ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Esztergom, MAGYAR SUZUKI Zrt. Előadó: Pintér Imre/ Melléklet: 1 db egységes környezethasználati engedélye Nagyné Bakonyi Ildikó H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú környezetvédelmi hatóság a MAGYAR SUZUKI Zrt. (2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52., Statisztikai számjel: ) részére, - egységes szerkezetbe foglalva a H /2004-I. számú határozatban megadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyben foglaltakkal, valamint a H /2005. számú, levegővédelmi övezetet megállapító határozatban foglaltakkal - a székhelyével megegyező, Esztergom hrsz-ú telephelyén megvalósuló évi db személygépkocsi gyártására az alábbi feltételekkel: egységes környezethasználati engedélyt ad, II. Környezetvédelmi előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: 1.) Az autó-összeszerelő gyár közcsatornába kibocsátott szennyvizei szennyezettségének a következő határértékeknek kell megfelelniük: dikromátos oxigénfogyasztás, KOI k 1000 mg/l BOI 5 500mg/l szerves oldószer extrakt 50 mg/l Ásványi olajok 10mg/l ph 6,5-10,0 Ammónia-ammónium N 100 mg/l Összes szervetlen N 120mg/l összes N 150 mg/l Összes P 20mg/l összes só 2500mg/l összes vas 20mg/l 10' ülepedő anyag 150mg/l összes alumínium 3 mg/l Szulfát 400 mg/l

2 2 összes ólom 0,5 mg/l összes kadmium 0,2 mg/l összes króm 0,5 mg/l króm VI 0,1 mg/l összes réz 0,5 mg/l összes nikkel 0,5 mg/l összes cink 2 mg/l adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX) 1 mg/l illékony halogénezett szerves vegyületek (POX) 0,1 mg/l összes higany 0,05 mg/l 2.) A gyárból a Szentlélek-patakba kibocsátott csapadékvíz szennyezettségének a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie: KOI k 150mg/l szerves oldószer extrakt 10mg/l összes lebegő anyag 200 mg/l 3.) A közcsatornába kibocsátott összes szennyvíz, az előtisztított szennyvíz és a felszíni vízbe kibocsátott csapadékvíz szennyezettségét a fentiekben meghatározott szennyező komponensekre, önellenőrzés keretében önellenőrzési terv alapján, valamint a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. 4.) A talajvíz figyelő kutak környezetéből évente talajmintákat kell venni, és meg kell vizsgálni Cd, összes Cr, Cu, Ni, Pb, Sn, Zn, Hg tartalomra, valamint meg kell határozni a talajminták ásványolajtartalmát (TPH-GC). 5.) A gyár területén létesített monitoring-rendszerből talajvízmintákat kell venni, s azokat az alábbi komponensekre kell vizsgálni: ph, egyensúlyi ph, fajlagos elektromos vezető képesség, SZOE, összes oldott és lebegőanyag, KOIps, TPH, összes keménység, nitrát, nitrit, ammónium, Fe, Cu, Zn, Mn, Cd, Pb, Cr, Ni. A vizsgálatokat évente 4 alkalommal kell elvégezni, és az eredményeket évente a tárgyévet követő év január 31-ig meg kell küldeni a Felügyelőségnek. 6.) A mintavételeket és a vizsgálatokat is csak arra akkreditált szervezet végezheti a vonatkozó szabványok figyelembevételével. 7.) A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket a határozat elválaszthatatlan részét képező melléklete tartalmazza. 8.) Amennyiben a technológiában változás következik be, vagy más légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra, a változást a hatóság részére levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő lapon be kell jelenteni. Az üzemeltető a létesített légszennyező pontforrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon minden év március 31-ig légszennyezés mértéke éves jelentést tenni a hatóság számára. 9.) A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 10.) A T5 felületkezelési technológia azon forrásainál amelyeken az összes VOC kibocsátás karbonban (C) kifejezve a 10 kg/h átlagos értéket meghaladja folyamatos, automatikus mérőberendezéssel kell mérni a VOC véggáz kibocsátását. A folyamatos mérés adatainak ellenőrzése céljából ON-LINE adatszolgáltatást kell kiépíteni Felügyelőségünk felé. Ennek határideje december 31.

3 3 11.) Az 1 és 10 kg/h közötti karbonban (C) kifejezett, összes VOC véggáz kibocsátás esetén évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végrehajtani, amely során legalább 3 méréssorozatot kell végezni. 12.) Azokra a pontforrásokra amelyeknél folyamatos mérőrendszer van kiépítve, évi egyszeri ellenőrző mérést kell elvégeztetni. 13.) Kétévenlént kötelező a mérés a felületkezelési technológiák egyéb pontforrásainál. 14.) Ötévenként kötelező a mérés minden egyéb technológiánál. 15.) A mérési jegyzőkönyvet felügyelőségünk részére a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. 16.) A mérőhely kialakítására, a szükséges mérési időtartamra vonatkozó követelményekre, a mérési módszerekre, a mérőszervezetre illetve mérőműszerekre, valamint a mérési eredmények értékelésére és az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani 17.) A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladék csak 1 évig gyűjthető. 18.) A hulladékgazdálkodás általános szabályai szerint törekedni kell a minél nagyobb arányú hulladékhasznosításra, illetve tilos a hulladékot elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni. 19.) A keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell benyújtani a Felügyelőség felé. 20.) A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok, megelőzésével meg kell akadályozni, hogy hulladék kerüljön a környezetbe. A rendkívüli esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot, önállóan meg kell kezdeni a kárenyhítő intézkedések végrehajtását. A rendkívüli eseményeket dokumentálni kell. 21.) A létesítmény üzemelése során az Zrt. folyamatosan gondoskodni köteles az alábbi zajkibocsátási határértékek megtartásáról: a gyár északi, keleti, déli, nyugati telekhatárain nappal, éjjel ( óráig ) L KH = 70 db III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések: 1) A technológiák szakszerű üzemeltetésével biztosítani kell a mellékletben megállapított kibocsátási határértékek betartását, a biztonságos üzemeltetéssel pedig meg kell akadályozni a környezeti levegő indokolatlan terhelését. 2) A festéshez, felhasznált szerves anyagok mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. 3) A legnagyobb mennyiségben, a présüzemben keletkező acéllemez hulladék esetén törekedni kell a préselési maradékok kisebb alkatrészek préselésével minél nagyobb arányú hasznosítására. 4) A megfelelő típusú és mennyiségű koaguláló és flokuláló szer kiválasztásával az iszapleválasztás és víztelenítés technológiáját minél hatékonyabbá kell tenni. 5) A festőüzemben, a tisztításra, átmosásra használt oldószerek esetén törekedni kell a minél nagyobb arányú oldószer-visszanyerésre, regenerálásra. 6) A csomagolási és kommunális hulladékok esetén törekedni kell a minél nagyobb arányú és minőségű (tisztaságú) szelektálásra.

4 4 IV. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a MAGYAR SUZUKI Zrt. részére a székhelyével azonos címen lévő személygépkocsi üzem festőüzeme légszennyező pontforrásainak kibocsátás szerint súlyozott középpontjától 500 méter sugarú védelmi övezetet állapít meg, az alábbi előírásokkal: - A védelmi övezetet a légszennyezőnek kell kialakítania. - A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. - A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. - Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. - Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. V. Esztergom Jegyzőjének előírása: A munkálatok megkezdése előtt érintettség esetén- a közterület-használati engedélyt és a közterület tulajdonosának a hozzájárulását meg kell kérnie. VI. A környezethasználó a tevékenység folytatása során minden év február 28-ig 200,000,-Ft összegű felügyeleti díjat köteles befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. VII. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak legkésőbb 5 évenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályosak. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a H /2008. számú határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be a környezetvédelmi hatósághoz. VIII. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó, Ft szolgáltatási díj megfizetését igazoló fellebbezésnek van helye.

5 5 INDOKOLÁS A Magyar Suzuki Zrt. (2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52.) a székhelyével megegyező telephelyen személygépkocsi-gyártási tevékenységet folytat. Az évi db gépkocsi gyártására a H /2004.I. számú határozatában adott egységes környezethasználati engedélyt. Ezt követően a Zrt. bejelentette, hogy kapacitását évi db-ra kívánja bővíteni. A bővítés mértéke meghaladja a 25%-ot, így 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (II. 14.) 65. és 142. pontja alapján hatásvizsgálat köteles, valamint a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 1. melléklet 2.6., valamint 12. pontja alapján egységes környezethasználati engedély-köteles. A felügyelőség a hatásvizsgálati eljárást H /2006 számú határozatában zárta le, illetve tette meg az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó előírásokat. A Zrt. ezt követően - a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III. fejezet 2.2 pontja szerinti 1,500,000 Ft-os szolgáltatási díj megfizetése mellett - benyújtotta az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, melyből a hatóság az alábbiakat állapította meg: A tervezett tevékenység az időközben hatályba lépett, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 2.6 pontja (Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m 3 -t), valamint 12. pontja (Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett) alapján egységes környezethasználati engedély-köteles. Az alkalmazott technológia és jellemző adatai: A Magyar Suzuki Zrt. személygépkocsik gyártását végzi, melynek során a személygépkocsik részeinek sajtolását, hegesztését, festését és összeszerelését végzik. A gyártási teljesítmény növelését egyrészt a már meglévő üzemcsarnokban lévő technológiák bővítésével, korszerűsítésével, valamint új bővítményben elhelyezendő technológiával és harmadik műszak bevezetésével kívánják elérni. Az új üzemrészek a már meglévő infrastruktúrához kapcsolódnak. A telephely üzemrészei: présüzem, hegesztő-, festő-, szerelő-, lökhárító üzem, szennyvíztisztító üzem és laboratórium, kiszolgáló tevékenység (energiaellátás, karbantartás). A présüzem feladata a személygépkocsi karosszéria elemeinek előállítása hidegsajtolással, hidegen hengerelt acéllemezből. A hegesztő üzem fő tevékenysége az un. fehér kocsiszekrény összeállítása kézi és robothegesztési eljárással. A kritikus illesztési helyeken szigetelés miatt - műgyanta alapú tömítőanyagok elhelyezése is itt történik. Festőüzemi technológiák: alkatrész előkészítés, zsírtalanítás, foszfátozás, ED festés (kataforetikus alapozás és beégetés), kőfelverődés elleni védelem (alvázvédelem), nedves és száraz csiszolás, fedőfestés (kézi és automata szórás, beégetés), lakkozás. Az összehegesztett nyers karosszéria előzsírtalanítás utáni alkalikus zsírtalanítása egy 130 m 3 - es kádban mártó eljárással történik, majd több öblítés után merítéses eljárással végzik a foszfátozást. A kádak fűtését villamos energiával oldják meg. A fém karosszéria korrózióállóságát az alapozó festés biztosítja, ami elektroforetikus merítő eljárással történik. A kataforetikus mártó kád térfogata 240 m 3. A fürdő hőntartásáról és homogenitásáról automatikus szabályozással gondoskodnak. A kádhoz csatlakozó ultrafiltrációs rendszer teszi lehetővé a szűrlet öblítésnél történő újra- felhasználását. Sótalanított vízben történő öblítések után, szikkasztás és lefúvatás következik, majd 180 ºC-on gáztüzelésű levegőkeringetéses kemencében végzik az alapozó festékréteg hőkezeléssel történő stabilizálását, megszilárdítását (beégetés).

6 6 Az alvázvédelem egy PVC alapú massza kézi szórással történő felhordásával történik egy állandó szellőzésű zárt kamrában. A kőfelverődés elleni védőbevonat (SGC) robot szórással kerül megvalósításra. A karosszériára felvitt PVC és SGC bevonat beégetése egy kétjáratú gázfűtéses, automatikus hőfok-szabályozású, forrólevegő cirkulációs kemencében megy végbe 160 ºC hőmérsékleten. Az alapozó réteg egyenetlenségeinek elfedésére egy töltőalapozó réteg szolgál. Felhordása előtt antisztatikus törlőgéppel portalanítják a munkadarabot, majd zárt festőkamrában elektrosztatikus automatikus és kézi szóró eszközökkel végzik el a festést. A felhordott festék un. High Solid (csökkentett oldószertartalmú festék). A közbenső beégetőben - ami egy gázüzemű kétpályás beégető kemence - történik a töltőalapozó réteg beégetése, megszilárdítása150 ºC-on. A töltőalapozó rétegre egy színes fedőréteg (BASECOAT) kerül, ami VOC mentes vízbázisú és egyben a karosszéria végleges színét is adja. A festékréteg felhordása a belső felületekre elektrosztatikus szórással, a külsőre elektrosztatikus festőrobotokkal történik. A bevonat időjárás-állóságát és mechanikai ellenállóságát egy átlátszó lakkréteg, ami szintén High Solid (csökkentett oldószertartalmú). A fedőfesték és a lakkréteg megszilárdítása 160 ºC- on beégető kemencében történik. A lökhárító üzemben műanyag alkatrészek lökhárítók, műszerfalak, belső kárpit - fröccsöntéssel történő gyártását végzik. A lökhárítók alapozó festése és a fedőréteg felhordása elektrosztatikus szórófestéssel történik. Ezt követően a termékek lakkozása, szikkasztás majd szárítás következik. Az elkészült gépkocsi elemekből és az egyéb alkatrészekből a szerelő üzemben történik a gépkocsik készre szerelése. A bővítés során a gépkocsik festésénél a fedőfesték réteget oldószeres festékek helyett vízbázisú festékek alkalmazásával alakítják ki. A vízbázisú festékek alkalmazása során keletkező szennyvizek minősége és mennyisége igényli azok fokozottabb ellenőrzését. A meglévő kémiai szennyvíztisztító mellé biológiai fokozat épül a változó mennyiség és szennyvíz minőség előtisztítására. A fejlesztés során telepítésre kerülő technológiai berendezések és bővítések: egy 5600 tonnás présgép, hegesztő robotok telepítése, amihez a hegesztőüzem területének növelése szükséges. A meglévő festőüzemben kettő helyett három festőfülke lesz, festő automaták helyett festőrobotokat kívánnak alkalmazni a mellészórások csökkentésére. Az oldószer anyagmérleg pontosabb meghatározásához 11 helyen folyamatosan mérik a VOC kibocsátást. Ezek a következők: P15, P16 közbenső- és fedőfesték szórófülke II. IV., P101 lökhárító alapozó festékszóró, P102 lökhárító festékellátó helyiség, P103 lökhárító fedőfesték szóró, P104 lökhárító lakkeverő fülke, P105 lökhárító lakk szóró fülke, P124 fedő- és lakk - szóró fülke elszívás I., P125 fedő- és lakk- szóró fülke elszívás II., P126 fedő és lakk szóró fülke elszívás III., P160 top coat fülke (base), P161 top coat fülke (clear) A tevékenységhez levegővédelmi értelemben 14 technológia (T) és 95 pontforrás (P) kapcsolódik. A technológiák a következők: T1 gőz- és melegvízellátás, T2 szükségáramforrás, T3 hegesztés, T4 foszfátozás, T5 gépjármű karosszéria festése, T9 benzinbetöltés, T10 gépjármű összeszerelés, T11 laboratórium, T12 konyha hőtermelés, T13 szerviz, T14 logisztikai központ hőtermelés, T15 Kaizen festő, T16 jig tisztító, T17 szórás, csiszolás, polírozás. A pontforrásokat a határozat melléklete tartalmazza. A tevékenység környezeti hatásairól a következőket állapította meg a hatóság: Vízellátás: - Ivóvíz felhasználás: a városi ivóvízhálózatról 98 m 3 /d, m 3 /év mennyiségben kommunális, szociális célokra, kompresszor hűtővízpótlásra, zöld területek locsolására. A bővítéssel az ivóvízhasználat m 3 /d értékre nő.

7 7 - Ipari víz felhasználás: 2 db saját kútból, 706 m 3 /d, m 3 /év mennyiségben technológiai víz biztosítására. A technológiai víz előkészítésére 540 m 3 -es nyersvíz és tűzivíz medence, homokágyas és aktívszén-ágyas szűrők, fordított ozmózis elvén működő RO berendezés és egy 600 m 3 -es technológiai víz medence áll rendelkezésre, utóbbiból történik a technológiai vízszolgáltatás az üzemek felé, valamint hűtővíznek és egy második RO berendezés felé kazántápvíz céljára. A bővítéssel a technológiai vízhasználat 1250 m 3 /d értékre nő. Vízveszteségek: párolgási és locsolási veszteség 30 % felett. Szennyvíz és használtvíz elvezetés és kibocsátás: Előtisztítást igénylő tömény és híg ipari szennyvizek keletkeznek a lúgos zsírtalanítás, a foszfátozás, az elektroforetikus alapozó festés és az egyéb festési eljárások technológiai folyamataiból, ioncserélő regenerálásából és az üzemek padlótakarításából. Az ipari szennyvíz előtisztítóból kibocsátott előtisztított szennyvíz mennyisége 400 m 3 /d, m 3 /év. A kommunális, szociális és nem technológiai célú egyéb vízfelhasználásból származó szennyvíz, a hűtőtornyokból származó hűtővíz, valamint a fordított ozmózisos vízelőkészítés részben szociális célra is felhasznált hulladékvize előtisztítás nélkül, illetőleg a konyhai szennyvíz zsírfogón keresztül vezetve kerül kibocsátásra együttesen 156 m 3 /d, m 3 /év mennyiségben. Ez az érték a m 3 /d értékek közé emelkedik a bővítéssel. A gyárból kibocsátott szennyvizek a városi közcsatornába és annak közvetítésével az Esztergomi városi szennyvíztisztító telepre kerülnek elvezetésre, összesen 556 m 3 /d, m 3 /év mennyiségben. A bővítés után 1250 ipari és m 3 /d kommunális szennyvízzel lehet számolni. Az ipari szennyvíz előtisztító rendszer műtárgyai és berendezései a következők: - 8 db szennyvízfogadó medence, egyenként m 3 közötti, összesen 1540 m 3 térfogattal, közülük háromba tömény szennyvizek érkeznek, melyek a velük azonos fajtájú öblítővizeket tartalmazó medencékben kerülnek továbbításra, - I. jelű szennyvízkezelő sor: festékes és zsírtalanításból származó (olajos) szennyvizek kezelésére, a festék és olaj-zsír szennyező anyagok leválasztására 3 db sorba kapcsolt, keverős, kénsav, nátriumhidroxid, vasszulfát, mésztej és polimer adagolással ellátott reaktor és egy flotációs ülepítő szolgál koaguláció, ph beállítás, pelyhesítés, flotálás és ülepítés révén, - II. jelű szennyvízkezelő sor: fémion tartalmú, foszfátozásból és ioncserélő regenerálásból származó szennyvizek kezelésére, a fémionok leválasztására 3 db sorba kapcsolt, keverős, mésztej, kénsav, vasszulfát és polimer adagolással ellátott reaktor és egy ülepítő szolgál ph beállítás, fémion kicsapatás, pelyhesítés, ülepítés révén, - a szennyvíz feladása mindegyik kezelősorra 1-1 indukciós mennyiségmérőn keresztül, a vegyszeradagolások beállítása napi előzetes laborvizsgálat alapján történik, a két kezelősorról távozó szennyvíz folyamatos ph és zavarosságmérőn berendezéssel ellátott ellenőrző ponton át jut a biológiai szennyvíz-előtisztítóba, - iszapkezelés: a két kezelősorról származó iszapot két tartályban gyűjtik, dekantálják, kamrás szűrőprésen víztelenítik, szárítóberendezésben szárítják, és konténerbe juttatják. Biológiai szennyvíz-előtisztító: Az új festőüzem vízbázisú festék-alkalmazása miatt a technológiai szennyvíz szervesanyagtartalma megnövekedett, így a meglévő fiziko-kémiai előkezelési technológia után biofilmes tisztítási rendszerű, és oldott levegős fázisszétválasztású és iszapfázis-sűrítő technológia kerül alkalmazásra /UTB-Kaldnes/, új gépházban. Részei: 400 m 3 -es kiegyenlítő medence átemelő aknával, csőkeverő (csőflokkulátor), 300 m 3 - es vésztározó medence, Kaldnes I. és II. sorbakapcsolt lebegőágyas műanyag-hordozós biofilmes levegőztető medencék, oldott levegős PE adagolásos flotáló 3+1 fúvóval,

8 8 mosóvíztartály, iszaptároló tartály, iszapvíztelenítés présszalagszűrővel, csurgalékvíz-átemelő, vegyszeradagoló rendszerek. Csapadékvíz elvezetés: A régi és az új gyárterületen keletkező csapadékvize a beépített tisztítóműtárgyakon átvezetve az I. számú, 6909 m 3 -es térfogatú tározóárokba kerülnek összegyűjtésre. A gépkocsi tárolótérről, a tesztpályáról és a kamionrakodóról a csapadékvizeket részben tisztítóműtárgyon keresztül az I. számú, 6909 m 3 térfogatú tározóárokba, részben pedig tisztítás nélkül, árokrendszeren összegyűjtve, gravitációs úton a II. számú 2188 m 3 térfogató tározóárokba vezetik Az összegyűlt csapadékvizek 2 db bevezetési ponton kerülnek a Szentlélek-patakba. Monitoring-rendszer: A Zrt. a telephelyén 12 kútból álló (S-2 S-4, S-7 S-8, S-11 S-17) talajvízfigyelő rendszert üzemeltet. A vízmintavételeket negyedéves gyakorisággal végzik, azt megelőzően meghatározzák a nyugalmi talajvízszinteket is. A ZRt. évi egy alkalommal talajvizsgálatokat végeztet. A talajmintavételt a potenciális szennyezőforrások, így a figyelőkutak környezetében végzik, általában 2 méteres mélységben, igazodva a potenciális szennyezőforrások mélységéhez. A levegőtisztaság-védelem szempontjából az alábbi megállapításokat tette a hatóság: Esztergom város területe a 3. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A Zrt. Telephelyén 14 technológia és 95 pontforrás kapcsolódik a gépjármű gyártáshoz. A kibocsátott légszennyező anyagok legnagyobb része illékony szerves vegyületek (VOC), füstgázok, és szilárd anyag. A légszennyező forrásokra általános, eljárás-specifikus, tüzeléstechnológiai és VOC kibocsátási határértékeket állapítottunk meg. A kibocsátási határértékeket az üzem tudja tartani. Levegővédelmi szempontból a gépjármű karosszériafestésből adódó terhelés csökkentése a fő feladat. Ennek egyik módjaként az üzem vízbázisú festékek használatát vezette be. A vízbázisú festékek oldószertartalma kisebb, használatával a fajlagos illékony szerves VOC kibocsátás jelentős csökkenést eredményez. Egyéb kibocsátást csökkentő technológiai megoldás utóégető - alkalmazásával, tovább csökkent a levegőterhelés. A VOC kibocsátások ellenőrzésére az üzemben 11 helyen folyamatos mérőrendszer van kiépítve. Festőrobotok alkalmazásával jelentősen csökken a mellészórás, így a szilárd kibocsátás is, valamint jelentős a festék megtakarítás és ez által VOC kibocsátás csökkenés érhető el. A felhasznált oldószermennyiségnek kevesebb, mint. 10 %-a kerül diffúz terhelésként a levegőbe. Oldószermérleg-tervezet: Jelölés Megnevezés évi terv (kg) B1 Bevitt oldószer K1 Pontforrások kibocsátása K2 Vízbe bocsátott K3 Termékben visszamaradt 0 K4 Diffúz módon távozó K5 Égéssel lebontott K6 Hulladékban lévő K7 Értékesített oldószer, termék 0 K8 Visszanyert, de nem visszaforgatott ,35 Fényezett/fényezendő m 2 /év Teljes VOC kibocsátás 42,7 g/m 2

9 9 A felügyelőség a H /2005. számú határozatában 500 m-es védelmi övezetet állapított meg, melynek növelése a nem indokolt. A közlekedésből eredő emisszió növekedése kis mértékben várható. A tevékenységből eredő környezetterhelésnek országhatáron átterjedő hatása nincs. A tevékenység gyakorlása során várható hulladék-kibocsátások: A db/év kapacitás mellett a veszélyes és nem veszélyes hulladékok körében a korábbiakhoz képest minőségi változás nem következik be, a technológiák jellege változatlan marad, új veszélyes hulladékfajta nem várható. Az összes kibocsátás veszélyes hulladékra vonatkozóan az alábbiak szerint alakul: Termelési terv (db) Veszélyes hulladék mennyisége (tonna/év) A nem veszélyes hulladékok mennyisége tonna/év fölé emelkedik, melynek fő tömegét %-át továbbra is a présüzemben keletkező technológiai acéllemez hulladék képezi. Új minőségű hulladék csak a szennyvíztisztító biológiai bővítése során képződik, nevezetesen EWC kódszámú, ipari szennyvíz biológiai kezelésből származó iszapok, melyek különböznek a től megnevezésű, nem veszélyes hulladéktól. A hulladék-kibocsátás éves várható mennyisége 750 tonna, 25%-os szárazanyag-tartalommal. A dolgozók létszáma a jelenlegi főről várhatóan 2400 főre emelkedik, így a települési szilárd hulladékok jelenlegi 4250 m 3 /év-es mennyisége 3570 m 3 -rel nő. A települési szilárd hulladékok kezelését közszolgáltatás keretében oldják meg. A fajtánként veszélyes és nem veszélyes hulladék-kibocsátások az alábbiak: Veszélyes hulladék-kibocsátások: Sor- Veszélyes hulladék megnevezése EWC Keletkezés Gyűjtő edényzet szám kódszám helye 1 Foszfátozásból származó iszapok * F 4 m 3 -es zárt fémkonténer 2. Fénycsövek és egyéb higanytartalmú * E fémhordó hulladékok 3. Ólomakkumulátorok * E speciális akkumulátortároló 4. Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem * P, E, L, Sz, E Fémhordó, 1 m 3 -es tartály tartalmazó motor-, hajtómű-és kenőolajok 5. Elhasznált viaszok és zsírok * F, SZ fémhordó 6. Veszélyes anyagokat tartalmazó * Sz fémhordó fagyálló folyadékok 7. Egyéb oldószerek és oldószer * F,L fémhordó keverékek 8. Szerves oldószereket, illetve más * F,L 4 m 3 -es zárt fémkonténer veszélyes anyagokat tartalmazó festék-vagy lakk-iszapok 9. Szerves oldószereket vagy más * F, L fémhordó veszélyes anyagokat tartalmazó festék-vagy lakk-iszapok 10. Szerves oldószereket, illetve más * H, F, SZ, fémhordó veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai

10 11. Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékét is 12. Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 13. egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 14. Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok 15. Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner 16. Veszélyes anyagokkal szennyezett adszorbensek, szűrőanyagok 17. Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * Szv 25 l-es műanyag kanna * Szv 4 m 3 -es zárt fémkonténer * Eü. Speciális műanyag doboz * P, F, L, E fémhordó * 23 m 3 -es fémkonténer, üzemekben elhelyezett 60, 120, 240 l-es gyűjtőedények 15020* P, H, F, L, Sz, E, Szv * P, H, F, L, Sz, E, Szv 23 m 3 -es fémkonténer, üzemekben elhelyezett 60, 120, 240 l-es gyűjtőedények 23 m 3 -es fémkonténer, üzemekben elhelyezett 60, 120, 240 l-es gyűjtőedények 18. Tartályfenék iszapok * K fémhordó 19. Salétromsav * P 25l-es műanyag kanna 20. Veszélyes anyagokat tartalmazó * K fémhordó festékek (Etanollal szennyezett fém toll) 21. Veszélyes anyagokat tartalmazó * K fémhordó kiselejtezett elektronikai berendezések Jelmagyarázat: P= Prés üzem, H= hegesztő üzem, F= festő üzem, L= lökhárító üzem, Sz = szerelő üzem E= energia ellátás, Eü= egészségügyi ellátás, Szv= szennyvíz üzem és labor Nem veszélyes hulladék kibocsátások: Sor- Veszélyes hulladék megnevezése EWC Gyűjtő edényzet szám kódszám 1. Fémek ( acéllemez ) m 3 -es konténer 2. vas és acél m 3 -es konténer, térbeton 3. Fémcsomagolási hulladék m 3 -es konténer, térbeton 4. Papír és karton csomagolási hulladék Szállításig, fedett helyen, majd bálázás 5. Facsomagolási hulladék m 3 -es konténer, 6. Műanyag csomagolási hulladék szállításig, fedett helyen, majd bálázás 7. Műanyagok fém, vagy papírdoboz 10. vörösréz, bronz, sárgaréz ( réz hulladék ) fémhordó 11. Vegyes csomagolási hulladék fémhordó 12. Selejt hulladék fémhordó 13. Ipari szennyvíz biológiai kezelésből származó konténer iszapok, melyek különböznek a től Az üzemekben a veszélyes hulladékokat fajtánként, a táblázatokban megjelölt gyűjtőedényekben gyűjtik, rendszeresen ürítik, majd a hulladékot a központi veszélyes hulladék gyűjtőhelyre szállítják. Az üzemi gyűjtőhely fedett, padozata szivárgóval, dréncsövekkel valamint figyelőaknával ellátott műszaki építmény. A központi gyűjtőhelyen a veszélyes

11 11 hulladékokat szelektíven mérlegelik, majd szállításra előkészítik. A festő-és lökhárítóüzemi lakk- és festékiszapot a leválasztó medencében koaguláló szerrel kicsapják a vízből, konténerbe helyezik, s közvetlenül a festő üzem területéről szállítják az átvevőhöz. A szennyvíztisztítás során képződő szennyvíziszapokat kamrás szűrőprésen víztelenítik, majd kondenzációs szárítóberendezéssel szárítják. A tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok fő tömegét a technológiai acéllemez hulladék adja. A hulladék a sajtolás munkafázisa után, a présgépekről közvetlenül a gépek alatt kiépíttet szállítópályára kerül, a szállítópálya a hulladékot az épület melletti fedett helyen tárolt konténerekbe juttatja, a konténereket megtelésük után mérlegelik, s kiszállítják a telephelyről. A papír, fólia csomagolási hulladékokat bálázzák, a többi nem hasznosítható frakciókat (pántszalag, buborékfólia) tömörítés után ipari hulladék feliratú konténerben gyűjtik, majd kiszállítják a telephelyről. A telephelyen a kommunális hulladékokat az üzeni pihenő helyiségekben elhelyezett 60, 120, 240, literes kommunális hulladék feliratú műanyag gyűjtőedényekben gyűjtik, a rendszeres elszállítás közszolgáltatóval történik. Zaj- és rezgésvédelem: A telephelyen folytatott üzemi tevékenység okozta zaj és rezgésterhelés nem haladja meg a területre megengedett határértékeket, az üzem környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A személyforgalom kizárólag közúton bonyolódik autóbuszokkal és személyautókkal, a közlekedés a Schweidel József utcán keresztül északi irányból történik. Az alapanyagok teljes egészében közúton érkeznek a gyártelek déli oldalával párhuzamos dorogi elkerülő úton. A késztermékek (személygépkocsik) közúton ( 2 / 3 -át) és vasúton ( 1 / 3 -át) távoznak a gyárból. A termelési hulladékot az ALCUFER Kft. szállítja el teherautókkal a Schweidel József utcán keresztül és vasúton, mely lakott terület nem érint. Természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a bővítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért, NATURA 2000 területet nem érint. A hatóság a dokumentációt az elérhető legjobb technikával összevetve az alábbiakat állapította meg: Levegő: A présüzemben a nehézfém bevonatú alapanyag felhasználás megszűnt. A maradékolaj mennyiségét csökkentik egy mobilszűrő berendezéssel, így lehetővé válik a leszűrt olaj újrafelhasználása és a friss olaj mennyiségének csökkentése. A króm tartalmú acél használata megszűnt és az elektróda használat is környezetbarát, Z elektródát alkalmaznak, ami réz-cirkónium ötvözet. A vízbázisú fedőfestékek oldószertartalma 50-60% helyett 10% alatti. A szerves anyag kibocsátás csökkentést regeneratív termikus oxidáló berendezések - 3 db - alkalmazásával oldják meg. A regeneratív termikus oxidáló (RTO) berendezésben az oldószerszennyezés több mint 90 %-át elégetik. A fejlesztés során összesen 11 folyamatos VOC mérőhelyet építettek ki, a levegőbe történő kibocsátások ellenőrzésére. A festőüzemi beégető kemencék füstgázainak hőjét egy hőcserélőn keresztül felhasználva a friss levegő előmelegítésére jelentős energia megtakarítás ér el Zrt. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák 3 db kazánnál is. A festőüzem festőfülkéiben történő mellészórásból eredő festékszemcsék leválasztása vízfüggönyön keresztül történik. A festékszemcsék a fülke alatti zárt koaguláló rendszerbe kerülnek, majd flokkulálás után felúszva a víz tetejére megtörténhet az iszapkiemelés. Ezután az iszap flotáló berendezésben történő koncentrálása, majd szűrőzsákokban vagy centrifugában

12 12 történő további víztelenítése révén érhető el, hogy az iszap magasabb szárazanyag tartalommal rendelkezzen. A festőüzemben, a rendszer tisztítására, átmosására használt oldószert, mely korábban veszélyes hulladékként ártalmatlanításra került, a gyártó cég visszaszállítja és feldolgozást követően visszaforgatja az új oldószerbe. A gyártás során képződő lemezhulladékok kb. 10%- át a hazai beszállító partnerek bevonásával kisebb alkatrészek előállítására használják fel, nagyobb hányadát külső vállalkozókon keresztül értékesítik. A gyáron belül nem hasznosítható fa, papír és műanyag hulladékok teljes részét értékesítik. Az irodákban keletkező kommunális hulladékból a PET palackokat és a papír hulladékot szelektíven gyűjtik. A keletkező szennyvizek előkezelés és tisztítása megfelel a BAT útmutatóban rögzítetteknek, az alkalmazott festőüzemi, alvázvédelmi, lökhárító-festési technológiák, az alkalmazásra kerülő KALDNES/UTB biológiai előtisztító technológia, valamint a monitoring rendszere az előzetes mérések alapján alkalmas és a legjobb elérhető technológiák közé tartozik. Ugyanez vonatkozik a fedőfesték rétegek esetében a szerves oldószer tartalmú festékek helyett a vízbázisú festékek alkalmazására, valamint a festékes szennyvizek tisztítására és visszaforgatására is. Alapozó festés során a kádhoz csatlakozó ultra-filtrációs rendszer teszi lehetővé a szürlet öblítésnél történő újrafelhasználását. A fedőfesték réteget oldószeres festékek helyett vízbázisú festékek alkalmazásával alakítják ki. A festőüzemben festő automaták helyett festőrobotokat alkalmaznak a mellészórások csökkentésére. A hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység csak egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg, ezért a hatóság a kérelem alapján a R szerint járt el. Az eljáró hatóság a R. 21. (2) bekezdés ba) pontja alapján Esztergom Önkormányzatának megküldte a kérelmet, valamint a R. szerinti hirdetményt, hogy azt 15 napig a helyben szokásos módon tegye közzé. Az érintett önkormányzat részéről észrevétel nem érkezett. Az eljáró hatóság megkereste a R. 20. (2) bekezdése alapján a hatáskörükben érintett szakhatóságokat, hogy nyilatkozzanak a kérelemmel kapcsolatban. Közülük - Esztergom Város Jegyzője mint helyi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint kiemelt építési hatóság a 3685/2008. számon, - az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete az 5065/2/2007. számon, - a Veszprémi Bányakapitányság mint geológiai hatóság a VBK/4786/2/2007. számon, - az Esztergomi Körzeti Földhivatal a 10210/2007. számon, - a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az /2007. számon adta meg hozzájárulását az engedély kiadásához. Esztergom Jegyzőjének előírását a határozat rendelkező része tartalmazza. A környezetvédelmi hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 70. -a, valamint a R. 20. (4) bekezdése alapján, a R. 5. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően adta ki az egységes környezethasználati engedélyt.

13 13 A rendelkező részbe foglalt előírásokat a hatóság az alábbi jogszabályokra alapozva fogalmazta meg: A T1, T12 és T14 technológia pontforrásain - P1, P60, P64, P65 - kibocsátott légszennyező anyagokra a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete alapján technológiai kibocsátási határértéket állapított meg a hatóság. /A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak./ A T4 foszfátozási technológia kürtőjén kimenő foszforsav jelenleg határértékkel nem szabályozott. A T9, T10, T11, T17 technológiák pontforrásain kibocsátott légszennyező anyagokra a mód. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. sz. melléklete szerint általános technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a hatóság. A T13 technológia pontforrásán P61 - a mód. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. sz. melléklet 52. pontja alapján eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértéket állapított meg a hatóság. A T3 technológia pontforrásain kibocsátott szilárd anyagra, nitrogén-oxidokra és szénmonoxidra a mód. 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. sz. melléklet 51. pontja alapján eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértéket állapítottunk meg. Az ezeken a forrásokon kibocsátott egyéb anyagokra a mód. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. sz. melléklete szerint általános technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a hatóság. A T2 technológia légszennyező anyagaira a mód. 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. sz. melléklet 7. pontja alapján eljárásspecifikus, valamint a rendelet 5.sz melléklet 2 pontja alapján általános technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a hatóság. A T5 gépjármű karosszéria festés pontforrásain kibocsátott légszennyező anyagokra - az éves oldószer felhasználást figyelembevéve (kb t/év) a mód. 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 2.2 számú melléklete alapján az illékony szénhidrogénekre (új személygépjárművek festése) teljes VOC kibocsátási határértéket állapít meg a Felügyelőség, ami 45 g/m 2, tehát kibocsátás/ felületre vonatkozik. A termékfelület meghatározására a 2.2 sz. melléklet tartalmaz előírást. A kibocsátott kén-oxidokra, a nitrogén-oxidokra és szén-monoxidra a mód. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. sz. melléklet. 2. pontja szerint általános technológiai kibocsátási határértékeket állapít meg a hatóság, a szilárd anyagkibocsátásra a fenti rendelet 6. melléklet 8. pontja szerint eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértéket állapít meg a hatóság. A T15 technológia P157 pontforrásán kimenő anyagokra a14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. sz. melléklet 8. pontja alapján eljárás-specifikus, valamint a rendelet 5.sz melléklet 3. pontja alapján általános technológiai kibocsátási határértékeket állapít meg a Felügyelőség. A T16 technológia pontforrásain kimenő anyagokra a14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. sz. melléklet 50. pontja alapján eljárásspecifikus, valamint a rendelet 5. sz melléklet 3. pontja alapján általános technológiai kibocsátási határértékeket állapít meg a hatóság. A mérési előírások és adatszolgáltatása módosított 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet és mellékletei -, valamint a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet előírásaiban foglaltakon alapszanak. Az egyéb adatszolgáltatásra, valamint a védelmi övezetre vonatkozó előírásokat a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet tartalmazza.

14 14 A Felügyelőség tájékoztatja az engedélyest, hogy a környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma, hasonló műszaki, illetve üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, az üzemeltető kérésére felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható. A légszennyező kérelme alapján, az alkalmazott technológiára, illetve a kisebb légszennyező anyag mennyiségre való hivatkozással, a környezetvédelmi hatóság a kétévenkénti és az ötévenkénti időszakos mérési kötelezettség alól legfeljebb kettő, illetve öt évre felmentést adhat. A hatóság a közcsatornába bocsátott előkezelt szennyvíz minőségét KOI k, BOI 5, szerves oldószer extrakt, ásványi olajok ph, ammónia-ammónium N, összes szervetlen N, összes N, összes P, összes só, összes vas, 10' ülepedő anyag, összes alumínium, szulfát, összes higany vonatkozásában a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére határozta meg. Az összes ólom, összes kadmium, összes króm, króm VI, összes réz, összes nikkel, összes cink, adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX), illékony halogénezett szerves vegyületek (POX) esetén a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének III. Rész 33. fejezet D. pontjának festés, lakkozás, fényezésre vonatkozó technológiai határértékek kerültek megállapításra. A kibocsátott csapadékvíz minősége a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 4. Általános védettségi kategóriák befogadói alapján került meghatározásra. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeleten alapul. A hulladékok besorolását a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet határozza meg. A zajkibocsátási határértékeket a 8/2002. (III. 22.) Köm-EüM sz. rendelet alapján állapította meg a hatóság. A védelmi övezetet a dokumentációban foglaltak alapján, a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdése szerinti hatáskörében, a H /2005. számú határozatban foglaltak szerint 500 méterben állapította meg a hatóság. A felügyeleti díj fizetésére vonatkozó rendelkezés a Kvt. 96/B. (1) és (4) bekezdésén alapul. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a hatóság a R. 20. (8) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. -a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét a évi CXL. törvény 98. -a alapján biztosította, a fellebbezés szolgáltatási díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. Győr, április 8. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes