Nemzetközi magánjog 2.

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 2. Knapp László

2 Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III. Krim Bt., Budapest, Jelen előadásvázlat e tankönyv alapján készült, és kizárólag oktatási célra kerül felhasználásra.

3 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok nemzetközi jogi feltételrendszere

4 Az áruk kereskedelmének liberalizálása A nemzetközi gazdasági kapcsolatok meglétének kiindulóponta, hogy az áruk, szolgáltatások, vagyoni értéket képviselő jogok forgalma főszabály szerint szabad legyen a világpiacon. Akadályai lehetnek azonban: 1. Vámok a) hazai termelők védelmének eszköze, ún. protekcionista gazdaságpolitika b) a termelők és a fogyasztók ennek időleges nyertesei, hosszútávon ennek vesztesei c) fennáll a veszélye, hogy a protekcionista gazdaságpolitika kiválthatja valamely másik állam reakcióját: vámháború alakulhat ki, globális szinten ez a körbevámolás veszélyét hordozza magában

5 2. Nem vámjellegű korlátok (non tariff barriers NTB) a) (adott esetben indokolatlan, túlzó) fogyasztóvédelmiés reklámszabályok (például német Reinheitsgebot 1516-ból) b) állami támogatások (szubvenciók): hazai termelők belföldön és külföldön is olcsóbban tudják kínálni a termékeiket, ez esélyegyenlőtlenséghez vezet c) mennyiségi korlátozások

6 Nemzetközi jogi források ( globális külgazdasági jog ) 1. Történeti előzmények szabadkereskedelem gondolata a XIX. század végén, XX. század elején megjelent: vámok és nem vámjellegű akadályok felszámolása, gazdasági liberalizáció gondolata XIX-XX. század fordulója: az Egyesült Királyság alakította ki a bilaterális (kétoldalú), szabadkereskedelmi szerződések hálózatát két világháború közötti időszakban ez a fejlődés megtorpant: protekcionista gazdaságpolitika a jellemző második világháború után: USA szerepének felértékelődése: Európa, Távol-Kelet újjáépítése: amerikai termékek értékesítésének nemzetközi feltételrendszerét kívánta megteremteni

7 1941: Atlanti Karta: a) új gazdasági világrend kiépítésének szükségessége b) nemzetközi piacokhoz való egyforma hozzáférés lehetősége c) nemzeti piacok nyitottságának elve 1944: Bretton Woods: konferencia: a) államok jegybankjai dollárkészleteiket aranyra tudják átváltani b) Nemzetközi Valutaalap, Világbank létrehozása 1947: Havannai Karta (ENSz-konferencia) a) áruk kereskedelmének liberalizációja, vámok és nem vámjellegű korlátok lebontása b) intézményi keret: Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) USA: nem ratifikálta a Havannai Kartát: félt, hogy beszűkülnek a külkereskedelmi lehetőségei

8 az anyagi jogi szabályokat azonban hatályba léptették január 1-jei hatállyal: GATT GATT: General Agreement on Tariffs and Trade: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény a) GATT 1947 címzettjei és kötelezettjei: tagállamok: meg kell teremteni az összhangot az Egyezménnyel: meglévő joganyag harmonizálása későbbiekben nem hozhatnak ezzel ellentétes jogszabályokat b) Magyarország 1974-ben csatlakozott a GATT 1947 tagállamai közé; Szovjetunió ellenezte, a csatlakozás csökkentette a kiszolgáltatottságot c) GATT: eredményes: a vámok 20 év alatt 40%-ról 10%-ra csökkentek

9 különböző fordulókon felülvizsgálták az Egyezményt: a) Kennedy-forduló: b) tokiói forduló: c) Uruguay-forduló: Uruguay-forduló a legjelentősebb: a GATT felülvizsgálata vált szükségessé, ennek okai: a) szolgáltatásokra nem terjedt ki, azonban új típusúak keletkeztek, amelyek jelentős értéket képviseltek: például szoftverek, telekommunikációs, pénzügyi szolgáltatás b) szellemi alkotások problémája: fejlett országok termékeit a fejlődő országokból hamisítványokkal helyettesíthették, ezen országok nem voltak tagjai az iparjogvédelemről szóló Párizsi Uniós Egyezménynek c) multinacionális nagyvállalatok megjelenése: globalizáció következménye (a piacok és a termelés országhatáron átnyúló integrációja)

10 Uruguay-forduló eredményeként 1994-ben elfogadták az ún. Marrakesi Egyezményt (=WTO Egyezmény) 2. A Marrakesi Egyezmény (= WTO Egyezmény) rendelkezései a) anyagi jogi rendelkezések értelmező megállapodások: Understanding GATT: GATT Unterstanding GATT = GATT 1994 kiegészítő megállapodások szolgáltatásokról: General Agreement on Trade in Services GATS szellemi tulajdon nemzetközi kereskedelme: Agreement on Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights TRIPs

11 b) eljárási jogi rendelkezések intézményi-szervezeti rendszer megteremtése: Kereskedelmi Világszervezet (keretében vitarendezési eljárás) WTO: single agreement approach : WTO Egyezmény és a mellékletét képező anyagi jogi és eljárási jogi normák kötelezőek néhány szerződés opcionális (választható), pl. Közbeszerzési Kódex)

12 3. Kereskedelmi Világszervezet World Trade Organization Magyarország és az Európai Közösség alapító tag szervezetének funkciója: szervezeti keret az Egyezmény végrehajtásához tanácskozási fórum jogviták eldöntése

13 3./a) A WTO szervezete és működése 3 fő szerv: 1) Miniszteri Konferencia összes tagállam képviselője legalább kétévente ülésezik WTO Egyezmény valamennyi kérdésében dönthet 2) Állandó Tanács: összes tagállam képviselője Miniszteri Konferencia közötti időben, szükség esetén bármikor ülésezik 3) speciális tanácsok: például: Árukereskedelmi Tanács, TRIPs Tanács, GATS Tanács

14 3./b) Döntéshozatal: főszabály: konszenzusos döntéshozatal (egyhangúság) kivételes: tagállami szavazás (minden tagállam egy szavazat, az Európai Uniónak így 27 szavazata van) kivételesen minősített többség (¾) a) Általános felmentés, meg kell határozni: 1. különleges körülmények 2. felmentés feltételei 3. megszűnés időpontja b) Értelmezési kérdések vagy minősített többség (2/3): költségvetés, Egyezmény kiegészítése

15 4. A GATT 1994 főbb alapelvei A) Legnagyobb kedvezmény elve (most favoured nation clause MFN) ha liberalizációs intézkedés keretében előjogot, mentességet biztosítanak az importálandó vagy exportálandó áru számára ezt a kedvezményt valamennyi tagállamból származó áru számára biztosítani kell azonnal és feltétlenül az elbánás automatikusan jár Tárgyi hatály: nemcsak vámra, illetékre, de a termék belföldi adóztatására, belföldi forgalmazására is

16 Alanyi hatály: a) erga omnes, de b) kivételek alkalmazhatóak Kivételek: vámuniók, szabadkereskedelmi övezetek waiver clause (árukra vonatkozó rendelkezések alól), feltétel: I. rendkívüli körülmények (nem elegendő a különleges körülmények fennállása, mint az általános felmentésnél) II. 3/4-es többség, ha a jelenlévők legalább a tagok felét képviselik B) Nemzeti elbánás (régime national, national treatment) tiltja a különbségtételt a külföldi származású termékek és a belföldi között

17 5. Vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások a GATT rendszerében GATT nem tiltja az új vámok bevezetését előírja, hogy a külkereskedelem szabályozására vámokat alkalmazzanak, mellőzzék a nem vámjellegű korlátozásokat A) Vámok a) vámok mérséklése a körtárgyalásokon két alapelv betartása I. legnagyobb kedvezmény II. viszonosság (reciprocitás) tárgyalások technikája: 1) elvi vámcsökkentés 2) negatív lista a kivételeről 3) konszolidált lista = nemzetközi megállapodás

18 b) vámkivetés: darab, súly szerinti mennyiség vagy érték (nem minőség!) c) vámérték-kódex (értelmezésére bizottságot hoztak létre) Fontos az ügylet értéke megállapításánál a számla!! B) Nem vámjellegű korlátozások (non tariff barriers) a) mennyiségi korlátozások és engedélyezési rendszer tilos: kvóta, export, import, engedélyek fenntartása kivitelek lehetnek: például élelmiszer, áruhiány alkalmazás nem lehet diszkriminatív (nem valósíthat meg valamely állammal szemben hátrányos megkülönböztetést!)

19 b) egyéb hasonló hatású intézkedések: általános tilalom, de technikai jellegű követelmények: minőség, csomagolás, összetétel, eredetmegjelölés, minőség-ellenőrzés: kidolgozták az ún. GATT Szabvány Kódexet (nem kötelező, opcionális) import termékek diszkriminatív adóztatása: kiegyenlítő vám - WTO-hoz fordultak alkalmazásával kapcsolatban: WTO: jogellenes közbeszerzések nemzeti szabályozására megalkották a GATT Közbeszerzési Kódexet (nem kötelező, opcionális)

20 6. Felmentések és kivételek a GATT 1994 szabályai alól A) Felmentések lásd 3./b) Döntéshozatalnál és a 4./A) Legnagyobb kedvezmény elvénél leírtakat eljárásjogi feltétel: előzetes konzultáció B) Kivételek általános kivételek 1. piacvédelmi intézkedések valamely árut megnövekedett mennyiségben importálnak, ezzel hasonló áruk hazai termelőinek jelentős kárt okoznak vagy ilyen kár bekövetkezése fenyeget tagállam ebben az esetben általában felfüggesztheti valamely kötelezettségének teljesítését, és rendkívüli piacvédelmi intézkedéseket tehet ebben az esetben

21 az intézkedés csak szükséges mértékű és időtartalmú nem lehet diszkriminatív 2. GATT XX. cikk: közerkölcs védelme, emberi-állati-növényi egészség megóvása, az arany és az ezüst forgalma, művészeti-archeológiai-történeti értékű kincsek forgalmának korlátozása, a kimerülés veszélyével fenyegető természeti erőforrások megóvása, a kormányzati gazdasági stabilizáció érdekében mesterségesen alacsonyan tartott áron forgalmazott áruk

22 kivitelének korlátozása, áruhiányból eredő korlátozások nem lehet diszkriminatív nem valósíthat meg joggal való visszaélést B) Kivételek különös kivételek 1. nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében hasadó anyagok, fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása 2. fizetési mérleg egyensúlyának megőrzése az alkalmazott eszköznek az elérni kívánt céllal arányban kell állniuk meg kell jelölni a korlátozás időtartamát 7. Jogviták rendezése a WTO keretében

23 A) Jogérvényesítés a tagállamok szintjén a GATT anyagi jogának közvetlen hatálya van nemzetközi kötelezettség a tagállamok kötelezi B) Saját integrált vitarendező testület Vitarendező Testület: Dispute Settlement Body (DSB) döntése kötelező a tagállamokra nézve A Vitarendező Testület eljárása 1. Konzultáció (60 nap) sikertelenség esetén a Vitarendezési Testülettől panel kérhető (általában háromtagú vizsgáló bizottság) 2. A panel létrehozatalát csak egyhangúan utasíthatja el a Testület

24 3. A panel 6 hónapon belül a Testületnek jelentést ír a Testület szótöbbséggel fogadhatja el elutasítás: egyhangúan vagy fellebbezés bejelentése esetén 4. Fellebbezés a Fellebbezési Testülethez (Appellate Body) csak jogértelmezéssel foglalkozik a Vitarendező Testület fogadja el vagy utasítja el a jelentést ez a döntés kötelező a felekre 5. Végrehajtás felek jelentési kötelezettsége a Vitarendező Testülethez végrehajtás elmaradása esetén megtorló intézkedések (jellemzően pénzbeni)