Lőwy-Korponay Bereniké

Lőwy-Korponay Bereniké Móra Ferenc Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Készségfejlesztő Szakiskolai Előkészítő; Móra Módszertani Kiskönyvtár, Oktatásszociológiai nevelés-lélektani kutatások sorozat ÉRTÉKPREFERENCIÁK AZ SNI TANULÓK KÖRÉBEN Tartalomjegyzék Előszó 2 1.1. Bevezető 3 1.2. Az értékpreferencia kutatás tárgya 6 2. Elméleti alapvetés a kutatás hipotézisei 7 3. A kutatás célcsoportja és módszertana 10 3.1. A célcsoport 10 3.2. A kutatás módszertana 11 4. A kutatás adatainak részletes elemzése 17 4.1. Az Ellentétpróba teszt 17 4.2. A Fogalom-meghatározás kérdőív 22 4.3. Az Önértékelés teszt 31 4.4. Az Értékrend kérdőív 35 5. Záró gondolatok 45 6. Bibliográfia 48 Mellékletek Ellentétpróba - teszt Fogalom-meghatározás kérdőív Önértékelés teszt PAGE 1

Értékrend kérdőív Kutatási tervek Előszó Egy tavaszi szép napos délutánon - hirtelen jött és némileg kockázatosnak tűnő ötlettől vezérelve azzal állítottam be a hetedik osztályba, az egyébként is rendhagyónak számító beszélgetős óráink egyikére, hogy ma felolvasok a srácoknak egy olyan friss pszichológiai tanulmányból, amely a drogos, partizós fiatalok életérzéséit taglalja Igencsak meglepett az a szokatlan fegyelem és figyelem, amivel ez a 12 halmozottan hátrányos helyzetűnek, magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdőnek és deviánsnak diagnosztizált kamasz rám szegezte a tekintetét, és az a feszült csend, amellyel végighallgatták a következő gondolatokat: Ha a non-stop buli bejön, akkor a fiatalok kiszakadnak a hétköznapokból és totális feloldódást élnek meg: ezekre az órákra minden szorongásuk megsemmisül, minden szürkeség háttérbe szorul, és helyüket átveszik a fény- és hangingerek. Szükségük van erre, már napokkal a parti előtt ezt az érzést várják. A másnapok, a nappalok azonban sokkal üresebbek. Béni Boróka: Önimádat és gyökértelenség 225. o. In: Demetrovics Zsolt (szerk): A szintetikus drogok világa Bp, Animula kiadó, 2000 PAGE 2

A felolvasás után még sokáig hallgattak, majd az egyikük, Szilva - a társaság kiemelkedően antiszociálisnak minősített egyénisége a távolba meredve megszólalt: Ja ez így van 1.1. Bevezető Az idén, 2005 szeptemberében módszertani intézménnyé váló Móra Ferenc Általános Iskola 16 évvel ezelőtt indította be - a ma már eufemisztikusan sajátos nevelési igényűnek nevezett halmozott szociokulturális hátrányokkal, tanulási életvezetési problémákkal, súlyos személyiségzavarokkal küzdő fiatalok számára, mintegy utolsó lehetőségként (vagy még inkább mentőövként ) ifjúsági tagozatát. Célkitűzése már a kezdeteknél sem ragadt le a - gyorstalpalón átlökdösni az általános iskolai tanulmányaikban többszörösen kudarcot valló gyerekeket - szinten. Az iskolai felvételnél, az iskola pszichológusa alapos anamnézist vett fel minden egyes gyerekről, ha kellett klinikai szinten is (Fa teszt, Wartegg - próba, Szondi teszt stb.) Az eredményeket felhasználva team-munkában próbálta a tantestület sajátos pedagógiai programokkal csökkenteni tanulói hozott hátrányait. Az újonnan érkező diákok minden évben tanulmányi felmérésen és felzárkóztató programon vettek részt, Az évek során egyre markánsabban rajzolódtak ki azon szociál-, és személyiséglélektani vonalak, amelyek mentén megfoghatókká, definiálhatókká váltak azok a szocializációs hátrányok, űrök, amelyek a gyerekeket gyakorlatilag működésképtelenné tették normál iskoláikban. Világossá és egyértelművé vált az is, hogy ennél a tanulói rétegnél nem a tárgyi tudás, az általános műveltség megszerzésére elsajátítatására kell első körben az iskolának törekednie, hanem a torzult vagy teljességgel hiányzó elsődleges családi szocializáció korrigálására, pótlására. A klasszikus Maslow-i elvet alapul véve, a magasabb szintű erkölcsi intellektuális nevelésre addig nem kerülhet sor, amíg a gyerekek alapvető testi lelki szociális szükségletei kielégítetlenek. A szintén klasszikus Erikson féle személyiségfejlődési modell szerint, az egyén a korosztályának megfelelő krízishelyzetet feldolgozva PAGE 3

kognitív átstrukturálással képes magasabb fejlettségi szintre lépni. Az Erikson-i elméletben a serdülőkor jellegzetes krízise: a szerepgátlás, szereptanulás. Amennyiben egészségesen fejlődik a személyiség, akkor a krízis pozitív eredménye a készségek kialakulása, a feladatokkal való azonosulás képessége lefordítva és szűkítve mezei iskolai nyelvre - a hatékony, motivált tanulás képessége lesz. Ahhoz viszont, hogy a kamasz orientációja ebbe az irányba és ezen a szinten működjék, már két korábbi krízisen kell szerencsésen túllennie. Megélve az ősbizalmat képessé kell válnia a kölcsönösségre ami minden erkölcsi szociális érték, készség alapköve és az autonómiára, ami viszont a kezdeményező készség, magasabb szinten a kreativitás, produktivitás csíráját hordozza magában. Az a gyermek, aki az életút első nagy kríziseit családi, környezeti ártalmak következtében nem oldja meg, magányos, önbizonytalanságban élő, erős bűntudattal (szorongással), kisebbrendűségi érzéssel küszködő kamasszá válhat. A Bagdy Emőke által elhanyagolónak nevezett nevelői attitűd hatására, amely sem érzelmi támogatást, sem korlátozást nem ad, a gyermeknek csökevényesen fejlődik a belső érték- és normarendszere, a folyamatos bizonytalanság krónikus szorongást, a szorongás megelőző-támadó védekezésmódot, agresszióra való hajlamot, súlyos etikai kontrollhiányt vált ki belőle, s mindez egyenes útként vezethet a kriminális személyiség kialakulásához. A diszharmonikus nevelői attitűd - hasonlóan az elhanyagolóhoz - érzelmi bizonytalanságra, deprivációra kárhoztat, elfojtott szülői bűntudata bűnbakká teszi és erősen neurotizálja a gyermeket. Cserne István és Erdélyi Ildikó drogfüggő fiatalok értékorientációját vizsgáló kutatása, az előbbiekre rímelve állapítja meg a narkómán életvezetés gyermekkori gyökereit és azok tragikus kimenetelét: a gyermekkori sérülések, az értékközvetítő közegek (elsősorban a család) értékbizonytalansága, az értékek elsajátításának zavarait, a szociális függőségek irreális leértékelődését, a felettes én hatályon kívül helyeződését, a pillanatnyi ösztönkésztetések által vezérelt impulzív viselkedésformák megnyilvánulását eredményezi. PAGE 4

Ha a gyermek legelső és meghatározó élménye a teljes bizalom, akkor egy egész életre szóló energiakészletet kap örökség gyanánt, amellyel megalapozhatja a felnőttkori nagy hármas a bizalom, az életcélok és a realizmus egyensúlyi állapotát. Ez a feltöltött akumlátor az ősbizalom, a feltétel nélküli szeretet adja a lelkiismeret, végső soron az erkölcs és a hit parabolájának origóját. Az iskola szembesülve ezzel a problémagóccal, minden olyan szakmai és emberi lehetőséget megpróbál megragadni, amivel kiemelheti tanulóit e gyermekkori ártalmak okozta csapdahelyzetből. Csapdahelyzetnek nevezem, mert az ifjúsági tagozat osztályaiba túlnyomórészt olyan gyerekek járnak, akik szociális kulturális személyiségfejlődési hátrányait előző iskolájuk csak tetézte, újabb kudarcokat és ártalmakat jelentve számukra. Nem túlzás az iskola igazgatóasszonyának megállapítása, mely szerint az ifjúsági tagozat pedagógusainak legelőször és legelsősorban azon a mérhetetlen elutasításból, bizalmatlanságból és fatalista kudarckerülő magatartásból épített falon kell rést ütniük, amivel ezekek a gyerekek iskolánkba érkeznek. Őrájuk, s az őket nevelni próbáló felnőttekre fokozottan igazak Ancsel Éva következő sorai: Miért olyan szigorú a fiatalok tekintete? kérdezzük egymástól. Honnan veszik ezt a kérlelhetetlenséget? Azt hiszem egyszerű a válasz: mitőlünk tanulják. Tőlünk felnőttektől, de leginkább talán tőlünk, pedagógusoktól. Mert senki meg nem számlálja soha, egyetlen fölmérés ki nem mutatja soha: hány ítélet hangzik el egy ember feje fölött, amíg diák. S micsoda ítéletek! Sehol se föllebbezhetők, abszolút és vitathatatlan normák alapján megfogalmazottak, melyekhez az illetékes nem szólhat hozzá se az első, se az utolsó szó jogán. Ítéletek, melyeket ellenőrzőkönyvi bejegyzések hitelesítenek, hogy sokszorosan visszahangozzanak a gyerek feje felett, túl az iskola falain is. Ancsel Éva: Fiatalok tekintete 68. o. In: Ancsel Éva: Töredékek az emberi teljességről Etikai esszék és kisebb írások Bp, Magvető Könyvkiadó, 1982 PAGE 5

Jelen kutatás is azt a pedagógiai hitvallást tartja szem előtt, amely nem ítélkezni, hanem megismerni - megérteni támogatni kívánja ezt a fiatal gyökértelen nemzedéket. 1.2 Az értékpreferencia kutatás tárgya A bevezetőben vázolt problémákra évek óta keres a tantestület új és hatékony megoldásokat, gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök működő kapcsolatot építettek ki a kerület szociális intézményeivel, kollégáink folyamatosan konzultálnak a családsegítő központtal, gyermekjóléti szolgálattal és a gyámhatósággal. Részt vesznek továbbá esetmegbeszéléseken, specifikus továbbképzéseken. Az iskola rendszeresen szervez a szülők számára segítő szakmai előadásokat, és a pedagógiai programban fontos szerepet töltenek be a különböző személyiségfejlesztő (önismereti, pályaorientációs, szociális készségfejlesztő) foglalkozások. Mivel az ifjúsági tagozat tanulói jobbára már igen kudarcos családi és iskolai életút után érkeznek hozzánk, szinte semmilyen esélyünk nincs a készségek kibontakoztatására és a rögzült hátrányok, előítéletek leküzdésére, amíg fel nem derítjük pontosan és alaposan szociokulturális hátterüket, fejlődéslélektani anomáliáikat, sérüléseiket. E célból hosszú távú kutatási és korrekciós fejlesztő programot szándékozunk kidolgozni. A program egyik része ez a kérdőíves felmérés, amellyel a gyerekek értékorientációját, igényszintjét, önértékelését, morális beállítódását és ismereteit kívántuk feltérképezni, közelebbről megismerni. Az, hogy nem a közvélemény által legsürgetőbbnek ítélt konkrét szociális, családi hátrányok leküzdésére koncentrálunk már itt a programkidolgozás első szakaszában sem -, leginkább annak köszönhető, hogy reálisan látjuk, hol kaphat valós szerepet az iskola intézménye: PAGE 6

A családi nevelés feltételrendszerében meglévő komoly különbségeket az iskola érdemben nem tudja befolyásolni, de az értékrendszer alakításában, a hátrányok kompenzálásában eredményesen működik közre. A kutatás alapötlete és a felhasznált kérdőívek Dr. Károly Sára pszichológus szellemi termékei, ő maga 1997-ben végzett is egy hasonlójellegű kutatást egy normál általános iskolában. 2. Elméleti alapvetés a kutatás hipotézisei Az ifjúsági tagozat tanulóinak rendszeres gyermekvédelmi és pszichológiai felmérése, és nem utolsósorban a több, mint évtizedes mindennapi pedagógiai gyakorlat tapasztalatai szerint a gyerekekre sokszor megfellebbezhetetlenül - rásütött deviáns bélyeg elsősorban és döntően a kisgyermekkortól elszenvedett sokrétű környezeti ártalmak és szociokulturális hátrányok eredménye, s kevés köze van a gyermekek eredendő személyiségéhez. A probléma rögtön ott kezdődik, hogy valójában meg sem ítélhető a gyermeki személyiség, mint bűnös ok, hiszen egyrészt már csak okozat, másrészt még kifejlettnek, teljesnek sem mondható. Sőt, e kutatás azzal a hipotézissel indult útjára, mely szerint a súlyos személyiségromboló ártalmak nem csak torzították a tanulók személyiségstruktúráját, de valóságos vakfoltokat, űröket hagytak meg azokon a területeken, amelyek voltaképp a teljes és egészséges ember kulcskompetenciáját kell, hogy jelentsék: az erkölcsi értékrendet, az egységes világképet, az életcélok és realitásérzék egyensúlyát, a szeretet és a hit képességét. Megkockáztatom, az egyébként biológiailag egészséges, ép értelmű gyerekeknél, e vakfoltok megléte egyfajta szociális - morális fogyatékossághoz vezethetnek. A sérült korai anya-gyermek kapcsolat, a későbbi érzelmi értelmi elhagyatottság, elhanyagoltság, az iskolai ártalmak (megbélyegzés, kiközösítés, negatív minősítés) következtében többségükre fokozottan jellemző a közöny, a céltalanság, az Dr. Duró Lajos Dr. Kékes Szabó Mihály Dr. Pigler László: A pedagógiai gyakorlat pszichológiája - Nevelés és értékutatás Bp, BBS-INFO Kiadó, 2005 31.o. Dr. Károly Sára: Gondolatok az iskolai felmérésekkel kapcsolatban PAGE 7

improduktivitás, a szorongás, a depresszió, a reménytelenség, az önelvetés, a frusztrációtűrés és az indulatszabályozás (önkontroll) igen alacsony foka, és nem utolsósorban a minden felnőttvilágból származó ingerrel szembeni ellenséges beállítottság! Kopp Mária és Scrabski Árpád 10 évvel ezelőtti kutatása is kiemelten kezeli ez utóbbi alaphelyzetet, és éles összefüggésbe állítja a családi anomáliákkal: Az ellenséges beállítottság a 20 év alatti fiatalok lelki-magatartási zavarainak hátterében is igen jelentős tényező. Ez a beállítottság a fiatalok 28%-ára jellemző, igen szoros negatív kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire számíthat szüleire, és kevésbé, de még azzal is, hogy mennyire számíthat rokonaira nehéz élethelyzetben. Az ellenséges beállítottság és a céltalanság az a két legfontosabb lelki tényező, amely ellen véd a család, ha szüleire komolyan számíthat valaki. Hipotézisem másik ága is a felnőttvilághoz való viszony kapcsolódási pontján találkozik és fonódik össze a családi- mikrokörnyezeti ártalmak első ágával. Egyes gyermekkor-történeti kutatók új középkor bekövetkezésének rémképét fogalmazzák meg: a média totális információi kendőzetlenül tárgyalják a gyermeknézők számára is a felnőttek szexuális életét, házassági problémáit, s mintegy szuggerálják, hogy semmilyen érzéseinket és vágyainkat nem kell szégyellni. { } Napjainkban a piac által gerjesztett fogyasztói szokások terjedése, az állami eszközökkel nem orientált média, valamint a családszerkezet átalakulása, a családi nevelés feltételrendszerének rendkívüli heterogenitása jelent valós veszélyforrást a gyermekek jelentős része számára. E szerint: a gyerekek személyiségének kóros elsekélyesedése, üressége szoros kapcsolatban áll a modern fogyasztói civilizáció által dömpingszerűen sulykolt antiértékrendjével is. Nem hallgatható el, hogy a felnőttvilágból származó veszélyeztető tényezők közt rangos helyen szerepel maga az oktatási rendszer, az iskola is, amely pont erős Bp, Kézirat, 1997 Kopp Mária Scrabski Árpád: Alkalmazott magatartástudomány A megbírkózás egyéni és társadalmi stratégiái Bp, Corvinus Kiadó, 1995 149. o. Dr. Duró Dr. Kékes Szabó Dr. Pigler: A pedagógiai gyakorlat pszichológiája. 28.o. PAGE 8

értékszármaztató funkciója révén maga is katalizátora lehet a gyermekek kóros értékkompenzálásának: Azok a gyermekek, akik az iskola intézményes keretein belül nem részesülnek igényszintjüknek megfelelő méltányolásban, elismerésben, ún. kompenzáló értékmintákat fejlesztenek ki, s náluk egyes interperszonális értékek ( társas elfogadottság, szociabilitás, bátorság, szexuális tapasztaltság, meghökkentő divatkövetés) kitüntetett szerephez jutnak.{ } Hankiss és László (1976) megfogalmazták, hogy míg egyes esetekben a társadalmilag kívánatos értékek épülnek be a személyiségbe, addig más esetekben a tudatosan vállalt ellenértékek interiorizálódnak, mint például szélsőséges vallási, nacionalista és hedonista felfogás, valamint az önzés. Az értékkompenzálás szélsőséges megnyilvánulásának fogható fel a következetes értéktagadás, az elvszerű cinizmus. Ez esetben a személyiség nem rendelkezik adekvát értékrenddel. A Hankiss és László által megfogalmazott elvszerű cinizmust, nihilisztikus beállítódásként elnevezve, mintegy markánsan kimutatható változót próbáltam kutatásom elemzésekor kezelni. Az idézőjelet mindvégig nem hagytam el, de nem a megfogalmazás szélsőséges volta, hanem a kevéssé negativista jelentésárnyalata okán: tapasztalataim szerint ezek a gyerekek nem valami konkrét, megragadható, konkrét előjellel és tartalommal bíró értékkel, ideológiával szemben fogalmazzák, élik meg az ellenértékeiket, Sokkal inkább lebegnek valamiféle légüres értéktérben, ahol semmi és senki nem fontos igazán, még megkockáztatom azok az értékkompenzációként megjelenő, mára már klasszikussá vált kamaszértékek sem, amik a jól felismerhető és leírható fiatal szubkultúrákat jellemzik. Még a hedonizmus sem egyértelmű pozitív irányultságként van jelen, az örömelvűségnél sokkal erősebb színezetet kap benne a minden mindegy önelvető, önpusztító élvhajhászás, ami a kielégületlenség frusztrációját állandósítja a gyerekekben. Az ő életükön, személyiségükön élesen és kendőzetlenül mutatkoznak meg a mai tömegcivilizáció személyiségromboló hatásai, amelyekről Hankiss Elemér legújabb holisztikus távlatokat áttekintő művében így ír: Adorno és Horkheimer vagy Heidegger és Focault óta morálfilozófusok és teológusok, szociológusok és pszichológusok sokasága fejtegette azt, hogy a tömegtársadalom u. a. 42.o. PAGE 9

kialakulása, a technikai fejlődés, a fogyasztói civilizáció elterjedése fontos politikai és társadalmi, erkölcsi és kulturális értékeket pusztított el, aláásta a demokratikus intézményeket, és a demokratikus magatartást, súlyos társadalmi és pszichológiai zavarokhoz vezetett, eltorzította az emberi személyiséget; az embert a heideggeri feledékenységbe ringatta bele, passzív fogyasztóvá bénította és arra ösztönözte, hogy felületes és triviális dolgokba, szórakozásba szórja szét magát. { } A fogyasztói civilizáció nem pusztán véget nem érő karnevál, hanem egyben az önmagunkkal való törődésnek, az önkonstrukciónak is egy kellemes, élvezhető, szórakoztató formája. Vagy akár sokkal több ennél: kétségbeesett, bár többnyire öntudatlan küzdelem szorongásainkkal, vágyainkkal, félelmeinkkel egy transzcendencia nélküli világban. 3. A kutatás célcsoportja és módszertana 3.1. A célcsoport A tagozat 1989-ben alakult. Ide a kerület valamennyi általános iskolájából kerülnek át azok a fiatalok, akik gyenge tanulmányi eredményeik például bukások sorozata miatt túlkorossá válnak, s már átestek életük első pályakrízisén. Ezek a fiatalok sorozatos kudarcaik után itt próbálják meg utolsó lehetőségként általános iskolai tanulmányaikat befejezni. A tanulók általános iskolai bizonyítványát átnézve 41%-uk már az első osztályban is gyenge minősítést kapott a főbb tantárgyakból / magyar, matematika /; 59%-uk később kezdte meg tanulmányait, 36 fő idegen nyelv tanulása alól kapott felmentést, és átlagosan egy gyerekre hét tantárgybukás jutott öt tanév alatt. Ennek megfelelően az iskolával, mint intézménnyel szembeni attitűdjük negatív. Kudarcaik hátterében különféle okok találhatók. Családjuk nem alkalmas arra, hogy segítségükre legyen értelmi fejlődésük elmaradásának pótlásában, nem segítenek nekik a társadalmi normákkal való Hankiss Elemér: Az ezerarcú én Bp, Osiris Kiadó, 2005 501. 503. o. PAGE 10

szembefordulás, a deviáns cselekmények, a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében. Alkalmatlanok a pozitív értékek megismertetésére, az egyéni boldogulást biztosító szereprepertoár kialakítására. A családi háttér, mint hátrányos helyzet jelenik meg. Sikertelenségük alapvető oka a devianciájuknak. A túlkorosság halmozottan hátrányos helyzet. Kezdetben, mint okozat jelenik meg, következményeként a társadalmi és családi hátrányoknak, végül maga is beáll hátrányképzőnek, okká válik. 1988/89. óta a korábbi oktatási törvény értelmében tagozatunkra a 14. életévét betöltött tanköteles, korcsoportjánál két évvel túlkorosabb tanulók kerültek. Az évek során emelkedő /pl. 156 fő- 8 tanulócsoport / volt jellemző. Jelenlegi tanulólétszám: 38 fő, ez azért alakul így, mert ezek a fiatalok már betöltötték 16. életévüket és nem tankötelesek, olyan családokban nőnek fel, ahol a szülők nem fordítanak gyermekeikre kellő odafigyelést, így csavargásra, bűnözésre adják fejüket, ezért kerülnek a társadalmunk perifériájára. Az 1996/97-es tanévtől kizárólag a Nevelési Tanácsadón keresztül vizsgált tanulók kerülhetnek az iskolánkba. A tagozaton 5.-6.-7.-8. osztályokban történik az oktatás. Évről évre várható a tanulói létszámok csökkenése, így elképzelhető csoportösszevonás. Ezt az iskola befejezésének gyorsítása miatt lehetőség szerint el kell kerülni. A tanulók életkori sajátosságai, társadalmi helyzete, az iskolához, a tanuláshoz való sajátos ellentmondásos viszonya indokolja, hogy speciális bánásmódban részesüljenek. Ennek megfelelően tagozatunkon az oktató-nevelő munka mellett feladatuk a nevelőknek, a szociális és a karitatív munka is. Az oktatás mellett egyenrangúan kell kezelni a pszichoszociális, szociális problémák megoldását. Ennek feltárása pszichológus, pszichiáter, gyerekvédelem, jelentősen segíti az iskola nevelőit az oktató-nevelő munkájuk megvalósításában és jelentős mértékben csökkenthetők az indulásnál tapasztalható hátrányok. A tagozatos tanulók sérüléseinek táblázata, a Pedagógiai Szakszolgálat felmérése alapján: PAGE 11

3.2. A kutatás módszertana A felmérés négy egyidőben felvett - kérdőívvel zajlott. A kérdőíveket Dr. Károly Sára gyermek- és klinikai pszichológus állította össze 1997-ben, árnyalatnyi módosítást csupán a vizsgálat gerincét jelentő Értékrend című 10 nyitott kérdésből álló kérdőíven végeztünk. Az etikai fogalmi - tárgyi ismeret feltérképezésére két egymással összefüggő kérdőív szolgált. Az Ellentétpróba címet viselő tesztben 20 erkölcsi tulajdonság jellemvonás ellentétes jelentéssel (előjellel) bíró párját kellett a tanulóknak kiválasztaniuk a megadott négy lehetőség közül. Természetesen nem követve a kakukktojás módszert az egyes tulajdonságokhoz rendelt négy válaszlehetőség mindegyike közelebbi távolabbi összefüggésben állt az érintett fogalommal. E kérdőív felvételével az volt a szándékunk, hogy képet kapjunk a gyerekek fogalmi ismereteinek pontosságáról, az esetleges jelentésholdudvar jellegéről és nem utolsósorban a logikai készség működési szintjéről etikai területen. Az Ellentétpróbához tökéletesen illeszkedő Fogalom-meghatározás című kérdőíven a gyerekeknek maguknak kellett definiálniuk ugyanazt a 20 tulajdonságot. Ezzel a kérdőívvel a passzív után, az aktív tárgyi tudást és a tudás mögött megbújó értékhangsúlyokat szerettük volna a gyerekekből kihozni. A negyedik metodikájában teljesen eltérő - önértékelési kérdőív az erkölcsi szociális igény-, és érettségi szintet kívánta felmérni a klasszikus iskolai osztályozást alapul vevő ordinális skálán. A kapott adatok feldolgozása kvantitaív és kvalitatív elemzéssel történt. Az Ellentétpróba és az Önértékelés kérdőívet értelemszerűen - csupán statisztikai A célcsoport leírását iskolánk egyik pedagógusának Tabajdiné Bóta Ágnesnek A Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógiai tevékenységének változásai című kéziratából vettem át. A négy kérdőív teljes terjedelmében megtalálható a mellékletben. PAGE 12

szinten, az Értékrend és a Fogalom-meghatározás kérdőíveket mind számszakilag, mind tartalmilag elemeztük. A kvantitaív feldolgozás valójában igen elemi szinten zajlott, magasabb szintű korreláció- vagy varianciaanalízis -jellegű számításokat nem végeztünk, csupán a változók értékeinek százalékos arányait vettük alapul minden esetben. A kvantitaív adatfeldolgozás értékelési kategóriái a következők voltak: I. Értékrend 10 nyitott kérdésből álló kérdőív 1. Szerinted mi a legfontosabb az életben? erkölcsi értékek érzelmi biztonság tárgyi értékek egészség infantilis/éretlen elutasító/tagadó 2. Mivel töltöd a legszívesebben a szabadidődet? tartalmas/szellemi tartalmas/fizikai tartalmas/szociális tartalmatlan szórakozás apatikus/közömbös 3. Ha tudnál varázsolni, mit változtatnál meg az életben? erkölcsi/érzelmi biztonság idealisztikus tárgyszerzés/egzisztenciális nem változtatna/elégedett nem változtatna / közömbös PAGE 13

4. Szerinted mi a lelkiismeret? pontos/választékos meghatározás pontatlan/felszínes meghatározás nem adekvát/ rossz meghatározás nem tudja/ nincs meghatározás 5. Van olyan dolog amitől félsz? Ha igen, kérlek, mesélj róla? konkrét / fizikai konkrét / lelki-szellemi tárgynélküli / szorongás nincs/semmi 6. Van olyan tulajdonságod, amit szívesen megváltoztatnál? Ha igen, mit és miért változtatnál meg? erkölcsi lelki / pszichés képesség / tehetség adottság / fizikai semmi / elégedett semmi / közömbös 7. Ki a példaképed? Miért őrá szeretnél hasonlítani? családtag neves mai személy neves történelmi személy fiktív hős kortárs / barát / ismerős senki / nincs 8. Elégedett vagy önmagaddal a tanulás terén? PAGE 14

Kérlek, indokold meg a válaszodat! igen is-is nem 9. Elégedett vagy önmagaddal a magatartás terén? Kérlek, indokold meg a válaszodat! igen is-is nem 10. Kérlek, meséld el, hogyan képzeled el az életedet 10 év múlva? reális irreális / idealisztikus infantilis / éretlen nincs válasz / nyitott nincs válasz / közömbös II. Önértékelés 30 kérdésből álló teszt elégtelen / egyáltalán nem elégedett / nem jellemző ( 1 ) elégséges / kevéssé elégedett / kevéssé jellemző ( 2 ) változó / átlagos ( 3 ) jó / elégedett / jellemző ( 4 ) kiváló / nagyon elégedett / nagyon jellemző ( 5 ) III. Ellentétpróba 20 választásból álló teszt helyes választás helytelen választás PAGE 15

IV. Fogalom-meghatározás 20 kérdésből álló kérdőív adekvát / kifejtett / részletes meghatározás adekvát / tömör meghatározás felszínes / érintőleges meghatározás jó elemekkel helytelen válasz nem tudja / nincs válasz Az Értékrend és a Fogalom-meghatározás című kérdőíveket tartalmilag stilisztikailag is elemeztük, az alábbi szempontok szerint: Értékrend - kérdőív 1. Formai stilisztikai szempontok kifejtettség (egyszavas válaszok, teljes mondatok, jelzők használata, jellemző mondatszerkezetek stb.) pontosság, konkrétság (általánosság, felszínesség, személyre szabottság stb.) stílus (szlenghasználat, pongyolaság, trágárság, választékosság.stb.) 2. Tartalmi szempontok átgondoltság elkötelezettség tudatosság (az értékek terén ) a jellemző értékek minősége a jellemző értékek motivációs ereje, módja a jellemző értékek eredete, gyökere ( szocializáltsági jellemzők) jellemző világkép (a kapott világ értelmezése, megítélése, hozzá való viszonyulás) jellemző világnézet / idea ( a vállalt és választott értékek jellemzői, minősége, koherenciája stb.) PAGE 16

az életútra vonatkozó perspektívák (jövőkép) jellemzői (realitása, a világképpel világnézettel való koherenciája az értékkövetés tudatossága, módja, minősége stb.) Fogalom-meghatározás kérdőív 1. Formai - stilisztikai szempontok Lényegében hasonló, mint a az Értékrend - kérdőívnél 2. Tartalmi szempontok jellemző értékek, viszonyulások (mire fókuszál a megfogalmazás) milyen személyes példák / élmények / viszonyulások jelennek meg a meghatározásokban mennyire fontos a definiálandó jellemvonás a válaszadó számára mennyire ismert / tudatosított / használt a kérdéses fogalom az inadekvát válaszok jellemzői (ismeretlen / elutasított / félreértett fogalmak milyen értékviszonyulást rejtenek) Előzetes tapasztalataink alapján, a válaszok formai stilisztikai jellemzőit illetően is megfogalmaztunk néhány hipotézist. A már kifejtett szociokulturális hátrányok, a szülőkre jellemző alacsony iskolázottság és nevelői inkompetencia, motiválatlanság miatt arra számítottunk, hogy a gyerekek számára jobbára idegen lesz a kérdőíves kommunikációs forma. Feltételeztük, hogy kevéssé lesznek motiváltak tanulóink a részletes átgondolt válaszadásra. Mivel írásos feladattal csak és kizárólag iskolai számonkérés formájában találkoztak eddig, hangsúlyoztuk partnerként való közreműködésüket, kompetenciájukat, és részvételük jelentőségét a kutatásban. PAGE 17

4. A kutatás adatainak részletes elemzése 4.1. Az Ellentétpróba - teszt Helyes választás Helytelen választás Nem tudja / nincs válasz Összes A legegyszerűbb kérdőívnél arra számítottunk, hogy jó eredmények születnek, mivel a négy választási lehetőség már eleve sugallja a jelentést. Ennek ellenére a közel egyharmados hibaarány jelentős mértékű. Várakozásainknak megfelelően a kontrollcsoport jobban teljesített. Összességében az ő esetükben is magasnak nevezhető a 25%-os hibaarány! Mivel a válaszlehetőségeket a fogalmak többségénél árnyalatok és a jelentés holdudvarába tartozó kifejezések adták, megállapítható, hogy a gyerekek a finomabb, kevéssé szélsőséges nyers megkülönböztetések terén meglehetősen gyakorlatlanok, tapasztalatlanok. Ez egyrészt jelzi a nyelvi kultúra felszínességét, másrészt az alapvető logikai készségek ellentétesség - csiszolatlanságát. Az egyszerű hibaarány mint egyetlen mutató még nagyon keveset mond el a rossz választások konkrét okairól. Ezért megnéztük közelebbről, hogy mely fogalmak ellentétpárjának meghatározásánál hibáztak a legtöbbet a fiatalok. Ezek a számok már látványosan megvilágítottak néhány jellemző hiányosságot, viszonyulást: Ifjúsági tagozat 29 fő PAGE 18

Problémás Helytelen választások Kontroll csoport 28 fő Problémás Helytelen választások A puszta számok mögé nézve arra a következtetésre jutottunk, hogy első körben feltételezhető, hogy a fogalomismeret hiánya vagy a pontatlan, felszínes ismeret a fogalom gyakorlati hiányát jelzi. Egy fogalom gyakorlati nem-tudása pedig a szó (nyelvi jelölés) valóságbeli jelentéstartalmának ismeretlenségét jelentheti. Vagyis aki nem ismeri egy jellemvonás, erkölcsi tulajdonság nyelvi megfogalmazását, az annak személyiségbeli környezetbeli megnyilvánulását, működését, jelenlétét vagy filozofikusabban szólva jelenvalóságát sem ismeri. Ha ezt a következtetést elfogadjuk általánosságban, máris értelmet nyernek, és tendenciát mutatnak a leginkább ismeretlen, homályos fogalmak statisztikái. Legelsősorban, és a legmarkánsabban az látható, hogy a pálmát az öntudatosság fogalma vitte el ijesztően magas hibaaránnyal (az még megdöbbentőbb, hogy a kontrollcsoport majdnem 20%-kal leelőzte az ifjúsági tagozatot). Az öntudatosság tulajdonsága valamiféle egységet, érték önérték biztonságot bizonyosságot feltételez. Az ön és más értékek bizonyossága biztonsága mentális (lelki szellemi szociális) biztonságra épülhet rá. Azaz ember, akiben nincs öntudatosság az vélhetőleg bizonytalan saját személyének értékében, fontosságában, jelentőségében és nem tudja biztonsággal és méltósággal elhelyezni magát az őt környező világban. Ez a fajta bizonytalanságérzés, elvetettség érzés hipotézisünk szerint is igen jellemző ifjúsági tagozatos tanulóinkra (a kontrollcsoport magas arányszáma arra utal, hogy ez ijesztően általános vonása lehet ennek a generációnak ) PAGE 19

A már említett Erikson féle személyiségfejlődési modell, az erre az életszakaszra jellemző döntő krízis elégtelen megoldásának következményeként a semmirekellőség érzését nevezi meg. A további három mindkét csoportra jellemző problémás tulajdonságnak az óvatos és a tolakodó és a részrehajló bizonyult. A közös jellemzőkön kívül az ifjúsági tagozatnál szerepelt még a hazudós, bizakodó, a takarékos és a felületes. A kontroll csoport további kiemelten problémás fogalma pedig: a békeszerető. A részletesebb, alapos elemzés érdekében számszerűsítettük azt is, hogy a négy megadott válaszlehetőség közül melyek voltak a legjellemzőbb hibás választások, vagyis mit is értenek leginkább ezeken a fogalmakon a gyerekek. Ifjúsági tagozat 29 fő Problémás A legjellemzőbb helytelen választások ( az összes helytelen válaszhoz viszonyítva) 8 bőkezű 53,33 Kontroll csoport 28 fő Problémás A legjellemzőbb helytelen választások (az összes helytelen válaszhoz viszonyítva) 10 következetes 55,55 Ezekből az adatokból már konkrétabb képet kaphatunk arról milyen fogalmi világban élnek a tanulók, milyen finom árnyalati különbségek vannak az ifjúsági tagozat és a kontroll csoport között. Az Erikson-i semmirekellőség érzését egyértelműen az ifjúsági tagozatnál figyelhetjük meg, akik a közönyös tulajdonságot jelölték meg ellentétes jelentésű fogalomként, - PAGE 20