A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE - 2011-1
T A R T AL O M Bevezető 4 1. A társulás bemutatása 4 1.1. Jogi háttér 5 1.2. Alapadatok 5 1.3. Vállalt feladatok 5 2. Helyzetelemzés 6 2.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése 6 2.2. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzet 7 2.3. Demográfiai tendenciák 8 3. A kötelező közoktatási feladatellátás biztosítása 9 3.1. Települések, amelyekre az intézkedési terv hatálya kiterjed 9 3.2. Társulási- intézményi struktúra 9 3.3. Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája 10 3.4.Bejáró gyermekek, tanulók 11 4. Létszámadatok 12 4.1 Óvodák 12 4.2.Általános iskolák 13 4.3.Összesített létszámadatok 14 4.4. Az óvodai ellátás tárgyi feltételrendszere 14 4.5. Az általános iskolai épületek állapota, felszereltsége 16 5. Önként vállalt középfokú oktatás biztosításának intézményei 17 5.1. Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 17 5.2 Széchenyi István Szakképző Iskola 18 5.3. Bayer Róbert Középiskolai Kollégium 18 6. Egyéb önként vállalt közoktatási feladatok biztosítása 18 6.1. Gyógypedagógiai ellátás 18 6.2. Alapfokú művészetoktatás 18 6.3. Pedagógiai szakszolgáltatás 19 6.4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 19 6.5. Felnőttoktatás 20 7. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés 21 7.1. Az óvodások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása 22 7.2. Az általános iskolások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása 22 7.3. Az oktatási intézmények működésének tárgyi feltételei 23 7.4. Személyi feltételek 23 7.5. Szakmai munka 24 7.6. A helyzetelemzés összegzése 24 8. Kistérségi esélyegyenlőségi program (akcióterv) 25 8.1. A kistérségi esélyegyenlőségi program fő célkitűzései 25 8.2. Kötelezettségek és felelősség 26 8.3. A végrehajtásáért felelős vezető személyek 26 8.4. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének konkrétumai 27 8.4.1.Közszolgáltatások biztosítása 27 8.4.2. Prevencióval kapcsolatos feladatok 28 8.4.3. A szegregáció elkerülése 28 2
8.4.4. SNI-s gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok 29 8.4.5. Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek biztosítása 29 8.4.6. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása 30 8.4.7. A TANODA létrehozásának lehetősége 31 8.4.8. Az egységes óvoda-bölcsőde létrehozásának lehetősége 33 8.5. A program megvalósításának metodikája 35 8.6. Monitoring és nyilvánosság 35 8.7. Konzultáció és visszacsatolás 36 8.8. Szankcionálás 36 8.9. Legitimáció 36 9. Szervezési, fejlesztési célok, feladatok 37 9.1. Stratégiai elemek 37 9.2.Célok, fejlesztési lehetőségek 38 9.3.Intézményhálózat fejlesztése 38 9.3.1. Óvodai célkitűzések 39 9.3.2. Általános iskolai célkitűzések 39 9.3.3. Középiskolai fejlesztés 40 9.3.4. Szakiskolai fejlesztés 40 9.4. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának fejlesztése 41 9.5. Alapfokú művészetoktatás fejlesztése 41 9.6. A tanügy-igazgatási feladatok kistérségi ellátása 41 9.7. Pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatai 42 9.8. Pedagógiai szakszolgálati feladatok 43 9.9. Információs rendszer működtetése 43 9.10 Az intézmények fenntartásával összefüggő koordinációs feladatok 44 10. Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás 44 10.1. A nevelő oktató munka ellenőrzési, mérési értékelési rendszere 44 10.2.Intézményértékelés 46 10.3. A pedagógusok munkájának értékelése 47 10.4. Az óvodavezetők teljesítményének, minősítésének értékelése 49 10.5. Az iskolaigazgatók teljesítményének, minősítésének értékelése 53 11. A terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának szabályai 56 11.1. Legitimáció 56 11.2. Az intézkedési terv érvényességi ideje, hatálya 56 11.3. A terv értékelése és felülvizsgálata 56 11.4. Az intézkedési terv elhelyezése, nyilvánosságra hozatalának módja 57 3
Bevezető Az eötvösi szereposztás szerint az állam feladata nem több és nem is kevesebb, minthogy az egyének és a társadalom közös érdekeire és önszervező-önkormányzó képességére alapozottan és azt fejlesztve megteremtse a népoktatás további felvirágzásának jogi, pénzügyi, és igazgatási feltételeit. ( Kelemen Elemér) A mezőkövesdi kistérség közoktatási intézkedési tervének alapvető célja az itt élő gyermekek szolgálata. Olyan kistérségi fejlesztési tervet készítettünk, amely minden forráshoz hozzájuthatnak. A társulást inspiráló politika gyakran a támogatás feltételeként köti ki a társulási, partneri vagy konzorciumi kapcsolatot. Ezért óriási többletlehetőség rejlik az önkormányzatok együttműködésében. Érdemes kiemelni az együttműködésben fellelhető társadalmi tőkét is, hiszen a kapcsolatrendszerben rejlő gazdasági, társadalmi lehetőségek kiaknázása minden résztvevő számára előnyöket jelenthet. Ahhoz, hogy ezek ne maradjanak feltáratlanok, aktív és kreatív reflexiókra van szükség. 1. A társulás bemutatása Az önkormányzati rendszer megújításában kiemelt szerepet játszanak azok az új típusú társulások, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a Magyar Köztársaság polgárai elérhető közelségben jussanak hozzá minőségi közszolgáltatásokhoz. E rendszerben a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabban felhasználhatók, továbbá az ésszerű munkamegosztás kialakításával az együttműködésben részt vevő települések harmonikusabban tudnak fejlődni. Az Európai Uniós tagság sürgeti a területi igazgatás szerkezetének újragondolását. A csatlakozás egyik alapeleme a kistérségi feladatellátás megszervezése, kiterjesztése a gazdaság, a közigazgatás, és a humán területen egyaránt. Az önkormányzatok alapfeladata a közszolgáltatások megközelítőleg azonos szintű biztosítása, amelynek igénybevétele minden magyar állampolgárt alanyi jogon illet meg. Az önkormányzatok gazdálkodásának mozgásterét ugyanakkor jelentősen szűkíti, hogy a feladatok ellátásának tárgyi, személyi feltételei, a foglalkoztatási előírások (létszám + képzettségi feltételek) túlságosan szigorúak, nehezen teljesíthetők. Az önkormányzás nem lehet öncélú, ezért ajánlatos kihasználni a társulásban rejlő előnyöket. Ez a felismerés vezérelte a mezőkövesdi kistérség valamennyi (21) települését, amikor a Képviselő-testületek 2004. júniusában úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulást. A többcélú kistérségi társulás: Önálló jogi személy. Külön költségvetése és saját vagyona van. Döntéshozó szerve a Társulási Tanács. Önálló munkaszervezete van. Törvényességi ellenőrzését a Kormányhivatal látja el. Ellátja a területfejlesztési tanács funkcióit is. Egy kistérségben csak egy társulás alakulhat. 4
1.1. A társulás megalakulásának jogi háttere A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény 1.2. Alapadatok A kistérséghez tartozó települések száma : 21 Ebből, város:2 (Mezőkövesd, Mezőkeresztes) nagyközség : 1 (Szentistván) ; község:: 18 Ssz. Település Lakosság száma 0-17 évesek 1. Bogács 2 027 392 2. Borsodgeszt 294 56 3. Borsodivánka 744 67 4. Bükkábrány 1 726 307 5. Bükkzsérc 1 053 165 6. Cserépfalu 1 032 153 7. Cserépváralja 465 63 8. Csincse 597 119 9. Egerlövő 583 92 10. Kács 548 58 11. Mezőkeresztes 4 126 829 12. Mezőkövesd 17 098 2 867 13. Mezőnagymihály 1 131 242 14. Mezőnyárád 1 683 290 15. Négyes 303 44 16. Sály 1 954 549 17. Szentistván 2 612 406 18. Szomolya 1 671 347 19. Tard 1 385 198 20. Tibolddaróc 1 510 284 21. Vatta 967 187 Összesen 43 509 7 715 1.3. A társulási megállapodásban vállalt feladatok A társulás működésének a lényege: bizonyos lakossági közszolgáltatásokat, (amelyek egyébként kötelező önkormányzati feladatok) a megalakulást követően a többcélú kistérség társulás látja el. Célja: hogy - a települési önkormányzatok autonómiájának sérelme nélkül javuljon a lakossági szolgáltatások színvonala, és főként a kisebb településeken élők esélyegyenlősége. A közszolgálati feladatok kistérségi szintű ellátásának fontos kritériuma pedig a magas fokú szakmaiság és a gazdasági hatékonyság. 5
A társulás által ellátott közszolgálati feladatok: közoktatás (tanügyigazgatás, pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatás), szociális alapszolgáltatás (családsegítés, jelzőrendszer, közösségi ellátás), gyermekjóléti alapellátás, központi orvosi ügyelet szervezése, belső ellenőrzés, területfejlesztés, közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtári szolgáltatás, kistérségi sporttevékenység, közösségi autóbusz üzemeltetése. A társulás feladatai közé tartozik továbbá: fejlesztési tervek ill. programok készítése, térségi kohéziót erősítő akciók koordinálása, marketing tevékenység folytatása, turizmusfejlesztés, képzések, konferenciák, tanulmányutak szervezése, információs szolgáltató rendszer működtetése. 2. Helyzetelemzés 2.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése Mezőkövesd kistérség Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a fővárostól 130 km-re, a megyeszékhelytől 45 km-re, Budapest-Miskolc vasútvonal és a 3. számú főút, illetve autópálya mentén található. A terület a Bükk hegység déli lábánál két nagy tájegység, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál terül el, szinte egyenlő távolságra a Tisza-tó és a Mátra-Bükk üdülőkörzettől. A város határában húzódó autópálya a terület kedvező közlekedés-földrajzi pozícióját tovább javítja. A települések megközelíthetősége sokat javult az elmúlt években. Hiánypótló összekötő utak épültek meg. A vasúthálózat ugyan változatlan, de az autóbusz közlekedés igyekszik a megfelelő útvonalakon és sűrűséggel kielégíteni az igényeket. Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével nevezik matyók-nak. Nevüket Mátyás király nevének becézett formájából eredeztetik. A közeli protestáns falvak népe megkülönböztetésül nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak. Régészeti leletek tanúsítják, hogy Mezőkövesd környékén már a jégkorszak utolsó időszakában éltek emberek (Cserépfalu környékén lévő Subalyuk barlangban fedezték fel hazánkban ebből a korszakból található egyetlen ősember leletet, a homo primigeniust, az előember neandervölgyi típusának csontmaradványait). A honfoglaló törzsek érkezéséig több nép váltotta egymást e területen (kelták, dákok, szkiták, kvádok, gótok, stb.). 6
2.2. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzet A kistérség gazdasági helyzete átlagosnak tekinthető. Meghatározó jellegű, országos jelentőségű ipari-gazdálkodó szervezet sajnos nincs a térségben. A vállalkozások száma az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén növekvő tendenciát mutat. Ezek az egyéni és társas vállalkozások jól igazodnak a lakosság igényeihez. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek Mezőkövesden és térségében is érzékelhetők. Javulás ezen a területen az idegenforgalomtól és a hamarosan beinduló repülőtértől várható. B.A.Z. megyén belül vállalkozási jellegű térségnek tekinthető. A mezőkövesdi térségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások számának értéke 55, mely megegyezik a tiszaújvárosi és a megyei mutató értékével. Kedvező területi adottságokból kifolyólag a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya 8%, mely az országos 6%-os átlagot jelentősen meghaladja. A foglalkoztatottak aránya a 52,4%-kal a szolgáltatás szektorban a legmagasabb. Egyre növekszik a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma. A nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma jelentős a kistérségben. A foglalkoztatottak aránya 49,2%, alacsony értéknek mondható az országos 57,6%os átlaghoz képest, viszont a megyei 46,7%- tól magasabb. A munkanélküliek aránya 7,6% - az országos átlagot 20%-kal haladja meg -, melynek fele tartós munkanélkülinek és 7,7% pályakezdőnek minősül. Ezen értékek megyei viszonylatban kedvezőnek tekinthetők, de az országos 5,7%-os érték fölött vannak. Az elmúlt hat évben a tartós munkanélküliek aránya és a szellemi foglalkozásúak aránya kismértékű növekedést mutat a munkanélkülieken belül. A gazdasági inaktivitás kedvezőtlennek minősíthető 57,7%-kal a térségben, mind a megyei (54,1%) mind az országos (46,7%) értékekhez képest. A kistérség népessége csökkenő tendenciát mutat. A halálozás száma meghaladja az élve születés számát, vagyis a természetes fogyás a jellemző. A térségben belföldi odavándorlás és elvándorlás egyaránt előfordul. 7
Az egyes településekre vándorlók száma bizonyos esetekben előidézi a lakosság növekedését, de a térséget összességében vizsgálva nem ellensúlyozza a természetes fogyás negatív hatását. A demográfiai adatok az önkormányzat közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél számolni kell az elemzések eredményével. A demográfiai adatok természetes csökkenést vetítenek elénk. Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 8,7, a halálozások száma 14,9, a belföldi vándorlás +2,2. E három tényezőt összességében vizsgálva megállapítható, hogy a térség népessége a csökkenés és az elöregedés irányába tolódik el. 2.3. Demográfiai tendenciák A kistérség népessége csökkenő tendenciát mutat. A halálozás száma meghaladja az élve születés számát, vagyis a természetes fogyás a jellemző. A térségben belföldi odavándorlás és elvándorlás egyaránt előfordul. Az egyes településekre vándorlók száma bizonyos esetekben előidézi a lakosság növekedését, de a térséget összességében vizsgálva nem ellensúlyozza a természetes fogyás negatív hatását. A demográfiai adatok az önkormányzat közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél számolni kell az elemzések eredményével. A demográfiai adatok természetes csökkenést vetítenek elénk. Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 8,7, a halálozások száma 14,9, a belföldi vándorlás +2,2. Az első kettő mutató értéke megyei viszonylatban a legrosszabb, a harmadik mutató értéke a legjobb - szinte az egyetlen pozitív ami a térségbe való vándorlást mutatja. E három tényezőt összességében vizsgálva megállapítható, hogy a térség népessége a csökkenés és az elöregedés irányába tolódik el. A természetes csökkenés negatív értelemben (országos érték 3,2 térségi érték 6,2), a belföldi odavándorlás pozitív értelemben (országos érték 1,3 térségi érték 2,2) értendő. 3. A kötelező közoktatási feladatellátás biztosítása 3.1. Települések, amelyekre az intézkedési terv hatálya kiterjed 1. Bogács 2. Borsodgeszt 8
3. Borsodivánka 4. Bükkábrány 5. Bükkzsérc 6. Cserépfalu 7. Cserépváralja 8. Csincse 9. Egerlövő 10. Kács 11. Mezőkeresztes 12. Mezőkövesd 13. Mezőnagymihály 14. Mezőnyárád 15. Négyes 16. Sály 17. Szentistván 18. Szomolya 19. Tard 20. Tibolddaróc 21. Vatta 22. Gelej* 23. Tiszabábolna* 24. Tiszadorogma* 25. Tiszavalk* * a mezőcsáti kistérséghez tartozó települések, de közoktatási feladataikat a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás közreműködésével látják el. 3.2. Társulási- intézményi struktúra SZÉKHELY TÁRSULT TELEPÜLÉSEK INTÉZMÉNY (amely feladatok ellátására létrejött a társulás) Bogács Bogács Szomolya Óvoda, Általános iskola. Tard Mezőkövesd Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Tard Mezőkövesd Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Tard Egerlövő Óvoda Általános iskola Egerlövő Egerlövő Borsodivánka Óvoda Szentistván Szentistván Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk Óvoda Általános iskola Mezőnagymihály Mezőnagymihály Gelej Óvoda, Általános iskola Mezőkeresztes Tibolddaróc Mezőkeresztes Csincse Vatta Borsodgeszt Mezőnyárád Sály Tibolddaróc Kács Óvoda Általános iskola Óvoda Általános iskola Bükkábrány 2009. július 1-től önállóan tart fenn óvodát és általános iskolát 9
3.3. Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája Ssz. Település: Az óvodai feladatellátás módja: Az általános iskolai feladatellátás módja: 1. Bogács Székhelyóvoda, társulás. Székhelyiskola 1-8 évfolyam, társulás. 2. Borsodgeszt Nincs óvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 3. Borsodivánka Nincs óvoda, társulás. Tagiskola 5-8 évfolyam, társulás. 4. Bükkábrány Önálló óvoda-bölcsőde. Önálló iskola 1-8. évfolyam. 5. Bükkzsérc Tagóvoda, társulás. Tagiskola 5-8. évfolyam, társulás. 6. Cserépfalu Tagóvoda, társulás. Tagiskola 1-4. évfolyam, társulás. 7. Cserépváralja Kihelyezett óvodai csoport, társulás. Nincs iskola, társulás. 8. Csincse Tagóvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 9. Egerlövő Székhelyóvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 10. Gelej Székhelyóvoda, társulás. Tagiskola, 1-3. évfolyam, társulás. 11. Kács Nincs óvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 12. Mezőkeresztes Székhelyóvoda, társulás. Székhelyiskola, 1-8. évfolyam, társulás. 13. Mezőkövesd Önálló óvoda-bölcsőde. Székhelyiskola, 1-8. évfolyam, társulás. 14. Mezőnagymihály Tagóvoda, társulás. Székhelyiskola, 4-8. évfolyam, társulás. 15. Mezőnyárád Tagóvoda, társulás. Tagiskola, 1-8 évfolyam, társulás. 16. Négyes Nincs óvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 17. Sály Tagóvoda, társulás. Tagiskola 1-8. évfolyam, társulás. 18. Szentistván Székhelyóvoda, társulás. Székhelyiskola 1-8. évfolyam, társulás. 19. Szomolya Tagóvoda, társulás. Tagiskola, 1-8. évfolyam, társulás. 20. Tard Székhelyóvoda, társulás. Tagiskola 1-4. évfolyam, társulás. 21. Tibolddaróc Székhelyóvoda, társulás. Székhelyiskola 1-8. évfolyam, társulás. 22. Tiszabábolna Nincs óvoda, társulás. Tagiskola 1-4 évfolyam, társulás. 23. Tiszadorogma Tagóvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 24. Tiszavalk Nincs óvoda, társulás. Nincs iskola, társulás. 25. Vatta Tagóvoda, társulás. Tagiskola 1-8. évfolyam, társulás. nincs óvoda: 6 településen nincs iskola: 8 településen (Borsodgeszt, Borsodivánka, Kács, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk) kihelyezett óvodai csoport: 1 településen székhelyóvoda: 6 településen tagóvoda: 10 településen önálló óvoda: 2 településen (Borsodgeszt, Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács, Négyes, Tiszadorogma, Tiszavalk) tagiskola 1-4. évf.: 4 településen tagiskola 5-8. évf.: 2 településen tagiskola 1-8. évf.: 4 településen székhelyiskola 1-8. évf.: 6 településen önálló iskola: 1 településen 10
3.4. Bejáró gyermekek, tanulók Az óvodások, iskolások egy része naponta utazásra kényszerül. Az utaztatást a Többcélú Kistérségi Társulás 4 db 20 személyes és 2 db 40 személyes autóbusszal tudja segíteni. HONNAN Borsodivánka Borsodgeszt HOVÁ Egerlövő Tiszabábolna Vatta BEJÁRÓK KORCSOPORTJA, SZÁMA Óvodás = 8 1-4. osztályos = 9 Óvodás = 2 1-4. osztályos = 11 5-8. osztályos = 15 MIVEL UTAZNAK Saját busz Társulás kisbusza Saját busz Bükkzsérc Cserépfalu 1-4. osztályos = 28 Társulás kisbusza Bükkzsérc-Cserépfalu Bogács 1-8. osztályos = 12 Volán járat Szülői döntés Cserépfalu Bükkzsérc 5-8. osztályos = 27 Társulás kisbusza Cserépváralja Tard Mezőkövesd 1-4. osztályos = 6 5-8. osztályos = 6 Saját busz Csincse Mezőkeresztes 1-4. osztályos = 27 5-8. osztályos = 10 Bérelt busz Egerlövő Mezőkövesd 1-4. osztályos = 17 5-8. osztályos = 22 Társulás autóbusza Gelej Mezőnagymihály 4-8. osztályos = 32 Bérelt busz Kács Tibolddaróc Óvodás = 8 1-4. osztályos = 7 5-8. osztályos = 15 Társulás kisbusza Mezőnagymihály Gelej 1-3. osztályos = 38 Bérelt busz Négyes Sály Tiszadorogma Tiszabábolna Borsodivánka Bükkábrány Mezőnyárád Óvodás = 5 1-4. osztályos = 4 5-8. osztályos = 6 Óvodás = 26 1-4. osztályos = 22 5-8. osztályos = 18 Óvodás = 9 1-4. osztályos = 18 5-8. osztályos = 11 Társulás kisbusza Társulás autóbusza Bérelt busz Volán járat Szülői döntés Tard Mezőkövesd 5-8. osztályos = 18 Saját busz Tiszabábolna Tiszadorogma Borsodivánka Óvodás = 10 5-8. osztályos = 11 Társulás kisbusza Társulás autóbusza Tiszadorogma Tiszavalk Tiszabábolna Borsodivánka Tiszadorogma Tiszabábolna Borsodivánka 1-4. osztályos = 6 5-8. osztályos = 18 Óvodás = 4 1-4. osztályos = 6 5-8. osztályos = 9 Társulás kisbusza Társulás autóbusza Társulás kisbusza Társulás autóbusza 11
4. Létszámadatok 4.1. Óvodák Ssz. Település: Óvodás Csoport Óvónő Dajka Bejáró 1. Bogács 75 3 7 3 0 0 2. Borsodgeszt 0 0 0 0 0 0 3. Borsodivánka 0 0 0 0 0 0 4. Bükkábrány 73 3 7 3 27 27 5. Bükkzsérc 26 1 2 1 0 0 6. Cserépfalu 37 2 3 2 0 0 7. Cserépváralja 11 1 1 1 0 0 8. Csincse 14 1 2 1 0 0 9. Egerlövő 22 1 1 1 10 10 10. Gelej na na na na na na 11. Kács 0 0 0 0 0 0 12. Mezőkeresztes 137 6 13 6 0 0 13. Mezőkövesd 508 19 43 19 2 0 14. Mezőnagymihály na na na na na na 15. Mezőnyárád 63 3 6 3 8 0 16. Négyes 0 0 0 0 0 0 17. Sály 67 3 6 3 0 0 18. Szentistván 63 3 7 3 0 0 19. Szomolya 44 2 4 2 0 0 20. Tard 30 1 3 1 0 0 21. Tibolddaróc 58 2 4 2 15 15 22. Tiszabábolna 0 0 0 0 0 0 23. Tiszadorogma 32 1 2 1 22 22 24. Tiszavalk 0 0 0 0 0 0 25. Vatta 26 1 2 1 2 2 Iskolabuszos Összesen: 1286 53 113 53 86 76 12
4.2. Általános iskolák Ssz. Település: 1-4. osztályos 5-8. osztályos Pedagógus Egyéb dolgozó Bejáró 1. Bogács 70 91 20 2 14 0 2. Borsodgeszt 0 0 0 0 0 0 3. Borsodivánka 0 58 7 2 44 44 4. Bükkábrány 92 80 15 3 40 32 5. Bükkzsérc 0 58 6 1 28 26 6. Cserépfalu 49 0 5 1 28 26 7. Cserépváralja 0 0 0 0 0 0 8. Csincse 0 0 0 0 0 0 9. Egerlövő 0 0 0 0 0 0 10. Gelej 54 0 5 0 38 38 11. Kács 0 0 0 0 0 0 12. Mezőkeresztes 194 177 18 20 37 35 13. Mezőkövesd 405 450 92 7 76 66 14. Mezőnagymihály 16 82 12 4 28 26 15. Mezőnyárád 75 79 13 2 29 0 16. Négyes 0 0 0 0 0 0 17. Sály 88 72 14 2 0 0 18. Szentistván 83 83 13 6 3 0 19. Szomolya 34 43 10 0 0 0 20. Tard 31 0 3 1 6 6 21. Tibolddaróc 74 83 12 7 22 17 22. Tiszabábolna 38 0 6 1 27 27 23. Tiszadorogma 0 0 0 0 0 0 24. Tiszavalk 0 0 0 0 0 0 25. Vatta 42 50 10 0 21 21 Iskolabuszos Összesen: 1345 1406 261 59 441 364 13
4.3. Összesített létszámadatok 2011. június 1-i létszám Ssz. Település óvoda 1-4.oszt 5-8. oszt. bejáró iskolabuszos Tagóvodás /iskolás 1. Bogács 75 70 91 14 0 0 2. Borsodgeszt 0 0 0 0 0 0 3. Borsodivánka 0 0 58 44 44 58 4. Bükkábrány 73 92 80 67 59 0 5. Bükkzsérc 26 0 58 28 26 84 6. Cserépfalu 37 49 0 28 26 86 7. Cserépváralja 11 0 0 0 0 11 8. Csincse 14 0 0 0 0 14 9. Egerlövő 22 0 0 10 10 0 10. Kács 0 0 0 0 0 0 11. Mezőkeresztes 137 194 177 37 35 0 12. Mezőkövesd 508 405 450 78 66 0 13. Mezőnagymihály 0 16 82 28 26 0 14. Mezőnyárád 63 75 79 37 0 217 15. Négyes 0 0 0 0 0 0 16. Sály 67 88 72 0 0 227 17. Szentistván 63 83 83 3 0 0 18. Szomolya 44 34 43 0 0 121 19. Tard 30 31 0 6 6 31 20. Tibolddaróc 58 74 83 37 32 0 21. Vatta 26 42 50 23 23 118 22. Tiszabábolna 0 38 0 27 27 27 23. Tiszadorogma 32 0 0 22 22 32 24. Tiszavalk 0 0 0 0 0 0 25. Gelej na 54 0 38 38 54 ÖSSZESEN 1286 1345 1406 527 440 1080 4.4. Az óvodai ellátás tárgyi feltételrendszere Ssz. 1. Bogács Település: Az óvoda épületének állapota Felújított intézmény Felszereltség Megfelelő 2. Bükkábrány Új intézmény Megfelelő 3. Bükkzsérc Régi intézmény, 2 éve cserélt nyílászárók 4. Cserépfalu Régi intézmény Megfelelő Bútorcsere (ágyak) Eszköz-ellátottsága Megfelelő Hiányzó eszközök: Csop.szob.bútorcsere Hiányzó eszközök: Udvari játékok Új udvari játékok Udvari játékok modernizálása Tervezett fejlesztés Külső szigetelés, lábazat felújítás Óvodai udvar továbbfejlesztése, IKTV eszközök Nyílászáró-csere folytatása, homokzatfestés, tetőcs. Belső festés, padlócsere 14
5. Cserépváralja Régi intézmény 6. Csincse Régi intézmény Búrok cserére szorulnak Hiányos néhány gyerekbútor cserére szorul Hiányzó eszközök: Számítógép, internet hozzáférés Udvari játékok hiányosak 7. Egerlövő Régi intézmény Megfelelő Megfelelő 8. Mezőkeresztes Régi intézmény Megfelelő 9. Mezőkövesd 10. Mezőnagymihály 1.Részben felújított 3.Felújításra vár Régi intézmény, akadálymentesített Megfelelő Megfelelő Udvari játékok pótlása Kiegészítésre, felújításra szorul Székek, asztalok 11. Mezőnyárád Régi intézmény Megfelelő Megfelelő 12. Sály Régi intézmény Hiányos 13. Szentistván Felújított intézmény 14. Szomolya Régi intézmény 15. Tard 2010-ben akadálymentesített 16. Tibolddaróc Régi intézmény 17. Vatta Felújított intézmény 18. Tiszadorogma Részben felújított intézmény Megfelelő 3 csoport volt régen, kettőnek megfelelő Néhány gyerekbútor cserére szorul Néhány gyermekbútor cseréje Néhány bútor cserére szorul Megfelelő Udvari játékok és felszereltség hiányos Hiányzó eszközök: informatikai eszközök Udvari játékok felújításra szorulnak Nagyteljesítményű fénymásoló hiányzik Hiányzó eszközök: Informatikai eszközök Hiányzó eszközök: informatikai eszközök Hiányzó szám.gépek internet, udvari játékok felújítása nincs Nyílászáró-csere, szigetelés, fűtés,- világítóeszközök korszerűsítése Udvari játékok fejlesztése Járdák, kerítés felújítása, világítás korszerűsítése 3.int.nyílászáró cs. szigetelés,tetőfelú. járda, kerítés, udvari ját. cseréje Ablakcsere Fűtéskorszerűsítés Öltözőpadok, irodabútor Épület felújítás és bővítés, udvar kiépítése Kerítés felújítása, játszó udvar továbbfejlesztése Ablakcsere Udvari játékok felújítása Tető-és nyílászáró cseréje, homlokzat festés,terasz felújít Óvodásszékek beszerzése Kerítés-felújítás 15
4.5. Az általános iskolai épületek állapota, felszereltsége Ssz. Település: Az iskola épületének állapota Felszereltség Taneszközellátottsága 1. Bogács Régi intézmény Átlag alatti Átlagos 2. Borsodivánka Részben felújított Megfelelő Bővítésre szorul a számítógéppark, szüks: nyelvi labor Tervezett fejlesztés Tetőtér szigetelés, villanyhál.-és fűtés korszerűsítése Hiányzó nyílászárók pótlása, bitumenes pályák felúj 3. Bükkábrány Felújított Megfelelő Megfelelő Interaktív tábla 4. Bükkzsérc Új intézmény Megfelelő Megfelelő Nincs 5. Cserépfalu Új intézmény Megfelelő Megfelelő Nincs 6. Mezőkeresztes Régi intézmény Megfelelő Átlagos Interaktív tábla 7. Bárdos Lajos Tagiskola, Mk. Régi Átlagos Megfelelő Külső felújítás, nyílászáró- és tetőcsere 8. Mező Ferenc Tagiskola, Mk. Régi Átlagos Megfelelő Komplett rekonstrukció 9. Szent Imre Tagiskola, Mk. Felújított Átlagos Megfelelő Felújított 10. Mezőnagymihály Felújított Megfelelő Megfelelő Nyelvi labor 11. Mezőnyárád Régi intézmény Megfelelő Átlagos Interaktív tábla 12. Sály Régi intézmény Megfelelő Átlagos 13. Szentistván Felújított Megfelelő Bővítésre szorul a számítógéppark, szüks: nyelvi labor 14. Szomolya Régi intézmény Átlag alatti Átlagos Külső, belső felújításra szorul, interaktív tábla Bitumenes pályák, tornaterem felújítása Tornaterem beázás megszüntetése 15. Tard Részben felújított Megfelelő Megfelelő Tető felújítás 16. Tibolddaróc Részben új Megfelelő Átlagos Számítógéppark bővítésre szorul Interaktív tábla, Bútorzat csere 17. Vatta Régi intézmény Megfelelő Átlagos Interaktív tábla 18. Tiszabábolna Részben felújított Megfelelő Bővítésre szorul a számítógéppark, szüks: nyelvi labor Hiányzó nyílászárók pótlása, bitumenes pályák felúj 16
5. Az önként vállalt középfokú oktatás biztosításának intézményei 5.1 Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Az általános iskolákban egyre csökkenő tanulói létszám érinti a középiskolát is. Ugyanakkor már több éve megfigyelhető, hogy a beiskolázási körzet is szűkül. Ezek a gondok a szakközépiskolai osztályokat érintik elsősorban. A gimnáziumi oktatás 4+1 (humán, reál, általános, előkészítő osztállyal működik, a szakközépiskolai oktatás pedig évfolyamonként két osztállyal (közgazdasági, ügyviteli szakmacsoport). A gimnáziumi osztályokban a beiskolázási létszám nem probléma. Sajnos az előképzettség színvonala jelent több esetben problémát, melynek megoldására nyelvi előkészítő osztályban 2007-től megkezdődött a második idegen nyelv oktatása is. Így már két nyelvből tehetnek majd nyelvvizsgát, illetve emelt szintű érettségit. Második idegen nyelv választásának (a rendelkezésre álló feltételek szerinti lehetőség az orosz nyelv) bővítése igényfelmérés alapján is a célok között szerepel. Az ehhez szükséges személyi feltételek adottak. A tanulók tanulmányi ideje alatt ECDL vizsgát tehetnek. Jelenleg csak vizsgára való felkészítés történik az intézményben, de a feltételek adottak ahhoz, hogy az akkreditált vizsgaközponttá váljon a középiskola. A szakképzési évfolyamon jelenleg két szakmára való felkészítés történik: európai üzleti asszisztens és igazgatási ügyintéző ügykezelő. Ezek mellett a logisztikai ügyintéző képzés bevezetésével kívánja az iskola bővíteni a kínálatot. Az iskola dolgozóinak létszáma lehetővé teszi a feladatok ellátását. 5.2 Széchenyi István Szakképző Iskola Az intézmény képzési szerkezetét tekintve a termelőüzemek, és vállalkozók igényeinek megfelelően rugalmasan kívánja kialakítani. A jelenlegi szakmák mellett (autószerelő, gépi forgácsoló, géplakatos, mezőgazdasági gépész, női-ruhakészítő, élelmiszer-és vegyi árukereskedő, villanyszerelő) a képzési szerkezet bővítését (kőműves, vízvezetés-szerelő, ácsállványozó, bádogos). Az új OKJ szerint 6 szakmában egy évvel 2+3 évre nő a képzési idő, amely a 2008/2009 tanévtől még egy osztály indítását jelenti. Tanfolyami képzések az érettségi megszerzése után folytatódik könnyű- ill. nehézgépkezelő, targoncavezető, hegesztő, számítástechnikai szoftverüzemeltető szakmákban, ill. ECDL vizsga megszerzésére. Az intézmény partnerként kapcsolódott be a Miskolci Integrált Területi Szakképző Központba (MITISZK-be), mely 2008. június 30-ig tart, mely után még 5 évig kell a rendszerben lenni. 3 szakmacsoportban ismerhetik meg és használhatják ennek révén pedagógusok és diákok a legújabb csúcstechnikát. Ennek kapcsán pályázati forrásból sikerül az oktatáshoz szükséges forgácsoló gépet beszerezni. Szintén partnerként közreműködött az intézmény a térségi foglalkoztatási stratégia megalkotásába, illetve a foglalkoztatási paktum aláírója. Ennek alapján indulhat meg a párbeszéd a különböző intézmények, vállalatok, gazdasági társasági és más gazdasági szereplők között, akik számára fontos, hogy a munkaerő piac kereslet-kínálatát összehangolják, s jobb lehetőséget teremtsenek a munkanélküliség csökkentésére. 17
5.3. Bayer Róbert Középiskolai Kollégium A kollégium eredményes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítottak. Az épület külső és belső állapota, a lakhatósági szint megtartása egyaránt szükségessé tesz nagyobb felújításokat és beszerzéseket. Ezáltal sikerülhet olyan esztétikai környezetet megteremteni, amely a kollégium kihasználtságát növelheti. Ezeket célszerű pályázati forrásokból biztosítani. Az épület állagában kiemelt feladat a tető állapotának megnyugtató rendezése. A kollégium diáklétszáma 80 fő körüli, s sajnos még 1-2 évig további csökkenés várható. Ez 75%-os kihasználtságot jelent. Legfontosabb cél, hogy ez a tendencia tovább ne csökkenjen. Ezért ennek megoldására szükséges több alternatívát is kidolgozni. Esetleg máshol tanuló diákok számára (egri főiskola, felső tagozatos mezőkövesdi diákok) is lehetőséget adni a kollégiumi ellátásra vagy diákszálló kialakításához szükséges felméréseket végezni. A kollégiumban működő élelmezési központ a város közétkeztetésben fontos szerepet tölt be. Ezért ennek folyamatos és megfelelő szintű működését, a kötelező előírások betartásához szükséges berendezéseket, eszközöket, felszereléseket biztosítani kell. 6. Egyéb önként vállalt közoktatási feladatok biztosítása 6.1. Gyógypedagógiai ellátás A gyógypedagógiai oktatás területén cél, hogy a szülők elvárásaihoz a - speciális helyzet miatt - minél nagyobb mértékben közeledjen, illetve az arra rászorult gyermekek a lakóhelyükön vagy lakóhelyükhöz közel részesüljenek különleges gondozásban, rehabilitációs foglalkoztatásban. Az értelmi fogyatékos tanulók oktatását Mezőkövesden eltérő tantervű osztályokban biztosítják, melynek feladata a képzési kötelezettség alá eső gyermekek gondozása. Sályban a halmozottan sérült tanulók részére a megyei önkormányzat tart fenn általános iskolát. Mezőkövesden a Bárdos Lajos Tagiskola keretein belül enyhén illetve közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermekek oktatása történik. A tanköteles kor elérését követően a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálja ezeket a gyermekeket. Az intézmény kereteibe tanácsolt gyermekekről megállapításra kerül, hogy nem nevelhető a többi gyermekkel együtt csak eltérő tantervű osztályban. A képzésben résztvevő tanulók száma 50 fő, mely 90%-a roma. 6.2. Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészeti oktatás célja, hogy megalapozza a művészi kifejező készségeket és felkészítsen a továbbtanulásra. Kistérségünkben több önkormányzati fenntartású iskola vállal művészeti képzéssel kapcsolatos tevékenységet, (Mezőnagymihály zene, Bárdos Lajos ének zene, Mező Ferenc rajz, Szent Imre tánc stb.) az adott művészeti terület emelt szintű oktatásával. A zenei alapképzés a zeneiskola városi és kihelyezett tagiskoláiban folyik. Az intézmény művésztanárai és növendékei állandó szereplői, résztvevői, mozgatói a kistérség kulturális eseményeinek. Az itt zajló zenei oktatás meghatározó a gyerekek, a fiatalság (6-tól 18 éves korig) művészetekhez, kultúrához való további kapcsolatában. A zeneiskolának a jövőben a hangszeres oktatás mellett fő feladata a tánc és a képzőművészet különböző ágainak az oktatása. Hatóköre a város környéki településekre is kiterjed. Az iskola kedveltségét mutatja, hogy létszáma nem csökkent az elmúlt években sem. 18
A nagy hagyományokkal és eredményekkel rendelkező iskola képzési rendszere kiszélesedett a képzőművészeti ágazattal. A művészeti iskolák minősítése során az itt folyó munkát kiválóra értékelték. 6.3. Pedagógiai szakszolgáltatás A Társulás az alábbi pedagógiai szakszolgálati feladatokat látja el: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (feladat: a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása), fejlesztő felkészítés ( feladata: azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítani a fejlődésükhöz szükséges felkészítést), nevelési tanácsadás ( feladata: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez), logopédiai szolgáltatás ( feladata: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása), továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ( feladata: a tanulók adottságainak tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása), gyógy-testnevelés ( feladata: a gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása). 6. 4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatrendszere pedagógiai értékelés ( feladata: mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő-oktató munka eredményességét), szaktanácsadás (feladata: az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése), pedagógiai tájékoztatás ( feladata: a szakmai információk, adatok, és tanügyi dokumentumok tantervek, tankönyvek, segédletek- gyűjtése, őrzése, feldolgozása), a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a vezetői, valamint szakmai illetve szaktárgyi munkaközösségek működtetése, szakmai napok, konferenciák szervezése, a kistérségi tanulmányi -, tehetséggondozó és sportversenyek szervezése, koordinálása, kistérségi mérési és értékelési rendszert kidolgozása, a tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat megszervezése, a diákönkormányzatok segítése. A pedagógiai szakmai szolgáltatásra részben az a jellemző, hogy túl messzire került a pedagógustól, az iskolától, nem tudott igazán a helyszínen szolgáltatni. A megyei rendszer nehezen tudta összegyűjteni az információkat a pedagógusok és az iskola igényeiről, így a kínálata sem volt minden alkalommal összhangban a tényleges igényekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás akkor töltheti be szerepét, ha iskola és pedagógus közelben működik, és akkor, ha azt a szolgáltatást nyújtja, amire a szakmának szüksége van a jobb működéshez. A kistérségben már hagyománya van a szakmai munkaközösségek működésének 19
Ezekben a közösségekben dől el, hogy melyek azok a kérdések, amelyek számukra fontosak, amelyekre megoldást várnak, olyan helyi továbbképzéseket szerveznek a pedagógusoknak /szerveznek saját maguknak!! /, amelyre a munkájukhoz szükség van. Itt dől el, hogy milyen helyi tanulmányi versenyeket hirdetnek meg a gyermekek számára. A kistérségen belül a szaktanácsadás is hatékonyan működik, a szaktanácsadó szakmai tekintéllyé vált a pedagógus számára, és emberileg is elfogadják, mert véleményét elmondhatja a jövendő szakmai segítőjével kapcsolatban annak szakmai tudásáról, emberi viszonyulásáról. 6.5. Felnőttoktatás Többletszolgáltatásként jelentkezik térségünkben a felnőttek oktatása. A munkaerőpiac gyorsan változó igényeit csak folyamatos tanulással, önképzéssel, átképzéssel lehet követni, így a munkanélküliség egyik jelentős kezelési módja a felnőttoktatás. A kitűzött cél az, hogy az egyének oktatása és képzése ne fejeződjön be az iskolarendszerből való kilépéssel és a szakképesítés megszerzésével. A felnőttoktatás megszerezhető az e célra létesített általános iskolában, középiskolában. Ellátható a feladat úgy is, hogy nem önálló felnőttoktatási intézményben, hanem nappali rendszerű iskola felnőttoktatási tagozatában, osztályában szervezik meg a felnőttek oktatását. Az általános iskolai felnőttoktatás iránt nagyon csekély az érdeklődés. A feladatellátáshoz körzeti beiskolázással a Bárdos Lajos Általános Iskolában adottak az intézményi feltételek. Szükség esetén itt biztosítható a tanköteles korból kikerültek általános iskolai végzettségének rövidített időtartamú megszerzése. Kistérségünkben a felnőttoktatással kapcsolatos középfokú feladatokat a Széchenyi István Szakképző Iskola látja el. Egyrészt a nappali képzés kereteinek kiszélesítésével, másrészt levelező tagozaton a dolgozók szakközépiskolai tanulásának és továbbképzési lehetőségének (tanfolyamok) megszervezésével. 20
7. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés Helyzetelemzés célja az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárása. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez. A helyzetelemzés az alábbi feltételek vizsgálatára terjed ki: A kistérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e, illetve elérhetők-e az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A kistérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településeken biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; a településeken lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodik-e az önkormányzat. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények mennyire befogadóak, folytatatnak-e szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény között nem érvényesül-e a szegregáció. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy az intézmények között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei; illetve, hogy az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség. Az intézmények számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézmények egyenlő arányban részesülnek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálja a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból. A kistérség településének önkormányzatai kiemelten kezelik az ifjúság nevelésétoktatását, az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését. Kiterjedt intézményhálózaton keresztül biztosított a 3-18 éves korosztály többirányú nevelése, oktatása. A jövőbeni cél a szakmai színvonal emelése, a minőségfejlesztés biztosítása mellett az intézmények gazdaságos, racionális keretek között történő működtetése, a csökkenő gyermeklétszám és a gazdasági, társadalmi változások miatt. 21
7.1. Az óvodások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása 2011.06.01. Település 3 éves kis csop 4-5 éves középső csop 6-8 éves nagy csop Összes óvodás Óvodai csoport száma Óvónők száma Hátrányos HH helyzetű gyermek Halmozottan HHH helyzetű gyermek Bogács 16 43 16 75 3 7 37 27 Borsodgeszt 0 0 0 0 0 0 0 0 Borsodivánka 0 0 0 0 0 0 0 0 Bükkábrány 15 37 21 73 3 7 25 7 Bükkzsérc 6 17 3 26 1 2 0 0 Cserépfalu 5 21 11 37 2 3 0 0 Cserépváralja 4 5 2 11 1 1 0 0 Csincse 7 5 2 14 1 2 10 2 Egerlövő 5 10 7 22 1 1 13 0 Kács 0 0 0 0 0 0 0 0 Mezőkeresztes 17 64 56 137 6 13 88 40 Mezőkövesd 61 280 167 508 19 43 178 71 Mezőnagymihály na na na na na na na na Mezőnyárád 9 35 19 63 3 6 22 2 Négyes 0 0 0 0 0 0 0 0 Sály 7 27 33 67 3 6 64 59 Szentistván 11 31 21 63 3 7 32 17 Szomolya 10 20 14 44 2 4 38 22 Tard 11 7 12 30 1 3 3 3 Tibolddaróc 16 30 12 58 2 4 29 0 Vatta 2 12 12 26 1 2 18 0 Gelej na na na na na na na na Tiszabábolna 0 0 0 0 0 0 0 0 Tiszadorogma 12 12 8 32 1 2 11 4 Tiszavalk 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 214 656 416 1286 53 113 568 254 7.2. Az általános iskolások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása Település Alsó tagozatos 1-4 Hátrányos helyzetű HH Halmozottan hátrányos helyzetű HHH Felső tagozatos 5-8 Hátrányos helyzetű HH Halmozottan hátrányos helyzetű HHH Sajátos nevelési igényű SNI tanulók Bogács 70 56 46 91 37 57 27 9 Borsodgeszt 0 0 0 0 0 0 0 0 Borsodivánka 0 0 0 58 28 3 4 0 Bükkábrány 92 38 2 80 24 1 4 4 Bükkzsérc 0 0 0 58 16 0 4 0 Cserépfalu 49 18 0 0 0 0 1 0 Cserépváralja 0 0 0 0 0 0 0 0 Csincse 0 0 0 0 0 0 0 0 Egerlövő 0 0 0 0 0 0 0 0 Kács 0 0 0 0 0 0 0 0 Magántan ulók 22
Mezőkeresztes 194 115 50 177 89 34 21 2 Mezőkövesd 405 179 56 450 179 89 34 16 Mezőnagymihály 16 7 2 82 38 18 2 1 Mezőnyárád 75 31 0 79 15 5 7 0 Négyes 0 0 0 0 0 0 0 0 Sály 88 84 68 72 56 45 4 1 Szentistván 83 45 14 83 40 14 5 2 Szomolya 34 34 30 43 43 42 15 4 Tard 31 9 1 0 0 0 1 1 Tibolddaróc 74 35 0 83 32 0 0 1 Vatta 42 21 1 50 35 7 3 0 Gelej 54 27 13 0 0 0 2 0 Tiszabábolna 38 24 7 0 0 0 3 0 Tiszadorogma 0 0 0 0 0 0 0 0 Tiszavalk 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 1345 723 290 1406 632 315 137 41 7.3. Az oktatási intézmények működésének tárgyi feltételei Összességében biztosítottak a pedagógiai munka tárgyi feltételei. Az oktatási helyiségek vonatkozásában kielégítő a helyzet. Két iskola (Borsodivánka, Tiszabábolna) kivételével minden iskolában van tornaterem a hozzátartozó öltözőkkel és tusolókkal. A szaktantermek, nyelvi illetve számítástechnikai termek korszerűsítése érdekében történtek lépések az elmúlt években, de természetesen nem lehet ideális helyzetről beszélni. A bútorzat és egyéb berendezési tárgyak, felszerelések tekintetében nagy eltérés mutatkozik. A hiányok pótlását az eszközfejlesztési ütemterv tartalmazza. A tanórai munkát segítő szemléltető, audiovizuális és egyéb eszközök rendelkezésre állnak, folyamatos karbantartásukat, cseréjüket, kiegészítésüket elsősorban a fenntartó által biztosított önrész illetve a megyei közalapítványtól kapott összegek voltak hivatva biztosítani. Megállapítható, hogy ezek eredményeképpen tapasztalható volt fejlődés, de a kötelező alapfelszerelésre vonatkozó rendeletben előírtaknak a mai napig nem tudtak megfelelni az intézmények. Segítséget jelentett, hogy az óvodákban illetve az iskolákban működő alapítványok is több esetben hozzá tudtak járulni a fejlesztésekhez. Minden évben sok pályázaton vettek részt és többször is elnyertek tekintélyes összegeket fejlesztésre a nevelési oktatási intézményeink 7.4. Személyi feltételek A kistérség oktatási-nevelési intézményeiben a személyi feltételek biztosítottak, megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Hiányzó szakos pedagógusok a kisebb intézményekben ugyan előfordulnak, de az egyes megüresedő álláshelyekre többen is pályáznak. Természetesen átmenetileg hiányozhat szakember, ekkor helyettesítéssel, vagy megbízási szerződéssel láttatják el a feladatokat. Így komolyabb fennakadás az oktató nevelő munkában szakemberhiány miatt nincs sem az óvodákban sem az iskolákban. A pedagógusok továbbképzése egyre sokoldalúbb, sokan már eleget tettek a 120 órás kötelező képzésnek. Egyre több a másoddiploma megszerzését célzó főiskolai vagy egyetemi képzésben való részvétel. A vezetők pedig a közoktatási vezető képző szakot végezték, illetve végzik el egyre többen. Ugyanakkor minden tanévben helyi továbbképzéseket szerveznek az iskolák, elsősorban a Többcélú Társulás hathatós közreműködésével. 23
7.5. Szakmai munka Az óvodákban nevelési programjaiknak megfelelően végzik jó színvonalon a munkájukat. Minden gyermeknek, aki igényli biztosított az óvodai ellátása. Az iskolák tartalmi munkájának színvonala jó, amit a kompetenciamérések eredményei hűen tükröznek. Az iskolák a tankötelezettség teljesítéséhez a megfelelő kapacitással rendelkeznek. Mind a tárgyi mind a személyi feltételek biztosítottak a zavartalan nevelő-oktató munkához. A tanulók sok pályázaton, versenyen szerepelnek sikerrel. Az iskoláknak és óvodáknak komoly szakmai kihívást jelentett a helyi pedagógiai programjuk, illetve nevelési programjaik elkészítése, ezt sikerrel oldották meg. A szükséges felülvizsgálatokra és korrekciókra is folyamatosan sor kerül. Minden intézmény elkészítette saját minőségirányítási programját. Ez is elősegíti a minél magasabb színvonalú munkát. Az általános iskolát végzett tanulók jó része a helyi középiskolákban tanul tovább. Minden tanulót fel tudnak venni napközibe, illetve tanulószobára. Az általános iskolák egyes területeken speciális többletképzést is folytatnak. Ilyen területek a művészet, idegen nyelvek, számítástechnika, testnevelés. A zenei és művészeti alapképzés- elsősorban a városi Alapfokú Művészeti iskolában folyik. Az intézmény művésztanárai és növendékei állandó szereplői, résztvevő, mozgatói a város kulturális eseményeinek. Az itt zajló zenei oktatás meghatározó a gyerekek, a fiatalság (6-tól 18 éves korig) művészetekhez, kultúrához való további kapcsolatában. Az iskola kisugárzó ereje nagy, a körzetben is ellátja a gyerekek ilyen irányú képzését. A középiskolai és szakiskolai ellátást a kistérségben a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, illetve a Széchenyi István Szakképző Iskola biztosítja. A két középiskola a környező települések igényeit is kielégíti. Mindkét intézményben folyik szakközépiskolai képzés, amely iránt az utóbbi években megnövekedett az igény. A szülők és a tanulók egyre inkább az érettségit, adó képzéseket részesítik előnyben. 7.6. A helyzetelemzés összegzése A mezőkövesdi kistérségben biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A körzetben élő 0-18 éves korosztály gondozásához, neveléséhez-oktatásához szükséges feltételek biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve társulásos formában (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola. művészeti alapiskola, pedagógiai szakszolgálat). Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. Nincsenek teljesen pontos adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Nyilvántartásunk ettől az évtől kezdődött. A kistérségben az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, a pontos regisztrációt azonban pótolni szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben nem folytatnak szegregáló, oktatásszervezési gyakorlatot. Az óvodákban egyáltalán nem tapasztalható szegregáció, az általános iskolákban pedig négy éve megkezdődött a szegregáció teljes felszámolása ( Mezőkövesden a több évtizedes gyakorlatot - miszerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többsége a Bárdos Lajos iskolába jár - óriási erőfeszítések árán próbálja megszüntetni az intézményvezetés). 24
A helyzet további javulása várható attól is, hogy a közoktatási törvényhez kapcsolódó előírások a továbbiakban kötelezővé teszik, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat a nem önkormányzati fenntartású intézményekbe is felvegyék. A 25%-os limit a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan rájuk is vonatkozik. Iskolákon belül az emelt szintű oktatás, a kis létszámú osztályok fenntartása, újraindítása csak alapos vizsgálat lefolytatása mellett támogatható! Ez feltétlenül beavatkozást igényel a HHHs gyermekek számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy évről évre csökken a lemorzsolódási arány és a magántanulók száma is. Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A gimnáziumokban továbbtanulók száma jóval meghaladják az országos átlagot, a szakközépiskolák érettségit is adó képzésénél úgyszintén. Szakiskolai képzésre egyre kevesebben jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után nagyon kevés az olyan tanuló, akik nem tanulnak tovább. Az országos kompetencia-méréseken a kistérségi általános és középiskolák teljesítménye átlag feletti, ami jó eredménynek tekinthető. Az elért eredményeket az iskolavezetők minden évben elemzik, a tapasztalatokat visszacsatolják az oktatási folyamatba. A fentiekből következően megállapítható egyértelműen, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményes. A hozzáadott pedagógiai érték elemzése alapján minden évben pozitív értékkel találkozunk. Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség. A fenntartók mindent megtesznek azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsák. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. 8. Kistérségi esélyegyenlőségi program (akcióterv) 8.1. A kistérségi esélyegyenlőségi program fő célkitűzései a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményekben, az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése, az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztást), a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása, Alapvető célnak tekintjük, hogy biztosítsuk a településeken a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a kistérségben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását. 25