Trefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába Szalai Judit, ELTE
I. ETIKAI GONDOLATKÍSÉRLETEK A levél és az oldtimer Mercedes (Peter Unger) 1. Levél az UNICEF-től: 3 dollárért vegyünk rehidratációs csomagokat nem tartjuk elítélendőnek, ha nem segítünk 2. Oldtimer Mercedes mentsük meg egy birtokháborítást elkövető személy lábát elítélendőnek tartjuk, ha nem segítünk Pedig: - 2. esetben csak egy lábról van szó, nem pedig emberéletről. - A kiszáradt gyerekek sokkal többen vannak. - A birtokháborító hibás abban, hogy kialakult a helyzet, a kiszáradt gyerekek nem. - A gyerekeknek nyújtott segítséghez kisebb áldozatra lenne szükség.
Pszichológiai tényezők, melyek torzítják erkölcsi perspektívánkat: - távolság - a potenciális segítségnyújtók száma - megoldja-e véglegesen a helyzetet a segítségnyújtás - van-e információnk a konkrét személyről, akinek segítséget nyújtunk
Morális szerencse (Bernard Williams) 1. Paul Gauguin elhagyja családját és Tahitira költözik a művészi inspiráció érdekében morálisan igazolható, mert nagy festő lett 2. Anna Karenina elhagyja családját, hogy Vronszkijjal éljen morálisan nem igazolható, mert kapcsolatuk rosszul végződik Nem biztos, hogy a cselekvéssel egyidőben erkölcsi szempontból meg tudjuk azt ítélni; nem csak az számít, amire az alanynak befolyása van. Morális szerencse: - a cselekvés kimenetelére vonatkozó - önmagunkra (a cselekvőre) vonatkozó - a körülményekre vonatkozó
Az élménygép (Robert Nozick) Választanánk-e egy jobb, de virtuális életet? Ha nem, miért nem? - önmagunkra, saját fejlődésünkre vonatkozóan is vannak preferenciáink - nem csak a tapasztalati világ érdekel bennünket - hatni szeretnénk a világra Felipe de Brigard: a status quo torzítás miatt nem választanánk
II. AZ ETIKAI ELMÉLETEK TÍPUSAI - következményetikák - kötelességetikák - erényetikák
Következményetikák Utilitarizmus (Jeremy Bentham és John Stuart Mill): A lehető legnagyobb jót/hasznot elérni a cselekvéssel a lehető legtöbb ember számára. A szándékok, a cselekvő jelleme, stb. nem számítanak. Problémák: - Hogyan hasonlítjuk össze a különböző javakat? Különböző személyek mást és mást tekintenek jónak. - Van, aki olyasmit tekint jónak a maga számára, ami a másik embernek árt.
Kötelességetikák Nem a cselekvés következményei számítanak, hanem hogy a megfelelő szabályok szerint cselekszünk-e. Immanuel Kant: Az ész mindenkire vonatkozó, állandó szabályokat állapít meg. Az erkölcsi szabályok univerzalizálhatóak, azaz hasonló helyzetekben másoknak is ezen szabályok szerint kell cselekednie. Az erkölcsi törvényt tulajdonképpen önmagunknak adjuk, tehát autonóm módon viselkedünk, amikor betartjuk. Nem mások, és nem is saját késztetéseink vagy érzelmeink irányítanak bennünket. Ugyanaz az ész mindenkiben megvan, ezért mindenkivel ugyanolyan tisztelettel kell bánni. Senkit sem szabad eszközként kezelni, hanem mindig csak célként. Problémák: - Rugalmatlanság: nem alkalmazkodik eléggé az egyes helyzetek sajátosságaihoz. - Figyelembe kellene venni a cselekvés következményeit is. - Figyelembe kellene venni az emberi motívumokat is.
Erényetikák Inkább az erkölcsi jellem, az erkölcsi erények érdeklik, mint a cselekvésre vonatkozó elvek. Arisztotelész: Az erkölcsi erényeket (pl. mértékletesség, bátorság) a szokás és a gyakorlat alakítja ki az emberben. Az erkölcsi erény hajlandóság (diszpozíció) arra, hogy adott szituációban megfelelő érzelmi reakcióink legyenek. Két szélsőség között kell megtalálni a középutat. Pl. ha valaki gyáva, túlságosan fél, ha vakmerő, túl kevéssé. Nincs univerzális szabály a helyes cselekvésre, a gyakorlati ész erényével rendelkező személy tudni fogja, mit tegyen. Problémák: - Létezik-e egyáltalán erkölcsi jellem? Kísérletek azt mutatták, hogy az emberek nagy része egyformán viselkedik legalábbis egyszerű - erkölcsi helyzetekben. Pl. ha éppen pénzt találtunk, akkor a legtöbben segítenek a bajba jutott emberen. - Értékelni kell tudnunk az egyes cselekvéseket anélkül, hogy ismernénk a cselekvő személyiségét. Konklúzió: Egy etikai elmélet sem tud minden problémát kezelni. Különböző etikai perspektívákat érdemes figyelembe venni az erkölcsi helyzetek elemzésénél.