1. BEVEZETİ 3 1.1 Iskolánk rövid története 4 1.2 Az eredményesség összetevıi 5 2. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN 6 3. A ZRÍNYI ILONA GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERVE 7 3.1 Küldetésnyilatkozat 7 3.2 Pedagógiánkat meghatározó fıbb értékeink 8 3.3 Helyi sajátosságok 8 3.4 Fontosabb pedagógiai alapelveink 8 3.5 Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek 9 4. A NEVELİ OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 9 4.1 Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése 10 4.2 Közösségi nevelés 13 4.3 Egyéni képességek fejlesztése 16 4.4 Egészséges és kulturált életmódra nevelés 20 5. A KÉPZÉS RENDJE 21 5.1 Általános képzési sajátosságok 21 5.2 Képzési specialitások 222 5.3 Tanulócsoportok 24 5.4. A tanulói jogviszony 25 5.5 A tanév 26 5.6 A tanulmányi idı lerövidítése 27 5.7 Tanulói jogviszony megszőnése 27 6. A TANULÓI JOGVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK 28 6.1 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 28 6.2 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység 29 6.3 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 30 6.4 Diákétkeztetés, büfé 31 6.5 A taneszközök kiválasztásának elvei 31 6.6 Pályaválasztási tanácsadás 32 7. A MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI JELLEMZİI 32 7.1 Az értékelés szintjei: 32 7.2 Az értékelést végzı csoportok 32 7.3 A tanulói teljesítmény értékelése 33 8. AZ ISKOLAI ÉLET MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK 34 8.1 Az iskola munkarendje 34 8.2 Hagyományaink 35 1
8.3 Értékelési hagyományok 39 9. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN 40 9.1 A diákönkormányzat 40 9.2 A Szülıi Szervezet 40 9.3 Az Iskolaszék 41 9.4 A család és az iskola kapcsolattartása 41 9.5 A tanulók és az iskola kapcsolattartása 42 10. MŐKÖDÉSI FELTÉTELEK 43 11. ZÁRÓDOKUMENTUMOK 43 11.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetıségei 43 11.2 Mellékelt dokumentumok 44 11.3 A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 44 2
1. Bevezetı "Te csak tanulj szorgalmasan, s rajta légy, hogy a dicsıség koronáját elnyerjed. És ne feledd: nincs a világon szebb és dicsıbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek - az nem nagy baj, de aki becsületét hagyta el, mindenét elvesztette.'' Zrínyi Ilona (1692) A fenti sorokat Zrínyi Ilona a magyar történelem kiemelkedı nıalakja írta önkéntes számőzetésbe vonulása elıtt fiának, II. Rákóczi Ferencnek. Egy rég letőnt kor értékrendjét tükrözi az idézet, mégis 300 év távlatából is olyan üzenetet hordoz, melyet büszkén vállalhat iskolánk. A gimnázium feladata az általános mőveltség megalapozása, mely a kifejezés klasszikus értelmében magában foglalja a szilárd erkölcsi értékrend kialakítását, a tudományok és mővészetek széles körő megismertetését, az egészséges életmód és harmonikus életvitel megvalósítására való felkészítést. A képességek és készségek fejlesztését, az aktív, gyakorlatban is alkalmazható alapos tudást kívánjuk elıtérbe helyezni, hogy diákjaink pályaválasztása és életpályája sikeres legyen. Nevelési és oktatási célkitőzéseink összefoglalása az itt következı pedagógiai program. Ebben iskolánk mőködésének legfontosabb jellemzıit foglaltuk össze úgy, hogy az méltó legyen névadónkhoz, az intézmény több mint másfél évszázados múltjához, és megfeleljen a felnövekvı ifjúság és a legkorszerőbb ismereteket megkövetelı társadalom igényeinek. 2009. augusztus 31. Kovácsné Szegedi Ildikó igazgató 3
1.1 Iskolánk rövid története Az intézmény története a XIX. századra, a reformkor idıszakára nyúlik vissza. Iskolánk jogelıdje 1846-ban, a vidék elsı leánynevelı intézeteként jött létre a miskolci polgárság kezdeményezésére. Vezetésével Karacs Terézt, a reformkor kiváló írónıjét bízták meg, aki a nınevelés kérdésével is foglalkozó írásai révén vált ismertté Európa szerte. 1859-ig ı irányította a Felsıfokú Leánytanodát. A tanintézmény nehéz körülményeit jól mutatja, hogy mőködését a Szinva patak partján egy magánházban kezdte meg, anyagi alapjait pedig a városi polgárok, így gróf Vay Ábrahám ötszáz forintos felajánlása és Karacs Teréz saját négyszáz forintos öröksége biztosította. 1859-ben a Tiszamelléki Református Egyházkerület vette tulajdonába az intézményt, igazgatásával Dóczy Gedeont bízták meg. Az elsı 13 évben 863 leány növendék tett vizsgát tanulmányai végeztével. 1866-ban az iskola a Palóczy utca 11-13. sz. házba költözött. 1859 és 1897 között az iskolát vezetı igazgatók közül Tóth Pál személye emelkedik ki, aki több, mint három évtizeden át fáradozott azon, hogy a négyosztályos Leánytanodából hatosztályos intézet legyen, mert ekkor ez volt a leányok számára szervezett legmagasabb fokú iskolafajta. Az iskola 1916-tól gimnáziumként mőködött és a legendás igazgató, Tóth Pál nevét viselte. Az 1948- as államosítást követıen az 1950-51-es tanévben új nevet kapott az intézmény, Állami Vámos Ilonka Leánygimnázium lett. 1953-ban a megszüntetett Lévay József Fiúgimnázium Kálvin János utca 2. sz. alatti épületébe költözött az iskola. 1957-tıl a tantestület akarata alapján Zrínyi Ilona nevét vette fel az intézmény, és az ı szellemi öröksége határozza meg a továbbiakban az iskola arculatát. 1961-ben a Magyar UNESCO Bizottság a vidéki iskolák közül elsıként választotta a Zrínyi Ilona Gimnáziumot az UNESCO asszociált iskolák sorába. Ez kiterjedt nemzetközi kulturális tájékozódást és kapcsolatokat hozott, hatása a nyelvoktatásban érzıdött legerısebben. 1964-ben kezdıdött meg a koedukált rendszerő gimnáziumi képzés. 1991-ben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alapján a Tiszáninneni Református Egyházkerület visszaigényelte a Kálvin János utcai épületet az újraindított Lévay József Gimnázium részére. A szülık és a tantestület egységes kiállása és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatása révén az iskola részére juttatott 390 millió forintos állami beruházással felújították a Nagyváthy János utca 5. szám alatti szecessziós ízléső iskolaépületet, melyet 1996-ban foglalhatott el az intézmény. 4
Az oktatás jelenlegi struktúrája az 1970-es évek elején kezdett kialakulni. 1971-ben a városban elsıként indult az általános iskolai nyelvi képzés folytatásaként a haladó angol nyelvi oktatás, amit széles nyelvi kínálat (német, francia, olasz latin, orosz) és a kezdık számára indított speciális tantervő idegen nyelvoktatás követett. Az 1999/2000. tanévben kezdıdtek meg az elıkészületek a két tannyelvő oktatás bevezetéséhez, melyet Miskolc város oktatási fejlesztési tervével összhangban a 2001/2002. tanévtıl indított iskolánk angol és francia célnyelven. A mővészeti oktatás 1972-ben kezdıdött meg a rajz tagozaton, ezt követte a szakosított tantervő ének zene oktatás (1976), melynek eredményeként a Zrínyi Leánykar nemzetközi hírnevet szerzett magának, és a dráma tagozat (1997), mely a régióban egyedülálló képzési formát kínál. A Közoktatási törvény értelmében iskolánk biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését, a vallások erkölcsi és mővelıdéstörténeti tartalmának tárgyszerő és elfogulatlan ismertetését. Világnézeti kérdésekben az oktatás semleges marad. 1.2 Az eredményesség összetevıi Iskolánk tanulói évtizedek óta egyenletesen kiváló tanulmányi teljesítményt nyújtanak, sikerrel szerepelnek az országos, helyi és regionális tanulmányi, sport és mővészeti versenyeken, eredményesen folytatják tanulmányaikat a különbözı felsıoktatási intézményekben. Pedagógiai sikereink egyik fı forrása az iskola nevelési hagyományaiban rejlik. A gyermekközpontú szemlélet kezdetektıl meghatározó iskolánk mőködésében. Ennek következetes érvényesítése az iskolai élet mindennapjaink szervezésében és a tanulmányi munka irányításában meghatározó szerepet játszik iskolánk ismertségének és népszerőségének kialakulásában. A tanulók számára olyan iskolai környezett igyekszünk teremteni, amely a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételére épül és együttmőködésen alapul. A szülıkkel kialakított jó kapcsolat fontos eleme a tanulók iskolai fejlıdésének, Az eredményes oktató-nevelı munka másik fontos biztosítéka a sokszínő oktatási kínálat, mely hagyományosan a mővészeti és idegen nyelvi területek mellett lehetıséget ad a tanulók humán és természettudományos érdeklıdésének fejlesztésére is. Külsı kapcsolataink, hazai és nemzetközi 5
partnereink révén számos iskolán kívüli program megvalósítására is lehetıségünk van. Oktatási kínálatunkat folyamatosan igyekszünk a helyi igényekhez, a társadalmi elvárásokhoz igazítani. Eredményeink harmadik legfontosabb tényezıje a nevelıtestület innovatív szemléletében rejlik. Számos oktatásfejlesztési projektet, európai uniós programot valósítottunk meg, melyeknek célja a hatékonyabb tanulásszervezés, tanórai differenciálás, kompetenciafejlesztés volt. Több kezdeményezésünk, mint pl. a Frankofónia ünnepe, idegen nyelvi dalverseny, tanulmányi versenyek, része lett Miskolc város és a régió kulturális életének, oktatásügyi kínálatának. 2. Az iskola legfontosabb adatai az Alapító Okirat alapján Az intézmény neve: Zrínyi Ilona Gimnázium Az intézmény székhelye: 3530 Miskolc, Nagyváthy János u. 5.sz. 46/344-908 Fax:46/344-908 www.zrinyi-misk.sulinet.hu e-mail: suli291@miskolc.sulinet.hu Az intézmény típusa: 4 és 5 évfolyamos gimnázium Az intézmény alapító szerve: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (mint jogutód) Az alapítás éve: 1846. Alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás - Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás - Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés és oktatás, ezen belül - öt és négy évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, amely a kilencedik évfolyamon kezdıdik és a tizenkettedik illetve tizenharmadik évfolyamon fejezıdik be - Angol-magyar kéttanítási nyelvő gimnáziumi nevelés és oktatás - Francia-magyar kéttanítási nyelvő gimnáziumi nevelés és oktatás - Nyelvi elıkészítı évfolyam mőködtetése (angol, német, olasz nyelven) - Emelt rajz és vizuális kultúra oktatása - Emelt szintő történelem oktatása - Drámatagozat - Hátrányos helyzető tanulók felkészítését segítı foglalkozás - Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás 6
- Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi nevelése, oktatása - Felkészítés a kétszintő érettségi vizsgára, valamint a felsıfokú továbbtanulásra, ill. munkába állásra - a tanuló érdeklıdése és igénye szerint nem kötelezı tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális ismeretek átadása céljából - Bejáró tanulók ellátása - Érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása - Város és községgazdálkodási szolgáltatás - Iskolai intézményi közétkeztetés - Munkahelyi vendéglátás - speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás, gyógytestnevelés Felvehetı maximális tanulólétszám: 714 fı Az intézmény gazdálkodási státusza: önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési intézmény Az iskola beiskolázási körzete: regionális Alaptevékenységet kiegészítı, végezhetı tevékenysége: - iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás - Tanfolyamok szervezése - Kulturális, egyéb szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok ellátása - helyiségek, eszközök bérbeadása A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Az 1.937/1 hrsz.-on 9.774 m2 területő ingatlanon lévı iskolaépület és tornaterem A vagyon felett rendelkezı: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése 3. A Zrínyi Ilona Gimnázium nevelési terve 3.1 Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerő és eredményesen mőködı középiskolája, mely fennállásának több mint másfél százada alatt mindig nagy hangsúlyt helyezett a humanista szellemő nevelésre és a szülıi házzal való együttmőködésre. 7
Célunk, hogy tanulóink, korszerő, alkalmazható tudást szerezzenek, széles látókörő, toleráns, nyitott, felelısségteljes, harmonikus, magabiztos emberekké váljanak, akik tudnak közösségben együttmőködni, magukévá teszik a demokratikus értékrendet. Feladatunk, hogy tanulóinkat felkészítsük a továbbtanulásra, megismertessük ıket a magyar és az egyetemes kultúra értékeivel, fejlesszük mindazokat a képességeiket és készségeiket, amelyekkel megállják helyüket a felnıtt társadalomban, hazánkban és a nagyvilágban egyaránt. Az intézményünkben folyó nevelı-oktató munka körülményeit úgy alakítjuk, hogy tanítványaink fejlıdéséhez a legmegfelelıbb feltételeket biztosítsuk. 3.2 Pedagógiánkat meghatározó fıbb értékeink 1. A humánus és demokratikus nevelés 2. Korszerő tudás, általános mőveltség, 3. Alkalmazható idegennyelv-tudás 4. Pozitív jövıkép és a reális önismeret 5. Kitartó munka, a szorgalom tisztelete, önfegyelem 6. Az egészséges életmód igénye, környezettudatos magatartás 7. Nyitott, kezdeményezı, toleráns és felelısségteljes magatartás 8. Lokálpatriotizmus, nemzeti azonosságtudat és európaiság összhangja 9. Más népek (nemzetiségek, közösségek) kultúrájának elfogadása 10. Élethosszig tartó tanulás elfogadása 3.3 Helyi sajátosságok A nyelvi, humán és természettudományos emelt szintő oktatás széles körő kínálata A két tanítási nyelvő oktatáson keresztül az angol és francia nyelvterületek kultúrájának és kulturális kölcsönhatásának érvényesülése A mővészeti tehetséggondozás kiemelt szerepe (rajz és vizuális kultúra, dráma) 3.4 Fontosabb pedagógiai alapelveink 3.4.1 Közösséghez tartozás A tanulók több, szőkebb és tágabb közösség tagjai. Nevelı-oktató munkánkban tanulóinkban a közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus, a hazaszeretet és az európaiság érzéseit kívánjuk erısíteni, építünk a család és a szőkebb diákközösségek együttmőködésére. 8
3.4.2 Bizalom Bizalommal és megértéssel fordulunk a tanulók felé, a személyiség tiszteletére neveljük ıket, ugyanakkor hasonló bizalmat várunk a nevelésben együttmőködı partnereinktıl. 3.4.3 Következetesség Munkánkat tervszerően és céltudatosan végezzük, igényes követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben. Lehetıséget nyújtunk arra is, hogy tanulóink kibontakoztassák önállóságukat, kezdeményezı képességüket, kreativitásukat. 3.4.4 Egyenrangúság Céljaink meghatározását, feladataink elvégzését a tanulóifjúság felelıs képviseletével, a szülık támogató együttmőködésével kívánjuk megvalósítani. 3.5 Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink tudása és képességei folyamatosan fejlıdnek az intézményünkben töltött idı alatt, adottságaiknak megfelelıen teljesítik a rájuk váró követelményeket, megfelelı felelısségtudattal viseltetnek önmaguk testi-lelki egészsége iránt, szeretnek iskolánkba járni és diákéveiket értékesnek tartják, nagyra becsülik és védik az épített és természeti környezet értékeit, megtalálják azt a tevékenységet és azt a közösséget, amiben fontosnak és sikeresnek érezhetik magukat, kellı önismerettel felmérik lehetıségeiket és korlátaikat, megtalálják sikeres továbbtanulásuk, pályakezdésük lehetıségeit, szőkebb és tágabb környezetük alkotó, együttmőködı tagjává válnak. 4. A nevelı oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Nevelı- oktató munkánk fı célkitőzése a tanulók személyiségének fejlesztése, az általános középfokú mőveltség kialakítása. Célunk, hogy saját sorsukat irányítani tudó, felelıs állampolgárok váljanak tanítványainkból, akik ismerik és szeretik lakóhelyüket, védik a család és a helyi társadalom alapvetı értékeit; ismerik és betartják a társadalmi élet lét erkölcsi szabályait, emberi normáit, és felkészültek a társadalmi rend és értékek továbbvitelére, fejlesztésére., meg tudnak felelni az európai uniós elvárásoknak 9
Tanulóink személyiségét a következı területeken kívánjuk fejleszteni: 4.1. Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése 4.2 Közösségi nevelés 4.3. Egészségnevelés, környezeti nevelés 4.4. Egyéni képességek fejlesztése 4.1 Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése 4.1.1. A tanulás iránti érdeklıdés fejlesztése Feladataink: A tantárgyakban rejlı lehetıségeket felhasználó, az érdeklıdés felkeltését, kielégítését szolgáló tevékenységek biztosítása. Képességeket, készségeket fejlesztı feladatok rendszeressé tétele a tanórai munkában A tanulás tanítása: az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása Eszközök, eljárások: Segítségnyújtás a hatékony és eredményes tanulási módszerek kiválasztásában, hogy tanulóink képessé váljanak az önálló tanulásra, a modern társadalomban nélkülözhetetlen önképzésre, az élethosszig tartó tanulásra. Korszerő ismeretszerzı és szemléltetı eszközök széles körő alkalmazása a tanórai munkában, változatos tevékenységi formák, kooperatív, interaktív pedagógiai módszerek alkalmazása. Kísérletezı, gyakorlati órák szervezése a tantárgy jellegétıl függıen. Terepgyakorlat, alkotótábor szervezése, külsı tapasztalatszerzés, partneriskolákkal diákcsere ösztönzése. 4.1.2 A tanulás értelmének megmutatása, tanulóink tapasztalják meg, hogy a tudás megszerzésének gyakorlati értéke van. Feladataink: A továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása a tanulókban. Konvertálható ismeretek nyújtása. Pályaorientáció, a pályaválasztási döntés elıkészítése, tájékoztatás a munkaerıpiac és a felsıoktatás helyzetérıl, kínálatáról. Eszközök, eljárások: Tanórákon célirányos felkészítés a kétszintő érettségi vizsgára Pályaválasztási tanácsadás. Pályaorientációs elıadások. 10
Kapcsolattartás felsıoktatási intézményekkel. 4.1.3 Az optimális teljesítményvágy kialakítása a tanulókban. Feladataink: A tanulóknak lehetıséget biztosítunk, hogy a bennük rejlı képességek, készségek kibontakozzanak; tehetségük, tudásuk, készségeik megnyilvánulhassanak és fejlıdjenek az iskolai munka során. A tanulói teljesítményeket reálisan, rendszeresen és következetesen értékeljük A tanulóknak visszajelzést adunk fejlıdésükrıl, tanulmányi elımenetelükrıl A tanulók sikereit elismerjük, jutalmazzuk, további eredmények elérésére biztatjuk ıket. A szorgalmas és kitartó, céltudatos munkát végzı tanulókat megbecsüljük, példaként állítjuk társaik elé. Eszközök, eljárások: Rendszeres szóbeli és írásbeli értékelés és tájékoztatás a tanuló teljesítményérıl. Iskolagyőlés keretében a kimagasló teljesítmények közzététele. Iskolai szintő rendezvények és versenyek szervezése. A tanulók ösztönzése városi, megyei, országos versenyeken, pályázatokon való részvételre Az évzárón és az iskolai diáknapok keretében a hagyományoknak megfelelıen elismerések, díjak átadása. 4.1.4 A hatékony tanulási stratégiák elsajátíttatása. Feladataink: A szaktárgyakhoz kötıdı hatékony tanulási módszerek átadása a tanítási órán. Különbözı tanulási technikák alkalmazása a tanítási órán, gyakorlás. Javuló tanulmányi eredmények elérése. Eszközök, eljárások: A motoros, vizuális és auditív tanulás és memória fejlesztése. Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a szükségletek és a lehetıségek figyelembe vételével. A tanulási szokások feltárása. Külsı szakmai segítık bevonása. Belsı tanári továbbképzések, munkaközösségi szintő helyzetelemzés és tapasztalatcsere. 4.1.5. A kreatív gondolkodás és a felfedezési vágy fejlesztése a tanulókban. Feladataink: A kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének a fejlesztése a tanórai munka során. 11
Az információk célirányos megszerzésére és helyes értelmezésére irányuló tevékenység elsajátíttatása. A kreativitás és az önálló kezdeményezés képességének kialakítása a tanulmányi munkában Az oktatást úgy szervezzük, hogy készség szintjérıl a gyakorlati alkalmazás szintjére emelkedjen a tanulók megszerzett tudása. Eszközök, eljárások: Készségfejlesztı feladatok a tanórán Tanórán kívüli tevékenységre ösztönzés (pl. versenyeztetés, pályázatírás, önálló alkotás stb.). 4.1.6. Olyan készségek fejlesztése a tanulókban, melyekkel képesek a problémák azonosítására, az alternatív megoldások fölismerésére. Feladataink: A különbözı képességek - elsısorban a rendszerezés, tapasztalás, kombináció, következtetés - fejlesztése, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás erısítésére, a mindennapokban történı felhasználására Többféle alternatív megoldás bemutatása egyetlen problémához, a tanulók segítése ezek önálló felfedezésében. A kockázatvállalás, értékelés, érvelés, kritikai gondolkodás erısítése Eszközök, eljárások: Az alapvetı tanulási - tanítási módok változatos használata (felfedezı tanulás, tapasztalati és értelmezı tanulás) Tanórán kívüli tevékenységi formák ösztönzése 4.1.7 Korszerő ismeretek, tanulási képesség átadása a felsıfokú továbbtanulás érdekében, a középfokú általános mőveltség elsajátítása. Feladataink: Alapos szaktárgyi, elméleti, gyakorlati ismeretek átadása, igényesség a tanterv összeállításában. A tanulók túlterhelésének elkerülése. Az általános mőveltség elemeinek (humán és természettudományos) érvényesítése a tananyag összeállításában. A speciális kompetenciák figyelembe vétele, differenciált követelményrendszer alkalmazása. Önismeretre, tudatos pályaválasztásra nevelés. Eszközök, eljárások A tantárgyi rendszer alakításában emelt szintő oktatást biztosítunk a speciális kompetenciák fejlesztésére, az alaposabb tudás elsajátítására 12
A tanulók kötelezı és szabadon választható óráit az elıírások és a lehetıségek összhangját megtartva korlátozzuk az optimális teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyi koncentrációs lehetıségek kihasználása. 4.1.8. Kulcskompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat tervezésében és szervezésében nagyobb hangsúlyt kapnak azok az ismeretek, melyek a mindennapi élethelyzetekhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítását támogatják. Ezek a kulcskompetenciák az Európai Unió oktatásfejlesztési koncepciójával 1 összhangban a következık: kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelven matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetenciák, kulturális kifejezıkészség. A helyi tantervben az egyes tantárgyak oktatási célkitőzései és fejlesztési követelményei tartalmazzák a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó iskolai feladatokat. 4.2 Közösségi nevelés 4.2.1 A közösséghez tartozás érzésének erısítése Feladataink: A hazaszeretet, nemzeti identitástudat érzésének erısítése, nemzeti értékeink szeretetére, ápolására nevelés. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, konfliktuskezelés, az együttmőködés képessége). Lokálpatriotizmusra nevelés, a szülıhelyhez való kötıdés erısítése, az értékek tiszteletére, megırzésére való nevelés. Lakóhelyünk tárgyi és szellemi emlékeinek feltárására, megırzésére ösztönözzük tanulóinkat Iskolai közösség szeretetére nevelés, hagyományok elfogadására, fenntartására, alakításár serkentjük a tanulókat. Eszközök, eljárások: 1 Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18th december 2006 on Key Competences for lifelong Learning (2006/962/EC) 13
A magyar történelem, Miskolc város és a lakóhely, valamint iskolánk történetének megismertetése. A lakóhely kulturális értékeinek, hagyományainak a megismertetése. Nemzeti ünnepeinken iskolai szintő megemlékezés ünnepélyes keretek között.. Az oktatási és tanulásszervezési eljárások kiválasztása során a tanulók aktív részvételére építünk. Az aktív állampolgári szerephez szükséges értékorientációk és beállítódások (pl. felelısség, autonóm cselekvés, megbízhatóság stb.) elsajátítására a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk. Tanulmányi kirándulásokon és szakórákon: (történelem, irodalom, mővészettörténet) a miskolci és megyei vonatkozású ismeretek hangsúlyozása. Valamennyi évfolyamon Miskolc város napjának megünneplése, részvétel a városi ünnepségeken. A kialakult iskolai- és diákhagyományok ápolása, ünnepi alkalmakkor egyenruha, iskolajelvény viselete. Az iskolai élet demokratikus rendjének erısítése. Iskolai és osztályprogramok szervezése: évenkénti osztálykirándulás, rendszeres osztályközösségépítı programok, iskolai versenyek, tanulmányi kirándulások 4.2.2 Az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerése, nemzetközi kapcsolatok ápolása Feladataink: Tanulóink váljanak nyitottá más népek kultúrájának megismerésére és elfogadására Ismerjék meg diákjaink az emberiség közös problémáit, az ezek kezelésére kialakult együttmőködéseket Olyan képességeket szerezzenek tanulóink, amelyekkel az Európai Unió országaiban is megállhatják helyüket Különös figyelmet fordítunk arra, hogy tanítványaink megismerkedjenek a Kárpát-medence népeinek, nemzetiségeinek, etnikumainak értékeivel, hagyományaival. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településünkön élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot az iskola helyi tantervébe tanmenetébe kell beilleszteni. Az ismeretanyag fıbb fejezetei: kulturális hagyományok, szokások, együttélési szabályok, történelmi vonatkozások, nyelv. A nyitottság, a szolidaritás és a tolerancia érzéseit erısítjük tanulóinkban Eszközök, eljárások: Európai uniós és unión kívüli közösségi kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok létrehozásának ösztönzése A helyi tantervek tananyagában szereplı megfelelı ismeretanyag átadása a tanulóknak, pozitív érzelmi nevelés 14
4.2.3 Információs és kommunikációs képességek fejlesztése Feladataink: Az anyanyelv szeretete, ápolása, a kommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése. Az idegen nyelvek magas szintő oktatása, a nemzetközi kommunikációra való képesség kialakítása. A könyvtárhasználat tanítása, beépítése a tanítás mindennapi gyakorlatába, hogy eredményesen segítse a tanulás folyamatát. Tanulóink ismerjék meg a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, sajátítsák el az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfeldolgozás technológiáját, az interneten keresés technikáját, alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége, ismerjék a könyvtári és elektronikus adatbázisok használatát A korszerő kommunikációs csatornák megismertetése olyan szinten, hogy minél több ismeret elsajátításában használni tudják a tanulók. Megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre Eszközök, eljárások: Széles nyelvi kínálat biztosítása, az elsı idegen nyelvet emelt szintő csoportban tanulják a tanulók. Igényes nyelvhasználat a tanítási órán. Az információkezelés és feldolgozás fázisainak és technikáinak megismertetése könyvtárhasználati és számítástechnika órákon, alkalmazásuk más tantárgyak oktatásában. A két tanítási nyelvő képzés során a valódi kétnyelvőséget megközelítı nyelvi készségek elsajátíttatása. A második idegen nyelv tanulásának segítése. Nyelv- és beszédmővelı versenyek szervezése iskolai szinten, bekapcsolódás a megyei és országos versenyek rendszerébe. 4.2.4 A problémamegoldó viselkedésmódok elsajátítása Feladataink: A szociális tanulás segítése osztályfınöki órán és az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tantárgy keretében. Több vélemény, elmélet bemutatása. A vitakultúra fejlesztése A társadalmi, közösségi problémák iránti érzékenység fejlesztése. Eszközök, eljárások: Elısegítjük az öntevékeny diákkörök szervezıdését. Diákönkormányzati fórumokat szervezünk. 15
A tanórai munkában a sokoldalúságra és az elfogulatlan ismeretközlésre törekszünk, nem befolyásolásra, hanem elfogadásra nevelünk. Kortársvezetı-képzés szervezése az osztálytitkárok, osztályképviselık számára 4.2.5 A tanulók felkészítése állampolgári jogainak és kötelességeinek gyakorlására, érdekérvényesítı képességeinek fejlesztésére, a demokratikus jogállam intézményeinek megismerésére Feladataink: A tanulói közösségek önszervezıdésének elısegítése, az együttmőködési képességek fejlesztése, a csoportokon belüli munkamegosztás kialakítása. A helyi tanterv aktualitásának megırzése. Osztály-diákbizottságok, szaktárgyi felelısi rendszer mőködtetése. Az érdekérvényesítés fórumainak megteremtése, a tanulói jogok és kötelezettségek megismertetése, a jóváhagyott lehetıségek hozzáférhetıségének biztosítása. Eszközök, eljárások: Az osztályfınöki órák tananyagának tematizálása A külsı partnerek bevonása a nevelı- oktató munkába. A média alkalmazása, felhasználása az állampolgári ismeretek oktatásában. Évente diákparlament szervezése. 4.3 Egyéni képességek fejlesztése Mivel iskolánk általánosan képzı gimnázium, elsıdleges célunk a továbbtanulásra való felkészítés, emellett az egyéni képességek sokoldalú kibontakoztatására is igyekszünk lehetıséget biztosítani. A gimnázium képzési rendje, emelt szintő csoportjai a tehetséges tanulók elırehaladását hivatottak biztosítani. Feladatunk a tanulási kudarccal küzdık felzárkóztatása és a pályaorientáció is. 4.3.1 A tehetség felismerése Feladataink: A felvételi eljárás keretében megbízható ismeretek szerzése a tanulók egyéni képességeirıl, tehetségérıl. A 9. évfolyamtól kezdıdıen mérések, órai megfigyelések a tanulók megismerése céljából. A tanulók korábbi teljesítményének, eredményeinek megismerése az osztályfınöki munka keretében. Eszközök, eljárások: Kérdıívek, interjúk, dokumentumok elemzése. 16
A speciális készség terén tehetségkutató programok, rendezvények szervezése, pályázatok meghirdetése (Ki mit tud?, szavalóverseny, iskolai, szaktárgyi tehetségkutató versenyek sportfelmérések, stb.). 4.3.2 Tehetségfejlesztés Feladataink: A közismereti tantárgyakból biztosítjuk tanulóink számára a kétszintő érettségire való felkészülést tagozatok, fakultációk és egyedi tantervő oktatás keretében, Nagy hangsúlyt kap iskolánkban a nyelvoktatás, szorgalmazzuk az emelt szintő nyelvi érettségi, illetve az akkreditált nyelvvizsgabizonyítvány megszerzését Az egyes tantárgyakban kiemelkedı teljesítményt nyújtó és/vagy a sport iránt érdeklıdı tanulóink számára biztosítjuk a versenyzés lehetıségét. Felkészítjük ıket a Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az OM által támogatott egyéb versenyeken való részvételre. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyőlés Tehetséggondozó bázisintézmény címet adományozott iskolánknak a történelem és honismeret tanítása terén végzett tevékenységünk elismeréseként. A bázisiskolai mőködés éves munkaterv alapján történik. Miskolc város közoktatási fejlesztési tervével összhangban iskolánkban megırizzük és továbbvisszük a mővészetek oktatásában elért több évtizedes hagyományainkat. Az ének-zene oktatásában segítjük a szakmai versenyeken való részvételt. A drámai ismeretek tantárgyi blokkban a 9-12. évfolyamig elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében dráma - és színháztörténeti ismeretek átadását, kommunikációs, zenei - és mozgáskészségek fejlesztését biztosítjuk. A rajz és vizuális kultúra oktatásában a képzımővészet minden ágával megismertetjük a tanulókat. Kiemelt feladatának tekinti iskolánk, hogy a képzı - és elıadómővészetek iránt fokozottan érdeklıdı tanulók számára tehetségük bemutatására iskolai, városi és országos szinten lehetıségeket biztosítsunk. Eszközök, eljárások A tanórán belül differenciált foglalkozás szervezése. Kiscsoportos oktatás biztosítása. A szakmai elırelépést segítı pályázatokra felhívjuk a tanulók figyelmét, segítjük részvételüket. Iskolai sportcsoportok szervezése. Évente bemutatkozási lehetıséget biztosítunk a mővészeti csoportok számára Mővészeti Napok keretében. Gyakorlati foglalkozások szervezése. Pl. kreatív gyakorlatok, képzımővészeti gyakorlatok, karének, kézmővesség stb. 17
Nemzetközi kapcsolatainkat felhasználjuk a tehetséggondozás céljaira is. 4.3.3 Önismeretre való nevelés, pályaorientáció. Feladataink A tanulók képesek legyenek teljesítményük reális megítélésére. Pályaválasztásuk megalapozott, eredményes legyen. Eszközök, eljárások: A tanulók teljesítményének rendszeres alapos értékelése, önismereti tesztek írása, elemzése. A pályaválasztás segítése, sokoldalú tájékoztatás. Együttmőködés a felsıfokú oktatási intézményekkel, a pedagógiai intézetekkel, szakmai szolgáltatókkal. 4.3.4 A tanulási hátrányok felismerése A helyi tanterv követelményeinek teljesítésében tapasztalt nehézségek kompenzálása, a hátrányok csökkentése és az esélyegyenlıség növelése érdekében a pedagógusok figyelemmel kísérik a tanulók egyéni teljesítményét, feltárják az esetleges lemaradások okait, segítik a tanulók egyenletes fejlıdését. Feladataink A tanulási hátrányok felmérése: A rendszeres tanórai tevékenység és a tanuló teljesítményének értékelése során tapasztalt nehézségek azonosítása. Ennek területei lehetnek: hiányos elızetes ismeretek, motiváció hiánya, fejletlen kognitív képesség, koncentráció alacsony szintje, nyelvi hátrányok, tanulás módszertani hiányosságok, érzékszervi és más fogyatékosság. A súlyosabb nehézségek feltárása érdekében kapcsolatot tartunk a szülıkkel és a szakmai szolgáltató szervezetek segítségét kérjük. A feltárt tanulási nehézségeket tanulócsoportonként dokumentáljuk. Eszközök, eljárások: Az osztályfınökök és a szaktanárok a kilencedik évfolyam tanulói körében a tanév elsı két hónapjában felmérik fenti hátrányokat, képességmérés, tesztek, interjú segítségével. A felmérés eredményét az osztályról készült portfolioban rögzítik, továbbítják az ifjúságvédelmi felelısnek. Valamennyi évfolyamon a szaktanárok figyelemmel kísérik az egyéni hátrányok alakulását, a változásokat a portfolioban rögzítik. Szakértıi, orvosi jellemzések, dokumentumok megismerése Információcsere az azonos tanulócsoportban és az azonos tantárgyat tanító tanárok körében. 18
4.3.5 A tanulási hátrányok enyhítése Feladataink A tanulókat segítjük abban, hogy egyéni képességeiknek megfelelıen folyamatosan fejlıdjenek. A szakmai szolgáltató szervezetek ajánlásait a tanulásirányítási folyamatban figyelembe vesszük. A tanulási hátránnyal küzdı tanuló fejlesztésében és értékelésében differenciált módszereket alkalmazunk. Eszközök, eljárások Differenciált módszerek alkalmazása a tanórán. Tantárgyi motiváció a tanuló együttmőködése érdekében. Szükség esetén egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások szervezése az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével. Pedagógus továbbképzés. Tanulócsoportok szervezésében figyelembe vesszük a tanulási hátrányokat. 4.3.6. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása ( Kt. (30.), Kt. (50.) 6.b ) A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegítheti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt történı - integrált - oktatásuk. Ezáltal intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthetı, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szerint biztosítjuk: A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelését, oktatását végzı pedagógus magas szintő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia), és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik (a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı módosulásait, (b) a Kt. (50.) 6.b pontja alapján gondoskodik a tanuló fejlesztésérıl, (c) egyéni fejlesztési terv alapján egyéni haladási ütemet biztosít, (d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, (e) alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez, együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 19
4.4 Egészséges és kulturált életmódra nevelés Célunk, hogy a felnövekvı generációnak belsı igényévé váljon az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás, és hogy tanulóink pozitív módon alakítsák a saját egészségükhöz és a természeti környezetéhez való viszonyukat. A sport emberformáló erejét, nélkülözhetetlen szerepét az egyéniség fejlıdésében az iskolai nevelés szerves részének tekintjük. Az oktatási tartalmak összeállításában és az iskolai élet szervezésében is minden támogatást megadunk a tanulók egészséges életvitelének kialakításához és a káros függıségek kialakulásának megelızéséhez ill, a függıség leküzdéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek az általánosan elismert viselkedési normákkal, szabályokkal, s azok spontán alkalmazása bizonyos helyzetekben és alkalmakkor természetes legyen számukra, jelenjen meg társas viselkedésükben, öltözködésükben, nyelvi kultúrájukban. Az intézmény részletes Egészség és környezeti nevelési programját a pedagógiai program melléklete tartalmazza. 4.4.1 Az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás igényének kialakítása. Feladataink: A mindennapos testedzés feltételeinek megteremtése. A tanulók erınlétének, állóképességének fejlesztése, a sportolás életszükségletté tétele. A sportolási lehetıségek körének szélesítése, a szabadidı sportok népszerősítése. Együttmőködés a családokkal, a városi sportiskolával, sportegyesületekkel. Eszközök, eljárások: Sportkörök mőködtetése, tömegsport foglalkozások az iskolában, természetjárás. Egészségnevelés a tanórán, az egészséges életmód kialakításához szükséges tudományos alapismeretek átadása, pl. a táplálkozás, káros szenvedélyek hatása stb. Iskolai rendezvények, sportversenyek szervezése, pl. sportnap; házibajnokságok, kirándulások, túrák. 4.4.2 Tanulóink egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, az egészség megırzésére neveljük diákjainkat Feladataink: Ösztönözzük ıket a tudatos, egészséges táplálkozásra, a helyes életvitelre, a személyi higiénia alapvetı elemeire. Rendszeres iskolaorvosi és fogorvosi szőrések végrehajtása. Eszközök, eljárások: 20
A megfelelı feltételek biztosítása a kulturált étkezéshez és tisztálkodáshoz. Az orvosi ellátás feltételeinek biztosítása, kapcsolattartás az iskolai fogorvossal. Az osztályfınöki órákon egészségügyi tájékoztató elıadások, együttmőködés az egészségügyi szervekkel, hatóságokkal. 4.4.3 Diákjaink sajátítsák el és alkalmazzák a kulturált viselkedési formákat kisebb közösségeken belül és nyilvános alkalmakkor egyaránt. Feladataink: A tanulók magatartásának rendszeres értékelése, kapcsolattartás a szülıkkel. A feltételek biztosítása, hogy a tanulók gyakorolhassák a különbözı viselkedési formákat. Az iskolai rend és tisztaság fenntartása, a kellemes környezet biztosítása. Eszközök, eljárások : Egyéni példamutatás Koncert és színházlátogatás, rendezvények, elıadások látogatása Múzeumok látogatása, kiállítások szervezés Rendszeres tanári ügyelet biztosítása az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken. 5. A képzés rendje 5.1 Általános képzési sajátosságok A gimnáziumi képzés során elsıdleges célunk a felsıfokú továbbtanulás elısegítése, az alapvetı kompetenciák fejlesztése, az általános mőveltség kialakítása. Intézményünkben az alábbi képzési formákban biztosítjuk a gimnáziumi nevelés és oktatás feladatrendszerének megvalósítását: Négy évfolyamos gimnáziumi oktatás Öt évfolyamos két tanítási nyelvő oktatás egy nyelvi elıkészítı évvel angol és francia célnyelven Nyelvi elıkészítı év (angol, német vagy olasz nyelven) A gimnáziumi nevelés-oktatás szakasza a 9. évfolyamon kezdıdik, és a 12., vagy a 13. évfolyam végén fejezıdik be. A gimnáziumi nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következık: a) A 9. évfolyamon kezdıdı és a 10. vagy a 11. évfolyam végéig tartó, általános mőveltséget megszilárdító, kompetenciafejlesztı, b) a 11. vagy a 12. évfolyamon kezdıdı és a 12., ill. a 13. évfolyam végéig tartó, általános mőveltséget elmélyítı, kompetencia és tehetségfejlesztı, pályaválasztást segítı szakasz. 21
5.2 Képzési specialitások Az emelt szintő gimnáziumi képzés keretében meghatározott tantárgyak ismeretanyagának elsajátítása a helyi tantervben rögzített magasabb követelményrendszer szerint, a kerettantervben meghatározott órakeret felhasználásával történik. Az emelt szintő képzés rendszere: 5.2.1 Rajz és vizuális kultúra A tanulók emelt óraszámban (heti 3 óra) tanulják a rajzot a négy év folyamán. Ez kiegészül a szabadon választható órakeretben heti 4 órában rajzolás, festés, mintázás grafika órákkal. A 9-10. évfolyam célja az alkotás és a befogadás kompetencia-területeinek megalapozása. A 11. évfolyamtól a mővészettörténet, ábrázoló geometria és alakrajz foglalkozások teszik lehetıvé, hogy a tanulók felkészüljenek a közép és emelt szintő érettségi vizsgákra, valamint a mővészeti és mőszaki (építész, parktervezı, ipai formatervezı stb) felsıoktatás felvételi ill. alkalmassági vizsgáira. A fentieken kívül minden 11. évfolyamos tanuló a mozgókép és médiaismeret tantárgy keretében felkészülhet egy tudatosabb médiabefogadói magatartásra. és 5.2.2. Dráma Célunk az anyanyelv, az irodalom, a színház, a film és a televízió iránt vonzódó, elıadómővészetek iránt érdeklıdı fiatalok tehetséggondozása. Az oktatási program elsısorban ahhoz nyújt segítséget, hogy, a tanulók felkészüljenek a színmővészeti, pedagógiai, kommunikáció, mővelıdésszervezıi, színháztörténeti, rendezıi és média szakokon történı továbbtanulásra. Nyelvi elıkészítı évvel kiegészülı öt éves gimnáziumi képzés. A nyelvi elıkészítı év során heti 12 angol/német/olasz nyelvi órán felkészülnek a középfokú nyelvvizsgára, beszédmővelı, és alapozó mővészeti foglalkozásokon vesznek részt. 9-10. évfolyam: a színház- és filmmővészeti ismeretek megalapozása, a kommunikációs, kreativitás, mozgás és elıadói készségek fejlesztése, médiaismereti tájékozódás, énektechnikák, zenés mőfajok megismerése; 11-13. évfolyam: a kreativitás és mozgáskultúra elmélyítése, felkészítés az érettségi vizsgára, ill. a színmővészeti és média felsıoktatás felvételi vizsgáira. 5.2.3 Haladó angol A képzés célja, hogy a tanuló az alapfokon megszerzett nyelvtudást emelt óraszámban mélyítse le. A tanulók megismerik az adott nyelvterület történelmi és kulturális értékeit is. 9-10. évfolyam: B1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése 11-12. évfolyam: B2/C1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése, az emelt szintő érettségi vizsga/ közép ill. felsıfokú nyelvvizsga követelményszintjének elérése; 22
5.2.4 Történelem Célunk a bölcsészeti, közgazdasági, jogi irányú továbbtanulás elıkészítése helytörténettel, honismerettel kiegészített tanterv alapján. Nagy figyelmet fordítunk a tehetségfejlesztésre, versenyeken való részvételre. 9-10. évfolyam: az alapkészségek és képességek fejlesztése, a helytörténeti tájékozódás megalapozása; 11-12. évfolyam: az elsajátított készségek és képességek alkotó alkalmazása, felkészítés az emelt szintő érettségi vizsgára, ill. felsıfokú tanulmányokra. 5.2.5 Két tanítási nyelvő oktatás A tagozat fı képzési célja a természetes és funkcionális kétnyelvőség elérése a gimnáziumi tanulmányok végére. Öt éves gimnáziumi képzés. Elızetes nyelvismeret nem szükséges, a nyelvoktatás kezdı szintrıl indul. A tanulók az elsı évben heti 17 órában tanulják az angol ill. francia nyelvet, a második évtıl három tantárgyat (célnyelvi civilizáció, történelem, földrajz) célnyelven tanulnak. A tanulók megismerik az adott nyelvterület történelmi és kulturális értékeit is. Az ötödik év végén két tanítási nyelvő érettségi vizsgát tesznek a tanulók, amely a célnyelvi jeles eredmény esetén felsıfokú nyelvvizsgával egyenértékő. A tanulók a felsıfokú oktatási intézmények idegen nyelvő szakképzésein is folytathatják tanulmányaikat. 9. évfolyam: B1 szintő célnyelvi ismeretek megszerzése; 10-13. évfolyam: szaktárgyi ismeretek közvetítése célnyelven; B2/C1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése, felkészítés a két tanítási nyelvő érettségi vizsgára. 5.2.6 Nyelvi elıkészítı év Dráma és általános tanterő oktatás mellett választható képzés. 9. évfolyam: B1 szintő nyelvi ismeretek megszerzése angol/német/olasz nyelven, kompetenciafejlesztés informatikai, társadalomismereti, tanulás-módszertani területeken. 5.2.7 Reál oreintációjú általános tantervő oktatás A természettudományos, mőszaki irányú továbbtanulásra készítjük fel a tanulókat. 9-10. évfolyam: a kötelezı általános tantervő tanórák mellett matematika és biológia szakköri foglalkozások közül választhatnak a tanulók. 11-12. évfolyam: szabadon választott emelt szintő érettségire felkészítı foglalkozáson (matematika, biológia, kémia, informatika) folytathatják a felkészülést a továbbtanulásra. 23
5.2.8 A 11-12. ill. 12-13. évfolyam újabb specializációs lehetıségei A 11-12. ill. 12-13. évfolyamokon a tanulók szabadon válaszható órakeretben készülhetnek a továbbtanulásra. Az iskola homogén csoportokat szervez az egyes tantárgyak iránt érdeklıdı tanulók részére az emelt (esetenként közép-) szintő érettségi követelményeknek megfelelıen. 5.2.9 Délutáni kínálataink (a) Szakkörök A helyi tantervben megjelölt keretek között az egyes mőveltségi területek mélyebb megismerését szolgáló foglalkozások (pl. matematikai feladatmegoldó, nyelvvizsga elıkészítı, biológia stb.). A szakköri kínálatot minden tanév szeptember 5-ig ismerhetik meg a tanulók, a jelentkezés egy tanévre szól. (b) Felzárkóztató foglalkozások Az egyes tantárgyakból gyengén teljesítı tanulók részére fejlesztı foglalkozásokat szervezhet az iskola az engedélyezett órakereten belül. A foglalkozásokon a szaktanár véleménye alapján a részvétel kötelezı. (c) Mővészeti körök Tehetséggondozó gyakorlati foglalkozások, melyek célja a mővészeti technikák alaposabb elsajátítása. Minden tanévben induló foglalkozások: képzımővészeti gyakorlat, kreatív dráma gyakorlat (d) Sporttevékenység Az iskola minden tanulója jogosult a tornacsarnok használati rendje szerint a tömegsport foglalkozásokon való részvételre. Az iskola minden tanulója tagja a Zrínyi Ilona Gimnázium Diák Sportegyesületének. Jogosultak használni az iskola sportlétesítményeit, eszközeit, részt vehetnek az iskola sportfoglalkozásain. A sportegyesület mőködését annak Alapszabálya szabályozza. Iskolánkban az alábbi sportágakban mőködik sportcsoport: leány kézilabda, leány röplabda. Ezen túlmenıen versenyzési lehetıséget biztosítunk az iskola tanulóinak a diákolimpiai versenyeken. A tömegsport foglalkozások keretében fiú futball és floorball foglalkozásokat szervezünk, valamint lehetıség van a tornateremben szabadidıs sporttevékenységre az órarendben meghatározott keretek között 5.3 Tanulócsoportok Iskolánkban minden évfolyamon négy tanulócsoportban tanulnak a tanulók, a kilencedik évfolyamhoz kapcsolódik a két tanítási nyelvő képzés elıkészítı tanulócsoportja, valamint a nyelvi elıkészítı éven tanuló csoportok. 2003-tól az iskola tanulócsoportjainak száma tizenhét. 24
5.3.1 Csoportbontás Feladataink eredményes végrehajtása érdekében csoportbontásban tanítjuk a következı tantárgyakat: elsı és második idegen nyelv testnevelés (nemek szerint) számítástechnika valamennyi emelt szintő oktatás 5.4 A tanulói jogviszony 5.4.1 Intézménybe lépés az iskola elsı évfolyamára: A beiratkozáshoz szükséges feltételek: az általános iskolai nyolcadik év végi bizonyítvány és sikeres felvételi vizsga. 5.4.2 Teljesítmény- és képesség feltételek A 9. évfolyamos tanulók beiskolázásakor elsısorban azokra az általános iskolát végzett tanulókra számítunk, akiknek tanulmányi átlaga jó vagy jeles rendő; valamelyik közismereti vagy mővészeti tárgyból kiemelkedı teljesítményt nyújtottak vagy tehetségesnek bizonyultak, szándékukban áll felsıfokú tanulmányokat folytatni. Az iskola szakmai kínálata azoknak a tanulóknak is jó felkészülési lehetıséget nyújt, akiknek nincs pályaválasztási elképzelésük, a középiskolától várják, hogy feltárja, mely területeken tudnak a legeredményesebben érvényesülni. A belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülı eljárások: szóbeli vizsga, gyakorlati feladatok, alkalmasság felmérése. A követelményeket az általános iskolák kerettantervében meghatározott kötelezı tananyag alapján állapítjuk meg, errıl a nyílt napok és szülıi tájékoztatók alkalmával minden érdeklıdı szülı és tanuló tájékozódhat. Az iskola kiadványban is közzé teszi a felvételi követelményeket. 5.4..3 Jogorvoslati lehetıségek A beiskolázással kapcsolatos jogorvoslati kérelmet Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzıjéhez kell benyújtani A tanév rendjérıl szóló rendelet elıírásai szerint. A fellebbezéssel kapcsolatos tudnivalókról az iskola határozatában tájékoztatja a szülıt. 25
5.4.4 Az intézménybe lépés az iskola felsıbb évfolyamaira: Az iskola felsıbb évfolyamára akkor iratkozhat be más intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkezı tanuló, ha az elızı évfolyam tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, tanulmányi eredménye eléri az iskolai átlagot és fegyelmi eljárás nem folyt ellene. Szükséges feltételek: Gimnáziumi tanulói jogviszonnyal rendelkezı tanulók esetében: - az elızı évfolyam sikeres elvégzése, - emelt szintő képzésre történı átjelentkezés esetén különbözeti vizsgán való megfelelés az adott tantárgyból. Más iskolatípusban tanulói jogviszonnyal rendelkezı tanulók esetében: megfelelés különbözeti vizsgán a gimnázium helyi tantervének követelményszintje alapján. A felsıbb évfolyamra lépés feltétele lehet még eseti elbírálás alapján az osztályozóvizsga idegen nyelvbıl vagy abból a tantárgyból, mely a Zrínyi Ilona Gimnázium tantervében követelmény, de a tanuló elızı évfolyamról kiadott bizonyítványában nem szerepel. 5.4.5 A belépési követelmények során alkalmazásra kerülı eljárások: osztályozó vizsga (írásbeli, szóbeli) különbözeti vizsga (írásbeli, szóbeli) interjú alkalmassági / gyakorlati vizsga a mővészeti képzés esetében 5.5. A tanév Az iskolára jellemzı, továbblépés szempontjából releváns periódus a tanév. Tanév közben más intézménybıl történı átjelentkezést indokolt esetben mérlegel az igazgató. Iskolán belüli átjelentkezés (közép vagy emelt szintő érettségire történı felkészítésre ki- vagy belépés) minden tanév június 30-ig szülıi kérvény és a továbblépési feltételek teljesítése esetén lehetséges. A szabadon választható tanórai foglalkozások körében a tanítási órák megválasztása egy tanítási évre szól. Az emelt szintő képzésre felvételt nyert tanuló 9-10. évfolyamon köteles a választott képzési irány követelményrendszerét teljesíteni. A 9. évfolyamon megkezdett emelt szintő képzésbıl történı kilépés csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehetséges a 10. évfolyam befejezése után. A szabadon választott tanítási órán való részvétel a tanulói döntés eredményeképpen kötelezıvé válik. Mind a mulasztás, mind a továbbhaladás szempontjából a szabadon választott tanítási órákon való részvételt figyelembe kell venni. Az ezen órákon megszerzett ismeretekrıl a tanuló 26
köteles számot adni, tudását tanév közben érdemjeggyel, félévkor és tanév végén osztályzattal értékeljük. Erre a tanuló és a szülı figyelmét írásban fel kell hívni: - emelt szintő képzésre jelentkezés esetében kilencedik évfolyamon legkésıbb a beiratkozás napján, - emelt vagy közép szintő érettségi elıkészítıre jelentkezés esetében a tizedik évfolyamon május hónapban. Amennyiben a tanuló egy tanévben az éves óraszám 30 %-ánál többet mulasztott valamely tantárgyból, a nevelıtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. Nyelvi csoportok közötti átjárás az érintett szaktanárok egyeztetésével minden tanév szeptember 15-ig lehetséges. 5.6 A tanulmányi idı lerövidítése A törvényben meghatározott keretek között egyéni írásbeli kérelem alapján a tanuló az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti tanulmányi kötelezettségét, illetve az egyes tárgyak iskolai tanulása alól felmentést kérhet. Ilyen irányú kérelmek jóváhagyása csak rendkívüli körülmények fennállásakor, alapos indoklással történhet. 5.7 Tanulói jogviszony megszőnése A gimnáziumi tanulmányok befejezése elıtt kilépés lehetséges: Iskolaváltozás miatt, szülıi kérvény és tanköteles tanuló esetében beiratkozásról szóló értesítés alapján. Fegyelmi határozat alapján, annak jogerıre emelkedésének napján. A tanítási év utolsó napján a tanuló jogviszonyát az iskola megszünteti, ha nem tanköteles korú és tanulmányi kötelezettségeinek ugyanazon az évfolyamon az második alkalommal nem tett eleget. Errıl a határozatról az iskola a szülıt írásban értesíti. Kilépéskor a tanulónak az iskolában fennálló fizetési hátralékát, könyvtári tartozását rendeznie kell. Megszőnik a tanulói jogviszony a tizenkettedik ill. tizenharmadik évfolyam végén tartandó vizsgaidıszak utolsó napján. A tanulmányi kötelezettségek teljesítésrıl bizonyítványt és érettségi bizonyítványt kap a tanuló az Oktatási Törvény és a GÉV rendelkezéseinek megfelelıen. Megszőnik a tanuló jogviszonya akkor is, ha már nem tanköteles korú és a szülı bejelenti a tanuló kimaradását. Megszőnik a tanulói jogviszonya a tanköteles kivételével annak a tanulónak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt. Az iskola a szülıt legalább kettı alkalommal írásban figyelmezteti az igazolatlan mulasztás következményeire. 27