TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés) EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Drexlerné Solymos Mária Dr. Kállayné Őry Csilla Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 ISKOLASZERVEZÉS TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 4 A tananyag célja 5 A tananyag moduljai 5 1. A moduláris rendszer jellemzői 6 A tananyag célja 6 Követelmények 6 Fogalomgyűjtemény 6 Tananyag 6 1. A moduláris rendszer hatása a szakképző intézetekre/iskolákra 6 2. A tanulók jelentkezése, bekapcsolódása a képzésekbe 8 3. A képzések szervezése, a szakmai vizsgák szervezése 9 4. A tanulók egyéni tanulási stílusa, stratégiái. Tanítási módszerek 10 5. A képző intézet technikai felszereltsége 11 6. A képző intézet szervezeti struktúrája és kultúrája 11 Összefoglalás 12 Feladat 13 2. A moduláris képzés szervezése 14 A tananyag célja 14 Követelmények 14 Fogalomgyűjtemény 14 Tananyag 15 1. Tájékozódó szakasz 16 2. A képzés tartalmi megvalósításának szakasza 20 3. A képzés zárásának szakasza 24 4. A képzés szervezés stratégiai fontosságú eleme: a tantárgyfelosztás 29 5. Egyéni tanulási program 37 Összefoglalás 43 Kérdések, feladatok 45 Mellékletek 46 1 Vizsgatérkép minta 46 2. Minta a tantárgyfelosztásra 47 3. Felhasznált irodalom 48

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4 BEVEZETŐ A bürokraták hajlamosak úgy tekinteni a fejlesztést, mintha az kizárólag abból állna, hogy a meglévő rendszerből struktúrákat vennék el vagy adnánk hozzá, anélkül, hogy a különböző iskolákon belüli, mindennapi szervezeti és nevelési-oktatási folyamatok működését figyelembe vennénk. A moduláris képzési rendszer bevezetése a szakképzés területén is hasonló gondokat vet fel. A modularizációnak be kell fejeződni a jelenleg érvényes tervek szerint 2006 őszére. Ez azonban nem jelentheti a szakképzés egyidejű és teljes körű átállását. A megoldást a pedagógiában jól ismert fogalom, a felmenő rendszer jelenti majd a képző intézetek számára. Minél nagyobb egy képző intézet, minél többféle rendszerben szervezi képzéseit (iskolai rendszerű, iskolarendszeren kívüli, tanfolyami stb. képzések), annál valószínűbb, hogy néhány évig párhuzamosan lesz jelen a rendszerében a hagyományos és a moduláris képzési forma. A moduláris rendszer nemcsak a tantárgyakat váltja ki, de átalakítást tesz szükségessé a pedagógiai folyamatokban és a pedagógusok gondolkodásában is. Kihatással van: az intézeti marketingre a tanulók jelentkezésére, bekapcsolódásukra a képzésekbe az iskola/képzés szervezési folyamatára a szakmai vizsgaszervezés folyamatára a tanulási időre/időszakra a tanulók egyéni tanulási szokásaira, stratégiáira pedagógusok tanítási szokásaira az előzetes tudás megmérésére a pedagógiai módszerekre, a tanítási órák szervezésére a képzéssel kapcsolatos dokumentációra a képző intézet technikai felszereltségére az iskola/képző intézet szervezeti struktúrájára és kultúrájára. Az elvek megvalósulása minden fejlesztő számára a legizgalmasabb kérdés. A fejlődés változást is jelent, amelynek ízére rá kell érezni. A moduláris tantervfejlesztés, egyáltalán a moduláris képzés fejlesztési eredményének megvalósulása a működő képzés, amelynek indítása és szervezése, irányítása hordoz némi újdonságot az eddigiekhez képest. A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A továbbképzési füzet célja, hogy a moduláris képzések szervezési sajátosságainak bemutatásával segítséget nyújtsunk az iskola és a képző intézet vezetőinek, valamint a szakértőknek és a vizsgáztatóknak ahhoz, hogy az új rendszerre való átállás a lehető legkevesebb nehézséggel járjon. Bízunk abban, hogy a leírt ötletek megvalósításával, vagy továbbfejlesztésével ki fog alakulni a moduláris képzési rendszer szervezésének módszertana és reményeink szerint néhány év alatt a ma újdonságai a jövő gyakorlatává válnak. Kiadványunk valószínűleg elsősorban a szakképzések szervezésével foglalkozók érdeklődését keltheti fel, de szívesen ajánljuk mások számára is. (A képző intézetek vezetői (ha már gyakorlattal rendelkező szakemberek) valószínűleg csak néhány új gondolatot találnak kiadványunkban. Szervezési, vezetési tapasztalataik sokkal bővebbek, mint amit ebben a füzetben meg tudtunk fogalmazni. Inkább a kevesebb tapasztalattal rendelkező szakembereknek adhatnak segítséget a leírt gondolatok.)

5 ISKOLASZERVEZÉS A tananyagban talál néhány piktogramot, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül: Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Olvassa el feltétlenül. Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést. A TANANYAG MODULJAI Moduláris szakképzés A moduláris rendszer jellemzői A moduláris képzés szervezése

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6 A TANANYAG CÉLJA Az érdeklődők megismertetése a moduláris rendszer képző intézményekre gyakorolt hatásaival. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: ismertetni a moduláris szakképzési rendszer hatásait a képző intézményekre ismertetni a tanulók képzésbe történő bekapcsolódásának lehetőségeit ismertetni a szakmai vizsgaszervezés jellegzetességeit a moduláris képzési rendszerben leírni néhány, a moduláris képzési rendszerben alkalmazható tanítási stratégiát ismertetni a moduláris képzési rendszer hatását a szervezeti kultúrára FOGALOMGYŰJTEMÉNY Modultanár Integrált tananyagtartalmú modult tanító pedagógus. E-learning. Elektronikus úton történő tanítási-tanulási folyamat Rész-szakképesítés A teljes szakképesítés befejezése előtt megszerezhető, a munkaerőpiacon eladható kompetenciákból álló szakképesítés rész. Modulcsoport Egy-egy modult közösen tanító pedagógusok csoportja. Portfolió Az egyén iskolai végzettségét, képzettségét igazoló dokumentumok, referencia anyagok öszszessége TANANYAG 1. MODUL A MODULÁRIS RENDSZER JELLEMZŐI 1. A moduláris rendszer hatásai a szakképző intézetekre/iskolákra Hatáselemek: a tananyag lineáris felépítése, a tananyag modulokba rendezése, tananyag integráció, előzetes tudásszint felmérés, a hozott tudás beszámítása, teljes képzés, vagy modulok tanulása,

7 ISKOLASZERVEZÉS sajátos képzésszervezési rendszerek: távképzés e-learning, a tanuló egyéni tanulási ütemének figyelembe vétele egyéni tanulási terv kialakítása, kompetencia alapú képzések, modultanárok / modulcsoportok, idő- és költségtakarékosság, Mindezeket már sokszor olvashattuk, hallhattuk a moduláris rendszerről. A bevezetőben leírt hatások átgondolására teszünk kísérletet tananyagunk első moduljában. Hogyan jelennek meg a moduláris rendszer hatásai a gyakorlatban? A szakmai képzések szervezése komoly marketing tevékenységet igényel egyes szakok vonatkozásában. A divatszakmák esetében a tanulók megnyerése nem okoz gondot (éppen ellenkezőleg, túl sok a jelentkező), de vannak olyan szakterületek, ahol lasszóval kell fogni a jelentkezőket. (Kérdés, hogy érdemes-e beleerőszakolni valakit egy képzésbe, ha nem igen fűlik a foga hozzá? Kérdés, hogy megszereti-e az adott szakmát menet közben, vagy egy csomó kudarc éri és a pályaelhagyók számát gyarapítja idővel.) Kérdés, hogy előre megjósolhatók-e a munkaerő-piaci folyamatok? Készülnek-e felmérések a munkaerő igényre vonatkozóan? Tervezik-e országosan a munkaerő-piac igényeinek kielégítését hosszú távon is? Az adott szakmában milyen fejlődési folyamatok várhatók? A képző intézet környezete milyen igényekkel lép fel? Mindezekre a kérdésekre választ kell adnia, mielőtt megtervezi a képző intézet a marketingtervét. A moduláris rendszerben több lehetősége is van a képző intézetnek képzései kínálatának növelésére. Lehet: - teljes képzéseket, - rész-szakképesítéseket, - modulokból összeállított továbbképzéseket, - modulokat, - moduláris rendszerű felzárkóztató programokat kínálni. A színes kínálat növeli az érdeklődést. Ezek közül teljesen újnak tekinthetjük a rész-szakképesítéseket és az önálló modulokat, mint képzési kínálatot. Mindezek sokkal rugalmasabb szervezési megközelítést kívánnak. A képző intézetnek folyamatosan foglalkoznia kell a beiskolázással, képzései hirdetésével. Szükséges egy átgondolt tervezés minden évre. (A moduláris képzési rendszerben már nem lehet (nem célszerű) tanéves időkeretekben gondolkodni.) A tervezés során figyelembe kell venni az intézet humán erőforrásait és felszereltségét. Minél többféle lehetőség közül választhatnak a potenciális tanulók, annál valószínűbb, hogy több lesz a jelentkező és a képzésekbe belépő tanuló. (Mindez valójában csak a szakképzések moduláris átalakításának befejezése után lesz realitás. Várhatóan 2010 körül már valóban működtethető lesz a rendszer.)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8 2. A tanulók jelentkezése, bekapcsolódása a képzésekbe A tanulók bekapcsolódása a képzésekbe történhet hagyományos módon, vagyis úgy, hogy egy teljes képzésre jelentkezik a tanuló. Ma még általában ez a leginkább szokásos megoldás. A felnőttképzésben azonban egyre elterjedtebbé válik az előzetes tudás beszámítása. Ennek gazdasági előnyei mellett jelentős a felnőttek azon igénye is, hogy a már megszerzett tudásuk és a gyakorlatban szerzett tapasztalataik elismerést kapjanak. A moduláris képzési rendszerben az előzetes tudás beszámítása akkor lesz egyértelműen bevezethető, ha már minden képzés moduláris szerkezetű lesz. Ez egyben azt is jelenti majd, hogy a modulokat egységesen kezelhetik a tananyagfejlesztők, vagyis egy adott modul minden új képzésben történő felhasználásakor azonos követelményekkel és azonos tananyagtartalommal jelenik meg. A beszámítás gyakorlása során így egyszerűen csak számba kell venni a már tanult modulokat - egy-egy újabb képzésre jelentkezéskor - és az aktuális képzésben szereplőkkel összevetni. Az azonos modulokat nem kell újra tanulniuk a tanulóknak, beszámításra kerülnek a korábbi tanulmányaik alapján. Az átmeneti időszakban, amíg nem történik meg a szakmai képzések teljes körű moduláris átalakítása, a beszámíthatóság sokkal bonyolultabb. Alkalmazhatunk tudásszintmérést, képzési tartalomelemzést, vagy portfolió elemzést. Fontos a modulok kódjának ellenőrzése, figyelemmel kell lenni a szintekre is. Az előzetesen megszerzett ismereteket megmérhetjük tudásszintmérő feladatlappal. Amennyiben a tanuló legalább 75%-os teljesítményt nyújtott a tudásszint mérésnél, elfogadható az előzetes tudása. A mérőeszköz összeállítása viszont komoly elemző munkát feltételez. A feladatlapot a korábban szerzett tudáselemekből kell összeállítani, oly módon, hogy az megfeleljen a kívánt tartalomnak és a tudás elvárható alkalmazási szintjeinek. Másik lehetőség a beszámításra a tanuló előző képzése tartalmának összevetése a kívánt képzés követelményeivel és tananyagtartalmával. Ez a munka is aprólékos elemzést igényel és az elemzendő képzések teljes tartalmi ismeretét feltételezi. Nehezíti a folyamatot az a sajnálatos tény, hogy a moduláris rendszer előtt nem minden tantervben alkalmaztak megfelelő taxonómiát a tudásszintek jelölésére. A különböző, sokszor egészen egyedi módon jelölt tudásszintek nem mindig azonosíthatók teljes biztonsággal és így gyakorlatilag csak a tananyagtartalomra támaszkodhatnak az elemző szakemberek, és így esetleg hibás következtetésekre is juthatnak. Hasonlóan zajlik a kompetencia elemzés is akkor ha nevesítve vannak a bizonyítványban a megszerzett képzési kompetenciák. (Bővebb információt az elemzésről a Life-long learning c. továbbképzési füzetből szerezhet.) Szerencsésebb a helyzet, ha a tanuló azonos szakterületen (pl.: egészségügyi szakképzésekben) végzett korábbi képzéseiből szeretnénk beszámítani a már tanult tartalmakat. Ilyenkor célszerű a portfolió elemzés módszerét alkalmazni. (Bővebben az Egyéni tanulási program c. fejezetben tájékozódhat róla. A tanulók jelentkezése, bekapcsolódásuk a képzési folyamatba lényegében folyamatosan történhet a moduláris rendszerben. A képző intézeteknek mégis célszerű meghatározni bizonyos időintervallumokat a képzéseik indítására vonatkozóan. Erőviszonyaikat felmérve lehetséges pl.: félévenként, esetleg negyedévenként meghirdetni a teljes képzési repertoárjukat. Ez a folyamatos ismétlés (csak megfelelő számú jelentkező esetén) lehetőséget ad az esetlegesen lemaradó tanulóknak a képzés folytatására, illetve újra bekapcsolódásra is.

9 ISKOLASZERVEZÉS A keresletnek megfelelően ugyanakkor folyamatosan meg is kell újítani a képzési kínálatot. Így kialakulhat minden képző intézetnek az egyéni arculata. Rövid idő alatt specializálódhatnak a képző intézetek, vagyis lesznek olyan képzéseik kínálatukban, amelyeket csak ők indítanak rendszeresen. A tanulóknak ez egy biztonságérzetet ad, hiszen ha meg kell szakítani tanulmányaikat, elvileg mindig lesz belátható időn belül folytatási lehetőség. Mindig legyen a kínálatban újdonság is! Csak így növelhetik az intézetek tanulóik létszámát és tarthatják fenn érdeklődésüket. Változó tartalmú továbbképzések indítása, vagy több modul indítása felkelti a potenciális tanulók érdeklődését. Előfordulhat, hogy bátortalan a tanulni vágyó, vagy kevés az ideje, de szeretné gyarapítani tudását. Ilyen esetben is jó szolgálatot tehetnek a modulok. Egy-egy modul megtanulásával is bővítheti a tanulni vágyó szakember az ismereteit. Esetleg továbbképzés formájában időközönként elsajátítva egy-egy modult, jelentős tudásra tehet szert. A tanulási utak lehetséges variációiról bővebben az Egyéni tanulási program c. fejezetben olvashat. 3. A képzések szervezése, a szakmai vizsgák szervezése A szakmai képzések szervezése többféle lehetőséget rejt magában. Lehetséges képzés szervezés iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában is. Az egészségügyi szakképzések nagy része iskolarendszeren kívüli képzési formában történik. A szervezés a képzési idő tanulási alkalmait tekintve lehet nappali, esti, levelező rendszerű, távképzés. Ez elsősorban az iskolai rendszerű képzésekre vonatkoztatható. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetében inkább a tanfolyami formát és a távképzési formákat részesítik előnyben a képző intézetek. (Ma már egyre elterjedtebb a távképzési forma e- learning változata.) A leírtak a tipikus szervezési formák, de minden variáció lehetséges. Pl.: iskolai rendszerű képzést is lehet távoktatási formában szervezni. A lehetőségeknek mindig az adott képző intézet erőforrásai szabnak határt. A felnőttképzések esetében a legpraktikusabb - a mai kor elvárásainak leginkább megfelelő - az e-learning szervezési forma. Ha a képző intézet ezt a megoldást választja, akkor ki kell alakítania egy rendszert a tanulók folyamatos felvételére és adataik folyamatos regisztrálására. Ebbe a rendszerbe valóban bármikor bekapcsolódhat a tanuló, és bármikor megkezdheti tanulmányait. A megadott tanulási időszak végén befejezve tanulmányait, jelentkezhet a szakmai vizsgára. Az egyéni tanulási üteme egyértelműen biztosított. Ma már leginkább elfogadott módszer, ha ötvözik az elektronikus tanulási alkalmakat a személyes tanári/tutori jelenlétekkel, illetve a papír alapú tananyagokkal. Célszerű a tanulóknak személyes találkozási lehetőséget biztosítani a tutorukkal. Így szükséges bizonyos időközönkénti központi konzultációk beépítése a tanulási folyamatba. Célszerű meghatározni minden képzés optimális tanulási idejét.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 10 A képző intézet/iskola tehát nem szervezheti iskolarendszeren kívüli képzéseit a moduláris rendszerben a szokásos tanévi időbeosztás szerint. Ha hatékony akar lenni, és szeretné folyamatosan biztosítani a felhasználók igényeinek megfelelő képzéseket, akkor folyamatosan mintegy végtelenítve (esetleg a naptári év időkerete szerint) tervezheti képzései indítását. A szakmai vizsgák szervezésére ugyanezek vonatkoztathatók. Ma már kialakultak a független vizsgacentrumok, vagyis meghatározott szakokon meghatározott intézmények szervezhetnek szakmai vizsgákat. A vizsgaszervezési időpontokat a mindenkor érvényes szakmai vizsgáztatásra vonatkozó jogszabály szabályozza. Az egyes szakok népszerűségétől függően lehetséges meghatározott időközönkénti pl.: február-márciusi, május-júniusi és szeptember-októberi vizsgaidőszak kialakítása. De a jelentkezők számától függően az év bármely időszakában - külön engedéllyel - szervezhető szakmai vizsga. (Természetesen a képző intézetek és iskolák saját képzéseik szakmai vizsgáit továbbra is lebonyolíthatják, ha van vizsgáztatási kompetenciájuk.) 4. A tanulók egyéni tanulási stílusa, stratégiái. Tanítási módszerek A moduláris képzési rendszerben a képzések felépítése lineáris szerkezetű, vagyis a modulok meghatározott rendszer szerint egymásra épülnek. A lineáris tanulási stílust kedvelők számára ez a rendszer kedvező, de a tananyagban csapongó stílusú tanulók is megtalálhatják benne örömüket, mivel az integrált modulok némi lehetőséget adnak/szükségessé teszik a csapongást. Pontosabban egy témakörön belül felölelik a logikusan kapcsolódó, különböző tudományterületekről származó, ismereteket. Megfelelő tanulási stratégiákkal kiegészítve a tanulási stílusokat, hatékony ismeretelsajátítás lehetséges. A tanulási időszak megtervezéséhez hatékony segítséget kaphat a tanuló a teljes oktatási program (tanterv) megismerése által. A teljes tananyag ismerete pontosabb A felnőttképzésben a tanulóknak biztosítani kell, időütemezésre készteti a tanulókat, így hogy megismerhessék képzésük teljes tantervét egyéb elfoglaltságaikat, esetleg még a jelentkezéskor, és folyamatosan követhessék a tanulási folyamat során. munkahelyi kötelezettségeiket is jobban ütemezhetik. A pedagógusok tanítási módszereit is befolyásolhatja a moduláris rendszer. A modultanár képzés ma még nem valósult meg A legalkalmasabb megoldást a tanárok megfelelően kialakított, szervezett csoportjai (a szakirodalom modulcsoportnak nevezi ezt a csoportot) adják. Vagyis az integrált modulok tanítását néhány, az adott modul témaköreiben jártas pedagógus vállalja el és folyamatosan összehangolják módszereiket és az időütemezést is önmaguknak készítik el. (Bővebben: Tantárgyfelosztás c. fejezetben tájékozódhat róla.) Rendkívül hatékony lehet egyes modulok tanításakor a kettős óravezetés. Így a tanulók motiváltabbak, érdeklődésüket folyamatosan fenn tudja tartani az egyszerre jelen lévő két pedagógus. A pedagógusok ki tudják egészíteni az egymás által közvetített ismereteket. Mindketten saját speciális témáik tanítása által magas szakmai színvonalú, integrált ismereteket adó tanítást valósíthatnak meg.

11 ISKOLASZERVEZÉS 5. A képző intézet technikai felszereltsége Nem maga a moduláris rendszer teszi szükségessé a képző intézmények megfelelő technikai felszerelését, hanem a moduláris rendszerben alkalmazott oktatásszervezési módszerek. Így például a távoktatás, a meglévő tudás felmérésére alkalmas tesztek alkalmazása. A szakképző iskoláknak, intézményeknek ma már korszerű informatikai eszközparkkal és korlátlan internet elérési lehetőséggel kell rendelkezniük. Ezekre alapozva lehet kialakítani az iskola egyéni nyilvántartási és dokumentációs rendszerét is. Az internetre alapozva alkalmazni lehet továbbá a probléma alapú oktatási formát is. A szakmai képzések minden esetben eszköz és anyagigényesek. A képző intézeteknek fel kell mérni erőforrásaikat, lehetőségeiket a gyakorlati képzésekhez szükséges eszközök, berendezések és anyagok vonatkozásában. Egyre inkább elterjedő megoldás a nagy értékű berendezések gyakorlóhelyi használata, bemutatása. A gyakorlóhelyeken ki lehet alakítani központi demonstrációs egységeket, ahol rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és a gyakorlati időn kívül a munkafolyamatokban is felhasználhatók. Így költségkímélő megoldással egyszerre biztosítható a képzésekhez az eszköz és a munkafolyamatok számára is. A technikai felszereltséghez hozzátartozik a képzésekhez kapcsolódó elektronikus adminisztrációt és dokumentációt segítő programok beszerzése, vagy egyéni kifejlesztése is. A tanulók nyilvántartása, tanulmányi eredményeik naprakész dokumentálása elengedhetetlen a moduláris rendszerben. (Megvásárolható programot ma még nem tudunk ajánlani, de reményeink szerint a fejlesztés ezt a területet sem kerüli el.) 6. A képző intézet szervezeti struktúrája és kultúrája A szervezeti struktúra fejlesztésénél elsősorban az innovatív - moduláris modell megvalósítása célszerű. A modell jellemzői: a kiscsoportok, az autonómia, és a megfelelő munkakultúra. A kis csoportok a pedagógusok csoportjait jelentik. Ezek lehetnek modulcsoportok (egyegy modult, vagy modulokat tanítók közössége). A csoportok esetleg több évig együtt maradnak a modulok tanítása során. A tanároknak több témakörből van szakmai végzettségük, módszertani felkészültségük, így a tananyagot témák szerint csoportosítva tanítják és problémacentrikusan közelítik meg. A tanítás nemcsak didaktikai jellegű, hanem jelen vannak az expresszív és közösségi tevékenységek is. A tanárok közötti együttműködést a rendszeresen szervezett megbeszélések biztosítják. Ezeken vitatják meg a tanulókról, a tanítási folyamatról szerzett tapasztalataikat és a továbbhaladás lehetőségeit. A tanárok ezen csapatai egységes egészként funkcionálnak és a tanítás egyfajta tanácsadássá válik. A tanulókkal egyénre szabottan lehet foglalkozni. A tanárok képesek reagálni a tanulók és a tanuló csoportok személyes és közösségi problémáira, a tanárok olyan kapcsolatot tudnak kialakítani a diákokkal, amely ösztönzi őket a jobb teljesítményre, az egyes tanárok esetleg több évig dolgoznak együtt a tanulókkal, és ez megkönnyíti mindkét félnek az alkalmazkodást.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 12 Az autonómia is magas fokú ebben a modellben. Az egyes modulokat tanító csoportok maguk határozzák meg célkitűzéseiket (összhangban az oktatási programmal) a felhasználók igényei mentén. Az innovatív modell az iskolát nyitott rendszerként fogja fel, amelynek viszonylag lazán kapcsolódó alrendszerei vannak. Minden modul nyitott a tanulók és a társadalmi környezet felé. A munkakultúrára ebben a modellben az együttműködés jellemző. A moduláris rendszerben a tanárok egy-egy csoporton belül azonos oktatási-nevelési nézeteket vallanak, így könnyedén együtt tudnak működni egymással. A rendszeres megbeszélések segítik a tanárokat abban, hogy egységes nézeteket alakítsanak ki. (További információkat a II. modul 4. fejezetében talál.) A szervezeti kultúrában benne foglaltaknak az alapvető feltételezések a szervezet működéséről, visszatükröződnek benne a nemzedékről nemzedékre átadott viselkedésminták, értékek, hitek, ideológiák, és a mindennapos megnyilvánulások, jelenségek. A moduláris képzési rendszer átalakíthatja, fejlesztheti a képző intézet szervezeti kultúráját. Olyan közösséggé alakulhatnak a benne dolgozó pedagógusok, akik szívesen dolgoznak együtt, összetartozásukat örömmel élik meg és munkavégzésük motivációját is adja a szervezethez tartozás. Ezt erősítheti a modulcsoportok 1 rendszeres együttműködése, közösséggé formálódásuknak megvan minden esélye. A kölcsönös egymástól való függés, az együttműködés, az intenzív csoportmunka erősíti az összetartozás érzését. Ugyanakkor a szervezeten belül létrejött modulcsoportok szubkultúraként is funkcionálhatnak. Ezeket professzionális szubkultúráknak is nevezhetjük. A professzionális szubkultúrák sajátos viselkedés formái, kommunikációs rendszereik színesíthetik a szervezeti kultúrát. A szervezet tagjainak értékrendszere, ideái meghatározzák a szervezeten belüli viselkedésüket. A közös munka, az együttgondolkodás szükségessége erősítheti a demokratikus szellem fejlődését. ÖSSZEFOGLALÁS A moduláris rendszer hatással van: az intézeti marketingre, a tanulók jelentkezésére, bekapcsolódásukra a képzésekbe, az iskola/képzés szervezési folyamatára, a szakmai vizsgaszervezés folyamatára, a tanulási időre/időszakra, a tanulók egyéni tanulási szokásaira, stratégiáira, a pedagógusok tanítási szokásaira, az előzetes tudás megmérésére, a pedagógiai módszerekre, a tanítási órák szervezésére, a képzéssel kapcsolatos dokumentációra, a képző intézet technikai felszereltségére, az iskola/képző intézet szervezeti kultúrájára. Jellemzően sokkal rugalmasabb gondolkodást és eljárásrendet igényel, mint a hagyományos tantárgyi rendszer. A képzések szervezése végtelenített, ami kezdetben szokatlan terhelést jelenthet a képzésben résztvevőknek akár pedagógusról, akár diákról legyen szó. Tanulóként a hagyományos képzési formákon szocializálódott embereknek meg kell tanulniuk sokkal nagyobb felelősséggel gondolkodni saját képzési folyamatukról Adott esetben be kell tudni osztaniuk képzési idejüket, vizsga időszakjaikat megtervezni. 1 Egy-egy modult közösen tanítók csoportja.

13 ISKOLASZERVEZÉS Tehát a moduláris rendszer nemcsak az oktatási programokat alakítja át, hanem az egész képzési folyamatot is gyökeresen megváltoztatja. FELADAT 1. Tanulmányozzon egy szabadon választott hagyományos oktatási programot és egy szabadon választott moduláris szerkezetű oktatási programot! Készítsen listát a különbségekről!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 14 A TANANYAG CÉLJA A moduláris szerkezetű szakmai és vizsgakövetelmény valamint oktatási program alapján történő képzés indítás és szervezés bemutatása. A tantárgyfelosztás és az egyéni tanulási program készítéséhez ötletek adása. KÖVETELMÉNYEK 2. MODUL A MODULÁRIS KÉPZÉSEK SZERVEZÉSE A tananyag elsajátítása után képes lesz: értelmezni a moduláris szakmai és vizsgakövetelmény egyes fejezeteit, ismertetni a moduláris központi oktatási program szerkezetét, alkalmazni a moduláris központi oktatási programot a képzés során, ismertetni a moduláris rendszer hatásait az iskola szervezeti struktúrájára és az iskolaszervezési modellre, ismertetni a tantárgyfelosztás fogalmát, célját, ismertetni a moduláris egészségügyi képzések oktatási programjainak elemeit, értelmezni a tantárgyfelosztásnál figyelembe veendő változókat és kapcsolatukat a tervezéssel, közreműködni a tantárgyfelosztás elkészítésében, ismertetni a lehetséges tanulási utakat a moduláris rendszerben, ismertetni az egyéni tanulási program jelentőségét, segítséget adni az egyéni tanulási program tervezéséhez. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Egyéni tanulási program A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottakat a tanuló egyéni ütemben és formában teljesíti. A tanulása során beszámításra kerülnek az előző ismeretei, készségei és képességei. Helyi tanterv A központi program alapján, a képző intézmény pedagógiai programjában meghatározott célokkal összhangban összeállított tanügyi dokumentum. Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatás keretében a közoktatási és szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. Iskolarendszeren kívüli képzések jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megszerezhető, szabályozott tartalmú és célú képzés, melyet követően hatóság által engedélyezett és szabályozott vizsga eredményeként tevékenység folytatására feljogosító okirat (engedély, bizonyítvány.stb.) kiadására kerül sor.

15 ISKOLASZERVEZÉS Központi oktatási program/tanterv/curriculum Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskola rendszerű szakképzés megszerzéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez. Szakmai és vizsgakövetelmény Jogszabályi formában megjelenő alap tanügyi dokumentum, mely a szakképzés kimeneti követelményeit tartalmazza, s egyben meghatározza a szakképesítés által szervezett jogosítvány tartalmát. Teljes képzés A központi tantervben/curriculumban meghatározott tananyag teljes tartalmát a tanuló a közoktatási törvényben meghatározott formális képzés keretén belül sajátítja el. Tantárgyfelosztás Az adott tanévben tanítandó tantárgyak és az iskola pedagógusainak egymás mellé rendezését bemutató dokumentáció. Kötelezően választható modul A tanulók által, érdeklődési körüknek megfelelően, választható modulok. Egyéni irányított gyakorlat A tanulók egyéni tanulási idejére tervezett feladatokat tartalmazó tanulási egység. Modulcsoport Egy-egy modult tanító pedagógusok csoportja TANANYAG Mottó: Amint azt hiszed, hogy elvégezted a tapasztalat iskoláját, Valaki új tantárgyat talál ki. - Mary H. Waldrip - A moduláris szerkezet kézzelfogható megjelenésével először a szakmai és vizsgakövetelményekben (a továbbiakban: SZVK) találkozhat a képzés iránt érdeklődő szakember vagy tanuló. A moduláris SZVK és oktatási program lényegi eltéréseket mutat az eddig megszokottaktól mind formai, mind tartalmi téren. Ezek a változások mennyiségi és minőségi többletet is jelentenek, ami első ránézésre ijesztő lehet, de második ránézésre már a pozitívumai is észrevehetők. Az oktatási programok közül az eddigi gyakorlatban csak az iskola rendszerű szakképzések körében volt/van központi tanterv, az iskolarendszeren kívüli képzések esetében helyi tantervek készültek. Ez azt jelenti, hogy bár egységes a kimeneti követelmény (a bizonyítványokat azonos tudás-tartalomra adják ), a tanítás során a képzőhelyek eltérő (néha nagyon eltérő) óraszámban és eltérő tartalmi súlyozással végzik a tanítást. A tanulónak azonban joga van egyfajta tudás-minőségi garanciához. Ezt igyekszik biztosítani az, hogy valamennyi szakképesítés vonatkozásában készüljenek el a központi tantervek. E mellet a képző intézményeknek továbbra is el kell készíteniük a saját lehetőségeikhez, filozófiájukhoz és profiljukhoz adaptált helyi programokat, amihez segítséget találnak az új oktatási programokban - curriculumokban. A továbbiakban járjuk végig a moduláris képzés szervezésének útvonalát. Kérem, tartson velünk!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 Hol kezdődik a szervezés folyamata? Azaz, hol a kályha, amitől el lehet indulni? 1. Tájékozódó szakasz Akár csak a hétköznapi életben, egy képzés megszervezése előtt is elengedhetetlen a tájékozódás. Meg kell tudni ítélni, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek és az elvárt követelmények mennyire közelíthetők egymáshoz. A vizsgálódást két irányból tehetjük meg. I. FEJLESZTÉS KELL állapot (követelmények, előírások) II. ADAPTÁLÁS VAN állapot (meglévő eszközök, feltételek) I. A meglévő állapotot kell fejleszteni az elvárt követelményekhez. (eszközöket beszerezni, oktatói állományt bővíteni, helyiséget biztosítani, gyakorlóhelyet keresni) II. A követelményeket adaptálni kell a meglévő állapothoz. (a követelményben előírtakat nevesíteni, helyi programot készíteni) A képzések szervezését általában a tanagyag fejlesztés irányával ellentétesen célszerű kezdeni, tehát először az oktatási programot (tanterv/curriculum) érdemes áttekinteni. Ebben a tanügyi dokumentumban található a képzés szervezését segítő módszertani ajánlás, ami a fenti gondolkodást is megkönnyíti. Oktatási program A szakmai és vizsgakövetelmény alapján elkészített oktatási program/tanterv három fő fejezetre tagolódik. Képzés indítása előtt, a tájékozódó szakban az információszerzés praktikus útvonala : I. fejezet a képzésindítás feltételeit tartalmazza, II. fejezet modulok tananyag tartalma MIT KELL TANÍTANI?! III. fejezet módszertani ajánlásokat és egyesített eszközjegyzéket tartalmaz.

17 ISKOLASZERVEZÉS Kérem, vegyen a kezébe egy oktatási programot, és kövesse az alábbi táblázat egyes elemeit! I. fejezet Általános irányelvek a képzés megszervezéséhez 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 1.1 A képzés szervezésének feltételei 1.2 A tanulók felvételének feltételei A képzés indításához nyújt támpontot a képzés szervezőjének. Személyi feltételek Tárgyi feltételek A képzés indításának jogi környezetét mutatja meg. Az elméleti oktatás és a területi szakmai gyakorlati oktatás területén modulonként/almodulonként található meg az oktatók elvárt szakképesítései Ebben a fejezetben csak az elméleti oktatás általános feltételei kerültek felsorolásra, a speciális oktatási eszközök az egyes modulok leírásnál találhatók. Ez a fejezet eddig csak a tantervben kapott helyet, a moduláris szerkezetű szakképzésekben ez bekerült az SZVK-ba is! Érdemes gondosan áttekinteni, hogy az adott szak gyakorlati képzésére vonatkozik-e speciális szabályozás! Ideális esetben modul-tanár tanítja az egyes tananyag egységeket, így biztosítva az egységes szemléletet, de tudjuk a gyakorlatban ez egyenlőre nem megvalósítható. Az oktatók elvárható szakképesítések között azonban megtalálható az egészségügyi szaktanár, és az egyetemi ápoló, ami a szakma professzióját hivatott elősegíteni. A gyakorlati oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek szintén az egyes moduloknál kerül leírásra. A könynyebb áttekinthetőség érdekében az eszközök egyesített listáját a tantervi melléklet tartalmazza. Érdemes hátra lapozni! Meghatározott modulok teljesítését írja elő (lehetnek egy teljes szakképesítés moduljai is) Az egyéni tanulási programok esetében ezt mindenképp figyelembe kell venni!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 2. A képzés célja 3. A képzés szakmai követelményei 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök 5. A szakképesítés struktúrája 5.1 A képzés hálóterve 6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A leginkább szembetűnő változás az eddigi tantervekhez képest! A tanulók leggyakoribb kérdése! Organogram formában megjelenik az egyes modulok alkotta rendszer, a modulok egymáshoz való viszonya. Honnan tudom, hogy mennyi ideig tart a képzés? Megegyeznek az SZVK azonos fejezetével? Meghatározza a szakképesítés fő tudástartalmát, amire a tanuló képes lesz a képzés végére. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok. A tanulónak és a leendő munkáltatójának nyújt támpontot a lehetséges alkalmazási területhez. Ezen az ábrán csak a modulok rendszere található, az egyes modulok almoduljai a tanterv második fejezetében kerülnek megjelenítésre. Az oktatási hetek számának táblázatban való megjelenítése az óraterv elkészítését segíti. Az évközi vizsgák rendjében a modulzáró vizsgák idejét és formáját találja összesítve. A szóbeli tételek kivételével, melyet a tantervi melléklet tartalmaz. A szakképesítés (képzési) kompetencia gyűjteménye. Az SZVK-val teljesen megegyező tartalom, tehát modulonként tartalmazza az elvárt követelményeket. Munkaerő-piaci igényekre épülő képzésnél a munkáltatók igénye alapján beazonosítható a képzés! A kötelezően választható modulokat étlapként kell kezelni, s a képzés megvalósításakor a helyi oktatási programban csak azt kell feltüntetni, amelyet megajánlanak a tanulóknak! A továbbiakban részletes óratervet talál, mely már nem csak a modulok teljes óraszámát tartalmazzák, hanem az egyes modulok almodulokra alábontott ajánlott óraszámát is! Szintén az óraterv készítéshez nyújt segítséget. Valamint módszertani ajánlást a vizsgák szervezéséhez! Természetesen csak teljes program esetén! Új elem a köztes vizsga meghatározása és a gyakorlati vizsga helyének megjelölése (KDE)!

19 ISKOLASZERVEZÉS 7. Egyéb feltételek, információk III. fejezet Mellékletek A módszertani anyagokkal a képzés szervezését segíti. Ebben a szakaszban a vizsga szervezésre vonatkozó előírásokra hívnám fel a figyelmét. Megegyeznek az SZVK azonos fejezetével. Ajánlások a képzés szervezéséhez A szakmai vizsga szóbeli tételsora A szakmai vizsga ajánlott gyakorlati feladatai, útmutatás a vizsga megszervezéséhez Az oktatás tárgyi feltételei A ráépülő szakképzések esetében ebben a fejezetben található meg a régebbi (nem moduláris) szakképesítések egyenértékűsége, azaz milyen feltételek mellett mondható ki a két szakképesítés közötti ekvivalencia. Ez a fejezet lehetne az ELSŐ, amit a képzés szervezőjének el kell olvasni. Itt található az elméleti és gyakorlati képzések sajátos szervezési kérdései, az értékelésre és az egyéni tanulási programokra történő útmutatás. Valóban a leggyakorlatiasabb része az oktatási programnak! A tájékozódó szakaszban nincs akkora jelentősége. A gyakorlati vizsga szervezése kapcsán egy fontos változás történt: az eddig megszokottól eltérően megszűnt a vizsgamegelőző feladat! Mint az első fejezetben említettem, összesített lista az eszközökről!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 20 Szervezési és dokumentációs feladatok TEVÉKENYSÉG DOKUMENTUM MEGJEGYZÉS 1. Adott évben indítandó képzések tervezése 1.1 Adott évben indítandó Szakképző iskolák esetén Pedagógiai program. Iskolarendszeren képzésekre vonatkozó igények felmérése, döntés a Képzési terv Pedagógiai program, kívüli képzéseknél Képzési terv. meghirdetendő képzésekről 1.2 Az indítandó szak(ok) képzési programjának tanulmányozása/szükség esetén Helyi oktatási program adaptációja 1.3 Az indítandó szak(ok) moduljainak, almoduljainak / Óraterv tantárgyainak és gyakorlatainak éves beosztása 1.4 Személyi feltételek meglétének ellenőrzése 1.5 Tárgyi feltételek meglétének ellenőrzése, szükség esetén kiegészítés Iskolarendszeren kívüli képzés 1.6 Képzési díj számítása esetén meghirdetésre kerül. 2. Képzések meghirdetése 2. A képzés megvalósításának szakasza A képzés megvalósítására két alapvető formában kerülhet sor. A hagyományos képzési keretek között, osztályokba (tanuló csoportokba, évfolyamokba) sorolt homogén előképzettségű tanulók részére szervezett teljes képzés, és az eltérő előképzettségű tanulók részére az egyéni tanulási program. Szükséges szervezési feladatok: 1. Tanulócsoportok kialakítása 2. Oktatók megkeresése, egyeztetés 3. Eszközök, berendezések (tárgyi feltételek) előkészítése 4. Tantárgyfelosztás és óraterv elkészítése TALÁLNI KELL JÓ GYAKORLÓHELYET/HELYEKET!

21 ISKOLASZERVEZÉS START! A modulok oktatási programja a tanterv II. fejezetében található. Ez a rész az oktatók számára nyújt segédletet a tananyag tartalmának meghatározásával. HA ÖN - a képzés szervezője: kérem, adja oda valamennyi oktatónak (a gyakorlatvezetőknek is!) legalább a tanterv TELJES II. FEJEZETÉT! - oktató (gyakorlatvezető): kérem, kérje el a TELJES II. FEJEZETET! A szervezés szempontjából fontos! Minden modulban megtalálható a modul elsajátításához szükséges kötelező ill. ajánlott irodalom. A kötelező irodalom az írásbeli feladatlapok alapja, az ajánlott irodalom a tananyag megértését, a témában való elmélyedést segíti. A modul oktatásához szükséges speciális eszközök listája szintén minden modul elején megtalálható. (Minden, ami az első fejezetben a tárgyi feltételek között nem szerepel!) A modulon belüli tantárgyak/almodulok oktatási programja egységben értelmezendők! A modul záró érdemjegy kialakításakor a tantárgyak/almodulok teljes tananyag tartalmát kell figyelembe venni! (Ezért kell valamennyi oktatónak minimum a modul teljes tartalmát odaadni!) A belépési feltételek figyelembe vétele a tananyag tartalom egymásra épülése miatt szükséges. Jelentősége az egyéni tanulási program kialakításában van! A tananyag vonatkozásában újdonság az eddig megszokottakhoz képest, hogy az elméleti és demonstrációs termi gyakorlati tananyag egymás mellett szerepel, ezzel is hangsúlyozva az egységes gondolkodást. Ez szervezéskor nagy odafigyelést igényel, hiszen az elméleti oktatással a gyakorlati oktatásnak lépést kell tartania. Az elmélet-gyakorlat egységének megtartása fontos a modulzáró vizsgák szempontjából is. Ennek formáját és ajánlott ideje szintén megtalálható a modulok bevezetőjében. Ezt célszerű még az óraterv elkészítése előtt áttekinteni! A gyakorlati almodulok esetén a megtanulandó ismeretanyag /a tevékenység mellett megtalálható a minimális ismétlési szám, ami a tevékenység elvégzésének szintjétől függ: (ismertetni, megfigyelni, asszisztálni vagy önállóan kell végezni). Újdonság még a moduláris oktatási programban az Egyéni irányított gyakorlat, amely a tanulók egyéni munkája. Ennek ideje tanulónként változik, AMIKOR RÁÉR! Ez lehet az iskolai oktatás után vagy akár hétvégén is. A feladatot amely általában dokumentációs tevékenység, vagy megfigyelés a tanuló önállóan szervezi meg (természetesen segíthet a gyakorlatvezető is a szervezésben). Az elvégzését (letöltését) az egyébként is rendszeresített gyakorlati igazolásra szolgáló dokumentumban (pl. Gyakorlati napló) kell vezetni.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 22 Tehát (még egyszer): - ajánlott és kötelező irodalom áttekintése (és beszerzése!) - speciális eszközök listájának áttekintése (és beszerzése PÁLYÁZNI!!) - modulok tananyagának eljuttatása az oktatóknak - az egyes modulok belépési feltételeinek áttekintése - elméleti- és gyakorlati oktatás összehangolása - modulzáró vizsgák áttekintése még az óraterv elkészítése előtt - gyakorló helyek felkészítése a gyakorlati feladatokra Szervezési és dokumentációs feladatok TEVÉKENYSÉG DOKUMENTUM MEGJEGYZÉS 3. Jelentkezés, jelentkeztetés Iskolai rendszerű képzések esetén évente kétszer (augusztus és január /kereszt 3.1 Jelentkezések kezelése, Jelentkezési lap félév esetén/) 2 összesítése Iskolarendszeren kívüli képzések esetén tetszőleges időpontban 3.2 A jelentkezők előzetes (tanulmányi) dokumentációinak Egyéni tanulási program begyűjtése, rendszerzése 4. Felvételi eljárás és tudásszint mérés 4.1 Felvételi eljárás/tudásszint mérés előkészítése 4.1.1 Mérés eszközének elkészítése Írásbeli feladatlap, Feladatsor 4.1.2 Tanulói adatlap készítés Tanulói adatlap 4.1.3 A mérés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 4.2 A jelentkezők kiértesítése Kiértesítő levél 4.3 Felvételi vizsga / tudásszint mérés lebonyolítása 4.4 Döntés a hallgató felvételéről / felmentéséről Egyéni tanulási program 4.5 Jelentkező értesítése a felvételi eredményéről és a Értesítő levél képzés indításáról 2 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 52. (1)

23 ISKOLASZERVEZÉS 5. Képzések előkészítése 5.1 Képzés ütemtervének összeállítása 5.2 Oktatók kiválasztása, felkérése 5.3 Előadók, témák, órák időpontjainak összeállítása 5.4 Tanulókkal kötendő szerződések előkészítése 5.5 A tanuló nyilvántartása 5.6 Tankönyvek és jegyzetek megrendelése 6. Képzések lebonyolítása 6.1 Kapcsolattartás a tanulókkal, folyamatos tájékoztatás 6.2 Az oktatók / előadók tájékoztatása és folyamatos koordinálása 6.3 Az oktatók / előadók akadályoztatása esetén helyettesítés biztosítása 6.4 Az órák látogatása 6.5 A tanuló tanulmányi előmenetelének dokumentálása 6.6 Az előadók oktatási segédeszköz/anyag igényének felmérése, biztosítása 6.7 A távolléti ügyek és évhalasztások intézése 6.8 Csatlakozó hallgatók számontartása, segítése 6.9 Gyakorlati hely igénylése esetén gyakorlat szervezése 6.10 A gyakorlati feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése 6.11 A köztes vizsgák (modulzáró vizsgák) szervezése 6.12 Egyéni tanulói ügyek, kérelmek intézése Szakok ütemterve; Éves tantermi beosztása Tantárgy felosztás, Megbízási, megállapodási szerződések Tanrend Felnőttképzési szerződések Iskolai anyakönyv (törzslap), Tanuló nyilvántartás (Helyi) Oktatási program Napló, Előadói napló Gyakorlati napló Egyéni tanulási program Iskolarendszeren kívüli képzések esetén. Nappali tagozaton (iskolai rendszerű képzésben) Tanuló- szerződés Tanulói jogviszony létrehozása! A továbbiakban a fenntartó és/vagy a Munkaügyi Központ által hivatalosnak tekintett dokumentum, mely a finanszírozási rendszer alapja!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 24 6.13 A képzés gazdasági vonatkozású ügyeinek nyomon követése és intézése 6.14 Kötelező statisztikai adatszolgáltatás a képzésről OSAP adatlap 6/I Gyakorlati képzés, gyakorlati felkészítés szervezése 6/I.1 Gyakorlóhellyel szerződés kötés 6/I.2 A tanulók és a gyakorlatvezetők tájékoztatása a követelményekről 6/I.3 Gyakorlat teljesítésének ellenőrzése 6/I.4 Tanulmányi könyv ellenőrzése, aláírása és lezárása 6/I.5 Képzési anyagok irattárózása. 6/II Köztes vizsgák szervezése 6/II.1 Az írásbeli feladatok és a szóbeli tételek bekérése az oktatóktól, tananyagszerzőktől és a szakértőtől 6/II.2 Feladat- és megoldó lapok, valamint a tételsorok elkészítése 6/II.3 A köztesvizsga megszervezése 6/II.4 A köztesvizsga lebonyolítása 6/II.5 Az írásbeli feladatlapok javítása. 6/II.6 Jegyzőkönyv elkészítése 6/II.7 Eredmények rögzítése Együttműködési szerződés (megállapodás), Megbízási, megállapodási szerződés Gyakorlati napló Gyakorlati napló, Tanulmányi könyv Tanulmányi könyv képzési anyagok Feladat- és megoldó lapok; Köztes szóbeli / gyakorlati vizsga tételsora Megoldó kulcsok Köztes vizsga jegyzőkönyve Tanulmányi könyv Napló, Előadói napló Iskolai anyakönyv A képzés indítását követő tíz napon belül. 3. A képzés zárásának szakasza A jól sikerült képzések záró akkordja, fináléja a zökkenőmentes vizsgaszervezés. Ez tanuló-, gyakorlóhely- és tanár / oktató próbáló időszak. A szakmai vizsga megkezdésének feltételei A tanulmányi idő lezárása, a modulok sikeres zárása.

25 ISKOLASZERVEZÉS Hol található? Két helyen talál ehhez segítséget: Szakmai és vizsgakövetelmény A VI. fejezet 1. pontja tartalmazza a vizsgára bocsátás feltételeit. Nézzük pl. a mentőápoló szakképesítés esetében: A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyagának (moduljainak) teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel, vagy eredményes modulzáró vizsgával történő lezárása. A köztes vizsga eredményének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak / modulok követelmény és tananyagtartalmából: Egészségügyi alapismeretek: Társadalomismeretek modul (0.1.1.2.), Az egészséges ember modul (0.1.2.2.), Általános klinikai ismeretek modul (0.1.3.1). Az írásbeli vizsga kérdéseit az Egészségügyi Minisztérium határozza meg. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 26/2001. (VII.27.) OM rendelet 34 (3) bekezdés értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben a Társadalomismeretek modul (0.1.1.2.), Az egészséges ember modul (0.1.2.2.) modul modulzáró érdemjegye. A szakmai követelményekben felsorolt klinikai gyakorlatok teljesítése, melyet a tanulmányi könyvben igazol az adott gyakorlóhely gyakorlati oktatója a foglalkozási napló alapján. A területi szakmai gyakorlatokról vezetett és a gyakorlatvezető által írásbeli értékeléssel lezárt gyakorlati napló bemutatása. (Az írásbeli értékelés tartalmazza a tanuló helyzetfelismerő-, stressztűrő- és döntésképességének értékelését is.) Oktatási program I. fejezet 6.2-es pontjában Nézzük pl. a mentőápoló szakképesítés esetében: - A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyagának (moduljainak) teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel, vagy eredményes modulzáró vizsgával történő lezárása. - A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése. - A köztes mérés eredményének igazolása. A köztes mérés írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgy / modul követelmény és tananyagtartalmából: Egészségügyi alapismeretek: Társadalomismeretek modul (0.1.1.2.), Az egészséges ember modul (0.1.2.2.), Általános klinikai ismeretek modul (0.1.3.1). - A területi szakmai gyakorlatokról vezetett és a gyakorlatvezető által írásbeli értékeléssel lezárt gyakorlati napló bemutatása. (Az írásbeli értékelés tartalmazza a tanuló helyzetfelismerő-, stressztűrő- és döntésképességének értékelését is.)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 26 I. Szakmai és vizsgakövetelmény VI. fejezet 1. pontja II. Oktatási program I. fejezet 6. 2 pontja A szakmai vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályozása 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletet módosító 20/2004. (VII. 27.) OM rendeletben foglaltak szerint történik. Szakmai és vizsgakövetelmény A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények egyszerűsödtek és így egyértelművé váltak. A szóbeli vizsga témakörei egy-egy modulhoz kapcsolódnak. A szakmai gyakorlati vizsga újdonsága, hogy csak klinikai demonstrációs egységben szervezhető, valamint a hagyományos vizsgamegelőző feladat (hétköznapi nevén: összefüggő nagy gyakorlat) megszűnik. Oktatási program Az I. fejezet 6.1 pontja részletesen tartalmazza a szakmai vizsgára vonatkozó információkat: a szakmai vizsga részeit, a szóbeli vizsga tantárgyait (ezek modulok, vagy almodulok), a szóbeli vizsga témaköreit (modulhoz, almodulhoz rendezetten, tehát jól azonosítható módon!), a gyakorlati vizsgarész szervezésének körülményeit (ehhez a ponthoz a III. fejezetben található szakmai útmutató!), a gyakorlati vizsgarész témaköreit, a szakmai vizsga értékelését (a III. fejezetben található útmutató!). A két alap tanügyi dokumentum, a Szakmai és vizsgakövetelmény valamint az Oktatási program az adminisztráció tekintetében nem nyújt támpontot. Egyedül a bizonyítványba írandó szakképesítés pontos megnevezése található mindkettőben. A szakmai vizsgák szervezéséről bővebben a Kapcsolat a szakmai szervezetekkel című továbbképzési füzetben, illetve az egyes szakmacsoportok módszertani füzeteiben talál információt!

27 ISKOLASZERVEZÉS Szervezési és dokumentációs feladatok TEVÉKENYSÉG DOKUMENTUM MEGJEGYZÉS 7. Szakmai vizsga szervezése 7.1 Jelentkeztetés, jelentkezések gyűjtése Vizsgára jelentkezés lapja 7.2 Jelentkezések jogosultságának ellenőrzése Követelményrendszer 7.3 Vizsgázók értesítése Értesítő levél 7.4 Szükséges dokumentumok igénylése 7/I Vizsgabizottság szervezése 7/I.1 Szakmai szervezetek megkeresése 7/I.2 Javaslat a vizsgabizottságra (elnök, tagok) 7/I.3 Jelentés készítés az illetékes Minisztérium részére 7/I.4 Vizsgajelentések összesítése és vizsgaprogram öszszeállítása Bizonyítvány, Törzslap; Alap-nyilvántartási lap Jelentés a szakmai vizsga szervezéséről Vizsgaprogram 7/I.5 Megbízások, felkérések Megbízás kiadása 7/I.6 Jelentések összegyűjtése és továbbítása a Főjegyzőnek és/vagy a helyi Munkaügyi Központnak 7/II A gyakorlati vizsgák előkészítése, lefolytatása 7/II.1 Gyakorlati vizsgák helyszíneinek kijelölése 7/II.2 A vizsgacsoportok kialakítása 7/II.3 A gyakorlati vizsgahelyek értesítése 7/II.4 Vizsgahelyekkel szerződéskötés 7/II.5. A tételsor összeállítása 7/II.6. Vizsgahelyszín előkészítése 7/II.7. Dokumentáció előkészítése, kitöltése 7/II.8. A vizsga menetének egyeztetése a vizsga elnökével 7/II.9 A vizsga lebonyolítása Gyakorlati vizsgabeosztás Megbízási, megállapodási szerződés Tételsor Beteg beleegyező nyilatkozat, Balesetvédelmi oktatás jegyzőkönyv, Értékelési szempontsor, Vizsga névsor Vizsgaszervező körlevél alapján Elsősorban a klinikai demonstrációs egységekből.