-hozamokkal versenyképes részvény-hozamokkal versenyképes Ajánlott kockázatviselési képesség Befektetési jegyek árfolyamának ingadozása Ajánlott minimum befektetési időtáv Besorolás a BAMOSZ befektetési alapok kategorizálására tett ajánlása alapján kockázatkerülő kiszámítható tetszőleges pénzpiaci hosszú kötvény kockázat-kedvelő jelentős 2 év részvény-túlsúlyos Benchmark 100% ZMAX index EURLIBOR és rövid pénzpiaci eszközök * 100% MAX index 90% MSCI World index + 10% ZMAX index 90% MSCI EM index + 10% ZMAX index * az Portfoliójában található eszközöket reprezentáló hivatalos index nem létezik, ezért az teljesítményét a megnevezett eszközökhöz érdemes leginkább hasonlítani 4.3. Általános szabályok Az alapkezelő a Tpt.-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidős, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az alapok eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az alapok eszközeinek likviditási feltételei javíthatók, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az alapok jelen Kezelési szabályzatban meghatározott befektetési politikáját az alapkezelő csak a Felügyelet engedélyével, a közzétételt követő 30 nap elteltével változtathatja meg. Amennyiben az adott alap portfoliója változó kamatozású kötvényeket tartalmaz, akkor azok átlagos hátralévő futamideje megegyezik a következő kamatmegállapítási periódus hátralévő idejével. 4.4. A portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális aránya Adatok %-os formában CIB Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci CIB Kincsem Kötvény CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja min cél max min cél max min cél max min cél max min cél max Lekötött bankbetétek, 0 10 100 0 10 100 0 5 100 0 10 20 0 10 20 folyószámla forint 0 10 100 0 0 100 0 5 100 0 10 20 0 10 20 deviza 0 0 100 0 10 100 0 0 100 0 0 20 0 0 20 Értékpapírok 0 90 100 0 90 100 0 95 100 80 90 100 80 90 100 állampapírok 0 75 100 0 75 100 0 80 100 0 0 20 0 0 20 belföldi 0 75 100 0 0 100 0 80 100 0 0 20 0 0 20 külföldi 0 0 100 0 75 100 0 0 100 0 0 20 0 0 20 egyéb hitelvisziszonyt megtestesítő értékpapírok 0 10 100 0 10 100 0 10 100 0 0 20 0 0 20 belföldi 0 10 100 0 0 100 0 10 100 0 0 20 0 0 20 külföldi 0 0 100 0 10 100 0 0 100 0 0 20 0 0 20 jelzáloglevelek 0 5 25 0 5 25 0 5 25 0 0 20 0 0 20 részvények 0 0 20 0 0 20 belföldi 0 0 20 0 0 20 külföldi 0 0 20 0 0 20 kollektív befektetési 0 0 100 0 0 100 0 0 100 80 90 100 80 90 100 értékpapír Származtatott ügyletek 0 0 100 0 0 100 0 0 100 0 0 100 0 0 100 (határidős, pociós) 11/42

4.5. Kockázatok Gazdasági kockázat Az adott ország inflációjának emelkedése közvetlen negatív hatással lehet az alapok portfolióját képező értékpapírok árfolyamára. Ez a hatás lehet olyan mértékű, hogy az alapok teljesítménye egyes időszakokban az infláció szintje alatt maradhat, ami negatív reálhozamot eredményezhet. Az ország egyéb makrogazdasági mutatóinak (költségvetési hiány, külkereskedelmi mérleg egyenlege, GDP növekedési üteme, deviza árfolyama) kedvezőtlen irányú változása szintén negatív hatással lehet az alapok portfoliójában tartott értékpapírok árfolyamára. A gazdaságpolitikában bekövetkező változások a gazdasági mutatók azonnali változatlansága mellett is érinthetik kedvezőtlenül a tőkepiacokat és azon keresztül az alapok tulajdonában lévő instrumentumok árfolyamát. Likviditási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik az alapok portfoliójában lévő eszközök értékesítése, ami kedvezőtlenebb eladási árakat eredményezhet. Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat Az értékpapírok kibocsátói esetében esetlegesen fizetésképtelenség állhat be, és a kibocsátó nem tudja teljesíteni kamatfizetési és visszafizetési kötelezettségét. Betétlekötési megbízások teljesítésének kockázata Amennyiben az alapok betétlekötéseit fogadó hitelintézet fizetésképtelenné válik, részben vagy egészben nem, vagy nem megfelelő időben teljesíti fizetési kötelezettségét, ez hátrányosan befolyásolhatja az alapok befektetéseit. Határidős ügyletek kockázata A kockázatfedezeti célból megkötött - az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathat. Devizaárfolyam kockázat A forint erősödése (felértékelődése) negatívan hat az alapok devizában denominált befektetési eszközeinek forintban kifejezett árfolyamára. Részvénypiaci kockázat A részvények árfolyama nemcsak a kedvezőtlen makrogazdasági, tőkepiaci események, hanem egyedi vállalati események hatására is jelentősen csökkenhet, így az alapok befektetőit közvetetten veszteség érheti. Adókockázat A befektetési jegyekre, befektetési alapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben további kedvezőtlen irányban is változhatnak. Árazási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen gazdasági környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon az értékpapírok ára jelentősen eshet, mely negatív hatással lehet az alapok árfolyamára. Forgalmazás felfüggesztésének kockázata Az alapok forgalmazását az kezelő a Tpt.-ben meghatározott esetekben felfüggesztheti, mely esetben annak újraindításáig a Befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseinek ellenértékéhez. Befektetési jegyek forgalmazása Egyes befektetési jegyek napi forgalmazásakor a befektetők előtt az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem ismert, megbízásukat ennek ismerete nélkül adják meg. A Letétkezelő által megállapított tényleges árfolyam és ezért a megbízás teljesítési feltételei várakozásuktól eltérő lehet. Befektetési kockázat Az kezelő a törvényi szabályozás figyelembevételével saját belátása szerint állítja össze az alapok portfolióját. Annak ellenére, hogy az kezelő minden befektetési döntés előtt részletes elemzést hajt végre, nincs garancia arra, hogy a piaci folyamatok az kezelő várakozásainak megfelelően alakulnak, így arra sem, hogy az alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A portfolióban található befektetési alapokból származó kockázat Az alap portfoliójában található befektetési alapokra vonatkozó kockázatok (így pl. a részvénypiac általános kockázata stb.) érinthetik az alapot is, illetve ezen alapok befektetési politikájának megváltozása hatással lehet az alapra. Az alapok megszűnésének kockázata Adott alapot az kezelő köteles megszüntetni, amennyiben annak saját tőkéje 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot. CIB Pénzpiaci CIB Euró Pénzpiaci CIB Kincsem Kötvény CIB Fejlett Részvénypi aci alapok ja CIB Feltörekvő Részvénypi aci alapok ja 12/42

4.6. Hozamfizetés Az alapok a befektetéseiken elért nyereséget folyamatosan újra befektetik, hozamot külön nem fizetnek. A Befektetők a befektetési jegyek hozamához azok egészének vagy egy részének visszaváltásával juthatnak hozzá. 4.7. Tőke- és hozamgarancia Az alapok saját tőkéjük megóvására, és minimum hozam fizetésére nem tesznek ígéretet. 4.8. A portfolió devizális kitettsége Az alábbi alapok 30%-ot meghaladó mértékben fektethetnek azonos, a hazai fizetőeszköztől eltérő devizában denominált értékpapírokba: EUR PLZ CZK USD CIB Euró Pénzpiaci X CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja X X CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja X X 4.9. A likvid eszközök legkisebb aránya CIB Pénzpiaci 15.00% CIB Euró Pénzpiaci 15.00% CIB Kincsem Kötvény 15.00% CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja 0.00% CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja 0.00% 4.10. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya megegyezik a 4.9. pontban az alapokra meghatározott likvid eszköz aránnyal. 4.11. Befektetési korlátok A következő, a Tpt.-ben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alapok ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet 30 napon belül helyreállítani, ha a Tpt.-ben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az alapokban valamely portfolióelem aránya jelentősen (több mint 25%-kal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles 30 napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. Az alapok saját tőkéjüket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatják: tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírok olyan értékpapírok, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő 1 éven belüli, bármely az előző pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; olyan, az előző két bekezdésben meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább 2 befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; az első két bekezdésben meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb 2 éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; állampapírok; kollektív befektetési értékpapír; forint és deviza bankbetét, folyószámla, pénzpiaci eszközök; származtatott termékek. A CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja és a CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja mivel befektetési politikájuk szerint saját tőkéjének legalább 80%-át kívánja kollektív befektetési értékpapírokba fektetni, befektetési alapba befektető befektetési alapnak minősül, ezért eltérő korlátozások vonatkoznak rá, ezen eltérések megjelölésre kerültek az alábbiakban. Az egyes alapok: egyetlen kibocsátóban sem szerezhetnek 10%- ot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve 10%-ot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt; saját tőkéjüknek 20%-át nem haladhatják meg a Tpt. eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt; a fenti 2 bekezdés alkalmazásánál a CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja és a CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja esetében nem kell figyelembe venni az általuk megvásárolt nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat; nem szerezhetik meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több, mint 20%-át, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt; saját tőkéjére vetített összértéke az OECDtagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapíroknak nem haladhatja meg az egyes alapok saját tőkéjének 35%-át. Az alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. Ha az alap saját tőkéje olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába kerül befektetésre, amelyet az alapkezelő, vagy vele szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az alapkezelő az alapok részére nem vásárolhat saját maga által kibocsátott értékpapírt; az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel 13/42

rendelkező értékpapírok kivételével (de ekkor az alapkezelő által kezelt alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell), ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt októl. Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével (de ekkor az alapkezelő által kezelt alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni 4.12. Származtatott ügyletek 4.12.1 A jogutód alapokra vonatkozó általános szabályok Az alapkezelő a jogutód alapok nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési Szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre és devizára. Az alapkezelő csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), csökkenti az alapok befektetési céljainak megfelelő portfolió kialakításának költségeit (portfolió hatékony kialakítása), kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció delta-tényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. A nem forintban denominált pozíciókat az Kezelési Szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. Az alapkezelő az alapok devizában, illetve kell), ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. A CIB Pénzpiaci portfoliójának átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. A CIB Fejlett Részvénypiaci ok ja saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikáját, és az ezen alapokat terhelő költségek bemutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A CIB Feltörekvő Részvénypiaci ok ja saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikáját, és az ezen alapokat terhelő költségek bemutatását a 3. sz. melléklet tartalmazza. befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. Az alapok nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: 14/42