Személyszállítás egyéni közösségi Áruszállítás Légi Közúti Vasúti Csővezetékes Gyalogos
INPUT energiahordozók, ásványi nyersanyagok a közlekedési eszközök gyártáshoz és üzemeltetéséhez az infrastruktúra kialakításához és karbantartásához OUTPUT szilárd és folyékony hulladék (részben veszélyes) légszennyezés balesetek, gázolások HELYIGÉNY Természetes élőhelyek, Városi terek, mesterséges zöldterületek veszélyeztetése
energiahordozók, ásványi nyersanyagok a közlekedési eszközök gyártáshoz és üzemeltetéséhez az infrastruktúra kialakításához és karbantartásához
Egyetlen átlagos (1-1,5 tonnás) autó gyártásához átlagosan 50-80 t nyersanyagot termelnek ki; 100-120 t energiahordozót használnak fel; Az erőforrás-felhasználás hatékonysága <1%
Az EU-ban forgalomba helyezett személyautók átlagos tömegének alakulása
600 kg 2380 kg
10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 Üzemeltetés Gyártás Javítás, karbantartás Infrastruktúra Üzemanyag gyártása 2000 1000 0
+300%
+300%
10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 Üzemeltetés Gyártás Javítás, karbantartás Infrastruktúra Üzemanyag gyártása 2000 1000 0
Hibrid meghajtás belsőégésű+villanymotor A LED világítás széles körű bevezetésének köszönhetően a T. Prius villamosenergiafogyasztás 30%-kal csökkent. Az első autó, amelynek fröccsöntött műanyagjai kőolaj helyett növényi alapanyagból készültek. CO 2 -kibocsátás (g/km) P1: 135 P2: 104-120 P3: 111 P4: 70-76
Az anyagfelhasználás hatékonysága kb. 1%-os, vagyis a kitermelt ásványkincsek és energiahordozók kb. 99%-a termelési hulladékként (szilárd, folyékony vagy légnemű) kerül a környezetbe! Légszennyezés Folyékony hulladék (fáradtolaj 10000 km-ként 4-5 liter) Szilárd hulladék (ólomakkumulátor, gumiabroncs, alkatrészek)
Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok, de főleg a szén nagymértékű felhasználása váltja ki. Nagy mennyiségű korom keletkezik, (kondenzációs magok felszaporodása), ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO2) szennyezést is okoz. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO2 (és az annak oxidációjakor keletkező SO3 [kén-trioxid]) oldódásával savas kémhatású lesz, savas eső képződik. Kialakulásának feltételei: * szélcsendes időjárás - magas légnyomás * magas relatív páratartalom * -3 +5 C közötti hőmérséklet * légszennyezés: por, korom, kén-dioxid, szén-monoxid Súlyosabb egészségügyi következményei: asztma (légúti érzékenység bizonyos anyagokra), halálos kimenetelű tüdőödéma. Londonban 1952 decemberében volt tapasztalható, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ekkor négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban.
Kialakulásának feltételei: * erős napsugárzás (UV-sugárzás) 25-35 C * közlekedés által kibocsátott szennyezések (NOx, szénhidrogének, CO) * gyenge légmozgás A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO2 és ózon (O3), majd hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. Ha a PAN koncentrációja tartósan magas (> 0,02 ppm), az rövid idő alatt a vegetáció károsodásához, továbbá a fémek és az épített környezet korróziójához vezet. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon belégzésével pedig gyulladás, a védekező mechanizmusok gyengülése és a szöveti struktúra változása figyelhető meg. A szennyező anyagok feldúsulását a városi levegőben nagyban elősegíti a hőmérsékletinverzió jelensége,.
A 80 km-es szakaszon 4 alagút és 8 völgyhíd van. Az autópálya nyomvonala nem érinti a Mecseket. Az M6 "A" jelzésű alagútja
Forrás: ITDP
Bényei András: Közlekedési kockázatok (Magyar Tudomány, 1999/1)
A kockázat egysége: MIKRORIZIKÓ Statisztikai adatok szerint, ha egymillió embert 1 mikrorizikó kockázatnak tesznek ki, akkor 1 halálos áldozat várható. Ekkora kockázattal jár: 2500 km utazás vonaton 2000 km utazás repülőn 80 km autóbuszon 65 km autón 12 km kerékpáron 3 km motorkerékpáron egy cigarettát elszívni két hetet dohányossal együtt élni fél liter bort meginni tíz napot téglaházban lakni három napig Budapest belvárosában lélegezni két percig sziklát mászni
Az útkár a tengelyterhelés 4. hatványával arányos: 1 darab 40 tonnás kamion = 160 000 db 2 tonnás személyautó Az épületkárok a rezgéssel és a levegőszennyezéssel vannak kapcsolatban
1) kínálatnövelő stratégia 20. század: Fel kell deríteni a hálózat szűk keresztmetszeteit, és a beavatkozásokat ezekre a helyekre kell összpontosítani a (motorizált) mobilitás olyan emberi alapjog, aminek a korlátozása nem engedhető meg, ezért a közösség kötelessége, hogy ennek a jognak közpénzek mozgósításával is érvényt szerezzen: - Egy betorkolásnál lelassul a menetoszlop? Külön sáv kell a bejövőknek. - A keresztezésnél gyakran meg kell állni? Külön szint kell a zavartalan áthaladáshoz. - Torlódás van a forgalmasabb utakon? Szélesebb út kell, több forgalmi sáv. - Gyalogosok veszélyeztetik(!), lassú járművek fékezik a folyamatos haladást? Külön autóutakat kell építeni. - Ha útban vannak, a házakat le kell bontani, a fákat ki kell vágni, a hegyeket el kell hordani, át kell fúrni. Ez a megközelítés valójában nem oldja meg a problémát, sőt valójában további nehézségeket gerjeszt!
Building more roads to prevent congestion is like a fat man loosening his belt to prevent obesity. Lewis Mumford, 1955 Probléma: A szűk keresztmetszetek feloldásával mindig csak a meglévő szerkezetet tudjuk továbbépíteni - miközben egyáltalán nem biztos, hogy a problémák megoldását az adott szerkezeten belül, sőt, az adott rendszerben keresve egyáltalán el lehet érni. Sok esetben éppen arra lenne szükség, hogy kilépjünk a meglévő szerkezetből, hogy változtassunk a közlekedéshálózat struktúráján, vagy az egész megközelítésen!
2) Keresletet mérsékelő közlekedésstratégia 21. század 1) Csökkenteni a közlekedési igényeket - általában: a) 30-50 km-es diéta b) terület- és településfejlesztés révén, c) a munkahelyteremtés által helybe hozni a munkahelyet, szolgáltatást; d) Távmunka - kommunikáció 2) Támogatni a gyalogos és kerékpáros közlekedést (kerékpárút, tároló, kölcsönző, gépjármű-közlekedés elől lezárt zónák); 3) Fejleszteni a közösségi közlekedést (felszíni kötöttpályást!!) a) Összekötni a helyi és helyközi tömegközlekedési rendszereket (közlekedési szövetségek) b) Csökkenteni a káros hatásait (alternatív hajtás, zaj és rezgések) c) Növelni az állami támogatást (a jegyárak és a felhasználhatóság közti értékarány racionalizálása), d) Színvonal (pl. megbízhatóság) javítása, pl. fejleszteni a járulékos infrastruktúrát (pl. P+R rendszerek), korlátozni a városi belső övezeti forgalmát;
Közvetlen piacbefolyásolás Kommunikáció, szemléletformálás Árak Üzemanyag, adók stb. Közösségi közlekedési szolgáltatások ára Externális költségek helyzete
Pacific Electric Railway cars piled atop one another at junkyard (California, 1956)
Nem az a fejlett város, ahol a szegények is autóval járnak, hanem ahol a gazdagok is tömegközlekednek. /Enrique Peñalosa Bogota polgármestere/
Jogi és műszaki szabályozás a kibocsátás csökkentésére (kibocsátási határértékek: Euro 1-6); Csővégi megoldások - katalizátorok Hibrid/Elektromos autó Közösségi gépjárműhasználat Car sharing (autómegosztás), Car pooling (telekocsi), Stoppolás
65000 tag francia vagy nemzetközi jogosítvány 30 perc = 4-8 Euro 4000 töltőpont 3000 elektromos autó (2013. végén) Bolloré Bluecar (Pininfarina Design department)
A telekocsi-rendszer közös autóhasználatot jelent, többnyire alkalomszerűen, kevésbé szervezetten, saját autókkal.