Közutak és terveik biztonsági minősítése Mesterkurzus

Dr. Lányi Péter Közutak és terveik biztonsági minősítése Mesterkurzus.2013.03.20.

Vázlat 1. Biztonság infrastruktúra összefüggése 2. Közlekedéspolitika és közlekedésbiztonság 3. Kiemelt biztonsági témák (burkolatállapotok, autóutak, vasúti átjárók) 4. Jogi és műszaki szabályozás 5. Tervezési gyakorlat kritikája 6. Közút infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése 7. Összefoglalás 2

1. Biztonság és infrastruktúra összefüggése 3

Biztonság és infrastruktúra Orvosi eskü! mérnöki eskü? Új tervezői szemlélet, felelősség biztonság mindenek előtt! Kutatási eredmények, baleset elemzések, legjobb megoldások és tervek értékelése, független véleményezés alapján Forgalom, úthasználó igénye: kapacitás, sebesség és biztonság növelése Jó hír: motorizáció, forgalom növelésével lehet csökkenteni a balesetek számát. Komplex felelősség a biztonságért! Európai Unió határozott kezdeményezése elérte hazánkat is. 4

2. Közlekedéspolitika és közlekedésbiztonság Svéd zéro vision megbocsátó utak önmagát magyarázó úthálózat fenntartható biztonság (ember szempontú infr., jármű, forgalomszab.) Góc keresés, nyilvántartás, megszüntetés Infrastruktúra súlya autópálya hálózat-, elkerülő út építési program kis költségű, biztonsági, forgalomtechnikai pályázatok Járda építési program, kerékpárút hálózat fejlesztés Közlekedésbiztonsági programok Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) KÖZOP közlekedésbiztonsági projektek 56 MFt 2011-2013-ban 6

3. Európai baleseti helyzet értékelése 2001-2010 Fehér Könyv - halálos áldozatok 50%-os csökkentése. Nem valósult meg! Cselekvési Program (közlekedői magatartás szabályozása, járművek aktív és passzív biztonsága, legjobb infrastruktúrális megoldások és gócmegszüntetés). M.o. 2010 évre 30%-os, 2015.évre 50%-os csökkenést vállalt az áldozatok csökkentése terén. 2011-2020 Célok: legjobb gyakorlatok cseréje, baleset ellátás fejlesztése, védtelen közlekedők prioritása, baleseti stratégia készítés 7

Közúti balesetekben meghaltak száma 8

Európában balesetekben meghaltak számának csökkenése 9

Magyarország baleseti helyzete Magyarországon a gépjárműállomány, a személyi sérüléses balesetek és meghaltak száma 10

3 kiemelt biztonsági téma Útállapotok és balesetek összefüggése Autóutak baleseti elemzése Szintbeli vasúti átjárók vizsgálata 13

Útállapotok és balesetek összefüggése AZ ÚTBURKOLAT EGYES ÁLLAPOTJELLEMZŐI ÉS A KÖZÚTI BALESETEK SÚLYOSSÁGA KÖZÖTTI ÖSZEFÜGGÉS (KTI dr.gáspár) Várt eredmény: útburkolat állapotok jellemzőinek romlásával a balesetek kockázata nő. Kutatás eredménye: a javuló pályaminőség függvényében egyre nagyobb lesz a fajlagos balesetszám (baleset/km)!!!!!. A felületi bevonás kedvezőbben hat a baleseti helyzetre, mint új aszfaltrétegek építése. Az állapotjavító beavatkozások inkább a könnyű sérüléses balesetek számát csökkentette. A forgalomnagyság növekedésével kis mértékben nő az állapotjavító beavatkozások kedvező baleseti következménye. Indoklás: a rossz állapothoz általában kis forgalmi terhelés és viszonylag alacsony járműsebesség kapcsolódik. 14

Útállapotok---nemzetközi tapasztalatok 1. a pálya csúszásviszonyainak a balesetek bekövetkezésére gyakorolt hatása: NSZK: külső szakaszokon a balesetek 37,1%-a csúszós felületen következik be. Száraz pályán a balesetek 13,9 %-ánál, nedves burkolatoknál 41,9%-ánál, míg a jeges felületeken 66,8%-ánál a járműkerekek megcsúszása megállapítható. Angol tapasztalat szerint a kritikus helyek felületi érdesítésével átlagosan 90%-kal csökkent a nedves pályán bekövetkező és 45 %-kal az összes balesetek száma. Belgiumban megállapították, hogy a 0,4 alatti csúszósurlódási tényezővel rendelkező burkolatú utakon a relatív baleseti mutató értéke 20-szorosa volt a 0,6-os értéket meghaladó csúszósurlódási együtthatójú utakénak. A biztonság fokozását szolgálja, ha hosszabb össze-függő szakaszokon a burkolat fajtája és érdessége változatlan. A burkolat-felújítás a kedvezőtlen geometriai paraméterek megváltoztatása nélkül csökkenti a biztonságot. 15

Útállapotok hatása Belgiumban, a burkolatfajtától függően, a következő relatív baleseti mutató (baleset/10 6 jármű-kilométer) értékeket kapták: beton 2,96, aszfalt 2,81, kő 4,04. A KTI vizsgálatai: betonburkolat 1,94, aszfaltbeton burkolat 1,68, utántömörödő aszfaltburkolat 1,39, kőburkolat 2,38, keramitburkolat 5,42 baleset/10 6 jármű-kilométer. A keréknyom-mélység és a relatív baleseti mutató (baleset/10 6 járműkilométer) közötti összefüggés szerint az általános baleseti kockázat mintegy 20-25 mm-es vályúmélységig emelkedik, majd efelett csökkenni kezd. A felületépség osztályzat - a különféle vizuálisan észlelhető hibatípusok összesített mérőszáma mindegyike balesetek kiváltó oka lehet. A kátyúsodás, vagy az elsíkosodott pálya esetében ez nyilvánvaló, de a különböző repedések is rendszerint együtt járnak olyan süllyedésekkel, amelyek a gépkocsi vezetője számára váratlan járműmozgás következtében balesetveszélyt rejtenek. A felületi egyenetlenség - az 1 km-re eső pálya-hullámmagasságok összege - a mérőszámban a forgalombiztonságra valóban veszélyes gyűrődések, viszonylag nagy magasságú rövid hullámok az egyenetlenségi osztályzatból nem mutathatók ki. 7 éves időszak alatt csak rendkívül kevés (183) olyan balesetet találtak az adattárban, amelynél a helyszínelést végző rendőrök az úthibákat jelölték meg a balesetek elsődleges kiváltó okaként. 16

Autóutak baleseti mutatóinak összehasonlító elemzése Mocsári Tibor Orosz Gyula Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Osztály 2013. január 30. M15 szakértői bizottság ülése, Lébény 17 17

Útkategóriák baleseti helyzete 18

Német tapasztalatok (útkategóriák, fajlagos baleseti mutatók) 19

VIZSGÁLT ADATOK Személysérüléses balesetek, 2007-2011 (KSH) Átlagos napi forgalmak, 2007-2011 (OKKF) Autóutak, egy pálya (OKA) Sopron, 2011. április 14. Rétlaki László 2013. január M15 szakértői bizottság ülése, Lébény 20

BALESETEK, SÉRÜLTEK, FORGALOM Balesetek száma Sérültek száma 160 140 120 250 200 100 80 60 150 100 40 20 50 0 M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 0 M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 20 Halálos áldozatok 70 000 Forgalomnagyság (j/nap) 15 60 000 50 000 10 40 000 30 000 5 20 000 0 M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 10 000 0 M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 Sopron, 2011. április 14. Rétlaki László

RELATÍV BALESETI MUTATÓK 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 Balesetsűrűség (b/km) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 RBM (baleset/10^7 jmkm) 0,0 M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 0,0 M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 RHM (meghalt/10^7 jmkm) M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Súlyossági mutató (meghalt/személysérüléses baleset) M0 M15 M19 M2 M70 M9 61 Sopron, 2011. április 14. Rétlaki László 2013. január M15 szakértői bizottság ülése, Lébény 22

Autóutak következtetései Kritikus és vitatott szakaszok Szabályozásuk rendezetlen Valamennyi meglévő szakasz biztonsági felülvizsgálata indokolt Össze kell hasonlítani a 2x1, a 2+1 és a szűkített 2x2 sávos keresztmetszet szolgáltatásait Hozzá kell rendelni a biztonságosan alkalmazható csomópont típust Vizsgálni kell a geometriai jellemzőket, forgalomtechnikai eszközöket, az ütemezhetőséget és a hálózatba illesztést Kutatás, helyszíni vizsgálat, szabályozás módosítása szükséges 23

Vasúti átjárók baleseti okai (2000-2009 között) 589 baleset alapján Gyakoriság Összegzett gyakoriság Sorompó, ill. fénysorompó jelzésére nem állt meg [164] 0% 10% 20% 30% 40% 50% 56% 56% 60% 70% 80% 90% 100% Gyalogosok hibája - tilos jelzésen való áthaladás [412] 11% 67% Megállási kötelezettség, egyéb [165] Elsőbbség meg nem adása, egyéb [139] Gyalogosok hibája - egyéb [417] Elsőbbség meg nem adása a közúti jelzőtáblák utasítása ellenére [131] Figyelmetlen, gondatlan vezetés [184] Rendőr, vagy lámpa jelzésére nem állt meg [161] Gyalogosok hibája - tiltott helyen való áthaladás [413] Sebesség nem megfelelő alkalmazása az útviszonyokhoz (az út vonalvezetéséhe [112] 5% 4% 4% 4% 4% 3% 2% 2% 71% 76% 80% 84% 87% 90% 92% 94% 24

Személysérüléses balesetek a szintbeli vasúti átjárókban, illetve a teljes hazai közúthálózaton 27801 140 28 000 24511 24623 120 24 000 117 Vasúti átjárókban történt balesetek 111 100 80 60 108 19526 84 20723 61 19818 64 18393 61 19097 20147 64 64 18923 62 17493 69 18505 66 19686 19976 76 60 20957 20777 20977 20638 65 55 49 50 19174 59 17864 51 16307 59 20 000 15827 16 000 12 000 49 A közúthálózaton történt balesetek 40 8 000 20 4 000 0 0 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Vasúti átjárók Teljes hazai közúthálózat 25

Személysérüléses balesetek súlyossága a szintbeli vasúti átjárókban, illetve a teljes hazai közúthálózaton 26

Vasúti átjárók biztosítási mód szerinti változása (2000-2011) 7000 5904 5902 5852 5842 5825 5824 5824 5819 5820 5784 5743 5743 6000 381 377 367 366 361 352 350 344 332 318 248 248 491 546 5000 595 665 692 740 757 820 858 870 920 920 40001891 1836 1779 1709 1672 1643 1633 1574 1525 1496 1475 1475 d b 3000 2000 3141 3143 3111 3102 3100 3089 3084 3081 3105 3100 3100 3100 1000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 év Biztosítás nélkül Fénysorompó Fény+félsorompó Teljes csapórúd Összesen Hálózathossz: 7100 km; Biztosítottság mértéke kb. változatlan: 46% 27

Csapórúdfelszerelés 26 hatása 24 22 20 18 Balesetek száma 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Vizsgált átjárók száma 2 0 1 6 7 46 49 37 78 19 Balesetek száma előtte 1 0 3 9 10 23 25 5 17 1 Balesetek száma utána 0 0 0 0 3 9 8 1 5 1 Vizsgált évek száma előtte (utána) 9 9 8 7 6 5 4 3 2 1 28

A veszélyességi rangsor A vasúti átjáróknak a környezeti jellemzőit, a balesetei és forgalmi adatait, a biztosítás módját ill. forgalomszabályozását figyelembe vevő egységes szempontrendszer alapján készült számszerű értékelés alapján felállított rangsora, amely az egyes vasúti átjárók egymáshoz viszonyított közlekedésbiztonsági kockázati fokát mutatja meg. 29

Nehézségek a rangsor elkészítésénél Az alapnyilvántartás bizonytalanságai nem lehet naplózni a beavatkozásokat esetleges az adatbázis frissítése régi útszámok vasúti szelvényszámok elavultak és rendszertelenek nagy munka a vasúti forgalmi adatok hozzárendelése régi, olykor Trianon előtti szelvényezést tapasztalunk, ellentmondásos egyegy vonalon belül is a szelvényezés a forgalomtechnikai jellemzők gyakran kb. 16-17 évvel ezelőtti állapotot tükröznek új forgalomtechnikai paraméterek is bekerültek, de nincsenek feltöltve már nem működő vasútvonalakon lévő, vagy különszintűvé átépített átjárók is az aktív átjárók között szerepelnek hiányzó átjárók elágazó vonalon az adott átjáró két külön átjáróként szerepel A külső adatbázisokban az átjárók szelvényezése nem azonos Önkormányzati utakon hiányoznak a forgalmi adatok 30

A rangsor készítés módszertanának felülvizsgálata A rangsor készítéshez használt paraméterek körének szűkítése és súlyszámaik átgondolása a pontok számításának kisebb módosítása: balesetek figyelembevételének megváltoztatása autóbusz közlekedés forgalom arányos figyelembevétele túlemelésben lévő átjárók megkülönböztetése emelt sebességű vasúti pályaszakaszok forgalomtechnikai jellemzők minél teljesebb felvétele és azok figyelembevétele kelet-nyugati fekvésű közúton lévő átjárók azonosítása a nem országos közutakon lévő átjárók közúti forgalmi adatai meghatározási rendszerének kialakítása Új nemzetközi módszerek átvételének megfontolása - kockázat elemzés (AU, GB, A) Az átjárók állapota felülvizsgálati rendjének meghatározása és előírása 31

Vasúti átjáró helyzet összefoglalás Emelt sebességű pályán átjárók biztonságának fokozása, Gyalogos, kerékpáros, mozgáskorlátozottak igényeinek figyelembe vétele, GPS alapú, jelenleginél pontosabb baleseti, forgalmi adatbázis kialakítása, Baleset veszélyességi rangsort új számítási modell alapján, Intézkedési katalógus és hatásvizsgálat rendszerének kialakítása, Mintaterv gyűjtemény készítése a lehetséges megoldásokra, Kapcsolódó jogi és műszaki szabályozások módosítása, Szomszédos országokkal közös műszaki és szabályozási intézkedések. 32

A jogi környezet: 4. Jogi és műszaki szabályozás A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, (KRESZ) 20/1984.(XII.21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről, 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet (a 15/2000 KöViM rendelet helyett) az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, a Kormány 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. 33

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (2011. évi módosításával) Felhatalmazást ad a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséhez. Tervezés során a hatásokat értékelni kell köztük, a közlekedés-biztonsági hatásokat. Közút forgalmi rendjét a kezelője alakítja ki, legalább ötévenként felül kell vizsgálnia. Megfelel a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonság kezeléséről szóló EK irányelvnek. Rendelkezik: a közúti biztonsági auditor fogalmáról, igénybevételéről, a vele szemben támasztható személyi feltételekről, a kamarának e tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségeiről, az alapképzése és továbbképzése terén a közlekedési hatóság szerepéről, a közúti projektek építtetőjének kötelességéről (a közúti biztonsági hatásvizsgálat és a közúti biztonsági audit készíttetése vonatkozásában. Felhatalmazást ad a Kormánynak a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, az auditálás, a felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályaira, az auditori tevékenység feltételeire, az engedély megszerzésére, nyilvántartásának adattartalmára, stb. vonatkozó szabályok megállapítására. Felhatalmazást ad a Miniszternek a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló iránymutatásokra és az auditori tevékenység engedélyezésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.. 34

20/1984.(XII.21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről KRESZ végrehajtási rendelete Rögzíti a forgalomszabályozás általános alapelveit, úgymint: - A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezésében, megvalósításában (közúti jelzésekkel, építésekkel), hatásának megfigyeléséből és - szükség esetén - módosításából áll. - A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út (útszakasz, útkereszteződés) közlekedésbiztonsági helyzetét, forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezetet, forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait, műszaki jellemzőit, környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait. - A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani: a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére, az útkereszteződésekre, a vasúti átjárókra. 35

93/2012. (V.10.) Korm. rendelet (a 15/2000 KöViM rendelet helyett) az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről A közlekedési hatósági valamennyi engedély fajta (elvi építési-, építési-, forgalomba helyezési-, fennmaradási-, megszüntetési engedély) esetén vizsgálja, a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és szabványoknak való megfelelést akkor is, ha e szabályok már túlhaladottak, vagy egyéb forgalombiztonsági szempontok alkalmazása esetleg kedvezőbb lenne. A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. A forgalomba helyezés engedélyezéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell - többek között - a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére. Ha az engedély nélkül használatba vett úton a közlekedés forgalombiztonsági szempontból veszélyes, a közlekedési hatóság az utat az építtető költségére és felelősségére lezárja. A rendeletet 2011. évben azonos című Kormányrendelet váltja fel, amely az építési engedély kérelem kötelező tartozékaként említi meghatározott esetekben az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditjának vizsgálati jelentését és az építtető arra vonatkozó nyilatkozatát. 36

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, A Kormány 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről Célja: -- az Európai unió bővülésével egyre nagyobb közlekedésbiztonsági különbségek csökkentése a tagországok között, -- az unió részéről az utak biztonságos kialakítása és üzemeltetése terén, a közlekedéspolitika szempontjainak priorizálása, valamint a legjobban bevált módszerek alkalmazásának számonkérése a cél. A közúti infrastrukturális beruházások előkészítési, megvalósítási folyamatában a közlekedésbiztonsági szempontokat fokozottan kell érvényesíteni. Tárgya: -- a közúti biztonsági hatásvizsgálat, -- a közúti biztonsági audit, -- a közúti biztonsági felülvizsgálat, -- a biztonsági úthálózat-kezelés. 37

Útra vonatkozó jogi szabályozás rendszere (Rétlaki.L) út kialakítása forgalom szabályozása közlekedés szabályai Korm. rendelet Miniszteri rendelet infrastruktúra kialakítását szabályozó rendelet 20/1984. (XII. 21.) KM r. + Szabályzatok KRESZ Műszaki Specifikációk KTSZ és egyéb UME UME 38

www.maut.hu A műszaki szabályozás hierarchiája Magyarországon

Szabályozási dokumentumok Útügyi műszaki szabályzatok Útügyi műszaki előírások (ETA / ÉME) Tervezési útmutatók Útépítési Szerződések Egységes Műszaki Feltételei (USZEF) www.maut.hu

Útügyi műszaki szabályzat Törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben, illetve az utóbbi mellékleteként teszik közzé Jogszabálynak minősül Alkalmazása mindig kötelező Jelenleg 7 hatályos szabályzat www.maut.hu

Útügyi műszaki előírás Nemzeti szabványokat kiegészítő szakmai szabványosítási kiadvány ( (ágazati) szabvány ) Önkéntes alkalmazású műszaki specifikáció A Magyar Útügyi Társaság dolgozza ki, a közmegegyezést biztosítva. Az országos közutak kezelői számára kötelező (szerződés alapján!). Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak számára ajánlás Jelenleg kb. 220 előírás www.maut.hu

Útügyi műszaki szabályozás biztonsági szemlélete Közutak Tervezése (KTSZ), Közúti biztonsági audit című útügyi műszaki előírás, Közúti biztonsági hatásvizsgálat, módszertan című útügyi műszaki előírás tervezet 43

Közutak Tervezése (KTSZ) A közutak műszaki tervezésének tartalmi követelményei az egyes tervfázisokhoz vannak rendelve. A 2008. évi KTSZ már rendelkezik a közúti biztonsági hatásvizsgálatról és a közúti biztonsági auditról. Az építési változatok feltárására vonatkozó tanulmányterven kívül előforduló, egyéb célú előkészítő vizsgálatok között említi a közúti biztonsági hatásvizsgálatot, a megrendelő által meghatározott munkarészekkel. Def.: A közúti biztonsági hatásvizsgálat a különböző tervváltozatok hatékonyság vizsgálata, a várható és a jelenlegi közlekedésbiztonsági helyzet elemzésével. A tanulmányterv esetleg szükséges munkarésze a közúti biztonsági hatásvizsgálat. A fő változatokra forgalmi és költség-haszon vizsgálat, közúti biztonsági hatásvizsgálat, valamint ezek figyelembe vételével összegző értékelés készül. Engedélyezési terv esetleg benyújtandó munkarészei között, a tervezőtől független szakértő által végzendő vizsgálatok között szerepel a közúti biztonsági audit, melynek követelményeit szakági előírások határozzák meg. Def.: közlekedésbiztonsági szempontból kritikus tervezési feladat (pl. funkcióváltás, keresztmetszet változás, sűrű csomópontok, baleseti góchelyek, stb.) esetén javasolt elvégezni. Kiviteli (építési) terv esetleg szükséges további önálló munkarészek, illetve dokumentációk között javasolt a közúti biztonsági audit elvégzése. 44

Közúti biztonsági audit című útügyi műszaki előírás A 2009 évben meghirdetett részletes módszertani útmutató A 2005-2008 évek közötti időszakban lefolytatott kísérleti auditok tapasztalatai és és nemzetközi dokumentumok ismeretanyaga alapján. Megadja az audit definicióját, célját, módszerét, az auditjelentés tartalmát, mintát ad, végül ellenőrző kérdések használatát javasolja. 45

Közúti biztonsági hatásvizsgálat, módszertan című útügyi műszaki előírás tervezet Az egységesség kedvéért módszertani útmutató (KBVH) készült 2010 évben, a meglévő szűkös ismeretek alapján, amelyet a 2011-2012. évi vizsgálatok alapján módosítani kell. A KBVH az egységes fogalom meghatározásokon túl javaslatot ad a jelentés szerkezetére és tartalmára. Főbb részei: - A feladat meghatározása (a projekt leírása, a hatásterület és a hálózat azonosítása, a vizsgálat időtávlata, a jelenlegi és a várható forgalom meghatározása), - A jelenlegi helyzet és a projekt (beavatkozás) nélküli eset forgatókönyve - Közlekedésbiztonsági célok - A javasolt változatok közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése - A változatok összehasonlítása - A lehetséges megoldások sorrendjének bemutatása. 46

Az elmúlt évek felmentéseinek száma (db) 120 100 80 102 Darab 60 40 50 71 53 20 2013.04.18. Forgalmász napok 2011, Balatonföldvár 47

Elmúlt évek felmentéseinek állásfoglalása 140 120 Darab 100 80 60 126 109 40 20 16 19 0 Felmentés nem szükséges Támogatjuk Feltételesen támogatjuk Nem támogatjuk 2013.04.18., 48

32 A felmentések megoszlása 1 8 Geometriai kialakítás 54 101 Csomóponti távolság Forgalomtechnikai kialakítás Egyéb Űrszelvény Pályaszerkezet 80 2013.04.18. 49

Kerékpárút építéssel kapcsolatos felmentések a kérelem tárgya szerint Autóbusz forgalmi sáv használata Forgalmi sáv megosztása, előretolt kerékpáros felállóhely kialakítása Űrszelvény magasság Kerékpárút elválasztása gömbsüveggel Rézsűhajlás, padkaszélesség Jelentős emelkedőn való kialakítás Keresztmetszeti kialakítás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forgalmász napok 2011, 50 2013.04.18. Balatonföldvár 50

Érdekesebb helyszínrajzok 2013.04.18. Forgalmász napok 2011, Balatonföldvár 51 51

5. A hazai tervezési gyakorlat közlekedésbiztonsági értékelése A fejlesztés a jelentős mennyiségi eredmények, rövid távú napi és helyi politikai célok mellett - a biztonság szempontjai másodlagossá váltak. Sokáig a stratégiai főúti szemlélet érvényesült, figyelmen kívül hagyva a települési érdekeket. Az autópálya hálózat fejlesztése követte a fejlett motorizációjú országok szabályozásait, nagy színvonal különbséget eredményezve egyéb utakkal. A kiemelt autópálya fejlesztés is eredményezte az úthálózat állapotának leomlását, a biztonsági intézkedések elmaradását. Egyre rövidebb útszakaszok, egyre változóbb műszaki szinten, takarékosabb megoldások kerültek elő, az ütemezett építésre hivatkozással, a járművezetés kockázatát növelve. A forgalmi igények kielégítését és a területfeltárást célzó beruházások együttes kezelését, a hosszú-távú tervezés sem oldotta meg. A szakma nem tudott elfogadható projekt értékelési módszertant adni. A felmentési kérelmek a csomóponttávolság, a csomóponti elemek, padka szélesség és rézsű hajlás előírásaitól való eltérést célozzák, mindig gazdasági érdekből, de sohasem biztonsági megfontolásokkal. Az úthálózat egyes szakaszai túlzsúfoltak, mások pedig túlméretezettek, sebesség túllépésre ösztönöznek. A települések elkerülő szakaszainak építése és a 11,5 t burkolat megerősítési programok során az úthálózat biztonsági szemléletű kezelése elmaradt. Tervezési elveink felülvizsgálatra szorulnak az út típusok csökkentése, az önmagukat magyarázó utak, megbocsátó utak kialakítása, a tervezési időtávok, az ütemezhetőség, a biztonságos csomópont típus választás terén. 55

Sebesség-baleset összefüggés 56

Konkrét útszakaszok, úttípusok megengedett sebesség 57

Svédország: nem útkategória-, hanem útparaméter-függő sebességszabályozás! A korábbi 90-es korlátozású utakon, amelyeknél pl. nincs fizikai elválasztás, 80 km/órára csökkentették a sebességhatárt. A legtöbb úton, ahol van fizikai elválasztás, 100 km/óra sebességkorlát van érvényben. 59

6. Közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, a Kormány 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. Tárgya: -- a közúti biztonsági hatásvizsgálat, -- a közúti biztonsági audit, -- a közúti biztonsági felülvizsgálat, -- a biztonsági úthálózat-kezelés. 61

A 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet bevezetése Közúti Biztonsági Hatásvizsgálat (KBH): annak stratégiai összehasonlító elemzése, hogy az új út építése vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű módosítása milyen hatással van a közúthálózat közlekedésbiztonságára; Közúti Biztonsági Audit (KBA): a közúti infrastrukturális projekt engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult létesítménynek átadás előtti és az üzemeltetés korai szakaszán végzett független, részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzése; Közúti Biztonsági Felülvizsgálat (KBF): a közút közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó paramétereinek rendszeres felülvizsgálata a beavatkozást igénylő jellemzők és hiányosságok feltárása érdekében; az üzemeltetett úthálózati elemek Közlekedésbiztonsági Rangsorolása és Közlekedésbiztonsági Intézkedések (KRI): a közúti hálózat balesetveszélyes szakaszainak azonosítása, elemzése, rangsorolása, majd a fejlesztési lehetőségek költséghatékonyság szerinti elemzése és besorolása "Közúti biztonsági audit" Napok - 2012. április 17-18. 62

A 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet bevezetése Tanulmányterv Közúti Biztonsági Hatásvizsgálat (KBHV) Építés Tervezés Közúti Biztonsági Audit (KBA) engedélyezési terv kiviteli terv átadás előtt/után Fenntartás Közlekedésbiztonsági Rangsorolás (KRI) góchely-keresés, hatékonyságvizsgálat Közúti Biztonsági Felülvizsgálat (KBF) "Közúti biztonsági audit Mocsári Tibor 63

Közúti biztonsági hatásvizsgálat A közúti biztonsági hatásvizsgálat annak összehasonlító elemzése, hogy az új út vagy a meglévő hálózat módosítása milyen hatással van az úthálózat közlekedésbiztonságára; Meghatározza meg, hogy milyen közlekedésbiztonsági megfontolások járultak hozzá a javasolt megoldás kiválasztásához és biztosítja a szükséges információkat a különböző vizsgált változatok költség-haszon elemzéséhez. Az építtetõ a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képezõ utakat minden esetben, az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra 1 km-nél hosszabb útépítés, vagy fejlesztés esetében köteles a projektekhez közúti biztonsági hatásvizsgálatot készíttetni, de ezen kívül a megbízó más esetekben is elvégeztetheti. A közúti biztonsági hatásvizsgálat tehát a megvalósíthatósági, tanulmánytervi fázisában készül, amikor a terv-változatok forgalombiztonsági összehasonlításával bemutatható az egyes változatok biztonsági szintje, biztonsági kockázatai. 64

Közlekedésbiztonsági hatásvizsgálat KBHV Változatok: - nyomvonaltól függő forgalomátrendező (veszélyes utat kiváltó) hatás, - keresztmetszeti és csomóponti különbségek. Hálózatfejlesztési és biztonsági szempontból legjobb megoldásnak többnyire az tekinthető, ahol a várható sérültszám a legkisebb. KBHV főbb részei: - A feladat meghatározása (a projekt leírása, a hatásterület és a hálózat azonosítása, a vizsgálat időtávlata, a jelenlegi és a várható forgalom meghatározása), - A jelenlegi helyzet és a projekt (beavatkozás) nélküli eset forgatókönyve - Közlekedésbiztonsági célok - A javasolt változatok közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése - A változatok összehasonlítása - A lehetséges megoldások sorrendjének bemutatása Jelenleg Projekt nélküli eset 1. változat 2. változat Forgalmi teljesítmény (10 Forgalmi teljesítmény (10 7 jmkm) 7 jmkm) Meghaltak száma (fő) Súlyosan sérültek száma (fő) 9. táblázat: A várható forgalmi és baleseti adatok összefoglalása az x időtávban Könnyen sérültek száma (fő) Összes sérült (fő) Súlyozott sérültszám SRSM (összes súlyozott sérült/10 7 jmkm) 65

Útkategóriák relatív baleseti mutatói.3. táblázat: Az országos közutak 2008. évi relatív sérülési mutatói (Forrás: A Közlekedés Kft. számításai 2 ) útkategória fekvés sávszám RHM SZ RSM SZ RKM SZ fő/10 7 jmkm autópálya külterület 0,0657 0,2360 0,6106 autóút külterület 2x1 sáv 0,1552 0,5525 0,7681 2x2 sáv 0,0562 0,2973 0,8837 n. a. 0,2466 1,3259 3,0452 n. a. 0,2653 1,2698 2,8358 főút külterület 2x1 sáv 0,2752 1,3198 2,9263 2x2 sáv fizikai elválasztás nélküli 0,2351 1,1168 2,5589 2x2 sáv fizikai elválasztással 0,1748 0,6593 1,4700 belterület 0,2151 1,4208 3,3987 n. a. 0,2079 1,4998 3,5186 mellékút külterület 0,2204 1,5039 3,4080 belterület 0,1960 1,4958 3,6244 66

4. táblázat: Csomópontok ÖRSM értékei (Forrás: magyar, német és holland adatok alapján a munkacsoport számításai 2 ) Ágak száma 4 ágú 3 ágú Forgalomszabályozás módja Relatív sérülési mutató ÖRSM CS (Sérült/10 7 jm) elsőbbségadás 4,6 jelzőlámpa 2,9 körforgalom 1,1 elsőbbségadás 2,7 jelzőlámpa 1,3 körforgalom 0,8 67

Intézkedések biztonsági hatása A legjobb beavatkozások számszerű biztonsági hatása (Forrás 7 ) Intézkedés Rész-intézkedés Biztonsági hatás Min. Max. Útkörnyezet Biztonsági zónák -23 Rézsűk -22-42 Vezetőkorlátok -30-47 Sebességszabályozás Sebességkorlát bevezetése -22 Sebességkorlát csökkentése -9-67 Csomópont kialakítása Körforgalom létesítése -11-88 Csomópont átalakítása -17-50 Csomópont csatornázása +16-57 Csomópont Stoptábla -19-45 forgalomszabályozása Jelzőlámpázás -15-36 Jelzőlámpa fejlesztése +60-37 Forgalomcsillapítás Területi forgalomcsillapítás -8-50 68

Közúti biztonsági audit (1.) Az építtetõ a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képezõ utakat a) az engedélyezési terv készítése során, b) a kiviteli terv készítése során, c) a közforgalom számára történő megnyitás előtt, d) az üzemeltetés korai szakaszában köteles az infrastrukturális projektre vonatkozóan közúti biztonsági auditot készíttetni, amelyben vizsgálja, hogy milyen baleseti, forgalombiztonsági kockázatok láthatóak előre. Az építtető az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra az engedélyezési terv készítése során köteles az infrastrukturális projektre vonatkozóan közúti biztonsági auditot készíttetni. A közútkezelői hozzájárulásban előírható a közúti biztonsági audit lefolytatása. 69

Közúti biztonsági audit (2.) A közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentésében meghatározza a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus elemeket, és ezekre vonatkozóan megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg a balesetveszély csökkentésére vonatkozóan. Amennyiben a közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentése nem biztonságos elemeket állapít meg, amelyet az építtető nem javít az adott tervezési vagy építési szakasz végéig, az építtető közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentéséhez csatolva köteles a döntését indokolni. A közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentését a) a tervezés engedélyezési terv, kiviteli terv készítése során a tervhez, valamint b) az építés a közforgalom számára történő megnyitás előtt, az üzemeltetés korai szakasza során műszaki ellenőri nyilatkozathoz csatolni kell. 70

Közúti biztonsági felülvizsgálat A közút kezelője a biztonsági jellemzők megállapítása és a balesetmegelőzés érdekében köteles elvégezni a közutakra vonatkozó biztonsági felülvizsgálatokat a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti forgalmi rend-felülvizsgálattal egyidejűleg. A közúti biztonsági felülvizsgálat magában foglalja az adott helyszínen a vizsgálat időpontjában meglevő építési és forgalomtechnikai beavatkozásoknak a forgalom biztonságára gyakorolt tényleges hatásának felmérését. Ezzel a hazánkban alkalmazott eddigi forgalmi rend felülvizsgálatnak ez egy lényegesen előremutatóbb változata, amelytől a tényleges intézkedés várható. 71

Biztonsági úthálózat-kezelés A közút kezelője legalább évente egyszer gondoskodik felülvizsgálat elvégzéséről. A felülvizsgálat alapján a közút kezelője gondoskodik a magas baleseti kockázatú helyszínek és a közúthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolásáról. A közút kezelője biztosítja, hogy a magas baleseti kockázatú helyszínek rangsorolásának eredményei alapján kiemelt útszakaszokat szakértői csoportok a helyszínen kiegészített vizsgálattal értékeljék. Országos és helyi közutak esetében a tulajdonos köteles biztosítani, hogy a közlekedés biztonságát javító beavatkozások az említett útszakaszokon megvalósuljanak. Azok az intézkedések élveznek elsőbbséget, amelyek a legkedvezőbb költség-haszon arányt mutatják. A közút kezelője tájékoztatja az úthasználókat a magas baleseti kockázatú helyszínekről. A közút kezelője a magas baleseti kockázatú útszakaszokra jelzőtáblával, útburkolati jellel felhívja az úthasználók figyelmét, továbbá a honlapján közzé teszi ezek km-szelvénnyel, településnévvel, utcanévvel és házszámmal, helyrajzi számmal, geodéziai világrendszer (WGS 84 rendszer) szerinti koordinátákkal azonosított helyét. 72

A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének tapasztalatai (2009-2012) Az auditorokkal szemben támasztott részletes szakmai követelményrendszert ki kell dolgozni. Az auditorok rendszeres továbbképzése mellett az általuk hivatásszerűen elvégzett auditokat dokumentálni kell. Az auditok számára könyvtárat és nyilvántartást kell készíteni. Az auditorokat és munkájukat minősítő rendszer alá kell vetni. Szakértői segédlet az auditok tipizált problémáira és bevált javaslataira. A KBA, KBF jelentések elfogadásának rendszerét meg kell határozni. A javaslatok elvégzésének, megvalósításának ellenőrzési rendszere felállítandó. Fentieket fokozatosan ki kell terjeszteni a hatásvizsgálat, a rangsorolás és a felülvizsgálat területére is. A KBHV-hoz és rangsorhoz alapadatok biztosítása (balesetek forintosítása, beavatkozások várható haszna) szükséges. A szakmai továbblépés feltétele félévente konferencia és vitafórum megrendezése, és a közúti infrastruktúrát érintő kutatási eredmények publikálása. Nemzetközi tapasztalatok gyűjtése az audit végzésének módszertanának változására, a hatóság-intézményi rendszerek összehasonlító vizsgálatára. Mindezek alapján a 176/2011.(VIII.31.) Korm. rendelet módosítása indokolt és szükséges. 73

Összegzés Új komplex, biztonsági szemléletű tervezésre van szükség! A közlekedéspolitika célkitűzései között meg kell jelennie az ember központú infrastruktúra kialakításának igénye! Az Európai unió kiváló baleseti statisztikával rendelkező országainak célkitűzéseit és gyakorlatát kell átvennünk. A hazai jogi szabályozás hiányosságait pótolni kell, az útügyi műszaki szabályozást az új eredményeket, elveket gyorsabban követővé és rugalmasabbá kell tenni. A biztonsági szemléletű tervezés a közlekedésbiztonsági hatásvizsgálat és az audit bevezetésével jelentős balesetszám csökkentést eredményezhet. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló Kormányrendelet 4 intézkedése az egész ágazat (kutató, tervező, hatósági, beruházó, kivitelező, műszaki ellenőri) szakmai színvonalát növelheti. 74

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! -E-mail címem: dr.lanyi.peter.pal@gmail.com - vagy peter.lanyi@nfm.gov.hu 75