4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév
A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés a trendvonalra Nemes Nagy József ismételten módosított modellje Területi fejlettségi különbségek Szocialista nivellálódás Átmenet (válság, átalakulás) Regionális differenciálódás Új konvergencia? I II III IV Gazdasági fejlettség (jövedelemszint) Forrás: Nemes Nagy J. 2005, 6. ábra, p. 171
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A kistérségek jövedelmi szintje a vidéki átlag %-ában, 1988-ban Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A kistérségek jövedelmi szintje a vidéki átlag %-ában, 1988-ban 2012-ben Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A kistérségek vidéki átlaghoz viszonyított jövedelemszintjének változása 1988 és 2012 között, százalékpont Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után Az egy lakosra jutó jövedelem alakulása 65 km-es súlyozott területi mozgóátlaggal Forrás: Dusek T. 2004
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A vidéki átlaghoz viszonyított jövedelem értékének alakulása, % Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A vidéki átlaghoz viszonyított jövedelem értékének alakulása, % Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A vidéki átlaghoz viszonyított jövedelem értékének alakulása, % Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után A vidéki átlaghoz viszonyított jövedelem változása, 1988-2009, % Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után Az egy lakosra jutó jövedelmi rangsor alsó és felső tizedébe kerülő települések esetszám szerint összesítve 1988-2016 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján
Forrás: Pénzes J. 2010 a NAV és a KSH adatai alapján Területi jövedelmi folyamatok a rendszerváltás után Az alsó jövedelmi decilisbe eső települések száma az egyes években (darab), valamint megyénkénti aránya az összes településhez viszonyítva 2008-ban (%)
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A területi egyenlőtlenségek dimenziói: Budapest-vidék kettősség Növekedési pólusok és tengelyek Forrás: Nemes Nagy J. 1998 Nyugat-kelet lejtő Kistérségi, települési mozaik
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása a települések alapján számítva 1988-2016 között, % % 20,0 19,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 12,0 11,0 10,0 9,0 8,0 divergencia stagnálás konvergencia Robin Hood index Logaritmikus súlyozott szórás Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A Robin Hood-index alakulása a régiókban 1988 és 2014 között 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 12,0 % 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Forrás: a PM-APEH és a KSH adatai alapján
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A járásokon belüli területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása a Hoover (Robin Hood) indexszel számítva, % 1988 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A járásokon belüli területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása a Hoover (Robin Hood) indexszel számítva, % 1988 1995 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A járásokon belüli területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása a Hoover (Robin Hood) indexszel számítva, % 1988 1995 2002 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A járásokon belüli területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása a Hoover (Robin Hood) indexszel számítva, % 1988 2002 1995 2009 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A járásokon belüli területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása a Hoover (Robin Hood) indexszel számítva, % 1988 2002 1995 2009 2016 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
A járásokon belüli területi jövedelemegyenlőtlenségi trendek alakulása a Hoover (Robin Hood) index alapján számítva 1988-1994 1995-2000 Az idősorra illesztett lineáris regressziós egyenes iránya és meredeksége alapján kategorizált térségi pályák (Dusek T. 2005; Németh N. Kiss J. P. 2007) 2001-2016 Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A jövedelemszint és a jövedelemegyenlőtlenségek függése a kistérségekben, 2004 Forrás: Németh N. Kiss J. P. 2007, 6. ábra 36-37. p.
Hoover index értéke, % A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása A jövedelemszint és a jövedelemegyenlőtlenségek függése a járásokban, 2016 (a budapesti, Paksi és Tiszaújvárosi járások nélkül) 14,0 12,0 y = 0,0015x 2-0,3421x + 23,945 R² = 0,2394 10,0 8,0 y = -0,0716x + 11,881 R² = 0,2032 6,0 4,0 2,0 0,0 50,0 70,0 90,0 110,0 130,0 150,0 relatív jövedelemszint, % Forrás: a NAV (PM-APEH) és a KSH adatai alapján Deák A. és Pénzes J. számítása
Konklúziók Magyarországon a rendszerváltást követően jelentősen nőttek a jövedelemegyenlőtlenségek; nagyobb térségi szinten az 1990-es évek végéig divergencia, majd az ezredfordulóig stagnálás, azt követően pedig konvergencia jellemző; alapvetően a Kuznets-Williamson hipotézis érvényes a hazai kistérségek esetében is; a kistérségi szinten megfigyelhető egyenlőtlenségi folyamatok komoly különbségeket mutatnak; az egyenlőtlenségek alakulásának meghatározó folyamatai az Észak-alföldi régióban a területileg differenciált visszaesés okozta polarizáció és a szuburbanizáció jelensége; komoly dilemma áll elő a jövedelem mutató magyarázóerejét illetően.
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: DUSEK T. 2004: A területi elemzések alapjai. Regionális Tudományi Tanulmányok 10. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 240 p. NEMES NAGY J. 1998: Vesztesek nyertesek stagnálók (a társadalmi-gazdasági változások regionális dimenziói). Társadalmi Szemle, 8-9. pp. 5-18. NÉMETH N. - KISS J. P. 2007: Megyéink és kistérségeink belső jövedelmi tagoltsága. Területi Statisztika, 1. pp. 20-45. PÉNZES, J. 2012: Changes in the Spatial Income Structure of North-eastern Hungary After the Change of Regime. Regional Statistics. Volume 52. Special number. pp. 90-107. PÉNZES J. 2012: Fent és lent a települési jövedelmi rangsor szélsőértékeinek vizsgálata. In: Térfolyamatok, térkategóriák, térelemzés. (szerk. Nemes Nagy J.), Regionális Tudományi Tanulmányok 16. ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest. pp. 44-60. PÉNZES J. 2013: A foglalkoztatottság, az ingázás és a jövedelmi szint összefüggései Északkelet- és Északnyugat-Magyarországon. Területi Statisztika, 53., 3. pp. 202-224.