TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS

TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A képzők képzése résztveveőinek záródolgozatai felhasználásával írta és szerkesztette: Zágon Bertalanné A képzések és a regionális szakmai műhelyek tapasztalatainak felhasználásával átdolgozta: Zágon Bertalanné

KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1.1 KÖZPONTI PROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN) A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Sándor Brigitta (2006 2007) Kurucz Magdolna (2007 2008) Zágon Bertalanné, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/2/diff/kk/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 477 3100 Fax: 06 1 477 3136

Tartalom A képzési folyamat pedagógiai koncepciója... 5 I. Bevezető foglalkozás... 12 II. Elképzelések a roma származással és a hátrányos helyzettel kapcsolatban... 14 III. A differenciálással kapcsolatos előzetes ismeretek és attitűdök feltérképezése... 17 IV/1. A differenciálás lehetőségei a kooperatív csoportmunkában A kooperatív tanulás alapelvei... 23 IV/2. A differenciálás lehetőségei a kooperatív csoportmunkában A csoportképzés és -szervezés módszerei... 25 V. Egységesség és adaptivitás a tanítási-tanulási folyamatban... 33 VI. Gyermekmegismerés, differenciálás... 39 VII. Fejlesztési folyamat, fejlesztési terv készítése gyakorlat... 48 VIII. A differenciált tanuláshoz szükséges szokások, tanulási technikák és kialakításuk... 51 IX. A tananyag kiválasztása, taneszközök... 53 A tananyag kiválasztása, taneszközök forgatókönyv... 56 X. Differenciált oktatásban alkalmazható szervezési módok, munkaformák, módszerek párhuzamos tanulásszervezés... 59 XI. A projektmunka lehetőségei a differenciálás szempontjából... 62 XII. Az értékelés... 66 XIII. A pedagógus és a tanuló megváltozott szerepe. A differenciált tanulásszervezés által megkívánt, a hagyományostól eltérő pedagógus- és tanulói szerep jellemzői... 70 XIV. Mellékletek... 76 Ajánlott irodalom... 89 Jelmagyarázat A jelzett szöveg a Mellékletben található A jelzett szöveg a Hallgatói segédletben található

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 5 A képzési folyamat pedagógiai koncepciója A pedagógiai koncepció természetesnek fogadja el, hogy a célcsoportban megjelölt pedagógusok már rendelkeznek valamilyen saját, egyéni pedagógiai felfogással, de ezek többsége még ha jelentősen különböző is alapvetően kevés átfedést mutat a ma a legszélesebb szakmai körben korszerűnek tartott differenciált tanulásszervezés és pedagógiai koncepció egyes elemeivel. A fejlesztés potenciális célcsoportjai, differenciálással kapcsolatos jellemzőik Az iskolai nevelés, oktatás folyamatában a tanulók közti különbségek elfogadása és figyelembevétele nemcsak e képzési csomag pedagógiai koncepciójának egyik legfontosabb tartalma, hanem a célcsoport fejlesztésével kapcsolatos tevékenységrendszer egyik kiindulási pontja is. Ezért a koncepció tekintetbe veszi, hogy a továbbképzési csoportokban a differenciálással kapcsolatos legkülönbözőbb felfogások vannak jelen, így többek közt a differenciálás pedagógiai elveit és gyakorlatát elfogadó nézetrendszer is. Ezáltal képzés során heterogén csoportok jönnek létre. A differenciálással kapcsolatban a képzésen részt vevők közt három, egymástól elkülöníthető magatartásforma jöhet létre: 1. A differenciálás teljes elutasítása. Ebben a nézetrendszerben a gyerekek közti különbségekhez való viszony többféle. Gondolkodhat valaki úgy, hogy nincsenek lényeges különbségek a gyerekek között, ezért semmiféle differenciálásra nincs szükség. Sokkal valószínűbb, hogy valaki azt mondja: igen, van különbség a gyerekek között, de ezeket a különbségeket rögzítetteknek, megváltoztathatatlanoknak, az iskolai pedagógiai folyamatoktól független tényezők (öröklés, szociális helyzet) által determináltaknak gondolja. Ez a gondolkodás a pedagógiát e tekintetben tehetetlennek tartja, s ezért nem kíván differenciálni. Vannak olyanok is, akik a különbségeket nem tartják örökre rögzítetteknek, de úgy gondolják, hogy csakis a gyermek családi hátterén, magán a tanulón, a szorgalmán múlik, hogy képes-e élni azokkal a lehetőségekkel, amiket az iskola felkínál. A nézetekhez a frontális tanítás párosul, hiszen ha nincsenek vagy a pedagógiával nem befolyásolható különbségek vannak a gyerekek között, akkor nem indokolt más módszerek használata. Sajnos minden erőfeszítés ellenére erőteljesen tartja magát a mindenkinek egyformát, egyformán pedagógiai attitűd. Nézeteik nem vagy nehezen változtathatók, az új ismereteket nem vagy nehezen fogadják el. A továbbképzésen többnyire ellenálló, néha ellenséges magatartást tanúsítanak. Általában támogatják a szegregációt, hiszen a frontálisan szervezett órák rendjét, fegyelmét zavarják a túlságosan nagy nehézségekkel küzdők. 2. A differenciálás azonosítása a teljesítmény szempontjából homogén csoportok kialakításával, a szegregációval. A képzések során elsősorban ezzel a szemléletmóddal kell számolni mint előzetes tudással, attitűddel. Ebben a felfogásban a gyerekek közti különbségek létezése és hatása elismert, azonban a különbségek értelmezése a tantárgyakban mutatott teljesítmény különbségeire korlátozódik. E mögött az elképzelés mögött egy egydimenziós személyiségfelfogás áll, vagyis az a gondolkodásmód, hogy a tantárgyi sikert csakis egy amúgy fejleszthetőnek gondolt tantárgyi okosság határozza meg. Ez a felfogás oda vezet, hogy a pedagógus elfogadja a teljesítményalapú szeg-

6 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN regáció legkülönbözőbb formáit, az intézményes szelekciót, a nívócsoportok alakítását, a rétegmunka alkalmazását, de a komplex pedagógiai differenciálást nem. 3. A differenciálás komplex szemléletmódja. A gyerekek közti különbségek tekintetében a személyiség egészét tekintetbe veszi. Nemcsak a tantárgyban eddig elért eredményességet veszi figyelembe, hanem összetett szempontrendszert alkalmaz: a tantárgyhoz, annak tanulásához szükséges összetett képességrendszert, az előzetes tudást, az előzetes tudás elemeinek nemcsak a meglétét vagy hiányát, hanem azok tartalmát, sajátosságait is. Túllát a tantárgyon, s a gyermek iskolai életének, tevékenységeinek egészét figyelembe veszi a különbségek elemzése során. És túllát az iskolán is, figyelemmel van a nem iskolai tevékenységekben nyújtott teljesítményekre, sikerekre és kudarcokra, az azokban megnyilvánuló tudásra, képességekre stb. Ez a differenciálási szemléletmód nem támogatja a szegregációt, a teljesítmény alapú elkülönítést, mert abban gondolkodik, hogy a megfelelő tanulási környezet megteremtése esetén a gyerekek eddigi tanulási sikerei és kudarcai nem determinálják a következőket, ezért az eddigi teljesítmények alapján történő elkülönítésnek semmi alapja nincs. Ha a jó tanulóknak nehéz feladatokat adok, a gyenge tanulóknak könnyebbeket, akkor a különbségeket csak növelhetem. Ezzel szemben minden gyerekhez meg kell találni a hozzá vezető utat. Tanulásfelfogás és tanuláselméletek, személyiségfejlesztés A továbbképzés pedagógiai koncepciójában a célcsoport tanulási folyamatáról való gondolkodásban meghatározó tényező a konstruktivista tanulásfelfogás. A pedagógusok kialakult pedagógiai felfogásának esetleges változtatásához és alakításához ideális, ha a meglévő nézeteikből és gyakorlati tapasztalataikból indulunk ki. Ezt követően az ezekben meglévő belső ellentmondások és az emellett megfogalmazott ideális, gyermekközpontú felfogásnak a meglévő nézetekkel való ellentmondásait kiemelve a célcsoport tagjai (megfelelő koordinálással) saját maguk fogalmazhatnak meg olyan elvi és gyakorlati megoldásokat, amelyek már közelítenek a differenciálás e képzésben preferált szemléletéhez. A konceptuális váltások természetesen nem minden esetben szükséges lépések, hiszen a heterogén célcsoportban jelen lehetnek olyan felfogások is, amelyeknél nem az alapvető megváltoztatás, hanem a gazdagítás, illetve a megerősítés a cél. A pedagógusok tanulásának jellemzői A képzésben részt vevő pedagógusok az oktatási folyamatot megelőzően már rendelkeznek tapasztalatokkal és e tapasztalatok értelmezési keretét biztosító valóságkonstrukciókkal. Abban az esetben, ha a képzési program által közvetített szemlélet ezzel ellentétes, akkor az új információkat elutasítják, ez az ismeret azonban eredeti prekoncepcióikat nem alakítja át, az adaptációs folyamat nem valósul meg. A differenciált oktatási folyamat megvalósításához szükséges pedagógiai kompetenciák fejlesztése tapasztalatszerzésen és konkrét pedagógiai szituációban történő tevékenységen alapuló oktatási folyamat során történik.

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 7 A képzési folyamat során mindvégig szükséges a reflexió ösztönzése, mely segít a képzésben résztvevő pedagógusoknak egyéni tanulási céljaik megfogalmazásában és a tanulási folyamat saját kontrolljában. Ez a feltétele annak, hogy a képzés befejeztével munkájukhoz visszatérve saját gyakorlatukra is reflektálni tudjanak, és e reflexió révén fejlődjenek gyakorlati munkájuk során. tapasztalat, élmény kisérletezés, kipróbálás reflexió konceptualizáció A képzés tanegységei Kolb tanulás ciklusa elemeit felhasználva épülnek fel. A feldolgozandó egységekben ezért a következő elemek minden esetben helyet kapnak: az első lépés, a gyakorlati tapasztalatok felidézése; reflexió; ezt követően és ehhez kapcsolódva új elméleti ismeretek feldolgozása; saját tevékenység során történő kipróbálás, illetve a képzésen előkészítő egyéni és/vagy csoportos tervezés; ismételt reflexió az elmélet és gyakorlat összekapcsolására, az elméletben szerzett ismeretek alkalmazását kívánó elemzésére.

8 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN A fejlesztés módszertani orientációja A képzés módszertani orientációjának alapja a képzés tanulásfelfogása. Ebből következően a képzésen folyó tanulásnak két rétegét különböztetjük meg: (1) A fogalmi váltást előkészítő és segítő oktatási folyamatot, a résztvevők előzetes, differenciálásra vonatkozó elméleteinek, annak belső ellentmondásainak a hozzá kapcsolódó gyakorlatot feltáró rétegét. Ez minden esetben megelőzi az új témák, ismeretek feldolgozását, majd azt követően reflexiókkal egészíti ki azt. (2) A differenciáláshoz szükséges tanári kompetenciák fejlesztését célzó, gyakorlat- és tevékenységorientált réteg, amelynek érvényesülését a készségek fejlesztését célzó tréningjellegű módszerek alkalmazása során a saját élmény biztosításával a megtanulandó differenciált tanulásszervezés, illetve az ezt segítő tanulásszervezési formák és oktatási módszerek biztosítják.hiba! A hivatkozási forrás nem található. Fejlesztendő tanári képességek részletes listája: A) 1. A tanulók közötti különbségek és a tanulói személyiség egészének megismerésére, elfogadására, felhasználására és fejlesztésére való képesség. 2. A saját, tanulókról, és ezen belül a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókról alkotott koncepciójának tudatos elemzésére való képesség. 3. A tanulók személyisége egészének vizsgálatában, megismerésében, értékelésében több szempont egyidejű figyelembevételére való képesség. 4. A tanulási zavar, a tanulási nehézség és a sajátos nevelési igény elkülönítésére való képesség, ezek elemzésekor az alapvető pszichológiai és pedagógiai szakkifejezések készségszinten való használata. 5. A tanulási nehézségek diagnosztikájára szolgáló egyszerű feladatlapok kiértékelése és alkalmazása. 6. A fejlesztésben részt vevő, külső segítőkkel (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) való együttműködés lehetőségeinek és formáinak ismerete. 7. Egyéni fejlesztési tervek, annak adekvát feladatsorok összeállítására való képesség. A képességek kialakulásának értékelési eszköze: a portfólióban esettanulmány, hozzá kapcsolódó diagnózis és fejlesztési program. B) 1. Széles módszertani repertoár ismerete, hogy egy adott pedagógiai helyzet esetében változatos módszertani megoldásokat, változatokat legyen képes megszervezni. 2. Komplex módon képes a tananyag, eszközök, szervezési módok és módszerek differenciálás céljára történő kiválasztására és alkalmazására.

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 9 3. Képes differenciált pedagógiai folyamatok tervezésére és szervezésére. Az értékelés eszköze: a portfólióban tematikus terv készítése és elemzése, és/vagy megvalósított tematikus terv készítése (esetleg teamben), elemzése. C) 1. Kooperatív jellegű folyamatokban való részvétel és ezek alakításának képessége. 2. Ismeri és képes alkalmazni a csoportszervezés, a csoportok létrehozásának elveit és technikáit. 3. Ismeri és képes alkalmazni a kooperatív folyamatok szervezésének módszereit, technikáit. 4. Képes csoportban dolgozni, képes a szakmai kommunikációra, képes segíteni és vezetői feladatokat ellátni, részt tud venni a munka szervezését célzó tevékenységekben. Az értékelés eszköze: a portfólióban írásos reflexió a saját csoportban végzett munkára, valamint elemzés a megismert kooperatív módszerek saját gyakorlatban való alkalmazhatóságáról. D) A pedagógiai reflexió képessége, különös tekintettel az osztálytermi környezetben a differenciálás szempontjából alkalmas és a differenciálást szükségessé tevő helyzetek felismerésére, a konstruktív helyzetalakításra és konfliktusmegoldásra. Képes a tanulókkal, és ezen belül a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókkal kapcsolatos differenciáló tevékenység során kialakuló pedagógiai helyzetek, és ezen belül konfliktushelyzetek értelmezésére, elemzésére és alakítására. A taneszközökről A differenciált tanulásszervezés hatékonyságának biztosításában fontos szerepet kapnak a taneszközök, amelyek az egyéni különbségekhez alkalmazkodó fejlesztésben nélkülözhetetlenek. A pedagógusok számára fontos, hogy a meglévő szemléltető- és taneszközöket legyenek képesek az egyéni és csoportos feladatokhoz megfelelően kiválasztani, használatukat a személyes közreműködésükkel és indirekt irányítással hatékonnyá tenni, illetve szükség esetén a tartalmukat és formájukat módosítani. Mivel az egyéni fejlesztés során meglévő különbségek igen változatosak lehetnek, ennek a meglévő szemléltetőés taneszközök bizonyosan nem tudnak teljes mértékben megfelelni, ezért kiemelt feladat, hogy a pedagógusok tetszőleges oktatási tartalomhoz legyenek képesek különböző formátumú és funkciójú szemléltető- és taneszközöket elkészíteni, illetve kifejleszteni.

10 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN Az értékelésről A pedagógusok értékelési szokásrendszerében a csoportok munkájának értékelése és az egyén saját magához viszonyított fejlődésének az értékelése az egyéni különbségek ellenére nem jellemző összetevő. A differenciálás nézet- és tevékenységrendszerében a csoportok munkájának értékelése fontos elem, és kiemelt szerepet kap az egyéni értékelés is. A pedagógus értékelő tevékenysége nem csak a teljesítményértékelést foglalja magába, illetve az értékelő tevékenység az oktatási folyamat különböző pontjain különböző formákban és különböző funkciókkal állandóan jelen van. A differenciált tanulásszervezés során az értékelési funkciók közül a fejlesztő értékelés, a viszszacsatolás a domináns. Fontos szerepet kapnak a diagnosztikus értékelő eljárások, amelyek a tanulói sajátosságok sokoldalú megismerésével a fejlesztési folyamat egyik alapját képezik. A formatív jellegű értékelés eredményei a tanulásszervezésre, illetve az oktatási tartalom további alakítására vannak jelentős hatással. A szummatív értékelés fontos sajátossága, hogy az oktatási folyamaton is túlmutató előrejelző funkcióval rendelkezik, és elsősorban az egyén számára kell informatívnak lennie. A fejlesztő foglalkozások értékelési rendszerében a portfólió jellegű értékelési forma a meghatározó. A pedagógus az egyes részfeladatok megoldásának dokumentációját és az azzal kapcsolatos reflexióit, egyéni feladatait olyan formában gyűjti össze, ami nemcsak a teljesítményének az igazolására alkalmas, hanem a képzések során kiemelt szerepet kapó önreflektív pedagógusi magatartás formálásában is fontos eszköz. A pedagógusok számára nemcsak az önreflexió, hanem a társak direkt és indirekt véleményezése, illetve a képzés zárásakor kapott egyéni visszajelzőlap is fejlesztő hatású lehet. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.a differenciálás pedagógiai koncepciója A differenciálás a pedagógusi tevékenységek egy jól meghatározható rendszerén túl olyan szemlélet, amely természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző tanulók számára (a lehetőségek és korlátok figyelembevételével) megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális feltételeket. A differenciálás pedagógiai koncepciójában nem lehet definiálni két azonos tanulót, és ennek alapján a homogén csoport sem értelmezhető. A képzési program sajátossága, hogy a differenciálást nemcsak a pedagógiai folyamat általános alapelveként kezeli, hanem a program egészében kiemelt hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű, és ezen belül a roma tanulók részvételével folyó oktatás során alkalmazott differenciálás elméleti és gyakorlati vonatkozásainak tárgyalása. A képzési programban a hátrányos helyzetű és ezen belül roma tanulók tehát kiemelt célcsoportként szerepelnek. MIT GONDOLUNK A GYEREKEKRŐL? A képzési csomag tehát a differenciálással kapcsolatban abból az alapelvből indul ki, hogy minden gyermek önálló, egyedi, megismételhetetlen entitás, nincsenek átlagos gyerekek, legfeljebb olyan tanulók vannak, akik adott élethelyzetüknek, családi körülményeiknek, temperamentumuknak stb. köszönhetően jobban tudnak alkalmazkodni az iskola elvárásaihoz.

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 11 Mivel az iskolai követelményekhez történő alkalmazkodást a fentebb említett körülmények közül a szociokulturális háttér alapvetően meghatározza, ezért azok a gyerekek, akik hátrányos helyzetű és/vagy roma családból érkeznek az iskolába, sok esetben nehezen alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz hiszen az sem alkalmazkodik hozzájuk. Különösen igaz ez a magyar iskolarendszer esetében, mely erősen szelektív szemléletéből következően az e helyzetből adódó problémák esetében nem a tanulók sajátos nevelési vagy oktatási igényeihez alkalmazkodik, hanem szelekciót gyakorol: kisegítő iskolába, szegregált, csökkentett követelményekkel dolgozó osztályba sorolja őket. E gyerekek esetében azonban a problémák jelentős része vagy nem is létezik, tehát hibás pedagógiai tételezés eredménye, vagy csupán átmeneti, megfelelő segítségnyújtással, a hátrányok kompenzálását célzó fejlesztésekkel kiküszöbölhető. Kétségtelen, hogy a hátrányos helyzetből érkező gyermekeknek a mai magyar iskolában esetleg nagyobb arányban lehetnek tanulási nehézségei, ám ha az iskola jobban tudna alkalmazkodni a gyermekek eltérő sajátosságaihoz, szükségleteihez, akkor e problémák egy része talán nem is jelenne meg. MIT GONDOLUNK AZ ISKOLÁRÓL? A program a magyar iskolarendszer alapvetően szegregáló jellegének csökkentését tartja fontos feladatnak. A mai magyar iskolarendszerben a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulók szegregációja a társadalmi rétegek lakóhelyi elkülönülésén felüli mértékű, azaz az iskolák nem csökkentik, hanem növelik az elkülönülést. Az így megjelenő elkülönítés nem etnikai alapú, de etnikai színezetet is kap, mivel a roma gyerekek számára a magyar iskolarendszer szelektív jellege különösen nagy problémát jelent: ez a rendszer nem a cigányokat nem szereti, hanem a szegényeknek nem kedvez. A szelektív jelleg mint általános szemléletbeli sajátosság mellett számos olyan pedagógiai tényező figyelhető meg az iskolákban, mely a fentebbi problémákat tovább erősíti: mindenekelőtt a pedagógusi verbalitáson alapuló, zömében frontálisan szerveződő tanórák, a módszertani kultúra hiányosságai, a differenciált és kooperatív tanulásszervezés hiánya; a diagnosztikai eljárások kidolgozatlansága; a pedagógusok konfliktuskezelési és problémakezelési technikáinak hiányosságai.

12 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN I. Bevezető foglalkozás 1. A továbbképzés előkészítése, ismerkedés, bevezető beszélgetés 2. A munka megszervezése, közös szabályok alkotása Az egység leírása Hogyan lehet a résztvevők közötti együttműködés feltételeit pozitív hangulattal, kellemes élménnyel indítani, megalapozni a kölcsönös tiszteletet, az elfogadást stb.? A beszélgetőkör szervezésének, irányításának módszerei, moderálása Ismerkedés célja, eszközei, módszerei A csoportnorma szabályok kialakítása Részcélok A képző tudjon elfogadó, bensőséges hangulatot teremteni, találja meg a csoport összetételének megfelelő ismerkedés módszerét; adekvát, valamint mindenki által elfogadható szabályokat és azok alkotásának módját. Szükséges idő 45 perc Eszközök Nagy papírívek, filctoll, ragasztó vagy írásvetítő, fólia, filctoll. A bevezető szakasz feladatai 1. Az ismerkedés előkészítése Egymást ismerő, egymást nem ismerő résztvevők Bemutatkozás kérdései, módszere Névkártya Bemelegítő és névtanuló gyakorlatok 2. A beszélgetőkör előkészítése Fizikai Megbeszélendő kérdések listája A beszélgetés módszere 3. A közös szabályok kialakítása Minta a közös szabályokra Tegyél fel kérdéseket! (Lehet kérdezni, de nem kötelező válaszolni.) Passzolhatsz! Oszd meg a gondolataidat! Csak akkor vegyél részt a feladatokban, ha az számodra nem kellemetlen!

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 13 Annyit vállalj, amennyi neked kellemes, és megfelel a tanulási szükségleteidnek! A csoportok munkájában aktívan vegyél részt! Légy pontos! Figyelj a folyamatra és a tartalomra! Nyugodtan vedd kölcsön az ötleteket! Nem minősítünk, nem ítélkezünk! Ami köztünk történik, köztünk marad! Emlékeztető A környezet, az eszközök előkészítése a beszélgetőkörhöz és a bemutatkozáshoz. Pontos kezdés. Teremtsd meg saját szavahihetőségedet, hitelességedet! Keresd meg a kulturális különbségeket, és alkalmazkodj! Teremtsd meg a működés kereteit megfelelő szabályokkal! A tudatosítás három lépése. Készülj fel sokszínű nyitó gyakorlattal, játékkal: bemelegítő, névtanuló gyakorlatok! A téma helyét változtathatod lehet előtte a differenciálással kapcsolatos ismeretek, nézetek feltárása. A helyzettől, a hangulattól függően dönts!

14 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN II. Elképzelések a roma származással és a hátrányos helyzettel kapcsolatban Az egység leírása Elképzelések a differenciálással, a roma származással és a hátrányos helyzettel kapcsolatban. Részcélok A hallgatók előzetes ismereteinek, attitűdjeinek feltárása; a képzés tartalma iránti érdeklődés, motiváció felkeltése. Eszközök Nagy papírívek, filctoll, ragasztó vagy írásvetítő, fólia, filctoll. Hallgatói segédlet o Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében (részlet) o Cs. Czachesz Erzsébet Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények (részlet) Módszer Szövegfeldolgozás mozaik módszerrel Szükséges idő 45 perc Háttér A Tanórai differenciálás programcsomag egyik legfontosabb célja, hogy a gyakorló pedagógusokat felkészítse a hátrányos helyzetű, és ezen belül roma származású tanulók differenciált fejlesztésére. Ehhez szükséges az is, hogy a pedagógusok a problémás, az iskola szempontjából nem kedvező szociokulturális háttérrel rendelkező diákokkal, ezen belül a romákkal kapcsolatos attitűdjeit az elfogadás és a problémák tudatos, szakmai jellegű kezelése jellemezze. Az egység a cél eléréséhez az ismeretek és a tudatos, reflektív viszonyulás kiépítésével kíván hozzájárulni. Mint azt a szakirodalomban jelzett vizsgálatok kimutatták, a gyakorló pedagógusok romákkal kapcsolatos beállítódását többségében jelenleg nem ez jellemzi, Az előítéletesség e foglalkozási csoportban éppen olyan jelentős mértékű, mint a mai magyar társadalom egészében. Az elutasító attitűd jellemző módon tévképzetek egész rendszerével kapcsolódik össze. Mivel az előítéletesség mértéke a személyiség szerveződéséből következő jellegzetesség, ezért nem feltételezzük azt, hogy pusztán ismeretek átadásával vagy akár egy 30 órás tréninggel változtathatunk e beállítódáson, azonban ez az egység és a program egésze azt célozza, hogy a szakmai kompetenciák fejlesztésével, a problémák kompetens kezelése igényének felébresztésével egy olyan pedagógusról szóló képet erősítsünk a résztvevőkben, aki szakmai felkészültségéből adódóan képes e problémák szakszerű, reflektív értelmezésére és kezelésére. Az egység feldolgozása során a résztvevők megismerik a hátrányos helyzet, a tanulási zavar, a tanulási nehézség alapfogalmai közti különbségeket, valamint megismerkednek egymással, egymás nézeteivel. Ezért kiemelten fontos, hogy a kurzus vezetője elfogadóan és egymás elfogadását ösztönözve, bátorítóan viszonyuljon a résztve-

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 15 vőkhöz, ezzel is segítse a program egészének hatékony megvalósításához fontos aktív, a nyílt kommunikációra építő viszonyok kialakulását. A szövegfeldolgozás után szervezzünk reflektív beszélgetést! A várható, érzelmekkel teli megnyilvánulások, megbeszélések során erős előítéletről tanúskodó vélemények is megjelennek, ezek esetében a kurzus vezetője igyekezzen elkerülni a nyílt konfrontációkat, mivel ez a feszültségből adódóan éppen a személyiség belső feszültségének levezetését is szolgáló előítéletek felerősödéséhez vezet. Ehelyett arra törekedjen, hogy a felmerülő problémák során a résztvevőket a helyzetek távolságtartó, reflektív, szakmai értelmezésére ösztönözze! Irányítsa úgy a beszélgetést, hogy a helyi problémák, saját gyakorlatukban fellelhető nehézségek felszínre kerüljenek! Zárás A foglalkozás befejezéseképpen írjanak reflexiót a portfólióba a következő témákkal kapcsolatban: 1. Véleményük, érzéseik, problémáik a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjával kapcsolatban 2. Elhatározásaik, feladataik a munkájukat illetően. Mi segíti, illetve gátolja saját munkájukban elhatározásaik megvalósulását?

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 17 III. A differenciálással kapcsolatos előzetes ismeretek és attitűdök feltérképezése Szükséges idő Kb. 2 45 perc Tartalmi egység Módszer Eszköz Idő Megjegyzés A) Ráhangolódás Játék: Cseréljenek helyet, akik 5 perc A két játék közül lehet választani, a helyzetnek megfelelően Molekulák B) Feldolgozás 1. Saját élmény a személyes érintettség meg- Önálló átgondolás Rajzos algoritmus a táblán Kb. 25 perc tapasztalása Háromlépcsős interjú A/4-es lapok Kerekasztal-módszer 2. A napi tanítási gyakorlat során előforduló problémák összegyűjtése Csoportforgó Papírcsíkok (csoportszín) Kb. 20 perc 3. A jelenlegi tanítói/tanári attitűd feltérképezé- Megbeszélés Mindenkinek A/4-es lapon Kb. 5 perc se a differenciált tanulásszervezéssel kapcso- a mondatok latban Mindenkinek két kis öntapadós pötty

18 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN Tartalmi egység Módszer Eszköz Idő Megjegyzés Falra kitett mondatok 4. A résztvevők előzetes ismereteinek előhívá- Kerekasztal Saját jegyzetfüzet Kb. 20 perc sa, összegzése a differenciálásról Csoportforgó Papírcsíkok Csomagolópapír 3T táblázat Post-it C) Reflexiók Beszélgetés Kb. 20 perc Megbeszélés

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 19 A) RÁHANGOLÓDÁS Játékok Cseréljenek helyet, akik Molekulák Részcél A tréner számára: a különbözőségeinkből fakadó eltérések észrevétetése megélt élményeken keresztül, a napi tapasztalatok alapján a differenciálással kapcsolatos nézetek, gyakorlatok, vélemények, előítéletek öszszegyűjtése, összegzése, fogalomtisztázás, rendszerező szemlélet erősítése, saját tanulási napló a közös gondolkodás és munka során bővíthető 3T táblázat alkalmazásával. A résztvevők számára: a személyes érintettségtől a napi problémák megfogalmazásán keresztül érezzék meg a differenciálás szükségességét, tapasztalják meg, hogy a tréning alkalmazkodik és épít a résztvevők előzetes ismereteire, gyakorlataira, fogalmazzanak meg ezzel a típusú tanulásszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, éljék meg a motiváció, a tudatosítás és rendszerezés hatékonyságát a gyakorlatok (a tanulás) során. B) FELDOLGOZÁS 1. Saját élmény a személyes érintettség megtapasztalására Gondoljatok a saját vagy gyermekeitek életére, amikor bármilyen kudarc ért/érte az iskolában! (Többet is feleleveníthetsz!) Vagy: Milyen kudarcaid, nehézségeid adódtak neked vagy gyermekeidnek abból, hogy valamiben eltértél/eltértek az iskolában a többiektől? Idő: kb. 5 perc az önálló átgondolásra Most válassz ki egyet, amit a 3 lépcsős interjú módszerével megosztanál a többiekkel a csoportodban! (A módszer rajzos algoritmusa a táblán.) Idő: 15 perc Mik lehetettek az egyéni kudarcok okai? Gyűjtsétek össze, hogy az egyes problémák miből adódtak! Készítsetek csoportonként egy-egy listát! A listák kikerülnek a falra. Módszer: kerekasztal

20 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN Eszköz: A/4-es lap Idő: 5 perc A tréner összegzi: az egyes okok hátterében az egyéni különbözőségek és az eltérő szükségletek figyelmen kívül hagyása áll. 2. A napi tanítási gyakorlat során előforduló problémák összegyűjtése Melyek azok a napi problémák, amelyek pedagógusként visszatérően akadályoznak a tanórákon? Címszavakban gyűjtsétek össze papírcsíkokra! Eszköz: papírcsíkok, vastag filc (csoportszín) Idő: 10 perc Próbáljátok valamilyen szempont szerint rendezni a felírtakat! Elrendezés: az összes csoport egymás után a csoportlisták alatt elhelyezi a papírcsíkokat Idő: 10 perc A tréner összegi: a problémák arra figyelmeztetnek, hogy tanítványaink sokfélék, nehéz motiválni, nem könnyű érdekeltté tenni őket a tanulásban. 3. A jelenlegi tanítói/tanári attitűd feltérképezése a differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatban Hogyan vélekedsz a differenciálásról? Az alábbi mondatok közül válaszd ki azt, amelyik leginkább kifejezi, amit most gondolsz ezzel a tanulásszervezéssel kapcsolatban! Eszköz: mindenki előtt A/4-es lapon a mondatok, amelyek kint, a falon, nagyban is szerepelnek. Mindenki kap két kis öntapadós pöttyöt, amit egyéni értelmezés után a falra kitett mondatok mellé tesz ki. Ez a képzés során végig maradjon fent. Idő: kb. 5 perc Mondatok Alapvetően a tanulók hozzáállásán múlik a differenciálás módszerének sikeressége, ezért tartok a bevezetésétől. Differenciálnék, ha az iskolában meglennének a tárgyi feltételek. Szükségét érzem a differenciálásnak, de keveset tudok róla. A gyerekek közötti különbségeket örökletes tényezők determinálják, a szociális helyzet befolyásolja, ezért nem tartom szükségesnek a differenciálást. Úgy gondolom, hogy a megnövekedett ismeretanyag feldolgozása nagyon sok időt vesz el az órából, ezért nincs időm a differenciálásra. Úgy érzem, a differenciálás most egy felkapott módszer, nem gondolom elég hatékonynak. A gyerekek között nagy a különbség, ezért differenciálok.