Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 69-9/2012. Ea: Bíróné Kiss Marianna Tel: 56-523-419 Tárgy: Abonyi Mezőgazdasági Zrt. Abony, 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., rövidített név: Abonyi Mezőgazdasági Zrt.) megbízásából eljáró Jánváriné és Társa Kft. (5000 Szolnok, Dr. Szana Antal u. 33.) által 2010. december 20-án kelt, Felügyelőségünkhöz 2011. január 03-án érkezett, az Abony, 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye kiadására irányuló kérelmére az alábbiak szerint döntöttem. H A T Á R O Z A T Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., rövidített név: Abonyi Mezőgazdasági Zrt.) környezethasználó részére az Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2017. augusztus 22-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezés: Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1. KÜJ szám: 100231843 Cégjegyzékszám: 13-10-040590 Statisztikai számjel (KSH): 11845032-0111-114-13 A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 2. A létesítmény jellemzői: Cím: 2740 Abony, Külterület Helyrajziszám: 0263/40

2 EOV koordináták: X : 209 829, Y: 719 456 KTJ Telephely szám: 102129824 KTJ Létesítmény szám: 102314578 3. A tevékenység alapadatai: Megnevezés: Biogáz-kiserőmű A tevékenység folytatásával érintett települések: Abony Termelési kapacitás: Bemenő anyag mennyisége: 39.000 t/év Termelt biogáz mennyiség: 2 681 250 Nm 3 /év Termelhető villamos energia: 5 094 375 kwh/év Termelhető maximális hőmennyiség: 7 787 795 kwh/év Alkalmazottak száma: 3 fő NOSE-P kód: 10514 A létesítményben előállított termékek: biogáz Kapcsolódó létesítmények: - erőmű (1 db 750 kw elektromos teljesítményű gázmotor/generátor) és trafóház, gépészeti épület és földkábel, - elősiló (600 m 3 ) és gépház, - fermentorok (3 db egyenként 1.500 m 3 -es) és gáztárolók (3 db egyenként 600 m 3 -es), - utóérlelő tartály (690 m 3 ), - szeparátor - híg fázis végtározók (3 db egyenként 5.444 m 3 -es), - bélelt híg fázis vésztározók (2 db egyenként 2.300 m 3 -es), - szilárd fázis tároló, komposztáló, komposzttároló, - tartálykocsi (20 m 3 ), - injektáló berendezés (20 m 3 ); - telephelyen belüli szállításra, rakodásra alkalmas munkagép. Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja: Állati anyagok feldolgozása: Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással; I. A létesítményben végzett tevékenységek A tevékenység során 39.000 t/év alapanyag kerül be a rendszerbe, melyből 2 681 250 Nm 3 /év a keletkező biogáz. A felhasználni kívánt hulladékok/alapanyagok beszállítása folyamatos, melyek az elősilóból megfelelő arányban keverve jutnak a fermentorokba, ahol az (mezofil) erjedés során keletkező biogáz a fermentorok tetejében található gáztárolókban gyűlik össze.

3 A kénbaktériumokkal tisztított, előkezelt (hűtött, víztelenített) biogáz teljes mennyisége csővezetéken jut a gázmotorhoz (ami meghajtja a generátort), mely által megtermelt elektromos energia a transzformátorház egységein keresztül, földkábelen a közüzemi hálózatba táplálható. A füstgáz és a hűtővíz hőenergiáját hőcserélők alkalmazásával melegvíz előállítására használják, ami biztosítja a fermentorok, tehenészeti telep és a bioetanol üzem fűtését. A gázmotor leállásakor a képződő biogáz a kazánban kerül elégetésre, ekkor ez látja el a szükséges fűtési feladatokat. A biogáz csak havária esetében lesz lefáklyázva. A technológia során 35.100 t/év biozagy keletkezik, melyből szeparálás után 4.000 t/év szilárd fázis és 31.100 t/év híg fázis lesz. A leerjedt biozagy az utóérlelő tartályba, majd a fázisbontó műtárgyra (szeparátorra) kerül. A leválasztott híg komponens a végtározókba, míg a szilárd fázis - az erőmű mellett megépült - a Zrt. (megfelelő kapacitású) komposztáló üzemébe kerül. A híg- és a komposztált szilárd fázis egyaránt a Zrt. szántóterületén hasznosul. A biozagy kihelyezésére megvalósulási engedéllyel rendelkeznek a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól (száma: 222/10217/8-TO/2011). Az elhelyező terület Abony város közigazgatási területén, összesen 686 ha mezőgazdasági területen található (hrsz.: 0278/7, 0273/20, 0270/15, 0261/1, 0183/7, 0183/8, 0344/1, 0373/11, 0373/18, 0373/23, 0373/28, 0362/40, 0362/41, 0329/34 és 0329/35). A folytatott tevékenységek részletes ismertetése: 1.1 A biohulladékok anaerob fermentálása, biogáz felhasználása illetve termikus- és villamos energia termelése: A biogáz termelése a metánbaktériumok által végzett, a szerves biomasszának a biológiai lebontása, amely a szerves anyagban, az oxigén és a fény kizárásával, megfelelően szabályozott hőmérséklet tartományban történik. Az erjedési hőmérsékletet a gázkinyerés mennyiségéhez (azonnali felhasználás és tárolási mennyiség) igazítják. A hőmérséklettől függ, hogy a biomassza mennyi ideig vesz részt az erjedési folyamatban, és hogy milyen lesz a kierjedt végtermék összetétele. A gázkinyerés hőmérsékletét, a mezofil erjedést figyelembe véve, 36-40 C között tartják. Ezt üzem közben, folyamatosan, az átfolyó massza adatait figyelő és tároló berendezésekkel végezik. Az egyes alapanyagok a biogáz-kiserőmű közvetlen szomszédságában lévő, az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. telephelyeiről, illetve közúti beszállítással kerülnek az elősilóba. A szarvasmarha hígtrágya az átalakítás/felújítás alatt lévő tehenészeti telepről jut földalatti vezetéken az elősiló vasbeton műtárgyába. A másik alapanyagot szolgáló üzem, a bioetanol üzem tervezése jelenleg zajlik. A bioetanol üzem a biogáz-kiserőműtől, mintegy 50-100 m távolságra fog megvalósulni. Amint elkészül és megkezdődik a bioetanol gyártása, abban az esetben az ott keletkező melléktermék elősilóba történő beszállítása biztosított lesz. A gáz kinyerését eredményező erjedési folyamat a teljes időtartam alatt, gáztömör, zárt rendszerben folyik, a szaganyagok a szubsztrátumban maradnak.

4 A fermentorokban (3 db) az elősilóból beadagolt szubsztrátumból biogáz képződik, amely a fermentorok tetejében található gáztárolókban gyűlik össze. A metángáz tisztítása a fermentorokban biológiai úton, kénbaktériumok segítségével történik. A fermentorok befogadó képessége jelenleg maximum 1.500 m³. A gáztároló a tartófödémben kap helyet. A tartószerkezetben elhelyezett, felfúvódó, alacsony nyomású tároló gáztömören hegesztett műanyag fóliából készül. Tároló képessége kb. 600 m³. A tervezési nyomás 0,1 bar, a tényleges üzemi nyomás 7 mbar, és biztonsági szelepen keresztül összeköttetésben van a gázvezetékkel. A tárolónak gáztömörnek, nyomásállónak, UV és hőmérséklettűrőnek kell lennie. A biogáz víztelenítése a fermentorok után történik a biogáz hűtésével, hőcserélő és kondenzvíz-leválasztó berendezés segítségével. A víztelenítési lépés során keletkezett kondenzvíz a kondenzátum tárolóba kerül elvezetésre. A kierjedt zagy a fermentorokból szivattyú segítségével az utóérlelő tartályba (medencébe) kerül. Az utóérlelőből szivattyú segítségével jut a leerjedt biozagy a fázisbontó műtárgyra. A fázisbontóban kerül elválasztásra a zagy híg és szilárd komponensre, ezt követően a híg zagy zárt csővezetéken szivattyú segítségével hígzagy tározókba kerül, a szilárd zagy munkagép segítségével a komposztáló üzembe jut. A biogáz csővezetéken továbbításra kerül 1 db 750 kw elektromos teljesítményű gázmotorhoz. A motor szigetelt, szendvicspaneles konténerben került elhelyezésre. Előzetes kalkulációk szerint a keletkező biogázból, amelynek megközelítőleg 55%-a CH 4 évente kb. 5.094.375 kwh/év villamos energia és 7.787.795 kwh/év termikus energia nyerhető. Az évente kinyert elektromos energia a transzformátorházban lévő vezérlő- és szabályzóegységeken keresztül a közüzemi hálózatba táplálható. A rendszer biztosítja a fentieken túl a biogáz-kiserőmű saját (működtetéséhez szükséges) villamos energia szükségletének megtermelését is. Alapvetően a teljes biogáz gázmotorban kerül felhasználásra. A biogázt a fermentorokban tárolják, ahonnan közvetlenül a gázmotort látják el. A gázmotor leállásakor a kazán látja el a szükséges fűtési feladatokat, így a termelődő biogáz itt lesz felhasználva. A biogáz csak havária esetében lesz fáklyázva. A motor 160-190 C-os kipufogó gázai egy gyűjtőn át jutnak a hangtompítóval felszerelt kéménybe. A motor kén okozta korrózióját, idő előtti kopását, valamint a kenőanyagok korai elhasználódását megelőzendő, az üzemanyagként használt biogázt kénteleníteni kell. Ha a fermentor térben mérhető levegő savasság meghaladja a 12 térfogat %-ot, akkor kompresszorral, egy oldalcsatornából, levegőt juttatnak be. A levegőre érzékeny baktérium törzsek reagálnak az elemi kénnel, amely egy maradékanyagot képezve a szubsztrátum tetején marad. Az oldalcsatorna kompresszorát úgy méretezték, hogy minden a fermentorokban fellépő levegő igényt el tudjon látni. A biogáz-kiserőmű működési koncepciója egyszerű, és a kezelőszemélyzet számára igen biztonságos folyamatirányítást és felügyeletet, a vezérlés pedig teljesen automatikus üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzem vezérlő-rendszere minden fontos folyamatparamétert és üzemi állapotjelzőt mér és regisztrál. A folyamatokat a legmodernebb számítógépes technikával szemléltetik. A folyamatvezérlő rendszer segítségével valósítják meg a technológiai egységek paraméterezését, megteremtve az adott üzemállapotokhoz való optimális alkalmazkodás lehetőségét. A számítógépes folyamatirányítás rendkívül egyszerű, minthogy a rendszer a folyamatot részletes folyamatábraként ábrázolja.

5 A vezérlés távadó vészjelzőrendszerrel is el van látva. A zavarokra vonatkozó információkat telekommunikációs rendszerek továbbítják az üzemeltetésért felelős személynek. A biogáz előállítás szilárd zagyának komposztálása: A technológia során a szerves anyagok lebontását kizárólagosan az aerob fermentációval keletkező hő okozta dehidratáció okozza, mely a nap sugárzó energiájának segítségével valósul meg. A szerves anyag önfermentációjából előállított hő felhasználásával az eljárás időtartamának csökkentésével a napból származó plusz hő növekedésének hatására történik a szerves anyagok dehidratációja. A keletkezett szerves hulladékok, trágyák különböző szárazanyag tartalmúak és az induló optimális szárazanyag beállításával rövidíthető a fermentációs idő. Az alacsonyabb szárazanyag tartalmú trágyához, szennyvíz iszapokhoz jól adagolható és keverhető egyéb magasabb szárazanyag tartalmú termék (szerves anyag), ezáltal csökkenthető a fermentációs idő, a szerves anyag mennyiségétől függően javulhat a végtermék ásványi anyag aránya. A 24-28 napos fermentációs idő, az 50-70 C-os hő mellett olyan tökéletes lebomlás, égetés zajlik le a szerves anyagban, hogy a leghőtűrőbb fehérjék is átalakulnak. Ez biztonságot ad a húsliszt, üzemi termékek ilyen formában történő feldolgozásának és az átalakult szerves anyagoknak a növények számára fontos tápanyagok makro és mikro elemeknek a táplálék láncba való visszajuttatására. A meghatározott nedvességi, hőmérsékleti és oxigénkezelési állapotoknak kitett szerves mikro baktérium kolóniák spontán képződésének ad helyet. A termofil makrobaktériumok a szerves massza fokozatos hőmérséklet növekedését idézik elő, amely elérheti a 70 C-ot is. E helyzetet kihasználva a berendezés automatikusan végzi a medencében elhelyezett teljes szerves massza megmozgatását, gőzkibocsátást előidézve, és oxigént juttatva a termofil reagensek számára, melyek ily módon visszaállítják az időközben a fermentálandó anyag megforgatása által lecsökkentett hőmérsékletet. A medencékbe töltött szerves hulladékok betöltéstől számítva 2-3 napon belül megkezdik fermentációjukat, ami 2-4 héten belül lezajlik. A fermentáció első szakaszában az anaerob baktériumok elpusztulnak, és a későbbiekben, a fermentációban már nem vesznek részt. Így a fermentációs eljárás meggátolja a szerves anyag rothadását és a bűzkibocsátást. A technológia végén keletkezett komposzt teljesen szagtalan, kórokozó csíráktól és gyommagoktól mentes. Sajátos tulajdonsága, hogy teljesen problémamentesen tárolható, ömlesztve vagy zsákoltan a felhasználás pillanatáig tartható. A fermentálási eljárás kiküszöböli a rovarok és legyek inkubációját. 1.2 Ivóvíz és iparivíz termelés, felhasználás: A biogáz termelés során kizárólag szociális vízfelhasználás történik. A napi 0,2 m 3 mennyiségű szociális vizet a Zrt. tulajdonában lévő szomszédos tehenészeti telepről szerzik be (320 és 321 m-es kutak, vízjogi üzemeltetési engedély: Gerje/159). A fűtővíz rendszer egyszeri feltöltése a fagyásveszély miatt fagyálló folyadékkal történik (glikol), a kiserőmű fermentorainak megfelelő működéséhez szükséges vízmennyiséget a hígtrágya víztartalma biztosítja.

6 1.3 Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: A tevékenység végzése során kb. 0,2 m 3 /nap mennyiségű kommunális szennyvíz keletkezik, melyet egy 10 m 3 zárt, szigetelt aknában gyűjtenek, majd az abonyi települési szennyvíztisztító telepre szállítanak el. Az építmények felületére hulló, esetlegesen szennyeződő csapadékvizeket a termelési technológiára vezetik. A telepre hulló egyéb tiszta csapadékvizek jelentős része a zöldfelületeken fog elszikkadni. A gépjárművek takarítása engedéllyel rendelkező telephelyen történik. 1.4 Minden kapcsolódó létesítmény rövid leírása: - Erőmű és trafóház, gépészeti épület (148,18 m 2 alapterületű): 1 db 750 kw elektromos teljesítményű Caterpillar G 3512 LE típusú négyütemű, katalizátoros gázmotor. Itt történik az elektromos- és hőenergia előállítása. - Elősiló: A műtárgy két részből áll, egy elősilóból és egy gépházból. Az elősilóba kerülnek a fermentorokban felhasználni kívánt alapanyagok, szubsztrátumok. Az elősiló 10,5 m átmérőjű vasbeton műtárgy (600 m 3 ). A gépházban találhatóak az elősiló gépészeti berendezései (homogenizáló szivattyú és szubsztrátum továbbító szivattyúk). Az elősilóból külön-külön tölthetőek szubsztrátummal a fermentorok. - Fermentor tartályok: 3 db egyenként 1.500 m 3 tároló kapacitású fermentor. A fő- és utófermentorok anyaga monolitikus acélbeton. A fermentorok belső átmérője 16,00 méter, a belmagasság 11 méter. A két rétegű toronysilótetők gázfelfogóként is szolgálnak. A fermentorok maximális befogadóképesség 1.500 m³. Gáztároló kapacitás:kb. 600 m³. A fermentorokban a szubsztrátum mozgatását keverőberendezések és keringtető szivattyúk biztosítják. - Utóérlelő tartály: 690 m 3 hasznos térfogatú, 14 m átmérőjű és 4 m magasságú, a leerjedt biozagy ideiglenes tárolására szolgáló vasbeton műtárgy. A műtárgyba a fermentorokból jut a leerjedt biozagy. - Szeparátor: Az utóérlelő műtárgyban összegyűjtött leerjedt biozagy szeparálására szolgáló berendezés. A szeparálást követően a szilárd fázis pótkocsira, majd a szomszédos fermentáló csarnokba jut, ahol a tehenészeti telep almos trágyájával keverik össze. A híg fázis pedig 3 db tározó medencébe jut. - Híg fázis végtározók: 3 db egyenként 34 m átmérőjű és 6 m magas tartályok. A tartályok vasbeton alapon kerültek elhelyezésre. Így az egyes tározók befogadó képessége 5.444 m³. A tározókban 2-2 db homogenizáló szivattyú biztosítja a keverést. A tározók alkalmasak 6 havi biozagy tárolására. Továbbá rendelkezésre áll még 2 db 2.300 m 3 -es gumival bélelt vésztározó is a szomszédos tehenészeti telep végében, ahová a biozagy tengelyen szállítható. - A keletkező szilárd fázis megfelelő kapacitású komposztálóba, a kész komposzt tárolócsarnokba kerül. A kezelő/tároló létesítmény 6 havi szilárd fázis tárolására alkalmas. - Nyomvonalas létesítmények (földkábel): a termelt villamos energia teljes mennyiségét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. által üzemeltetett hálózatba fogják betáplálni. A villamos energia leágazási pontig történő elszállítása 407 m hosszúságú földkábelen történik. - További létesítmények, berendezések: Gázfáklya: FA-600 típusú, 600 m 3 /h biogáz teljesítményű, hőteljesítmény 3180 kw Melegvizes biogázkazán C24 H101 típusú, névleges hőteljesítmény 240 kw Vezérlő (szivattyúház)

7 1.5 Hulladékkezelés, gazdálkodás: A munkagépek mosása nem a telephelyen történik, így nem keletkezik olajos szennyvíz, ami a technológiába kerülhetne. A biogáz üzem telephelyén 1 db homlokrakodó gép üzemel. Csak a szállításra használt tartálykocsi belsejének mosásakor keletkező, nem olajos, technológiai víz kerülhet a hígzagy tározóba. A kommunális szennyvíz a befogadó nyilatkozat alapján az abonyi szennyvíztelepre kerül kiszállításra. A veszélyes hulladékokat a már meglévő műszaki épületben kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik, az adott veszélyes hulladék fizikai megjelenési formájának és kémiai tulajdonságainak megfelelő gyűjtőedényzet alkalmazásával. A hulladékokat szükség szerint szállítja el a Zrt.-vel kötött szerződés alapján, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet, a hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok által előírt Sz -kísérőjeggyel. 1.6 Energiagazdálkodás: A biogáz üzem alapvető célja a az alapanyagok energetikai célú felhasználása. Az alapanyagokból erjesztés (fermentáció) által biogáz keletkezik. A termelt biogázt kiserőműbe vezetik, ahol tüzelőanyagként szolgál az áram előállításnál. Az energetikai felhasználás előtt a nyers biogázt fizikai úton víztelenítik és biológiailag kéntelenítik. A gázmotor egy generátort hajt meg, ami villamos energiát termel. A távozó füstgáz és hűtővíz hőenergiáját hőcserélő alkalmazásával melegvíz előállításra használják fel. Az ingatlanon mezőgazdasági tevékenységből származó (tehenészeti telep hígtrágyája, bioetanol üzem szerves maradéka, sertés hígtrágya, tejsavó + szennyvíziszap, tejsavó, almos trágya, silókukorica, steril húspép) nem veszélyes hulladékból mezofil fermentációs technológiai eljárással működő, kb 750 kw elektromos teljesítményű biogáz kiserőmű létesül. A biogáz kiserőmű folyamatos üzemű, a szomszédos illetve ugyanazon az ingatlanon található a Zrt. tehenészeti telepe és a már üzemelő komposztáló üzemi csarnok. A felhasználni kívánt alapanyagok folyamatosan, megfelelő arányban adagolva, keverve az elősilóból jutnak a fermentorokba. A szarvasmarha hígtrágya a tehenészeti telepről jut földalatti vezetéken az elősiló vasbeton műtárgyába. A fermentorokban az elősilóból beadagolt szusztrátumból biogáz képződik, amely a fermentorok tetején található gáztárolókban gyűlik össze. A kierjedt zagy a fermentorokból szivattyú segítségével az utóérlelő tartályba, majd a fázisbontó műtárgyra kerül. A szeparált biozagy szilárd részét az ingatlanon lévő komposztáló üzembe juttatják, a hígfázist pedig a végtározó medencékbe, ahonnan termőföldre kerül majd kiöntözésre. A keletkező biogáz, melynek megközelítőleg 55 %-a metán teljes mennyisége a gázmotorban kerül felhasználásra. A beruházás keretében 1 db Caterpillar G 3512 LE típusú négyütemű, katalizátoros gázmotor került telepítésre. A gázmotor leállásakor a telepítendő kazán látja el a szükséges fűtési feladatokat, így a termelődő biogáz itt lesz felhasználva. A biogáz csak havária esetén lesz elfáklyázva. A termelt villamos energia saját felhasználáson felüli (önfogyasztás) mennyiségét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. üzemeltetésében lévő hálózatba fogják betáplálni.

8 A keletkező hőenergia kb. 1/3-át a fermentorok fűtésére, további 1/3-1/3 részét a tehenészeti telep fejőháza és szociális épülete, valamint a leendő bioetanol üzem műtárgyainak fűtéséhez használják. 1.7 Zaj- és rezgésvédelem A környezeti elemekre gyakorolt hatások: A létesítés hatása Az építési munkák végzése során jelentkezik zajterhelés (munkagépek, szállítás okozta környezeti hatások), de mivel ez a hatás átmeneti, csak az építkezés időszakára jellemző, valamint a beruházás lakott területtől távol létesül, nem tekinthetők jelentősnek. Az üzemelés várható hatása A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM. együttes rendelet 1. számú melléklete szerint az üzemelésből származó zaj határértéke az adott területen tarthatóak. A működéshez kapcsolódó forgalom növekedés zajterhelése nem jelentős. Létesítés feltételrendszere A környezetbe zajt kibocsátó létesítményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen a zajterhelés feleljen meg követelményértékeknek. Az új létesítés, valamint a meglévő zajforrások, technológiák együttes üzemelésre vonatkozó zajkibocsátása nem lépheti túl a jogszabályi, területi besorolásnak megfelelő határértékeket. Az építés során a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket be kell tartani. A kivitelezési tevékenységet zajtól védendő környezetben úgy kell végezni, hogy a keletkező környezetterhelés a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott határértéken belül maradjon. II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások: 2.1 A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] EWC kódszám éves mennyiség fáradt olaj 13 02 06* 2,4 t/év olajos rongy 15 02 02* 0,3 t/év olajszűrő 16 01 07* 0,2 t/év veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 15 01 10* 0,05 t/év 2.2 A tevékenység során keletkező termelési nem veszélyes hulladékok:

Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag 2.3 A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok: Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] 9 EWC kódszám 19 06 05 éves mennyiség 31 100 t/év 19 06 06 4 000 t/év EWC kódszám éves mennyiség kevert települési hulladék 20 03 01 0,5 t/év kommunális szennyvíz 20 03 04 400 m 3 /év 2.4 Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok: 2.4.1 Légszennyező pontforrások: Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok Tömegáram (kg/h) P1 gázmotor kéménye Kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok szilárd anyag (PM10) szén-hidrogének 0,40 1,13 0,87 0,07 0,52 P2 melegvizes biogázkazán kéménye Kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok szilárd anyag (PM10) 0,01 0,02 0.06 0 2.4.2. Diffúz források: A biogáz üzem, mint állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitású létesítmény a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdése szerint bejelentésre kötelezett diffúz forrásnak minősül. A telep helyhezkötött diffúz légszennyező forrásai: a. Szilárd alapanyag tárolók, szilárd alapanyag adagoló b. Hígtrágya fogadó tartály (fedővel ellátott) c. Biogáz üzem gázrendszere (fermentorok és légzőik, vezetékek, tartályok) d. Gázfáklya Mozgó légszennyező források: Az alapanyagok beszállítását, ill. a hulladékok kiszállítását végző különböző típusú közúti gépjárművek. Átlagos tehergépkocsi forgalom 10 db/nap.

10 Hatásterület Az elvégzett számítások szerint a biogázüzem meghatározó pontforrásának P1 gázmotor kémény hatásterülete NO2 légszennyezőanyag vonatkozásában a pontforrás köré írható 460 m sugarú kör. A gázfáklya és a melegvizes biogázkazán esetenként üzemel, működéskor hatástávolságuk 324 m (PM10 szennyezőanyag), illetve 63 m (NO2 szennyezőanyag). A biogáz üzem, mint diffúz forrás okozta bűzterhelés hatásterülete az érzékelési 1 SZE/m3 értéket figyelembe véve a telep, mint bűzforrás területétől számított 105 m. 2.5 Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A tevékenység során felhasznált alapanyagok, a keletkező kommunális szennyvíz, és a technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd, és folyékony fázis kezelése, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történő tárolása során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti szennyezőanyag (biofermentum, mely K1 és K2 besorolású szennyező anyagokat tartalmaz: nitrit, nitrát, ammónium, szulfát, foszfát, stb.) elhelyezése történik. A telephely szennyeződés érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint érzékeny. Az előzetes vizsgálat részeként 4 db ponton történt talaj és talajvíz mintavétel. A talaj vizsgálatok szerint 2 db ponton volt minimális határérték túllépés szelén esetében, míg talajvíznél több ponton nehézfémek (pl.: ólom, kobalt, molibdén, nikkel, szelén) tekintetében. Továbbá szintén túllépés mutatkozott egyes pontokon nitrit, szulfát, foszfát, nitrát és elektromos vezetőképesség kapcsán, melynek oka a telepen évtizedek oka folytatott állattartási tevékenység, valamint a környező mezőgazdasági földterületek művelése. Az eredmények tényfeltárás elrendelését nem indokolják. A szennyezőanyag elhelyezés talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából a telepen monitoring rendszer telepítése szükséges. III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedések: A telephelyen felhasznált víz mennyisége, a vízfogyasztás optimalizálása: A szomszédos tehenészeti telepről átvett vízmennyiség (0,2 m 3 /nap) mérésére külön vízóra felszerelésére került sor, amellyel a biogázüzem vízfogyasztása pontosan mérhető, dokumentálható. Az üzemnek technológiai vízigénye nincsen. A fűtőrendszer egyszeri feltöltése a fagyásveszély miatt fagyálló folyadékkal történik (glikol), a kiserőmű fermentorainak megfelelő működéséhez szükséges vízmennyiséget a hígtrágya víztartalma biztosítja. A szociális vízigény minimális, az üzemeltetők szükségleteinek kielégítésére szolgál.

11 A szennyvíz gyűjtése, kezelése: Az üzemben technológiai vízfelhasználás nincsen, így technológiai szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 10 m 3 -es zárt, szigetelt akna, melyből a szennyvizet az abonyi települési szennyvíztisztító telepre szállítják el. Az építmények felületére hulló esetlegesen szennyeződő csapadékvizek a termelési technológiába kerülnek elvezetésre, így azok külön gyűjtésére, kezelésére nincs szükség. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A folyékony alapanyagok tárolása a szomszédos tehenészeti telepen történik, majd onnan kerül átvezetésre csővezetéken keresztül a technológia elejére (elősiló). Ide kerülnek bevezetésre közvetlenül a más telephelyről érkező egyéb folyékony és szilárd alapanyagok is gépjárművel. Szilárd alapanyagok tárolása az üzem területén nem történik. A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz zárt, szigetelt aknába kerül bevezetésre. A technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd és folyékony fázisú fermentálási maradék tárolása megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történik, melyek 6 havi tárolást biztosítanak. A keletkező biofermentum szilárd részét szeparálás után a szilárd fázis tárolóba (nyitott szín) juttatják kézi erővel, míg a hígfázis csővezetéken a 3 db zagytárolóba kerül. A tetőfelületekre hulló un. tiszta esővíz összegyűjtése, tárolása és felhasználása, valamint az esetlegesen szennyeződő csapadékvizek elvezetése a már bemutatott módon valósul meg. A tevékenység során felhasznált alapanyagok, és a technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd és folyékony fázisú fermentálási maradék végleges hasznosítása során a felszín alatti víz, talaj és földtani közeg nem szennyeződik. A fermentálási maradékot gépjárművekkel juttatják ki a hasznosító területekre. A tevékenységből származható szennyeződések, esetleges szivárgások megfigyelésére, illetve nyomon követésére a telepen monitoring rendszer telepítése szükséges. A biozagy (híg fázis) kihelyezésére megvalósulási engedéllyel rendelkeznek a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól (száma: 222/10217/8- TO/2011). Az elhelyező terület Abony város közigazgatási területén, összesen 686 ha mezőgazdasági területen található (hrsz.: 0278/7, 0273/20, 0270/15, 0261/1, 0183/7, 0183/8, 0344/1, 0373/11, 0373/18, 0373/23, 0373/28, 0362/40, 0362/41, 0329/34 és 0329/35). A létesítményben alkalmazni kívánt levegővédelmi szempontból jelentős műszaki megoldások a következőek: Gázmotor kéménye hangtompítóval felszerelt Beruházó a gázmotort az alacsony légszennyezőanyag kibocsátás érdekében biogázszegény keverékkel, számítógépes vezérléssel (LEANOX) és füstgáztisztító katalizátorral üzemelteti. A háromutas katalizátor típusa: DCL MINE-X. A biogázt kéntelenítik (fermentorban levegő hozzáadásával) Egyszerű működési koncepció Biztonságos folyamatirányítás és felügyelet Teljesen automatikus üzemeltetés Szemléltetés a legmodernebb számítógépes technikával Optimális alkalmazkodás lehetősége Távadó vészjelző rendszer (telekommunikáció)

12 Előírások: 3.1 A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A Hgt-ben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerződéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell. Az engedélyes köteles a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során (hulladékok hasznosítása -nyersanyag kinyerése hulladékokból- 100 t/év felett) a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, és biztosítani, hogy a megbízott elérhető legyen a Felügyelőség munkatársai számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A hulladékkezelési engedély kérelem benyújtásának időpontjában Engedélyes rendelkezett megfelelő végzettségű környezetvédelmi megbízottal. A keletkező állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék és komposztált anyag termőföldön történő felhasználása (hasznosítása) a külön erre vonatkozó talajvédelmi terv (a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet) alapján, az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel történhet. IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 4.1 A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget. 4.2 A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet. 4.3 A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 4.4 Előírások: 1. Szaklaboratórium által készített emisszió mérési jegyzőkönyv benyújtásával igazolni kell, hogy a létesített légszennyező pontforrások P1 Gázmotor kéménye, P2 melegvizes biogázkazán kéménye szennyező anyag kibocsátása az előírt határértékeket nem éri el. 2. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 3. A mérés során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen.

13 4. A mérés során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 5. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges 6. Üzemeltetőnek a használatba vételi engedélyezési eljárás során vagy az üzembe helyezés előtt a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 22. és 25. -a alapján a létesített légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozóan engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre 7. Üzemeltető köteles a használatba vételi (üzembe helyezési) eljárás során az - R. 31. (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a létesített légszennyező pontforrásokról és a bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrásokról adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára az arra rendszeresített nyomtatványon (Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés). V. Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1 Határértékek Levegőtisztaság-védelmi határértékek: A tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére a létesítendő légszennyező pontforrásokra az alábbi technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg:

14 Kibocsátási határérték Forrás Szennyező anyag Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 ) P1 Gázmotor kéménye Szén-monoxid - 700 Nitrogén-oxidok megadva) (NO 2 -ben - 600 Összes szerves anyag C-ként (metán kivételével) Szilárd anyag Kén-oxidok (kén-dioxid és kéntrioxid) SO 2 -ként - 0 0,5-ig 0,5< 5,0 vagy ennél nagyobb 150 150 50 500 P2 Melegvizes biogázkazán kéménye szén-monoxid - nitrogén-oxidok (NO 2 -ben - kifejezve) kéndioxid és kén-trioxid (SO 2 -ben - kifejezve) szilárd anyag - 100 350 35 5 A P1 pontforrásra vonatkozóan a mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 5 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A P2 pontforrásra vonatkozóan a mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 11 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 5.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások 5.2.1 Vízvédelmi és Vízgazdálkodási szempontból: Az üzemeltetést, a felhagyást és a hozzájuk kapcsolódó anyagtárolást, raktározást csak oly módon szabad végezni, hogy felszíni víz, talaj és talajvíz ne szennyeződhessen. Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni felügyelőségnek. A tevékenység végzése nem okozhat a földtani közegben és felszín alatti vízben a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékeknél, illetve a kimutatott háttér koncentrációknál kedvezőtlenebb állapotot. A fermentálási maradék (szilárd fázis) mezőgazdasági elhelyezéséhez meg kell kérni a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság megvalósulási engedélyét 2012. június 30.-ig. A jelenlegi biofermentum szilárd fázis tárolójának kapacitásán túl a telephely egyéb részein szilárd fázis nem tárolható. Káresemény esetén az 5044-4/2011 iktatószámú határozattal elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni.

15 Az összegyűjtött szennyvíz csak hatóságilag kijelölt leürítő helyen helyezhető el (lehetőség szerint a legközelebbi szennyvíz tisztító telepen) befogadó nyilatkozat alapján, a szállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy/szervezet végezheti. Az üzem területén folytatott szennyező anyag elhelyezési tevékenység miatt monitoring rendszert kell telepíteni 2012. június 30.-ig. A monitoring kutak helyét hatóságunkkal egyeztetni szükséges. A monitoring kutak létesítése vízjogi engedély köteles. A vízjogi létesítési engedélyt a monitoring kutak kivitelezési munkálatainak megkezdése előtt kell beszerezni 2012. április 30-ig a felügyelőségtől a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított engedélyes tervdokumentáció benyújtásával. 5.2.2 Levegőtisztaság-védelem: A biogáz üzemben folytatott állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására szolgáló tevékenység, mint bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. A légszennyező források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ha az elérhető legjobb techika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. A diffúz légszennyező forrásokat (a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletek, technológiák anyag- és hulladéktárolás, valamint az egyéb levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületek) úgy kell kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A diffúz források működtetése, fenntartása során az üzemeltetőnek gondoskodni kell a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról. Az üzemeltetési utasítás és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Az előzőekben megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl.. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni. 5.2.3 Védelmi övezet megállapítása: A biogáz üzemben, azaz állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitású létesítményben folytatott tevékenység, mint bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység esetében védelmi övezetet kell kialakítania a bűzterhelőnek. A védelmi övezetet, a biogáz üzem, mint helyhez kötött diffúz légszennyező forrás körül a biogáz üzem határától számított 105 m távolságban állapítom meg.

16 A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma a következő: 0262/2 út 0263/37 szántó, erdő 0263/38 erdő 0236/39 erdő 0270/19 szántó, erdő, rét 0262/1 út 0261/1 szántó, erdő rét 0266 közút 0262/4 út A 0263/40, 0263/18, 0263/19, 0263/20, 0263/21, 0263/23, 0263/24, 0263/25, 0263/26 és 0263/27 hrsz-ú területek, melyek a Zrt. telephelyeihez tartoznak. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. 5.2.4 Hulladékgazdálkodás A biogáz-kiserőműben feldolgozandó sertés hígtrágya átmeneti tárolása zárt beton gyűjtőaknában, a silófajták gyűjtése szabadtéri betonsilókban történik. A szarvasmarha hígtrágya (csővezetéken), tejiszap, tejsavó, steril húspép és bioetanol üzem szerves maradéka (tengelyen történő) beérkezést követően közvetlenül az elősilóba kerül. A biogáz-kiserőmű technológiai részegységeinek, berendezéseinek üzemeltetése, karbantartása, normál üzemmenete során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a műszaki épületben kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen történik, azok gyűjtésére alkalmas gyűjtőeszközökben. A veszélyes hulladékok kezelésére, arra engedéllyel rendelkező szervezettel kötöttek szerződést. A hulladékszállításra használt tartálykocsi tartályának belső mosásából származó szennyezett víz a hígzagy tárolóba kerül. A kommunális hulladék várható keletkezési helye a műszaki épület. A keletkező kommunális hulladékot a közszolgáltató által biztosított eszközben gyűjtik össze és elszállításával a közszolgáltatót bízták meg. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 10 m 3 -es szennyvízgyűjtő akna, melyből a szennyvizet az abonyi szennyvíztisztító telepre szállítják. A technológia során keletkező hulladékokat/melléktermékeket, a 31.100 m 3 /év hígzagyot, tárolást (híg fázis végtározók) követően évente két alkalommal helyezik ki a Zrt. szántó területeire hasznosítási céllal. A 4.000 m 3 /év szilárd zagyot almos trágyával keverve komposztálják, majd szintén a Zrt. szántóföldjén használják fel a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítására.

17 5.2.5 Hulladékkezelés A biogáz-kiserőmű üzemeltetésére vonatkozó általános hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen folyó technológiai folyamatokat szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet meg kell ismertetni minden érintett dolgozóval. A biogáz-kiserőműben az állati eredetű hulladékok feldolgozása az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélyével végezhető, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.), valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt. 4-5. -ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM rendelet) tartalmazza. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékhasznosító és/vagy -ártalmatlanító szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött Sz kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie. A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Az engedély területi hatálya: Szállítással történő begyűjtés tekintetében a Közép- Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, hasznosítás szempontjából pedig a részben bérelt Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1, 0263/40 hrsz. alatti telephely. Hulladékfeldolgozás engedélyezett helye: Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., 0263/40 hrsz. (KTJ: 102129824) Az engedélyezett hulladékkezelési technológia: Az 1. számú táblázatban szereplő hulladékok begyűjtése és szállítása; A biogáz-kiserőműben szervesanyagok, biohulladékok anaerob, mezofil fermentációs kezelése, a keletkező biogázból villamos áram és hőenergia termelése, hasznosítása. (R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is).

18 A kezelésre átvehető hulladék megnevezése és mennyisége: 1. számú táblázat EWC azonosító száma Hulladék megnevezése [a 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] Mennyiség [tonna/év] Begyűjtés, hasznosítás Szállítás 02 01 03 közelebbről nem meghatározott hulladékok (silókukorica) 3 000 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony 11 000 hulladék (hígtrágya) (szarvasmarha hígtrágya) 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony 5 000 5 000 hulladék (hígtrágya) (sertés hígtrágya) 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony 1 500 hulladék (hígtrágya) (almostrágya) 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (steril húspép -2. és 3. osztályba sorolt állati hulladékok-) 8 000 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (vágóhídi hulladékok) 1 500 02 05 01 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (tejsavó) 7 000 2 000 02 05 02 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok (tejiszap) 2 000 2 000 02 07 02 szeszfőzés hulladéka (bioetanol üzem szerves maradéka) 1 500 Összesen maximum: 39 000 9 000 A feldolgozható hulladékok mennyisége összesen 39 000 tonna/év. A vágóhídi hulladékok (EWC 02 02 03; 1 500 tonna/év) beszállítása, külön erre vonatkozó engedély birtokában is csak a bioetanol üzem létesítéséig történhet azt követően ezt kiváltja a bioetanol üzem szerves maradéka (EWC 02 07 02). A hulladék fajtákra vonatkozó speciális előírások: Kizárólag az engedély 1. számú táblázatában felsorolt hulladékok begyűjtése, szállítása és hasznosítása végezhető. A hulladékok besorolása a hulladék termelőjének, tulajdonosának, feladójának kötelezettsége a KöM rendelet útmutatása alapján, a hulladék eredetének, a keletkezési tevékenységnek megfelelően, mely besorolást a begyűjtőnek a rakodás során a lehetőségekhez mérten ellenőriznie kell, illetve a dokumentálás során az átadónak, feladónak aláírással igazolnia. A kérelmezett tevékenység megvalósítására rendelkezésre álló főbb tárgyi feltételek: erőmű (1 db 750 kw elektromos teljesítményű gázmotor/generátor) és trafóház, gépészeti épület és földkábel, elősiló (600 m 3 ) és gépház, fermentorok (3 db egyenként 1.500 m 3 -es) és gáztárolók (3 db egyenként 600 m 3 -es), utóérlelő tartály (690 m 3 ), szeparátor

19 híg fázis végtározók (3 db egyenként 5.444 m 3 -es), bélelt híg fázis vésztározók (2 db egyenként 2.300 m 3 -es), szilárd fázis tároló, komposztáló, komposzttároló, tartálykocsi (20 m 3 ), híg fázis szántóföldi kihelyezéséhez injektáló berendezés (20 m 3 ); 200 m 2 betonozott terület a kezelni kívánt silókukorica hulladék bekeverés előtti gyűjtésére; telephelyen belüli szállításra, rakodásra alkalmas munkagép; hídmérleg. A tevékenységre vonatkozó előírások: Saját szállítási kapacitás hiánya esetén hulladékszállításra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetet kell igénybe venni vagy a hulladék termelője is beszállíthatja, ha annak szállítására a feltételek adottak (megfelelő gépjárművel, stb. rendelkezik). Engedélyes a szállításhoz köteles rendszeresíteni a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott okmányokat, és alkalmazni azokat a hulladékszállítás, -átvétel során. A hulladék átvételét/átadását igazoló bizonylatokat meg kell őrizni. A hulladékszállítás ideje alatt a szállítást végző a vonatkozó engedély(eke)t, az előírt irato(ka)t, a rendszeresített, kitöltött fuvarokmányokat, a szállítmányra vonatkozó bizonylatokat köteles magánál tartani, azokat az esetleges ellenőrzéskor fel kell mutatni. A létesítmény üzemeltetetését a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet (továbbiakaban: KvVM rendelet) 9. (1) bekezdésének megfelelő, az ott előírt tartalmú a Felügyelőség által jóváhagyott, az aktuális állapotnak megfelelő üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. A telephelyen a kezelni kívánt hulladékokból egyidejűleg almos trágyából 300 tonna és silókukoricából 3000 tonna mennyiség kerülhet maximálisan gyűjtésre, oly módon, hogy az egyidejűleg gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a kijelölt rakterület befogadó-képességét. Ennek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tárolás és a hulladékokkal végzett műveletek során biztosítható legyen az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönítése, az anyaghalmazoknak a rakodáshoz és szállíthatósághoz kapcsolódó megközelíthetősége. Hulladékot felhalmozni tilos, ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos kezelését biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék beszállítást/átvételt ütemezni. A tevékenység során keletkező elsődleges (pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékokat - jellemzőik alapján- fajtánként kell gyűjteni. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az arra kijelölt terület/eszközök befogadóképességét. A telephely, gyűjtőhelyek korlátozott tárolókapacitása okán folyamatosan gondoskodni kell a keletkező hulladékok kiszállíttatásáról, átadásáról. A tevékenység során képződő hulladékokat további kezelésre érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetnek kell átadni. A kezelők közül választható lehetőség estén a hasznosítót kell előnyben részesíteni az ártalmatlanítóval szemben.

20 A rendelkezésre álló biztosítás/biztosíték részletezése: Engedélyes az engedély kiadásakor a Hgt. 47. (1) bekezdése szerint előírt környezetvédelmi felelősségbiztosítással rendelkezik. 5.2.6 Zaj- és rezgésvédelem - A környezeti zajhatás megítélése és a zajvédelmi hatásterület meghatározása céljából zajvizsgálatot kell végezni. Határidő: Üzembe helyezéstől számított 90 nap. - Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10. (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. - A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a használatából származó környezetterhelés a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM. együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, zajtól védendő területi határértéken belül maradjon. - A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. - A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti jelentős mértékben a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét. 5.3 Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1 Légszennyező pontforrások: A létesítményben üzemelő bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások P1, P2 ezen határozatban megállapított szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni kell. A mérési jegyzőkönyvet a következők szerint, a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek: pontforrás gyakoriság első alkalommal P1 gázmotor kéménye évente 2013. március 31-ig P2 melegvizes biogázkazán kéménye 5 évente 2013. március 31-ig A szükséges mérési időtartam: b) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át;