A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-3347-17/2007. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Dr. Kokas Edit Anna Melléklet: Kesztölc, DEPONA Kft. - 030/1 hrsz-ú ingatlanon homokkitermelés, külszíni bányászat előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Depona Kft. által (székhely: 4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16., statisztikai azonosító jele: ) a Kesztölc, 030/1 hrsz. alatti ingatlanon tervezett homokkitermelés, külszíni bányászati tevékenység környezeti hatásira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva megállapította, hogy jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hatásvizsgálati eljárás lefolytatására nincs szükség. 1. A vizsgált tevékenység adatai: Bányászat helye: Kesztölc 030/1 hrsz-ú ingatlan Az ingatlan nagysága: 41 ha 1655 m 2 Kutatással érintett terület nagysága: 39 ha 4882 m 2 Bányanyitásra tervezett: 24 ha 9952,79 m 2 A bányanyitásra tervezett terület sarokponti koordinátái: Töréspont száma: X (m) Y (m) 1. 264 958,0 628 398,48 2. 264 665,04 628 704,67 3. 264 536,20 628 809,28 4. 264 480 628 770 5. 264 454 628 828 6. 264 291,97 629 109,9 7. 264 204,21 629 061,02 8. 264 349,74 628 784,21 9. 264 286,69 628 481,38 10. 264 371 628 383 11. 264 496 628 469 12. 264 840 628 166 A kutatással érintett területen a homokvagyon: 1 122 ezer m 3 Műrevaló mennyiség: 800 ezer m 3 II.
2 Engedélyezett termelési kapacitás. Működés időtartama: 50 000 m 3 /év 16 év Tevékenység létesítményei: Maradandó külszíni létesítmény nem kerül kialakításra. Ideiglenes létesítmények: zárósorompó, melegedőként funkcionáló konténer, mobil-wc, belépést tiltó táblák. Kapcsolódó műveletek: Rakodás, szállítás, tárolás. Technológia: - Letakarítás - Haszonanyag kitermelés - Rekultiváció Tájrendezési cél: A keletkező bányató vizes élőhellyé alakítása 2. A hatóság megállapítja, hogy a tevékenység megkezdéséhez és végzéséhez az eljáró hatóságtól további engedély nem szükséges. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezési eljárás díja 125.000,- Ft, amelyet a hatóság 10033001-01711899-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I n d o k o l á s A Depona Kft. továbbiakban Kft. megbízásából a Geo-Triplán Kft. (Tatabánya) előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a hatóságnál a Kesztölc község közigazgatási területén található, 030/1 hrsz. alatti ingatlanon tervezett homokkitermelés, külszíni bányászat tevékenység engedélyezésére vonatkozóan. A hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 75. pontja alapján (villamos légvezeték 20 kv-tól) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Dág Kesztölc Község Önkormányzat Jegyzőjének. Kesztölc Község Jegyzője tájékoztatta a hatóságot, hogy a kifüggesztés megtörtént. A közleménnyel kapcsolatban lakossági észrevétel sem a hatósághoz, sem az Önkormányzathoz nem érkezett. A hatóság az eljárásban megkereste R. 4. (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.
3 Az ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete a 362-2/2007. számú állásfoglalásában az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból feltételek közlése nélkül hozzájárult. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irodája a 430/0916/01/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem indokolt. A KÖH állásfoglalásában felhívta a környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Balassa Bálint Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A földmunkák során előkerülő régészeti leletek védelméről, valamint intézkedéséről a Kötv. 24. -a rendelkezik. A KÖH állásfoglalása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (5) bekezdésének és 1. számú melléklet 5. pontjának felhatalmazásán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 16. (1) bekezdésén, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén, és a R. 4. (1) bekezdésén és a 12. számú melléklet 2. h) pontján alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/3279-1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termőföld kivonását és igénybevételét a műszaki tervi időszakoknak megfelelően szakaszosan kell végezni. A humuszos talajréteg megmentéséről, megőrzéséről és felhasználásáról gondoskodni kell. A Dorog Körzeti Földhivatal 10.054/2007. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak ellen kifogást nem emelt, hozzájárulását feltételek közlése nélkül megadta. Tájékoztatja ugyanakkor a kérelmezőt, hogy a beruházás megkezdését megelőzően az 1994. évi LV. törvény szerinti más célú hasznosítási eljárás lefolytatása szükséges. A Veszprémi Bányakapitányság VBk/1066/2/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tárgyi területre 206/2/2006 számú határozatában kutatási jogot adományozott, majd a 1215/19/2006 számú határozatában kutatási műszaki üzemi tervet hagyott jóvá a Kft. részére. Fentiek alapján a benyújtott dokumentáció elfogadásához ásványvagyon védelmi szempontból feltételek közlése nélkül hozzájárult. Kesztölc Község Jegyzője 130/2007. számú állásfoglalásában a helyi környezet- és természetvédelemi érdekek figyelembevételével a beruházáshoz hozzájárult, azzal, hogy a 177-es útra vezető szállítás útvonala, amely jelenleg földút, legalább makadám burkolatú legyen, továbbá a szállítójárművek zártan szállítsák rakományukat. A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően a hatóság a R. 4. (2) bekezdése értelmében a hivatalos helyiségében a 2007. április 25-re tárgyalást hívott össze. Az Ügyfél, illetve a szakhatóságok képviselői nem jelentek meg, a tárgyalás elmaradt. A hatóság az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján, valamint a szakhatóságok és a nyilvánosság bevonásával megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol a következők miatt:
4 Környezetre gyakorolt hatások: Víz: A bánya területén szociális blokk kialakítására nem kerül sor. Kommunális szennyvíz keletkezése nem várható. A technológiából adódóan ipari szennyvíz nem keletkezik. A bányászathoz használt munkagépek karbantartását, javítási munkáit nem végeznek a bánya területén. A bányató létrehozásával nő a felszín alatti vizek érzékenysége, ezért a bányató vízminőségét évi egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízminta vizsgálatával ellenőrizni kell (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nátrium-, kálium-, magnézium-, kalcium-, szulfát-, hidrogénkarbonát-, ammónium-, nitrit-, nitrát-, klorid-ion, THP-tartalom), és a vizsgálati eredményeket minden év december 31-ig a hatóságnak meg kell küldeni. Ezen követelményeket az ügydöntő hatóság a később lefolytatandó bányahatósági eljárásban kívánja érvényesíteni. Talaj: A kitermelés helyén anyaghiány keletkezik. A humuszos meddőanyag letermelésre, a haszonanyag kitermelésre kerül. A letermelt meddőanyagot rekultivációs célokra felhasználják. Levegőtisztaság-, és zaj- és rezgésvédelem: Országhatáron átterjedő hatása a tevékenységnek nincsen, légszennyező pontforrás a bánya területén nem tervezett. A tervezett homokbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből és a kitermelési tevékenységből származó diffúz levegőterhelés várható (por és kipufogógázok). A szállítási útvonalakon a környezeti levegőterhelés a tervezett szállítások következtében jelentősen növekedni fog. A tervezett tevékenység megvalósításából valamint a létesítés során jelentős zaj és rezgéshatások nem származnak. Természetvédelem: A tevékenység végzése során természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem várható, azonban az alábbiakban rögzített követelményeket az ügydöntő hatóság a bányahatósági eljárásban kívánja érvényesíteni: A huzamosabb ideig nem bolygatott bányafalakba telepesen fészkelő védett madarak, a parti fecske (védett madárfaj) vagy gyurgyalag (fokozottan védett madárfaj) által esetlegesen létesített telephelyeket kímélni kell. A madárpopuláció védelmében célszerű a csak időszakosan (pl. akár egy hosszú hétvége kihagyásával) termelt falak ún. netlonhálós takarása. A tevékenység végzése során figyelembe kell venni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 43. (1) bekezdését, mely szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység során kialakuló tómeder előbb utóbb vizes élőhelyet kedvelő állatok élőhelyévé válik, ezért e meder rézsűjét a bányászattal már felhagyott partrészeken 1:5 arányú lejtéssel kell kialakítani. A partvonal minimum 20%-án nádas élőhelyet kell kialakítani. Amennyiben a rekultivációban sor kerülne növénytelepítésre, annak során a Tvt. 16. (3) bek. alapján elsősorban őshonos, a helyi termőadottságoknak megfelelő fajok használhatók fel. A Tvt. 52. (3) bek. alapján a bányászati tevékenység során feltárt ősmaradványokat, ásványokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni és a leletmentést lehetővé kell tenni. A bányaművelés során a talaj és meddőréteg letakarításával az állatok és növények élettere részben megszűnik. A rekultivációt követően az eredeti állapothoz hasonló, természet közeli állapot kialakulása várható. A keletkező tófelület új életterek és fészkelő helyek kialakulását fogja eredményezni.
5 Hulladékgazdálkodás: A létesítés és a tevékenység végzése során a hulladékok keletkezése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A homok kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A tevékenység felhagyása esetén a környezet elemeit terhelő hatások nem várhatók, hulladék keletkezése nem várható és tájrendezést is végeznek. Havária és rendkívüli esemény bekövetkezése esetén hulladékok képződésével- ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni. A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a tervezett bányászati tevékenység során a várható környezeti hatás a hatásterületen belül elviselhető, regionálisan a terhelés-növekmény feltételezhetően nem jelentős, ezért a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, és a R. 5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2007. augusztus 10. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes