Ikt. sz.: SZÁMVITELI POLITIKA

Ikt. sz.: SZÁMVITELI POLITIKA 2014

SZÁMVITELI POLITIKA A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvényben (továbbiakban Szt.)foglaltak, illetve a végrehajtására kiadott az államháztartás számviteléről 4/2013. Korm. rendeletben (továbbiakban Áhsz), továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban Ávr), és végül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján az intézmény kialakítja adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Jogszabályi környezet Az Szt. a gazdálkodó szervek részére előírja a számviteli politika elkészítését. Ugyancsak rendelkezik arról, hogy az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat a törvény alapján és az Áht-ben foglaltakra figyelemmel az Áhsz. szabályozza. Azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek egyéb jogszabályi előírásokból következően eltérnek a törvény szabályaitól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően alkalmazni kell. Az Áhsz. előírásai alapján, ha az államháztartás szervezetéhez gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnek kell szabályoznia. Ezen kívül a 38/2013. NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról is rendelkezik. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen kell elszámolni. A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv saját gazdálkodásáról vezetett könyveiben köteles gondoskodni a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv vagyonának és annak változásának elkülönítéséről. A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó szerv vagyonáról, és annak változásáról elkülönített könyvvezetésre kötelezett. A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az intézmény vezetője felelős. A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek. Jelen szabályzat rendelkezései, a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 447/2013 (XII. 04.) határozatában elfogadott, 2014. 01. 01-től hatályos Munkamegosztás és Felelősségvállalás Rendjét rögzítő Megállapodás

szerint kiterjednek intézményünk, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez tartozó Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék, mint önállóan működő költségvetési szervre /továbbiakban JEB/ is. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK BEMUTATÁSA A költségvetési szerv azonosító adatai: Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv /továbbiakban JSZSZGYK/ székhely: 1081 Budapest, Népszínház u. 22. törzskönyvi azonosító: 791452 adószám: 15791454-2-42 (a továbbiakban: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv), Szakágazat Szakágazat szám: 889900 máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 873012 szakellátás keretében időskorúak átmeneti ellátása Ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása: 107054 családsegítés adósságkezelési szolgáltatás 104042 gyermekjóléti szolgáltatások; 104012 gyermekek átmeneti ellátása101142 szenvedélybetegek nappali ellátása 102030 idősek, demens betegek nappali ellátása 101221 fogyatékkal élők nappali ellátása 107052 házi segítségnyújtás 107053 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 107051 szociális étkeztetés; 102022 időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása 041231 rövid időtartamú közfoglalkoztatás 041233 hosszabb idejű közfoglalkoztatás 041232 Start munkaprogram- Téli közfoglalkoztatás 107014 támogatott lakhatás hajléktalan személyek részére Intézménynek vállalkozási tevékenysége: nincs Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék, önállóan működő költségvetési szerv /továbbiakban JEB/ székhely: 1083 Budapest, Szigetvári u. 1.

törzskönyvi azonosító: 679374 adószám: 16922545-2-42 (továbbiakban: önállóan működő költségvetési szerv), Szakágazat Szakágazat szám: 889110 Bölcsődei ellátás Ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása: 104030 gyermekek napközbeni ellátása 104042 gyermekjóléti szolgáltatások; 102022 időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása 041233 hosszabb idejű közfoglalkoztatás 041232 Start munkaprogram- Téli közfoglalkoztatás Intézménynek vállalkozási tevékenysége: nincs Az önállóan működő és gazdálkodó szerv, illetve az önállóan működő szerv önálló bankszámlával rendelkeznek. A bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére az alábbi bankszámlák állnak rendelkezésre: A számlavezető pénzintézet neve: Sberbank Magyarország Zrt. (Orczy téri fiók), címe: 1089 Budapest, Baross u. 135. JCSGYK pénzforgalmi jelzőszáma: 14100309-18423949-01000003 JEB pénzforgalmi jelzőszáma: 14100000-20150649-01000004 Könyvvezetési kötelezettség Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolásának könyvelési tételeit, az elszámolás módját a 38/2013. NGM rendelet állapítja meg. A rendeletben nem szereplő gazdasági eseményeket az Áhsz. általános előírásai szerint kell könyvelni. A rendeletben meghatározott elszámolások könyvelési tételeitől abban az esetben lehet eltérni, ha az eltérés nem ellentétes jogszabály előírásától, és az a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében szükséges. Az Áhsz a könyvviteli és nyilvántartási számlák száma előtt a T betű az érintett számlák tartozik oldalukra, a K betű a követel oldalukra történő könyvelést jelent az általános számviteli szabályoknak megfelelően. Ha a könyvelési tételeknél csak az érintett könyvviteli vagy nyilvántartási számlák nem teljes egészében, csak számlaosztály, számlacsoport mélységben vannak megadva, a könyvelést az adott számlaosztályon,

számlacsoporton belül, az adott gazdasági esemény által érintett könyvviteli vagy nyilvántartási számlán kell elvégezni. Ha a könyvelési tételeknél csak az érintett könyvviteli vagy nyilvántartási számlák nem teljes egészében, csak számlaosztály, számlacsoport mélységben vannak megadva, és a számlaosztály, számlacsoport száma után zárójelben egy adott szám szerepel, a könyvelést az adott számlaosztályon, számlacsoporton belül, az adott gazdasági esemény által érintett, a zárójelben szereplő szám szerinti végződésű könyvviteli vagy nyilvántartási számlán kell elvégezni. Ha a könyvelési tételeknél több könyvviteli vagy nyilvántartási számla egymással / jellel van elválasztva, a könyvelést a megjelölt valamely, az adott gazdasági esemény által érintett könyvviteli vagy nyilvántartási számlán kell elvégezni. Ha a könyvelési tételeknél több könyvviteli vagy nyilvántartási számla egymással - jellel van elválasztva, a könyvelést a megjelölt tartományon belül, az adott gazdasági esemény által érintett könyvviteli vagy nyilvántartási számlán kell elvégezni. Ha a jelölések egy tételen belül kerültek feltüntetésre, akkor azokat együttesen kell alkalmazni. A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket a számviteli politikában kell rögzíteni. A számviteli politika az Szt. szerinti szabályzatokból és szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll. A számviteli politika keretében el kell készíteni: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; az eszközök és a források értékelési szabályzatát; az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; a pénzkezelési szabályzatot. Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell a követelések értékelésének elveit, szempontjait, követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait, az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és a tulajdonosnak az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ide értve az adózás rendjéről szóló törvény alapján adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is esetén kell elkészíteni.

Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő általános költségek figyelembevételével állapítja meg. A fentiekben foglaltakon túl a számviteli politikában rögzíteni kell az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni. A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. Értelmező rendelkezések és fogalmak Behajthatatlan követelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. Informatikai eszköz asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyűzetek, egerek, belső és külső számítógépmodemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítők, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek. Jelentős összegű hiba

ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot a százmillió forintot. Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. Kis összegű követelés Követelés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés. az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell. Vételár, eladási ár a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot. Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések ha a kedvezményezett a pénzeszközt jogszabály vagy szerződés alapján nem visszafizetési kötelezettség mellett kapta; a végleges jelleget nem befolyásolja, ha az átvevőt a felhasználásáról történő beszámolási, a jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli. Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből ide értve az átvállalt kötelezettségeket is jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai. A számviteli alapelvek érvényesülése A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott alapelveket meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a rendelet kifejezetten elrendeli. A vállalkozás folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is.

A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül. Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható. A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja. Az államháztartás számviteli rendszere Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. Az intézmény gazdasági eseményeit a számlarendben meghatározott főkönyvi számlákon rögzíti. A bérfeladás a főkönyvi könyvelés részére havonta történik KIR3 bérprogrammal. A főkönyvi és analitikus nyilvántartások könyvviteli nyilvántartása Pénzügyi Integrált Rendszerben történik, az CT-Ecostat rendszer felhasználásával. Könyvviteli szolgáltatás A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen: a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves költségvetési beszámoló, elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői képesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, Az államháztartás szervezetei szakmai továbbképzést államháztartási szakterületre vonatkozó oktatással kötelesek teljesíteni. Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában: - az önkormányzat költségvetési koncepciójának előírásait figyelembe véve az intézmények előzetes költségvetését a JSZSZGYK gazdasági vezetője készíti el az intézményvezetők irányítása mellett - a tervezés során valamennyi szervezeti egység javaslatát, igényét figyelembe kell venni Költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok Az önkormányzat hatáskörébe tartozó előirányzat módosításokat az Ámr határozza meg. Ezen jogkörbe tartozó előirányzat módosításoknál az érvényes jogszabályt kell betartani. Ezen jogszabály az önkormányzat hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításon felül a polgármesteri hivatal tájékoztatása mellett saját hatáskörben végrehajtandó előirányzat-módosítást is lehetővé tesz, különösen az előző éve(ek) pénzmaradványának, előirányzat maradványának, többletbevételének felhasználására vonatkozóan. Az intézmények esetében egyes saját bevételek túlteljesítésekor, pályázati összeg elnyerésekor van lehetőség saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításra. A kiemelt előirányzatokon belül előirányzat felhasználási jogkör gyakorlásánál az intézmény vezetőjének döntési körébe tartozik, hogy melyik tételnél alkalmazza ezt a lehetőséget. Könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat során el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és a könyvviteli zárlat alátámasztására a főkönyvi kivonat elkészítését. A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.

A könyvviteli zárlatot a (következő tartalommal kell elvégezni havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és évente, a mérlegkészítés időpontjáig. Egyeztetési, zárlati teendők meghatározása A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében a meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését. A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal, az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra, a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé, az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, és a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal. A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni az előzőekben foglalt feladatokat, az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel elszámolását, ide nem értve az átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt, a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését, a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon, az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását, a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával, a 0033. Általános kiadások ellenszámlán nyilvántartott általános kiadások felosztását a 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla vagy 0032. Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla nyilvántartási számlákra, a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával, és a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését. Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési

számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja. Intézményünk által használt programrendszer ezt biztosítja Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni az előzőekben foglalt feladatokat, a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását, az eszközök értékelését, az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását, a külföldi pénzeszközre szóló eszközök, kötelezettségek, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt, a behajthatatlan követelések elszámolását, az időbeli elhatárolások elszámolását, a záró befejezetlen termelés készletre vételét, az 5. számlaosztály 51 56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira, az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára, a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben, a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben, az 1 4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és ezzel egyező összegben a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben. Részletező nyilvántartások Előirányzatok nyilvántartása Az előirányzatok nyilvántartását folyamatosan, az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, és abba az előirányzatok bármely változását a változást követően azonnal feljegyezni. Az előirányzatok nyilvántartása tartalmazza legalább:

a megállapított, jóváhagyott eredeti előirányzatot, az eredeti előirányzatok módosításainak, átcsoportosításainak jogcímét, összegét, dátumát, hatáskörét (Országgyűlés, Kormány, irányító szerv, saját), az azt elrendelő dokumentum azonosításához szükséges adatokat, kincstári kör esetén az előirányzat módosítása, átcsoportosítása Kincstárhoz történő bejelentésének azonosításához szükséges adatokat, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás költségvetési rendeleten, határozaton való átvezetésére vonatkozó adatokat, az előirányzatok zárolása esetén a zárolás megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó adatokat, és az előirányzatok más költségvetési szervhez, fejezeti kezelésű előirányzathoz stb. átcsoportosítása esetén a kötelezettségek nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. személyi juttatások nyilvántartása, ellátások nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, általános forgalmi adó nyilvántartása, támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 05. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a pénzügyi ellenjegyzés nem szükséges, a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét, a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat, a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint, a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a pénzügyi teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen, a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, ha pénzügyi ellenjegyzés szükséges,

a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás Ávr. 59. (2) bekezdése szerinti dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végleges vagy nem végleges jellegét, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén annak és módosulásai, a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését, az esetleges egyéb megjegyzéseket. Egyes sajátos kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélküli kifizetéseknél az elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket, a visszatérítendő támogatások és más adott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, közbeszerzési kötelezettség esetén a közbeszerzési dokumentációk megnevezését, iktatószámát, keltét, termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén a kapott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni, és felhalmozási kiadások esetén a beszerzett eszközök tekintetében az immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartásával való kapcsolatok leírását. A függő kötelezettségekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges kötelezettségvállalássá, más fizetési kötelezettséggé nem változik vagy meg nem szűnik. A nyilvántartás legalább a 4. a) f) pontban foglaltakat tartalmazza. Követelések nyilvántartása A követelések nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie. Az egyedi jelleget nem befolyásolja, ha a követelések értékelése egyszerűsített értékelési eljárással, csoportonként történik. A követelések nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. közhatalmi bevételek nyilvántartása, munkavállalókkal kapcsolatos követelések nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, pályázatok, kapott támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 09. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele. A követelések nyilvántartása tartalmazza legalább a követelés sorszámát, nyilvántartásba vételének dátumát, a követelést tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét, a kötelezett azonosításához szükséges adatokat,

a követelés tárgyát, összegét az egységes rovatrend rovatai szerint, a követelés teljesítésének határidejét, több részletben vagy folyamatosan (időszakonként) fennálló követelés esetén annak évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen, a követelés módosulásainak (pl. fizetési könnyítések, kedvezmények) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, teljesített befizetések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását, a követelés és annak módosulásai, a teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését, devizában fennálló követelés esetén a követelés és annak módosulásai (ide értve az átértékelést, értékvesztést, annak visszaírását is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, a követelésekkel kapcsolatos fizetési felhívások, behajtására tett intézkedések adatait, az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén a kötelezett besorolásának adatait, a követelések értékvesztésével és a behajthatatlanná vált követelésekkel kapcsolatos adatokat, m) váltóval kiváltott követelés esetén a váltó kibocsátójának megnevezését, a kibocsátás és a lejárat idejét, a váltóval kiváltott követelés összegét, a váltóban foglalt kamatot, a váltó forgatásával, leszámítolásával, beváltásával kapcsolatos adatokat, és az esetleges egyéb megjegyzéseket. Az egyes sajátos követelésekhez külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélkül kapott pénzeszközöknél annak forrását, az azzal történő elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket, a visszatérítendő támogatások és más kapott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, és termék vagy szolgáltatás értékesítése esetén a kibocsátott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni. A függő és a biztos (jövőbeni) követelésekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges követeléssé nem változik vagy meg nem szűnik.

Az adott és kapott előlegek nyilvántartása Az adott és kapott előlegek nyilvántartása tartalmazza legalább a kapcsolódó követelés vagy kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség azonosításához szükséges adatokat, az előleg címzettjének vagy befizetőjének azonosításához szükséges adatokat, az előleg tárgyát, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával a kapcsolatok leírását, az előleggel való elszámolás határidejét, az elszámolás adatait, az előleg módosulásainak (pl. értékvesztés) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, az előleg és annak módosulásai, az elszámolás adatai könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését, az esetleges egyéb megjegyzéseket. A pénzeszközök és a sajátos elszámolások nyilvántartása A készpénzállományról és a készpénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben valamennyi bevétel és kiadás szerepel. A napi készpénzforgalomról pénztárjelentést kell készíteni. A fizetési számlákra befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat a kapott számlakivonat alapján kell nyilvántartani. A követelésekhez, kötelezettségekhez, előlegekhez és a központosított bevételek beszedésének elszámolásaihoz kapcsolódó pénzeszköz változások nyilvántartásában biztosítani kell a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, előlegek nyilvántartásaival való kapcsolatot oly módon, hogy megállapítható legyen, hogy a pénzeszközök változását eredményező adott ügylet mely egyedi követeléshez, kötelezettséghez, előleghez kapcsolódik. Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközökről külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható azok beszerzésének ideje, összege, mennyisége, értéke, a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak vagy másnak történő átadás időpontja, valamint az ezeket tanúsító dokumentumok azonosításához szükséges adatok. A letéti számlánk nincs. Az immateriális javak nyilvántartása Az immateriális javak nyilvántartása tartalmazza legalább az eszköz megnevezését, jellemzőit, a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik,

vagyoni értékű jogok esetén azon eszköz pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik, a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát, a bekerülési értéket (bruttó értéket), a várható használati időt, a megállapított maradványértéket, a leírási kulcsot, az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét, az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét, okait és időpontját, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, az egyéb értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, az eszköz nettó értékét és annak változásait, a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. A piaci értéken történő értékelés lehetőségével nem élünk. A tárgyi eszközök nyilvántartása A tárgyi eszközök nyilvántartása tartalmazza legalább a tárgyi eszköz megnevezését, sajátos adatait, a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik, vagyoni értékű jog esetén azon ingatlan pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik, a tulajdonosnál a tulajdonba kerülés módját, a tulajdoni hányadot, az esetleges védettségre, korlátozásra, terhelésre vonatkozó adatokat, a vagyonkezelőnél, koncesszió jogosultjánál a tulajdonos megnevezését, a vagyonkezelés, koncesszió időtartamát, a vagyonkezeléssel, koncesszióval kapcsolatos követelések, kötelezettségek azonosításához szükséges adatokat, a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát, a bekerülési értéket (bruttó értéket), a várható használati időt, a megállapított maradványértéket, a leírási kulcsot,

az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét, az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét, okait és időpontját, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, az egyéb értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, az eszköz nettó értékét és annak változásait, az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, az azonosításhoz szükséges adatokat, személyre kiadott eszközök esetén a használó személy azonosításához szükséges adatokat, a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. A piaci értéken történő értékelés lehetőségével nem élünk. A kisértékű tárgyi eszközökről vezetett nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a tárgyi eszköz megnevezését, sajátos adatait, a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik, a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát, a bekerülési értéket (bruttó értéket), A nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a még használatba nem vett (beruházások között elszámolt) eszközökre is alkalmazni kell. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása A nyilvántartás tartalmával szembeni követelmények megegyeznek a tárgyi eszközökével, azzal, hogy a nyilvántartásnak tartalmaznia kell még a vagyonkezelésbe, koncesszióba adás adatait, így különösen a vagyonkezelő, koncesszió jogosultjának megnevezését, a vagyonkezelés, koncesszió időtartamát, a vagyonkezeléssel, koncesszióval kapcsolatos követelések, kötelezettségek azonosításához szükséges adatokat. Az állományváltozásokkal kapcsolatos információkat a vagyonkezelőtől, koncesszió jogosultjától kapott adatszolgáltatás alapján kell elszámolni. A készletek nyilvántartása A nyilvántartásokban a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban levő munkahelyi készleteket, de mennyiségi nyilvántartást ezekről is vezetni kell, kivéve az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készleteket.

A készletek nyilvántartása tartalmazza legalább a készletek azonosításához szükséges adatokat, a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit, a bizonylattal alátámasztott készletmozgások (vásárlás, saját előállítás, raktárról kiadás, visszavételezés, felhasználás, selejtezés, hiány, többlet) megnevezését, dátumát, mennyiségét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat, a befejezetlen termelés, félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét, és a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. A foglalkoztatottaknak kiadott olyan készletetekről, amelyekkel a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor el kell számolni (pl. munkaruha, egyenruha) a nyilvántartásban a foglalkoztatott azonosításához szükséges adatokat és a kiadott készlet mennyiségét is nyilván kell tartani. Az átsorolt, követelés fejében átvett készletekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyet e rendelet az eszköz jellemzője szerint megkövetelne abban az esetben, ha azt nem értékesítenék. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Az eszközök és források értékelése A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. kell alkalmazni. Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be. A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani. A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, elkülönítve azok értékcsökkenését, értékvesztését és értékhelyesbítését. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.

A mérlegben a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A mérlegben az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a bekerülési értéken lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti. A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, valamint a követelések és kötelezettségek egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Az eszközök bekerülési értéke A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. A vagyonkezelésbe vett eszközök ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie. A tulajdonosnál az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni.

A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke a megállapított közvetlen önköltség. A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege. A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák bekerülési értéke a közvetlen önköltség. Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára. A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, felújítási munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke. A vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke a számított előállítási érték. A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a devizaárfolyamon átszámított