Haladó nemzetközi gazdaságtan 3.

1 Haladó nemzetközi gazdaságtan 3. Nemzetközi kereskedelempolitika Kereskedelempolitikai alapelvek, eszközök, mutatók Nemzetközi versenyképesség elméletei A nemzetközi kereskedelem szabályozása, GATT/WTO, konfliktusok 2 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek Közvetlen termékcsere (barter) Egyszerű külkereskedelmi áruügylet: nemzeti valuta külföldire váltásával Külkereskedelmi ügyletek: 1. Különleges áruügyletek Barter, reexport,kapcsoltárucsere, bérmunkaügylet, tranzitügylet, switch-ügylet 2. Különleges külkereskedelmi ügyletek Lízing, licensértékesítés, franchise-szerződés, termelési együttműködés 3. Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi ügyletek Nemz. Fuvarozás és szállítmányozás, szolgáltatások és szellemi termékek ügyletei, minőségellenőrzés, nemzetkreklám és propaganda 1

Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem 3 SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások a komparatív elınyök elve szerinti munkamegosztáson alapszik Export révén elérhetı az optimális üzemméret Importverseny révén kedvezıbb kínálat a fogyasztók számára Hatékony gazdálkodás a világ szőkös erıforrásaival Nemzetközi együttmőködés, stabilitás fenntartása PROTEKCIONIZMUS Eszközei: A hazai piac védelmében a kereskedelem (import vagy export) korlátozása A PROTEKCIONIZMUS MELLETTI ÉRVEK: Gazdasági érvek: 1. Importembargók 2. Importkvóták (és önkéntes exportkorlátozások) 3. Vámok 4. Nem vámjellegő korlátozások (minıség, ügyintézés..) 5. Állami támogatások (exporttámogatások) 6. Dömping (áralapú, költségalapú) 7. Árfolyamszabályozás és árfolyampolitika (leértékelés az exportot segíti, importot gátolja) A növendék iparágak támogatása (inkubátor hatás) Védelem a tisztességtelen versennyel szemben Hanyatló iparágak támogatása Stratégiai iparágak támogatása Fizetési mérleg pozíciók támogatása Nem gazdasági érvek: Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása Speciális nemzetgazdasági értékek védelme (svéd acél, skót whisky) 4 2

5 Kereskedelempolitikai eszközök Csoportosítás: exportra és importra ható közvetlen, és közvetett hatású vámjellegő (tarifális) vagy nem vámjellegő (nem tarifális NTB) mennyiségre vagy árra ható (közvetlenül vagy közvetve) Árra ható eszközök (közvetlen) Az alkalmazott eszközök az importált / importálni kívánt termék árát befolyásolják, és ezen keresztül érik el a kívánt (importcsökkentő) hatást. Fajtái: 1. Vámok 2. Illetékek 3. Szubvenciók 4. Dömpingellenes (antidömping) politika 5. Árfolyampolitika. Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök (közvetlen) az importált / importálni kívánt termék mennyiségére hatnak, és azon keresztül az import csökkenését okozzák. Eszközei: a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés b) Import/export kvóták c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) d) Tilalmak e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs) f) Származási szabályok (eredetmegjelölés) g) Import monitoring 6 3

Az árra vagy/és a mennyiségre közvetetten ható eszközök Az alkalmazott eszközöknek elsıdleges hatásuk, sıt, alkalmazásuk szándéka sem minden esetben az import csökkentése, ez mellékhatása. Ma egyre népszerőbb. Technikai elıírások és szabványok Egészségügyi elıírások Környezetvédelmi elıírások Versenyszabályok alkalmazása és kiterjesztése Állami vásárlások 7 A kereskedelemliberalizálás elınyei Vámok hatása, kis ország esete ( a világpiaci árakra nem hat!) 8 D hazai adóbevétel S hazai Hazai egyensúlyi ár Importár vámmal Jóléti veszteség Világpiaci ár Hazai termelés import 4

Nagy ország esete megváltoztatja a világpiaci árat! 9 Hazai piac Világpiac Exportáló ország D hazai S hazai Pv1+vám D import S Export pv1-nél EX Pv2- nél Pv2 csökken! Importkereslet csökken! Beggar-thy-neighbour politika A protekcionizmus és a szabadkereskedelem értelme A gazdasági integráció szintjei: Kedvezményes kereskedelmi szerzıdések Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió A korlátozásmentes nemzetközi kereskedelem fıként a legfejlettebb országok érdeke A protekcionizmus versenykorlátozás áremelı tényezı Közös külsı vámszintek Csoporton belüli vámok eltörlése Csoporton belüli vámok csökkentése Csoporton belüli tıke- és munkaerıáramlás Közös gazdaság -politika, közös pénz 10 5

A külkereskedelmet ösztönzı tényezık - politikai: 1945 óta nem volt jelentıs globális fegyveres konfliktus hidegháború új államok létrejötte (korábbi belkeresk.-bıl külkeresk.) külsı erıforrásokra utalva - termelés és fogyasztás szerkezeti átalakulása a tud.-techn. forradalom nyomán - a kutatás nemzetközi tevékenység - a technika piaca hierarchikus: újító országok. követı országok, technikai sivatag (még a követés feltételei sincsenek meg) az új technikát jelentıáruk világforgalma 2/3-ada az USA-Ny-Európa-Japánközt - a fejlıdı és volt szocialista országok iparosítási és infrastruktúra fejlesztési törekvései - anyagforradalom : csökkenıkereslet a hagyományos nyersanyagok iránt; nyersanyag és készáru term. közti szakosodás megváltozik - Szolgáltatások : súlyuk nı, új típusú szolgáltatások a világker.-ben a csúcstechnikát képv. szolgáltatások súlya nı: 1970: 15%, 1998: 30% - Gazdaságpolitikai változások: - protekcionizmus helyett liberalizmus(de: magasan védett iparcikkek vámjai maradnak!) - Exportorientált (ázsiai kistigrisek) vagy importhelyettesítı politika (protekcionizmussal az importfüggıséget csökkenti) - nemzetközi vállalatok gyors növekedése - iparágon belüli nemzetközi forgalom - iparágak, nyersanyag és energiaterm. leépítése egyes országokban 11 A nemzetközi kereskedelem jellemzésének mutatószámai 12 1. Világkereskedelmi rugalmasság: = export volumenváltozás / GDP volumenváltozás = (dx/x) / (dq/q), X: világkereskedelem, Q: világtermelés, változatlan árakon mérve! 2. Exporthányad = 100 (éves export)/(éves GDP) 3. Importhányad = 100 (éves import)/(éves GDP) 4. Export multiplikátor = GDP változás/ export változás 5. Import határhajlam= import változás / GDP változás 6. Cserearány (terms of trade) = exportárindex / importárindex 7. Exportfedezeti mutató: C = X i / IM i (i-edik termékre) 8. Megnyilvánult komparatív elıny mutatója (Revealed Comparative Advantage): RCA aj = (X aj / X a ) / (X wj / X w ) ahol: a: ország, j: termék, w: világ összesen, X aj / X a = a j. termék részesedése az a. ország összes exportjából X wj / X w = a j. termék részesedése a világ összes exportjából 9. A kereskedelmi integráltság indexe: = külker forgalom növekedés indexe / GDP növekedés indexe =[(EX+IM) növekedés % ] / [GDP növekedés %] Pl. világ 1989= 1,77 (100%), 1997=2,55 (140%) és 2004=1,6 (106%) 6

A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG MUTATÓSZÁMAI Kínálati oldal: Termékegységre jutó bérköltség (Unit Labour Cost) : UCL = (W +C)/VA (W: bér, C: bér közterhei, VA: hozzáadott érték) Kifejezi a bruttó bérszínvonal, a munkatermelékenység és a valutaárfolyam alakulását! Alkalmas országok közti és idıbeli eltérések vizsgálatára is! 13 Keresleti oldal: Export relatív egységértékének indexe (Unit Value Index): UVI =[ (X a /Q a ) ]/ [ i (X i /Q i ) S i ] X a : az ország exportértéke, Q a : az ország exportvolumene, i: az ország fıbb nemzetközi versenytárs országai, X i és Q i ezek exportértéke és volumene, S i a világpiaci részesedésük UCL 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Termékegységre jutó bérköltség 1988 1990 1994 1998 USA Japán Németország Olaszország Nagy-Britannia 14 A nemzetközi kereskedelem szabályozása, intézményrendszer 7

15 Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek Elızmények 1. I-II. vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett 2. Válságok, 1929-33-as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg problémák, növekvıprotekcionizmus, nem tarifáliseszközök önellátás, kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg II. világháborútovább rontotta A háborúvégétıl:usa érdeke jól mőködı nemzetk. keresk. rendszer New Hampshire, Bretton Woods, nemzetközi konferencia célja : három pillérre épülı új nemzetközi gazdasági rendszer 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946) - árfolyam, fizetési mérleg 2. Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD Világbank 1946) - fejlesztések 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) nem sikerült! ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946: Elıkészítı Bizottság 23 ország: kétoldalú vámkoncessziós tárgyalások - Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947-1994.dec.31) A GATT története - Körtárgyalás-sorozat 16 Év: Esemény: Eredmények: 1947 Genfi forduló A világkereskedelem 50 %-át jelentő 45000 termék vámjai csökkentése 1949 Annecy forduló Szerény vámcsökkentések 1950-51 Torquay- forduló 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) 1955-56 2. Genfi forduló Szerény vámcsökkentések 1961-62 Dillon-forduló Szerény vámcsökkentések 1963-67 Kennedy-forduló ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás 1972-79 Tokió-forduló ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása 1986-1994 Uruguay-forduló A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása 8

A GATT céljai Általános cél : a szabadkereskedelem Indoklása: a kereskedelem élénkítése mindenkinek elınyös, a korlátozások láncreakcióként mindenkit károsan érintenek (a fejlett ipari országok szempontjai!) 1)az életszínvonalemelése 2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erıforrásainak kihasználása 4) az áruk cseréjének bıvítése Nemzetk. kereskedelem és külföldi tıkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek A legnagyobb kedvezmény elve: csak az árukereskedelmet szabályozta: vámok, kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése Transzparencia:a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetıek Alapelvei alól kivételek: egyes országok nem voltak hajlandóak bizonyos termékcsoportokat bevonni a szabályozás, liberalizációalá. A GATT szabályai egyes ipari termékekre (mezıgazdasági termékek, szolgáltatások és szellemi termékek) nem érvényesek 17 Az egyes fordulók fı eredményei Év: Esemény: Átlagos vám- Fennmaradó vám- Csatlakozók, db csökkentés, % tételek, 1930=100% 1934-47 GATT előtt 33,2 66,8 23 1947 Genf 21,1 52,7 23 1949 Annecy 1,9 51,7 13 1950-51 Torquay 3,0 50,1 38 1955-5 2. Genf 3,5 48,9 26 1961-62 Dillon 2,4 47,7 26 1963-67 Kennedy 36,0 30,5 62 1972-79 Tokió 29,6 21,2 99 1986-1994 Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1973-tól tag(82. tagország) A GATT mőködésének fı eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) - Antidömping irányelvek, nem vámjellegő korlátozások szabályozása Agrártermékek a GATT-ban - Két fő irányzat: Agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) Az agrártermékek kivételes kezelése politikai prioritások (EU CAP) A termelés szubvencionálása, exportszubvenciók, importkorlátozások, lefölözések rendszere 18 9

WTO ( 1995 január 1., Székhely: Genf) 1995, GATT: 128 tag, ebbıl 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételeiszigorúak: a GATT Uruguay fordulóvalamennyi rendelkezése (MarrakeshiEgyezmény) a GATT valamennyikorábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedınemzete WTO tag, 2008: 153 ország (köztük: Kína, Szaúd- Arábia) A legjelentısebb nem tag Oroszország (megfigyelıi státusz). WTO funkciói: - egyezmények adminisztrálása - tárgyalási fórum - FDI kérdéseinek vizsgálata - szellemi tulajdon védelme - államok kereskedelempolitikájának figyelése - vitás kérdések rendezése Szabályozásának jellemző vonásai: a külföldi és hazai vállalatokategyformán kell kezelni! a pénzügyi szolgáltatásokterén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) dömpingellenes szabályozás exportszubvenciókkorlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók 19 A WTO rendszere: WTO 20 Áruk/GATT GATS TRIPS ÁRU kereskedelem SZOLGÁLTATÁS kereskedelem SZELLEMI tulajdonjogok Vitarendezési Mechanizmus Kereskedelempolitikákat Felügyelı Mechanizmus 20 10

A WTO mőködése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemértfelelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. 1.miniszteri konferencia: Szingapúr(1996. dec. 9-13.), 2.miniszteri konferencia: Genf (1998. május 18-20.). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. 3. miniszteri konferencia: Seattle, 1999. nov. dec A 2000. től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. 4. Miniszteri Konferencia 2001. nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület 5. miniszteri konferencia: Cancún,2003. szept. Genf, 2004 6. miniszteri konferencia: Hongkong, 2005, Genf, 2006, 2008. 21 A WTO napjainkban 2001. november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete Fő témák - agrártermékek piacnyitás exporttámogatások leépítése nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem 2003. szeptember, Cancún:V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: EU agrártámogatásai átláthatók támadják USA agrártámogatásai rejtettek Cairns-icsoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél-Amerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!) 2005. dec. Hongkong,VI. Miniszteri konferencia A Dohai Nyilatkozat: Mezıgazdaság: tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezıgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzítóbelsıtámogatások eltörlése. A fejlıdı országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektıl ideiglenesen eltérhetnek. Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezıgazdasági termékekesetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévı gyógyszerekhez való hozzáférhetıség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések. 22 11

TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK Világszervezet: ENSZ Szervezetei - a nemzetk. kereskedelem és fejlıdés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. KakaóSzervezet, ILO (Nemzetk. Munkaügyi szervezet) - tényezık nemzetk. kereskedelme UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd-ifejlıdés kérdései együtt - a fejlıdı országok problémáira figyel (GATT ezt mellızte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO: Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek mőködése - kormányközi szervezetek: IGO ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv.-k: NGO - Mőködésük: - szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok Magyarország tagja: ENSZ-nek, IMF-nek, Világbanknak, OECD-nek 23 EURÓPA: OECD (1961) Gazdasági és Együttmőködési Szervezet Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta EU (EGK:1957/58 EU:1992-) Egységes piac, Gazdasági Unió: Ma 27 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) Európai Szabadkereskedelmi Társulás Eredetileg 7, 9 tag (EGK-n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA Európai Gazdasági Térség, EU és EFTA együttmőködése CEFTA Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás AMERIKA: NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA - Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak- és Dél-amerikai országok MERCOSUR Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelı ÁZSIA: ASEAN Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmőködés: 1981, 21 tagország OPEC Organisation of Petroleum Exporting Countries 1960, Bagdad (5 tag) MA: 11 tag Regionális integrációk 24 12

Függelék 1: Kereskedelmpolitikai eszközök: Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés): a termék importját/exportját) engedélyhez köti. kiegészíthet más eszközöket, mint például a kvótákat. b) Import/export kvóták:közvetlenül korlátozza az importált (vagy exportált) termék mennyiségét, importengedélyek által, fizikai mértékegységben (tonna, darab, stb.), vagy értékben. c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) : az importálóország meggyőzi az exportálót, hogy exportját önkéntesen korlátozza. (Ok: importőr ország nagyobb alkupozíciója pl USA - Japán) d) Tilalmak:a kormány akadályozza valamely termék exportját vagy importját. Oka: veszélyes anyagok, kábítószerek, fegyverek, az atomszektor termékei, környezetvédelmi és egészségügyi ok, politikai ok: embargó e) Kereskedelmi hatásúberuházási szabályok (TRIMs):segítségével a kormányzat befolyásolja a beruházóvállalat (kül)kereskedelmitevékenységét -közvetlen külföldi beruházások esetén jelentős f) Származási szabályok (eredetmegjelölés):a termék mely országban készült. Kvóták, dömpingellenes eljárások és szubvencióellenes intézkedések esetén alkalmazzák g) Import monitoring :folyamatosan figyelik az importot, ha valamely termék importja megnő importkorlátozó eszköz alkalmazása 25 e) A TRIM-ek fajtái: 26 A belföldi beszállítás minimumára vonatkozó elıírások (más néven: a hazai tartalomra vonatkozó elıírások). A beruházás kereskedelmi mérlegre való hatását rögzítı elıírások. A külföldi tıkeberuházással létrejött vállalat csak exportjának egy bizonyos százalékában (arányában) importálhat.. Valutabeváltási vagy -felhasználási korlátozások. A külföldi befektetéssel létrejött vállalat csak exportjának vagy nettó exportjának egy bizonyos arányában juthat konvertibilis fizetıeszközhöz.. Belföldi értékesítésre vonatkozó elıírások. Az exportnak szab korlátokat, elsısorban belföldi hiány enyhítésére 13

Árra ható eszközök fajtái: Vámok: A vámhatárt átlépı árukra kivetett adó - az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét. Jól átlátható, transzparens eszköz. A fejlett gazdaságok átlagos vámszínvonala alacsony, 2-4% körüli. Könnyő védekezni - példa az (export) szubvenció. Illetékek : tarifális eszköz, hasonlít a vámra, de az import értékének százalékában vetik ki, általában valamilyen szolgáltatásra vagy az importtal kapcsolatosan felmerült valamilyen költség ellentételezésére. Szubvenciók : pénzbeli állami támogatás, csökkenti a vállalat közvetlen költségeit,hozzájárul a K+F, a tranzakciós, a szállítási, termelési vagy egyéb költségekhez. A termék kivitele esetén nyújtják (és valamennyi nemzetközi kereskedelmi egyezmény tiltja!). Dömpingellenes (anti-dömping) politika :Anti-dömping eljárás - ha az import alacsony áron kerül be a hazai piacra és ebbıl kifolyólag károkat okoz (ennek többnyire feltétele a nagy tömeg). A WTO szerint a dömping tényét bizonyítani kell. Árfolyampolitika: a nemzeti valuta leértékelése: az export jövedelmezıbb, ösztönözheti az exportot. A valuta felértékelése az importot ösztönzi. (árfolyam-protekcionizmus ) 27 A vámok csoportosítása 1. a forgalom iránya : exportvám v. importvám 2. a jogi státusz : autonóm (egy ország hat. meg) vagy szerzıdéses (ország ok közti megállapodás szerint) 3. a vámkivetés módja: értékvám v. mértékvám 4. az elsıdlegesen elérni szándékolt gazdaság- és kereskedelempolitikai cél: fiskális v. védıvám. A védıvámoknak sok fajtája van. a) nevelıvám: még nem versenyképes, de fejlıdésre alkalmas ágazat, vállalat külsı versenytárs elleni védelméért b) A piacbiztosító vám egy már nem versenyképes ágazatot illetve termelı(ke)t véd ok: az ország komparatív elınyei megváltoztak, így a termék elıállításában komparatív hátrány alakul ki. c) Devizavédelmi vám: oka a szőkösen rendelkezésre álló külföldi fizetıeszköz kiáramlásának megakadályozása. d) Taktikai vám: a hazai vámok alkalmazásával saját termékeink külföldi piacra jutását kívánjuk segíteni a csökkentés lehetıségét vámtárgyalások során kívánják felhasználni, viszonossági alapon e) Retorziós (vagy büntetı vagy harci) vám kivetésével a kereskedelmi partner valamely kedvezıtlen intézkedésére szoktak reagálni. f) A dömpingellenes és a kiegyenlítı vám 28 14

29 Függelék 2: A nemzetközi kereskedelem jellemzésére használatos mutatószámok Iparágon belüli kereskedelem intenzitásának indexe = Ágazati kereskedelmi intenzitási index = iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) iparágak iparági export iparági import = 1- iparágak (iparági export +iparági import) Kiterjeszthetı az ország egészére, valamennyi iparágra összegezve: Egy ország nemzetközi kereskedelmi intenzitásának indexe = iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) Példák!! Termékegységre jutó bérköltség (ULC) 30 USA Japán Németország Olaszország Nagy Britannia 1988 100,2 95,8 106,9 108,5 101,6 1990 104,9 99,5 110,3 122,5 113,7 1994 108 117,2 112,2 139,9 118,4 1998 101,8 116,5 103,1 148,7 139,6 Termékegységre jutó bérköltség 160 140 UCL 120 100 80 60 40 USA Japán Németország Olaszország Nagy-Britannia 20 0 1988 1990 1994 1998 15

16 31 1. Példa : Exporthányad 23,8% 19,8% 0,44 1415 337 280 Nagy-Britannia 18,9% 48,5% 0,67 173,3 32,8 84,1 Szaúd-Arábia 20,8% 23,1% 0,44 1080 225 249 Kína 70,2% 61,6% 1,32 45,6 32 28,1 Magyarország 7,8% 9,9% 0,18 4842 379 479 Japán 9,7% 7,2% 0,17 9837 959 712 USA 16,8% 15,8% 0,33 31492 5275 4974 Világ összesen IM/GDP EX/GDP (EX+IM)/GDP GDP IM EX Ország Importhányad Keresk. integráltság MRD USD MRD USD MRD USD 32 2. Példa 2002 2002 4,32 4,17 3,70-26,67-15,25 Világkereskedelmi rugalmasság 2,57 2,30 1,81-6,33 0,25 Import határhajlam 0,23 0,24 0,27-0,04-0,07 Exportmultiplikátor 2005 2004 2003 2002 2001 Japán 2,86 2,21 0,65-1,09-10,4 Világkereskedelmi rugalmasság 2,19 1,57 1,29 1,50-5,20 Import határhajlam 0,35 0,45 1,55-0,92-0,10 Exportmultiplikátor 2005 2004 2003 2002 2001 USA 2,8 3,0 2,7-0,3 0,4 GDP 7,2 6,9 4,9 1,9 0,1 IM 12,1 12,5 10,0 8,0-6,1 EX 2005 2004 2003 2001 Japán volumenindex 3,7 4,7 3,1 2,2 0,5 GDP 8,1 7,4 4,0 3,3-2,6 IM 10,6 10,4 2,0-2,4-5,2 EX 2005 2004 2003 2001 USA volumenindex

3. példa: Kereskedelmi intenzitási indexek: Iparágon belüli keresk. intenzitásának indexe iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) 33 Áruszerkezet Élelmiszer, ital, dohány EX% 6,1 IM % 4 EX-IM 2,1 EX+IM 10,1 index 0,792079 Nyersanyagok 2,1 1,8 0,3 3,9 0,923077 Energiahordozók 2,7 10,2 7,5 12,9 0,418605 Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök 28,0 61,0 33,5 50,5 5,5 10,5 61,5 111,5 0,910569 0,90583 ország nemzetk. keresk. intenzitásának indexe iparági export iparági import = 1 - (iparági export +iparági import) = 1 (25,9 /199,9) =0,870435 17