JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről 0236 J/17/1. 2002. szeptember

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-06-21/2002. Témaszám: 594 Vizsgálat-azonosító szám: V0026 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: dr. Podonyi László igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték és a jelentés összeállításában közreműködtek: Koós Lászlóné számvevő tanácsos, tanácsadó dr. Majoros Sándor számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997.) Jelentés a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1998.) Jelentés a Magyar Távirati Iroda Rt. 1999. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Távirati Iroda Rt. 2000. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről sorszáma 9829 9924 0029 0124 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 12 1. Az MTI Rt. működésének szabályozottsága, törvényessége, a feladatok és a szervezeti rendszer összhangja 12 1.1. A működés külső szabályozása 12 1.2. A működés belső szabályozása 14 2. Az MTI Rt. gazdálkodása 17 2.1. A Társaság 2001. évi árbevétel-, költség- és eredménytervének a teljesülése, az üzleti terv megalapozottsága 17 2.2. Az MTI Rt. árképzési gyakorlata 21 2.3. Az állami támogatások felhasználásának szabályozottsága 22 2.4. A gazdasági évek között áthúzódó elszámolások 24 2.5. A Társaság létszámgazdálkodása 24 2.5.1. A külföldi tudósítóhálózat működtetésének szabályszerűsége 25 2.6. Az MTI Rt. beszerzéseinél a közbeszerzési törvény betartása 28 2.7. Az MTI Rt. gazdasági, műszaki fejlesztési és üzleti tevékenysége és a középtávú stratégia összhangja 29 2.8. Az MTI Rt. saját alapítású társaságainak gazdálkodása 31 3. A Társaság belső információs rendszere és a belső ellenőrzés működése 34 4. Az Állami Számvevőszék 2001. évi jelentésének hasznosulása 36 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet a jelentésre adott észrevételek 2. sz. melléklet Tanúsítványok 1-10-ig 1

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság Országgyűlése az állam nevében a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (Nht.) 3. (1) bekezdésében foglaltak szerint megalapította a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (MTI Rt., Társaság) a nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátására. Az Rt.- vé alakulás időpontjában (1997. július 15.) a Társaság jegyzett tőkéje 1750 millió Ft, saját tőkéje 2642 millió Ft volt. A 100%-ban állami tulajdonú Rt. felett az alapítói jogokat az Országgyűlés, a tulajdonosi irányítást és ellenőrzést a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT), a Felügyelő Bizottság (FB) és az Rt. elnöke megosztva gyakorolja. 2001-ben az MTI Rt. nettó árbevétele 2030 millió Ft, mérleg szerinti nyeresége 140 millió Ft, saját tőkéje 3395 millió Ft volt. (A Társaság jegyzett tőkéje az alapítás óta nem változott.) Az MTI Rt. 2001-ben 1322 millió Ft működési támogatást és 94 millió Ft céltámogatást kapott. Az Nht. 9. -a és a MTI Rt. alapító okirata 5.7. pontja szerint az MTI Rt. elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek (OGY) a részvénytársaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelő bizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről. Az Nht. 29. -a előírja, hogy az Rt. gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. Az ÁSZ az MTI Rt. gazdálkodásáról készített korábbi jelentéseiben hangsúlyozta, hogy az MTI Rt. tulajdonosi irányítása, ellenőrzése, működtetési folyamata, a közszolgálati feladatok és az állami támogatás meghatározása, a közöttük lévő összhang megteremtése átfogó felülvizsgálatot és összehangolt szabályozást igényel. Az ÁSZ hiányolta a termékek és szolgáltatások költségalapú árképzését, valamint a belső szabályzatok felülvizsgálatát és egységesítését, kifogásolta továbbá az MTI Rt. társaságai nem hatékony működtetését, az ÁSZ ellenőrzési megállapításai és javaslatai hasznosítása érdekében készített elnöki intézkedési tervek nem következetes végrehajtását. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy - az MTI Rt. külső és belső szabályozása, szervezeti és működési rendszere összhangban volt-e a feladatokkal, mennyiben segítette azok hatékony 3

BEVEZETÉS és eredményes ellátását, belső szabályozása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak; - a Társaság alapító okiratában és a vonatkozó törvényekben, egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően törvényesen, célszerűen és eredményesen gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal és a központi költségvetésből a részvénytársaság közszolgálati feladatai ellátásához nyújtott működési- és céltámogatással. A megkezdett és befejezett fejlesztések összhangban voltak-e a közszolgálati feladatok biztonságos ellátásával; - a Társaság információs rendszere és a belső ellenőrzés elősegítette-e a hatékony gazdálkodást; - a Társaság 2000. évi gazdálkodása ellenőrzéséről készült ÁSZ-jelentés megállapításai, javaslatai, ajánlásai hasznosultak-e. Az ÁSZ az MTI Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzésével ötödik alkalommal tesz eleget az Nht. előírásainak, annak hatálybalépése óta. A Jelentéstervezetet egyeztettük az MTI Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testület elnökével, a Felügyelő Bizottság elnökével és a Társaság elnökével, akik a megállapításokat elfogadták. (Az észrevételeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 4

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az MTI Rt. elmúlt négy év ellenőrzési tapasztalatainak összegzése alapján felhívjuk a figyelmet a jelenlegi vizsgálat során ismételten feltárt jogi- és társasági szabályozási hiányosságokra, amelyek megszüntetésére már több alkalommal rámutattunk, mindeddig azonban eredménytelenül. A Társaság stratégiai és operatív működése szempontjából a legfontosabb következtetésünk az volt, hogy a részvénytársaság hatékonyabb tulajdonosi irányítása, ellenőrzése és működtetési folyamata átfogó tulajdonosi felülvizsgálatot és teljes körűen összehangolt szabályozást igényel. A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében az Országgyűlés, a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT), a Felügyelő Bizottság (FB) és az MTI Rt. elnöke (az igazgatóság feladatait egyszemélyes ügyvezetőként az elnök látja el) között megosztott a tulajdonosi jogok gyakorlása. E törvényi szabályozás pontosítást igényel, mert a feladat- és hatásköri szabályozás nem egyértelmű, összehangolásában hiányosságok mutatkoznak. Az Országgyűlés nem élt az Nht.-ban előírt tulajdonosi kötelezettségével. Nem alkották meg az Nht.-ban (2. (1) bek. h) pontban) jelzett, a választási időszakban végzendő feladatokról szóló törvényt. A nemzeti hírügynökségi törvény, a Társaság alapító okirata, a testületek ügyrendjei, az Rt. Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) sem rendelkeztek a tulajdonosi jogok gyakorlóinak egymás és a Társaság közötti, valamint a működés során alkalmazandó eljárási rendről. Mindez a részvénytársaság működésének a hatékonyságát rontotta. A stratégiai és operatív irányítás szabályozatlansága korábban elsősorban a TTT feladat- és hatáskörében a díjszabás megállapítása, a Társaság éves tervei és beszámolói véleményezése, a jogi szabályozás változtatásának javaslattétele, 2001-ben pedig a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata véleményezése hatásköri kérdéseiben nyilvánult meg. A TTT 1998-ban először, 2001 márciusában másodszor készített javaslatot az Nht. és az MTI Rt. létrehozásáról szóló 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat módosítására annak érdekében, hogy az alapítói- és részvényesi jogok gyakorlása a napi működés szintjén a TTT-én keresztül valósuljon meg. A TTT a javaslatait 2001. július 2-án továbbította az Országgyűlés elnökének, Kulturális és sajtó bizottságának, Költségvetési és pénzügyi bizottságának és a hat parlamenti párt frakcióvezetőjének. Az Országgyűlés plenáris ülése az Rt. létrehozása óta, az elmúlt négy évben nem tűzte napirendjére a Társaság elnöke által évente beterjesztett beszámolóit, így nem született döntés az MTI Rt. éves mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyásáról, a nyereség felosztásáról. (Az Országgyűlés bizottságai, utoljára 2001. október 10-én a Kulturális és sajtó bizottság, az MTI Rt. elnökének éves jelentését minden esetben elfogadásra javasolta.) Az éves 5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK beszámolókat az MTI Rt. elnöke írta alá. Ez az aláírás nem pótolja a mérlegbeszámoló elfogadására vonatkozó tulajdonosi döntést. A vonatkozó jogszabályok és az Rt. alapító okirata sem ad eligazítást abban a tekintetben, hogy a Társaság közszolgálati feladatai ellátásához szükséges mértékű állami támogatás összegét kinek, milyen feladat-meghatározás, kritériumrendszer és számítás alapján kell megalapozni, a támogatás összege mire nyújtson fedezetet, a javaslatot kinek kell benyújtani. Ennek hiánya a támogatás célszerű és eredményes felhasználása ellenőrzését nehezíti. További probléma az is, hogy a költségvetés Országgyűlés fejezetében a TTT 2000-ben mintegy 75, 2001-ben 63 millió Ft-os működési költségét a Társaság támogatásától nem különítették el. A többi médiakuratórium esetében azok működtetési költsége nem része a társaságok működési támogatásának, mert e költségek alakulására a társaságoknak nincs befolyása. A Társaság szabályozott működése 2001-ben is alapvetően az 1999. június 1-jétől hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatra, elnöki, alelnöki utasításokra, szakmai kézikönyvekre, munkaköri leírásokra épült. A Társaság jogkövető működése érdekében 2001-ben is munkaviszonyban jogi referenst, megbízási szerződéssel átalánydíjas külsős ügyvédeket foglalkoztatott. Az SZMSZ nem szabályozta a Társaságnak a TTT-vel és az FB-vel való kapcsolattartási és együttműködési feladatait. A szabályozással a TTT és az Rt. közötti nézetkülönbség csökkenthető, az egyeztetési folyamat, pl. az SZMSZ véleményezése, a díjszabás jóváhagyása kérdésében pontosítható és lerövidíthető lenne. Az SZMSZ nem rendelkezett továbbá a Társaság belső szabályai kidolgozásának követelményeiről, nem szabályozta az alkalmazandó egységes eljárási rendet. Nem határozta meg a Társaság és szervezeti egységei működését általánosan és tartósan szabályozó kötelező érvényű rendelkezések (szakmai, számviteli, pénzügyi, beruházási, közbeszerzési, munkajogi, stb.) körét. Ezért az érvényes szabályzatok köre, hatálya nehezen áttekinthető, a szabályok megszegése miatti felelősség ténye nem megállapítható. Az SZMSZ pl. a pénzügyi igazgató feladat- és hatáskörében nem rendelkezett a munkaköri leírások elkészítési kötelezettségéről. Ahol volt az SZMSZben ilyen rendelkezés, ott a személyi feltételek (nem volt kinevezett vezető) hiányoztak. 2001-ben a dolgozók mintegy 10%-ának nem volt érvényes munkaköri leírása. A részvénytársaság szervezeti, irányítási és működési rendszerének 2001-ben végrehajtott változtatása egy szakterületet (Elnöki Titkárság megszüntetése, Stratégiai Iroda megalakítása) érintett. Az SZMSZ tervezett érdemi módosítása 2001-ben elmaradt. Változott viszont a vezetés személyi összetétele. 2001 második félévében vezetőcsere volt a gazdasági alelnök és az Elnöki Titkárság (Stratégiai Iroda) vezetője személyében. Betöltötték a szakmai alelnöki és 2002. január 1-jétől a pénzügyi igazgatói státusokat. A gazdasági társaságokra kötelező gazdálkodási szabályzatokkal a Társaság rendelkezett, de három szabályzat aktualizálása késett. A termékre, szolgáltatásra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat az egységes tarifarendszer kialakításának határidő módosítása miatt a projektszabályzat kidolgozása, és egy szakmai kézikönyv aktualizálása 2002. évi feladat maradt. 2001. év 6

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK második felében a Társaság szakmai tevékenységének szabályozása kedvező irányban mozdult el. A Magyar Távirati Iroda Rt.-nek 1997. július 15-ei alapítása óta tulajdonosi döntés hiányában nem volt jóváhagyott mérlege és eredménykimutatása. Az MTI Rt. 2001. évi mérlegét is könyvvizsgáló hitelesítette. A hitelesítő záradék szerint az éves beszámoló a Társaság 2001. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A Társaság 2001. évi mérleg szerinti eredménye 139,6 millió Ft nyereség, saját tőkéje 3395 millió Ft volt, vagyonát gyarapította. A Társaság főbb gazdálkodási mutatói 2001-ben javultak. Eladósodottsága csökkent, likviditása javult. A befektetett üzletrészek rontották a Társaság eredményét. A költségvetési támogatás felhasználása szabályozatlan volt, a társaságnak termékre, szolgáltatásra vonatkozó elő- és utókalkulációja nem volt. Ezek a gazdálkodás eredményességét, a tervezhetőséget és az ellenőrizhetőséget negatív irányban befolyásolták. Az MTI Rt. 2001. évi üzleti terve a stratégiai tervvel összhangban készült. Az MTI Rt. a tervkészítés során csak az üzleti eredmény szintjéig kalkulált, ami nem tette lehetővé a cash-flow és a pénzügyi eredménytervek összehasonlítását a gazdasági év tényleges eseményeivel. A 2002. évi üzleti tervet már a mérleg szerinti eredmény szintjéig tervezték. A Társaság nettó árbevétele 2001-ben 2030 millió Ft volt. A Társaság az üzleti árbevétel tervezett értékét 6,5%-kal teljesítette túl. A költségvetésből kiutalt 1322 millió Ft közszolgálati feladatok ellátására biztosított támogatás az előző évben kiutalt összeghez képest nem változott. Meghatározott fejlesztési célokra különféle állami szervezetektől összesen 94 millió Ft céltámogatásban részesült az MTI Rt. 2001-ben. A költségek és ráfordítások (pénzügyi műveletek ráfordításaival és rendkívüli ráfordításokkal együtt számított) 3509 millió Ft összege 2001-ben, 216 millió Ft-tal (6,2%) haladta meg a bázis év adatait és 132 millió Ft-tal (4,6%) a tervezett értéket. Ezen belül a takarítási költségek 60,3%-os növekedése a minimálbér emelkedésének a következménye volt. A korábbi ÁSZ jelentések is kifogásolták a rendszeres és eseti vállalkozói díjak, valamint a tanácsadói, szakértői díjak bérköltséghez viszonyított magas értékét. Ennek ellenére 2001-ben a vállalkozói díjak 20,9%-kal, a tanácsadói és szakértői díjak pedig 42,4%-kal tovább emelkedtek az előző évhez képest. A Társaság a 2001. évi üzleti tervében vállalt 20,8 millió Ft-os üzemi szintű nyereséget teljesítette. Mérleg szerinti nyeresége, a pénzügyi és a rendkívüli eredmény hatására, a tervezettnél 6,7-szer magasabb értéken, 139,6 millió Ft-ban realizálódott. Az alapítás óta az eredménytartalék az éves nyereségek összegével évenként folyamatosan nőtt, mivel a tulajdonos nem döntött a mérleg elfogadásáról, és a felgyülemlett eredménytartalék 2001. december 31-én 613,4 millió Ft volt felhasználásáról sem rendelkezett. 7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az MTI Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testülete nem fogadta el a Társaság 2001. évi díjszabási javaslatát. Az új tarifapolitika kidolgozása amely már az önköltségszámításon alapuló díjstruktúra kialakítását tűzte ki célul folyamatban van, bevezetésének határideje 2002 decembere. Az állami támogatások felhasználása során értelmezési zavart okoz a nemzeti hírügynökségről szóló törvény megfogalmazása, mivel a törvényben biztosított támogatás célja a közszolgálati feladatokkal összefüggő és ezért nem kellően meghatározott. Pontosításra szorul az Nht. megfogalmazása a Társaság képződött nyereségének, illetve eredménytartalékának a felhasználásával kapcsolatban is, mivel a felhasználást a közszolgálati feladatokkal összefüggésben határozza meg a törvény. Amíg a Társaság könyvelésében nem különítik el a közszolgálati feladatokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, addig a törvény által megfogalmazott közszolgálati célú felhasználás nem követhető nyomon és nem is ellenőrizhető. Az átmenő könyvelési tételek között egy esetben volt eltérés, amely a 2001. évi eredményt nem befolyásolta. Nem volt biztosított a megbízási és vállalkozási szerződések indokoltsága, a szerződésekben megfogalmazott feladatok konkrét meghatározás hiányában nem értékelhetők. A külföldi tudósítói hálózat 2001-ben 13 teljes munkaidős tudósítóval, 3 megbízással dolgozó tudósítóval (stringer) és két megbízásos vállalkozóval működött. Az egy tudósítói hely fenntartásának éves költsége 2001-ben 26,5 millió Ft volt. A tudósítók költségeinek az elszámolását a Társaság szabályozta, de a végrehajtás során az elszámolás alapjául szolgáló és ellenőrzött bizonylatok hat esetben nem feleltek meg a számviteli törvényben előírt alaki, formai és tartalmi követelményeknek. (Nagyságrendjük a lényegességi küszöb alatt marad.) A Társaság a közbeszerzési törvény betartásával hajtotta végre beruházásait és felújításait. A beruházások saját erő részének elszámolása a többcélú eszközök beszerzése esetén nem volt kellően dokumentált. A hatályos Projekt szabályzat nem rendelkezett az elszámolásról és felelősségről. Az MTI Rt. egy-egy helyiséget biztosít egy takarító és egy őrzés-védelmet ellátó vállalkozásnak térítésmentesen. Sem a közbeszerzési pályázati kiírásban, sem a vállalkozási szerződésben nem rögzítették a helyiségbiztosítás feltételeit. A pályázatban vállalt feltételektől a gyakorlat eltért. Az alapítás óta eltelt időszakban az MTI Rt. a befektetések között nyilvántartott társaságai kapcsolatából gazdasági előnyt nem szerzett. Az ÁSZ többször javasolta a társaságok megszüntetését a 100%-os üzletrész tulajdon jogszabályba ütközött ennek ellenére 2001-ben csak az MTI Fotó Kft. kényszerű végelszámolása kezdődött meg. Az MTI ECO Kft. saját tőkéje 2001. évi vesztesége miatt a jegyzett tőke felére csökkent. Ezért a tulajdonosnak kell határozni a Kft. további sorsáról a 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jegyzett tőke leszállítása vagy pótbefizetés, illetve a Kft. megszüntetése formájában. 2001-ben a Társaság belső információs rendszere érdemben nem változott. Az év végi informatikai fejlesztés vezetői döntéseket elősegítő hatása 2002-ben lesz mérhető. A fejlesztés egyelőre a személyre szabott vezetői döntések informatikai hátterét biztosította. A belső információs rendszer alapvető hiányossága, hogy a Társaság valamennyi termékére, szolgáltatására vonatkozó elő- és utókalkulációját, az árak kialakítására, fedezetelemzésre vonatkozó szabályozását nem dolgozta ki. A Társaság belső ellenőrének munkájában nem kapott kellő hangsúlyt a megállapítások és javaslatok hasznosításának, a hiányosságok felszámolásának utóellenőrzési igénye. 2001-ben a belső ellenőr nem tervezett és nem végzett utóellenőrzést. A 2001. évi javaslatok felét hasznosította, illetve hasznosítani tervezte az MTI Rt. Az ellenőri jelentéseken az észrevételezési záradékot a Társaság elnöke nem írta alá, a jelentésekre írásban észrevételt nem tett, az azokban foglaltakat az FB üléseken a napirend tárgyalásakor megismerte. Az Állami Számvevőszék az elmúlt négy évben készített jelentéséiben megfogalmazott megállapításai, javaslatai és ajánlásai hasznosításának szándékát valamennyi gazdasági évben tapasztalta. Az MTI Rt. elnökének - az ÁSZ ajánlások hasznosítása érdekében - 2001-ben hozott döntései megalapozásában a következetesség javult. Az MTI Rt. elnöke minden évben intézkedési tervet készített az ÁSZjelentésben feltárt hiányosságok megszüntetésére, az FB minden évben ellenőriztette az intézkedési terv végrehajtását a Társaság belső ellenőrével. Az utasításban elrendelt intézkedések egy részének azonban korábban és 2001- ben sem volt eredménye, bár az intézkedések végrehajtásának számonkérési mechanizmusa 2001-ben következetesebb volt. Az FB a Társaság elnökét az intézkedési terv kiadását követő minden hónapban beszámoltatta az intézkedések végrehajtásának állásáról. A megtett intézkedések és a folyamatos beszámoltatás ellenére néhány 2001-re tervezett feladat elvégzése 2002-re csúszott át, míg más feladatok elvégzése részben formai, részben tartalmi változást eredményezett. Ezek közül a legfontosabbak: A Társaság elnöke 2002 januárjában elnöki utasításban adta ki a beruházások megkezdéséhez szükséges általános érvényű szabályokat, az alkalmazandó kritériumrendszert a gazdaságosság szempontjaira, a költséghaszonelemzés követelményeire. 2002-re húzódott a Károly körúti ingatlan bérleti jogának rendezése és hasznosítása. 2001-ben nem véglegesítették az árképzés egységes elveit, 2002. december 31-ére módosított végrehajtási határidőkkel vezetik majd be az ún. egységes tarifarendszert. Az új tarifarendszer szolgáltat majd adatot az elő- és utókalkuláció elvégzéséhez, az egyes termékek, szolgáltatások árképzéséhez. 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kettős foglalkoztatás keretében alkalmazott megbízási és felhasználási szerződéseket 2001. augusztus 1-jétől megszüntették, az ily módon foglalkoztatottak egy része munkaviszonyban, más része munkaviszony és vállalkozói jogviszony együttes alkalmazásával végez munkát az MTI Rt.-nek. A kettős foglalkoztatás vállalkozói szerződéseit egységes elvek alapján 2001. december 1-jétől módosították. A munkaviszonyban ellátott feladatokat részben formailag elválasztották a szerződéses viszonyban végzettektől. A vállalkozásban, de a Társaság eszközeivel végzett tevékenység esetében az eszközök után felszámított eszközhasználati díjjal a vállalkozói díjat megemelték. Meghatározták a visszatartható vállalkozói díj mértékét. A vállalkozó számára kedvező, aránytalanul magas felmondási időket megszüntették. 2001-ben elmaradt a csak vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak szerződéseinek feladat és teljesítés szempontú felülvizsgálata. Változatlanul foglalkoztattak vezetőket kettős jogviszony keretében. Nem egységes elvek alapján foglalkoztatták a jogi feladatokat átalánydíjas megbízási szerződések keretében végző ügyvédeket. A külsős ügyvédi megbízási szerződésekben a feladatok pontosítása, a teljesítés számonkérése nem volt összhangban. Elmaradt a teljesítményértékelési rendszer bevezetése. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Kezdeményezze a nemzeti hírügynökségről szóló törvény és az MTI Rt. létrehozásáról szóló 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat (az MTI Rt. Alapító Okirata) módosítását az MTI Rt.-re vonatkozó tulajdonosi jogosítványok, az eljárási rendek és a döntési folyamatok, valamint a közfeladatok szükséges mértékű támogatásának pontosítása és szabályozása érdekében. 2. Kezdeményezze az Nht. 2. (1) bekezdése h) pontjaiban megjelölt (a választási időszak alatti tájékoztatásra vonatkozó) külön törvény megalkotását. 3. Fontolja meg a TTT működési költségeinek elkülönítését a következő évi költségvetési törvényjavaslatban az MTI Rt. támogatásától. a Tulajdonosi Tanácsadó Testületnek Szabályozza a testület ügyrendjében a döntési, a tanácsadói, a javaslattételi, a véleményezési hatáskörében végzett feladatai ellátásával kapcsolatos eljárási rendet. az FB elnökének Intézkedjen, hogy a belső ellenőr munkatervében hangsúlyt kapjon az utóellenőrzés, az MTI Rt. munkájában pedig a belső ellenőri megállapítások hasznosításának igénye. az MTI Rt. elnökének 1. Vizsgálja felül a megbízási és vállalkozási szerződések hatékonyságát, egységesítse a megbízási és vállalkozási szerződéseket és biztosítsa azokban a feladat meghatározás, a teljesítés és a számonkérés összhangját. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Alakíttassa ki úgy a Társaság elő- és utókalkulációját, hogy azok megfelelő adatokat szolgáltassanak az egyes termékek, szolgáltatások árképzéséhez. Intézkedjen az új árképzési elvek kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos határidők betartására. 3. Intézkedjen a Károly krt.-i bérelt ingatlan kihasználatlan helyiségeinek hasznosítása érdekében, szüntesse meg a Társaság területén két esetben tapasztalt szerződés nélküli ingatlan használatot, és a Társaság 100%-os tulajdonában álló MTI ECO Kft. által bérelt ingatlanra vonatkozó üzemeltetési költségtérítési engedményt. 4. Szüntesse meg a befektetett üzletrészek között nyilvántartott korlátolt felelősségű társaságokban a 100% tulajdoni hányadot és a tulajdonosi jóváhagyást követően vezettesse át a mérlegén az MTI Fotó Kft. vagyonrendezéséhez biztosított pénzügyi intézkedést az adózott eredmény terhére. 5. Szabályozza a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában a TTT, az FB és az MTI Rt. közötti kapcsolattartás és együttműködés rendjét. Vizsgáltassa felül a TTT-t érintő kérdésekben a TTT egyetértésével a hatályos társasági szabályokat, intézkedjen, hogy azok tartalmi és formai követelményei a 2002-ben kiadott utasításban foglaltaknak megfeleljenek. 11

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ MTI RT. MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA, TÖRVÉNYESSÉGE, A FELADATOK ÉS A SZERVEZETI RENDSZER ÖSSZHANGJA 1.1. A működés külső szabályozása Az MTI Rt. a közszolgálati feladatait a nemzeti hírügynökségről szóló, és egyéb piaci tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvények szabályai szerint látja el. A nemzeti hírügynökségről szóló törvény, az MTI Rt. alapító okirata az Országgyűlés mint alapító tulajdonosi joggyakorlatát a részleges döntési jogokat gyakorló Felügyelő Bizottsággal, az egyszemélyi igazgatósági szerepkörben eljáró elnökkel és a Tulajdonosi Tanácsadó Testülettel osztotta meg. A nemzeti hírügynökség befolyásmentessége érdekében megosztott tulajdonosi irányításnak, ellenőrzésnek és a részvénytársaság működésének a hatékonyságát rontotta e szervezetek feladat- és hatásköri szabályozásának pontatlansága, a szabályozás összehangolásának hiánya, egymás közötti kapcsolattartásuk, együttműködésük módjának szabályozatlansága. A hiányosságok nagy részére korábbi ellenőrzései során az ÁSZ az érintettek figyelmét több alkalommal felhívta. 2001-ben az Nht. rendelkezései nem módosultak, változás a TTT és az FB összetételében, a tagok megbízási idejében volt. Az MTI Rt. tulajdonosi irányítása, ellenőrzése és a Társaság gazdálkodása szempontjából fontos, megismétlésre szoruló, változatlanul fennálló szabályozási hiányosságok: Az Nht. meghatározta (egyes feladatok tekintetében azonban nem egyértelműen) a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek és az MTI Rt. elnökének fő feladatait, ugyanakkor nem szabályozta a tulajdonos és társasága, valamint a tulajdonosi joggyakorlók egymás közötti kapcsolatában a működés során alkalmazandó eljárás rendjét. A szervezetek közötti hatékony együttműködéshez szükséges szabályokat, eljárási rendeket az érintett szervezetek sem dolgoztak ki. Például: a TTT ügydöntő hatásköre az MTI Rt. díjszabásának jóváhagyása. A törvény nem tartalmazza, hogy a díjszabás jóváhagyása konkrétan melyik termékre, termékcsoportra vagy szolgáltatásra vonatkozik, a díjszabás milyen részletességű kidolgozása szükséges a döntés meghozatalához. A TTT 2001-ben nem döntött az MTI Rt. 2002. évi díjszabásáról. Egy másik példa szerint: a TTT törvényben előírt feladata az MTI Rt. elnöke pályázatában foglalt célkitűzései megvalósításának folyamatos ellenőrzése és értékelése, joga és kötelessége-e az MTI Rt. éves beszámolójának testületi tárgyalása és véleményezése, az éves beszámolókat a pályázati célkitűzések megvalósításának mércéjeként értékelje-e. Nincs szabályozva a TTT véleményezési joga az MTI Rt. SZMSZ-ével kapcsolatban. Emiatt 2001- ben nézetkülönbség volt a TTT és a Társaság között, amely a véleményezési jog gyakorlásával kapcsolatban merült fel, a vélemény kialakításához szük- 12

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK séges idő, a vélemények indokolásának tartalma és az egyeztetési folyamat időbeni terjedelme, valamint az SZMSZ módosításának részletezettsége tekintetében. Mindezek következtében az eredetileg 2001. december 15-ei hatállyal bevezetni tervezett új SZMSZ 2002. április 5-én lépett hatályba. Az Országgyűlés olyan tulajdonosi jogosítványt tartott meg saját hatáskörében, amellyel a mai napig nem élt. Az Nht. szerint az MTI Rt. elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására. Az MTI Rt. megalapítása óta az Országgyűlés egyszer sem döntött a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyásáról. Az MTI Rt. elnökének éves beszámolóját az OGY plenáris ülése egyszer sem tárgyalta. A Magyar Országgyűlés illetékes bizottságai az éves beszámoló cégbírósági leadási határidejét követően tárgyalták az MTI Rt. elnökének éves jelentéseit. (A Társaság éves jelentései közül az 1997. évire a Költségvetési és pénzügyi bizottság 1999. február 23-án, az 1998. éviről a Kulturális és sajtó bizottság nyújtott be országgyűlési határozati javaslatot. Az 1999. évi jelentést 2000. október 31-én, a 2000. évit 2001. október 10-én tárgyalta a Kulturális és sajtó bizottság.) A bizottságok az MTI Rt. elnökének éves jelentését minden esetben elfogadásra javasolták. Érvényesek voltak-e az MTI Rt. mérlegei tulajdonosi döntés hiányában. A nemzeti hírügynökségi törvény 30. (1) bek.-ben megfogalmazott, a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű országgyűlési céltámogatásban való részesítés kitétel nem ad eligazítást abban a tekintetben, hogy mit kell szükséges mértéknek tekinteni. Ugyanez vonatkozik a részvénytársaság alapító okiratára is. A részvénytársaság alapító okirata 10.3. pontja szerint az alapító Országgyűlés a központi költségvetés Országgyűlés fejezetében a részvénytársaságot a közszolgálati feladatai ellátásához ideértve a Titkárság működtetésével kapcsolatos feladatokat is szükséges mértékű céltámogatásban részesíti. A támogatásra a részvénytársaság elnöke tesz javaslatot a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló véleményével. Nincs szabályozva, hogy a javaslatot milyen számítással kell megalapozni, kinek és milyen határidőig kell benyújtani. Az MTI Rt. az évenkénti támogatások összegének növelését szorgalmazó leveleit az Országgyűlés elnökének, az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottsága elnökének, a Kulturális és sajtó bizottság egy tagjának, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának is megküldte. A kezdeményezés eredménytelen volt, egyrészt az illetékességet az MTI Rt.-nek nem sikerült kideríteni, másrészt a 2001-2002. évi költségvetésben az MTI Rt. a 2000. évivel megegyező összegű, 1322 millió Ft működtetési támogatást kapott. A támogatás összegének megalapozottsága érdekében a közszolgálati feladatok pontos termék vagy szolgáltatás szerinti meghatározása, a kritériumrendszer kidolgozása, a számítás módjának a meghatározása, a támogatás felhasználásának ellenőrizhetősége a tulajdonosnak és az MTI Rt.-nek - a tervezés megalapozottsága miatt - közös érdeke. Ennek hiányában az MTI Rt. a költségvetésben meghatározott támogatást közszolgálati feladataihoz mérten minden évben elégtelennek tartja és sérelmezi a gazdálkodás tervezése kiszámíthatóságának a hiányát is. Az MTI Rt. elnöke az éves jelentésekben hangsúlyozta, hogy az MTI Rt. gazdasági helyzete nem megoldott, a támogatás nem követi a Társaság tevékenységének változását, a műszaki fejlesztés forrásigényét. A részvénytársaság véleménye szerint a 2000-ig inflációkövető működési támogatás nem biztosít 13

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK fedezetet többek között a 2001. I. félévben 15, a II. félévben 6 tagú TTT 2000-ben mintegy 75 M, 2001-ben 63 millió Ft-os költségeire, a 2002-es választások idejére törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében végzett tevékenységei költségeire sem. Az Állami Számvevőszék javasolta a 2001-2002. évi költségvetésben a Tulajdonosi Tanácsadó Testület működési költségeinek elhatárolását az MTI Rt. támogatásától, mert ezek a költségek a Társaság tevékenységétől függetlenül alakulnak. Az állami költségvetés ez irányú módosítása elmaradt. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület megbízása 2001. július 15-én lejárt, az Országgyűlés az 54/2001. (VI. 29.) határozatával a TTT tisztségviselőit és tagjait megválasztotta. A testület elnökhelyettese 2001-ben a TTT munkájában nem kívánt részt venni. A korábbi testület 2001 márciusában elkészítette a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény és a Magyar Távirata Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat módosítására készített javaslatát. A javaslatot 2001. július 2-án továbbították az Országgyűlés elnökének, Kulturális és sajtó bizottságának, Költségvetési és pénzügyi bizottságának és a hat parlamenti párt frakcióvezetőjének. (Meg kell jegyezni, hogy a TTT elnöke 1998-ban hasonló tartalmú javaslattal próbálkozott, testületi határozat hiányában, eredménytelenül.) Az új összetételű testület ügyrendjét 2001-ben kisebb módosításokkal pontosította, tagjait nyilatkozattal titoktartásra kötelezte. Az ügyrendben sem korábban, sem 2001-ben a testület nem szabályozta a döntési, a tanácsadói, a javaslattételi, a véleményezési hatáskörben végzett feladatai ellátásával kapcsolatos eljárási rendeket. A TTT Titkársága korábban ellátta az FB adminisztrációjával összefüggő feladatokat is. 2001. november 21-étől az FB önálló titkársági szervezetet alakított ki, amit a 2002. január 8-án elfogadott FB ügyrend módosítása rögzített. A részvénytársaság Felügyelő Bizottságának elnökét és egy tagját az Országgyűlés korábbi mulasztását pótolva az 53/2001. (VI. 21.) határozatával 2001. július 16-ától négy évre megválasztotta. Az FB további három tagjának megbízása 2002. január 5-én járt le, újabb négy évre szóló delegálásuk 2001. decemberében megtörtént. Az 53/2001. (VI. 21.) OGY határozat következményeként az FB két tagjának megbízatási ideje eltér a másik három tagétól. A határozat ellentétes az MTI Rt. alapító okiratáról rendelkező 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat Melléklete VI. rész 6.6. pontjában foglalt szabályozással, amely szerint A Felügyelő Bizottság tagjainak részleges cserélődése esetén az új tag(ok) megbízatása a Felügyelő Bizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól. Az FB ügyrendje 2001-ben nem változott, az FB elnökének álláspontja szerint a hatályos ügyrend alapján évek óta zökkenőmentes volt a testületi működés. 1.2. A működés belső szabályozása Az MTI Rt. szervezete 2001-ben érdemben nem változott, alapvetően funkcionális munkamegosztás szerint működött. A Társaság működése 2001-ben is az 1999. június 1-jétől hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatra épült. Az SZMSZ V. fejezete szabályozza többek között az irányítás és a tájékoztatás 14

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK rendjét, a vezetői munkaköröket, a munkáltatói jogokat, illetve azok gyakorlását, az ügyiratkezelés és titokvédelem rendjét, a hírkiadás-, a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység rendjét, a kapcsolattartást az érdekképviseleti szervezetekkel. Az SZMSZ nem szabályozta a Társaságnak a TTT-vel és az FB-vel való kapcsolattartási és együttműködési feladatait, a kapcsolattartás módját, rendszerességét, személyi feltételeit. A szabályozás hiánya 2001- ben, az érintettek véleménye szerint, a Társaság és az FB együttműködésében nem, a Társaság és a TTT együttműködésében azonban nézetkülönbségeket okozott, pl. az SZMSZ módosítására (Stratégiai Iroda felállítása), és a bevezetni tervezett új SZMSZ-re vonatkozó, a TTT véleményezési joga gyakorlása és a díjszabás jóváhagyása kérdésében. Az SZMSZ V. fejezetének 1.1. pontja (a vezetők szabályozási, utasítási joga) szerint az Rt. belső működésének rendjét az SZMSZ mellett írásos szabályzatok, elnöki, alelnöki utasítások kiadásával kell meghatározni. Az SZMSZ nem rendelkezett a Társaság belső szabályai kidolgozásának tartalmi és formai követelményeiről. Nem határozta meg a Társaság egészét, vagy az egyes szervezeti egységek működését általánosan és tartósan szabályozó kötelező érvényű rendelkezések (kötelezően előírt és alkalmazandó szakmai, számviteli, pénzügyi, beruházási, közbeszerzési, munkajogi, rendvédelmi, titokvédelmi szabályzatok, kézikönyvek, kódexek, stb.) körét. A 2001-ben kiadott Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatáról szóló Alelnöki utasítás nem rendelkezik a hatálybaléptetésről, az ugyancsak 2001- ben kiadott Külpolitikai Főszerkesztőség Kézikönyvének nincs kiadmányozója, és kimaradt belőle a hatálybaléptetésről szóló rendelkezés is. (A Társaság 2002. április 29-én Elnöki utasításban szabályozta a belső szabályzók kidolgozásának tartalmi és formai követelményeit.) A Társaság belső ellenőre 2001-ben vizsgálta a számviteli törvényhez kapcsolódó szabályzatok időszerűségét és a munkaköri leírások meglétét, naprakészségét, a munkaköri leírások és az SZMSZ szerinti feladatok összhangját. A belső ellenőr 2001. november 21-ei jelentésében megállapította, hogy a számviteli törvény (Sztv.) 14. (5) bekezdésében rögzített szabályzatok közül az Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát határidőn (90 nap) túl, az Eszközök és a források értékelési szabályzatát pedig a belső ellenőri vizsgálatot követően adta ki a Társaság. (Az utóbbit 2002. januárjában adta ki a Társaság.) A munkaköri leírásokkal foglalkozó belső ellenőri jelentést tárgyaló, 2001. július 19-i, FB-ülés jegyzőkönyvében foglaltak szerint, összességében az MTI Rt. 430 fő körüli munkavállalója közül 30-35 főnek nem volt szabályos, 10-15 főnek egyáltalán nem volt munkaköri leírása. Az ellenőri jelentés szerint, a Pénzügyi Igazgatóság alárendeltségében dolgozó munkavállalók (22 fő) nem rendelkeztek megfelelő (aláírás, alá- és fölérendeltségi viszonyok pontos megnevezésének, a munkaköri leírások aktualizálásának hiánya miatt) munkaköri leírással. Az SZMSZ a gazdasági alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, pl. a pénzügyi igazgató felelősségi körében nem nevesítette a munkaköri leírások elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért való felelősséget. (2001-ben a pénzügyi igazgatói munkakör nem is volt betöltve.) Az Ingatlankezelési és Üzemeltetési Igazgatóságon 26 főnek nem volt aláírt (egyik fél sem írta alá) munkaköri leírása, mert az ezek elkészítéséért és aktualizálásáért felelős igazgatói státus nem volt betöltve. A belső ellenőri jelentésben foglalt hiá- 15

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK nyosságokat 2001-ben a Társaság nem számolta fel, mert a második félév végére tervezte egy új SZMSZ (hatályba lépett 2002. április 5.) megalkotását, és ehhez kívánta igazítani a munkaköri leírásokat is. A Társaság 2001. évi munkatervében elhatározta a Belpolitikai kézikönyv aktualizálását és a projekt szabályzat kidolgozását, amelyet azonban nem készítettek el. Az MTI Rt. 2001-2003. Stratégiai terve stratégiai fő célként a feladatokhoz igazodó rugalmas és tanuló szervezet működtetését fogalmazta meg. A Stratégiai terv a szervezeti stratégiai cél megvalósításának mérési lehetőségeit a szervezeti kultúra változásának értékelésében, a belső projektmunkák tapasztalatainak összegzésében, az irányítási rendszer elemzésében, a vezetői kompetenciavizsgálat elvégzésében, a belső kommunikáció hatékonyságának vizsgálatában és értékelésében, a szervezetfejlesztési, átalakítási intézkedések hatásainak elemzésében határozta meg. A fő cél az Rt. 2001. évi feladattervében is szerepelt. A szervezetfejlesztéssel összefüggő korábbi szakmai tanulmányokat áttekintették, 2001. szeptemberében vezetői értekezleten az összegző tanulmányt (általános tanulságok, konkrét feladatok rangsorolása stb.) megvitatták. Az új SZMSZ-t, 2001. december 15-ei bevezetést tervezve, megküldték a véleményezési joggal rendelkező TTT-nek 2001. november 22-én. A véleményezési jog gyakorlása kérdésében a TTT és az Rt. között nézetkülönbség alakult ki. Az új SZMSZ-t a tervezett határidőre nem sikerült hatályba léptetni. (A 2002. április 5-étől hatályos SZMSZ-ben megvalósult, a szervezeti, irányítási és működési rendszer változtatás indokoltságát és a változás hatását a Társaság működésére, a következő évi ÁSZ ellenőrzés keretében lehet majd értékelni.) A Társaság életében 2001. augusztus 1-jén egy, az SZMSZ-t is érintő, strukturális változás volt, a Stratégiai Iroda megalakítása, és ezzel egy időben az Elnöki Titkárság szervezeti egység megszüntetése. E konkrét szervezeti változást nem előzte meg a korábbi szervezet működésének elemzése, az ebből következő szervezet-változtatási igény, a megoldási mód kiválasztása és indokolása. Az új szervezet, a létrehozásáról rendelkező Elnöki utasítás szerint egyrészt átvette a megszüntetett Elnöki Titkárság feladatai közül a humánpolitikai, a nemzetközi és titkársági munka egy részét, másrészt stratégiai elemző csoportot működtet. A Stratégiai Iroda alárendeltségében két szervezeti egység a Stratégiai elemző és a Humánpolitikai, képzési csoport (korábban humánpolitikai osztály) alakult. Az MTI Rt. elnökének közvetlen felügyelete alá került a minősített időszakra vonatkozó felkészülés, a rendészettel való kapcsolattartás, a Társaság jogi tevékenységének a koordinációja, a belső szabályzatok, elnöki utasítások előkészítése és a központi ügyiratkezeléssel összefüggő feladatok. E szervezeti változást követően, pl. a Humánpolitikai, képzési csoport dolgozóinak munkaköri leírásait a függelmi viszonyok változása miatt nem módosították, de az Elnöki utasítás sem rendelkezett ar- 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ról, hogy a munkaköri leírások elkészítése, aktualizálása az új szervezetben kinek lesz a feladata. A szervezeti változás a vezető személyében és a besorolásban (igazgatói beosztás) is változást eredményezett. 2001. július 15-étől, a korábban be nem töltött szakmai alelnöki munkakörbe, új szakmai alelnököt nevezett ki a Társaság elnöke. Változás volt a gazdasági alelnök személyében. (Az új gazdasági alelnököt 2001. december 27- én nevezte ki az elnök.) A Társaság a jogi feladatok elvégzése érdekében 1 fő főállású jogi referenst és öt külsős ügyvédet foglalkoztatott folyamatosan megbízási szerződéssel 2001-ben. A 2001. augusztus 1-jétől hatályos SZMSZ módosítás szerint a jogi referens feladata az MTI Rt. jogi tevékenységének koordinációja, a belső szabályzatok, elnöki utasítások előkészítése. A belső szabályzatok készítése, felülvizsgálata két külső megbízási szerződésben is feladat. 2001-ben, a Társaság érvényben lévő szabályainak általános felülvizsgálatáról ügyvédi szakvélemény nem készült. A Munka Törvénykönyve módosítása kapcsán a Társaságot érintő feladatokról készült szakvélemény 2001-ben. A szakvéleményben célszerűnek tartott pontosítások, változtatások a Kollektív Szerződésben 2001-ben nem valósultak meg, a KSZ időbeli hatálya módosult, 2001. december 18-án határozatlan idejű lett. A megbízási szerződésekben a feladatok meghatározása általános, a havi rendszerességgel elvégzendő feladatok pontosítása, az azok alapján kalkulált díjak, a teljesítés és számonkérés összhangja nem biztosított, a különböző szerződések tartalmi és formai elemei nem egységesek. Két olyan megbízási szerződés is érvényben volt, amelyeknek a feltételrendszere megváltozott, de azt a szerződések módosítása nem követte. 2. AZ MTI RT. GAZDÁLKODÁSA 2.1. A Társaság 2001. évi árbevétel-, költség- és eredménytervének a teljesülése, az üzleti terv megalapozottsága A Magyar Távirati Iroda Rt. tevékenységéről szóló éves mérleget és eredménykimutatást a részvénytársaság elnökének előterjesztése alapján az Országgyűlés hagyja jóvá. Fontos ezt hangsúlyozni az Állami Számvevőszék vizsgálata során, mert a Magyar Távirati Iroda Rt. 1997. július 15-ei alapítása óta nem rendelkezik jóváhagyott mérleggel és eredmény-kimutatással. Az összehasonlító adatok és az elemzések során bázis kiinduló adatként mégis a 2000. év mérleg és eredmény-kimutatás adatait vesszük figyelembe, abból kiindulva, hogy az előző évek mérlegeinek az utólagos jóváhagyása megtörténik majd. Az új számviteli törvény előírásainak a változása miatt átrendeződött a 2000. évi beszámolóhoz képest a követelések nyilvántartása. Ennek megfelelően 2001-től külön soron kell nyilvántartani a leányvállalatokkal szemben fennálló vevő- és egyéb követeléseket, az egyéb részesedési viszonyban lévő társaságokkal és az egyéb vállalkozókkal szemben kimutatott követeléseket. Változott a céltartalék nyilvántartásának a helye is. 17

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2001-től értékvesztésként a követelések között kell elszámolni a 2000. év mérlegében a vevőtartozások után elszámolt céltartalék értékét, ezért módosítani kellett 21 252 ezer Ft-tal a 2001. évi nyitó mérleget. A 2000. évi mérleget érintő változások a 9. sz. tanúsítványban megtalálhatók. Az MTI Rt. a tervkészítés során csak az üzleti eredmény szintjéig kalkulált, ami nem teszi lehetővé a cash-flow és pénzügyi eredménytervek összehasonlítását a gazdasági év eseményeivel. Mivel a Társaság esetében az üzleti eredmény alakulását követő gazdasági események hatása meghatározó a mérleg szerinti eredmény kialakulásában, ezért indokolt a tervet az adózás előtti eredmény szintjéig elkészíteni. A 2002. évi üzleti tervet már a mérleg szerinti eredmény szintjéig tervezte a Társaság. A Társaság saját tőke összege 2001-ben 4,3%-kal emelkedett, értéke 3 395 343 ezer Ft. Az alapítás óta eltelt időszakhoz képest a saját tőke az eredménytartalék változásával összhangban 28,5%-kal növekedett. Javult a saját és idegen források aránya a saját tőke javára. A saját források aránya az összes forrás 89%-a. Az évente képződő nyereség minden évben növeli az eredménytartalékot. Mivel az alapítás óta a tulajdonosi jogok gyakorlója nem döntött a Társaság éves mérlegbeszámolóinak az elfogadásáról, ezért az eredménytartalék az 1997-2000 évek halmozott eredményével megegyező (613 366 ezer Ft). A mérleg eszköz és forrás oldalának az egyezősége biztosított, az eredménytartalék összege a Társaság eszközeiben rendelkezésre áll. Az eredménytartalék felhasználására csak az alapítás óta eltelt évek mérlegeinek a jóváhagyását követően kerülhet sor. A jóváhagyás a tulajdonosi jogokat gyakorló Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A kötelezettségek értéke 242 671 ezer Ft, a 2000. évhez viszonyítva abszolút értékben 32%-kal csökkent. Ennek oka, hogy a Társaság nyilvántartásaiban szerepelt az alapítás előtti időszakból áthúzódó társadalombiztosítási járulékfizetés elmaradása miatt előírt késedelmi pótlék (143 000 ezer Ft), amelyet az 1998. évi megállapodás alapján a tartozás rendezése után az APEH elengedett és ezt a kötelezettséget a tárgyévben írták le. A mérlegben kimutatott 112 351 ezer Ft csökkenés relatív értékben a kötelezettségek összegének 30 649 ezer Ft-os növekedését jelenti. A MTI Rt. eszközeinek értéke 2001. végén 2%-kal magasabb volt 3 808 505 ezer Ft, mint az előző év hasonló időszakában. Az eszközökön belül a befektetett eszközök értéke 2,9%-kal emelkedett. Ezen belül 9%-kal csökkent az immateriális javak értéke, mert az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékét (28 351 ezer Ft) a számviteli törvény szerinti nyilvántartás változása miatt át kellett vezetni a tárgyi eszközök közé. A Társaság 2001-ben az amortizációt meghaladó értékben hajtott végre beruházási és felújítási tevékenységet, így a tárgyi eszközök nettó értéke 4,3%-kal emelkedett. A forgóeszközök értékének 1%-os csökkenése mellett romlott a forgóeszközök szerkezeti megoszlása, az értékpapírok és pénzeszközök együttes értéke 7,3%- kal csökkent és 10,5%-kal nőtt a követelések állománya. 18

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Társaság 2001. évi nettó 2 029 723 ezer Ft értékesítési árbevétele 6,5%- kal haladta meg az előző év hasonló adatát. A belföldi értékesítés céltámogatások nélkül számított nettó árbevételének 8%-os növekedése mellett az export árbevétel 13%-kal, 116 839 ezer Ft-ra esett vissza. A Társaság az üzleti árbevétel tervezett értékét 6%-kal, míg a tervezett összes bevételét 4,5%-kal teljesítette túl. A bevételek közül meghatározó híranyag szolgáltatás 1 178 836 ezer Ft árbevétele éves szinten 8,8%-kal (95 340 ezer Ft) haladta meg az előző év árbevételét és a tervezettnél 6,6%-kal 73 395 ezer Ft magasabb értéken realizálódott. A költségvetési támogatás összege 1 322 200 ezer Ft megegyezett az előző évivel. A Társaság 2001. évi üzleti tevékenysége költségeinek és ráfordításainak az együttes összege 3 402 496 ezer Ft értékben realizálódott, 4,5%-kal haladva meg a tervezett és 4,2%-kal az előző évi értéket. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 3,3%-kal növekedett a tervhez és 5,6%- kal az előző évhez képest. Jelentős, 26%-os a növekedés a tervezett és a felhasznált anyagköltség értéke között. 45%-kal (38 079 ezer Ft) haladta meg a karbantartási költség az előző évben felhasznált értéket, viszont 6,7 millió Fttal kevesebb volt az igénybe vett távközlési szolgáltatás. A Társaság 42 534 ezer Ft-tal több összesen 906 399 ezer Ft bérköltséget mutatott ki mérlegében, mint 2000-ben, ami 4,9%-os növekedést jelent. Annak ellenére, hogy a korábbi jelentésekben az ÁSZ már kifogásolta a külső vállalkozóknak kifizetett vállalkozási díjak magas összegét, 2001-ben tovább emelkedtek az ezen a címen elszámolt költségek. Az előző évhez képest az emelkedés 13%, azaz 43 869 ezer Ft, míg a tervezetthez képest 16%-kal, azaz 52 985 ezer Ft-tal több vállalkozói díj került kifizetésre 2001-ben. Részben a 2000-ben rendezett olimpia kiugróan magas ügyeleti óraszáma miatt, részben az előző évi ÁSZ-vizsgálat észrevételeinek figyelembevételét követően 12 773 ezer Ft-tal csökkent (13%) a túlórára, ügyeletre és készenlétre kifizetett összeg, amely a tervezett 108 777 ezer Ft-nál 22 123 ezer Ft-tal lett kevesebb. Az elszámolt értékcsökkenés (281 188 ezer Ft) a tervezett értéket 12%-kal haladta meg 2001-ben annak hatására, hogy a fejlesztési célú pályázatokon elnyert céltámogatásokból és a többlet árbevételből a tervezettet meghaladó mértékű fejlesztést valósíthattak meg. A bevételek és költségek elszámolása után a Társaság 139 581 ezer Ft mérleg szerinti eredményt ért el 2001-ben. A Társaság üzleti eredménye 21 060 ezer Ft volt, a tervezettnek megfelelően alakult. A gazdálkodásból származó eredmény a mérleg szerinti eredménynek mindössze 15%-a, a többi a tevékenységtől független gazdasági 19