ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: 09. nap: 08. KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2009. Hiv. szám: Tárgy: Nagysáp, Előadó: dr. Reiner Viktória/ Tóth Ilona Mária Melléklet: H a t á r o z a t I. BM REKULTÍV Kft. 0185/1. hrsz.-ú ingatlan nem veszélyes hulladék hasznosításának előzetes vizsgálata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a BM REKULTIV Kft. (2510 Dorog, Schiller u. 23.) által benyújtott, Nagysáp, 0185/1. hrsz.-ú ingatlan alatti bérelt bányaterület inert hulladékkal történő rekultivációra vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység adatai: A telepítés helye: Nagysáp, 0185/1. hrsz. alatti, bérelt bányaterület (Sárisáp III. (Szilikol Bányaüzem)- kaolinos kvarchomokkő nevű bányatelek. A tevékenység megnevezése: Hulladékkezelés inert hulladék talajban történő hasznosítása, amely ökológiai szempontból előnyös. Hulladékkezelési kód: R 10. Jellemző adatok: Az érintett terület nagysága: 7 ha 6942 m 2. A bánya talpszintje: 150,0 mbf, fedőszintje: 230,7 mbf. A Nagysáp 0185/1 hrsz-ú területen a jelenlegi és a tervezett rekultiváció utáni szint közötti térfogat különbség: m 3. A feltöltéshez az alábbi inertnek minősülő hulladékokat kívánják felhasználni: EWC kód Megnevezés beton tégla cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció, vagy azok keveréke, amely különbözik a tól üveg föld és kövek, amelyek különböznek a tól A feltöltéshez felhasználni tervezett inert hulladék mennyiség: t/év, átlagos sűrűsége 2 tonna/m 3. 1

2 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység végzése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A hatóság megállapítja továbbá, hogy e tevékenység megkezdéséhez és végzéséhez az eljáró hatóságtól hulladékkezelési engedélyt kell beszerezni. A hulladékkezelési engedélyezés során benyújtandó dokumentációnak a jogszabályban előírtak mellett különösképpen tartalmaznia kell a hulladékátvétel körülményeit, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítható, hogy kizárólag inert hulladék kerül felhasználásra a rekultivációhoz, és a feltöltés ellenőrzött módon való folytatása töréssel előkezelt (elkülönített építési, bontási) inert hulladékokkal történik, ezek mellett a feltöltés, rekultiváció időbeni ütemezésének meghatározását, részletesen kimunkált havária elhárítási tervet. 2. A tájrendezési terv módosítása érdekében a bányahatósági eljárás lefolytatás is szükséges. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. III. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft. I n d o k o l á s A BM REKULTIV Kft. (2510 Dorog, Schiller u. 23.) a továbbiakban: Kft. képviseletében eljáró MÉTASZOL Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Iroda kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Nagysáp, 0185/1. hrsz.-ú ingatlan alatti bányarész nem veszélyes inert hulladékkal történő feltöltésének előzetes vizsgálatára vonatkozóan. A kérelmezőt a hatóság hiánypótlásra szólította fel, mely során módosította a kezelendő hulladékok megnevezését és kódszámát. E tevékenység besorolható a 314/2005. (XII.25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendelet (a továbbiakban. R.) 3. számú mellékletének 117. pontjába: nem veszélyes hulladékok hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, azaz előzetes vizsgálat köteles. A Kft Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, és kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, amely a kiegészítéseivel együtt megfelel a R. 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A végezni kívánt tevékenység rövid ismertetése: A Pup Attila és Társai Kft. a Sárisáp III. - kaolinos kvarchomokkő bányát a Veszprémi Bányakapitányság által jóváhagyott termelési műszaki üzemi terv szerint üzemelteti. A bányatelek részét képező Nagysáp 0185/1 hrsz-ú területen 2002 óta nem történik kitermelés. A BM Rekultív Kft. ezen ingatlant bérli 2028-ig, mely idő alatt rekultivációt tervez a leművelt bányaterület inert hulladékkal való feltöltésével. A rekultiváció keretében a tömegszámítások szerint m 3 anyaghiány pótlására van szükség, hogy a 2000 évben elfogadott tájrendezési terv szerinti rekultivációs szintek kialakíthatók legyenek. A Kft. célja, hogy a feltöltésre válogatással, töréssel előkezelt inert építési hulladékot használjon fel. 2

3 A hulladékkezeléshez szükséges gépparkot (homlokrakodó, árokásó-homlokrakodó, forgó-kotró gép, nyerges vontató 18 m 3 es pótkocsival) a BM Rekultív Kft. bérelni fogja. A nagyobb vasbeton elemeket CitySkid 7V4 mágneses leválasztóval rendelkező konténer-mobil pofás törőgép segítségével előtörik, ennek során a vashulladékot kinyerik. Ezt (mint 19-es főcsoportba sorolt vashulladékot) konténerekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Az előválogatott (elkülönített építési és bontási) inert hulladékot időszakos jelleggel működő kalapácsos törőgéppel aprítják. A tört és aprított inert hulladékot a feltöltendő területre történő szállításig a fogadótéren gyűjtik. A bányaterület feltöltését pásztákban végzik, az inert hulladékokat szeletes rendszerben, padkák kialakításával helyezik el, kb. 45º-os rézsűszög kialakításával. Az inert hulladékkal feltöltött terület lezárása lefejtett, külön gyűjtött lejtőtörmelék, lösz, talaj elterítésével történik. A tevékenység során várható környezeti hatások: Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen keletkező település folyékony hulladékot zárt tartályban gyűjtik, arra feljogosított szervezettel a hulladékkezelésére engedéllyel rendelkező Észak-dunántúli Vízmű Zrt. esztergomi szennyvíztisztító telephelyére szállíttatják. A nagyobb vasbeton elemeket előtörik, ennek során keletkező vashulladékot kinyerik. Ezt (mint 19-es főcsoportba sorolt vashulladékot) konténerekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A fent leírt módon történő hulladékgyűjtés és a hulladék eredetének ismeretében a módosított kérelemben szereplő inert hulladékok (elkülönített építési és bontási hulladékok) feltöltendő területre történő rekultivációs célú elhelyezése a környezeti elemekre jelentős hatással nem jár. A tevékenység végzése során egyéb hulladék keletkezésével nem kell számolni. Vízminőség-védelmi szempontból: A Nagysáp 0185/1. hrsz.-ú ingatlan a Sárisápi üzemelő vízbázis B hidrogeológiai védőövezetén, a vízbázis felszíni utánpótlódási területén helyezkedik el, a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. Vízbázis B hidrogeológiai védőövezetén a 123/1997. (XII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján építési hulladék lerakása nincs korlátozva, azonban a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység csak környezeti hatásvizsgálat vagy ennek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Mivel a tevékenység végzése során m 3 inert hulladék lerakásával mind a beszivárgási, mind a terepviszonyok, vagyis a fedőréteg megváltozik, így ezért a Kft. egyedi vizsgálatot végeztetett. Ennek során különösen a fedőréteg kialakításával a beszivárgási viszonyok változását és ezzel a sárisápi vízbázist érintő utánpótlódási viszonyok megváltozását, valamint az esetleges havária miatt a vízbázist veszélyeztető szennyező hatásokat vizsgálta. A 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 3. c.) pont szerint az inert hulladék meghatározásból adódóan kioldódás nincs, a felszín alatti vizeket nem veszélyezteti, arra várhatóan káros hatást nem gyakorol normál üzemmenet esetén. A Kft. által elvégzett egyedi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység a sárisápi vízbázisra várhatóan nem lesz káros hatással a vonatkozó jogszabályok és előírások betartása mellett. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Nagysáp a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. az ország többi területe, azaz a legkedvezőbb kategóriába van sorolva, amely alapján a szilárd ülepedő porra a vizsgált terület csak enyhén szennyezett. A mód. 21/2001.(II.14.) Korm. r. szerint levegővédelmi övezet kijelölése nem indokolt. A volt bányatelek területén felügyelőségünk hatáskörébe tartozó légszennyező pontforrás nem üzemel. A tevékenység során, - kaolinos kvarchomokkő bánya egy részének rekultivációja inert hulladék feltöltésével - a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből - por és kipufogó gázok képződésével, minimális levegőterhelés várható. 3

4 Megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyezéssel, por és bűzkibocsátással nem jár. A jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés-növekmény- a környezet légszennyezettségét nem befolyásolja jelentősen. A létesítmény működéséhez kapcsolódó járműforgalom az igénybeveendő utakon a jelenlegi légszennyezést jelentősen nem befolyásolja. Zajvédelmi szempontból: A tervezett tevékenység megvalósulásából jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak, a tevékenység végzése során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékeknek nem kell teljesülniük, mivel a terület külterületi ingatlanokkal szomszédos, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület. A működés során a tevékenység zajvédelmi hatásterülete nem érint védendő épületet, területet. A létesítmény működéséhez kapcsolódó járműforgalom az igénybeveendő utakon a jelenlegi közlekedési zajterhelést jelentősen nem befolyásolja. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Nagysáp 0185/1 hrsz-ú ingatlanon elterülő, és rekultiválni (inert hulladékkal feltölteni) kívánt egykori bánya az Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) elnevezésű Natura 2000 terület közvetlen szomszédságában található. Amennyiben új szállító út nyitása Natura 2000 területen nem történik, a feltöltés során Natura 2000 területen nem feltételezhető jelentős káros hatás. A bánya rekultivációja közvetlen természetvédelmi érdeket nem érint. A Felügyelőség a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, egyidejűleg közhírré tétel céljából a közleményt, a kérelmet és mellékleteit megküldte a település helye szerinti érintett település jegyzőjének. Az eljárás során nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálatba bevonta az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 2540/3/2009. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája a 430/1349/02/2009. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 20.2/3245-4/2009. számú, a Veszprémi Bányakapitányság VBK/1172/3/2009., Dorog Város Jegyzője /2009. számú, a Dorogi Körzeti Földhivatal /2009., a Nagysáp Község Önkormányzata 210-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak ellen nem emelt kifogást. A földhivatal a szakhatósági állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék elhelyezése és szállítása a környező mezőgazdasági művelésű területek hasznosítását nem akadályozhatja. A hatóság a R. 4. (2) bekezdése alapján tárgyalást tartott, amelyre meghívta a kérelmezőt és az eljárásban közreműködő szakhatóságokat. A Kft. a március 5-én tartott tárgyaláson jelezte, hogy az általa előadottakat szakértői véleménnyel kívánja alátámasztani, ezért a hatóság az eljárást a vélemény elkészültéig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 32. (3) bekezdése alapján felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a kérelemre indult eljárásban az ügyfél egy ízben kérheti az eljárás felfüggesztését, s a felfüggesztést jogszabály nem zárja ki, valamint ellenérdekű ügyfél nincs az eljárásban. Az ügyfél kérelmének kiegészítéseként csatolta Rovács Gábor környezetvédelmi és vízügyi szakértő által készített szakértői véleményt. A geodéziai felmérés bemutatta, hogy a bánya tájrendezése során a tervezett szintek kialakítása a évben jóváhagyott tájrendezési terv alapján a bánya saját meddőanyagával nem végezhető el. A hatóság az előzetes vizsgálati illetve az egyedi vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a hiányzó anyagmennyiség pótlására a kérelemben szereplő inert hulladék hasznosítása megfelelő ellenőrzés mellett engedélyezhető, kizáró ok nem merült fel, hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 4

5 A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység megkezdéséhez és végzéséhez további engedélyek megszerzése szükséges: A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. (Hgt.) és a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet alapján hulladékkezelési (előkezelési, hasznosítási) engedély beszerzése szükséges. A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a hivatkozott jogszabályokon alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket a és 99. -a állapítja meg, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 38.. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, július 31. dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes 5