Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

A Munkahelyi Gyakor lat program bevezetési és működési k é z i k ö ny v e Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Budapest, 2008

Szakmai sztenderdek szerzői: Palkovics Rozália Natália, Bíró Veronika, Móricz Rita Szervezeti sztenderdek szerzői: Benczúr Katalin, Setényi János, Gilányi Péter, Szabó Gyuláné Gazdasági sztenderdek szerzői: Tompa Tamás, Skultéty László, Kardos Zoltán Lektorálta: Pontyos Tamás, Bruckner László A kézikönyvet összeállította: Benczúr Katalin A kiadvány megjelenését az OKtatási és Kulturális Minisztérium támaogatta Oktatási és Kultur ális Minisztérium 2008, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

Tartalom 1. Bevezetés.... 5 1.1 A Munkahelyi Gyakorlat program célja.... 5 1.2 A program bevezetésének kipróbált és ajánlott menete... 6 1.3 A program elvárható eredményei a részt vevő célcsoportokra nézve.... 6 2. A kézikönyv célja... 7 3. A Munkahelyi Gyakorlat program sztenderdjei... 7 4. A folyamatszabályozás elemei... 8 4.1 A folyamat meghatározása... 8 4.2 A folyamatok típusai, rendszerük, kölcsönhatásuk.... 8 4.3 A folyamat szabályozása... 9 4.4 A folyamatszabályozás módja, formája... 9 4.5 A folyamatábra-készítés módszertana... 10 5. A Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) program folyamatleltára (fő-, vezetői és támogatófolyamatok) 12 6. A Munkahelyi Gyakorlat program működési folyamata.... 13 7. A folyamatok szabályozása... 19 7.1 Az iskolavezetéssel kapcsolatos folyamatok... 19 7.1.1 Az iskolavezetés elkötelezettsége... 19 7.1.2 Az iskolai MHGY munkacsoport megalakítása és működtetése... 23 7.1.3 A gyakorlat beépítése a helyi tantervbe... 27 7.1.4 Az éves tervezés... 28 7.1.5 PR-tevékenység és kommunikáció... 30 7.1.6 A vezetői ellenőrzés és értékelés.... 34 7.2 A gyakorlat lebonyolításával kapcsolatos folyamatok.... 38 7.2.1 A tanulók kiválasztásának folyamata....................................... 38 7.2.2 A Munkahelyi Gyakorlat programban induló csoportok meghatározásának folyamata. 43 7.2.3 A kísérők kiválasztásának folyamata... 46 7.2.4 A kísérők iskolán belüli felkészítésének folyamata... 50 7.2.5 A gyakorlat működtetése és adminisztrációja... 52 7.2.6 A tanulók teljesítményének értékelése... 56 7.2.7 A tanulói lemorzsolódás kezelése, a tanulók nyomon követése... 58 7.3 A szülőkkel kapcsolatos folyamatok... 60 7.4 A munkahelyekkel kapcsolatos folyamatok... 64 7.4.1 A munkahelyek kiválasztása... 64 7.4.2 Szerződéskötés a munkahelyekkel... 68 7.4.3 A munkahelyek felkészítése a programra.... 69 7.4.4 Kapcsolattartás a munkahelyekkel.... 71 7.5 Partnerkapcsolatok működtetése... 72 7.5.1 Kapcsolati háló építése.... 72 7.5.2 Partneri igény- és elégedettségmérés... 74 7.5.3 Panaszkezelés.... 74 A Munkahelyi Gyakorlat program panaszkezelési szabályzata (Minta)... 75

4 8. A program gazdasági sztenderdjei... 77 8.1 Források és feladatok összehangolása... 77 8.2 A program végrehajtásának gazdasági nyomon követése... 79 8.3 A szervezeti sztenderdek és a feladatok.... 81 9. A programban használt nyomtatványok és bizonylatok... 83 S-7.1.2 Az iskolai MHGY munkacsoport megalakítása és működtetése... 83 S-7.1.2.1... 83 S-7.1.2.2.... 83 S-7.1.2.3... 84 S-7.1.2.4... 85 S-7.1.4 Az éves tervezés... 85 S-7.1.4.1... 85 S-7.2.1 A tanulók kiválasztása... 86 S-7.2.1 Elsődleges kompetencialista a tanulók kiválasztásához.... 86 S-7.2.5 A gyakorlat működtetése és adminisztrációja.... 87 S-7.2.5.1... 87 S-7.2.5.2... 88 S-7.2.5.3... 89 S-7.2.5.4... 95 S-7.2.5.5... 97 S-7.2.5.6... 99 S-7.2.5.7... 101 S-7.2.5.8... 103 S-7.2.5.9... 105 S-7.3.1 A szülőkkel kapcsolatos folyamatok... 107 S-7.3.1.1... 107 S-7.4.1 A munkahelyek kiválasztása... 108 S-7.4.1.1... 108 S-7.5.1 Kapcsolati háló működtetése... 109 S-7.5.2 Panaszkezelés... 109 S-7.5.2.1... 109

1. Bevezetés 5 A Munkahelyi Gyakorlat program (MHGY) 1996-ban, Budapesten indult útjára a Csalogány utcai Óvoda, Általános és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola úttörő munkájával, melyhez 2002-től vidéki iskolák is csatlakoztak. A megvalósítást anyagilag támogatta a Soros Alapítvány, a United Way Alapítvány, az Open Society Institut, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (jogutódja: Szociális és Munkaügyi Minisztérium) és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (2007-ig elődje a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány). Az eltelt időszak alatt számos siker és eredmény bizonyítja, hogy a programnak helye van a magyar közoktatás rendszerében. A Munkahelyi Gyakorlat program elterjedése folyamatban van, kézikönyvünkkel az újonnan belépő iskolák működésének sikerességét szeretnénk elősegíteni. 1.1 A Munkahelyi Gyakorlat program célja Az Európai Unió tagállamaiban elvárás, hogy a fogyatékos emberek teljes jogú állampolgárként, lehetőségeikhez mérten önálló életet éljenek, normál munkahelyen, normál bérezésért képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő munkát végezzenek. Hazánkban az 1988. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 15. 1. bekezdése mondja ki, hogy a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált foglalkoztatásra jogosult. Ezzel szemben Magyarországon ma az értelmi fogyatékos fiatalok oktatása alapvetően szegregált környezetben történik, így a tanulók nem kapnak esélyt arra, hogy szembesüljenek a felnőtt, nyílt társadalom, illetve a munkahelyek elvárásaival. A szegregáció miatt a nyílt munkaerőpiac munkáltatóinak sincs lehetőségük megismerni a sérült emberek képességeit, adottságait, ezért idegenkedve zárkóznak el a számukra ismeretlen másság elől. A Salva Vita Alapítvány 1993-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítse az értelmi sérült emberek társadalmi beilleszkedését, elsősorban a munkavállalás, illetve az arra való felkészülés terén. E cél érdekében kidolgozta a Munkahelyi Gyakorlat programot, melynek megvalósítása során a két fentebb említett alapvető hiányosságot igyekszik megszüntetni. A Munkahelyi Gyakorlat program hidat képez az iskola zárt világa és a nyílt, felnőtt társadalom között. Az értelmi sérült emberek az integrált munkavállalással bekerülhetnek a társadalom vérkeringésébe, életminőségük javul, megszűnik kirekesztődésük, és megvalósul az esélyegyenlőségük. A Munkahelyi Gyakorlat program a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkakészséggel rendelkező tanulóit készíti fel a munkavállalásra, a felnőtt életre. A program ugyan nem ad OKJ-s szakmát, a sérült fiatalok a munkavégzés területén mégis nélkülözhetetlen praktikus tudásra, gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert. A gyakorlat során a tanulók az iskolai foglalkozások mellett, az oktatásba beépítve, heti egy alkalommal kísérővel, két-három fős kiscsoportban különböző normál munkahelyekre járnak dolgozni. Minden munkahelyen két hónapot dolgoznak, majd munkahelyet váltanak. Az oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg. A program lehetőséget ad az alapvető célkitűzések megvalósulására: az értelmi sérült fiatalok felkészültté válnak a munkavállalásra, a munkáltatók nyitottá válnak az alkalmazásukra.

6 A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve 1.2 A program bevezetésének kipróbált és ajánlott menete Intenzív képzési hét: a programban majdan dolgozó munkatársak és az intézményvezetés legalább egy tagja számára (5 napos tréning). Felkészülés a Kis modell bevezetésére: legalább 3 tanuló kiválasztása és egy munkahely bevonása a két hónapos gyakorlat fogadására. Kis modell : egy munkacsoporttal egy munkahelyen az MHGY kipróbálása. Felkészülés a Nagy programra : A kis modell tapasztalatai alapján további tanulók és munkahelyek bevonása a programba. Nagy program : az MHGY legalább 3 munkacsoporttal legalább 3 munkahelyen működik egy teljes tanéven keresztül. 1.3 A program elvárható eredményei a részt vevő célcsoportokra nézve Tanulók: A tanulók a munkahelyi tapasztalat során a gyakorlatban ismerik meg képességeiket, korlátaikat, megismernek különféle munkatípusokat. Bővül a látókörük, megtapasztalják a felnőtt életükhöz szükséges önállóságot. Elsajátítják a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kommunikációs és viselkedési kultúrát, megtanulják elfogadni a munkahelyi elvárásokat, szokásokat, a munkatársi kapcsolatokat. Fejlődik tájékozódó képességük, önállóbbá, magabiztosabbá válnak a közlekedésben. Miközben fejlődik munkamoráljuk, munkafegyelmük, védettséget élvezve válnak felkészültté a felnőtt társadalom elvárásaira. Iskolák: Tárgyilagos külső visszajelzést kapnak tanulóik különböző munkahelyzetekben történő helytállásáról, melynek tapasztalatai beépíthetőek az oktatási-nevelési folyamatba. Lehetőségük nyílik a tanulókkal való egyéni, személyre szabott foglalkozásra idegen környezetben. Az egyéni fejlesztési terveket rendszeresen korrigálhatják a tanulók életének perspektívájához igazítva. Az eddig többnyire elszigetelt iskolák az integráció aktív elősegítőivé válnak. Munkaadók: Anyagi terhek vállalása nélkül ismerhetik meg az értelmi sérült fiatalok munkavégző képességét és emberi adottságait. Személyes élmények, tapasztalatok alapján válnak felkészültté az értelmi sérült emberek tudatos alkalmazására. Szülők: Reális képet kapnak gyermekük munkavégző képességéről, munkahelyi viselkedéséről, ami segíti őket gyermekük adottságainak, korlátainak elfogadásában.

4. A kézikönyv célja 7 Információkhoz jutnak felnövő gyermekük elhelyezkedési lehetőségeiről, és felkészültté válnak gyermekük felnőtté válásának elfogadására, segítésére. Munkaügyi központok: Már iskoláskorban megismerik leendő ügyfeleiket, az értelmileg akadályozott fiatalok egy csoportját, munkaadói referenciát kapnak róluk, melyek segítenek a későbbi munkahelyi lehetőségek feltárásában. Munkavállalásra alkalmas, felkészített ügyfelet kapnak a programban részt vevő, értelmileg akadályozott fiatalok személyében. Élő párbeszéd, új kapcsolatok alakulnak ki a tanulók szüleivel és az integrált alkalmazásra nyitott munkavállalókkal. A program tehát egyszerre több irányban fejti ki hatását. Nemcsak a tanulókra fókuszál, hanem a munkáltatókat, az iskolákat, a szülőket, a munkaügyi központokat, civil szervezeteket, a szűkebb és tágabb környezetet is bevonja. Kétirányú érdeklődés és kapcsolat valósulhat meg azáltal, hogy az érintett szereplőkön kívül a helyi lakosság is betekinthet az iskola életébe. Az iskola mellett a társadalom is aktív szerepet vállal az értelmi sérült emberek esélyegyenlőségének, életminőségének javításában. A napi személyes kapcsolatok révén növeli a sérült és az ép emberek közötti toleranciát, változásokat indukál a társadalmi elfogadásban. 2. A kézikönyv célja A kézikönyv egységes keretbe foglalja a Munkahelyi Gyakorlat program intézményi megvalósulását. Bemutatja a program fő területeit és az egyes területek kulcs- és háttérfolyamatait. A folyamatok szabályozása, a szabályozásokhoz tartozó sablonok a meglevő jó intézményi gyakorlatok és a Salva Vita Alapítvány módszertani kézikönyve felhasználásával készültek. A kézikönyvben foglaltaknak megfelelő működés elősegítheti a program sikeres és eredményes megvalósítását. 3. A Munkahelyi Gyakorlat program sztenderdjei Ahogy egyre több új intézmény kapcsolódik be a programba, szükségessé vált a Munkahelyi Gyakorlat program elemeinek újragondolása. Az évek során felhalmozott szakmai tapasztalat beépítése a módszertanba, illetve a kiegészítés, módosítás elengedhetetlennek látszott. A hosszú távú szakmai fenntarthatóság csak akkor biztosítható, ha minden iskolában ugyanazon kritériumok mentén folyik a munka. Ez nemcsak biztos támpontot ad a már bekapcsolódott intézményeknek a program működtetéséhez, hanem segítséget, fogódzót is ad az újonnan bekapcsolódók számára. A programhoz szakmai, szervezeti és pénzügyi sztenderdek készültek. A szakmai és a szervezeti sztenderdek az egyes folyamatok szabályozásánál találhatóak, a gazdasági sztenderdeket a kézikönyv 8. fejezete tartalmazza.

8 A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve A program pénzügyi fenntarthatósága az a képesség, mellyel a program szereplői előteremtik a szakmai és a szervezeti fenntarthatósághoz szükséges forrásokat. A sztenderdek kialakításával az volt az elsődleges cél, hogy olyan jól átgondolt, betartható elemeket kapjunk, amelyek segítségével minden iskolában azonos színvonalon működtethető a Munkahelyi Gyakorlat program. Mivel a sztenderdek elemeinek meghatározásában a program valamennyi iskolája részt vett, a végeredmény az ő tapasztalataikat is tükrözi. 4. A folyamatszabályozás elemei 4.1 A folyamat meghatározása A folyamat vagy eljárás meghatározott cél elérése érdekében tudatosan végzett tevékenységek olyan tervezett és szervezett egymásutánisága, amelyek az erőforrásokkal kölcsönhatásban (személyek, eszközök stb.) a bemenetet (input) kimenetté (output) alakítják át a partnerek vagy más folyamatok számára, miközben értéket növelnek. A folyamat az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: szereplői és felelősei vannak; szabályozható, nem eseti szervezeti tevékenységeket ír le; dokumentálható; ellenőrizhető; javítható; fenntartható változásokat eredményez; a szabályozás középpontjában a belső és külső felhasználók igényeinek kielégítése áll. 4.2 A folyamatok típusai, rendszerük, kölcsönhatásuk Általában beszélhetünk alapfolyamatokról, amely körül, alatt, mellett számtalan folyamat létezik. A folyamatoknak három fő csoportját különböztethetjük meg: főfolyamatok: az intézmény alapítási (nevelés-oktatás) céljának közvetlen megvalósítását segítő folyamatok; vezetési folyamatok: azok a folyamatok, amelyek a vezetési feladatok végrehajtását teszik lehetővé (pl. stratégiai tervezés); támogató folyamatok: ide azokat a folyamatokat soroljuk, amelyek a fő folyamatok megvalósítását segítik (pl. intézmény karbantartása, takarítás, étkeztetés stb.).

A folyamatszabályozás elemei 9 Az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító folyamatok a kulcsfolyamatok. Adott időszakban az intézményi célok függvényében kulcsfolyamatként azonosíthat az intézmény bármely fő, vezetési vagy támogató folyamatot. A kulcsfolyamatok hierarchiát alkotnak. A vezetőnek létérdeke, hogy ezek a folyamatok jól definiáltak (szabályozottak), mérhetőek, folyamatosan ellenőrzöttek (felügyeltek) és aktuálisak legyenek. Ezeket a folyamatokat mindenki számára egyértelműen és megismételhetően kell szabályozni. A folyamatleltár az intézmény folyamatainak listája. 4.3 A folyamat szabályozása A folyamatszabályozás célja, hogy a partnerek számára a bemenetnél nagyobb értékű kimenet (hozzáadott érték) létrehozását biztosító folyamat mindenkor szabályozott körülmények között menjen végbe, biztosítva ezáltal a tervezett célok (kimenet) ellenőrzött körülmények közötti reprodukálható elérését. Gyakran keveredik a folyamat, az eljárás és az eljárási utasítás fogalma. Az eljárás a folyamat helyett használható megnevezés. Az eljárási utasítás pedig a folyamat írott szabályozását jelenti. A folyamatszabályozással foglalkozók általában nem valami elvont cél érdekében (korszerűség, innováció, minisztériumi kezdeményezés, európai integráció stb.) kezdenek a folyamatok szabályozásához és javításához, hanem azért, mert biztosítani akarják a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségét, azaz minőségi munkát akarnak végezni. A célmeghatározás előtt a következő kérdésekre kell választ találni: Miért van szükség a folyamat szabályozására? Miért kell változtatnunk? Kiknek az érdekében változtatunk? A célmeghatározás során nem lehet az általánosság szintjén maradni. A partneri igények alapvető ismeretében konkrét célok meghatározására van szükség, amihez konkrét teljesítménymutatókat célszerű rögzíteni. (Ilyen konkrét cél lehet pl. a továbbképzések résztvevői létszámának megtartása vagy 10 százalékos növelése, a továbbképzéseken a résztvevők elégedettségének növelése vagy az információáramlás esetében az összes fővárosi fenntartású intézménnyel a havi rendszerességű kapcsolat elérésének biztosítása, illetve a munkatársak elérhetőségének biztosítása.) Ha a konkrét célmeghatározások elmaradnak, lehetetlen megbizonyosodni a bevezetett javítások és szabályozások eredményességéről, sikerességéről. 4.4 A folyamatszabályozás módja, formája A folyamatszabályozás legfontosabb része a kulcsfolyamatok szabályozása. Az intézményi stratégia kidolgozása folyamán sor kerül az elérendő célok meghatározására. Ezen célok tervezett értékei azok a jelzőszámok (indikátorok), amelyek a kulcsfolyamatok sikeres működését minősítik, jellemzik. A kulcsfolyamatok megvalósítása során végzett mérési, értékelési tevékenységek ezen indikátorok meghatározását teszik lehetővé. A szabályozás mélységét az indikátorok mérhetősége határozza meg, azaz olyan részletességgel kell meghatározni az inputokat, tevékenységeket, outputokat, hogy végrehajtásuk biztosítsa az indikátorok mérhetőségét.

10 A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve Indikátor: olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt, leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, környezet vagy terület helyzetéről. Az intézmény szempontjából indikátorról, mutatóról, jelzőszámról akkor beszélünk, ha ezek az intézmény valamely szintű céljaihoz kapcsolódnak mint mérési eszköz. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának mélységet a kulcsfolyamatok figyelembevételével kell meghatározni! Az optimális dokumentáltságot a bürokráciától a kulcsfolyamatok egyértelműsége választja el. A folyamatok szabályozását elvégezheti az intézmény oly módon, hogy kiindul az alapító okiratában meghatározott tevékenységekből, a stratégiai tervezés által kijelölt főcélokból, és ezekhez rendeli hozzá a fő-, a vezetési és a támogató folyamatokat. Lehetséges az is, ha a nevelési-oktatási intézmények meghatározó működési területeit nevelés és oktatás, gazdálkodás, tanügyigazgatás, feltételrendszer (személyi, tárgyi), szervezet és vezetés, szolgáltatások, közvetlen és közvetett partnerek veszi sorra, és ezeken azonosítja a számára fontos folyamatokat. Bármelyik megoldás jó, ha illeszkedik az intézményi sajátosságokhoz, és a kivitelezése szakszerű. Több szabályozási forma létezik: a folyamatleírás, a folyamatábrával való ábrázolás, a (táblázatos) mátrixos leírás, illetve ezek együttes alkalmazása. A folyamatleírás, tervezés nem minden esetben lineáris. Lehetnek elágazási és közbenső kapcsolódási pontjai. Ha túl nagy és bonyolult egy folyamat, akkor azt kezelhető nagyságú elemekre kell bontani. A folyamatok szabályozása során rendelkezni kell a kapcsolódó különböző dokumentumokról is. Fontos szerepet töltenek be a sablonok és a bizonylatok. Sablon: egy meghatározott, ismétlődő tevékenységhez kötött formai megszabások, keretek (pl. értekezletek jegyzőkönyvének sablonja, óralátogatások értékelési űrlapja stb.). Bizonylat: működtetett eljárások, folyamatok, végrehajtott tevékenységek igazolásai (kitöltött kérdőívek, jelenléti ívek, számlák stb.). 4.5 A folyamatábra-készítés módszertana Folyamatábra készítésekor a folyamatlépésekben megjeleníthető a lépés végrehajtásáért felelős személy, de ez nem kötelező, hiszen a felelősségek és hatáskörök mátrixban ezt külön jelöljük.

A folyamatszabályozás elemei 11 Folyamatábra-jelölések Tevékenység Döntés Előre definiált folyamat Elektronikus adatbázis Adat Bizonylat (lehet bemenet vagy kimenet) Papíralapú adatbázis A Oldaltörés esetén a csatlakozás jelölése START Bemenet 1. Tevékenység 2. Tevékenység 3. Tevékenység nem Döntési pont igen Bemenet 4. Tevékenység Kimenet VÉGE

12 5. A Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) program folyamatleltára (fő-, vezetői és támogatófolyamatok) Főfolyamatok A kísérő munkatársak kiválasztása A tanulók kiválasztása A munkahelyek kiválasztása A gyakorlat megvalósítása A tanulói teljesítmények értékelése Kapcsolódó dokumentumok, sablonok A kísérő munkatársak kulcsfolyamat-szabályozása A kísérő munkatársak kompetencialistája Kompetencia-értékelőlapok Kiválasztott kísérők névsora A tanulók kiválasztása kulcsfolyamat-szabályozása A tanulók kompetencialistája Kompetencia-értékelőlapok Kiválasztott tanulók névsora A munkahelyek kiválasztása folyamatszabályozása A kiválasztás szempontjai A munkahelyek által aláírt fogadónyilatkozat Szerződés a munkahellyel A gyakorlat tanterve Gyakorlati napló Elégedettséget mérő kérdőívek A tanulói teljesítmények értékelésének szabályozása Az értékelés területei és szempontjai Tanulói teljesítményértékelő lap (megfigyelési szempontok) Kéthavonkénti értékelés Változást mérő kérdőívek Tanúsítvány Vezetői és háttérfolyamatok Az intézményvezető elkötelezettsége Az intézményi MHGY munkacsoport megalakítása és működtetése Az éves tervezés PR- és kommunikációs tevékenység Kapcsolódó dokumentumok, sablonok Az intézményvezetés elkötelezettsége folyamat szabályozása Az MHGY munkacsoport vezetőjének megbízása Az MHGY munkacsoport működésének feltételei A munkacsoport megalakítása és működtetése folyamat szabályozása A programvezető munkaköri leírása Kísérők munkaköri leírása Az MHGY munkacsoport tagjainak megbízása A munkacsoport munkarendje Munkanapló Értékelés a munkacsoport működéséről Az éves tervezés folyamatszabályozása Éves MHGY munkaterv Éves költségvetés PR-tevékenység folyamatszabályozása Éves PR-terv MHGY-összefoglaló Honlapterv Értékelés az éves PR-terv megvalósulásáról

6. A Munkahelyi Gyakorlat program működési folyamata 13 Vezetői és háttérfolyamatok Az induló tanulócsoportok meghatározása A kísérők iskolán belüli felkészítése Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat a munkahelyekkel Vezetői ellenőrzés A tanulói lemorzsolódás kezelése és nyomon követés Panaszkezelés Kapcsolódó dokumentumok, sablonok Az induló tanulócsoportok meghatározása folyamat szabályozása Egyéni átvezetési tervek Jegyzőkönyv Az induló tanulócsoportok névsora A kísérők iskolán belüli felkészítésének szabályozása Jegyzőkönyv a felkészítésről Jelenléti ív A szülőkkel való kapcsolattartás szabályozása Tájékoztató az MHGY programról Szerződés a programban részt vevő tanulók szüleivel A szülői klub működtetésének dokumentumai A szülői mérések kérdőívei és a mérések eredményei A munkahelyekkel történő kapcsolattartás szabályozása Kommunikációs adatbázis A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Ellenőrzési terv Ellenőrzési szempontok Jegyzőkönyv az elvégzett ellenőrzésekről Összegzés az ellenőrzések tapasztalatairól Egyéni átvezetési terv Nyilvántartás a nyomon követésről Panaszkezelési eljárásrend Panaszfelvételi adatlap 6. A Munkahelyi Gyakorlat program működési folyamata A folyamat célja: A Munkahelyi Gyakorlat program a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkakészséggel rendelkező tanulóit készíti fel a munkavállalásra, a felnőtt életre. A gyakorlat során a tanulók az iskolai foglalkozások mellett, az oktatásba beépítve, heti egy alkalommal kísérővel, kétfős kiscsoportban különböző normál munkahelyekre járnak dolgozni, s az oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg. Bemenet: Az intézménynek belépve a Munkahelyi Gyakorlat programba lehetősége van arra, hogy legjobb képességű tanulói a program keretében heti egy alkalommal külső munkáltatónál integráltan munkafolyamatokat gyakoroljanak. Kimenet: Az intézmény a Munkahelyi Gyakorlat program egyéves ciklusát a kiválasztott tanulókkal és kísérőkkel tervezett, szervezett formában, munkaterv alapján eredményesen megvalósította.

14 A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve Folyamatleírás: 1. lépés: Folyamatszabályozó és működtető team létrehozása Az intézményvezetés irányításával megalakul az a team, amelynek a vezetésével megvalósul a Munkahelyi Gyakorlat program tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése. 2. lépés: Éves feladatok tervezése A megalakult munkacsoport a feladatát írásos megbízás alapján végző projektvezető irányításával elkészíti a Munkahelyi Gyakorlat csoport működésének éves munkatervét. 3. lépés: Kísérők kiválasztása Pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő vagy más pedagógiai munkát segítő munkatárs kiválasztása a programban részt vevő tanulók munkahelyre történő kísérésére és segítésére. 4. lépés: Tanulók kiválasztása Az értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkakészséggel rendelkező tanulók kiválasztása a Munkahelyi Gyakorlat programban való részvételre, melynek során felkészülnek az integrált munkavégzésre. 5. lépés: Tanulók felkészítése A kiválasztott tanulók elméleti és gyakorlati felkészítése a konkrét munkavégzésre a munkahelyi elvárások, a viselkedés, a balesetvédelem, a közlekedés aspektusaiból. Év eleji felmérés tematikus interjú formájában. 6. lépés: Szülői Klub alakítása A szülők aktív bevonása céljából Szülői Klub létrehozása, amely a tapasztalatok megosztásának, a kapcsolatépítésnek, a szülők motivációjának, a jó gyakorlatok terjesztésének a fóruma. 7. lépés: Kapcsolatfelvétel a munkahelyekkel Az intézmény a munkahely-kiválasztás szempontjai alapján felveszi a kapcsolatot kijelölt munkaadókkal előbb telefonon, majd egy megkereső levéllel postai úton, faxon vagy e-mailben. Időpontegyeztetés után létrejön a személyes kapcsolatfelvétel. 8. lépés: Tanulók beosztása a munkahelyekre A tanulók és a kísérők kompatibilitás-vizsgálata után a tanulókat csoportokba osztják, és elkészítik a csoportok forgástervét az adott tanévre. 9. lépés: A munka beindítása Az elkészült éves munkaterv, közlekedési terv, csoportbeosztás és forgásterv alapján elindul a konkrét munkavégzés a munkahelyek fogadónyilatkozata és az együttműködési megállapodás szerint. 10. lépés: Belső információs rendszer frissítése Az intézmény információs rendszere kiegészül a Munkahelyi Gyakorlat program információs rendszerével, beépülnek a kísérők mint a munkahely és az intézmény közötti közvetítők információi.

6. A Munkahelyi Gyakorlat program működési folyamata 15 11. lépés: Munkahelyváltás A forgástervnek megfelelően a csoportok kéthavonta újabb munkahelyen kezdenek dolgozni. A kísérés formájához igazodva: ha a kísérő csoporthoz kötött, akkor a csoporttal együtt megy a következő munkahelyre, ha pedig munkahelyhez kötött, akkor marad az adott munkahelyen, és a következő csoporttal kezdi ugyanott a munkát. A munkahelyváltással egyidejűleg a kísérők elkészítik kéthavonkénti értékelő jelentésüket. 12. lépés: Beszámoló a félévi értekezleten A Munkahelyi Gyakorlat program működtetésére létrehozott munkacsoport beszámol a féléves munka eredményeiről, tapasztalatairól. 13. lépés: Munkahelyváltás A forgástervnek megfelelően a csoportok kéthavonta újabb munkahelyen kezdenek dolgozni. A kísérés formájához igazodva: ha a kísérő csoporthoz kötött, akkor a csoporttal együtt megy a következő munkahelyre, ha pedig munkahelyhez kötött, akkor marad az adott munkahelyen, és a következő csoporttal kezdi ugyanott a munkát. A munkahelyváltással egyidejűleg a kísérők elkészítik a kéthavonkénti értékelő jelentésüket. 14. lépés: Munkahelyváltás A forgástervnek megfelelően a csoportok kéthavonta újabb munkahelyen kezdenek dolgozni. A kísérés formájához igazodva: ha a kísérő csoporthoz kötött, akkor a csoporttal együtt megy a következő munkahelyre, ha pedig munkahelyhez kötött, akkor marad az adott munkahelyen, és a következő csoporttal kezdi ugyanott a munkát. A munkahelyváltással egyidejűleg a kísérők elkészítik a kéthavonkénti értékelő jelentésüket. 15. lépés: Elégedettségi kérdőív A program végén elégedettségi kérdőívekkel mérhető, mely területek voltak a gyakorlat erősségei, mely területeket kell továbbfejleszteni. A tanulói kérdőívek, összehasonlítva az év elején készült mérés eredményével, láthatóvá teszik a változások kimutatását is. 16. lépés: Tanúsítványok kiosztása A kéthavonkénti értékelések alapján elkészülnek a tanúsítványok, melyek az év végi bizonyítványhoz csatolandóak. Tájékoztatnak arról, hogy a fiatal milyen munkahelyen milyen feladatokat végzett. 17. lépés: Tájékoztatólap az újonnan beiratkozóknak A program eredményeinek és tapasztalatainak bemutatására tájékoztatólapok készülnek, melyeket átadnak az újonnan beiratkozó tanulóknak és szüleinek. 18. lépés: Éves jelentés készítése A Munkahelyi Gyakorlat program teljes éves dokumentációja alapján éves értékelő jelentés készül, melyet a tanévzáró értekezleten mutatnak be. 19. lépés: A dokumentációs anyag lezárása Az éves jelentésben foglaltak megvitatása után lezárják az adott tanévre szóló dokumentációs anyagot.

16 A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve A Munkahelyi Gyakorlat program működési folyamata Start Megbízás Team-alakítás Jegyzőkönyv Esetleges új kísérők kompetenciaértékelő lapja Előző év kísérőinek névsora Tanulói kompetenciaértékelő lap Éves feladatok tervezése Kísérők kiválasztása Tanulók kiválasztása Tanulók felkészítése Munkaterv Kiválasztott kísérők listája Kiválasztott tanulók listája Tanulók felmérése Orvosi igazolás Szülői Klub alakítása Szülői Klub és kapcsolattartás munkaterve Munkahelylista Kapcsolatfelvétel a munkahelyekkel Fogadó nyilatkozat, szerződés Tanulók beosztása munkahelyekre Forgásterv, órarend Munka beindítása Gyakorlati napló Munkaterv Belső információs rendszer frissítése Munkanapló A

6. A Munkahelyi Gyakorlat program működési folyamata 17 A Forgásterv Munkahelyváltás Gyakorlati napló Munkanapló Beszámoló a félévi értekezleten Jegyzőkönyv a tantestületi értekezletről Forgásterv Munkahelyváltás Gyakorlati napló Forgásterv Munkahelyváltás Gyakorlati napló Kérdőívek Elégedettségi mérés Eredmények Tanusítványok kiosztása Átvételi elismervény Szórólap Tájékoztató lap az újonnan beiratkozottaknak Munkanapló Éves jelentés készítése Jegyzőkönyv a tantestületi értekezletről Dokumentációs anyag lezárása Stop

18 A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős Érintett Informált 1. A MHGY programot működtető és folyamatát szabályozó team létrehozása Igazgató Az MHGY programban részt vevők munkacsoportja Nevelőtestület 2. Éves feladatok tervezése Projektvezető MHGY munkacsoport Intézményvezetés 3. Kísérők kiválasztása Igazgató MHGY munkacsoport, potenciális kísérők Nevelőtestület, munkáltatók, szülők, kiválasztott tanulók 4. Tanulók kiválasztása Igazgató MHGY munkacsoport, a munkavégzésre alkalmas tanulók 5. Tanulók felkészítése Projektvezető MHGY munkacsoport, kiválasztott tanulók 6. Szülői Klub kialakítása Igazgató MHGY munkacsoport, kiválasztott tanuló szülői 7. Kapcsolatfelvétel a munkahelyekkel 8. Tanulók beosztása a munkahelyekre Igazgató Projektvezető Igazgató, projektvezető, munkáltatók képviselői MHGY munkacsoport, tanulók, szülők, munkáltatók Nevelőtestület, munkáltatók, szülők Intézményvezetés, szülők Nevelőtestület, tanulók MHGY munkacsoport Nevelőtestület 9. A munka beindítása Projektvezető Kísérők, tanulók, szülők, munkáltatók MHGY munkacsoport 10. Belső információs rendszer frissítése Igazgató, kísérők MHGY munkacsoport 11. Munkahelyváltás Projektvezető MHGY munkacsoport, tanulók, szülők, munkáltatók 12. Beszámoló a félévi értekezleten 13. Munkahelyváltás Projektvezető, kísérők 14. Munkahelyváltás Projektvezető, kísérők Nevelőtestület Nevelőtestület Projektvezető Intézményvezetés, nevelőtestület Intézményvezetés, nevelőtestület MHGY munkacsoport, tanulók, szülők, munkáltatók MHGY munkacsoport, tanulók, szülők, munkáltatók 15. Elégedettségi mérés Projektvezető MHGY munkacsoport, tanulók, szülők, munkáltatók Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület 16. Tanúsítványok kiosztása Igazgató MHGY munkacsoport, tanulók Szülők, munkáltatók 17. Tájékoztatólap az újonnan beiratkozóknak Igazgató, projektvezető 18. Éves jelentés elkészítése Igazgató, projektvezető 19. A dokumentációs anyag lezárása MHGY munkacsoport, új beiratkozó tanulók és szüleik, kísérők MHGY munkacsoport, kísérők Nevelőtestület Nevelőtestület, fenntartó Igazgató MHGY munkacsoport Nevelőtestület A keletkezett bizonylatok és dokumentumok rendje: Az egyes lépéseknél keletkezett bizonylatok és dokumentumok rendjét a lépésekhez tartozó folyamatszabályozások részletesen tartalmazzák.

7. A folyamatok szabályozása 19 7.1 Az iskolavezetéssel kapcsolatos folyamatok 7.1.1 Az iskolavezetés elkötelezettsége A program sikeres működtetésének egyik legfontosabb feltétele a vezetői elkötelezettség. Enélkül az MHGY program nem működtethető eredményesen, a megvalósítás bizonytalan. Amennyiben a vezetői elkötelezettség megvan és ezt konkrét támogató lépések is bizonyítják, a program a tantestület kis támogatottsága mellett is elindulhat. Természetesen a vezető egyedül nem képes megvalósítani a programot. A támogató környezet kialakítása egyben a végrehajtás garanciáit is jelenti. Az intézmény vezetése az MHGY program eredményessége érdekében biztosítja a program szervezeti és működési kereteit. Meghatározza és írásban (munkaköri leírásban) rögzíti az igazgató és a vezetés programmal kapcsolatos feladatait. Javasolt a program felügyeletét igazgatóhelyettesi hatáskörben rögzíteni, de a program természetesen működtethető közvetlen intézményvezetői irányítással is. Az igazgató kinevezi a program vezetéséért felelős személyt (MHGY munkacsoport vezetője), aki egyéb feladataitól függetlenül elegendő hatáskörrel rendelkezik az MHGY működtetéséhez. A folyamat szervezeti sztenderdje: Az elkötelezett intézményvezetés Az igazgató partnerkapcsolatokat hoz létre és működtet mint az intézmény egyszemélyi felelőse és jogi képviselője. Kiemelt éves feladatai közé tartozik az MHGY program sikeres szervezése, irányítása. Az intézményen belül a program működtetése szempontjából meghatározó a programvezető és a kísérők szerepe is. Követelmény: 1. 2. 3. aláírt csatlakozási nyilatkozat az MHGY programhoz; az MHGY program része az igazgatói pályázatnak; az MHGY programnak van írásos kinevezett felelőse az intézményen belül. Indikátor: a fent megnevezett 3 követelmény meglétének %-os aránya. Az MHGY programról informált alkalmazotti kör Az intézményvezetés és a projektvezetés (amennyiben elválik egymástól) a munka sikere érdekében kiemelten fontosnak tartja intézményi szinten, hogy az alkalmazotti kör teljes mértékben megismerje a projektet, mert közvetetten mindenki részese a fiatalok sikeres integrációjához szükséges munkára nevelésnek és az ennek érdekében történő motivációnak.