PÁLYÁZAT A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján meghirdetett SZENTANNAI SÁMUEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, KARCAG INTÉZMÉNYNÉL TANÁR MUNKAKÖRBEN IGAZGATÓ (MAGASABB VEZETŐ) BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA 1
DR. TAKÁCS SÁNDOR PÉTER 2
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Tisztelt DR. FAZEKAS SÁNDOR Vidékfejlesztési Miniszter Úr! Pályázatot nyújtok be az Önök által meghirdetett és a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) által 2011. október 17-én megjelentetett a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján meghirdetett a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag intézménynél tanár munkakörben igazgató (magasabb vezető) beosztás ellátására. Azonosító száma: SzIF/1874/2011. Beosztás megnevezése: tanár munkakörben igazgató A pályázat benyújtásának határideje: 2011. november 16. 3
Rendelkezem a pályázatban megjelölt feltételekkel: Több egyetemi szintű tanári végzettségekkel Pedagógiai doktorátussal A közoktatásban szerzett majdnem három évtizedes szakmai tapasztalattal Ebből közel tizennégy éves igazgatói, intézményvezetői gyakorlattal (138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5..); Természetesen alávetem magam a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatásának Pedagógus szakvizsgával kétszeresen is rendelkezem: o Először 1997. február 23-án pedagógiai doktorrá avattak Szegeden a József Attila Tudományegyetemen. o Másodszor 2006. július 30-án kitűnő eredménnyel közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga képesítést szereztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságés Társadalomtudományi Karán. Magyar állampolgár vagyok Nem csak alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezem, hanem hét modulos ECDL vizsgával, számos tanfolyammal valamint magam is alapítottam és vezettem számítástechnikai iskolákat és végül a pedagógiai doktorátusomat a számítógépek pedagógiai alkalmazásából írtam Büntetlen előéletű vagyok 4
A pályázat kiírása szerint elbírálásánál előnyt jelent: Társadalmi és egyéb szervezetben való aktív részvétel: o Alapító tagja vagyok az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) és a Közép-Magyarországi Régiónak az elnöke o Alapító tagja vagyok az Informatikai és Számítástechnikai Tanárok Egyesületének (ISZE) Idegennyelv-ismeret: közép fokú C típusú állami nyelvvizsga német nyelvből A pályázatom pozitív elbírálása reményében maradok teljes 2011. november 15. Tisztelettel: Dr. Takács Sándor Péter pályázó 5674 Kétsoprony, Kert u. 22. Mobil: 06 / 70 / 36 44 200 E-mail: 1drtsp@gmail.com 5
KERESÜNK: Tapasztalt menedzsert, aki mindenféle korosztályra képes hatást gyakorolni, feldobja a munkahelyi hangulatot, a költségvetésben meghatározott szint alatt tartja a kiadásokat, bűvészkedik a kollektív szerződésekkel, dönt a különböző érvek között, elhárítja az erőszakot, jóban van a politikusokkal, kiismeri magát új jogszabályokon és másoknak is el tudja magyarázni azokat, diszkrét, ám nem fél szólni, ha kell, s aki megmaradó kevés szabadidejében képes elbűvölő modorával rávenni a tág értelemben vett helyi közösséget, hogy finanszírozza mindazokat a tételeket, amelyekre a költségvetésben már nincs pénz. FIGYELMEZTETÉS: A munkaidő hosszú, az állás távolról sem biztos, és a pályázónak kell viselnie a közvélemény felháborodását az iskolarendszert érintő valamennyi változásért. (Tréfás álláshirdetés, Toronto Star) 6
TARTALOM I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 9 1. Adataim 9 2. Pedagógiai munkaviszonyaim 10 3. Életpályám időrendje 11 II. SZAKKÉPZETTSÉGET ÉS EGYÉB PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGET IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 17 1. Tudományos fokozat 17 2. Egyetemi végzettség 17 3. Főiskolai végzettség 17 4. Informatikai végzettség 17 5. Általam alapított számítástechnikai tanfolyamok 18 6. Pedagógiai szakértői dokumentumok 18 7. Kollégiumi szaktanfolyami végzettség 18 8. Idegen nyelvismeret 19 9. Egyéb tanfolyamok és vizsgák 19 10. Szakszervezeti megbízatásom 19 11. Pályázatokon elért kimagasló eredményeim 19 12. Tanítványaim kimagasló eredményei 20 13. Megjelent publikációim és előadásom 65 14. Rólam megjelent cikkek illetve tanulmányok 66 7
III. SZENTANNAI SÁMUEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VEZETŐI PROGRAMOM 68 1. Azt vallom, hogy az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium vezetőjének a következők a legfontosabb teendői 68 2. Tehetségpont 71 3. A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium személyi és tárgyi, anyagi feltételei 75 4. Kompetenciamérésről 76 5. Tanári szabadságról 79 6. A bérezés és jutalmazás 79 7. Az információ áramlás módozatai 80 8. Munkamegosztás a vezetőtársakkal 81 9. A Szülői Munkaközösségről (SZMK) 82 10. A Diákönkormányzatról (DÖK) 83 11. A kollégium társadalmi szerepe 84 12. Felnőttoktatásról 89 IV. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM, KÜLDETÉSNYILATKOZATOM 92 V. ZÁRÓ GONDOLATOK 95 VI. HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY 96 VII. ORVOSI IGAZOLÁS 97 VIII. HOZZÁJÁRULÁS VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI LEFOLYTATÁSÁHOZ 98 IX. HOZZÁJÁRULÁS TESZT KITÖLTETÉSÉHEZ 99 X. ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 100 XI. ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT 101 8
I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1. Adataim Nevem: Dr. TAKÁCS SÁNDOR PÉTER Születtem: 1955. január 15-én, Budapesten. Apám: Takács Sándor Gyula hadtörténész Anyám: Takács Sándor Gyuláné, Oláh Erzsébet könyvelő Feleségem: Takácsné Tokai Márta, pénzügyi osztályvezető Gyerekek: Három fiú, mindhárom felnőtt Lakcímem: 5674 Kétsoprony, Kert utca 22. Telefon: 70 / 36 44 200 E-mail: 1drtsp@gmail.com 9
2. Pedagógus munkaviszonyaim Hunyadi Mátyás ÁMK igazgató 2011.08.01. 2011.11.04. József A. Szki. és Kollégium igazgató 2009.08.24. 2011.03.21. Körzeti Ált. Isk., Galgamácsa igazgató 2004.08.01. 2009.08.23. ÁMK, Jászágó igazgató 2002.08.01. 2004.07.31. ÁMK, Csabaszabadi igazgató 1998.08.01. 2002.07.31. Mg-i Szki.,Szabadkígyós gimnáziumi tanár 1997.08.16. 1998.06.30. Békéscsabai Ev. Gimnázium gimnáziumi tanár 1996.08.15. 1997.08.15. Általános Iskola, Köröstarcsa tanár 1995.08.16. 1996.06.30. Széchenyi I. Ált. Isk. Újkígyós tanár 1992.09.01. 1994.06.30. 3. sz. Általános Iskola, Gyula tanár 1990.08.01. 1991.07.31. Általános Iskola, Kétsoprony tanár 1985.01.28. 1990.07.31. Fővárosi Tanács Nevelőotthon nevelőtanár 1980.09.24. 1981.01.31. Ált. Isk. és Nevelőotthon, Bp. nevelőtanár 1980.05.01. 1980.09.19. Gép- és Műszeripari Szki. nevelőtanár 1973.09.11. 1974.08.03. 10
3. Életpályám időrendje 1969. Békéscsabai 10. sz. Általános Iskolában fejeztem be a 8-at. 1973. Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, azonnal felvételt nyertem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakára, ezért még ebben az évben bevonultam tizenegy hónapra, mint előfelvételis szolgáltam le a tényleges katonaidőmet Jánoshalmán. A későbbiek során 2004. január 1- jétől az Alkotmánybíróság 25/2003. (V. 21.) AB határozata alapján a munkaviszonyomba a munkáltatóm beszámította a 10 hónap 22 nap ténylegesen leszolgált katonaidőmet. 1978. Elvégeztem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát, és tanulmányaim ideje alatt felvettem egy harmadik szakot is: az oktatástechnológiát. 1979. Heves m. Tanácsa V. B. Művelődési Osztály Továbbképzési Kabinetje speciális pszichológiai tanfolyam 1979. Felvételt nyertem Szegeden a József Attila Tudományegyetem BTK pedagógia szakára. 1982. A pedagógia előadói szakos egyetemi diplomámat jó eredménnyel szereztem meg. Ebben az évben felvettek Debrecenbe, a Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK népművelés szakára. 1985. Abszolváltam a népművelés szakos egyetemi tanulmányaimat. Ebben az évben kerültem Kétsopronyba, az ottani általános iskolába tanítani. Ekkor letelepedtem, házat építettem. 1987. Elvégeztem a Békés Megyei Pedagógiai Intézet Neveléslélektani elméletek és technikák című 11
továbbképzését. Még ebben az évben szereztem jeles bizonyítványt alapfokú munkavédelmi képesítésről. 1988. A Kétsopronyi Általános Iskolában tanítványaim országos első helyezést értek el számítástechnikából Budapesten. 1991. Középfokú állami nyelvvizsgát tettem német nyelvből. 1992. A József Attila Tudományegyetem Doktori Tanácsa elfogadta az egyetemi doktori fokozat megszerzése iránti kérelmemet. 1992. Széchenyi István Általános Iskolában, Újkígyóson szereztem informatikai felnőttoktatási gyakorlatot is, mert különféle számítástechnikai tanfolyamokat szerveztem és vezettem. 1993. Felkért az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Nemzeti Alaptanterv informatikai követelményrendszerének egy részének a kidolgozására egy szakmai kollégákból álló országos team élén. A munkánk eredménye bekerült a NATba. Én nem csak azt tudom, hogy mi van a NAT-ban, hanem azt is, hogy mi maradt ki belőle! Ebben az évben alakult meg az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE), amelynek alapító tagja vagyok. 1995. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felvett az érettségiztető elnökök országos listájára. 1996. Letettem doktori szigorlataimat. A doktori értekezésem címe: A számítógépek szerepe a tanári és tanulói munkában és hatásuk a tanulmányi eredményekre. 1997. február 23-án Doktorrá avattak Szegyeden. Elvégeztem márciusban az INTERNET - alkalmazói, majd június 26-án az Internet oktatói tanfolyamot. Július 17-én az ISZE egyéves vezetőtanári megbízólevelet bocsátott ki részemre, amellyel az Informatika - 12
Számítástechnika Tanárok Egyesülete megbíz, hogy a Művelődési Közlöny 1997. június 20. 16/II. számában közzétett tanárképzési program szerint tanfolyamokat szervezzek, szükség szerint ott oktassak, illetve mások által szervezett tanfolyamokat szakmailag felügyeljek. Ezt évente hosszabbítják. 1998. Elvégeztem az Internet a közoktatásban című tanfolyamot, amit az ISZE szervezett. 2000. március 21-én szereztem Pilisborosjenőn, a Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központban a felsőfokú oktatásinformatikus szakot. Ezt követően július 14-én regisztrálta a Neumann János Számítógéptudományi Társaság az European Computer Driving Licence (ECDL - Európai Számítógép-használói Jogosítvánv) bizonyítványomat. 2000. Szeptember 15-én igazolást kaptam arról, hogy részvettem és eredményes vizsgát tettem a Multimédia oktatóanyag, segédanyag készítő akkreditált pedagógus-továbbképzési program keretén belül. 2001. Az Oktatási Minisztérium felvett a közoktatási szakértők országos listájára. A nevem fellelhető az Oktatási Hivatal honlapján. Ebben az évben Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs központ megyei szaktanácsadóvá kért fel. 2001. Elvégeztem a Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban tanfolyamot, melyen oklevelet illetve tanúsítványt is szereztem. 2001. Igazolást kaptam a Soros Alapítvány által támogatott 13
Regionális rendszergazda program megyei szintű folytatása előadás-sorozaton. 2004. Jász-Nagykun-Szolnok megyében január 6-án Jászágó Község Önkormányzata, január 8-án a Heves megyei Csány Község Önkormányzata, január 22-én az ugyan csak Heves megyei Apc Község Önkormányzata megbízott, mint pedagógiai szakértőt, hogy az önkormányzati közoktatási minőségirányítási programját, (ÖMIP) majd ezt követően a községek oktatási intézményeinek az intézményi minőségirányítási programjait (IMIP) készítsem el. 2004. december 20. Felvettek a Magyar Tudományos Akadémia Filozófia és Történettudományok Osztálya bizottságaihoz tartozó, hazai nem akadémikus köztestületi tagok jegyzékében szereplő Pedagógiai Bizottságába. 2004. A Veresegyházi Kistérség megrendelésre elkészítettem egy a kistérségben indítandó középiskoláról szóló hatástanulmányt. 2005. november 11-én 3. helyezést értem el az ELTE és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata közösen meghirdetett Hogyan tanítom a NATO-t? országos pályázaton. 2006. áprilisában a NATO tanulmányútra meghívta a tavalyi pályázat győzteseit, közte engem is egy hétre Brüsszelbe. 2006. Dicsérő oklevél jutalmazásban részesültem a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata által közösen meghirdetett Hogyan tanítom a Európa Uniót-t? című országos pályázaton. 14
2006. június 30-án kitűnő eredménnyel Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakképzettséget szereztem. Így kétszeres pedagógus szakvizsgával rendelkezem, mert a pedagógiai doktorátusom révén már egyszer megszereztem a pedagógus szakvizsgát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. (8) bekezdése alapján 1997. február 23-án, amikor doktorrá avattak. 2007. Fenntartói kötelezettségek: Egyenlő bánásmód a közoktatásban című tanúsítványt szereztem. 2008. Alapító tagja vagyok az Oktatási Vezetők Szakszervezetének. (OVSZ). A Közép-Magyarországi régiónak vagyok az elnöke. 2008. Részt vettem Budapesten a Változások az SNI gyermekek / tanulók ellátásában című továbbképzésben. 2009. Egy nyolcadikos tanítványom (Bagi Andrea), dohányzás elleni matematikai pályázaton a korosztályában 307 induló közül országos második lett. 2009. December 11. és 12. között részt vettem a A Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramjának módosítása, szakmai módszertani változások című továbbképzésen, amiről tanúsítványt is kaptam. 2010. január 30-án részt vettem a A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának változása, az intézményi pedagógiai programok módosítása című továbbképzésen, amiről tanúsítványt is kaptam. 2010. Március 26-án részt vettem az V. Kollégiumi Konferencián, Kollégiumok és szakképző intézmények együttműködési lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájában című továbbképzésen, ahol tanúsítványt is kaptam. 15
2010. Március 31-dikére az előbbi három továbbképzésre támaszkodva, az oktatási és kulturális miniszter által 2009. decemberében módosított Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramjának módosítása alapján elkészítettem Gyöngyösön a József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumi pedagógiai programját. 2011. Igazolást kaptam az interaktív táblák kezeléséhez szükséges Digitális taneszközök használata a mindennapi oktatásban című ALBACOMP által szervezett program elvégzéséről. 16
SZAKKÉPZETTSÉGET ÉS EGYÉB PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGET IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK 1. Tudományos fokozat Doktori Bizonyítvány neveléstudomány szakból József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 2. Egyetemi végzettség Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga értékelése Pedagógia szakos előadói oklevél József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Népművelés szakos abszolutórium Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 3. Főiskolai végzettség Biológia rajz szakos tanári és Oktatástechnológusi oklevél Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 4. Informatikai végzettség Felsőfokú oktatásinformatikus OKJ bizonyítvány ECDL Neumann János Számítógéptudományi Társaság Internet alkalmazói oklevél Internet oktatói oklevél Internet a közoktatásban tanfolyami igazolás 17
Megbízólevél Informatika Számítástechnika Tanárok Egyesülete Multimédia oktatóanyag, segédanyag készítés tanúsítvány Regionális rendszergazda program megyei folytatása igazolás Digitális taneszközök használata a mindennapi oktatásban 5. Általam alapított és vezetett számítástechnikai tanfolyamok Újkígyósi Ált. Isk. Számítástechnikai Operátori Kurzusai 1993. Szabadkígyósi Számítógép-kezelői Szaktanfolyam 1998. 6. Pedagógiai szakértői dokumentumok Országos szakértői igazolás Oktatási Hivatal 2010. július 27-től Pedagógiai értékelés: intézményértékelés: általános iskola Pedagógiai értékelés: intézményértékelés: középiskola Pedagógiai értékelés: szakrendszerű oktatás: tantárgy: fizika Pedagógiai értékelés: felnőttoktatás Országos szakértői igazolvány OKÉV 2005. nov. 1. 2010. okt. 31. Országos szakértői igazolvány OKÉV 2001. ápr. 1. 2006. márc 31. Közoktatási vizsgáztatói igazolvány Megyei szaktanácsadó Békés M-i Humán Fejlesztési Központ 2001. Bizonyítvány alapfokú munkavédelmi képesítésről 7. Kollégiumi szaktanfolyami végzettség Kollégiumi és diákotthoni nevelők 1 éves speciális pszichológia Heves megye Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztály Neveléslélektani elméletek és technikák Békés Megyei Pedagógiai Intézet A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása, szakmai módszertani változások Kollégiumi Akadémia 18
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának változása, az intézményi pedagógiai programok módosítása Kollégiumi Akadémia Kollégiumok és szakképző intézmények együttműködési lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájában Mérei F. Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Int. Fenntartói Kötelezettségek: Egyenlő bánásmód a közoktatásban SuliNova Közoktatás-fejlesztési Pedagógus-továbbképzési Kht. 8. Idegen nyelvismeret Német nyelvből tett C típusú középfokú állami nyelvvizsga Geschwister Scholl Schule német iskola részéről történt felkérés 9. Egyéb tanfolyamok és vizsgák Minőségfejlesztési alapismeretek a közoktatásban oklevél Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása 10. Szakszervezeti megbízatásom Alapító tagja vagyok az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ), a Közép-Magyarországi Régiónak vagyok az elnöke. 11. Pályázatokon elért kimagasló eredményeim Békés Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai pályázatán elért 3. díj. Hírvivő 1990. január Hogyan tanítom a NATO-t? országos 3. díj. A díj: egy hét tanulmányút Brüsszelben, látogatás és előadások a NATO főhadiszállásán. Hogyan tanítom az Európai Uniót? kitüntető oklevél 19
Az Ovizuál Kreatív Műhely igazolása arról, hogy az általam igazgatott ÁMK óvodája az Ovizuál Kreatív Műhely bázis óvodája. 12. Tanítványaim kimagasló eredményei A Kétsopronyi Általános Iskolában tanítványaim (egy négyfős csapat) országos első helyezést értek el számítástechnikából Budapesten. Galgamácsán egy nyolcadikos tanítványom (Bagi Andrea), akinek én voltam a felkészítő tanára, a Magyar Rákellenes Liga által meghirdetett De számolj a füsttel! című dohányzás elleni matematikai pályázaton a korosztályában 307 induló közül országos második lett. 20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
DOHÁNYZÁS ELLENI MATEMATIKA PÁLYÁZAT KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GALGAMÁCSA, ISKOLA UTCA 3. TELEFON: 06 28 489 012 BAGI ANDREA DR. TAKÁCS SÁNDOR PÉTER 8. OSZTÁLYOS IGAZGATÓ, FELKÉSZÍTŐ TANULÓ 2009. TANÁR 63
64
13. Megjelent publikációim és előadásom A számítógép alkalmazásának egy módja különféle tanórákon Békés Megyei Pedagógiai Intézet, Békéscsaba Egy felmérés eredményei: Békés megyei pedagógusok viszonya a számítógéphez Inspiráció 1. évf. 4. szám 1993. májusi szám 19. oldal A számítógép közösségalkotó erejéről Csabakurír, 1993. augusztusi szám 18. oldal Felmérés a komputer és a tanulás kapcsolatáról A számítógépek hatása a tanulmányi eredményekre Köznevelés (a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja) 50. évfolyam 20. szám 1994. május 20. 16. oldal Vidéki önkormányzatok attitűdjei a számítógépes oktatáshoz, avagy vélemények a számítógép közösségalkotó erejéről Inspiráció 3. évfolyam 2. szám 1995. szeptemberi szám 6. oldal Kíváncsiak voltunk a szülők véleményére Hírmondó, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium lapja 1997. 3-4. o. Gondolatok az iskoláról A Mi Falunk: Csabaszabadi, 1998. május 5-i szám 4-5. oldal Otthoni számítógép szerepe a tanulásban (előadás) Informatika és számítástechnika az oktatásban Országos konferencia Békéscsaba, 1998. november 19-21. A csabaszabadi iskolaigazgató kérdezi: Hol az elnyert kétmillió? Heti Délkelet Polgári hetilap VII. évf. 36. sz. 2000. IX. 7-i szám 14.o. 65
14. Rólam megjelent cikkek illetve tanulmányok Cser Gábor: Meghámozott Atomok (A cikk a tanítványaim, négy főből álló csapat általam történt felkészítéséről szól, és arról hogy ez a kis csapat számítástechnikából Budapesten országos 1. helyezést értek el.) Úttörő Újság 1988. 29. oldal Vándor Andrea: Kisiskola nagy tervekkel Tizenkét osztályról álmodik az új igazgató Békés-Csanádi Lapok Dél-békési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása a BÉKÉS MEGYEI NAP I. évfolyam 6. szám 1998. június 27. II. oldal Dr. Kaltenbach Jenő: Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának tevékenységéről 1999. január 1. 1999. december 31. Novák Gábor: Iskolaigazgató kontra polgármester Köznevelés (Oktatási hetilap) 2000. szeptember 22. 56.évfolyam, 28. szám 12-13. oldal 66
László Jenő Csaba: Mi lesz veled hét törpe? Könnyed mese helyett lesújtó valóság Csabaszabadiban A szerző ezzel a cikkel nyerte meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Kodolányi János Főiskola és a Népszabadság által közösen meghirdetett diákújságírók első országos Kodolányi János emlékversenyét 2001. márciusban. Majorné Nagy Mária: Aki bátor, az velem jöhet Beszélgetés Jászágó új ÁMK igazgatójával Jászvidék, 2002. szeptember 26. 4. oldal Novák Emma: Hogyan tanítom a NATO-t? Írás Kép Szó Zene (IKSZ) Püspökszilágy Kisnémedi Váchartyán Váckisújfalu Galgamácsa Vácegres Őrbottyán Kulturális havilap VII. évfolyam 2006. május 12. oldal Tóth István János egyetemi magántanár, tudományos főmunkatárs: A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel Kutatási zárótanulmány Wargo Közgazdasági Elemző- Piackutató Intézet Budapest, 2008. május 67
IV. SZENTANNAI SÁMUEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAMOM 1. Azt vallom, hogy az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium vezetőjének a következők a legfontosabb teendői: Az intézmény nagyon szépen felépített, és ebben az értelemben nem csak az épület falaira gondolok, hanem az ott folyó munkára, az elért eredményekre, ezért a legfontosabbnak az elődök által elkezdett munkák folytatását tartom. Az intézményvezetői feladatok az elmúlt 15-20 év során gyökeresen megváltoztak. A klasszikus értelembe vett igazgatói munka, amely csak az iskola belső életének irányításából állt, gyakorlatilag háttétbe szorult, helyette egy nagyon kemény menedzseri feladat került előtérbe, amely tartalmazza többek között a személyi, tárgyi és gazdasági feltételek minél jobb kihasználását, az intézmény népszerűsítését és folyamatos fejlesztését. Napjainkban az intézményvezetői feladatok nagyon összetettek lettek: mint pedagógiai vezető irányítja az oktató - nevelőmunkát, mint humánpolitikai vezető kiválasztja, munkával ellátja, ellenőrzi és értékeli a munkatársait, mint gazdasági ügyletekért felelős vezető, költségvetést készít, és ennek alapján gazdálkodik mint jogi ismeretekkel rendelkező, követi és betartatja a 68
folyamatosan változó jogszabályokat mint kommunikációs vezető folyamatosan tájékoztatást nyújt az intézményben folyó munkáról, eseményekről mint az innovációért felelős szakember, rövid, közép és hosszú távú terveket készít csapatával az intézmény működtetésére vonatkozóan pályázatokat készít vagy készíttet, és szponzorokat kutat fel egy-egy projekt megvalósítása érdekében stb., stb., stb. Végül, de nem utolsósorban érdekegyeztető, villámhárító szerepkört tölt be az intézmény partnerhálózatában: szülők - pedagógusok, pedagógus - pedagógus, önkormányzat - pedagógusok, szponzorok - nevelőtestület, tanár - diák stb. között. Egy gyermekekkel foglalkozó bármilyen oktatási intézmény, esetünkben Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium akkor működhet csak jól, ha meg tud felelni a fenntartó igényeinek, ugyanakkor ki tudja elégíteni a lakossági elvárásokat, az ott dolgozó kollégák is jól érzik magukat, sikerorientáltak, aktívan bekapcsolódnak a rövid és középtávú tervek kidolgozásába (magunknak is tervezünk, a jövőnket alakítjuk), erkölcsileg és anyagilag megbecsültek a tanulók a tanítás folyamán jól érzik magukat, szeretnek iskolába járni. Ez a négyes kritérium rendszer magában foglalja az intézményvezetővel szemben támasztott követelményeket is. Az intézményfenntartó azt szeretné, ha az iskolája, kollégiuma a lehető 69
legkisebb ráfordítással minél jobban működjön, hogy a problémamentes működés mellett Karcag település kulturális oktatási bázisává váljon, a térségben pedig jó hírét keltse. Az ehhez kapcsolódó tevekénységek az alábbiak lehetnek: A fenntartó gyors, pontos és hiteles tájékoztatása Versenyek, szakkörök, tanulmányi kirándulások és más, az oktatáshoz szervesen kapcsolódó tevékenységek szervezése. Felnőttek számára igény szerinti tanfolyamok, továbbképzések szervezése. Felmérni a szükségleteket, megkeresni a pályázatokat illetve egyéb ponzorokat. Kulturális események szervezése, és az ezeken való aktív részvétel. Egészségügyi prevenciós előadások és vizsgálatok megszervezése. Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium dolgozóinak is vannak elvárásai. Ahhoz, hogy egy tantestület jól működjön, és a kisegítő személyzet is jól dolgozzon, alkalmas legyen csapatmunkára, néhány olyan feltételnek mindenképpen teljesülnie kell, amely nagy részét csak a munkahelyi vezető tud biztosítani: nyugodt alkotói légkör, pedagógiai szabadság, sikerorientált munkavégzés, a jó teljesítmény erkölcsi és anyagi elismerése a kollégák bevonása a tervezésbe, a kiszámítható terhelés. A szülő, vagy az újabb felfogás illetve megfogalmazás szerint az oktatás szolgáltatás, a szülő pedig a megrendelő elvárásai a következők lehetnek: Csak akkor működik jól, ha alapos igényfelmérés után tudjuk, hogy a beiskolázási körzet lakossága mit is vár az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumtól. A kérdés visszafelé is igaz, mert a 70
szülőket tájékoztatni kell arról, hogy mit is várhat az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumtól. 2. Tehetségpont Mit jelent az, hogy Tehetségpont? A kiugróan tehetséges tanulók számára a tehetségfejlesztés, a továbbhaladás biztosítása. Ennek egyik legfontosabb folyamata a Tehetségpont létrehozása. Nagyon tömören, két mondatban a következő: A Tehetségpontok elsődleges funkciója a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. A Tehetségpontok összegyűjtik és tematizálva ajánlják fel az ország és a határon túli térség minden tehetséggondozással foglalkozó szervezetének a szolgáltatásait. Bővebben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Tehetségpontok megalakításáról szóló felhívásában olvashatunk: A Tehetségpontok a helyi kezdeményezésekre épülve, azok bátorításával, segítésével jönnek létre többek között az egyetemi városokban, a szellemi vonzáskörzettel rendelkező városokban, a térségekben, az oktatási intézményekben és minden olyan helyi közösségben, amely erre fogékony és nyitott. A Tehetségpontok megalapítása alapvetően egy vagy néhány, a tehetségsegítés ügye iránt elkötelezett helyi ember meglétén múlik. A már létező tehetséggondozó kezdeményezések és Tehetségpontok őket segítik e szándékaik megvalósításában. (A felhívást a Tanács 2007. február 9.-én fogadta el.) Az itt látható emblémák a program végrehajtásának fokozatosságát mutatják: az első a regisztrációs logo, itt csak három levele van a facsemetének. Az akkreditáltnak (zöld) már öt, míg a következő, a kiváló (piros) hét levéllel rendelkezik. 71
Már megkezdték működésüket Magyarországon a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában kezdeményezés keretében létrejövő tehetségpontok. A központok az arra érdemes, ambiciózus fiatalok segítésével foglalkoznak. A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában országos kezdeményezés fő célja, hogy tudatosítsa az emberekben, a tehetséggondozás nem egy szűk elit magánügye, hanem nemzeti ügy, a tehetségek felfedezéséhez, gondozásához pedig széles rétegek társadalmi és politikai összefogása szükséges. A fiatal tehetségek gondozására kiemelt figyelmet fordító Debreceni Egyetem a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal közösen rendezte meg a szervezett hazai tehetséggondozás kialakítását célzó összefogás egyik állomásaként a Tehetségpontok I. Országos Konferenciáját. A magyarországi és határon túli civil szervezetek által létrehozott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik legfőbb feladata, hogy országos szinten és szervezett módon támogassa a tehetségek gondozását, valamint hozzájáruljon a tehetséges fiatalok kapcsolatépítéséhez. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok megalapítását. A Tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél 72
személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről; az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, a tehetséges fiatalok környezetével (szüleivel, tanáraival, stb.), a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, és hogy a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. A Tehetségpontok négy általános feladatköre: a) tehetségazonosítás, b) tehetséggondozás, c) tehetség-tanácsadás, d) Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás. A Tehetségpontok fajtái: 1. Területi hatókör szerint: a) helyi (intézményi, települési); b) térségi c) regionális; d) országos (ez a Nemzeti Tehetségtanács által koordinált központpont). 2. Regisztrált működésük időtartama szerint: a) alakuló b) már legalább egy éve működő. 73
3. A fejlesztésben megcélzott tehetségfajták száma alapján: a) több tehetségterületre fókuszáló (komplexen funkcionáló); b) egyetlen tehetségterületre koncentráló (részlegesen funkcionáló) Mivel a pedagógiai gyakorlatban elsősorban a potenciális tehetségekkel találkozunk fontos, hogy azonosítási módszereink objektivitásuk mellett prediktívek (előrejelző jellegűek) is legyenek. Tehetséggondozás A tehetséges személy teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás. Célja szerint lehet: a) a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása; b) a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése; c) a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők (energia, motiváció, feltöltődés stb.) kibontakoztatása. Tehetség-tanácsadás A tehetség tanácsadás tartalma szerint két nagyobb csoportba sorolható: a) a tehetséggel szorosan összefüggő területek: tehetségazonosítás, tehetséggondozás; b) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek. Például: tanulási problémák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák. A tanácsot kérő személy lehet: a) a [tehetséges] diák; b) a szülő; c) a tehetségesekkel foglalkozó szakember; d) az intézményvezető; e) [oktatás]politikai döntéshozó; f) a tehetség témakörrel ismerkedő egyéb személy. 74
Az iskolákban, felsőoktatási intézményekben és különböző civil szervezetekben így a karcagi Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumintézményében is működtetett tehetségpontok célja az lesz, hogy kiemeljék és támogassák az ambiciózus fiatalokat, segítsék szakmai, tudományos fejlődésüket. Sok múlik azon, milyen szabályokat fektetünk le és milyen célokat tűzünk ki eléjük, hiszen mindezek nagymértékben meghatározzák a fejlődés további menetét. A tehetséggondozás, csakúgy, mint a lemaradó diákok felzárkóztatása, az iskola oktatási stratégiájában is hangsúlyos helyet foglal el. A nem rég óta működő tehetséggondozási rendszert most, az új szellemiség jegyében alakították át. Eddig a legjobban teljesítő diákok egy pedagógiaipszichológiai felmérés után kerülhettek be a programba, majd havi rendszeres ösztöndíjjal segítették munkájukat. Jelentkezni a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács honlapján található regisztrációs lapon keresztül lehet. Később ennek alapján akkreditálják a tehetségpontot, amennyiben az megfelel a feltételeknek, képes ellátni feladatait. A Tehetségpontokhoz kapcsolódóan a tanulóknak is vannak elvárásai. Ők az oktatásnak nem alanyai, hanem résztvevői. A tanár diák kapcsolat egy olyan kölcsönhatásokon alapuló, szubjektív hatásoktól sem mentes demokratikus, de alá- fölérendeltségi viszony, ahol az eredményességet a diákok hozzáállása, motiváltsága nagymértékben meghatározza. 3. A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium személyi és tárgyi, anyagi feltételei Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jól működő, alapvetően jól ellátott, korszerűen felszerelt intézmény. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy a fenntartó költségvetése a közeljövőben 75
drasztikusan nem fog emelkedni, így valószínűleg az intézményé sem. Ezzel a problémával szembesülnie kell minden igazgatónak, és tényként kell elfogadnia azt, hogy a többletkiadásokra a forrásokat az intézménynek saját magának kell előteremteni. A jelenlegi költségvetés a normatív támogatásokból befolyó összegeken kívül jelentős támogatást nem tartalmaz. Ez az összeg összesen a minimális működési feltételeket biztosítja. Ha az iskola továbbfejlődni, változni, állandóan megújulni akar, ahhoz elő kell teremteni az anyagi erőforrásokat. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola bevételekhez juthasson. Működtetni kell legalább egy közhasznú alapítványt, amelyre azok, akik az iskolát támogatni kívánják, befizetéseket tehetnek. Ezen kívül pályázati figyelőrendszert kell kialakítani, és a fenntartóval együtt pályázatokat benyújtani. Erre az elmúlt időszakban több sikeres példát lehet felsorolni. A bevált gyakorlatot folytatni kell. Kistérségi kooperáció a beiskolázási területeken; vállalatok, cégek megkeresése, szponzorálható feladatok vállalása. Ebben nagy segítség a különféle civil szervezet. 4. Kompetenciamérésről A közoktatási rendszerben is erősödtek a minőségi követelmények, és egyre nagyobb figyelem fordul iskolai szinten is az eredményesség mérésére és értékelésére, lásd: kompetenciamérés. A minőségfejlesztési munkának csak egyik eleme lehet az iskolai tanárok és egyéb közalkalmazottak teljesítményértékelése. Az elvárások az egyéni munkaköri leírásokban, a pedagógiai program céljaiból kell, hogy megfogalmazódjanak, de elkülönítendők azok a tevékenységek, melyek eredményessége kizárólag az egyénen, vagy együttműködésen illetve a 76
kapott feladatkörön múlik. Ma már nem az egyetlen teljesítménymutató a sikeres továbbtanulási arányszám, ami megmutatja, hogy melyik iskola mennyit ér. Az iskolai ranglisták többnyire korszerűtlenek. A minőségfejlesztésről való gondolkodás új módszerekkel gazdagította az intézmény minőségjegyeinek felmutatását. Bevezetésre került a pedagógiai hozzáadott érték fogalma. A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet, amelyben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt, otthon adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes. A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét. Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok. A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését. A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azoknak az iskoláknak a rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, 77
amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Jó magam pedagógiai értékelési szakértő vagyok. Intézményvezetőként az intézmény eredményességének megtartását és fejlesztését feladatomnak tartom, hogy olyan befolyásoló tényezőket alakítsak ki, mint az iskolai munka szervezettsége, motiválás, értékelés, a korlátozott források mellet is anyagi ösztönzés, erkölcsi elismerés. A kinevezésem és megbízásom esetén az egyik legfontosabb feladatomnak tartom a kompetenciamérés eredményének szignifikánsan magasabb értékre emelését, ugyanis abban az esetben, ha egy iskola nem éri el az országos átlagot, akkor jogszabályok értelmében egy kijelölt szakértő felügyelete mellett kötelező a tantestületnek egy munkatervet kidolgoznia az országos átlag elérésére. Ez rossz fényt vet nem csak a tantestületre, hanem az iskolára is, sőt a közösségre is. Tudomásul kell venni, hogy a gyermek nem szőlő, amelyben van ilyen évjárat és olyan évjárat, és különféle bor lesz belőle. Minden gyermeket meg kell legalább az átlagos szinten tanítani. A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium főbb oktatási profilja a mezőgazdaság. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdaság ma már nem csak az agrártudományok, a mindennapi gazdaság függvénye, hanem a vidék közösségkovácsoló erejének is mutatója. Állandó lakóhelyem: a Békés megyei Kétsoprony község, ahol több éven keresztül tanítottam. A rendszerváltáskor a községben nem esett szét a termelő szövetkezet, hanem egyben maradt, korszerűsödött és megerősödött. A munkahelyek, a TSZ tagság apáról fiúra szállt, és ma a TSZ-tagok mind a volt tanítványaim. Büszke vagyok arra, hogy az akkori gyerekeket én is a föld szeretetére, a mezőgazdaság megkedvelésére tanítottam. 78
5. A tanári szabadságról A tanári szabadságról, a szakmai önállóságról annyit szeretnék megjegyezni, hogy a tantervi előirányzatokat teljes mértékben teljesíteni kell, de azt, hogy, ki melyik tankönyvből, milyen módszerrel, milyen segédanyag felhasználásával tanít azaz a kitűzött célt hogyan éri el, ez a szaktanárok választásán múlik, természetesen az SZMK egyetértésével, mert a tankönyv ára nem róhat sem a szülőre, sem az önkormányzatra aránytalanul magas terhet. A Pedagógiai Programban vállaltakat (p1. a diákok értékelésének módja, az alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek stb.) természetesen be kell tartani a tanított tantárgy sajátosságainak a figyelembevételével. A lehető legnagyobb tanári szabadságot kell biztosítani a pedagógusok számára, hogy mindenki saját egyéniségéhez mérten, a számára legmegfelelőbb, legtesthezállóbb módszereket alkalmazhassa. Az igazgatónak nemcsak joga, de kötelessége is a tantestületet minősíteni. (Interjúk, kérdőívek, óralátogatások stb.) Én eredmény centrikus vagyok. Nem érdekel, hogy hogyan tanít a kolléga vagy kollegina, de, hogy milyen eredménnyel, az igen. 6. A bérezés és jutalmazás Az intézmény minősége nem csak az épületen belül dől el. A helyi társadalomban az intézményről kialakult kép az intézmény működési kiadásait is befolyásolja a kihasználtság által. Ez a kép lassan alakul valamilyenné és lassan is változik meg. Az eredményességnek és a fogyasztói elégedettségnek szinkronban tartása a minőség egyik értelmezése. 79
Elvi kérdés: az alapfizetését minden dolgozó azért kapja, hogy a munkaköri leírásában szereplő feladatokat kifogástalanul ellássa. Ez a pénz a besorolásoknak megfelelően, a kategóriahatárhoz képest mindenkinél egységes. Itt a differenciálásra csak kivételes esetben, a tantestület jóváhagyásával látok lehetőséget (nyugdíj előtt állók, stb.). A többletmunkák vállalását feltétlenül díjazni kellene, és megpróbálni egy olyan egységes, viszonylag objektív és mindenki által elfogadható intézményszintű rendszert kidolgozni, amelyre a pluszmunkák díjazása alapozható. A bérmaradvány elosztásakor differenciálni szeretnék, és a többletmunkát végző dolgozókat ebből jutalmazni. A technikai dolgozók esetében lehetőséget kell teremteni arra, hogy a munkakörökön túlmutató munkák elvégzése esetén annyi pénzt fizessünk ki a számukra, mint amennyit egy versenytárgyalást nyert külső vállalkozó kapna. 7. Az információáramlás módozatai Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium minden dolgozójának tájékozottnak kell lenni az őt érintő kérdésekben, s ehhez az információs rendszert tudatosan kell felépítenünk, a már kialakítottakat felhasználni és bővíteni. Tudnia kell mindenkinek a saját munkaköri leírását, az abban foglaltaknak teljes mértékben, a legjobb tudásuk szerint eleget kell tenni. Tisztában kell lenniük az alá-fölé illetve mellérendelt jogviszonyról. Az információ adásának cél-, helyzet- és feladat-specifikusnak kell lenni. Tudnia kell mindenkinek, hogy kinek van jelentési kötelezettsége. A jelentés csak szóbeli, vagy írásbeli. Az írásbeli 80
jelentést milyen mélységben, terjedelemben, formában és gyakorisággal kell megírni. Ennek vannak hagyományosan jól működő formái. A rövid, jól előkészített értekezletek, az alkotó, konstruktív vita, a kellő információk segítik a kollektív döntés-előkészítést, és a nyitott döntéshozatali technikát. Csak az érintettek bevonásával születhetnek megvalósítható döntések. Nyilvánosság és bizalom jellemezze a tervezés, szervezés és végrehajtás folyamatát, ahogyan az ellenőrzést és értékelést is valamennyi tevékenységünk esetén. Kinevezésem esetén, mint ezt már fentebb is említettem, szeretnék támaszkodni egy jól és demokratikusan működő, kellően szervezett tanácsadó testületre. A fontosabb döntések meghozatala előtt minden esetben szeretném kikérni a testület véleményét, és erre támaszkodva, ennek alapján érdemben határozni. Ha valamilyen tantárgyat vagy szakmát érintő kérdésről van szó, ki kell kérni az összes érintett véleményét, és csak utána szabad döntést hozni. Az egyes embert érintő döntések esetén minden esetben ki kell kérni az érintett véleményét is, senkinek a feje fölött nem születhet őrá vonatkozó határozat. Lényeges, hogy a demokratikus döntéshozatal az igazgatót nem mentesíti a döntés felelőssége alól. 8. Munkamegosztás a vezetőtársakkal Alapvetően fontosnak tartom, hogy a munkamegosztás a vezetőtársakkal jól szervezett, pontosan körülhatárolt legyen. Csak akkor fogunk tudni eredményesen, jó hatásfokkal dolgozni, ha mindenkinek pontosan kijelölt munkaterülete van, ezen belül önállóan dolgozik, és az elvégzett feladatokért felelősséget vállal. 81
AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE: A tantestületi értekezletek a kialakult hagyományoknak megfelelően a hét egy rögzített napján délután tartandók a munkatervben tervezetten Vezetői megbeszélés szükség szerint, folyamatos Alakuló értekezlet a tanévkezdéshez kapcsolódó feladatok az éves munkaterv kialakítása, elfogadása Tájékoztató értekezlet aktuális témáról szükség szerint szünetben Félévi, év végi értekezlet a munkatervben kitűzött célok megvalósítási helyzetéről, vezetői beszámolókkal, megvitatva a tanév során tapasztalt problémákat, azok kiküszöbölésének lehetőségeit. Osztályozó konferenciák az osztályfőnök vezetésével. Nevelési értekezlet esetenként meghívott szakértők, előadók bevonásával. Minőségfejlesztés az érintettekkel egyeztetetten. Rendkívüli nevelőtestületi ülés: az eddigiektől eltérő időpontban is lehet. 9. A Szülői Munkaközösségről (SZMK) A Közoktatási Törvény szerint a szülők meghatározott jogaik érvényesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. Ezzel a jogosítványával az összes óvodába és az iskolába járó gyermek szülője élhet. Az SZMK dönt saját működéséről, a testülettel az igazgatónak tartania kell a kapcsolatot. Véleményem szerint, abban az esetben, ha a szülői közösség érzékeli, hogy tapasztalatait, ötleteit igénylik, várják tőle, akkor ők jelenhetik az egyik leghasznosabb támogatást a vezetés 82
számára. Akkor tudják befolyásolni az óvodák és az iskolák döntéseit, ha kölcsönös partnerkapcsolatról van szó, vezetőségük a többi szülő véleményét is képviseli. 10. Diákönkormányzatról (DÖK) Az iskolában a diákság legfontosabb érdekképviseleti fóruma az Iskolai Diákönkormányzat. Alulról építkező szervezet, melynek tevékenységét megbízott tanár segíti. Munkáját a Szervezeti és Működési Alapszabályzat alapján végzi, melyet a tantestület elfogadott és jóváhagyott. Folyamatos kapcsolatban van az iskola vezetőségével. Szervezi és irányítja az iskolai diákélet eseményeit, szabadidős programokat kínál a diákoknak. A tanítási időn kívüli tevékenység néhány példája: diszkó, szabad számítógépterem használat, korrepetálások, előkészítők, szakkörök, filmklub, természetjárás, sportolási lehetőség, stb. A DÖK az iskola tanórán kívüli megmozdulásainak, az iskolai diákélet eseményeinek a koordinálója. A diákönkormányzat törvény adta jogai mellett fontos szerepet szánok a fiatalok öntevékeny munkájának a nevelés terén. Jól szervezett, jól működtetett közösséget kell kialakítani, ez a folyamat az utóbbi időben már sikeresen el is indult. Az iskola rendezvényein, programjain eddig is hathatós segítséget nyújtottak. Önálló programjaik figyelemre méltóak, sikeresek voltak. Nagyon fontos feladatnak szánom a Házirend betartásával kapcsolatos tevékenységben a diákság hatékony részvételét. Ötleteik, elképzeléseik alapján alakítható az egészséges életmódra nevelés és a prevenciós feladatok megoldása. Egy ilyen konstruktív kapcsolat segíti a tanulóközösség iskolán belüli komfortérzetének pozitív alakulását. A demokrácia tanulásának és gyakorlásának a tanulók önszervezett 83
fórumai adhatnak teret. Az iskola összes tanulója beletartozik, így joga és feladata a véleményalkotás a diákokat érintő ügyekben, döntési jogköreivel is élnie kell. Fontosnak tartom, hogy a tanulók saját maguk közül választott diák önkormányzati (DÖK) képviselőkön keresztül már gyakorolhatják a közéletiséget, és érdekképviseletet. A közoktatási, a családjogi és a gyámügyi törvények illetve egyéb jogszabályok is a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit tekintik alapvetőnek. Ezt tiszteletben tartom. 11. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi 84
és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. A kollégium szervezeti felépítése A közoktatási törvény 33. értelmében a karcagi Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. A kollégium, mint közös igazgatású közoktatási intézmény, szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység. Működésének előírásait az intézeti alapdokumentumok kollégiumra vonatkozó fejezeteiben jeleníti meg. Az intézményegységek az éves pedagógiai munkát összehangolják. A munkát az intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács irányíthatja, melyet vezetői és szakértői tanács segítheti. A pedagógiai programot a közoktatásról szóló 85
törvény és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának valamint annak módosításának előírásai szerint kellett megváltoztatni. Az eredeti jogszabály: Az oktatási miniszter a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM Rendelete. A módosító jogszabály: Az oktatási és kulturális miniszter 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelete: A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról. Az oktatási és kulturális miniszter 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról 5. -a előírja, hogy 5/A. (1) A kollégiumok az 1., 2., 3. számú melléklet figyelembevételével 2010. március 31. napjáig felül kellett vizsgálni a pedagógiai programunkat. Az alapprogram meghatározta és kijelölte a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegítette a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. A törvényi előírás szerint kell illetve kellett a kollégiumi nevelési programot módosítani, kiegészíteni a tevékenységrendszerrel és a foglalkozási tervekkel, melyeket személyi, tárgyi feltételek birtokában kialakítani. A nevelési programot az intézményi pedagógiai program külön fejezeteként kell (kellett) megjeleníteni. A kollégiumi nevelőnek mindig felkészültnek kell lennie, az is igaz, hogy a felmerülő problémák orvoslására nem adhatnak kész receptet, mégis jól 86