A történetírás története: 1.) Histrigráfia frdítása: a.) Akik a történelmet tudmánynak tekintik -> történettudmány története (ennek kialakulása, fejlődése) b.) Akik szerint nem csak a szaktörténészek dlga a történelem; pl. filzófusk, ill. a történelemmel való fglalkzás a művészetekhez, az irdalmhz közelebb áll, nem tudmánys tevékenység -> történetírás története 2.) Témakörök: I.) A histrigráfia fgalma és a középkri történetírás (ókr és középkr történelem ellenes, újkrtól kezdve van szemléletváltás) II.) 16.-18. sz.-i történetírás (átmeneti időszak, ekkr kezdődik a történelem önállósdásának flyamata) III.) 19. sz.-i német histrizmus IV.) 19. sz.-i angl-francia történetírás, pzitivizmus (Cmte, eredeti frrásk alapján) V.) A dualizmus kri magyar történetírás VI.) Szellemtörténet VII.) A két világhábrú közötti magyar történetírás VIII.) Szekfű Gyula, Mályusz Elemér, Szabó István IX.) A 20. sz.-i történetfilzófiai isklák (20. sz.-ban középpntba a társadalmtörténet kerül a középpntba) X.) Amerikai történetírás XI.) Szcientista történetírás (természettudmány a minta) XII.) Francia és angl történetírás a 20. sz.-ban (Annales iskla, gyökeresen átalakítja a történelemről való gndlkdást) XIII.) Német és lasz történetírás a hábrú után XIV.) Kelet-európai történetírás (Lukács György, marxizmus) XV.) A hábrú utáni magyar történetírás 1
I.) A histrigráfia fgalma és a középkri történetírás: a.) histrigráfia fgalma: - Akik tudmányként fgják fel 4 krszakt különböztetnek meg, mely révén fkzatsan vált tudmánnyá: 1.) Ókr és Középkr: A 16. sz. -ig az irdalm és a történelem nem válik el egymástól, történetfilzófia sincs. Ez a krszak ahistórikus, nincs érzéke a történelemhez. A középkri egyetem nem fglalkzik történelemmel. 1809 Humbld egyetemi refrmja: a bölcsész fakultás már nem előkészítő, hanem önállóvá válik. (a 17. sz. -ban vannak lyan egyetemek, ahl tanítanak történelmet, de csak a vallásuk történetét) 2.) 16.-18. sz.: átmeneti, kritikai időszak. Ekkr kezdődik a történelem leválása. Kritikai történetírás révén kezdenek eredeti frrásk alapján történelmet írni pl. Bnfini: Magyarrszág története (ez az első kritikai munka nálunk) Fntsak a jezsuita történetírók: pl. klevelek lvasása, peridikus történetírás, kezd képzetséggé válni. Megjelenik a történetfilzófia (Vic, Herder, Vltaire, Mntesqieu, Cndrcet) 3.) 19. sz.: létrejön a prfesszinális történetírás (mint szakma létrejön). Német történetírás hzta létre az intézményrendszerrel együtt, Humbld, Ranke. Fnts a szemináriumi rendszer: frráskkal való bánni tudás megtanítása, a segédtudmányk alkalmazása (heraldika, diplmatika, ephigraphica pl.) Ekkr alakult ki az egyiptlógia, a szakflyóiratk, amelyekben csak azk publikálhattak, akik eredeti frrásk alapján alkttak valami újat s ellenőrizhetők (hivatkzásk). Tudós tanári képzés flyt. Ez gyökeresen szemben állt a pzitivizmussal. Pzitivizmus: August Cmte. A természettudmánykat tekintette mintának, mivel szerinte a tudmány az, ami biznys, meghatárztt mdelleket követ. ( A történelem akkr válik tudmánnyá, ha matematikává lesz ) Fntsak az általáns törtvényszerűségek, Cmte szcilógiává akarta váltztatni a történelmet (törvényszerűségeket keresett a történelemben s meg akarta jóslni azt) Der Primat der Außenplitik : külplitika történetének általáns elsőbbsége (belplitika elsőbbsége a 20. sz.-ban lesz) 4.) 20. sz.: mdern történetírás. Mdern társadalmtudmánnyá akarták alakítani a történelmet. Szcientista történetírás: a természettudmánykat tekintette mintának, de ez még mindig nem tudmány, mert elbeszélő jellegű történetírás még mindig, s a tudmány az, amelyik elemez, összefüggéseket próbál feltárni, mdelleket alkt (azt keresi a történelemben, ami állandó, így mdellt lehet rá alktni) Braudel: Földrajzi visznykkal fglalkzik, rkntudmánykra helyezi a hangsúlyt (a történetírás frrásbázisának kibővítése). Ettől kezdve kezdenek el fglalkzni az előző krk gazdaságával, népességével stb. -> innen jönnek az elméletek, a történész ezeket használja fel. Írtt frrásk mellett nem írtt frrásk bevnása (néprajz, antrplógia, régészet) 1. idő: hsszú idő 2. idő: knjuktúrális idő (30-40év) 3. idő: felszíni idő (az eseménytörténet ideje) Földrajzi szemlélet: a történetírás alapvető kerete az állam Földrajzilag és történetileg létrejött egységek: reginalizmus (Franciarszág) 2
szekcinalizmus (Amerika története=szekciók küzdelme) ez már nem plitikatörténet, hanem elemző történelem Ez a fajta történetírás 1970-es évekig tart A belplitika elsőbbségének elve: balldali, prgresszív, társadalmi knfliktusk a középpntban (nem azt hangsúlyzzák, ami összetartja, hanem ami széthúzza a társadalmat) 5 szcientista iskla: 1.) New Histry (1912, Amerika) 2.) Annales (1929) 3.) Past and Perfect (1959, angl, Hbsbaum) 4.) Geschichte und Gesellschaft (1975) 5.) néhány marxizáló iskla (a marxizmusból azt vették át, ami ezekkel az elméletekkel rkn) science: 20. sz., mdernista iskla, a természettudmánykhz áll közelebb, elemzőbb, mdellek felállítása schlarship: 19. sz., Ranke, schlar=aki frráskkal dlgzik scientificatin: flyamats tudmánnyá válás, párhuzamsan halad a társadalm mdernizációjával 1970-es évek: psztmdern történetírás, megkérdőjelezi a történelemmel való fglalkzás lényegét, a történelemfelfgást, a mdernizációt, a társadalm mdernizációját, pl.: Fcault: a mdernizáció egyáltalán nem hzta meg azt a felszabadulást, amit a felvilágsdástól ígért. A mdernizáció az ember sha nem láttt elnymását hzta meg, nem bizts, hgy a plgársdás mindenkinek pzitív, rámutat a krábbi értékekre, határkra, rámutat, hgy van egy csmó lyan elem, ami kiszrult a mdernizációból (pl. Eu.-án kívüliek, kiszrultak a történelemből a nők) Megkérdőjeleződik a történelem tudmánysságába vetett hit (tele van szépírói, retrikus elemekkel) White: többféle értelmezése van a történelemnek; a történelem és az irdalm között nincs éles különbség, melyik szeletet választja ki a történész; az teljesen önkényes (egy stry-t mnd el, többféle narratíva létezik) a történelem nem reknstrukció, hanem knstrukció: bárminek lehet története, mi hzzuk létre, emberi alktás, fikció, alapvetően nem tudmány, hanem mrális-esztétikai alktás G. Niriel: A történetírás válsága EHESS (az egyik csúcsa a történelemmel való fglalkzásnak, Niriel ennek az egyik igazgatója) 1. tudás: valamilyen frrást elő kell bányásznia (mi igaz a történelemben) 2. hat.: milyen intézményeken belül működik, hl? 3. emlékezés: egy nemzet vagy közösség kllektív emlékezete (nemcsak történészek, hanem a kívülállók, egy közösség is megknstruálhatja saját történelmét, egy közösség maga dönti el, hgy mit felejt el, mit tart meg, hgy milyen jellegű identitást határz meg magának - Thmas Kuhn tudmányfilzófiája: nem krszak, hanem paradigma (vannak lyan átfgó mdellek, minták, amelyeket biznys ideig követtek) paradigmaelmélet: nincs fejlődés a paradigmák között, nem mdernebbek az új paradigmák, csak másk. Ezeket a paradigmákat Ny. Eu.-ban alakíttták ki, amelyeket a többi történetírás követett 3
b.) középkri történetírás: előzmények- az Ókr: A szeminárium-rendszer és az egyetem még elképzelhetetlen, nincs frráskutatás, nem beszélhetünk történetfilzófiáról sem. A legjellemzőbb az uralkdók tetteinek lejegyzése, dicsőítése. Egyetlen filzófiai elképzelés létezik, a körfrgásé. Az ókrban nincs általáns történelem, saját kruktól írnak, nincs benne perspektíva, váltzás, fejlődés. Mindig a valóság végső lényegét keresik. (szubsztancinalizmus) A krabeli történetírók az irdalm egy-egy fajtáját művelik: epikus író: a külvilág felé frdul drámai író: saját krának knfliktusairól ír. (pl.: Thükudidész) Ezek a történetírók nem csupán leírják az eseményeket, gyakri közös jellemző a retrikus, mralizáló jelleg. A görögöknél a történelem csak vélekedés, dxa, művészet. Plybisz már átfgó történelemszemlélettel rendelkezik. Drámai történelemmel fglalkzik, s Róma felemelkedését, hatalmát abban látja, hgy jól ötvözi az államfrmákat illetve váltgatja azkat. (Így nála a történelem nem más, mint az államfrmák váltakzása. Ezt a szemléletet veszi át Vic is: a történelem körfrgás) A középkri történetírás megalapzója- Szent Ágstn: De Civitate Dei című munkája sem igazán történetfilzófiai mű, ennek csak az utlsó 5 könyve fglalkzik történetfilzófiával (össz.25 könyvből áll). Ágstn szerint a történelem valami rssznak a terméke, az igazság nem itt van. Két részre sztja a világt, s ez a két rész harcl: civitate diabli (az ördög, a váltzás világa) és civitate Dei (az örök igazság, időtlen nem a váltzás világa). A földi világ ennek a kettőnek a keveréke (a jónak és a rssznak). Szerinte minden földi állam a rsszhz tartzik alapvetően (a hatalmért flytattt harc, szenvedélyek mzgatják), ezért pusztulásra vannak ítélve. Ebből vezeti le a birdalmak pusztulását, s egymásutániságát. Szerinte csak a kereszténység felvétele után van esélye az államknak, hgy megvalósítsák a Civitas Deit. Firenzei Jachim: a fejlődést az isteni hárm személyhez köti: Atya: házas ember (munka krszaka) Fiú: világi pap = tanulás (átmeneti krszak) Szentlélek: remete = szemlélődés (történelem végső célja) Általáns jellemzők: a) A középkr mindenesetre egyre világiasabb, így a 11-12. századra jellemző az úgynevezett kettős igazság tétele (hit igazsága, értelem igazsága rati fides). Nem keres kkat, se következményeket pl. évkönyvek, krónikák: felsrlás nincs k-kzati viszny a 14-15. századtól kezdve valamilyen magyarázat b) ökumenikus, egyetemes: tárgya keresztény közösségek, tehát nem a népek története (majd az újkrban van nemzetszemlélet). Az egyetemesség nem terjed Európán túl. c) gndviselésszerűség: mindent az isteni gndviselés irányít d) apkaliptikus: valamiféle végcél felé halad e) peridicitás: megjelenik valamiféle időbeli elrendezés (alapja a birdalmak egymásutánisága) Középkri történetírás műfajai: a) krónika, világkrónika: a keresztény egyházatyák kezdték el megírni (virágkr 11.-12. sz.) itt megvalósul a szent Ágstni elv (a cél Isten rszágának a megvalósítása, jellemző a 11-12. században az államk körfrgása, s a történelem átfgó értelmezése, apstli jelleg) Fő vnulata a pápaság és a császárság védelme (elsősrban pápaság) pl.: Freisingeni Ottó, Firenzei Jachim 4
b) évkönyv: a legprimitívebbek, mivel csak a közvetlen környezetében történt eseményeket írja le (Európán kívül a 19. századig az évkönyv maradt a legfntsabb műfaj pl.: arabknál, India, Kína, a cél az uralkdó tetteinek dicsőítése)pl.: Sankt Gallen- i évnykönyv c) gesta: gyökeresen ellentétben áll a krónikával, mivel egy-egy nép története. Általában világi személy írja, szélesebb látókörű, többet fglalkzik a nemzet történetével. pl.: Bene Venerabilis, Sact Grammaticus d) legenda: kifejezetten mrális jellegű, szentek életrajza e) vita: életrajz; egy személy vagy szent élete, valamiféle mrális jellege vlt, pl.: Vita Carli Magni A középkri magyar történetírás: Alapvető műfaj a Geszta. Emellett van vita (Nagy Lajsról), néhány évkönyv, visznt nincs világkrónika, a Thúróczy Krónika is a geszta műfajába tartzik, hisz csak a magyark történetével fglalkzik. A geszták az előző munkák flytatásai (ha valaki neki kezd egynek szó szerint átveszi az előzőt s csak az azóta eltelt időt írja le maga). Bnfini az első, aki eredet frrásk alapján dlgzik (A magyark története) A társadalm fejlődésével összefüggésben 3 időszakt különböztetünk meg: 1) ősgesta (11. sz. körül) 2) László kri gesta 3) III. István kri gesta A különböző munkák között különbség, hgy szerzőjük, hgy értelmezi a nemzetet, azaz kit értenek magyark alatt: első időszakban (11-12. század) a király azns a nemzettel ld.: ősgesta, László gesztája, III. István krabeli geszta 13-14. században a gesztákban a király háttérbe szrul, a nemzet története egy szélesebb társadalmi réteg története. (nagybirtks arisztkrácia+király = nemzet) 15-16. századtól a rendi rszággyűlési nemesek emancipációja (köznemesség) 13.-14. sz.-i gesták: megfgalmazzák a cmmunitas teóriákat (Gesta Hungarrum, Kézay 1282, V. István kri gesta 1272, Képes Krónika 1358) Annymus: törzsgyökeres arisztkrácia=cmmunitas Áks mester gestája (V. István kri): megfgalmazza a Cmmunitas teóriát, nála is az arisztkrácia története, de nemcsak a törzsgyökereseké Kézai Simn: ebbe már beleértődik az arisztkrácia mellett a köznemesség is. Hun-magyar rknság tézise. Képes Krónika: I. László a középpntban, mint lvagkirály. Szélesebb társadalmi réteg bemutatása Thuróczy Krónika (1488): teljesen átveszi a krábbiakat. Mátyás áll a középpntban, mint a köznemesi érdekek megfgalmazója. fatum, frtuna, virtus, fgalmak megjelenése: szerinte is a történelmet az eleve elrendelés irányítja, de vannak szerencsés pillanatk, amikr kezébe veheti az ember az irányítást, de csak akkr, ha rendelkezik erénnyel. (de itt ez nem a keresztény erkölcsöket érti, hanem az állam érdekeinek szlgálását, ebből látszik, hgy a földi állam elvei felülkeverednek, lásd később Machiavelli) 5
II.) A 16. -18. sz.-i történetírás: a.) 16.-18. sz.-i egyetemes történetírás: - átmeneti időszak, kritikai jellegű - megkezdődik az eredeti frrásk alapján írtt történetírás, de még nem válik el teljesen a történelem és az irdalm - megkezdődik a történetfilzófia kialakulása (18. sz., a történelemnek a valláshz, a filzófiáhz való visznya) - ez a fajta kritikus történetírás nem egyenlő a felvilágsdással, bár a felvilágsdásnak is van kritikus nézete - alapvető eszköz a frrás: biznyítás lábjegyzettel és frráskkal (nem a Bibliából, nem flytatták az előző munkákat) - megkezdődik a frrásk összevetése, a történész az, aki újat alkt - az intézményi keretek kialakulásának kezdete - 5 nagy történeti iskla létezett: 1. itáliai humanizmus: 15 sz. vége, 16 sz. eleje Lrenz Vallace: a fillógia megindítása: antik szerzők kiadása lábjegyzetekkel pl. Knstantinuszi admánylevél hamis => nem kell mindent elfgadni Aenas Silvius Picclmini: nem irdalmi már teljesen, kzmgráfia, földrajzi körülmények vizsgálata, aminek alapján a történeti események végbemennek Flavi Bind: Róma története, Szicília története A régészetnek és az antikvárius isklának a megalapítója, nem irdalmi művek alapján írt, hanem eredeti frrásk alapján próbált dlgzni (teljesen új szempnt, nálunk Bnfini) 2. francia legisták: Cuvads, La Peliniére, E. Pasquier, Hteman A francia királyi udvarban szlgáltak, ügyvédek vltak; az ítélet meghzataláhz össze kellett szedniük a krábbi ítéleteket, eseteket. Ezeket klevelekben találták meg, el kellett dönteniük, hgy igaz vagy hamis e az adtt klevél. J. Bdin: Az abszlutista államról, ő nem legista, de ide tartzik, mert a saját államelméleti munkájának megalapzásáhz nézte meg a frráskat. A megismerésnek 3 módszere létezik: 1.) természet megismerése 2.) Isten megismerése 3.) a történelem megismerése Különbséget tesz elsődleges k: isteni gndviselés, másdlags kk: földrajzi körülmények között. Választ ad arra, hgy hgyan beflyáslják a földrajzi körülmények a történelmi eseményeket: minden népnek van valami egyedi adttsága a földrajzi körülmények miatt (a földrajzi körülmények determinálnak) 2000évenként áthelyeződik egy-egy terület hangsúlya 3. jezsuita történetírás/ frrásgyűjtő iskla: vallási mzgalmak hatása, ellenrefrmáció=> saját felekezetük igazságának biznyításáhz hitelesebb, eredeti frráskat használnak (saját felekezetük története, szentjeik) Németalföldről: Bllandisták, Franciarszágból: mauriusk (Mabilln, Tillemnt) 6
A németalföldi egyetemeken megindítják az egyik legfntsabb frráskiadványt: Acta Sanctrum Kialakulnak a segédtudmányk (klevéltan, palegráfia), már van külön tanszék (a vallási tanulmánykn belül), lábjegyzetek az igazlhatóság miatt A magyar történetírásban állam- és plitika centrikus 4. Staatenkunde: Németalföldről indul, Pufendrf, Leibiz Kezd kialakulni az intézményesülés, az egyes államknak a különböző szempntkból történő történetleírása (pl. népesség, földrajzi visznyk, statisztika) statisztikai módszerek, birtk és nemzetiségi visznyk vizsgálata, kérdőívek biztsítják az eredetiséget, helytörténeti kutatásk, ellenőrizhetőség Szemben a jezsuitákkal nem csak plitikatörténet, hanem ipari, kereskedelmi, technikai stb. nemcsak a királynak a története: kllektív jelenségek, pl. civilizációtörténet, technikatörténet 5. kései német felvilágsdás: 1734 a Göttingeni Egyetem felállítása: az első történeti tanszék felállítása, de nem állandó Gatterer, Schölzer, Heeren: képzik a történészeket; frráskritika, az első történeti kézikönyv megjelenése, segédtudmányk, az első történeti flyóirat megindulása irdalm és történelem leválik egymásról, leválik a vallásról és a filzófiáról is, de alapvetően részleges jelenség, a 19. sz. ban alakul ki a prfesszinalizmus - műfajk, műnemek kérdése: átmenetiség; félig irdalmi, félig történészi művek, ellenőrizhetőbbek, racinálisabbak - krtörténet: gyökeresen különbözik a gestától - Cumden, Bullinger, Remanus, Tunanus-> a közelmúltnak és a jelennek a története - memár irdalm: egy személy látásmódja - világkrónika: egyetemes alapn próbálják összeszedni a történelmet - az irdalmtól teljesen különbözőek: Acta Sanctrum, Staatenkunde - történetfilzófiák megjelenése, a történelmet valami önálló tárgyú dlgnak tekinti - Bacn: megpróbálja elkülöníteni, hgy miben különbözik a tudmány, a művészet, a költészet stb. a legalacsnyabb rendűnek tekinti a történelmet, mert még a költészetnek is alárendelődik. - Skan azt gndlják, hgy a történelemben nincsenek általánsításk, csak egyedi esetekkel fglalkzik - Mntesqieau: A rómaiak nagysága és hanyatlása, A törvények szellemére Történetírói munka, általáns mndanivaló, földrajzi szemlélet (a földrajzi körülmények determinálják egy állam plitikai lehetőségeit; pl. Róma földrajzi adttságai a köztársaságra vltak alkalmasak - Vltaire: XIV. Lajs százada, Esszé a különböző nemzetek és népek erkölcseiről (nemcsak Eu., hanem Kína, India története is) 4 alapvető krszakt határztt meg: 1.) athéni demkrácia, Periklész 2.) Augusztus 3.) itáliai reneszánsz 4.) XIV. Lajs százada A kultúra és a tudmányk fejlődése szempntjából kiemelkedő krszakk, megalktja kultúrtörténet fgalmát azért, hgy ne csak plitikatörténet legyen 7
- a felvilágsdás alapvetően ahistórikus - Cndrcet: Az emberi szellem fejlődésének vázlats története 10 krszak van az emberiség történetében (9+1 a jövő), matematikus, azt az általáns törvényszerűséget akarja megtalálni, ami körbefgja az egész történelmet, saját krából ítéli meg az eseményeket, a tudmány arra való, hgy törvényszerűségeket keressenek és megjóslják a jövőt: a világ nem lesz más, mint egy világállam, nem lesznek nemzetek, egy nyelv lesz A mdellt, a képletet keresi a történelemben, ettől válik tudmánytalanná - Vic: Az új tudmány, a felvilágsdás ptimista hitével szemben álló racinalizmus Megpróbálja megfgalmazni, hgy miben különböznek a természettudmányk a történelemtől: a.) természet: valami kész, befejezett, törvényszerűségek, bjektum és szubjektum szétválik b.) történelem: fntsabbnak tartja ennek megismerését a természet és az Isten megismerésénél, a történelem az ember saját alktása, szubjektum és bjektum nem válik szét; a történelemnek az ember egyszerre szubjektuma és bjektuma, Bennem és a múltbeli cselekvőben van valami közös (szubjektum és bjektum aznssága) Azért ragaszkdik ahhz, hgy a történelem nem kész és alakítható, mert csak így lehet erkölcsi kérdéseket feltenni, nem lehet megjóslni a jövőt 3 alapvető krszak: 1.) istenek krszaka 2.) hősök krszaka 3.) emberek krszaka -> ehhez államberendezkedések: 1.) isteni királyságk 2.) arisztkratikus berendezkedések 3.) demkrácia -> a megismerés módja: 1.) hit által 2.) metafizika, költészet, filzófia által 3.) racinális tudmányk Alapvetően nem fejlődést lát, Vic számára ez egy negatív flyamat, felbmlás Egy társadalmat a nyelvek különbözősége tart össze, ha a demkráciában a haszn és a tömeg kerül előtérbe, akkr rmlás következik (ez egyfajta körfrgás). Ez a fajta pusztulás (körfrgás) nem végleges, a történelem egyfajta spirál, ebben nincs jövő, nincs törvényszerűség. Meg kell találni az észszerűséget a történelemben. - Herder: Kant nagy ellenfele Minden ismeret, minden igazság kultúrafüggő. A népek individualitásának (a nemzeti géniusz= népszellem fgalma) tétele: minden népnek van valamilyen sajátssága, ezeket kell kifejteni, fejleszteni; nem azt kell keresni, ami közös, ami általáns, hanem a különbözőséget. Az a fnts, hgy valami eredetit fejezzen ki, meg kell őriznie minden népnek az egyediségét nincs jövőkép, se általánsítás (térben s időben egyedi), hagymányk megőrzése Egy valami közös a különböző népekben: a humanitás, mindenki hzzátesz valamit (itt kezdődik a histrizmus) nem ahistórikus, a múltban keresi az igazságt 8
- Machiavelli: Itália története Plitikai szüzsé, a cél szentesíti az eszközt, saját államelmélet - Bdin: Ad faviem Az ismeretek különböző rétegei, K-ről Ny-ra 2000 évenként helyeződik át a kultúra közpntja b.) 16.-18. sz.-i magyar történetírás: - 3 alapvető krszak, nálunk nincs felvilágsdás - a 18. sz. ban már vannak történeti tanszékek: Nagyszmbat (Pestre költözik) -> jezsuita egyetem; címertan, pecséttan külön tanszék - műfajk: krtörténet, históriás ének, memárk, naplók, emlékiratk (pl. Oláh Miklós, Frgács György) - földrajzi szemlélet megjelenése - Oláh Miklós: Hungária saját krának természeti visznyainak leírása - itáliai hatás: krábbi frrásk összevetése - tacitista: -> <- liviusi történetírás: saját krának története ptimista, humanista drámai, pesszimista - 4 nagy történeti iskla: 1. humanista iskla: Bnfini és köre 2. francia legisták: Jacques Bngas (krábbi nagy történetírókat szedett össze) 3. Jezsuita frrásgyűjtők: 1635 Nagyszmbati egyetem felállítása az alapja Timn Sámuel, Kis Hevenesy Gábr, Katna István, Pray György, Sínai Miklós -> saját felekezetük frrásainak összegyűjtése, segédtudmányk prfesszrai Katna István: Histria Critica regnum Hungariae 145 kötet, magyar királyk kritikai története Résztudmányk megindulása Kllár Ádám: intézménytörténet Kmly őstörténet művelése: A magyarság finnugr eredetének felvetése és megtalálása (Sajnvics Jáns és Hell Miksa) 4. Staatenkunde (prtestáns műfaj) Az állam leírása különböző szempntk néprajz, földrajz, esztétika- alapján. A krábbi történeti műveket újra feldlgzzák, kiadják. Megalapítója Bél Mátyás: Ntitia Hungariae antiquae, mediae, nvae- statisztikai kérdőívek alapján, helytörténet eredeti frráskkal. Az rszágt 4 részre sztva, megyénként vizsgálta. Ebből csak a középső készült el a Dunán inneni kerület. Szintetikus, gazdasági- társadalmi visznykat is vizsgál, s Erdélyt is leírja. -> ez már nem irdalm, kevesebb a retrikai jelleg, szélesebb társadalmi rétegek Benkő József: A magyar nép története 1730, erdélyi vnatkzásban készítette el - Berzeviczy Gergely: saját krának paraszti visznyai - 18. sz. vége- 19. sz. eleje: Budai Ézsaiás: a klasszika fillógia megindítója Feszler Ignác Aurél, Engel István Keresztély (a göttingeni kései felvilágsdás, nem csak plitikatörténet, frráskezelés, diplmáciatörténet, németül írtak) 9
- 1825 Hrváth I.: Rajzlatk a magyar nép legrégibb történeteiből A magyar a világ legrégibb népe; szittyák-> székelyek -> magyark, sumér-magyar rknság (etimlógiai alapn) A történelem fő célja: a múlt iránti lelkesedés felkeltése, valami nagy ős keresése (naív etimlgizálás, németellenes tartalm) - Hrváth Mihály: 1849 a Szemere krmány vallás és közktatásügyi minisztere Az ipar és kereskedelem története az utlsó hárm évszázadban Magyarrszágn reálisabb, nem őstörténet, a történelemnek az a célja, hgy valami reális képet adjn az iparról, kereskedelemről, vársiasdásról, civilizációról (sk tekintetben mennyire vagyunk lemaradva) 10
III.) A 19. sz.-i történetírás: - új paradigma: a történelem önállósdása, prfesszinális történetírás, a németek elsőként, s a többi rszág csak követi - a történelemnek megnő a szerepe, leválik az irdalmról, filzófiáról, telógiáról, ekkr intézményesül - történetfilzófia ekkr fgalmazódik meg, a filzófia közpnti kérdésévé válik a történelem - Hegel: egyfajta megalapítója ennek a histrizmusnak természet és szellem, természet és kultúra, szellem és kultúrtudmányk megkülönböztetése sein: kész, befejezett lét, időhöz nem kapcslható dlgkkal fglalkzik, a dlgk végső állaptát vizsgálja a természettudmány, az állandóságt keresi werden: a szellem, a történelem, a kultúra időben való létezése, létrejövés, a dlgkat az időbeliségben, váltzásában keresi másfajta megismerési mód szükséges: Verstand: Vernunft: értelemszerű megismerés: a dlgk ésszerű megismerés: célkra. végső lényegére, állandóságára értékekre való rákérdezés, nem kérdez rá -> ható k: Milyen külső lehet megfgalmazni a körülménynek engedelmeskedik törvényszerűséget (nem lehet megjóslni a jövőt) -> fő kérdések: Mi a váltzás iránya, mi a célja? A dlgk mögött meghúzódó gndlatk, eszmék megfgalmazása a történelem egyik célja, értelme Hegel szerint a történelem célja, lényege: a szabadság tudatában való előrehaladás (itt a szabadság nem a liberális értelemben vett szabadság, hanem az érzékiségtől, a természeti közvetlenségtől való megszabadulás; visszavezeti a dlgk végső értelmére az öntudat legmagasabb fkát, amikr az ember célkért él=> Hegel szabadságfgalma a tudatában való előrehaladás) A szabadság fkzatai: -> Kelet: egy ember szabad építészet -> antik: több ember szabadsága -> kereszténység: minden ember szabadsága A kezdeti időszakban a külső körülmények még nagyn meghatárzóak Az anyag és szellem egyensúlya-> görög szbrászat A kereszténységben az öntudat legmagasabb fka a költészet, zene -> a legkevésbé krlátztt szellem Az állam: nem az ideális államt fgalmazza meg, hanem a már fennálló megértését és megjavítását. Az államalapítás a kultúrafejlődés egyik fka, ezért fnts lehet egy államnak a története, az állam, mint a kultúra fejlődésének biztsítója 3 fajta történetírást különböztet meg: 1. eredeti: közvetlen résztvevők 2. reflektált: értelmi 3. filzófiai: ésszerű 11
Legfntsabb kérdések Hegel számára: igazság, szabadság, jóság szépség Nem lehet megszerkeszteni, hanem mindegyik létrejön és fkzatai vannak; a történelemnek ezt kell megvizsgálni és értelmezni pl. a középkr a jelenhez vezető út egyik fkzata Hegelnek magáhz a szaktudmányhz kevés köze vlt, de sk lyan dlgt fgalmaztt meg, ami kifejezte a történelem értelmét-> mtivációt biztsíttt - Thedr vn Ranke: a mdern történettudmány atyja Prfesszinalizmus, prfesszinális történetírás kezdete: ő vlt az első történész, az első, aki eredeti frrásk alapján írta meg munkáit. Létrehzta a történetírásnak az apparátusát, munkáit vissza lehet ellenőrizni 3 krszaka vlt: 1.) 1830-as évekig 2.) 1848/49-es frradalmig (középpntban: prsz történelem) 1832 Histrische Plitische Zeitschrift 3.) 1848 után: prszpárti, a liberális értékek nem felelnek meg, a 16.-18.sz.-i francia-angl történelemmel fglalkztt Wie es eigenltlich gewesen : a történelmet úgy kell megírni ahgy tulajdnképpen vlt-> az bjektív történetírás elvének megfgalmazása a történetírásban, a történelemben igaz az, amire van frrás(így lehet biznyítani) A történelemben nem az az igaz, ami állandó, ami törvényszerű, mivel a történelemben nincsenek törvényszerűségek, s ha a történelemben a törvényszerűségeket keressük, akkr tudmánytalanná tesszük. Minden krszak azns távlságban van Istentől (Jede Epche ist unmittelbar zu Gtt) Minden kr önmagából kell megérteni, s nem általánsítani (A megértés a fnts) E szerint nincs sötét középkr, nem lehet különbséget tenni a krszakk között, nem lehet alacsnyabb rendű egyik sem. Az eszmék a történelem meghatárzói nem a gazdaság vagy nem a társadalm. Primat der Außenplitik : a plitikai eseménytörténetek, nagy egyéniségek története (Ranke prsz párti vlt 48-49-ben szerinte is kell egy erős állam). Ez alapvetően egy knzervatív filzófiát jelent, hiszen a történelem a hatalmért való küzdelem, ebből aznban kimaradnak a társadalmi kérdései, a belső prblémák. Ranke-nél a történelem a nagy egyéniségek története, s elutasítja a liberalizmust. Fnts a diplmáciatörténet - A frráskritika és a lábjegyzet közpnti jelentőségű. - Ekkriban hzzák létre az egyiptlógiát. - tudmánys apparátus létrejötte. - alapvető frráskiadványk létrejötte: Mnumenta Germaniae Histrica Az egész nemzet történelmére vnatkzik; ehhez már képzettség kell, hgy összeszedjék, ezt követte egész Eu., fnts a frráskkal való bánni tudás. - Szakflyóiratk megindulása: Histrische Zeitschrift 1859 (máig is létező) Ettől kezdve csak lyan jelenhetett meg, ami új, ellenőrizhető, kell, hgy legyen benne recenziós rész (a történeti irdalm ismerete miatt) - Szemináriumi rendszer létrejötte: a frráskkal való bánni tudás elsajátításának helyszíne, Eredeti frráskkal fglalkztak (lvasás, eredetiségének meghatárzása) ettől kezdve a történész az, aki önmaga állít valamit valamiről 12
- a plitikai életet is beflyáslta a történelem-> német egység kérdése: vita: Ficker(sztrák) Sybel (prsz) vita: Középkri Német-római császárság plitikája -> prsz pártiak: kárs vlt az itáliai plitika, mert hzzájárult a német egység felbmlásáhz, a Német aranybulláhz (kisnémet egység) -> az itáliai plitika haszns vlt, mert-> eu.-i univerzalizmus, katlikus egység létrehzása (nagynémet egység) prszpárti történészek: Sybel, J. Drysen, Freitschke A németeknek a szlávkkal szembeni felsőbbrendűsége, antiszemitizmus ellenirányzat (Rankeval, Hegellel szemben): kialakulása 1860-as, 1870-es évek, legjelentősebb képviselője: Nietsche A történelem hasznáról és káráról A múltnak a jelenből való megítélése, nem kell mindent elfgadni, ami a múltban megtörtént az előzőekkel szemben Nietsche egy antihistórikus felfgást képvisel, szerinte kárs a jelenre a túl sk történeti tudás A történész az, aki mindent tud a kínai, indiai vallásról, világnézetről, de saját magáról nincsen nézete => pedig ez lenne a legfntsabb, az alktás lenne a cél, ennek elősegítése kellene legyen a középpntban Nietsche szerint a görögök az igazi nép, mivel nincs érzékük a történelemhez és a cselekvéshez, a szenvedélyek irányítják, a történelem teljesen értelmetlen, az értelmet legfeljebb a tudósk viszik bele. Igazából csak akkr van értelme, ha a múltból le tudnak vnni a jelenre valamilyen haszns következtetést (valami útmutató, párhuzam kimutatása) - a század utlsó harmada: résztudmányk kialakulása: ókrtörténet (a németeknél alakul ki, Mauwsen), szellemtörténet (Drysen, Dilltren, Burkhard, Fretke, a vallás, a filzófia nemcsak függelék, ez a történelem igazi területe) a különböző történeti tanszékek szétválása barkk, reneszánsz stb. kategóriák megfgalmazása, szintetikus történetírás német alktmány és jgtörténet: (Belx, Hintze, Echrn) az abszlutizmust ők találták ki, mint mdern plgári államberendezkedés előkészítőjét, az eu.-i alktmányk összehasnlító története német szcilógia: valamilyen elméletet, mdellt akart megfgalmazni (Max Weber, Töhnie) Elemzővé tenni a történetírást, közösség és társadalm szembeállítása: a közösség skkal inkább élő kultúrán alapul, az újkr fejlődése inkább a haszn felé mutat német településtörténet: Vlksbden és a Kulturbden kategóriái (plitikai mndanivaló, történelem és földrajz egyben, statisztika, nyelvészet, demgráfia elengedhetetlen) - századfrdulón: Karl Lamprecht vita: A német kultúrtörténet és a német gazdaságtörténet című Lamprecht mű válttta ki a vitát Lamprecht a pzitivizmus elvét akarta megvalósítani vita: egyéni/ egyedi vagy kllektív jelenségek legyenek a történelem tárgyában => vannak visszatérő jelenségek (pl. gazdaságtörténetben) Ranke követői szerint ez egyfajta materialista nézet (nagy egyéniségek kiszrítása) Lamprecht vereséget szenvedett, mert diszkreditálódtt a műve, mivel nem tarttta fntsnak a frráskritikát, ezért pntatlan lett - 1975-ig a Ranke-i történetírás maradt vezető szerepben, ekkr a német történetírás elvesztette vezető szerepét (elavult vlt a többihez képest a 20. sz. -ban) 13
IV.) 19. sz.-i angl-francia történetírás: - követő jellegű történetírás - a francia frradalm kérdésével kezdődik - ők is inkább még történetírók; különbség közöttük, hgy milyen szempntból értelmezik a francia frradalmat (egyáltalán meddig tart a frradalm, Napólen da tartzik még?) - a 19. sz. első felének jelentős történetírói: a.) francia: Michelet, Thiery, Thiers, Luis Blanc, Miguet, Taine b.) angl: Carclyle, Burke - a plitikai nézeteiknek megfelelően ítélték meg a francia frradalmat. - A plitikai eseményekre kncentrálnak, a társadalmi háttér hiánys, vagy teljesen hiányzik. - A szabadság szemszögéből tekintik a történelmet, ezért kulcsesemény számukra a francia frradalm világtörténeti szempntjából is. Michelet, Thierry, Miguet, Thiers: liberális szemléletűek, a történelem szerintük a szabadság története, s ebben a francia nemzet különleges szerepet tölt be. A frradalm belső, társadalmi knfliktusaira nem frdítttak figyelmet. A francia frradalm sztatlan szemlélete (nem a frradalm irányzatai, fázisai között tettek különbséget, hanem ez a francia nemzetnek a különlegessége + a frradalm exprtja) - Taine, Tcquille: pzitivizmus, kritikusak a jakbinuskkal és a girnde-val szemben, szerintük alapvetően nem vlt szükség a frradalmra. - Thiers alapvetően nacinalista vlt, s Napólen időszakát állíttta középpntba. - Tcqueville már knzervatívabb, s ő az alktmánys mnarchia (Ancien Regime) időszakát tekintette a legfntsabbnak (vagyis az első időszakát a frradalmnak, azaz az alktmánys királyságt még elfgadta valamennyire) Vizsgálta a demkrácia prblémáit is, s szerinte az amerikaiaké és az rszké a jövő. A gnd Tcqueville szerint az, hgy a tömegdemkrácia elnymja a kisebbség véleményét, s a tömegdemkrácia szerinte diktatúráhz vezet. Úgy véli, hgy a jakbinus diktatúra megvalósítja a demkráciát, hiszen amikr a tömeg bekerül a hatalmba, az az eredeti célk defrmálódását jelenti. Így a jakbinus diktatúra Tqueville szerint kisiklás. - Taine (1828-1893): még Tquevill-nél is knzervatívabb, szemléletmódja az úgynevezett miliőelmélet: Életmű-elemzés esetén analízis fő szempntja a személyiség irányultsága a faj, a pillanat és a környezet hármasságának meghatárzttságában. Szerinte a francia frradalm egyik szakasza sem jelentett pzitív átalakulást. A frradalm szerinte csőcselék uralma, így szégyellni való része a történelemnek. Taine szerint a filzófia, a művészet, s az irdalm a fnts, s ugyanakkr úgy véli, hgy az egyes nemzetek az idő, a faj és a környezet függésében lehet bemutatni. Taine (szerint az emberi tevékenységet az irdalmban, a művészetben kell bemutatni. Be kell mutatni a természeti környezetet az antrplógiai feltételeket, a knkrét időbeli tényezőket. Ez a naturalizmus alapja. Taine úgy véli, hgy a társadalmi közeg sk mindent meghatárz, determinál. Szerinte a frradalm a csőcselék megmzdulása, az elit vezetést tartja fntsnak - Carlyle: A Máskról című munkájában úgy véli, hgy a frradalm nem más, mint nagy egyéniségek története, a történelem=bigráfia (ez a vezető műfaj), rmantikus beállítódás. Szerinte e történelem célja nem más, mint a múlt iránti lelkesedés felkeltése. - Edmund Burke: knzervatív kritikát fgalmaz meg, s úgy véli, hgy a plgári átalakulás mintája az angl történelem kell, hgy legyen. Elveti a frradalm dicsőséges vltát. (Az anglk számár a frradalm semmiképp sem jelenthet véres átalakulást. Burke frradalmellenességet fgalmaz meg, s úgy véli, hgy az arisztkráciát sem szabad veszélyeztetni. - Macalay: első munkája az angl frradalmat dlgzza fel. A legfntsabb mzzanat szerinte az 14
angl plgársdás, s úgy véli, ezt a whigek valósíttták meg. Az angl történelem szerinte nem más, mint a középsztály története. Magyarrszágn Macaulay-nak nagy hatása vlt. Legfntsabb műfaj szerinte az esszé, s nem használt sk lábjegyzetet, s a történészi munka közel áll az irdalmhz. (Szalay Lászlónak is ő vlt a példaképe). Anglia története II. Jakab trónra lépésétől c. munkája, úgy fgalmaz, hgy a dicsőséges frradalm a legnagybb esemény. - Thierry: a fajk küzdelme a történelem - Pzitivizmus: 19. században kialakult társadalmtudmányi elmélet. Ismeretekre csak tapasztalati tudmányk révén tehetünk szert, megjelenik az empirizmus és a természettudmánys módszerek. Megteremtőjének A. Cmte számít. Az elnevezés pedig Saint Simn-tól származik. Az irdalmtudmányi pzitivizmus legnagybb hatású elgndlása Taine- féle miliőelmélet. A pzitivizmus előbbre mutató irányzat, hiszen tudmánys módszereket alkalmaznak. Fő céljuk a tudmánys történetírás megteremtése természettudmánys minták alapján. Fnts náluk a gazdaság és a társadalmtörténet. Nem a nagy hősök, történetek bemutatására törekszenek. A tömegre, az események fő vnásaira, a fejlődés történetére kncentrálnak. Gyökeresen más, mint amit Ranke fgalmaztt meg. Az irányzat az 1830-as években tűnik fel, legfntsabb képviselők: A. Cmte (az egyetemi előadásaiban kezdte) Saint-Simn Littré Draaper (amerikai) J. S. Mill (az egyéni szabadság köreinek megvnására kncentrál Mill, akinek az egyéni liberális szabadság a legfntsabb. Mill szerint az állam a szabadság eszköze. Úgy véli, hgy a knkrét tényekből levnt általánsítás a lényeg. A természetben az előzményeket és az kkat kell vizsgálni, s ebből magyarázatt találni.) H. Spencer Lecky Hiplit Tain Megteremtik a szcilógiát, mely hsszabb tendenciákra kncentrál. A történelem mivel csak egyes dlgkkal fglalkzik szerintük csak akkr lesz tudmány, ha szcilógiává válik (ez antihistrizmus). A társadalmban is törvényszerűséget keresnek. Az emberi tevékenységet mutatják be, annak környezetét, az antrplógiai hátteret és a knkrét időbeli kezdeteket. Cmte: a pzitivizmus atyja, ő fgalmazta meg lényegét a legradikálisabban: a) természettudmányk a minta b) a történelemben a törvényszerűségek, az általánsításk a fntsak => meg lehet jóslni a jövőt 3 stádium elmélete (a történelem fejlődésének törvényszerű stádiumai): 1) vallási (Luther): hit, vallás a középpntban, -> hierarchikus társadalm, 2) metafizikai (francia frradalm kra): filzófia, költészet a vezető megismerési mód-> arisztkratikus, feudális berendezkedés 15
3) pzitív stádium (saját kra): a pzitív tudmányk előtérbe kerülése, knkrét kérdésekre keresi a választ, végső kérdések helyett előtérbe kerül a társadalm megjavításáhz szükséges ismeret, intézményrendszer, személyek - > demkratikus berendezkedés A történelem Cmte szerint ezen a 3 stádiumn megy végbe, s mindez egy igen racinális flyamat. Így alapvető gndlat a fejlődés feltétezése, s a fejlődést kell szerinte vizsgálni az egész történelemben. Csak a mdern krt érdemes vizsgálni. Hódítás helyett pedig a kperáció, békés termelőmunka kellene, hgy jellemezze a társadalmat. A külplitika elsőbbsége helyébe a belplitika elsőbbsége lép. A történelem lényege: a racinalizmus, de ez nem más, mint egy óhaj a történelemmel szemben, mert Cmte a társadalm megjavítását akarta (hzzátenni a jelenhez). Nevek és évszámk nélküli történelmet akart. Legfntsabb cáflója: saját maga, azt jóslta, hgy megszűnnek a nemzetállamk, nem lesznek hábrúk, előtérbe kerül a kereskedelem, a tudmányk. Ahistórikus álláspnt, szerinte a történelemre nincs szükség Cmte a történelem szempntjából egy dilettáns vlt, számára a szcilógia vlt fnts H. Spencer: A szcilógia alapelvei c. munkájában Spencer úgy véli, hgy a természettudmány és a történelem között nincs alapvető különbség, a természettudmány az alapelve a történelemnek. Számára a bilógia a legfntsabb tudmány. Nagy hangsúlyt fektet a társadalmtörténetre, s ebben is törvényszerűségeket keres (hattt Jászi Oszkárra). Úgy véli, a társadalm mindig egyre magasabb rendű, s így bnylultabb s hatéknyabb (integráció dezintegráció törvénye). Spencer skat fglalkztt a társadalm vizsgálatával, s 3 fejlődési fkzatt különböztetett meg, de nem knkretizálja, hgy pntsan, melyik társadalmra vnatkzik ez: 1) tribalizmus (törzsi időszak) 2) militarizmus (elvileg egyenlő a feudalizmussal, állami egységek) 3) Indusztrializmus (saját kra, ipar, kereskedelem, munkamegsztás, magával hzza a nemzeti keret lebntását) A nemzet a fejlődésnek csak egy lépcsőfka, a társadalmi mdernizáció megjelenése a történelem fő szüzséje. A történelemből azt akarja kilvasni, ami közös a népek történetében. A matematika nemzetközi nyelv. A Buckle- vita: Buckle Az angl civilizáció története c. munkája nymán kialakuló paradigma- vita, alapvető kérdése, hgy a pzitivizmus vagy Ranke legyen-e a követendő paradigma, azaz hgy mi válik mintává a történettudmányban (mi legyen a történetírás mintája). Buckle könyvében megpróbálta lefrdítani a Cmte-i elveket a történelemre. A pzitivizmus civilizáció történet, a fejlődés fő vársainak a bemutatására törekszenek, s szerinte az iparágak történettudmányk hrdzzák a fejlődés fő alapjait. Buckle nem nemzeti történetírást akar, figyelme az egyetemi történetre irányul, s úgy vélte az angl történelmet is más civilizációk fejlődésével összegezve kell bemutatni. Bemutatja az angl társadalm sajátsságait, és összehasnlítva az angl a legmagasabb rendű lesz alatta vannak pl.: a skót vagy akár a spanyl társadalm is. Összehasnlító történelmet kell írni. Nincsenek lábjegyzetek, hasnló lesz az újságíráshz. A vitának ugyanaz lett a srsa mint a Lamprecht vitának. Buckle ellenfelei közöt van Lrd Lactn (v. Axtn?) is, aki dilettantizmussal vádlta Buckle-t. A vita más résztvevői: Freeman, Frude, Seeley, Strubbs. A pzitivizmus tele van tehát hibákkal, így dilettáns lett. Miből vezethetők le a törvényszerűségek? Csak másdlags frráskra támaszkdnak, pedig történelmileg az igaz, amit frrással igazlnak. Felerősödik Ranke hatása, módszerei, újításai hatására újra frráskiadványk születnek, az ő irányvnala válik irányadóvá. Vagyis fnts a frráskkal való bánni tudás, beindul a szemináriumrendszer, nagy hangsúlyt kap segédtudmányk ktatása. Fő intézmények (német mintára): Frráskiadványk: 16
minta: Mnumenta Germani Histrica Rlls, Recueil : középkri és újkri angl-francia történelemmel kapcslats legfntsabb elbeszélő jellegű frrásk ezek már történészek Szakflyóiratk: minta: Histrische Zeitschrift Revue Histrique English Histrical Review: 1886 prgramadó tanulmány-> Lrd Actn, Jurnal style (Ranke-i minta) csak lyan cikkek jelenhettek meg, amik újak, megfelelő biznyító apparátussal rendelkeztek + történeti irdalmról tájékztató rész Ecle des Chartes (klevelek isklája) Ecle Pratique des hautes études: az első nagy kllektív történeti szintézisek létrejötte Kézikönyvek: Seeignbr Langbis Szemináriumi rendszer rkn és segédtudmányk létrejötte sinlógia rientalisztika G. Masper: egyiptmi régészeti előadásk Renau: összevetette a Bibliát az eredeti frráskkal történeti tanszékek létrejötte intézménytörténet: Fustel se Culanges-> hgyan nézett ki az intézményrendszer, a hadsereg, hnnan erednek a vársi intézmények stb. - Seignls- Seignin vita: Seignls: hagymánys történetírás Seignin: statisztikát, szcilógiát kellene használni - Születik még 2 irányzat: marxizáló irányzat: A század végén jelenik meg. Aulard, Mathiez, Jaures. Nincsenek frrásk, antrplógia, régészet, hanem szerintük a történelem a társadalmi knfliktusk története (a nemzeti szuverenitás helyett a társadalmi szuverenitás története) szélső jbbldali történetírás: Gbineau: Esszé az emberi fajk egyenlőségéről. (később Chamberlain) Hárm alapvető fajt különböztet meg: fehér, sárga, fekete. E között a 3 faj között hierarchia van. Minden szinthez különböző értékrend kapcslódik. A fehérek vltak a germánk, az alacsnyabb rendűek pedig a sárgák és a feketék (a germánk ellentéte).a történelem pedig nem más, mint a fajk keveredése, de pnt ez a prbléma. Fő feladat a faji higiénia megőrzése, tehát ne legyen keveredés. A francia történelemben ez úgy jön elő, hgy a gall parasztság emancipálódni akart és a fajelméletével az sztályk közötti különbséget akarta felmutatni Gbineau. 17
18
V.) A dualizmus kri magyar történetírás - 19. sz. i Eu.-ban: prfesszinális történetírás: a pzitivizmus vereséget szenvedett a nagybb vitákban - refrmkri histrigráfiáról nem beszélhetünk, bár vannak történetírók, (Hrváth Mihály, Szalay László) és történetírói munkák, de ezeket nem lehet rendszerezni. Eseménytörténetre kncentrálnak, nincs benne általánsítás, társadalmi háttér. Plitikai álláspnt visznt érződik. Középpntban a nemesség áll s a Habsburg-ellenesség, a Habsburgkkal szembeni függetlenség. - a prfesszinális történetírás intézményei nemzeti keretek között jöttek létre - szakszerűség csak félig meddig jön létre (még félig újságírás) - 1867: kialakul a magyar történetírás intézményrendszere, német minta alapján (ranke- i történetírás). A szakma történész ekkr alakul ki, azelőtt csak történetírók vltak. Fő kérdéssé az eredeti frrásk kezelése vlt. Frrásgyűjtemények, levéltárak születnek. A kmly történészek Nyugatn tanultak (Németalföld, Párizs). - legfntsabb intézmények: Magyar Történeti Társulat: 1867 történetírói tevékenység, a magyar történelem feltárása cél: a dicsőséges nemzeti múlt feltárása összefgja a kialakult történeti kutatáskat módszeres gyűjtés, kiadásk különböző arisztkrata családk beadják kleveleiket 1875 Országs Levéltár (ig. Bauer Gyula, majd Csánky Dezső) Frráskiadványk: Mnumenta Hungariae Histrica: mintaértékű lesz (Középkri és újkri magyar kleveles frrásk rendi rszággyűlések iratai, külplitikai iratk.) Ez nem irdalmi nem filzófiai, szakszerű flytatása a jezsuiták munkájának, nem egyháztörténeti gyűjtemény, hanem az egész nemzettel fglalkzik. A középkri téma a rendi függetlenségi mzgalm, a közjgi függetlenség kérdése. Ennek hrdzója főként a nemesség, így ez lényegében az ő történetírásuk marad. Középpntban lényegében a 16-17. századi rendi rszággyűlések, közjgi kérdések, Habsburgktól való különválás. Szakflyóiratk: Századk: 1867, minta: Histrische Zeitschrift Csak biznyító anyaggal elláttt tanulmányk jelennek meg benne, van külön frráskiadási rész, s rengeteg lábjegyzetet használnak. Középpntban a nemzeti prblematika áll. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle: 1894-1906, csak időszaksan működött, utódja: Agrártörténeti Szemle 1954-től Történelmi Szemle: 1912: egyetemes történelemmel is fglalkzik Levéltári közlemények: 1924, főprfilja a frrásközlés Szemináriumi rendszer: 19
Elsősrban Maczali Henrik és Fejérpataki László (első diplmatikai szeminárium) nymán indult be, mely legfntsabb feladatának az elsődleges frráskban való jártasságt tarttta. Bölcsészkark, történeti tanszékek jönnek létre Budapesten, Klzsvárn, de nálunk töredékes csak a szemináriumi rendszer. Skan szerezték képesítésüket Bécsben, az Österreichisches Institut für Geschichtsfrschung falai között. Emellett még tanultak: Párizsban, Berlinben. Magyarrszágn részleges vlt a szemináriumi rendszer: c) palegráfia (Fejérpataki László, Hajnal István - diplmatika) d) numizmatika (Hóman Bálint magyar pénztörténet- Árpád-kri, Kárly Róbert gazdaságplitikája 1301-ig) e) genelógia (Nagy Iván magyar családtörténet 6 kötetben) f) történeti földrajz (Csánky Dezső, a Hunyadiak krával fglalkzik, majd munkájának flytatója Győrffy György) - nagy szintézisek: Az első magyar kllektív szintézis az 1896-s millenáris történet (A magyar nemzet története), Szilágyi Sándr szerkesztésében, de ez nem egységes, birdalmi jellegű, középpntban össztörténeti kérdésekkel, s ptimista szemléletű. Írói: Acsády Ignác, Angyal Dávid Marczali Henrik) - Viták: Szekfű- vita: A száműzött Rákóczi 1913, Rákóczi álmdzó, realitáskkal nem tisztában lévő figura 1871-74: Pauler Gyula 2 cikke a Századkban-> szerinte érdemes lenne megfntlni a pzitívizmus elméleteit a magyar történetírásban. (nem ment át a történetírásba, plitikatörténet a meghatárzó) ugr-török vita: eredetkérdés, Vámbéry Ármin (ellensúlyzni kell a dákórmán elméletet egy dicső múlttal) - Irányzatk: 1) népies realista iskla: Iplyi Arnld, Ráth Kárly, Nagy Iván, Tagányi Kárly A parasztság története van a középpntban; mindennapk története, birtkvisznyk pzitivista elvek: kllektív jelenségek története legyen a történelem Rkntudmánykkal való kperáció (néprajz, nyelvészet, földrajz, statisztika) Iplyi Arnld: Magyar Mythlógia (magyar nép ősi eredete, vita: idealizálás) Helyneveket, személyneveket gyűjtenek, a nemzetiségek történetével is fglalkznak. Helytörténeti kutatásk elindulása, mngráfiák írása: birtkvisznyk, településvisznyk, vármegyei mngráfiák 2) nemzeti rmantikus iskla: lényegében a régies realista irányzattal szemen jött létre. Nagy egyéniségekre kncentrálnak, céljuk a múlt iránti lelkesedés felkeverése, irdalmi frráskat használnak. Hősök és árulók keresése, mint pl.: Rákóczi- Kárlyi, Kssuth- Görgey. Fnts az alktmánys függetlenség kérdése, a vármegyék és Erdély története: Nincs munkáiban elemzés, társadalmi háttér, vagy szcilógiai vizsgálat. A köznemesség történetírása. Az egyik közpnt Debrecen. Thaly Kálmán: Rákóczi kri művelődési visznyk, népdalk hamisítása Timn Áks: Szent Krna Tan egyik képviselője (Szent Krna-tana: ez már intézménytörténet, az első magyar alktmány és történetszintézis létrehzása, szabadság iránti érzelem tana: nálunk shasem vlt abszlutizmus, hisz erős a parlamentünk. A magyar alktmány fejlődése megelőzi az anglt és a franciát) Hajnik Imre: összehasnlíttta a magyar és nyugat-eu.-i alktmánys fejlődést. 20
Eckhardt Ferenc: alktmánytörténész, 1939-ben bebiznyíttta hgy a Szent Krna-tana Werbőczy után jött létre, nálunk később jött létre a parlament mint a francia és az angl és ez csak csnka rendiség, csak a köznemesség érdekeit nézi, nincs plgárság. A magyar rendi fejlődés valamilyen átmenet a nyugati és keleti közt a csehvel és a lengyellel párhuzams. 3) gazdaság és társadalmtörténeti iskla: Flyóiratuk a Magyar gazdaságtörténeti szemle. A népies- realistákhz közelítenek. Háttérbe szrul a plitikatörténet. Flyóiratuk a Mdern Gazdaságtörténeti Szemle. Belső társadalmi knfliktuskra, szélesebb társadalmi rétegek történetére kncentrálnak. Megszületik az első parasztságtörténet. A népesség száma és összetétele, s a művelődés érdekli őket. Alapvetően elemző jellegű irányzat. Létrejön az első művelődéstörténeti tanszék Pesten. Képviselői: Acsády Ignác: A magyar jbbágyság története. Első összefglaló mű, a jbbágyság emancipációja, Magyarrszág népessége-> elemző történetírás Takács Sándr: művelődéstörténeti tanulmányk, szerinte a magyar művelődés sk mindent átvett a töröktől Tagányi Kárly: levéltárs vlt Frakói Vilms: Hunyadi Mátyásról mngráfia, Martinvicsról életrajz Márki Sándr: Dózsa, Rákóczi mngráfia Marczali Henrik 4) bécsi-magyar történeti iskla: Művelődés-, település- és intézménytörténeti írásk. Többnyire fntsnak tarttták az alktmánys függetlenséget, de hittek a Mnarchia fennállásában, a világtörténeti szükségességében. Fglalkztak a russzisztikával a Balkán történetével. Pángermánizmus, pánszlávizmus a magyark egyedül gyengék ezért együtt kell működni a Habsburgkkal, vagyis a magyar állam szuverenitását csak egy nagyhatalmra támaszkdva érheti el. Részben szembeáll a hazai irányzatkkal. Képviselői: Kárlyi Árpád, Tarlóczi, Angyal Dávid, Szekfű Gyula 5) hivatals történetírásn kívüli irányzatk: c) plgári radikálisk: Jászi Oszkár, 20. század című flyóirat, célkitűzésük a pzitivista elvek megvalósítása. A nemzetállamk kialakulásával és a nemzeti kérdéssel fglalkztak. A Habsburg Mnarchia keretein belül gndlkztak. Igazi tudmánynak tekintette magát, a szcilógia vlt a legfntsabb, visznt dilettánsnak minősítették; mivel nem vltak járatsak az elsődleges frráskban (Jászi a másdlags frráskat összellózta). Munkáik plitikai prpagandák vltak, pl. Ágstn Péter: a nagybirtk rablás. d) történeti materializmus: Szabó Ervin, fő műve az 1848/49-es szabadságharcról. A marxizmust akarta meghnsítani, szerinte 48/49 sztályharc. Társadalmtörténtet akart írni, de megmaradt plitikatörténetnek/ plitikai eseménytörténetnek. 21