Fogak
Az emberi fogak: 32 fog, fogképlet: 2123 2123 2 dentes incisivi (dens incisivus) -(metszőfogak) 1 dens caninus -(szemfog) 2 dentes premolares -(kisőrlők) 3 dentes molares -(nagyőrlők)
Az emberi fogazat: heterodont különböző típusú fogakból áll a fogazat thecodont- állkapocsban van a fogmeder, belenőtt fog diphyodont- kétszer növő: tejfogak (dentes decidui) maradandó fogak (dentes permanentes)
A fog felépítése corona dentis és radix dentis zománc- substantia adamantina dentin- substantia eburnea cement- substantia ossea foggyökér- pulpa dentis (cavum dentisben) körülötte gingiva (fogíny) fogcsiszolaton vizsgálhatóak
Dentin (Substantia eburnea) 70-80% szervetlen anyag kalcium-foszfát, kalciumfuorid, hidroxiapatit, fuoroapatit kristályok, amorf kalciumkarbonát 20-30% szerves: 90%ban I-es típusú kollagén, többi proteoglikán a pulpa-dentin határon található odontoblastok termelik, nyúlványaik sugarasan kifutó dentincsatornákat alkotnak fájdalomingerek felnőtt korban a fogcsatorna egyre szűkül (stressz szerepe)
Zománc (Substantia adamantina) 98%ban szervetlen, testünk legkeményebb anyaga hidroxiapatit kristályok alkotják, és egy kevés fehérje benne zománcprizmák a dentin-cement határról indulnak, 4-6 mikrométer átmérőjű vájatok; az ameloblastok (=adamantoblast) termelték valamikor nem pótolható, nem termelődik újra! viszont mineralizáció, demineralizáció zajlik benne (fuorid beépül) napi fuorid igény: 3,5mg víz cél tartománya: 0,5-1,5 mg/l, magyar ivóvizek az alsó határon vannak
Pulpa dentis lazarostos kötőszövet, benne sok ér és ideg fibroblastok, macrophagok, lymphocyták c szélén odontoblastok Parodontium a fog rögzítő készüléke cement (substantia ossea) cementoblastok termelik, folyamatos, a gyökércsatornába is idővel lerakódhat (inaktív forma: cementocyta) csonthoz hasonló, de nem tartalmaz ereket 50% szervetlen kalciumfoszfát és hidroxiapatit, a többi kollagénrost
gyökérhártya (periodontium) a cement felszíne és a csont közötti helyet tölti ki, Sharpey-féle rostokat, ereket, idegeket tartalmazó kötőszöveti hártya benne fibroblastok (cementoblasttá, osteoblasttá differenciálódhat) fog mozgásait érzékeli, rágáskor áthelyezi a nyomást a csontra alveolus csont maxilla és mandibula Gingiva (foghús) fiatal korban a zománchoz rögzül, idővel lejjebb, a cementen sulcus gingivalis alakul ki, bacterium be tud bújni alá
Keletkezése ecto- és mesodermalis eredet, 5-6. héten kezd fejlődni először a korona fejlődik, utána a gyökér az ősszájüreg ectoderma felszínéről benő az állkapocsba a fogléc 1.: sapka stádium (az ectodermális zománcszerv körülveszi a mesencymalis eredetű fogpapillát) 2.: harang stádium (a zománcszervbe GAG rakódik le) a fogpapilla és zománcszerv határán: zománc oldalán egy sor ameloblast, fogpapilla külső szegélyén pedig odontoblastok harang stádium: zománcszerv (A), alatta fogpapilla (B), körülötte a fogzacskó (C)
3.: korona stádium az odontoblastok a két zóna közé dentinállományt termelnek, a két sejtréteg eltávolodik egymástól ez után az ameloblastok zománcot raknak le, a felszín fele vándorolnak, ott nyugvó, egyrétegű köbhám formájában maradnak meg hosszútávon először a szerves állományok rakódnak le, ami fokozatosan mineralizálódik (érési vonalak) a foggyökér a külső és a belső zománchám áthajlási zónájából indulva kezd megnyúlni a fogléc felszívódik, egy pótfogléc marad a helyén, ebből nőnek később a maradandó fogak (fogcsere) a fogzacskóból parodontium lesz
Fogkor tejfogak: 20 db, képlete 212 fogkor becslésére használható: áttörési (erupciós) időpontok az erupciót több módon lehet definiálni, ez alapján több becslésre alkalmas sorozatot használunk általában az alsó fogak hamarabb törnek át, lányoké előbb mineralizáció fentről lefele halad maradandó fogak áttörése: 6-8 évesen: a metszők és az 1. moláris 10-12 évesen: szemfogak, premolárisok, 2. moláris 18-20 körül: 3. moláris (bölcsesség fog)