Debrecen 2016. 11. 23. Popp József Élelmezésbiztonság és táplálkozás az innováció tükrében
Vázlat Élelmezés- és környezetbiztonság Élelmiszerlánc vesztesége Élelmiszer-biztonság Élelmiszerlánc helye a nemzetgazdaságban Táplálkozás és technológia Összefoglalás
ÉLELMEZÉS-BIZTONSÁG
A világ népességének növekedése Ereky: a Föld az emberiség mai számának többszörösét is képes élelemmel ellátni (1918) milliárd fő 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1918: 1,7 milliárd fő 2016: 7,5 milliárd fő Kína: születésszabályozás 1880 1,5 milliárd Kína: 1,3 mrd (2010) 10 000 BC 1-10 millió Mezőgazdaság kezdete 1930 2,07 milliárd Hibrid kukorica 1960 3,02 milliárd Zöld forradalom kezdete 2010 6,8 milliárd 2050 9,2 milliárd 2150??? 10000 BC 1835 1925 1965 2005 2045 2085 MA: 7,5 milliárd fő: évi +1,1% = 70-80 millió fő 2050: 9,2 milliárd fő: 70%-a városban fog lakni (ma > 50%) Forrás: Ereky (1918); FAO (2009; 2012); Piketty (2015) Piketty: 2050-2100 Világ 0.2% Európa - 0.1% Amerika 0.0% Afrika 1.0% Ázsia -0.2%
Biokapacitás: a Föld felszínének 22%-a biológiailag termékeny Földfelszín: 51 milliárd ha 9 mrd ha termékeny földterület - 4 mrd ha erdő - 5 mrd ha mezőgazdasági Óceán: 71% ebből: 4% termékeny 1,5 mrd ha 3,5 mrd ha 4 mrd ha erdő rét/legelő szántó/ültetvény Mezőgazdasági terület: 3,5 mrd ha gyepterület 1,5 mrd ha szántó + ültetvény Forrás: FAO (2009; 2012) Termékeny föld: 18% Sivatag, jég és kopár terület 11%
Élelmiszer-termelés alakulása Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő: földhasználat változik Világnépesség 7-ről 9 mrd főre nő (30%-kal) 2050-ig Élelmiszer iránti kereslet nő (70%-kal) 1960-2010 között a szántóterület/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent; 2050-re 0,2 ha alá csökken. A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára. Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át).
Élelmiszerigény 2050-ben A 2009. évi étrend alapján 2050-re 11,5 milliárd fő fogyasztásáról kellene gondoskodni Étrendváltozás nélkül 11,5 milliárd fő fogyasztásának felel meg a 9 milliárd fő fogyasztása 2050-ben Az étrendváltozás nagyobb hatással lesz a földhasználatra, mint a népesség növekedése! 8 kg kukorica 1 kg marhahús FAO (2011): Looking ahead in world food and agriculture: perspectives to 2050. Rome.
millió tonna A világ népességének és húsfogyasztásának alakulása A húsfogyasztás kétszer gyorsabban nő, mint a népesség milliárd fő 9 8 7 6 5 4 3 húsfogyasztás népesség városi népesség 1960-2010: népesség növekedése 230% húsfogyasztás növekedése 450% 450 400 350 300 250 200 150 2 100 1 50 0 0 1961 1965 1969 1973 1977 1981 1985 1989 1993 1997 2001 2005 2009 2013 2017 2021 A világ szójaterülete: 1960-2015 között 24-ről 118 millió hektárra nőtt (500%) A világ szójatermelése: 1960-2015 között 27-ről 319 millió tonnára nőtt (1200%) Forrás: FAO-OECD (2012; 2015)
A világ hústermelésének megoszlása (2015) Globális hústermelés 73%-a a sertés- és baromfihús, 22%-a a marhahús - 1kg élősúlyra jutó takarmány-felhasználás minimalizálása a tendencia - baromfihús előállítás megelőzi a sertéshúsét ~3 kg táp/ kg élősúly ~7 kg táp/1 kg élősúly Marhahús 22% Juhhús 5% Baromfihús: 2014: 35% 2024: 38% Sertéshús: 2014: 38% 2024: 36% ~3 kg táp/ kg élősúly ~2 kg táp/ kg élősúly Világtermelés: 1960-2010 között 450%-kal nőtt (világnépesség 230%-kal) 2010-2050 között 60%-kal nő (világnépesség 30%-kal) 1960: 65 millió tonna: 22 kg/fő 2015: 305 millió tonna: 42 kg/fő A globális húsexport 17-ről 26 millió tonnára nőtt 2000-2015 között! 2050: 470 millió tonna: 52 kg/fő (2 milliárd fővel több fogyasztó) Forrás: OECD-FAO (2015)
A globális halhús-termelés kilátásai (2015-2025) Az élelmezési célú tengeri halfogás mennyisége 73-ról 76 M t-ra nő. Az akvakultúra termelése 73-ról 102 M t-ra nő. Az ipari célú tengeri halfogás mennyisége évi 15 M t marad. (élősúly) tengeri halfogás - élelmezés (2015): 73 M t (2025: 76 M t) akvakultúra termelése (2015): 73 M t (2025: 102 M t) tengeri halfogás - ipari: 15 M t marad Forrás: OECD/FAO (2016)
Egy főre jutó halhús-fogyasztás Világ és EU: 20 kg/fő/év Forrás: OECD/FAO (2016)
1967 = 100% Thomson Reuters/Jefferies CRB élelmiszer-alindex (1967 2016) 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 600 500 Éhséglázadás: Észak- Afrika S D 400 300 200 S D 100 Supply: kínálat Demand: kereslet 0 Termékek: búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: Potori (2016)
Fogyasztói társadalom versus éhezés Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye Drága az élelem? Olcsó az élelem? Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk): 2,3 milliárd fő túlsúlyos, ebből 0,7 milliárd fő elhízott Forrás: FAO (2009; 2012) de nekünk nem (ettől szenvedünk): ~0,8 milliárd fő éhezik, éhen hal MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak, ahol a multikulturális társadalom csődöt mondott
Járvány az elhízás? A globális népesség 33%-a túlsúlyos, ebből 30% elhízott! BMI testtömeg-index értékei: túlsúlyos: 25-29,9; elhízott: >30 Elhízás térképe Európában Elhízottak %-a a felnőtteknél Világ: 2014 2,3 mrd fő túlsúlyos (ebből felnőtt 1,9 mrd fő) 0,7 mrd fő elhízott (ebből felnőtt 0,6 mrd fő) ember túlsúlyos (700 mio fő elhízott) HU Túlsúlyos lakosság %-a (Lengyekország) Férfi Nő WHO: https://www.programszwajcarski.gov.pl/
A rejtett éhség alakulása világszerte 800 millió fő alultáplált, mert kalóriahiányban szenved - + 2 milliárd fő alultáplált, mert mikrotápanyag-hiányban szenved Rejtett éhség: nem kalória-, hanem mikrotápanyaghiányról (vitamin, ásványi anyag) van szó A lakosságarányos rejtett éhség alakulása 136 országban: vas-, A vitamin- és cinkhiányban szenvedő lakosság száma 100 000 főre vetítve Muthayya S, Rah JH, Sugimoto JD, Roos FF, Kraemer K, et al. (2013) The Global Hidden Hunger Indices and Maps: An Advocacy Tool for Action. PLoS ONE 8(6): e67860. doi:10.1371/journal.pone.0067860
KÖRNYEZET-BIZTONSÁG
Környezet-biztonság Az EU élelmiszerimportjának csaknem 70%-a a klímaváltozás által leginkább érintett fejlődő országokból származik. 18. század Élelmiszerlánc (inputellátó ipar ker. raktározásig): ÜHG-kibocsátás 30%-áért felel: ebből mezőgazdaság: 9%
El Niño és La Niña : aszály és/vagy özönvíz Pápua Új-Guinea Özönvíz Paraguay-ban Havazás Kaliforniában Túl sok eső
Mi is az El Niño és La Niña? A Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése és lehűlése trópusi tengeráramlatok és szelek hatására El Niño (kisfiú vagy karácsonyi fiú spanyol nyelven): - melegvíz karácsony környékén érkezett meg La Niña (kislány) - hideg fázis Az El Niño jelenséget először a Dél-Amerika partjainál a halászok figyelték meg az 1600-as években, amikor szokatlanul felmelegedett a víz a Csendes-óceánban. ENSO (El Niño / Southern Oscillation): óceáni és légköri hőmérséklet ingadozása. ENSO meleg fázisa az El Niño, hideg fázisa a La Niña.
Példa: El Niño (2015) Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése trópusi tengeráramlatok és szelek hatására: túl sok eső: BRAZÍLIA déli része (cukornád) és ARGENTÍNA (szója) elhúzódó szárazság: Délkelet-Ázsia (rizs) hűvös és nedves időjárás: USA Középnyugat (kukorica) 600 500 TR/J CRB élelmiszer-alindex (1960 2015) 1967 = 100% 400 300 200 100 El Niño El Niño El Niño El Niño 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 Forrás: Potori (2015)
Vízkészlet a Földön Édesvíz: 2,5% Édesvíz: 2,5% 69% gleccser, állandó hó Sósvíz: 97,5% 30,7% talajvíz 0,3% tavak, folyók Forrás: Igor A Shiklomanov, Hydrological Institute (St. Petersburg)
Vízhasználat: nem fenntartható A vízbuborék nem fenntartható: ma 7,5 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió fő a római birodalom idején. Felhasználás Mennyiség Ivóvíz 2-5 liter/fő/nap transzspiráció Háztartás Búza Hús Bioüzemanyag Póló (pamut) Mezőgazdaság 20-500 liter/fő/nap 500-4 000 liter/kg 5 000-15 000 liter/kg 1 000-3 500 liter/liter 2 000-3 000 liter 3 000 liter/fő/nap 1 liter/kalória evaporáció Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik. A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja. Forrás: IWMI (2007)
A globális népesség egynegyede kiszáradt vagy kiszáradó medencében lakik! Nincs víz további fejlődésre: Sárga folyó, Colorado, Amur/Szír-Darja, Murray- Darling, Nílus, Lerma-Chapala, Jordán, Indus, Cauvery, Krishna Talajvízszint süllyed (Indiában a gazdák 55-60% fúrt öntözőkúttal termel)
kg gabona/ kg halprotein-egyenérték* előállítása kg/tonna protein termelésével foszfor nitrogén Emisszió alakulása az állattenyésztésben Takarmányértékesítés hatékonyságának és az emisszió alakulása 61 38 13,5 takarmányértékesítés hatékonysága emisszió *Halliszt proteintartalma: 60-72% (zsír 12%) Húsliszt: 60% (húsok ~ 20%) Forrás: Hall et.al. (2011)
Húsadó: differenciált emissziós adó bevezetése? Svéd mezőgazdasági szakértők és politikusok húsadó bevezetését javasolták az EU-nak. A fenntartható húsfogyasztást segítheti elő a differenciált emissziós adó kivetése az ÜHG-kibocsátás mértékének függvényében: - marhahúsnál lenne legmagasabb az adó. Kockázat: a hústermelés ott fog koncentrálódni, ahol nincs adó és nem ott, ahol fenntartható!
ÉLELMISZERLÁNC VESZTESÉGE
Veszteség csökkentése javítja az élelmezés-biztonságot Élelmiszerlánc vesztesége Termelők Az élelmiszerláncra jut a globális energia-felhasználás 30%-a. Term./betak. veszteség Kártevő/betegség/technológiai veszt. 20-40% Elő-feldolgozás Törött szem, hántolás Szállítás Kiömlés, szivárgás 10-15% mennyiségben Raktározás Feldolgozás/ Csomagolás Rovar, rágcsáló, baktérium Hámozás, darabolás 25-50% értékben (minőség) Marketing Ételmaradék Kiskereskedelem Fogyasztók/ kereskedők 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok Forrás: IWMI (2007) Fogyasztók Az élelmiszerláncban keletkezett élelmiszer-veszteség az összes felhasznált energia 38%-át teszi ki.
Az Egyesült Királyságban a megvett élelmiszer 1/3 át kidobják! Élelmiszer-hulladék
Élelmiszer-veszteség és -pazarlás* a világon Nincs megfelelő tudományos bizonyíték a mértékről: civil szervezetek becsléséről van szó (1,2-2,0 milliárd t/év) kg/fő/év Gyártástól az eladásig Fogyasztónál Európa É- Amerika/ Óceánia Iparosodott Ázsia Szubszaharai Afrika É- Afrika, Ny-és K-Ázsia Dél és Délkelet-Ázsia Latin Amerika *élelmiszer-veszteség: technológia függvénye élelmiszer-pazarlás: fogyasztói magatartás függvénye Forrás: World Economic Forum. (2016). Which countries waste the most food?
A fogyasztási szokások megváltoztatására is szükség van az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez
Élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése Élelmiszer-veszteség csökken: - lejárati és szavatossági idő egységesítése, - eltarthatóság idejének növelése, - el nem adott élelmiszer felajánlása élelmiszerbanknak. Post-harvest veszteség csökkentése, háztartási és éttermi élelmiszerpazarlás csökkentése. Genetika javításával az eltarthatósági idő növelése. Csomagolás és logisztika fejlesztésével csökken az élelmiszerés csomagolóanyag hulladék (lebomló csomagolóanyagnál).
ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
Élelmiszer-biztonság Az élelmiszerallergia 0,5 milliárd embert érint világszerte (EU-ban 30 millió főt). 1. Az élelmiszer 200-nál több betegséget idéz elő. 2. A szennyezett élelmiszer hosszú távú egészségügyi problémát okozhat. 3. A globalizációval az élelmiszer-biztonság még komplexebb és jelentősebb lett. 4. Az élelmiszer szennyeződése érinti a gazdaságot és társadalmat is. 5. Egyes veszélyes baktériumok rezisztensekké válnak a gyógyszerekkel szemben. 6. A fogyasztókat informálni kell az élelmiszer-biztonsági gyakorlatról. Forrás: www.worldallergy.org
Mikotoxinok Növényi eredetű termékek Állati eredetű termékek Kivéve AFM1 90% < 10% Levegő Forrás: Péter Zoltán (2016)
A bél mikrobióta Az élet él és élni akar Ady Endre: Intés az őrzőkhöz Az élelmiszer és egészség közötti kapcsolat komplex: a környezet, a genetika, a család és társadalom, valamint a mikrobióta hatásainak van alárendelve. Szerinted ez élet?
Élelmiszer-biztonság
India: hentesbolt India: tejszállítás (környezetbarát) India: tejtermelő bivaly India: tejtermelő tehén
ÉLELMISZERLÁNC HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN
Élelmiszerlánc az EU-ban Közvetlen értékesítés: élelmiszerpiac 2%-a (volumenben) Kiskereskedelem: élelmiszerpiac 54%-a (értékben) Mezőgazdaság: GDP 1,6%-a, foglalkoztatottak 11%-a (farmok 70%-a >5 ha) Élelmiszeripar: GDP 1,7%-a, foglalkoztatottak 2%-a Kereskedelem: GDP 3,1%-a, foglalkoztatottak 7,5%-a Élelmiszerlánc: GDP: 6,4%-a, foglalkoztatottak 20,5%-a, extra-eu kereskedelem 7,0%-a 2012 Vállalat (Farm) Foglalkoztatottak Hozzáadott érték millió db millió fő milliárd EUR EU-28 összesen 15,4 47,4 826,9 Mezőgazdaság* 12,2 25,5 207,9 Élelmiszeripar 0,3 4,6 216,2 Élelmiszer-kiskereskedelem és catering 2,8 17,3 402,8 *Ebből KAP támogatás: 56 mrd EUR + nemzeti támogatások 2012: GDP EU-28-ban: 13 ezer milliárd EUR, foglalkoztatottak száma: 230 millió fő Forrás: Eurostat (2015)
Hozzáadott-érték megoszlása az élelmiszerláncban M EUR 50% 26% 24% Forrás: Eurostat (2015) kereskedelem, catering feldolgozóipar mezőgazdaság
Élelmiszervásárlásra fordított háztartási jövedelem, % (2013) % Második legnagyobb kiadási tétel lakásrezsi után: 14% Egyesült Királyság, Luxemburg: 11% Németország, Írország, Ausztria: 12% Magyarország: 24% Románia, Litvánia: 29% de USA: 10%! Forrás: Eurostat (2015)
Élelmiszer-lánc index (2007-2014) Élelmiszerárban a nyersanyag aránya alacsony - árvolatilitás: csökken a másik két fázisban feldolgozói ár Hozzáadott-érték meredeken nő: - feldolgozás és kereskedelem Forrás: Eurostat (2015)
TÁPLÁLKOZÁS ÉS TECHNOLÓGIA
Alultápláltság és túltápláltság Táplálkozásban az éhezés és elhízás, valamint az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő az EU-ban is - a túltápláltság (kalóriában) alultápláltsággal (mikrotápanyagban) is párosul. Az EU-ban stratégiai prioritás a globális élelmezés- és táplálkozásbiztonság, ugyanakkor hiányzik az uniós élelmiszerpolitika - az élelmiszersegély program az EU-n kívüli régiókra vonatkozik. A kiterjedt élelmiszerdúsítás az alultápláltság csökkentésének fenntartható és költséghatékony módja - a beruházás megvalósítása mellett az egy főre jutó működő költség évi 0,1-1,0 USD között mozog, - a Világbank számítása szerint az alultápláltságból származó globális gazdasági veszteség a GDP 2,65%-a, - 1 USD befektetés 17 USD-t termel a egészségügyi kiadások csökkentésével és a gazdasági növekedés javulásával.
Élelmiszerek mikrotápanyag tartalmának növelése A gyakorlatban is ismert az ételdúsítás: - jódozott só, D vitaminnal dúsított tej, Ca-val és D vitaminnal dúsított gyümölcslevek - omega-3 zsírsavval dúsított kenyér, növényi szterinnel dúsított margarin Az ételdúsítás az élelmiszeripar önkéntes döntése, de mintegy 50 ország az alapvető élelmiszerek mikrotápanyaggal történő dúsítását előírja: - pl. folsavval dúsított liszt. Milyen élelmiszereknél alkalmazható a dúsítás: - nem engedélyezik a friss és/vagy fel nem dolgozott termékek és húsok esetében, - megtilthatják az egészségesnek nem tekinthető cukor és snack ételek dúsítását is, - az ételdúsítás mértékét is szabályozzák a mikrotápanyagok maximalizálásával, - az ételdúsítás az élelmiszerek ízét is befolyásolhatja, ami szintén behatárolja a dúsítást: pl. vassal dúsított étel fémízű, barna színű és gyorsabban romlandó.
Élelmiszertudomány és technológia Az élelmiszertudomány és élelmiszergyártás kutatása háttérbe szorul a mezőgazdasági fenntarthatósággal, az étrenddel és az egészséggel kapcsolatos kutatások mellett. Az élelmiszertudomány és -technológia low tech szakterületnek számít - nem vonzó a tudományos életpályában érdekelt hallgatók számára. A piaci kilátások a mezőgazdasági termelékenység alakulásával foglalkoznak - de nem a feldolgozási technológia és kiskereskedelem fejlődésével. Az EU-ban az élelmiszeripari innováció 70-80%-a megbukik. A fogyasztói magatartás kutatása nem terjed ki a táplálkozási magatartás elemzésére.
Élelmiszertudomány és technológia A tápanyagszükséglet és a genetikai felépítés között fennálló összefüggés figyelembe vételével a tápanyagbeviteli ajánlás egyénre szabott lehet. Az automatizált adatgyűjtés hozzájárul(hat) a fogyasztói magatartás megváltozásához és a személyre (vagy csoportra) szabott táplálkozás bevezetéséhez. A tápanyagellátottság megállapításának standardizált módszereivel az optimalizált tápanyagbevitel egyénre vagy csoportra is alkalmazható. Az individuális egészség és táplálkozás nincs az EB napirendjén - az egészségügyben van a pénz: GDP 8-12%-át teszi ki a tagországokban. Az egészséges életmód folytatásában továbbra is a sok zöldség- és gyümölcs-, valamit az alacsony zsírtartalmú hús- és tejtermékek fogyasztása játszik fontos szerepet az aktív mozgás mellett.
A jövő: precíziós technológia, biotechnológia és IT
Az élelmiszer-ellátás választási lehetőségei Termelékenység növelése Tiszta, szerrmaradmány-mentes élelmiszer Környezet javítása Választás: organikus versus hagyományos versus GMO... A mezőgazdasági termelés fenntartható növelése! Minden termelési eljárásnak helye van, ha a termelékenység tényezőit racionális, tudományos szempontok szerint kezeljük.
Technológia fejlődése meghatározó Újabb zöld forradalom szükséges? A géntechnológia lesz ez? Ösztönzés/támogatás fontos Nemesítés/gének Gregor Mendel Európa válasza status quo = szabadtéri múzeum? GMO-ról jött E-mail? Agenda 2020?
Az előadás az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsának (The European Academies Science Advisory Council, EASAC) Food security and Nutrition c. projekt (2014-2017) munkájára is támaszkodik.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Légy speciális Ne általános!