Kollégium Pedagógiai Programja és nevelési terve. Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI 2018.

5.sz. melléklet Kollégium Pedagógiai Programja és nevelési terve Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI 2018. Hatályba lép: 2018. szeptember 1. Kácsándiné Kottász Katalin intézményvezető

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 6 2.2. HUMÁN ERŐFORRÁS ALAKULÁSA... 7 2.3. A KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK FELÉPÍTÉSE... 9 2.4. KOLLÉGIUMBAN NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁT VÉGZŐK VÉGZETTSÉGÜK ALAPJÁN... 10 2.5..FELADATOK VÁLLALÁSA A KOLLÉGIUM ÉLETÉBEN... 10 3. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK... 11 3.1. GYERMEKKÖZPONTÚ INTÉZMÉNY MEGVALÓSÍTÁSA.... 12 4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI ÉS KERETTERVE... 14 4.1. A TANULÁS TANÍTÁSA... 14 4.2. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS... 15 4.3. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS... 16 4.4. ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS... 17 4.5. AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE... 18 4.6. A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS... 19 4.7. A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS... 20 4.8. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG... 20 4.9. FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG... 21 4.10. PÁLYAORIENTÁCIÓ... 22 4.11. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS... 23 4.12. MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS... 25 5. A TANULÓK NAPIREND, TANULÁS, SZABADIDŐ SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI... 26 5.1. AZ ÉRTÉKEK MEGVALÓSULÁSÁNAK FORMÁI A NAPI GYAKORLATBAN... 26 5.2. GYERMEKKÖZPONTÚSÁG MEGVALÓSÍTÁSA... 28 5.3. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS... 29 5.4. SZOCIALIZÁCIÓ... 30 5.5. MUNKÁRA NEVELÉS... 31 5.6. KOMMUNIKÁCIÓ... 32 5.7. HAZAFISÁG... 33 5.8. A TANULÓK DIÁKOTTHONI NAPIRENDJE... 34 6. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYRENDSZERE... 35 7. AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI... 36 7.1. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE... 36 7.2. ISKOLÁVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI... 36 2

8. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE... 38 8.1. FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ PROGRAM... 39 8.2. FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSI PROGRAM A KOLLÉGIUMBAN:... 40 8.3. AZ ÖNKÉPZŐ KÖRÖK EGYÉNI PROGRAMJAI A TEHETSÉGGONDOZÁSHOZ... 41 8.4. A PEDAGÓGIAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ... 42 9. KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI.... 43 9.1. KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGEK FELÉPÍTÉSE, JELLEGE, MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSOK... 43 9.2. AZ ÉRTÉKEK MEGVALÓSULÁSI LEHETŐSÉGEI A NEVELŐMUNKA FOLYAMATÁBAN:... 44 9.3. A KÖZÖSSÉGEN BELÜL A GYEREK SZEMÉLYISÉGÉNEK MEGISMERÉSE ÉRDEKÉBEN A KÖVETKEZŐ FELADATOKNAK KELL ELEGET TENNI:... 45 9.4. AZ ÉVES PROGRAM HAVI BONTÁSBAN:... 46 10. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE... 47 10.1. A PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS SZÍNTEREI AZ INTÉZMÉNYBEN... 47 2. A KOLLÉGIUMBAN ÉLŐ TANULÓKRA IRÁNYULÓ ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER... 48 11. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉK... 49 3

1. Bevezető Az intézmény vezetősége, nevelőtestülete és tanulóifjúsága nevében köszöntöm az érdeklődő olvasót. Örülök, hogy lehetőségem van kollégiumunk rövid szakmai bemutatására, és ezáltal az Ön tájékoztatására. Intézményünkben a kollégium - a 23 hold parkosított területen elhelyezkedő - a múlt században épült Teleki kastélyban került kialakításra, ahol hétfőtől péntekig a családi háttérrel rendelkező 6 24 éves tanulók elhelyezése biztosított. Felvételi terület Pest megye egész területe. A kollégium az Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI intézményén belül működő önálló szakmai egység, annak szerves része. Szakmai feladata a kollégiumba felvett tanulók életkörülményeinek megteremtése, a nevelés oktatás - gondozás feladatainak megvalósítása, a személyiségzavarok korrekciója, a szociális hátrányok csökkentése, az iskolai tanulmányi munka segítése, szükség szerint kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek és ifjúságvédelmi központtal, a családsegítővel és azok gyámügyi munkatársaival. Legfontosabb célunk a többi szervezeti egységgel harmonizálva az egészséges életmódra, az önálló munkavégzésre való nevelés, valamint törekvés egy teljes értékű felnőtt életmódra és a társadalmi integrációra való felkészítés. A tanulói gyermekközösség az értelmileg akadályozottnak és tanulásban akadályozottnak minősített sajátos nevelési igényű gyermekek közössége. Jelenleg növendékeink 8-10 fős hálókban laknak a kastély mindkét szintjén kialakított kollégiumban, életkorilag heterogén csoportban. A csoport kialakításában lehetőség nyílik az egyéni megsegítésre, a tanulók körében is. 4

2. Helyzetelemzés A kollégium a nevelő oktató gondozó feladatát 2003. szeptember 1-én a Teleki kastély két szintjén kezdte el. Jelentős változás következett be a Gyermekotthon kiköltözésével. Kisebb létszámú csoportok kialakítása valósulhatott így meg, a hálótermek szellősebbek lettek. A kollégium befogadó létszáma 80 fő, melyet 9 hálótermi csoportban helyezünk el. A 9 hálóterem közül három hálóterem a lányok elhelyezését szolgálja. A lányok hálói az emeleten találhatók, míg a fiúk hálótermei a földszinten vannak. Az épületen belül mindkét szinten található egy egy zsibongó, mely helyt ad a szabadidős tevékenységeknek, különböző rendezvényeknek, televíziózásnak. Nagy jelentőségű, hogy 2001-ben megtörtént a vizesblokk teljes felújítása és a kollégiumhoz tartozó ebédlő mennyezetének felújítása. Az épület alagsorában a kiszolgáló és technikai helyiségek találhatók, melyek a kollégium működését segítik. Ezek közül 1998-ban a konyha és a kazánház felújítása történt meg, mellyel egy időben a fűtésrendszer az olajüzemeltetésről gázüzemeltetésre való áttérése is megvalósult. 2008. november 5.-e óta külső cég szolgáltatja az étkezést intézményünk tanulóinak. A mosoda jelenlegi állapotában munkavédelmi szempontból is felújításra szorul. 2013-ban támogatóink jóvoltából került sor az emeleti szinten a leány hálók, folyosó és a zsibongó teljes kifestésére, belső felújítására. A kollégium nyílászáróinak cseréje részben megtörtént. A további felújítás is szükségszerű lenne mivel a nyílászárókon keresztül a helyiségekbe beáramló hideg levegő miatt a kollégium fűtése alacsonyabb hatékonyságú. A mindennapos testedzés biztosítására a diákotthonban, kollégiumban élő gyermekeknek a kastély parkjában sportpálya és a játszótér áll rendelkezésre. A játszótér felszereltsége javult, pályázat útján elnyert új fajátszótér felállításával. A szabadidő kellemes eltöltéséhez hozzájárul a tanulók érdeklődésének, képességének megfelelő szabadidős tevékenységek megszervezése. A kollégium működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulók hazautaznak szüleikhez. Kialakításával elértük azt a célt, hogy a tanulóink hétvégi szabadidejűket a családban, a családdal tölthessék. Ezzel a törekvésünkkel a szülőkben partnerekre találtunk. Ez a rendszer a működési költségeinket illetően megtakarítást jelent. 5

2.1. Személyi feltételek Az önálló szakmai intézményegység irányítását egy kollégiumi intézményegység vezető munkakörben foglalkoztatott szakember látja el. Jelenleg a két szinten a csoportokban 4 nevelőtanár, 9 gyermekfelügyelő végzi a nevelő oktató munkát és a gondozási feladatokat akik közül 3 éjszakai szolgálatot lát el. A gyermekek folyamatos egészségügyi felügyeletét az intézmény iskolaorvosa mellett 1 ápolónő végzi. Bár beteg gyereket csak nagyon indokolt esetben ápolunk hosszabb ideig, az orvosi szoba mellett kialakításra került a betegszoba is. Az ápolónő kíséri a gyerekeket szakorvosi vizsgálatra, valamint ő gyűjti be és kezeli a kötelező egészségügyi igazolásokat, dokumentumokat. Gyömrő város által alkalmazott védőnő látja el az iskola-egészségügyi feladatokat intézményünkben. A tanulók napi ötszöri étkeztetését külső cég konyhája látja el. Bár a kollégium önálló intézményegység szakmailag, gazdálkodásának az előkészítését az intézmény gazdasági irodáján dolgozók végzik. A helyiségek tisztaságáról a takarítónők gondoskodnak. 6

2.2. Humán erőforrás alakulása Intézményegység vezető 2013 2014 2015 2016 2017 1 1 1 1 1 Nevelőtanár 5 5 5 5 5 Gyermekfelügyelő 11 10 9 9 9 Takarítónő 2 2 2 2 2 Karbantartó 1 1 1 1 1,5 Szabadidő szervező és gyógypedagógiai asszisztens nem dolgozik a szervezeti egységben. 7

2.3. A kollégium intézményegységének felépítése Intézményegység vezető igazgatóhelyettes Ápolónő Munkaközösség-vezető Technikai dolgozók: - Takarítónők - Fűtő - karbantartó Csoportvezető nevelő tanárok Gyermek és ifjúsági felügyelők 9

2.4. Kollégiumban nevelő - oktató munkát végzők végzettségük alapján Szakterület Gyógypedagógus Pedagógiai főiskola Szocálpedagógus Egyéb Egyetem Főiskola Szakirányú tanfolyam Képesítés nélküli Intézményegység vezető 1 Nevelőtanárok 4 1 Gyermekfelügyelők 8 1 Ápolónő 1 Takarítók 2 Fűtő, karbantartó 2 Összesen: 4 2 11 3 A kollégiumban a pedagógiai szakos ellátottság 100%-os! 2.5..Feladatok vállalása a kollégium életében Feladat, megbízatás Fő Megjegyzés Csoportvezető nevelőtanár 4 Munkaközösség vezető 1 Szakszervezeti tisztségviselő 1 Munkavédelmi felelős 1 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 62 (6) alapján 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 62 (6) alapján 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 274 (1) alapján 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről - alapján 10

3. Alapelvek, értékek és célok Célok és feladatok a kollégiumban: - Erkölcsi érzelmi és szociális védelmet nyújt a tanulóknak. - Egyéni képességek kibontakozásának támogatása. - Családból hozott értékek megőrzése, fejlesztése, korrigálása. - Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. - Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását. - Önismeret, a közösségi kapcsolatok kialakítása, a szociális képességek fejlesztése. - Egyéni tanulás, módszerek elsajátítása, életviteli szokások kialakítása és az egészséges életmódra nevelés. - Környezetvédelemre nevelés. - Az együttélésben a kollégista tapasztalja meg a másik ember elfogadásának, segítségének és megbecsülésének fontosságát. - A kollégista személyiségének etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitásának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. - A szabadidő hasznos és örömteli eltöltésének megszervezése. Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) a sajátos nevelési igényű tanulók egyik alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozottság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. A tanulásukban akadályozottak fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki (társult betegségek). Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőjük: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban 11

jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Különleges nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. A tanulásukban akadályozott tanulók és szüleik az iskolarendszerbe kerülve érezhetnek egyfajta megkülönböztetést a környezet részéről. Bizonytalanságok, kételyek veszik körül a szülőt, egészen odáig, míg azt nem tapasztalja, hogy az iskola gyermeke számára törődést, odafigyelést, segítséget, érzelmi biztonságot, egyéni bánásmódot jelent. A nehézségeket gyerek-szülő és a gyógypedagógus (szakember) együtt, egymást támogatva küzdi le naprólnapra az évek során, hogy az iskola falait elhagyva a mottónk jegyében Mert ránk is szükség van, pont miránk a kétkezi becsületes munkára is oktatott, felkészített, már-már felnőtt fiatalok hagyják el az iskola védőfalait, hogy több-kevesebb segítséggel megkezdhessék önálló, saját felnőtt életüket a társadalom által diktált kihívások leküzdését. A fentiek alapján fontossági sorrend felállítása nélkül a kollégium értékrendjét a következőkben összesítjük. 3.1. Gyermekközpontú intézmény megvalósítása. Figyelembe kell venni munkánk során a tanulási akadályoztatottságot, és a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a célfeladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a tanulóink felkészítését. A tantárgyakban meghatározható tudásszintet, azaz a tanulási folyamatot nem lehet lineáris folyamatban tervezni a részképességek eltérő arányú fejletlenségei miatt. Mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegében állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet az intézmény által közvetített értékektől, normáktól. A fenti állítás két tapasztalati tényre vezethető vissza: - Ráhagyó, elnéző esetleg kényeztető szülők. - A szülők valamelyike szintén értelmi fogyatékos. Mindezen okok figyelembevételével a célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A tanulási folyamat tantárgyakra lebontott, illetve a szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. Tanulóink jövőképe, egyéni 12

boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - A tanulók körében a zökkenőmentes iskolai, kollégiumi beilleszkedés előkészítése. - Az intézmény területén élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére. - Óvó- védő környezet biztosítása, melyben a tanuló biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg. - A tanulásában akadályozott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése. - Az intézménybe kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére. - Kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés. - A család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába. 13

4. A kollégiumi nevelés feladatai és keretterve A kollégium - a kollégiumi jogviszony fennállása alatt - biztosítja diákjai számára az iskolai tanulmányaik folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A kollégiumi nevelés feladata különösen: 4.1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 14

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 4 3 2 2 2 Témák - Különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása. - A megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése. - A könyvtárhasználat rendje és módszerei. Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével. 4.2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. 15

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 Témák - erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket. 4.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Itt sajátítják el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Ezek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 Témák - közösséghez tartozás, hazaszeretet Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - nemzeti, népi - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való 16

kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét. - nemzetünk kapcsolódása Európához 4.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 1 2 2 2 1 Témák - a demokratikus jogállam felépítése - a felelős állampolgári magatartás jelentősége Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. 17

- a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása - cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet - - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. 4.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 Témák - az önismeret és társas kapcsolati kultúra - - az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák. 18

4.6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 1 1 2 2 3 Témák - a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és felelősségvállalás a családban - szexuális kultúra - családtervezés - konfliktusok a családban Tartalmak, tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. - - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját. 19

4.7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 Témák - egészséges életmód és életvitel - a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében - prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában. 4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, 20

problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Képessé válik arra, hogy érzékennyé váljon mások helyzete iránt és megjelenjen személyiségében a szolidaritás érzése. Tudatossá válik az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Kialakul az összetartozás érzése. Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 Témák - társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás - önkéntes feladatvállalás másokért - összetartás és együttérzés Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét. 4.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. Cél, hogy a tanuló tekintse értéknek a természeti és az ember által alkotott környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. 21

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 Témák - a természet és az emberi környezet egymásra hatása - - természeti erőforrásaink védelme - - ipari termelés és a környezet védelme - gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. - - Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján. 4.10. Pályaorientáció A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 22

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 Témák - tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek 4.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés Tartalmak, tevékenységek - - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést. A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan - segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 23

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 2 2 2 2 3 Témák - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodás - pénzkezelés technikái Tartalmak, tevékenységek - - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. - vállalkozás és kockázat - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei. 24

4.12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média által nyújtott lehetőségeket. Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 Témák - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggése - a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép, az internetfüggőség veszélyei Tartalmak, tevékenységek - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. 25

5. A tanulók napirend, tanulás, szabadidő szervezésének pedagógiai elvei 5.1. Az értékek megvalósulásának formái a napi gyakorlatban A tanulók napirendjét és a szervezésének pedagógiai elveit minden esetben a délelőtt folyamán a nevelő oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének, gyakorlásának kell alárendelni. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Foglalkozás/h eti óraszám 1.o. 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o 9.o 10.o Lecke foglalkozás 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 Mozgásos tevékenység 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Felzárkóztató 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Játék 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 Munka foglalkozás 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Tematikus foglalkozás* 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 heti óraszám 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 Kötelező foglalkozás: *Tematikus foglalkozás a KNOAP-ban előírt nevelési feladat. 26

Szabadon választható foglalkozás Foglalkozás/ heti óraszám 1.o. 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o 9.o 10.o Önkiszolgálás 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Szabadon választható 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Séta, kirándulás 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 heti óraszám 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 mindösszesen 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 27

5.2. Gyermekközpontúság megvalósítása Osztály 1-3. 4-6. 7-8. Tanórai tevékenységek Egyénre szabott fejlesztés, a biztonságérzet kialakítása. Indulási hátrányok kompenzálása. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő környezet biztosítása. Őszinte, szeretetteljes légkör az intézmény valamennyi területén. Képességeknek megfelelő terhelés, életoptimizmus kialakítása, fokozatos önálló életre szoktatás, érdeklődési körök feltárása. Reális önismeret kialakítása, pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív tulajdonságok visszaszorítása. Diákjogok megismertetése, gyakorlásának biztosítása. Tanórán kívüli tevékenység Szabadidő tudatos megtervezése. A szabadidő céltudatos érdeklődésnek megfelelő eltöltése, születésnapok, névnapok, családi hagyományos ünnepek meghitt megrendezése. Képviselet a diákönkormányzat és a gyermekszervezetek munkájában. Integrációs lehetőségek Kirándulás, színházlátogatás. Községi ünnepélyeken való részvétel, kirándulás, színházlátogatás. Pályaválasztási tanácsadó meglátogatása, üzemlátogatás. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola 9-10. Képességek szerinti pályaválasztás a lehetőségek reális megismerésével. A kollégium és a technika tantárgy keretében végzett munkafoglalkozások. Üzemlátogatás, szakképző iskolák meglátogatása. 28

5.3. Egészséges életmódra nevelés Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Integrációs lehetőségek 1-3. A jó szokásrendszerek kialakítása, stabilizálása a napirend alapján. Sport, játék. 4-6. 7-8. 9-10. 11-12. A káros szenvedélyek megismerése és azok hatása az emberi szervezetre. A testi higiénia megjelenítése az öltözködésben, egészséges táplálkozási szokások kialakítása, a serdülőkor változásainak ismertetése, a rendszeres mozgás szükségszerűsége. Emberi szervrendszerek működése, alapvető szexuális ismeretek nyújtása, csecsemőgondozás, alapvető elsősegély ismeretek nyújtása, fertőző betegségek és azok terjedésének módja. Alapvető gyógyszerek ismerete és azok használata. Az abortusz hatása és következményei. A terhességgondozás szükségessége. A szűrővizsgálatok szükségessége. Gyógynövények. Alapvető munkavédelmi előírások megismerése, jogosultságok. Íjászat, úszás, korcsolyázás, kerékpár. Sport, játék, táncház. DADA-program megismerése, filmvetítés, egészségügyi kiadványok megismertetése, értelmezése. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Gyógynövénygyűjtés. Városi sportkör, egyesületi sportkör, uszoda. Tájékozódás az egészségügyi intézményrendszerben. Szűrővizsgálaton való önálló részvétel. 29

5.4. Szocializáció Osztály 1-3. 4-6. 7-8. 9-10. Tanórai tevékenység Alapvető magatartási szokások kialakítása emberi, közösségi formákkal való megismerkedés, a közösségi élet szabályai, alapvető környezetvédelmi szokásrendszer kialakítása. Megszólítás formái, illemszabályok, társas kapcsolatokban, kulturált beszéd. Tagok szerepei a közösségben. Egymás segítése, segítség elfogadása. Empátia készség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása. Önismeret, kötelességtudat erősítése. Hivatalos iratok szerkesztése. Társadalmi együttélés szabályai. Tanórán kívüli tevékenység Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör. A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén. Sport, a telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, levél feladása. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Jogorvoslatok módjai, lehetőségei. Integrációs lehetőségek Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében. Intézményen kívül vásárlás közben, kiránduláson. Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata. Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján. 30

5.5. Munkára nevelés Osztály 1-3. 4-6. 7-8. Tanórai tevékenység Önkiszolgálás, felelősök rendszerének kialakítása, taneszköz használat, a tisztaság igényének kialakítása, pontos munkavégzés, a munka sikerélményének biztosítása. Tervezés fontossága a megfelelő eszköz, anyag, szerszám kiválasztása. Kitartó munkavégzésre szoktatás, a monotónia tűrése. Céltudatos munkavégzésre szoktatás, a munkavégzés igényére szoktatás. A környezet tudatos esztétikai alakítása, közösségért végzett munka szükségessége. A közösségen belül a munkafolyamatok megosztása. Tanórán kívüli tevékenység A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Parkgondozás. Főző szakkör, barkács szakkör, parkgondozás. Karbantartás az intézményen belül, saját ruházat, tanszer gondozása, hálóterem, osztályterem tisztántartása. Integrációs lehetőségek Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata. Parkgondozás, elültetett virágok ápolása. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola 9-10. Képességek szerinti pályaorientáció, önismereten alapuló pályaválasztás. Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése. Parkgondozás. Virágládák beültetése, gondozása. 31

5.6. Kommunikáció 1-3. 4-6. 7-8. Osztály Tanórai tevékenység A beszéd alaki, tartalmi jegyeinek fejlesztése. Megfelelő hangerősség, tempó, beszédlégzés kialakítása. Törekvés a tagoltság betartására. A helyes magyar mondatszerkesztés kialakítása. Az igényesség megjelenítése a beszédben. A közösség előtti megszólalás követelményei. Piktogramok megismerése, értelmezése. Metakommunikáció eszközeinek megismerése, használata. A modern kommunikációs eszközök használata. Tanórán kívüli tevékenység Irodalmi színpad, tánc, rajz szakkör. Tánc, rajz szakkör, irodalmi színpad, mesemondó verseny, szavalóverseny. Piktogramok megismerése a gyakorlati életben. Internet használata a diákotthonban. Integrációs lehetőségek Színházlátogatás. Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata. Tanulmányi kirándulás. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola 9-10. A retorika alapismereteinek elsajátítása. Élő idegen nyelv alapfokú használata. Üzemlátogatások. Külföldi csoportok fogadása a diákotthonban. 32

5.7. Hazafiság Osztály Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység 1-3. 4-6. 7-8. Az otthon és a szülő szerepe. Jelképeink megismerése, a Himnusz és a Szózat felismerése. Néphagyományok megismerése. Népköltészet megismerése. Az iskolai környezet megismerése. Magyarország néphagyományai tájegységenként. Az ünnepélyek tartalmának megismerése. Lakóhelyének és környékének helyzete az országhoz viszonyítva. Kiemelkedő személyek a magyar történelemben. Magyar híres emberek a világban. Magyarország helye Európában, a világban. Alapvető állampolgári ismeretek. Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken való magatartási szokások gyakorlása. Népviselet megismerése, népi ételek megismerése, népművészet. (szövés, kosárfonás) Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése Magyarok külföldön címmel, Diákönkormányzat. Integrációs lehetőségek Részvétel városi ünnepségeken. Kiállítás szervezése. Színházlátogatás: János vitéz, Háry János, Bánk bán, Hunyadi László. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola 9-10. Magyarságtudat erősítése, tolerancia a mássággal szemben. Népi mesterségek. Gyűjtőmunka az uniós tagállamok életével kapcsolatban. Helyünk az unióban. 33

5.8. A tanulók diákotthoni napirendje 6, 30. - ébresztő, reggeli tisztálkodás és a szobarend kialakítása. 7, 00 - reggeli. 7, 30 indulás az iskolába. A reggeli szervezési feladatok elvégzéséért a mindenkori éjszakai szolgálatot ellátó gyermekfelügyelő a felelős. 12, 00-14, 00 óráig történik a csoportok ebédeltetése, beosztás alapján, az iskolai órarendnek megfelelően. 14, 00-15, 00 óráig szabadidős foglalkozás, mely idő alatt a gyerekek részt vesznek a különböző iskolai és diákotthoni szakkörökön. 15, 00-16, 30 óráig tanulási képesség fejlesztése. 16, 30 uzsonna. 16, 30-18, 00 óráig szabadidős foglalkozások. 18, 00 vacsora. 18, 30-19, 00 óráig egyéni szabadfoglalkozás. 19, 00-20, 00 óráig fürdés, TV nézés, meseolvasás stb. 20, 00-22, 00 óráig folyamatos lefekvés. A délutáni szervezési feladatok elvégzéséért a gondozási munka területén a gyermekfelügyelők, a nevelő oktató munka feladatainak megvalósításában a csoportvezető nevelőtanárok a felelősek. 20,00 órától 08,00 óráig gyermekfelügyelő teljesít éjszakai szolgálatot. 34

6. A kollégium hagyományrendszere A kollégiumi élet kiemelkedő feladatai közé tartozik a tanulók szabadidejének megszervezése, a délután folyamán a tanulmányi munka során a másnapi iskolai tanórára való felkészítés biztosítása, integrációs lehetőségek kihasználása, a családi élet kompenzálásának megszervezése. A szervezeti egység éves munkatervében kerül meghatározásra mindaz a tevékenység és rendezvénysorozat, mely évről évre fenti feladatok eredményes elvégzésére irányul. Ez adja a kollégium hagyományépülését a napi működésre alapozva. Őszi rendezvények közül a terménykiállítást és a Teleki napot kell kiemelni, mely napjainkban már túl nőtte az intézmény falait és megnyílik Gyömrő város érdeklődő általános iskolás tanulói és pedagógusai előtt is. A téli időszak rendezvényeire való felkészülést hagyományosan egy belső szakmai továbbképzéssel kezdjük nevelőtanárok és gyermekfelügyelők részére egyaránt: ötletbörze a téli ünnepkör megrendezéséhez, ajándékozáshoz. Az előkészületek beteljesedésének fóruma a Mikulás napi ünnepség és karácsonyi ünnepség megrendezése, mely nemcsak intézményi hagyomány, hanem az ünnep hagyományainak feldolgozását is jelenti. A kollégium szervezésében a legnagyobb rendezvény a farsangi jelmezes karnevál megrendezése és az ehhez kapcsolódó disco. A jelmezkészítés csoportonként történik, a technikai foglalkozások keretén belül, felidézve közben mindazon hagyományokat, melyek a farsangi ünnepkörhöz tartoznak. A kollégium munkájával, programjával elősegíti az általános iskola, speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységeinek hagyományőrző tevékenységeit is úgy, hogy délután segíti a tanulók felkészítését az őszi szavalóversenyre, a tavaszi kulturális seregszemlére és a komplex tanulmányi versenyre. Az eredményes felkészülés minden esetben nagyon jól koordinált munkával kell, hogy megvalósuljon. A szülőkkel történő kapcsolattartás érdekében ugyancsak a hagyományépítés részét képezi, hogy a szülők valamennyi rendezvényre meghívást kapnak. Havi rendszerességgel hagyományként működik: A kollégiumi otthongyűlés / értékelés, jutalmazás, büntetés színtere /. Rendszeres nevelőtestületi értekezlet, - ahol az elmúlt időszak szakmai munkájának értékelése, illetve a következő időszak feladatrendszerének ismertetése történik. 35

7. Az iskolával, a szülővel történő kapcsolattartás és együttműködés formái 7.1. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje Szóban: Vasárnap délutáni beérkezéskor személyesen. Pénteken délután a tanulók hazautazásakor személyesen. Telefonon, bármilyen a gyermeket érintő ügyben indokoltságnak megfelelően a hét bármely napján. Fogadóórákon, mely kialakítása alkalmazkodik a szülők lehetőségeihez. Írásban: Levél formájában. A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: A csoportvezető gyermekfelügyelőnél szóban. A csoportvezető nevelőtanároknál szóban. A kollégium vezetőjénél szóban és írásban. A térítési díjjakkal kapcsolatban a gazdasági ügyintézőnél szóban. Indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban. Ez utóbbinál az ügyintézés 15 munkanap. Az intézményben iskolaszék működik, amelyben a kollégium képviseletét 1 fő látja el. 7.2. Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái Megvalósulásának formája: Vezetői szinten. Nevelőtestületi szinten. Iskola egészségügyi szinten. Gyermekvédelem területén. Diákönkormányzat. Gazdasági területen. Intervalluma: Folyamatos. Időszakos. 36

Vezetői szinten: Az iskola és a kollégium intézményegységének vezetői között napi kapcsolat van a következő közös munkaterületeken: A tanulók nyilvántartása, személyi anyagának kezelése. Szakmai munka koordinálásának területén. Közös programok megszervezésében /táboroztatás, kirándulás/. A csoportok közös látogatása a tanulmányi munka hatékonyabbá tétele érdekében a felzárkóztatási pontok kijelölésével. Nevelőtestületi szinten: Nevelőtestületi értekezleteken havonta. Közös nevelési értekezletek formájában. Bemutató tanításokon való részvétel kapcsán. Kölcsönös hospitálások. Munkaközösség vezetők koordinált tevékenysége során. Egyéni konzultáció a gondozottak érdekében. Közös megyei rendezvények szervezése, lebonyolítása területén. Egymás rendezvényein való részvétel. Szükség esetén az iskola és a kollégium intézményegységei között a jelentő füzet és a leckefüzet, mint írásbeli információ csere eszköze használatos. Iskola egészségügyi szinten: Az iskola és a kollégium között a tanulók egészségügyi ellátása érdekében az iskolavédőnő és az ápolónő között napi munkakapcsolat van a kötelező szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolítása, valamint a kollégiumban történt megbetegedések szakszerű ellátása miatt. A védőnő és az ápolónő munkáját koordinálja és segíti az iskolaorvos. Gyermekvédelem: A kollégiumi intézményegység vezető a megbízott gyermekvédelmi felelős, intézményi szinten látja el feladatát. A kollégium csoportvezető nevelőtanárainak és gyermekfelügyelőinek jelzési kötelezettsége van a GYIV felelős felé, minden olyan esetben, amikor a gyermeknél a testi és lelki veszélyeztetettség felmerül. A gyermekvédelmi tevékenység kiemelt területeinek tekinthető: Prevenció. 37