Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete **PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet KAB-KT-09-0011
A kutatás jellemzői, definíciós keretek Cél: egészségkárosító magatartásformák elterjedtsége, önminősített egészségi állapot vizsgálata fizikai, mentális és szociális dimenziókban fiatal felnőttek két csoportjában Országos kutatás 18-31 év közötti, városi fiatal felnőttek körében (2010 tavasz) Kérdőíves vizsgálat face to face adatfelvétellel Posztadoleszcencia: késleltetett / részleges / fokozatos / reverzibilis leválás 1000 fős kvótás minta, két részminta: - Posztadoleszcens minta : nem birtokolják a felnőtt szerep minden elemét (500 fő) - Kontroll minta : ezekkel az elemekkel már rendelkeznek (500 fő)
Szubjektív egészségi állapot, egészségkárosító magatartásformák Szubjektív egészségi állapot: 8,07 mintaátlag (egészségével való elégedettség 0-10) Dohányzási szokások: - 31% naponta - 15% alkalmanként Alkoholfogyasztási szokások: - 2% naponta (elmúlt 30 napban) - 15% heti 2-5 alkalommal - 82% heti max.1 alkalommal Droghasználat: 23% próbálta már Az alkalmi dohányzás (82,2%) és alkoholfogyasztás (90,2%) jellemzően a szórakozáshoz és a társasági élethez kötődik A posztadoleszcens és a kontroll minta között nincs szignifikáns különbség!
Boldogság A teljes minta 87%-a többnyire vagy nagyon boldog (p: 88%, k: 87%). DE: a fiatalok 13%-a valamilyen mértékben boldogtalan (p: 12%, k: 13%). % 70 63,3 60 50 posztadoleszcens minta kontroll minta teljes minta 52,0 57,6 40 30 20 24,3 34,8 29,6 10 9,9 10,3 10,1 0 1,0 1,0 1,0 1,4 1,8 1,6 nagyon boldogtalan boldogtalan többnyire boldogtalan többnyire boldog nagyon boldog
Személyes jól-lét Cummins-féle Personal Well Beeing skála 85 80 75 70 65 posztadoleszcens kontroll teljes minta (fejlett társ.szint) 60 55 (alapszint) 50 egészség emberi kapcsolatok közösségi köt_dések családi/ párkapcsolatok biztonságérzet hitélet az életben elért eredmények életszínvonal biztos jöv_
Szociális egészség, társas kapcsolatok Igaz barátja: - egy van: 33% - több van: 57% - nincs: 6% 90% Van igazán közel álló személy: - a baráti körében: 88% 70,9% - a családjában: 79% (p: 83%, k: 75%) - a környezetében: 50% - a rokonságában: 43% (p: 47%, k: 38%) Társadalmi szervezet tagja: 26% (p: 22%, k: 30%) Van olyan állandó társaság, akikkel rendszeresen találkozik: 80% Társasági élet értékelése: - baráti kapcsolatai nagyon jól alakulnak: 78% (p: 76%, k: 79%) - közösségi élete igazán aktív: 64% (p: 61%, k: 66%) - aktív társasági életet él: 60% (p: 57%, k: 64%)
Szubjektív egészségi állapot társas kapcsolatok (Egészségével való elégedettség 0-10 átlagok) 8,4 8,2 8,0 7,8 7,6 8,07 8,20 7,75 8,00 8,14 7,60 8,14 8,27 7,87 7,4 teljes minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas t. posztadoleszcens minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas t. kontroll minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas t.
Egészségkárosító magatartásformák társas kapcsolatok Naponta dohányzik: - erős társas támogatás: 28% (teljes minta: 31%) - gyenge / nincs társas támogatás: 40% (posztadol. minta: 33%) - erős társas támogatás: 29% - gyenge / nincs társas támogatás: 46% Alkohol min. heti két alkalommal: - erős társas támogatás: 9% (teljes minta: 11%) - gyenge / nincs társas támogatás: 18% (posztadol. minta: 11%) - erős társas támogatás: 8% - gyenge / nincs társas támogatás: 20% Drogot próbálta már: - erős társas támogatás: 21% (teljes minta: 23%) - gyenge / nincs társas támogatás: 29% (posztadol. minta: 24%) - erős társas támogatás: 21% - gyenge / nincs társas támogatás: 33%
Boldogság társas kapcsolatok (Többnyire vagy nagyon boldogok aránya) 100% 95% 90% 85% 86,1% 91,1% 86,4% 90,3% 85,8% 92,0% 80% 75% 73,9% 75,0% 73,0% 70% 65% 60% teljes minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas t. posztadoleszcens minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas t. kontroll minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas t.
Személyes jól-lét társas kapcsolatok (teljes minta) Cummins-féle Personal Well Beeing skála 90 80 teljes minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas tám. 70 60 50 (fejlett társ.szint) (alapszint) 40 egészség emberi kapcsolatok közösségekhez tartozás családi/párkapcsolatok biztonságérzet hitélet amit az életben elért életszínvonal biztos jöv_
Személyes jól-lét társas kapcsolatok (posztadol. minta) Cummins-féle Personal Well Beeing skála 90 80 posztadoleszcens minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas tám. 70 60 50 (fejlett társ.szint) (alapszint) 40 egészség emberi kapcsolatok közösségekhez tartozás családi / párkapcsolatok biztonságérzet hitélet amit az életben elért életszínvonal biztos jöv_
Személyes jól-lét társas kapcsolatok (kontroll minta) Cummins-féle Personal Well Beeing skála 90 80 kontroll minta er_s társas támogatás gyenge / nincs társas tám. 70 60 50 (fejlett társ.szint) (alapszint) 40 egészség emberi kapcsolatok közösségekhez tartozás családi/párkapcsolatok biztonságérzet hitélet amit az életben elért életszínvonal biztos jöv_
Problémakezelési alternatívák társas kapcsolatok Teljes minta Teljes minta Posztadoleszcens minta Kontroll minta Teljes minta Posztadol. minta Kontroll minta Erős társas tám. Gyenge / nincs társas tám. Erős társas tám. Gyenge / nincs társas tám. Erős társas tám. Gyenge / nincs társas tám. Zenét hallgat (77%) Barátokkal beszélget (75%) Internetezik, számítógépezik (67%) Tévét, DVD-t, videót néz (66%) Családjával / párjával foglalkozik (63%) Egy jót eszik 41% 39% 44% 38% 50% 36% 47% 40% 52% Valamivel ellazítja magát (alkohol, dohány, kábítószer, nyugtatók) 19% 22% 16% 16% 26% 18% 31% 14% 22%
Legfontosabb megállapítások A fiatal felnőttek: szubjektív egészségi állapot mutatóik jók általában boldognak tartják magukat személyes jól-lét adataik kedvezőtlenek döntő többségük családja és barátai részéről is számíthat segítségre, támogatásra Az erősebb társadalmi támogatás kedvezően hat a fiatal felnőttek fizikai és lelki egészségére: jobbnak ítélik szubjektív egészségi állapotukat kisebb arányban élnek egészségkárosító magatartásformákkal boldogabbnak tartják magukat kedvezőbb személyes jól-lét adatokkal jellemezhetők kisebb valószínűséggel választanak egészségkárosító problémakezelési alternatívákat ezen összefüggések számottevő része a vizsgálat két részmintáján belül is megmutatkozik