? szimmetrikus antiszimmetrikus reflexív tranzitív egyik sem?

Hasonló dokumentumok
! egyik sem!

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Diszkrét matematika I. gyakorlat

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

SE EKK EIFTI Matematikai analízis

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

MA1143v A. csoport Név: december 4. Gyak.vez:. Gyak. kódja: Neptun kód:.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Matematika alapjai; Feladatok

A fontosabb definíciók

Debreceni Egyetem. Kalkulus I. Gselmann Eszter

n =

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika I.

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

1 2. gyakorlat Matematikai és nyelvi alapfogalmak. dr. Kallós Gábor

1. Bázistranszformáció

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

1.1 Halmazelméleti fogalmak, jelölések

A relációelmélet alapjai

Diszkrét matematika I.

Térinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok

Halmazelméleti alapfogalmak

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

Valasek Gábor

Matematika szigorlat javítókulcs, Informatika I máj. 30.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

Térinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok

Csoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

A Matematika I. előadás részletes tematikája

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

Logika és informatikai alkalmazásai

DiMat II Végtelen halmazok

1. feladatsor Komplex számok

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Matematika (mesterképzés)

Bevezetés a matematikába 1. Definíciók, vizsgakérdések

MBNK12: Permutációk (el adásvázlat, április 11.) Maróti Miklós

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

1. zárthelyi,

Mátrixok 2017 Mátrixok

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition

dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék november 3.

Diszkrét matematika I.


KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Elméleti összefoglaló a Diszkrét matematika I. gyakorlathoz

Diszkrét matematika I. feladatok

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

Bevezetés a matematikába (2009. ősz) 1. röpdolgozat

Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Szöveges feladatok a mátrixaritmetika alkalmazására

harmadik, javított kiadás

Mátrixok, mátrixműveletek

Markov-láncok stacionárius eloszlása

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

Diszkrét matematika. Gyakorlati feladatsor. 1. Bevezetés: halmazok és függvények. Adjuk meg (és ábrázoljuk Venn-diagrammon) az alábbi halmazokat!

Diszkrét matematika 2. estis képzés

3.4. gyakorlat. Matematika B1X február 1819.

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

Lineáris egyenletrendszerek Műveletek vektorokkal Geometriai transzformációk megadása mátrixokkal Determinánsok és alkalmazásaik

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I jún. 11.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok II.

Lineáris algebra mérnököknek

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Átírás:

Czédli Gábor: Diszkr.mat. I. (új) Feladatsor azonosítója: Olvaható név= EHAkód= Tisztelt Vizsgázó! Minden egyes feladatnál a választ, illetve a végeredményt a feladathoz tartozó, előre nyomtatott téglalap(ok)ban kell megadnia! Ellenkező esetben ki se javítjuk a feladatot! Négyféle téglalap van: háromféle kicsi (azaz 1 sor magasságú) és egy nagy téglalap. A kis téglalap lehet felkiáltójeles kis téglalap, ez esetben pontosan egy körbe kell -et tennie. A kérdőjeles kis téglalapok esetén egy vagy több körbe kell értelemszerűen -et tennie. Az aláhúzott kis téglalapba a végeredményt (többnyire egy számot vagy formulát) kell jól olvashatóan beírnia. (Pl. ld. EHA kód fent.) A kis téglalapokba tollal kell írni, javítás, áthúzás, lefestés tilos! Tehát ne kapkodja el a kis téglalapok kitöltését; mérje fel előre, hány perc jut egy feladatra! (A vizsga 90 perces!) Ha egy feladatnál indoklást, számolást (is) várunk, akkor erre a célra egy több sor magasságú nagy téglalapot is megadunk. Abban ellenkező kitétel híján lehet javítani; ha netalán kevés a hely, akkor jól látható módon jelezze, hogy hol vannak a folytatósorok. De ezekre a feladatokra is érvényes: csak akkor értékeljük, ha a kis téglalap ki van töltve és összhangban van a nagy téglalapban szereplő, egyértelműen kibetűzhető munkával. Segédszámolásokat a téglalapokon kívül, csakis a kiosztott lapon bárhová (pl. hátoldalra, sorok közé, stb.) lehet írni; ezeket a javításkor nem vesszük figyelembe. Részpontot nem adunk; egyegy feladat hibátlan megoldása esetén hat pont jár, egyébként pedig nulla. Segédeszköz (kalkulátor, függvénytáblázat, saját papír, stb.) nem használható! Az összetűzött feladatsor nem szedhető szét! (1) Milyen tulajdonságai vannak a Z-n értelmezett ρ = {(x, y) Z 2 : x 2 y 2 } Z 2 relációnak az alábbiak közül?? szimmetrikus antiszimmetrikus reflexív tranzitív egyik sem? (2) Legyen z az a komplex szám, amelyre (3 i)z =5+5i. Mennyi z képzetes része (azaz az i együtthatója z kanonikus alakjában) az alábbiak közül?! 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem! (3) Hány (diszjunkció jel) van az A (B ( C)) teljes diszjunktív normálformájában? (Vigyázat, eggyel kevesebb, mint a diszjunkció tagjainak a száma!)! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyéb! 1

(4) Legyen A = 1 2 3 0 2 3. Mennyi A (valós) sajátértékeinek összege az alábbiak közül: 0 0 3! 4 0 1 3 6 10 egyik sem! (5) Mekkora annak a parallelepipedonnak a térfogata, amelynek egyik csúcsa az origó, és az origóval szomszédos (azaz éllel összekötött) csúcsai pedig az (1, 1, 0), (0, 2, 2) és (1, 0, 1) pontok?! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyik sem! (6) Igazak-e az alábbiak: R N megszámlálhatóan végtelen. N = ℵ 0 a legkisebb végtelen számosság. Z Q = ℵ 0.! igen nem!! igen nem!! igen nem! (7) Az alábbi A : ( x)( y)( z) ( xfygz = xgyfxgz xgyfz = xfzgyfz ) B : ( x)( y)( z) ( xyzfg = xygxzgf xyfzg = xzgyzgf ) C : ( x)( y)( z) ( xyzgf = xyfxzfg xygzf = xzfyzfg ) formulák közül melyik az, amelyik azt fejezi ki fordított lengyel jelölésben, hogy az f kétváltozós művelet disztributív a g kétváltozós műveletre?! A B C egyik sem! 2

(8) Legyen a =(3, 2, 0, 1), b =( 1, 1, 2, 1), v= (12, 3, 6, 0) R 4. Írjuk fel a v vektort v = λ a + µ b alakban (λ, µ R). Melyik a λ + µ szám (tehát a két együttható összege) az alábbiak közül?! 1 2 3 1 0 2 3 5 egyéb! (9) Legyen a =(1, 1, 2) és b =( 2, 1, 1). Melyik az a b vektoriális szorzat a téglalapban felsoroltak közül?! ( 5, 2, 1) ( 3, 5, 1) ( 9, 9, 9) (9, 9, 9) (3, 7, 5) egyik sem! (10) Jelölje be a téglalapban felsorolt elemek közül azokat, amelyek szerepelnek (egyszer vagy többször) az A = 1 1 1 1 0 1 mátrix inverzében! 2 1 1? 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem szerepel? 3

Czédli Gábor: Diszkr.mat. I. (új) Feladatsor azonosítója: Olvaható név= EHAkód= Tisztelt Vizsgázó! Minden egyes feladatnál a választ, illetve a végeredményt a feladathoz tartozó, előre nyomtatott téglalap(ok)ban kell megadnia! Ellenkező esetben ki se javítjuk a feladatot! Négyféle téglalap van: háromféle kicsi (azaz 1 sor magasságú) és egy nagy téglalap. A kis téglalap lehet felkiáltójeles kis téglalap, ez esetben pontosan egy körbe kell -et tennie. A kérdőjeles kis téglalapok esetén egy vagy több körbe kell értelemszerűen -et tennie. Az aláhúzott kis téglalapba a végeredményt (többnyire egy számot vagy formulát) kell jól olvashatóan beírnia. (Pl. ld. EHA kód fent.) A kis téglalapokba tollal kell írni, javítás, áthúzás, lefestés tilos! Tehát ne kapkodja el a kis téglalapok kitöltését; mérje fel előre, hány perc jut egy feladatra! (A vizsga 90 perces!) Ha egy feladatnál indoklást, számolást (is) várunk, akkor erre a célra egy több sor magasságú nagy téglalapot is megadunk. Abban ellenkező kitétel híján lehet javítani; ha netalán kevés a hely, akkor jól látható módon jelezze, hogy hol vannak a folytatósorok. De ezekre a feladatokra is érvényes: csak akkor értékeljük, ha a kis téglalap ki van töltve és összhangban van a nagy téglalapban szereplő, egyértelműen kibetűzhető munkával. Segédszámolásokat a téglalapokon kívül, csakis a kiosztott lapon bárhová (pl. hátoldalra, sorok közé, stb.) lehet írni; ezeket a javításkor nem vesszük figyelembe. Részpontot nem adunk; egyegy feladat hibátlan megoldása esetén hat pont jár, egyébként pedig nulla. Segédeszköz (kalkulátor, függvénytáblázat, saját papír, stb.) nem használható! Az összetűzött feladatsor nem szedhető szét! (1) Legyen z az a komplex szám, amelyre (2 + 3i)z =8 i. Mennyi z képzetes része (azaz az i együtthatója z kanonikus alakjában) az alábbiak közül?! 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem! (2) Hány (diszjunkció jel) van a (( A) B) ( C) teljes diszjunktív normálformájában? (Vigyázat, eggyel kevesebb, mint a diszjunkció tagjainak a száma!)! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyéb! (3) Legyen g : Q \{0} Q \{0}, x x 2. Az alább felsoroltak közül milyen tulajdonságai vannak a gg (más jelöléssel: g g, azaz a g leképezésnek önmagával vett szorzata) leképezésnek?? injektív szürjektív bijektív van inverz leképezése egyik sem? 4

(4) Legyen A = 3 0 4 1 5 4. Mennyi A (valós) sajátértékeinek összege az alábbiak közül: 0 0 1! 4 0 1 3 6 10 egyik sem! (5) Mekkora annak a parallelepipedonnak a térfogata, amelynek egyik csúcsa az origó, és az origóval szomszédos (azaz éllel összekötött) csúcsai pedig az (0, 1, 0), (0, 3, 2) és (3, 0, 1) pontok?! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyik sem! (6) Igazak-e az alábbiak (P a hatványhalmaz képzését jelöli): P (R) a legnagyobb végtelen számosság. Q \ Z megszámlálhatóan végtelen halmaz. Q \ N = ℵ 0.! igen nem!! igen nem!! igen nem! (7) Az alábbi A : ( x)( y)( z) ( xyzgf = xyfxzfg xygzf = xzfyzfg ) B : ( x)( y)( z) ( xfygz = xgyfxgz xgyfz = xfzgyfz ) C : ( x)( y)( z) ( xyzfg = xygxzgf xyfzg = xzgyzgf ) formulák közül melyik az, amelyik azt fejezi ki fordított lengyel jelölésben, hogy az f kétváltozós művelet disztributív a g kétváltozós műveletre?! A B C egyik sem! 5

(8) Legyen a = ( 1, 1, 2, 1), b = (3, 2, 0, 1), v = (9, 1, 6, 1) R 4. Írjuk fel a v vektort v = λ a + µ b alakban (λ, µ R). Melyik a λ + µ szám (tehát a két együttható összege) az alábbiak közül?! 1 2 3 1 0 2 3 nincs ilyen λ és µ egyéb! (9) Melyik az a b vektoriális szorzat a téglalapban felsoroltak közül, ha a =(1, 1, 2) és b = ( 1, 2, 1)?! ( 1, 5, 8) ( 5, 2, 0) ( 3, 3, 3) (2, 0, 5) ( 9, 9, 9) egyik sem! (10) Jelölje be a téglalapban felsorolt elemek közül azokat, amelyek szerepelnek (egyszer vagy többször) az A = 2 1 1 1 1 1 mátrix inverzében! 1 0 1? 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem szerepel? 6

Czédli Gábor: Diszkr.mat. I. (új) Feladatsor azonosítója: Olvaható név= EHAkód= Tisztelt Vizsgázó! Minden egyes feladatnál a választ, illetve a végeredményt a feladathoz tartozó, előre nyomtatott téglalap(ok)ban kell megadnia! Ellenkező esetben ki se javítjuk a feladatot! Négyféle téglalap van: háromféle kicsi (azaz 1 sor magasságú) és egy nagy téglalap. A kis téglalap lehet felkiáltójeles kis téglalap, ez esetben pontosan egy körbe kell -et tennie. A kérdőjeles kis téglalapok esetén egy vagy több körbe kell értelemszerűen -et tennie. Az aláhúzott kis téglalapba a végeredményt (többnyire egy számot vagy formulát) kell jól olvashatóan beírnia. (Pl. ld. EHA kód fent.) A kis téglalapokba tollal kell írni, javítás, áthúzás, lefestés tilos! Tehát ne kapkodja el a kis téglalapok kitöltését; mérje fel előre, hány perc jut egy feladatra! (A vizsga 90 perces!) Ha egy feladatnál indoklást, számolást (is) várunk, akkor erre a célra egy több sor magasságú nagy téglalapot is megadunk. Abban ellenkező kitétel híján lehet javítani; ha netalán kevés a hely, akkor jól látható módon jelezze, hogy hol vannak a folytatósorok. De ezekre a feladatokra is érvényes: csak akkor értékeljük, ha a kis téglalap ki van töltve és összhangban van a nagy téglalapban szereplő, egyértelműen kibetűzhető munkával. Segédszámolásokat a téglalapokon kívül, csakis a kiosztott lapon bárhová (pl. hátoldalra, sorok közé, stb.) lehet írni; ezeket a javításkor nem vesszük figyelembe. Részpontot nem adunk; egyegy feladat hibátlan megoldása esetén hat pont jár, egyébként pedig nulla. Segédeszköz (kalkulátor, függvénytáblázat, saját papír, stb.) nem használható! Az összetűzött feladatsor nem szedhető szét! (1) Milyen tulajdonságai vannak a Z-n értelmezett ρ = {(x, y) Z 2 : x 2 y 2 } Z 2 relációnak az alábbiak közül?? szimmetrikus antiszimmetrikus reflexív tranzitív egyik sem? Megoldás: Nem, nem, igen, igen. (2) Legyen z az a komplex szám, amelyre (3 i)z =5+5i. Mennyi z képzetes része (azaz az i együtthatója z kanonikus alakjában) az alábbiak közül?! 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem! Megoldás: 2, hiszen z =1+2i. (3) Hány (diszjunkció jel) van az A (B ( C)) teljes diszjunktív normálformájában? (Vigyázat, eggyel kevesebb, mint a diszjunkció tagjainak a száma!)! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyéb! 1

Megoldás: Hat. A formula csak egyetlen esetben (azaz az igazságtáblázat egyetlen sorában) hamis: amikor A = C = i é s B = h. Tehát a t.d.n.f. héttagú, ezért hat jel szerepel benne. (4) Legyen A = 1 2 3 0 2 3. Mennyi A (valós) sajátértékeinek összege az alábbiak közül: 0 0 3! 4 0 1 3 6 10 egyik sem! Megoldás: 6 (5) Mekkora annak a parallelepipedonnak a térfogata, amelynek egyik csúcsa az origó, és az origóval szomszédos (azaz éllel összekötött) csúcsai pedig az (1, 1, 0), (0, 2, 2) és (1, 0, 1) pontok?! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyik sem! 1 1 0 Megoldás: 4, hiszen 0 2 2 1 0 1 =4. (6) Igazak-e az alábbiak: R N megszámlálhatóan végtelen. N = ℵ 0 a legkisebb végtelen számosság. Z Q = ℵ 0.! igen nem!! igen nem!! igen nem! (7) Az alábbi A : ( x)( y)( z) ( xfygz = xgyfxgz xgyfz = xfzgyfz ) B : ( x)( y)( z) ( xyzfg = xygxzgf xyfzg = xzgyzgf ) C : ( x)( y)( z) ( xyzgf = xyfxzfg xygzf = xzfyzfg ) formulák közül melyik az, amelyik azt fejezi ki fordított lengyel jelölésben, hogy az f kétváltozós művelet disztributív a g kétváltozós műveletre? 2

! A B C egyik sem! Megoldás: C. (8) Legyen a =(3, 2, 0, 1), b =( 1, 1, 2, 1), v= (12, 3, 6, 0) R 4. Írjuk fel a v vektort v = λ a + µ b alakban (λ, µ R). Melyik a λ + µ szám (tehát a két együttható összege) az alábbiak közül?! 1 2 3 1 0 2 3 5 egyéb! Megoldás: v =3 a 3 b, tehát λ + µ =0. (9) Legyen a =(1, 1, 2) és b =( 2, 1, 1). Melyik az a b vektoriális szorzat a téglalapban felsoroltak közül?! ( 5, 2, 1) ( 3, 5, 1) ( 9, 9, 9) (9, 9, 9) (3, 7, 5) egyik sem! Megoldás: ( 3, 5, 1). (10) Jelölje be a téglalapban felsorolt elemek közül azokat, amelyek szerepelnek (egyszer vagy többször) az A = 1 1 1 1 0 1 mátrix inverzében! 2 1 1? 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem szerepel? 3

1 0 1 Megoldás: 3, 2, 1, 0, 1. Ugyanis A 1 = 3 1 2. 1 1 1 4

Czédli Gábor: Diszkr.mat. I. (új) Feladatsor azonosítója: Olvaható név= EHAkód= Tisztelt Vizsgázó! Minden egyes feladatnál a választ, illetve a végeredményt a feladathoz tartozó, előre nyomtatott téglalap(ok)ban kell megadnia! Ellenkező esetben ki se javítjuk a feladatot! Négyféle téglalap van: háromféle kicsi (azaz 1 sor magasságú) és egy nagy téglalap. A kis téglalap lehet felkiáltójeles kis téglalap, ez esetben pontosan egy körbe kell -et tennie. A kérdőjeles kis téglalapok esetén egy vagy több körbe kell értelemszerűen -et tennie. Az aláhúzott kis téglalapba a végeredményt (többnyire egy számot vagy formulát) kell jól olvashatóan beírnia. (Pl. ld. EHA kód fent.) A kis téglalapokba tollal kell írni, javítás, áthúzás, lefestés tilos! Tehát ne kapkodja el a kis téglalapok kitöltését; mérje fel előre, hány perc jut egy feladatra! (A vizsga 90 perces!) Ha egy feladatnál indoklást, számolást (is) várunk, akkor erre a célra egy több sor magasságú nagy téglalapot is megadunk. Abban ellenkező kitétel híján lehet javítani; ha netalán kevés a hely, akkor jól látható módon jelezze, hogy hol vannak a folytatósorok. De ezekre a feladatokra is érvényes: csak akkor értékeljük, ha a kis téglalap ki van töltve és összhangban van a nagy téglalapban szereplő, egyértelműen kibetűzhető munkával. Segédszámolásokat a téglalapokon kívül, csakis a kiosztott lapon bárhová (pl. hátoldalra, sorok közé, stb.) lehet írni; ezeket a javításkor nem vesszük figyelembe. Részpontot nem adunk; egyegy feladat hibátlan megoldása esetén hat pont jár, egyébként pedig nulla. Segédeszköz (kalkulátor, függvénytáblázat, saját papír, stb.) nem használható! Az összetűzött feladatsor nem szedhető szét! (1) Legyen z az a komplex szám, amelyre (2 + 3i)z =8 i. Mennyi z képzetes része (azaz az i együtthatója z kanonikus alakjában) az alábbiak közül?! 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem! Megoldás: 2, hiszen z =1 2i. (2) Hány (diszjunkció jel) van a (( A) B) ( C) teljes diszjunktív normálformájában? (Vigyázat, eggyel kevesebb, mint a diszjunkció tagjainak a száma!)! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyéb! Megoldás: Négy. A formula pontosan akkor hamis, ha C = i é s ( A) B = i, ez három sor az igazságtáblázatban. Tehát a formula öt esetben igaz, így a t.d.n.f. öttagú, ezért négy jel szerepel benne. (3) Legyen g : Q \{0} Q \{0}, x x 2. Az alább felsoroltak közül milyen tulajdonságai vannak a gg (más jelöléssel: g g, azaz a g leképezésnek önmagával vett szorzata) leképezésnek?? injektív szürjektív bijektív van inverz leképezése egyik sem? 5

Megoldás: Igen, igen, igen, igen. Ugyanis gg : x 2 2 x halmazon. = x az identikus leképezés az R \{0} (4) Legyen A = 3 0 4 1 5 4. Mennyi A (valós) sajátértékeinek összege az alábbiak közül: 0 0 1! 4 0 1 3 6 10 egyik sem! Megoldás: 3 (5) Mekkora annak a parallelepipedonnak a térfogata, amelynek egyik csúcsa az origó, és az origóval szomszédos (azaz éllel összekötött) csúcsai pedig az (0, 1, 0), (0, 3, 2) és (3, 0, 1) pontok?! 0 1 2 3 4 5 6 7 egyik sem! 0 1 0 Megoldás: 6, hiszen 0 3 2 3 0 1 =6. (6) Igazak-e az alábbiak (P a hatványhalmaz képzését jelöli): P (R) a legnagyobb végtelen számosság. Q \ Z megszámlálhatóan végtelen halmaz. Q \ N = ℵ 0.! igen nem!! igen nem!! igen nem! 6

(7) Az alábbi A : ( x)( y)( z) ( xyzgf = xyfxzfg xygzf = xzfyzfg ) B : ( x)( y)( z) ( xfygz = xgyfxgz xgyfz = xfzgyfz ) C : ( x)( y)( z) ( xyzfg = xygxzgf xyfzg = xzgyzgf ) formulák közül melyik az, amelyik azt fejezi ki fordított lengyel jelölésben, hogy az f kétváltozós művelet disztributív a g kétváltozós műveletre?! A B C egyik sem! Megoldás: A. (8) Legyen a = ( 1, 1, 2, 1), b = (3, 2, 0, 1), v = (9, 1, 6, 1) R 4. Írjuk fel a v vektort v = λ a + µ b alakban (λ, µ R). Melyik a λ + µ szám (tehát a két együttható összege) az alábbiak közül?! 1 2 3 1 0 2 3 nincs ilyen λ és µ egyéb! Megoldás: v = 3 a +2 b, tehát λ + µ = 1. (9) Melyik az a b vektoriális szorzat a téglalapban felsoroltak közül, ha a =(1, 1, 2) és b = ( 1, 2, 1)?! ( 1, 5, 8) ( 5, 2, 0) ( 3, 3, 3) (2, 0, 5) ( 9, 9, 9) egyik sem! Megoldás: ( 3, 3, 3). (10) Jelölje be a téglalapban felsorolt elemek közül azokat, amelyek szerepelnek (egyszer vagy többször) az A = 2 1 1 1 1 1 mátrix inverzében! 1 0 1? 3 2 1 0 1 2 3 4 egyik sem szerepel? 7

1 1 0 Megoldás: 3, 1, 0, 1, 2. Ugyanis A 1 = 2 3 1. 1 1 1 8