ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: dr. Koczka Ágnes/ Gratzl Ervin Melléklet: Sopron SCHEKULIN BÁNYÁSZATI KFT. Sopron I. homokbánya külszíni bányászati tevékenység bővítésének előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a SCHEKULIN Bányászati Kft. (9400 Sopron, Winkler u. 3.) által benyújtott, Sopron I. homokbánya bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység adatai: A telepítés helye: Győr-Moson-Sopron megye, Sopron város külterülete, a 057/54-55 és a 057/ hrsz-ú ingatlanok. A bővítés révén a bánya területe ,5 m 2 -ről m 2 -re növekszik, a növekmény: ,5 m 2. A kitermelhető ásványvagyon m 3 -ről m 3 -re nő. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység végzése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A tervezett tevékenység bővítés megkezdését megelőzően a Felügyelőséghez zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a bányára. A Soproni Körzeti Földhivatalnál a munkálatok megkezdése előtt más célú hasznosítás engedélyezését kell kérni a soproni 057/47-50, és 057/ hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft.

2 2 I n d o k o l á s A Schekulin Bányászati Kft. (9400 Sopron, Winkler u. 3.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, a Sopron I.-homok védnevű bányatelek bővítésének engedélyezése ügyében, és kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) szakasza alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A bánya rendelkezik H /2005. számon a hatóság által kiadott működési engedéllyel, amely a 057/41-42, 057/ , 057/ , 057/45-53 hrsz.-ú ingatlanokra, 29117,5 m 2 területre vonatkozik. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/1598/23/2006. számú, a bányatelek bővítését engedélyező határozata bányatelekbe vonta a Sopron 057/54-55 hrsz-ú ingatlanokat, azonban a környezetvédelmi működési engedély ezekre nem vonatkozott. A fentiek miatt tárgyi eljárásban a működési engedélyben rögzített ,5 m 2 terület m 2 -re növekszik. A terület növekmény ,5 m 2. A R. 2.. (2) abf) pont alapján, ha a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25 %-kal megnő, az a környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából jelentős hatásnak minősül, ezáltal a tevékenység előzetes vizsgálat köteles és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló rendelet 3. számú melléklet 19. pontjának - egyéb bányászat - hatálya alá tartozik. A tervezett területi bővítés a már jelenleg is üzemelő bánya bővítésével valósul meg. A bányatelken lévő bánya kitermelhető ásványvagyona m 3 -ről, m 3 re növekszik. A bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága: 182,10 mbf, alaplapjáé 164,20 mbf. A bányát folyamatosan napi 8 órában tervezik üzemeltetni. A szabadtéri munkavégzés miatt időjárástól függő hosszabb-rövidebb üzemszünetek lehetnek (hó, nagymennyiségű csapadék) ezért évente 200 munkanap termelési idővel számolnak. A tervezett kitermelési kapacitás: m 3 /év, megegyezik a környezetvédelmi működési engedélyben engedélyezettel. Az ásványi nyersanyag és a meddő anyag mennyiségét és a kitermelés tervezett ütemezését alapul véve a területen ~6 évig biztosított a bánya folyamatos működése, illetve rekultivációja. Technológia: felszíni típusú külfejtés Feltárás: Letakarást (feltárást) már csak a bányatelek ~0,5 hektárnyi területén kell elvégezni. A felső 0,5 méter vastag humuszos talaj letakarását Caterpillar típusú dózerrel történik, az alatta lévő 3,0-5,5 méter vastag agyagos meddőét pedig Caterpillar kotrógéppel. A fedőanyag tárolása: A bányatelek É-i és DK-i részén a letermelt humuszos feltalajt tárolják. A depóniát a deflációs hatások elleni védekezés érdekében befüvesítik, és a gyomosodását kaszálással megakadályozzák. A humuszos talajt a végleges rekultiváció során használják fel. Kitermelés: A homok jövesztését egy termelési szinten szintén a Caterpillar kotrógéppel végzik. A művelt bányafal maximális magassága a 6 métert, a munkarézsű dőlésszöge a 70 ot nem haladhatja meg. Kitermelési tevékenység már csak a bányatelek ÉK-i felső sávjában, és a DNY-i tervezett bővítmény területén lesz. A kitermelt homokot a jövesztőgép tehergépkocsira rakja, amely a haszonanyagot az osztályzás helyére szállítja. Osztályozás: Az osztályozást elektromos meghajtású mobil osztályozó-berendezés végzi. Az osztályozás száraz eljárással szemcseméret alapján történik. Az osztályozott homokot Volvo típusú homlokrakodó rakja a tehergépjárművekre.

3 3 A haszonanyag elszállítása: A kitermelt haszonanyagot a vevők 7,5 tonnás és 18 tonnás raksúlyú járműveken szállítják el. A szállítás útvonala: Bánya NY-ra földúton 1 km É- ra a 8527 jelű Sopron Fertőrákos összekötő úton Sopronkőhida felé ~ 5 % vagy Bánya NY-ra földúton 1 km É-ra a 8527 jelű Sopron Fertőrákos összekötő úton Sopron felé ~ 95 % 84 jelű főút Soproni elkerülő. Vízellátás: A tevékenységnek technológiai vízigénye nincs. A dolgozók ivóvízellátását kereskedelmi forgalomból beszerzett palackozott ásványvízzel oldják meg. Karbantartás, javítás: Normál esetben a munkagépek karbantartása, javítása bányatelken kívüli telephelyen történik. Üzemanyag ellátás: A bányatelek területén üzemanyagot nem tárolnak. Amennyiben a helyszínen kell tankolni cseppfogó tálca alkalmazására kerül sor. Havária: A bányaművelés közben a munkagépek és szállítójárművek meghibásodásából, balesetéből adódóan történhet talaj- és talajvízszennyezés. Száraz időben erős szél okozhat erősebb porterhelést. Rekultiváció: A megállapított bányatelek tájrendezési előtervében és a Helyi Építési Szabályzatban előírtaknak megfelelően kívánják a bővítmény újrahasznosítását is elvégezni. Ennek értelmében a termelés befejezésekor visszamaradt bányagödör melynek oldalrézsűi még az üzemelés ideje alatt ütemezett tájrendezési feladatként 42 -os szögre lesznek kialakítva meddő anyaggal és építési törmelékkel lesz visszatöltve. Majd a humuszos talaj visszaterítése után tájba illő fa- és cserjefajokkal ligetesen növényesítve lesz. A rekultivációt követően a táj esztétikailag is rendezett képet fog mutatni, kertes szabadidő központtá, illetve sportterületté alakítható, és illeszkedni fog a környező tájba. Környezetre gyakorolt hatások: A föld mint környezeti elem igénybevétele: A bányatelek nagysága a bányászati tevékenység területigénye: m 2 -re fog növekedni. A művelésből még ki nem vont jelenlegi szőlő területeken az aktuális műszaki üzemi terv szerinti helyeken és ütemezésben kezdődnek el majd a bányaműveletek. A letakarítás során a bányatelek művelésbe vont részein (a határpillér és a védőpillérek kivételével) a talaj teljes egészében eltűnik. A humuszos termőtalajt a végleges tájrendezés során a feltöltött bányagödör takarására használják fel. A bánya a környező területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti. A víz mint környezeti elem érintettsége: Felszíni víz: A bányatelket és környezetét természetes vízfolyás nem érinti. A homokbánya a Tómalom-patak vízgyűjtő területén fekszik, a pataktól Ny-ra ~650 m-re. Felszín alatti vizek: A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rend. 2. sz. melléklete alapján 1.a) kategóriájú, vagyis a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny vízbázisvédelmi terület. A terület nitrát érzékeny is, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rend. alapján. A területen a kutatási időszakban a homokban lemélyített fúrások m-es mélységben érték el a talajvizet. A talajvíz áramlási iránya É-ÉK-i. A talajvíz a megkutatott területen nem érintkezik felszíni vizekkel, s a csapadékvizek is csak korlátozottan érik el. A talajvíz és a rétegvizek között kommunikációs kapcsolat feltételezhető. Vízbázisra, vízkészletre gyakorolt hatás: A bányatelektől m-re lévő Sopron- Tómalom vízműkútjai a nagy vastagságú miocén törmelékes összletre települtek. A kutakban a vízadót fedő pannon ill. a patak mentén megjelenő pleisztocén rétegek vékonyak. A bányetelekre hulló csapadék nem szennyeződik a bányászati tevékenység következtében. A lehulló csapadék útja a haszonanyagon keresztül lerövidül a talajvíz irányába. A területen m-es mélységben, a bányatelek alaplapja alatt 6 m-re van a talajvíz nyugalmi szintje. Ez a

4 4 vastagság megfelelő védelmet nyújt havaria esetén is a szénhidrogén elfolyással szemben. A benyújtott dokumentációk alapján megállapítható, hogy a bányászati tevékenység normál üzemmenetben, illetve nagyobb havaria esetén sem szennyezi a vízbázis vízadó rétegeit, a vízkészlet nagyságát, minőségét, áramlását nem befolyásolja. Zaj-és rezgésvédelem: A tervezett tevékenység, bővítés megvalósításából jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak, a telephely környezetében a hatásterületen belül védendő létesítmények vannak, a 8/2002 (III.22.) KöM EüM együttes rendeletben meghatározott zaj és rezgésterhelési határértékek teljesülnek. A létesítmény működéséhez kapcsolódó járműforgalom az igénybeveendő utakon a jelenlegi közlekedési zajterhelést nem befolyásolja. A forgalmi zaj változása 3 db alatt van, a vonatkozó 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. szerinti hatásterület meghatározására, illetve kijelölésére nincs szükség. Levegőtisztaság-védelem: A tervezett tevékenység - külfejtéses kavicsbányászat - nem tartozik abba a bányaüzemi körbe, melyre levegővédelmi övezetet kell megállapítani. (mód. 21/2001.(II.14.) Korm.rend. 2.sz. melléklet B12.) A homokbánya területe Sopron a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 11. sz. légszennyezettségi zónába, kijelölt városok közé tartozik, ahol a szennyező anyag koncentrációja nitrogén-oxidok tekintetében a határérték és a tűréshatár között van. Országhatáron átterjedő környezeti hatás nem várható. Légszennyező pontforrás a bánya területén nem tervezett. A tervezett homokbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből és a kitermelési tevékenységből származó por és kipufogógázok kibocsátása diffúz levegőterhelés várható. A szállítási útvonalak környezetében a környezeti levegőterhelés kismértékű növekedése várható. Hulladékgazdálkodás: A hivatkozott rendelet alapján benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció hulladékgazdálkodási szempontból megfelel a tartalmi és formai követelményeknek. A bányászati tevékenység letakarítás, jövesztés, rakodás, szállítás munkafolyamatokból áll. A létesítés során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A tevékenység során hulladékok képződése nem várható. A homok kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A települési szilárd hulladékok valamint a települési folyékony hulladékok mennyiségének növekedésére a bányaterület bővítése során nem kell számítani. A tevékenység felhagyása esetén a környezet elemeit jelentősen terhelő hatások nem várhatók, hulladékok keletkezésével nem kell számolni, azonban a rekultiváció során hulladékok beszállítása történik. A bányagödör feltöltését inert hulladékokkal, valamint a deponált talaj visszaterítésével, új rétegrend kialakítással tervezik. A tájrendezés várható időtartama 1-10 év. Havária Havária és rendkívüli javító tevékenység bekövetkezése esetén hulladékok képződésével - ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is - kell számolni. Táj- és természetvédelem: Tárgyi ingatlan és vele határos ingatlanok nem országosan védettek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak sem. A bányatelek dokumentáció szerinti bővítése természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.

5 5 A tervezett létesítmény MÜT engedélyezése során zajkibocsátási határértékeket is meg kell állapítani a bányára, ezért az erre vonatkozó adatszolgáltatást a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet szerint kell teljesíteni. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé a honlapján, ügyfélszolgálatán, és Sopron város Önkormányzatánál, melyre az Önkormányzat, valamint a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete az /2008. számú állásfoglalásában a bővítéshez közegészségügyi szempontból hozzájárult. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda a 410/3301/03/2008. számú állásfoglalásában az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadta. A Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 17.2/4731-1/2008. számú állásfoglalásában megállapította, hogy a tárgyi tevékenységet mezőgazdasági művelési ágú területeken is tervezik, amely termőföldnek minősül. A külszíni bányászati tevékenység kialakítása és folytatása a termőföldekre jelentős megsemmisítő jellegű hatást gyakorol. E miatt a bányászati tevékenység megkezdése előtt a bánya műszaki üzemi terv készítése során talajvizsgálatokra alapozott termőréteg mentési talajvédelmi terv készítése, a mentett termőréteg szakszerű felhasználása során indokolt. A mentett termőréteg legalább 20%-ának megőrzése a bányatelek rekultivációjához szükséges. Az egyes bányahatósági és talajvédelmi engedélyezési eljárások során a talajvédelmi hatóság az alábbi talajvédelmi követelményeket fogja érvényesíteni: az igénybe veendő területeknél a meglévő talajvédelmi célt is szolgáló létesítmények figyelembe vételét; a humuszos termőréteg mennyiségét és minőségét, annak mentésének mértékét, a talaj-genetikai osztályozás megállapítását; a termőréteg mentés műszaki tervezését megalapozó humuszos termőréteg mentési talajvédelmi terv meglétét. A tervezett beruházások megkezdéséig ideiglenes mezőgazdasági hasznosítást kell folytatni. A helyben beépítésre nem kerülő mentett humuszos termőréteg után talajvédelmi járulékot kell fizetni. Csatolni kell az igénybe veendő ingatlanok helyrajzi számos területi kimutatását, művelési ág besorolását. A Veszprémi Bányakapitányság a VBK/2030/2/2009. számú állásfoglalásában a tevékenység változatlan, max m 3 /év mennyiségű homok ásványi nyersanyag kitermeléséhez hozzájárulását adta az alábbi feltételekkel: a bányatérségben üzemanyag és egyéb veszélyes anyag nem tárolható, az erőgépek karbantartása nem végezhető, üzemanyaggal történő feltöltése kármentő tálca használatával történhet; a földtani közeg szennyeződése esetén a szennyeződött anyagot azonnal el kell távolítani és veszélyes hulladékként kell azt a továbbiakban kezelni; a bánya bezárásakor a visszahagyott ásványi nyersanyagról el kell számolni a Veszprémi Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztálya felé. A Soproni Körzeti Földhivatal a /2008. számú állásfoglalásában a szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötéssel engedélyezési eljárás lefolytatása - adta meg. Az Állami Főépítész a 412/2008. számú állásfoglalásában a beruházáshoz területrendezési szempontból hozzájárult. Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Építéshatósági Osztálya a 19217/2008. számú állásfoglalásában az építésügyi szakhatósági állásfoglalást azzal a feltétellel adta meg, hogy a tevékenység csak a terület rekultivációjáig végezhető. Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője, mint helyi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a 63593/2008. számon a szakhatósági hozzájárulását megadta. A hatóság a R. 4.. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tárgyalást tartott, amelyre meghívta a környezethasználót és eljárásban közreműködő szakhatóságokat. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben

6 6 foglaltak szerint határozott. Az eljáró hatóságok zajkibocsátási határérték megállapításával kapcsolatos előírása a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005.(XII. 27.) KvVM rendelet 2.. (4) bek. rendelkezik. Győr, június 30. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes