3-1-6/2005. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2005. április 28-i üléséről Jelen vannak: dr. Bretter Zoltán, Bókay Endre, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, Erb József, dr. Fekete Éva, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, Gonda Tibor, dr. Gáspár Gabriella, dr. Hering Gyula, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Molnár Géza, Nagy Csaba, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza dr. Toller László, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János Távollévő képviselők: Bertalan. Németh Balázs, dr. Schmidt József, dr. Tóth Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredes, parancsnok, Bori István tűzoltó ezredes, dr. László Gyula Pécsi Vízmű FEB elnöke, Bölcsházy Éva a PÉTÁV Kft. FEB elnöke, Buzás Gábor a CLIENS Kft. könyvvizsgálója, Gelb Zoltán a Pécsi Vízmű Rt. gazdasági igazgatója, Gasz Zoltán a Pécsi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója, Petrich Csaba a Temetkezési Vállalat igazgatója, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, Balázsné Donát Aranka mb. főosztályvezető, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, Bagoly Attila osztályvezetők, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Schranz Richárd a Közterület-felügyelet vezetője, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Marton Ferenc a Pécs TV Kft., Murányi László a Pécsi Hírek képviseletében.
2 Dr. Toller László: köszönti a jelenlévő képviselőket, a kisebbségi önkormányzatok képviselőit, a városi televízió nézőit, a meghívott vendégeket és az apparátus napirendi pontokban érintett dolgozóit. Megállapítja, hogy a megjelent 37 fő képviselővel az ülés határozatképes és azt 9.15 órakor megnyitja. Megkérdezi, hogy az írásban megküldött napirendi javaslathoz van-e további javaslat, észrevétel? Kukai András: napirendre kéri az Egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatása 2005. évi pályázata című előterjesztést. Bókay Endre: napirendre kéri Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázata tárgyú előterjesztést. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni a polgármester úrnak az Új Dunántúli Napló tegnapi számában megjelent cikkel kapcsolatban, mely a pécsi vállalkozók ÁFA visszatartási ügyében keletkezett. Dr. Toller László: pontosítani kell a kérdést, mert csak az önkormányzat kompetenciájába tartozó ügyekben lehet kérdést feltenni a testület ülésén. Az ÁFA szóból arra következtet, hogy ez nem ilyen ügy. De Blasio Antonio: igazából a polgármester úr segítségét szeretné kérni, hogy a pécsi vállalkozók ne menjenek tönkre, több száz pécsi munkahely ne szűnjön meg. A kérdése nem az ÁFA-ról szól, hanem a polgármester úr szerepéről és arról a lehetőségről, hogy tud-e segíteni ezeknek a vállalkozóknak. Dr. Toller László: lelkileg biztosan, de így sem tartozik a kompetenciájukba az ügy. Országgyűlési képviselőként tudna ebben eljárni, ez viszont megint nem a pécsi közgyűlés kompetenciája. Kéri, hogy ezt fogadja el De Blasio Antonio képviselőtársa. Napirenden kívül szólhat erről a témáról. De Blasio Antonio: ebben az esetben napirenden kívüli hozzászólást tesz az általa jelzett témáról. Várbíró Péter: az előző közgyűlésen Gonda Tibor alpolgármesternek az akadálymentes közlekedéssel kapcsolatban tett fel interpellációs kérdést, alpolgármester úr akkor nem volt jelen, így azt a mai ülésen megismétli és várja a választ. Ezen túlmenően jelzi, további 5 kérdést tett fel írásban, melyekre meg is kapta a választ. Dr. Toller László: kéri, válasszák ketté a dolgot. Képviselő úr feltette interpellációs kérdését, melyre írásban megkapta a választ. Az interpellációk
3 időszakában az SZMSZ alapján erre vissza kell térni. Javaslata: az öt kérdését pedig most tegye fel. Várbíró Péter: első kérdése önkormányzati közút megvalósításával kapcsolatos közérdek meghatározása, második kérdése a Lyceum templom felújításával kapcsolatos. A harmadik kérdése a kertvárosi rom -ra vonatkozik. A térfigyelő kamerarendszerrel összefüggő kérdése a negyedik. A nagy laksűrűségű városrészekben a parkoló aszfaltjelek felfestésére irányul az ötödik kérdése. Jelzi, ezen 5 kérdést e-mailben E-közigazgatás lévén előzetesen, bár nem kellett volna megküldte a főjegyző asszonynak, hogy részletes és felkészült válaszokat kaphasson. Szeretné, ha dr. Papp Judit főjegyző asszony az írásban adott válaszát a kérdések feltevésekor ismertetné, illetve kiegészítené. Dr. Toller László: ha Várbíró Péter képviselőtársa elfogadja, akkor csomagban kapja meg a választ, ugyanúgy, ahogy feltette kérdéseit. A választ dr. Papp Judit főjegyző asszony írásban megküldte. Hozzáteszi, az E-közigazgatás egy lehetőség, még nincs kimunkálva. Dr. Mikes Éva: az elmúlt közgyűlésen a Székely Bertalan utca melletti parkerdő ügyében kérdést tett fel, amire a választ megkapta. Mégis szeretne visszatérni a témára. Az erdő újratelepítése ügyében szeretne kérdést feltenni. Továbbá a belvárosi kátyúzások tárgyában kíván kérdést feltenni a polgármester úrnak. Harmadik kérdése pedig a belvárosi nagyobb volumenű építkezésekkel kapcsolatos. Nagy Csaba: két kérdését az illetékes alpolgármesterhez intézi. Első kérdése a Kodály Zoltán utca 10., 12., 14., 16. számú társasházak lakás- és garázs tulajdonosainak, valamint az itt lakók parkolási, garázshasználati gondjainak megoldásáról szól. A második kérdésének tárgya a zónás parkolási rendszer teljes mértékű kialakítása. Dr. Toller László: illetékes alpolgármester nincs, legfeljebb a polgármester. Szívesen megosztja a kérdést Kukai András bizottsági elnökkel, aki a parkolási rendszer bizottsági gazdája. Nagy Csaba: azt gondolta, hogy a négy tisztségviselő között csak akadnak alpolgármesterek, akik ezekre a kérdésekre tudnak válaszolni. Az elhangzottak alapján a két kérdését Kukai Andráshoz, a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez intézi. Dr. Toller László: megjegyzi, elég széles körben decentralizálták az önkormányzat munkáját, a bizottságok munkáját pedig megerősítették az elmúlt 6 évben, a bizottsági elnökök kompetenciáját jelentősen javították. A napirenddel kapcsolatosan további hozzászólás nem lévén jelzi, két szavazás következik a napirendre vételek ügyében.
4 Elsőként szavazást kér Kukai András bizottsági elnök javaslatáról, az Egycsatornás gyűjtőkémények temafor kémények felújításának támogatása 2005. évi pályázati lehetőségeiről című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér Bókay Endre bizottsági elnök javaslatáról Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázat tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a testület 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést a mai ülés napirendjére vette. Ezt követően a napirend egészéről kéri a szavazást, figyelemmel a kiegészítésekre. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett az alábbiak szerint - elfogadta a kiegészített napirendet. N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 2.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének végrehajtása 3.) Ingatlanok helyi védelem alá helyezése 4.) Pécsi Ipari Park Rt-nél igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok megválasztása 5.) A gyakornoki pályázatot elbíráló bizottság tagjának megválasztása 6.) Pécs Világöröksége: bemutathatóság és turistafogadás című pályázat beadása a Regionális Operatív Programra 7.) A PEA II. keretében kidolgozásra kerülő pályázatok támogatási szerződésének aláírása 8.) Pályázat az ISPA-projekt II-III. ütem 2006. évi címzett támogatására 9.) A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok fejlesztésére kiírt pályázaton való részvétel
5 10.) Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás számára családsegítő és gyermekjóléti szolgálat biztosítása 11.) KBT/Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács ügyrendjének jóváhagyása 12.) Városrész rehabilitációs keret felhasználása 13.) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai pályázatra önrész biztosítása 14.) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázata 15.) Az egycsatornás gyűjtőkémények (Temafor kémények) felújításának 2005. évi pályázata 16.) Egyes szociális intézmények alapító okiratának módosítása 17.) Beszámoló Pécs M. J. Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2004. évi tevékenységéről 18.) A Pécsi Vízmű Rt. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója 19.) A Pécsi Távfűtő Kft. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója 20.) A Pécsi Temetkezési Vállalat 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Interpelláció, kérdések Várbíró Péter Gonda Tibor alpolgármestert interpellálja akadálymentes közlekedés témakörben Várbíró Péter 1.a.) Önkormányzati közút megvalósításával kapcsolatos közérdek meghatározása 1.b.) Lyceum templom felújításával kapcsolatos 1.c.) Kertvárosi rom 1.d.) Térfigyelő kamerarendszerrel összefüggő kérdések 1.e.) Parkoló jelek felfestése Dr. Mikes Éva 2.a.) Székely Bertalan utca melletti parkerdő újratelepítése 2.b.) Belvárosi kátyúk 2.c.) Belvárosi nagyobb volumenű építkezések
6 Nagy Csaba 3.a.) Kodály Zoltán út 10., 12., 14., 16. számú társasházak parkolási, garázs használati gondjai 3.b.) Zónás parkolási rendszer teljes mértékű kialakítása 21.) Az Iskolaszolgálat igazgatói állására pályázat kiírása 22.) Pécs-Pogányi Repülőtéren üzemanyagtöltő állomás létesítése 23.) Zsolnay műtárgy ajándékozása a Magyar Országgyűlésnek 24.) Megbízási szerződés megkötése az ECO-CORTEX Tanácsadó, Szolgáltató Kf-tvel 25.) Zene és Konferenciaközpont helyszínének kijelölése 26.) Könyvtári felzárkóztató pályázat benyújtása a városi könyvtárak állománygyarapítási támogatására 27.) A Pécsi Ifjúsági Központ önerő kérelme 28.) A 2005/2006. tanévben indítható elsős osztályok számának meghatározásáról rendelkező közgyűlési határozat módosítása 29.) A PVSK támogatási kérelméről szóló 254/2004. (06.03.) sz. határozat módosítása 30.) Ellátási szerződések módosítása 31.) Civil szervezetek 2005. évi támogatása 32.) A PVSK Basketball Kft-ben lévő önkormányzati tulajdonú üzletrész eladása 33.) A pécsbányatelepi kórházingatlan szociális célú hasznosítása 34.) Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény pályázata 35.) 2005. évi közhasznú foglalkoztatás támogatása 36.) Alapítványok, közalapítványok támogatása, módosítási kérelmei: a.) b.) c.) Kultúrált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány támogatása Mecseki Kisvasútért Alapítvány támogatása Muzsika Hangja a Gyermekekért Alapítvány módosítási kérelmei
7 d.) e.) f.) g.) Zöld-Híd Alapítvány módosítási kérelme Mozgásképtelenekért Segítő Alapítvány támogatása Támogatási Közalapítvány anyagi támogatása Középkori Egyetem Alapítvány támogatása 37.) Az Emiba Kft. vételi kérelme a Pécs, Halász u. 2-4. sz. alatti ingatlanra 38.) Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephely hasznosítása 39.) A Pécsi 39045/6 és 39045/9 hrsz-ú, Pécs, Szeder utcában található ingatlanok cseréje 40.) A pécsi 19217/2 hrsz-ú, Verseny utcában található ingatlan telekhatár rendezése 41.) Ingatlanok cseréje a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rtvel 42.) Mecsek Tours Kft. bérleti ügye 43.) Tóth Józsefné ingatlanvásárlási kérelme Napirenden kívüli felszólalás: De Blasio Antonio: pécsi vállalkozók ÁFA visszatartási ügye Zárt ülésre javasolt előterjesztések,melyekről 3-5-6/2005. szám alatt külön jegyzőkönyv készült. 1.) Javaslat az Év Tűzoltója kitüntetés adományozására 2.) Keszthelyi Jánosné közgyógyellátási ügye 3.) Takács Mihályné közgyógyellátási ügye 4.) Sándor Ibolya rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügye 5.) Fehér Tibor adósságcsökkentési ügye 6.) Bunda Attila ebtartása Közgyűlési vita anyaga 1-9 kazettán. Dr. Toller László: tájékoztat a 2005. április 7-i zárt ülésen hozott döntésekről. A közgyűlés a 167/2005. (04.07.) számú határozatával döntött az Év Rendőre kitüntetés adományozásáról. A közgyűlés dr. Schmidt József, a munkabizottság elnöke javaslatára, azzal egyetértve Szilágyi Omer rendőr törzszászlóst, szolgálatparancsnokot az Év Rendőre kitüntetésben részesítette. A kitüntetést és az ezzel járó 100.000.- Ft-os pénzjutalmat április 24-én a rendőrség napján rendezett ünnepségen átadta. A 168/2005. (04.07) számú határozatával közgyógyellátási ügyben döntött a közgyűlés.
8 N a p i r e n d t á r g y a l á s a 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tájékoztat arról, Kertész Jánosnak a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány helyettesének javaslatára külön elismerést adott át a rendőr napon Simon László alezredes úrnak, mint a bűnügyekben a várost legjobban segítő megyei főkapitánysági dolgozónak. Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 169/2005. (04.28.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű határozatról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló előterjesztését megtárgyalta és az alábbiak szerint fogadta el: a 409/2004. (10.07. ) számú közgyűlési határozat 5.pontjára adott jelentését az előterjesztés 1. számú melléklete alapján; a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 53/2005. (02.23.) számú határozatát az előterjesztés 2. számú melléklete szerint; a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 12/2005. (03.16.) számú határozatait az előterjesztés 3. számú mellékletében foglaltak alapján; a Közlekedési és Kommunális Bizottság 21, 25, 27/2005. (03.16.), és a 31/2005. (03.29.) számú határozatait az előterjesztés 4. számú mellékletében írtak szerint;
9 a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 106, 109, 113/2005. (03.21.), a 121,125/2005. (04.04.) számú határozatait az előterjesztés 5. számú mellékletében találhatóak alapján; az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 26/2005. (03.23.) számú határozatait az előterjesztés 6. számú melléklete szerint; a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 44, 45/2005. (03.29.) számú határozatait az előterjesztés 7. számú melléklete szerint; a Költségvetési Bizottság 56, 57, 65, 66, 67, 68, 69, 76/2005. (03.30.) számú határozatait az előterjesztés 8. számú melléklete szerint; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 60, 61, 62/2005. (03.31.) számú határozatait az előterjesztés 9. számú mellékletében találhatóak szerint; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 54/2005. (03.31.) számú zárt ülési határozatát a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. Kapják: dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, Hódosi Vera, Kukai András, Juhász István, dr. Tóth Bertalan, dr. Schmidt József, Soó László, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök 2.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének végrehajtása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: jelzi nincs szóbeli kiegészítése. Soó László: a zárszámadás tárgyalásakor szembesülnek azzal, hogy az elmúlt évi elképzeléseiket milyen szinten, hogyan, milyen mértékben sikerült megvalósítani. A város költségvetése már évek óta és ezt az ez évi tárgyalásnál is megállapíthatták dinamikus fejlődést mutat. Az elmúlt évben a bevételek ismét egy kicsit meghaladták a kiadásokat, és ez a gazdálkodás stabilitására utaló jel. Így a bevételek 36.253.416.000.- Ftot mutattak a kiadásokat összegző 35.068.129.000.- Ft-tal szemben. Így a zárszámadás 1.213.930.000.- Ft pénzmaradványt mutat ki. Jelentős eseménye minden évben a zárszámadásnak az önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló tájékoztató, a vagyonmérleg, amely az
10 előterjesztéshez mellékelt táblázat szerint 112.535.121.000.- Ft-ot mutat. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy az önkormányzat vagyoni változása milyen volt az előző évhez képest. A könyvvizsgálói jelentésből is megtudható, hogy mintegy 77 M Ft-tal csökkent az előző évhez viszonyítva az önkormányzat vagyona. Azonban egyéb intézmény alapítással és az értékcsökkenés elszámolásával ez teljes mértékben korrigálható. Tehát megállapítható, hogy az önkormányzat vagyona nem csökkent az elmúlt évben. Ugyanakkor jelentős fejlesztések, beruházások indultak meg, melyeket az előterjesztés részletesen tárgyal. A szabad pénzmaradványról tájékoztatásul elmondja, hogy nemcsak maradványok állapíthatók meg az év végi zárszámadásnál, hanem olyan kötelezettségek is, amelyek még az előző évet terhelik. Ha ezeket az úgymond biztos kiadásokat levonják a pénzmaradványból, akkor a ténylegesen szabadon felhasználható pénzösszeg 127.409.000.- Ft. A Közgazdasági Főosztály és a Költségvetési Bizottság egyetértésével javaslatot tesznek a közgyűlésnek, hogy ezt az összeget egyrészt az intézményi célelőirányzatok korrekciójára 80.634.000.- Ft-ban, valamint az önkormányzat intézményeinek egyes fedezethiányos kiadásainak rendezésére 46.775.000.- Ft-ban határozza meg. Ezt a két tételt határozati javaslatban javasolják a közgyűlésnek elfogadásra. Ezen tételek jóváhagyását követően megállapítható, hogy az önkormányzat 0 eredménnyel zárta az elmúlt évet, bevételei és kiadásai egyensúlyi képet mutatnak. Ez a szép eredmény végül is tartalmaz egy-két olyan tételt, amelyet majd a közgyűlés nyilván meg fog vitatni, hiszen a korábbi évek tendenciájának megfelelően az elmúlt évben is növekedett a működési arány csökkentése mellett a fejlesztési arány. A kiemelt beruházásokat, fejlesztéseket tartalmazza az előterjesztés. Ezek egyik mellékhatása, - amit a könyvvizsgáló is megállapított hogy az önkormányzat hitelszintje emelkedett az előző évhez képest, de még így is a felvehető hitelkeret 79 %- a körül teljesült a sok-sok beruházás az elmúlt évben. Többnyire olyan hitelfelvételek, fejlesztési hitelfelvételek voltak, amelyek elmaradása talán még nagyobb kárt okozott volna, mint hogy igénybe vették, hiszen fontos, több évre szóló fejlesztési projektet tudtak ezáltal elindítani. A 2004. évi zárszámadást a Költségvetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta. A Költségvetési Bizottság április 20-án 3 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Az önkormányzat könyvvizsgálója írásban megtette jelentését, melyben tárgyalásra alkalmasnak minősíti a zárszámadást. Kedden délután az Önkormányzat Érdekegyeztető Tanácsával is ismertették a zárszámadás helyzetét. Érdemi kifogás nem érkezett a zárszámadással kapcsolatban. Kéri a közgyűlést, hogy a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletet az említett főszámokkal valamint a határozati javaslatot fogadja el. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztést. Az egyik leglényegesebb és
11 legjellemzőbb pontja a költségvetésnek a hitelfelvétel alakulása. Emlékeztet arra a vitára, amit a frakcióvezetők folytattak le 2004-ben a Pécs TV egyik műsorában, ahol örömmel újságolták frakcióvezető társai, legalábbis azok, akik a koalíciót képviselték hogy viszonylag milyen kevés a hitelfelvétel nagysága és az az összeg, amivel a költségvetés indul. Akkor 866 M Ft-os induló hitelfelvétel nagyság szerepelt a költségvetésben, ehhez képest látható, hogy ez az összeg felemelkedett 2.297.000.000.- Ft-ra. Figyelemre méltó, hogy a módosított előirányzata ennek a költségvetési összegnek meghaladta a 2.5 Mrd Ft-ot. Mit bizonyít ez a két szám? Egyfelől azt, az ellenzéknek igaza volt, amikor arról beszélt, hogy elindul egy olyan folyamat a városban, ami az eladósodási folyamatot felgyorsítja, aminek adósságspirál lesz a vége. Emlékeztet mindenkit arra, hogy 2005. évben eljutottak oda, hogy minden felvett 3.- Ft hitelből 1.- Ft-ot a hitel visszafizetésekre kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvételek több mint 30 %-t fordítják a korábban felvett hitelek kifizetésére. Azt is jelzi, hogy a beruházásokat nem sikerült terv szerint végrehajtani. Elképesztő nagyságrendű a hitelemelkedés, az induló 866 M Ft-ról a 2.3 Mrd Ft-ig jutottak. Azért súlyos a helyzet, mert van egy törvényi szabályozás, ami behatárolja, hogy a város mennyi hitelt vehet fel. E tekintetben a város az elmúlt időszakban eljutott a 79.58 %-os szintig. Ezt azt jelenti, hogy gyakorlatilag ilyen magas szintű hitel-kihasználtsági mutatóval még nem rendelkezett a város, legalábbis amióta ő a költségvetéseket figyelemmel kíséri. Ez is azt jelzi, hogy ez olyan folyamat, amit egyre nehezebb kontrollálni. Hátha még hozzá teszik, kormányzati szinten vannak olyan elképzelések, hogy a helyi iparűzési adót megszüntetik. Pár hónappal ezelőtt felmerült az a kormányzati ötlet, hogy lényeges adócsökkentéseket hajtanának végre Magyarországon. Ha ez így van, akkor gyakorlatilag igen nehéz helyzetbe kerülhet kerül a város, hiszen a törvényileg megszabott hitelfelvételi maximum abban a pillanatban 100 milliárdokat fog csökkenni. Könnyen olyan helyzetbe juthat a város, hogy nem tud annyi hitelt felvenni, amiből az előző években felvett hiteleket törleszteni tudja, illetve nem tud annyi hitelt felvenni, hogy a folyó beruházásokat finanszírozni tudja. Ez azért is érdekes kérdés, mert 2005. évben olyan szintű hitelfelvételre kényszerül a város, hogy Európai Uniós berkeken belül kell meghirdetni a hitelfelvételi pályázatokat. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unión belül meg kell hirdetni, mert akkora összeget ért el a hitelfelvétel nagysága 2005-ben, hogy Európai Uniós szintről lehet pályázni a pécsi városháza hiányának a finanszírozására. Az előző évben viszonylag szerencsésebb likviditási helyzetben volt a tekintetben a város, hogy az új közbeszerzési törvénynek az idevonatkozó részei még nem érték el a költségvetés finanszírozásának a kérdéskörét. Most ezt már elérte. Ez azt jelenti, hogy egy elindított közbeszerzési eljárás hosszú hónapokat vesz igénybe, pl. az idei évi 3 Mrd Ft-os hitelfelvételi közbeszerzési eljárást elindították ha jól emlékszik márciusban és a legoptimálisabb verzió az, hogy talán szeptemberben vagy október elején juthatnak ezekhez a forrásokhoz. Nyilván, ha úgy írják ki a beruházásokat és úgy kötnek szerződéseket, hogy erre figyelnek, akkor nincsen gond, de mi van akkor, ha valamiféle jogorvoslati probléma keletkezik ennél a pályázatnál? Akkor bizony nehéz helyzetbe kerülhet a város. Ismerik a
12 magyarországi jogrendet, ismerik azt, hogy a közbeszerzési pályázatokat milyen szituációk lengik körbe, lehet arra számítani, hogy elindul egy jogorvoslati eljárás, és nem lehet tudni, annak mi lesz a vége. Bízzanak abban, hogy minden rendben fog zajlani. Kiemeli, sokszor volt politikai vita tárgya, hogy a központi költségvetés hogyan támogatja az egyes városokat. Az elmúlt években többször felmerült, hogy az állam kevesebb pénzt oszt le a megyei önkormányzatok részére. Kiderült, hogy ez a folyamat bár sok kritika illette ezt a kormányzó koalíciók részéről megint negatívan érinti a várost. 2003-ban kb. 29 %-át kapták vissza a pécsiek által befizetett személyi jövedelemadónak, 2004-ben 26 %- át, és úgy tűnik, hogy 2005-ben ez 25 %-ra mérséklődik. A város egyre jobban a saját forrásaira van utalva. Az intézmények helyzetével kapcsolatosan szintén beigazolódott az ellenzéki kritika. Bebizonyosodott, hogy az induló költségvetésnél betervezett dologi kiadás kevés volt az intézmények részére, kevés mozgásteret és működési lehetőséget biztosítottak nekik. Ha nincs az évközi 600 M Ft-os dologi rendezés a költségvetésben, illetve a zárszámadási rendeletben, akkor gyakorlatilag az induló összegekből nem lehetett volna finanszírozni az intézmények dologi kiadásait 2004. évben. Reméli, hogy hasonló módon sikerül a működtetést minimális szinten biztosítani az idei évben is az intézményeknek. Bejelenti, a Pénzügyi Bizottság arról döntött, hogy az előterjesztés közgyűlés elé beterjesztését támogatja csak. De Blasio Antonio: ott kívánja folytatni, ahol Nagy Csaba képviselőtársa abba hagyta, bár egy kicsit visszatér a legelejére. Már csak azért is, mert aki még nem látta egy város költségvetését vagy nem foglalkozott vele, annak megütheti a fülét, hogy az ellenzék állandóan kritizálja a költségvetést, a gazdálkodást, hiányokra panaszkodnak, közben pedig a költségvetés zárszámadása milliárdos plusszal zárul, vagy legalábbis a papíron úgy néz ki. Ha megnézik a kézhez kapott vastag anyagot, akkor olyan 2004. évi zárszámadás van benne, amely számszakilag egy sikertörténet, hiszen pluszba fordult a költségvetés, és úgy néz ki, hogy minden a legnagyobb rendben van ebben a városban. Egy kicsit ahhoz hasonlítaná, amikor valakinek megvan az adott napra a napidíja amikor kiküldetésbe küldik bizonyos összeggel, valamint a következő napra is. És úgy tud a legjobban gazdálkodni a napidíjjal, pl. a vacsorát illetően hogy éjjel 23.30 órakor kezd el vacsorázni, mert az előző napi napidíjból ki tudja fizetni az az napra vonatkozó levest, előételt, és a főételt éjfél után fizeti a következő napi napidíjából. Ezzel jól néz ki minden, de az más kérdés, hogy reggelire már nem jut neki. Valahogy így áll a város költségvetése is, éjfélkor elkezdenek vacsorázni, hogy a főétel átcsússzon a következő év elsejére, és abban a pillanatban nincs gond a kifizetésekkel, mert az már a következő évi költségvetést terheli, nem pedig az adott évet. Ettől kezdve jól néz ki papíron a 2004. évi költségvetés is. Erről van szó. Ezt azzal tudja alátámasztani, ha megnézik, milyen feladatokat vállalt az évi költségvetés adott évre nagyságrendben, összegszerűen, akkor a költségvetési zárszámadás
13 felhalmozási célú pénzeszköz átvétele, valamint ugyanezen sor kiadási összege, az átvétele ezeknek az összegeknek 57.72 %-on állt meg év végén. Tehát nem vették át ezeket az összegeket, azért nem fizették ki, mert átrakták a számlákat januárra, februárra, így nem is kellett őket az átvett pénzeszközökből kifizetni. Ugyanígy igaz ez a teljes összegre is, hiszen még az előfinanszírozás esetében is az összes felújítási, felhalmozási kiadások kiadási oldalon is csak 75 %-on állnak meg. Lényegében a teljes tervezett kiadásnak is csak a 75 %-át fizették ki, a többit átvitték a következő évre. Nyilvánvalóan ilyen fajta kozmetikázással mindig lehet segíteni a költségvetésen, hogy az valóban milliárdos nagyságrendben pozitívba forduljon. Ha ezeket ki kellett volna fizetni az adott évben, akkor lehet, hogy a költségvetési zárszámadás nem pozitívumba fordult volna. Szomorú a zárszámadásban, hogy mindazok a kritikák, amelyek a költségvetés készítésekor érték a költségvetést az ellenzék részéről, megálltak, hiszen itt a bizonyíték. A tárgyi eszközök immateriális javak értékesítése rovatban alulszárnyalták az eddigi évek teljesítését, soha nem fordult elő mostanában, hogy ennyire alacsonyan teljesítették volna a bevételeiket ebben a rovatban. A tervezett 2.411.000.000.- Ft helyett bejött 872 M Ft, ez 36.17 %-os teljesítése a tervnek. Az ellenzék tavaly is, idén is elmondta, hogy túltervezett a bevételi oldal, túltervezett a tárgyi eszközök immateriális javak értékesítésének tervezett összege, hiszen nem fog bejönni ez az összeg. Papíron egyensúlyban kell lennie a költségvetésnek. Nem tervezhet senki úgy költségvetést, hogy akár a bevételi, akár a kiadási oldal eltér egymástól, ennek egyensúlyba kell lennie. Itt a bizonyíték, hogy a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésére beírt összege soha nem teljesül, és 2004-ben a legalacsonyabb szinten teljesült az eddigi évek viszonylatában. Emlékeztet, egyébként az önkormányzati ingatlanok tervezett értékesítésének magas összegét is észrevételezték, - amikor készült a költségvetés és ugyanígy, bár nem ilyen mértékben, de nem teljesült 100 %-ban, 67 %-on teljesült csupán, ami nagyságrendben közel nem olyan összeget jelent, mint az immateriális javak. Az immateriális javak a különböző ingatlan eladásokat jelentik, melyek között több olyan ingatlan is van, amit évek óta nem tudnak értékesíteni. Látni kell azt is, ahhoz, hogy amiről Nagy Csaba képviselőtársa az előzőekben már szólt bármiféle beruházás történjen a városban, hitelt kell felvenni most már hosszú évek óta, azzal együtt, hogy a bevételi oldalon az ingatlan eladás igen alacsonyan realizálódott, mert felültervezett volt és mindazok a kiadások, amelyek terhelik a különböző beruházásokat, csak hitelből tudtak megvalósulni. Alacsony bevétel mellett magasra nőtt az a hitelállomány, amelyet igénybe kellett venni ahhoz, hogy mindazokon a pályázatokon, programokon részt tudjanak venni, amelyben a város pályázik. Ma is azt mondja, nem látni azt a koncepciót, mi szerint pályázik, mi szerint próbál pénzeket szerezni a helyi fejlesztésekre a város. Ma ott tartanak, hogy Pécs városa minden pályázaton részt vesz, amit meghirdetnek. A Költségvetési Bizottságban állandó problémát jelent, hogy az önrészt miből biztosítsák. Ez ugyanúgy problémát jelentett az elmúlt évben, mint ebben az évben. Egyszerűen nem látni azt az irányt, amelyet a város kitűz, hogy abba
14 az irányba mennek, és akkor az ezzel kapcsolatos összes pályázatot megpályázzák. Magas az az önrészt, amit állni kell vagy elkötelezettséget kell vállalni hosszú évekre előre. Ez a folyamat már a tavalyi évben elindult, idén folytatódik. Nagyon sokszor nehezményezte az ellenzék, hogy a beruházások között szinte alig vagy egyáltalán nem található olyan, amely profitorientált, profittermelő lenne akár rövid- vagy középtávon. Minden olyan beruházás, amit a városban ma hitelből finanszíroznak, azok az alapműködéshez tartozó tevékenységek. Hitelt vesznek fel arra, hogy a tömegközlekedés normálisan működjön, szociális bérlakások építésére, és még sorolhatná. Fontos lenne a profitorientált beruházás, ami néhány éven belül megtérül. A város gazdálkodása szempontjából, mert valahol bevételeket is kellene teremteni, és ez csak akkor teremthető, ha olyanba teszik bele a pénzt, ami néhány év alatt hasznot hoz. Lenne néhány ötlete erre vonatkozóan, de ezt majd valószínűleg a Fidesz vezette város fogja megvalósítani. Várbíró Péter: megkérdezi, az előterjesztő hogyan gondolja minősíteni azt a mondatot, amely az előterjesztésben szerepel: A szűkebben vett működési kiadások az összes kiadás 75 %-át jelentik. Ennek az értékelése az itt ülő képviselőkre vár. Ahhoz, hogy dönteni lehessen, szeretnék tudni, miért van ez így. A könyvvizsgálói jelentésből is idéz, ami más megközelítésben szól a hitelfelvétellel kapcsolatban, mely nekik is aggályuk. A 2004. évi beszámoló szerint a kimutatott hitelállomány 79.58 %, tehát gyakorlatilag 80 %-os kihasználtságát jelenti a törvényi maximumnak. Van továbbá egy mondat az előterjesztésben, melyről nem esett eddig szó: A bemutatott állapotot negatív irányba tovább árnyalná a beszámolón kívüli kötelezettségvállalás számbavétele is. A korrigált saját folyó bevételekhez mért hitelszint az elmúlt 4 év alatt lényegében megduplázódott. Ezek elgondolkodtató mondatok. Attól lehet tartani, hogy amiről előtte szóló képviselőtársa beszélt a beruházások alapvetően nem olyanok, amelyek nyereséget hoznának vagy megtérülést jelentenének. Olvasta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány kész arra, hogy újra kösse az önkormányzatok és a végrehajtó hatalom közötti alkotmányos írt és le nem írt megállapodási szövegeket. Itt gyakorlatilag pénzről van szó, az önkormányzati rendszer finanszírozásához nem várható pénz a hivatkozott nyilatkozat szerint. A pécsi testületben lévő országgyűlési képviselőknek kellene lobbyzni, különösen dr. Toller László polgármesternek, aki két üléssel ezelőtt jelentette be, hogy a miniszterelnöknek ő az önkormányzati szakmai tanácsadója. A címzett támogatások körét szűkítené a kormány és nagy beruházások megvalósításához írna ki pályázatot. Ez a város hitelfelvételi gyakorlatának megfelelően nagy lehetőség volna. Mindenképpen arra lenne szükség, hogy a parlamentben ezek az elképzelések ne csak szövegként, ne csak tervezetként jelenjenek meg, hanem a valóságban is.
15 A 2004. évi költségvetést nem úgy minősíti az MDF frakció mint ahogy Soó László bizottsági elnök. Bókay Endre: az eddig elhangzott felvetésekre reagálva elmondja, nem különös dolog, hogy a fejlesztések ma nemcsak Pécsett, hanem bármelyik nagy városban hitelből történnek. A magánéletben is a nagyobb fejlesztéseket, beruházásokat általában hitelből fedezik. A bankok azért jöttek létre, hogy akinek szüksége van rá, a beruházáshoz hitelt folyósítanak. Megjegyzi, hogy a hitelek felvételét a városi önkormányzatok esetében törvény szabályozza. A törvény gondoskodik arról, hogy a város ne lépje túl a saját lehetőségeit, és ne hozza lehetetlen helyzetbe egy hatalmas közösség jövőbeni sorsát. A törvény ezeket a dolgokat elég megnyugtatóan rendezi. Nézzék meg, hogy mit vásárolnak a hitelből, mire fordították azt. Nem a mindennapi működés fenntartására, bérek, szolgáltatások kifizetésére hanem új beruházásokra, sokszor elengedhetetlen fejlesztések érdekében használták fel ezeket a pénzeszközöket. Hangsúlyozza, nem felélték, hanem valamilyen módon valamit megspóroltak. Kb. 80 lakás megépítését végzik el, melyek a közeljövőben kerülnek átadásra. A panelházak külső hőszigetelése tekintetében Pécs városa az országban az élen jár, hiszen a 20.500 panel lakásból idén már a 10.000-nek a felújítását befejezik. Ezt egyetlen nagy város sem érte el. Mindkét hiteltípust rendkívül kedvezményes kamattal kapja az önkormányzat. Sőt a panelfelújításoknál újabb tárgyalásokat folytatnak, mert még kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségeket ajánlottak a bankok. Mindezt azért tették, mert a bankoknál nagy mennyiségű pénz halmozódott fel, - és mint említette ez a funkciójuk, szerepük, hogy ezeket a hiteleket kihelyezzék. Ezzel élni kell, mert alacsony kamatokra kapták meg eddig is a hitelt, így ez egyrészt megérte. Szó volt a befektetésekről is. Iskolákat újítanak fel pályázati pénzekből, pályázati alapokból korszerűsítenek. Példaként említi amire hitelt fordítottak a Bánki Donát Iskola, a Rácvárosi Iskola és a Miroslav Kreza iskolakomplexum. Említhetné még a buszok vásárlását, mellyel a tömegközlekedés fejlesztését kezdték meg. Ezen túlmenően a világ egyik legkorszerűbb műholdvevőjével irányított forgalomirányítást próbálnak megvalósítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közlekedésben akár a piros jelzést is késleltetni tudja a busz -át tud vinni kb. 80-120 embert, akiket a reggeli csúcsforgalomban szállítanak, vagy meg tudják számolni, hány utas vesz igénybe egy-egy járatot. Egy rendkívül korszerű irányítási rendszerről van szó. A kérdés az, lemondhatnak-e erről? Ezen túlmenően megemlíthető a Magasház ügye is, amelyben 15 évig sem előre, sem hátra nem tudtak lépni. A hitelt azért vették fel, hogy a Magasházat élővé tudják varázsolni, és reményeik szerint egyetemi kollégiumként és központi épületként fog funkcionálni a közeljövőben. Véleménye szerint a repülőtér beruházás közvetett tőkejellegű beruházás amit képviselőtársa említett nem is kell a városnak. A repülőteret igen jó színvonalra fejlesztette fel eddig a város. Az egész országban három hely
16 van, Pécs, Debrecen és Ferihegy, ahol le lehet szállni a repülőtéren rossz időben és éjszakai időszakban is. A repülőtér beruházás számítva a környék idegenforgalmára itt főleg Harkányra gondol célszerű és kamatozó beruházás lesz a közeljövőben. A városnak nem szándéka profitorientált vállalkozásokat indítani. A város nem is rendelkezik ilyen cégekkel. Nem is tud olyan nagy városról, amely ilyen társaságokat üzemeltetne. Ezek a társaságok éppen azért vannak magántulajdonban, mert a közösségi tulajdonban eddig nem igazán hozták meg a várt eredményeket. A város területeket értékesít. Az elmúlt időszak beruházásait úgy tudták elősegíteni, hogy területeket értékesítettek, legutóbb az Árkád üzletház esetében tették ezt meg. Következetes célzott fejlesztéssel Pécs városát kereskedelmi központtá kívánják tenni. Az Ipari Parkban megpróbálták a fejlesztéseket koncentrálni. Két jelentősebb beruházás van, az egyik a BAT-é, ahol nemzetközi elosztó raktárbázis készül az Ipari Parkon belül. Ez a beruházás szintén felértékeli a várost. Említheti még a Direkt Kft. várható beruházását, amely szintén egy nagy nemzetközi könyvpiacot fog megteremteni az Ipari Parkon belül. Számon lehet kérni, vannak-e olyan eszközei a városnak, amivel él, használja azokat, és segíti a profitorientált munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a városban? Erre a válasz: igen. Az egyik oldala a szolgáltatások, a repülőtér, infrastruktúra biztosítása, illetve területek értékesítése. A másik ilyen lehetőség a város cégein keresztül történik meg. A BIOKOM Kft. - amely 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég - egy évvel ezelőtt vásárolta vissza a város a francia partner tulajdonrészét. Tette ezt pontosan azért, hogy egy nagyszabású fejlesztésbe kezdjenek. 37 Mrd Ft-os programot dolgozott ki a cég vezetése együtt a várossal, és kb. 450.000 ember számára nyújt hosszú távú rendkívül fejlett szolgáltatást. Ez egy komplex szisztéma, nemcsak a hulladék feldolgozására, hanem annak hasznosítására, illetve energetikai használatára is vonatkozik. Korszerű iparág ez, amely a város fejlesztésének egyik legfontosabb kérdése. A pályázatok ehhez kötődnek. Vitatják azt az állítást, hogy a pályázatok szétszórtak. Ez nem igaz. Kimondták, hogy Pécs városa korszerű igazgatási, oktatási, egészségügyi, szolgáltatási központ. E mellett kereskedelmi központ. Ezen céloknak megfelelően történnek a fejlesztések. Természetes, hogy kihasználják a pályázati lehetőségeket. Minden egyes pályázati lehetőség azt jelenti, hogy ott az önrész kb. 20-30 %-os, míg a támogatás mértéke 70-80 %-os, olykor 90 %-os nagyságrendű. A város a pályázatokhoz biztosított önrészekkel sokkal nagyobb pénzalapot indukál. Ez a pénzalap a város fejlődését, fejlesztését szolgálja igen jelentős mértékben. Ha lemondanak erről, nincs másik alternatíva. Egyetlen alternatíva marad, hogy lekerül a város a térképről, elveszti a fejlődését, a fejlesztési lehetőségeit is. Úgy vélik, a hitelfelvételt kézben tartják. Ugyanígy a város fejlődését is, melyet ráállítottak egy pályára, és erről a pályáról nem kívánnak letérni. Kéri
17 ellenzéki képviselőtársaitól, konkrétan mondják meg, hogy melyek azok a területek, ahol nem értenek egyet a hitelfelvétellel, a beruházás megvalósulásával. Mondjanak egy másik városfejlődési képet, és adott esetben azt mondják, nyerjék meg egy autószerelő műhely idetelepítését, stb. Ezt nem tudják megoldani, mert ennek Pécsett nincs hagyománya, nem úgy mint Győrben, Székesfehérváron. Pécsre olyan iparág nyerhető meg, ami közvetlenül kötődik az egészségügyi ágazathoz, és az azzal kapcsolatos mozgásszervi és egyéb eszközök gyártásával foglalkozik. A véleményük az, hogy helyes úton járnak, és természetesen szeretnének még nagyobb összeget elkölteni a város fejlődése érdekében. Nem beszéltek például a informatika fejlesztéséről, ami rendkívül korszerű ág. Pillanatnyilag adott lehetőségeik vannak, amelyet a maguk részéről jól használnak ki. Székely Géza: természetesen nagyon helyes, ha minden pályázaton indul a város. Örömmel veszik, hogy ezeken a pályázatokon komoly eredményeket érnek el. Felhívja azonban a figyelmet a pályázatok egy tipikus szeletére. Az előterjesztés 14. oldalán olvashatnak az ISPA projektről, ahol leírták, hogy 8,4 km szennyvízcsatornát készítettek el 2000-ben. Erre megkapták a pénzt az Európai Uniótól. A pécsi kivitelezők ezt a szennyvízvezetéket ami valószínűleg milliárdokba került a francia cég kezelésében 401.520.000.- Ft-ért végezték. Az önrész nagyobb ennél. Lehet, hogy körül kellene járni ezeket a kérdéseket, mert úgy tűnik, mintha lapátolnák kifelé az ISPA pénzeket, sőt még a saját részük is nagyobb, mint amennyiért elkészül. Az ormánsági kubikusok dolgoznak ezeknél a munkáknál, és bevallják, hogy még soha az életben nem fektettek le csövet. Nagyobb óvatosságot javasol ezen kérdésekben, és ezeknek a pénzeknek a kezelését talán jobban körül kellene járni. Dr. Toller László: közbeveti egy közbeszerzés után nincs arra mód, hogy kijelöljenek alvállalkozókat, ez a generálkivitelező dolga. Székely Géza: megjegyzi a jövőre vonatkozóan mondta el észrevételeit. Dr. Toller László: erre sincs hatásuk, nem lehet kiírni a közbeszerzésben, hogy speciális feltételt szabnak arra, hogy aki elnyeri a generál-kivitelezést, az milyen alvállalkozókat foglalkoztathat. Az kiírható, hogy hány százalékban kell helyi vállalkozókat foglalkoztatnia. Arra vigyáznak, hogy a következő kiírásban a lehető legszűkebben húzzák meg a kifele lévő mozgásterét a kivitelezőnek. Erb József: Bókay Endre említette, hogy szeretnének még több pénzt elkölteni a város fejlesztésére. Ezt megérti, és azt is, amit Székely Géza mondott, hogy bizony lapátolják kifelé az ISPA keretén belül a pénzt. A CLIENS Könyvvizsgáló Kft. Buzás Gábor könyvvizsgáló által tett megállapításából idéz: Tovább nőtt az önkormányzatot terhelő hiteltartozások állománya. A hitelszint 55,7 %-os. A folyamatosan növekvő hitelszint tovább szűkíti a város pénzügyi mozgásterét. Fokozott kényszerré
18 válik a saját folyó bevétel elért szintjének megtartása. Hozzáteszi: vagy esetleg a növelése. Ebben az esetben a bevételarányos hitelszintről van szó, tehát az aktuális folyó bevételeknek a hitelszintjéről. Úgy gondolja, ez figyelmeztető jel, nem beszélve arról, hogy a tavalyi évről van szó. A 2005. évvel kapcsolatban pedig további növekményről fognak majd 2006. évben beszélni. A jövőbeni sorsukat ez többé kevésbé el fogja dönteni, ami azt jelenti, hogy ezeknek a hiteleknek a visszafizetését a jövőben valakinek meg kell tennie. És ki legyen az? Csakis a pécsi polgárok. Dr. Fekete Éva: jelzi: szokásához híven a szociális és egészségügyi ágazatról kíván néhány szót szólni. Arról már hallott Bókay Endrétől, hogy Pécs városa korszerű egészségügyi központ. Szeretné, ha ezt majd láthatnák is. Megjegyzi, Pécs városa csak alap- és szakellátással rendelkezik. Lehet, hogy korszerű kórházi központok vannak Pécsett, de erre a városnak nincs ráhatása. A könyvvizsgálói jelentésből két tételt emel ki. Az egészségügyi ágazat teljesített bevétele 2004-ben 1.9 Mrd Ft volt, a teljesített kiadás pedig 1.756.960.000.- Ft. Kb. 20 M Ft-tal kevesebb lett a kiadás, mint a bevétel. Ez azt jelenti, nem hogy hozzátettek, átcsoportosítottak egyéb területről, hanem még a beérkező pénzt sem használták fel. Ez furcsa ahhoz képest, hogy önkormányzati tulajdonú rendelők ideiglenes működési engedéllyel működnek, mert a felújításhoz nem tudnak forrást biztosítani. A szociális ágazatnál a teljesített bevétel 2,986 Mrd Ft. Ehhez képest a kiadás 2,937 Mrd Ft. A két oldal között mintegy 50 M Ft-os eltérés mutatkozik. Szeretné, ha máskor legalább a bevételeket fordítanák az adott ágazatra, még ha Bókay képviselőtársa szerint a városi és egyetemi szolgáltató intézmények a város korszerű központjai is. Bókay Endre: személyes megszólíttatás okán reagál a képviselő asszony által elmondottakra. Egy nemrég elfogadott tervben a Megyei Kórház, az egyetemi kórházak és a városi szolgáltatások összehangolása történik. Ezen belül 22 milliárdos program keretében a szétszórt telephelyeket koncentrálják, a szolgáltatásukat elősegítik. Ebbe a programba a város is bekapcsolódik. Véleménye szerint nehéz ma megkülönböztetni a városi és az egyetemi szolgáltatást. A város polgárai mindegyiket egyaránt élvezik. A fejlesztések, összehangolások révén ezen szolgáltatások színvonalának emelkedése várható. A jelenlegi fejlettségi szint miatt a szolgáltatások, épületek, stb. tekintetében kétségkívül vannak még hiányosságok, viszont az a szellemi bázis, ami az egészségügy területén Pécsett van, az az országban Budapesten kívül még talán Debrecenben található. Állítja, hogy korszerű a szolgáltatás, amely jelentősen kihat a város polgárai, a környezet és a régió állapotára. Papp Gábor: aki csak a jelenlegi előterjesztést nézi, és nem látta a korábbi évek költségvetési tervezését, illetőleg zárszámadásait, meglepő fordulatot tapasztal nyelvi, fogalmazásbeli kérdésekben, alapvetően a működési bevételek, kiadások, a vagyonfelélés kapcsán. Ettől kezdve egy előzményektől mentes szöveg olvasható. Polgármester úr említette, hogy a
19 vagyonfelélés nem tesz jót. Nyilván kiadták a feladatot, ezt meg kell fogalmazni, alá kell támasztani. Úgy látja, ez sikerült, bár ezzel kapcsolatban vannak fenntartásai. Már csak azért is, mert éppen polgármester úr néhány közgyűléssel ezelőtti egyik előterjesztésében szerepelt, hogy hosszú évek óta a működési hiányt a városnak az ingatlanok értékesítéséből kell finanszírozni. Számszakilag is alátámasztott, az Adóügyi Osztály hathatós közreműködésével az elmúlt évben, több évre visszamenőleg jelentős kintlévőségeket hajtottak be, amely révén sikerült a nehézségeket áthidalni. A problémát számára az jelenti, amikor az anyagban fejtegetik, hogy miért nincs idén vagyonfelélés; hogy a felhalmozási bevételek csak felhalmozási kiadások fedezetét biztosították. A bevételeknél pedig egy felhalmozási célú hitel szerepel, amelyet az előterjesztő úgy kezel, mintha ezt nem kellene visszafizetni, vagy olyan beruházások történtek, amelyek bevételeket generálnak, és majd ebből kerül a hitel visszafizetésre. Bókay Endre frakcióvezető megfogalmazásában ilyen közvetlen tőkejellegű beruházás nem is kell a városnak. Elgondolkodtató, miért jó, ha a városnak nincsenek ilyen beruházásai. De Blasio Antonio képviselőtársa a hitelek jellegét feszegette. Bókay képviselőtársának abban igaza van, hogy nem közvetlenül működésre, hanem beruházásokra vettek fel hiteleket, azonban ezek ténylegesen nem megtérülő beruházások, tehát a hitelt más forrásokból kell majd törleszteni. Számos példát említett, a szociális bérlakásokat, a panelszigeteléseket, az iskolarekonstrukciót, amelyek mind önkormányzati működéshez kötődő beruházások. Ellenben olyan, rövidtávon, nagy haszonnal megtérülő beruházásra, mint pl. a parkolórendszer amely százmilliós nyereségeket termel egy külső vállalkozásnak, a város nem tartotta fontosnak a hitelfelvételt. Úgy gondolja, ezek súlyos hibák. Bókay képviselőtársa felszólalásának azt a részét nem teljesen értette, amikor azt mondta, olyan iparágakat kell telepíteni, amelyeknek hagyománya van a városban. Reméli, ezt nem gondolta komolyan, ha igen, akkor javasolja, sürgősen értékelje át. Nem biztos, hogy szerencsés lenne és rentábilis Pécsett pl. az egyik legjelentősebb iparágat, a bányaipart újraéleszteni. A technológiaváltást, olyan iparágak Pécsre telepítését kellene célul kitűzni, amelyeknek lehet, hogy nincs konkrét hagyománya a városban, azonban igen nagy nyereséggel tudnának működni. Esztergom sem az autógyártásáról volt híres az elmúlt időszakban, és még számos hasonló példát sorolhatna. Trombitás Károly: mint minden alkalommal, most is az egészségügy helyzetére hívja fel a figyelmet. A zárszámadásból látható, hogy a média támogatására megjelenő pénzösszeg sokszorosan meghaladja az egészségügy fejlesztésére fordított pénzeket. A költségvetés kiemelt sorában szerepel, hogy az önkormányzat 2004. évben 255 M Ft-ot költött a médiára. Ez az összeg kiegészül még a bizottsági keretekből kapott és egyéb működési pénzekkel, amelyekből különböző prospektusok, szóróanyagok, CD-k is készültek, ahol a városvezető koalíció saját magát is reklámozta, miközben az egészségügy fejlesztésére 28 millió forintot sikerült elkölteni a tavalyi év folyamán. Az egészségügy teljes beruházása is csak 114 M Ft, ami
20 még mindig fele a város által a médiákra költött összegnek. Véleménye szerint kissé jobban oda kellene figyelni az egészségügyre. Várbíró Péter: a előterjesztésben látható a Who is who kiadónak szánt 94 E Ft-os összeg, amely ugyan nem olyan jelentős, mégis utánanézett. Ugyanebben, a 2003. évi kiadványban szerepel Toller László neve. A költségvetési anyag viszont a tavalyi évről szól. Dr. Kunszt Márta alpolgármester tisztségviselői keretének a felbontásában ugyancsak 93.980 Ft-os tétel szerepel Who is who kiadványának vásárlása címen. Közpénzből egy kiadvány vásárlása történt, ha nem is nagy összegben. Alpolgármester asszonyról szóló oldalon megtalálható információ, hogy 1980 1983. között az ELTE Btk. tudományos szocializmus előadója, 1985-1988. között az SZKB Társadalomtudományi Akadémia történelemtudományi kandidátusa, stb. Úgy gondolja, ez nem feltétlenül olyan információ, amelynek itt kell megjelennie. Igencsak furcsállta azt is, hogy polgármester úr az említett kiadványban úgy szerepel, hogy közreműködött a pécsi Szívcentrum létrehozásában, a Pécsi Jókai tér megújításában. Polgármestersége idejére esett, hogy Pécsett az Ókeresztény sírkamra együttes a Világörökség része lett. Ez kétségtelen tény, csakhogy a sírkamra létesítői azok, akik alapvetően a Világörökség részévé tették azt. Összegezve úgy gondolja, hogy ez a kis színes, ami ezt az igen kemény témát kissé oldani próbálja, jelzi azt, hogy nem egészen véletlen, ami pl. az 1,4 M Ft-os tételről, a Nőnapról szólt. Mivel a hétvégén lesz Anyák Napja, bízik abban, hogy a Tisztségviselői keretből vagy ha úgy tetszik, az önkormányzat közpénzéből jut az édesanyák részére is. Dr. Toller László: megjegyzi, képviselőtársa nagy ívű hozzászólását a saját választási kampányában feltétlenül hasznosítani fogja. Dr. Hudvágner Sándor: Trombitás képviselőtársa hozzászólására reagálva több mint kétezer éves latin mondást idéz: hallgattassék meg a másik oldal is! Aki azt gondolja, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmények 28 millió forintból működik, az enyhe tévedésben van. Képviselőtársa nem idézte a vonatkozó sor másik részét, amelyben leírták, hogy az EEI több mint másfélmilliárd forintot kapott állami pénzekből. Ez az összeg közvetlenül nem folyt át az önkormányzat költségvetésén, mert TB támogatás formájában jelentkezett. Köztudott, hogy évek óta ebből a pénzből műszerbeszerzés folytatható. A legfontosabbat említi, hogy pl. az elmúlt években önkormányzati támogatással 70 M Ft értékben korszerű digitális röntgenkészülék beszerzése történt. Nem azt mondja, hogy elégedettek lehetnek ezzel az összeggel, de azért történik jelentős műszerberuházás. Nagy Csaba: a panelfelújítás nagyon fontos program, erről mindig konszenzus volt a városi testületben, és arról is, hogy ezt folytatni kell. Érdemes megnézni, hogy más városok miért nem jutottak el a pécsihez hasonló felújítási szintre. Ennek alapvetően két oka volt. Egyrészt nem volt fogadókészség a társasházak lakói részéről, másrészt az önkormányzatok nem tartották olyan fontosnak a panelházak felújítását. Van egy másik fajta önkormányzati hozzáállás is, amely mélyebbre ható változásokat tesz a panelházaknál. Valóban pozitívnak mondható, hogy a városban elkezdődött