Spontaneitás, entrópia

Hasonló dokumentumok
Spontaneitás, entrópia

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Termokémia, termodinamika

Termodinamikai bevezető

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

A metabolizmus energetikája

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia

Általános Kémia, 2008 tavasz

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

Általános Kémia, 2008 tavasz

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

A termodinamika törvényei

5. előadás

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Termodinamika. Tóth Mónika

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása)

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Kémiai reakciók sebessége

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

III. Termodinamikai alapok: a változások energetikája; a folyamatok iránya, egyensúlyok.

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

Termodinamika. Tóth Mónika

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Folyadékok és szilárd anyagok

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Termodinamika (Hőtan)

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Munka- és energiatermelés. Bányai István

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Bio-termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Hajdú Angéla

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Légköri termodinamika

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. (Bio)termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

Hőtan I. főtétele tesztek

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA

FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

5. A termodinamika II. és III. főtétele

Evans-Searles fluktuációs tétel

A termodinamika II. és III. főtétele

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

Halmazállapot-változások

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Termodinamika. Belső energia

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Termodinamikai rendszerek. Kalorimetria. Extenzív és Intenzív mennyiségek. Hőkapacitás, fajhő Mennyi a felvett hő?

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Kémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások

1. Bevezetés. 1.1 A termodinamikai rendszer fogalma, típusai és jellemzése

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

Átírás:

Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 11-6 Szabadentalpia változás és egyensúly 11-7 ΔG és K eq hőmérsékletfüggése 11-8 Csatolt reakciók Fókusz Biológiai rendszerek Egyensúly Slide 1 of 39

Spontán és nem spontán folyamat Olyan folyamat, amely a magára hagyott rendszerben önként lejátszódik. Ha egyszer elindult, nincs szükség külső beavatkozásra, addig folyik, amíg az egyensúly be nem áll. 4 Fe(s) + 3 O 2 (g) 2 Fe 2 O 3 (s) H 2 O(s) H 2 O(l) Nem spontán folyamat: csak folyamatos külső behatás miatt játszódik le. 2 Fe 2 O 3 (s) 4 Fe(s) + 3 O 2 (g) Egyensúly Slide 2 of 39

Spontán folyamat A potenciális energia csökken. Kémia: belső energia U. Thomsen (1854) Berthelot (1864) elv Spontán folyamatokban az entalpia csökken. Sok esetben igaz, de nagyon sok kivétel van. Helmholtz 1882-ben megcáfolja és kimutatja, hogy az entrópiaváltozás alapján lehet dönteni egy folyamat spontaneitásáról. Egyensúly Slide 3 of 39

11-2 Az entrópia Entrópia, S. A rendezetlenség mértéke. ΔS > 0 spontán Az entrópia növekedése jellemzi a spontán folyamatokat. Egyensúly Slide 4 of 39

Entrópia változás Olvadás: az entrópia nő ΔS = ΔH T Párolgás: Oldódás: Egyensúly Slide 5 of 39

11-3 Az entrópia kiszámítása Fázisátalakulás (tr), pl. olvadás (olv). A hőcsere reverzibilis lehet. ΔS = ΔH T tr H 2 O(s, 1 atm) H 2 O(l, 1 atm) ΔH olv = 6,02 kj at 273,15 K ΔS olv = ΔH olv T olv = 6,02 kj mol-1 = 22 J mol 273,15 K -1 K -1 Egyensúly Slide 6 of 39

Trouton szabály Sok anyag esetében a moláris forrási entrópia változás azonos (pl. toluol, 87,3, benzol, 89,5, kloroform, 87,9 J mol -1 K -1 ): ΔS forr = ΔH forr T forr 87-89 J mol-1 K -1 A forráspont ismeretében a forrási entalpia megbecsülhető Kivételek: hidrogénkötéses folyadékok (víz, etanol, hangyasav), mert a folyadék entrópiája kisebb. A moláris entrópia dimenziója: energia/(anyagmennyiség hőmérséklet). Egyensúly Slide 7 of 39

Abszolút entrópia A termodinamika harmadik főtétele. Kristályos tiszta anyagok entrópiája T = 0 K-en 0. Standard moláris entrópia. Táblázatokban foglalják össze. Reakciók standard entrópia változása: ΔS = [ p S (termékek) - r S (reagensek)] Extenzív, állapotfüggvény, a több lépéses reakciókban összegezhető. Egyensúly Slide 8 of 39

Az entrópia hőmérsékletfüggése Egyensúly Slide 9 of 39

Rezgési energia és entrópia A különböző rezgési módok szimbolizálása rugókkal Egyensúly Slide 10 of 39

11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele ΔS total = ΔS universe = ΔS system + ΔS surroundings A termodinamika második főtétele (Clausius): Makroszkópikus (m > 2pg), nem-egyensúlyi, izolált rendszer entrópiája önként végbemenő folyamatok során nő és egyensúlyban maximális. ΔS universe = ΔS system + ΔS surroundings > 0 Minden spontán folyamat növeli az az univerzum entrópiáját. Egyensúly Slide 11 of 39

A jég megolvadásának példája δq hő áramlik a melegebb környezet felől, T(surr) = 298 K, a jég felé és megolvasztja azt a jég állandó, T(system) = 273 K, olvadási hőmérsékletén. A rendszer (system) entrópiája kis lépésekben változik: δs 1 = δq/273 [J/K]. A teljes hő, ami ahhoz szükséges, hogy a jég teljes egészében megolvadjon, az olvadáshő, állandó nyomáson: ΔH, 273 K-en. A jég teljes entrópia változása:ds 1 = ΔH/273 [J/K]. Egyensúly Slide 12 of 39

A jég megolvadásának példája 2 A környezet entrópiája kis lépésekben változik: δs 2 = -δq/298 [J/K]. A környezet teljes entrópia változása: DS 2 = -DH/298 [J/K]. DS 1 + DS 2 = DH/273 - DH/298 > 0; A vízzé olvadt jég rendszer (system) entrópia növekedése nagyobb mint a környezet entrópia csökkenése: Mert T 1 (system) = 273 K < T 2 (surr.) = 298 K és DH > 0. Egyensúly Slide 13 of 39

A jég megolvadása T 1 (system) = 273 K < T 2 (surr.) = 298 K és DH > 0. Egyensúly Slide 14 of 39

Szabadentalpia és szabadentalpia változás Az univerzum (p és T = const.), reverzibilis hőátadás: TΔS univ. = TΔS sys ΔH sys = (ΔH sys TΔS sys ) -TΔS univ. = ΔH sys TΔS sys A rendszer szabadentalpiája G (p és T = const.): G H TS ΔG sys = ΔH sys TΔS sys ΔG sys = TΔS univ. Egyensúly Slide 15 of 39

A spontán változás kritériuma ΔG sys < 0 (negatív), a folyamat spontán lejátszódik. ΔG sys = 0 (nulla), a folyamat egyensúlyban van. ΔG sys > 0 (pozitív), a folyamat nem játszódik le spontán. Egyensúly Slide 16 of 39

11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG standard képződési szabadentalpia, Δ f G. Annak a reakciónak a szabadentalpia változása, amelyben anyag standard állapotában keletkezik elemeiből (referencia alak, standard állapot). Standard reakció szabadentalpia, ΔG. ΔG = [ p Δ f G (products) - r Δ f G (reactants)] A szabadentalpia megváltozása egy adott folyamatban megadja a maximális hasznos munka mennyiségét állandó nyomáson és hőmérsékleten. Egyensúly Slide 17 of 39

Termodinamikai táblázat P = 1 atm, T =298 K DH 0 f S 0 DG 0 f kj mol -1 J mol -1 K -1 kj mol -1 H 2 O(l) -285,8 69,9-237,1 H 2 O(g) -241,8 188,8-228,6 H 2 O(l) H 2 O(g) 44,0 118,9 8,5 Az entalpia változás pozitív, a párolgás endoterm. Az entrópia változás pozitív. DG 0 pozitív, ezért a reakció nem spontán atmoszférikus nyomáson. DG = 0 ha p = 23,76 torr (mmhg). Egyensúly Slide 18 of 39

Szabadentalpia változás és egyensúly Egyensúly Slide 19 of 39

11-6 A szabadentalpia hőmérsékletfüggése Tegyük fel, hogy a víz párolgási entalpiájának és entrópiájának hőmérséklet függése elhanyagolható 298 és 400 K között: ΔG = ΔH o TΔS o DG = 44000 T 118,9 Ekkor a párolgási entalpia és az entrópia változásból megjósolható a forráspont (DG = 0) T forr = DH 0 /DS 0 = 44000/118,9 = 370 K ( 373 K) Efelett a hőmérséklet felett a szabadentalpia változás negatív, a víz elforr. Egyensúly Slide 20 of 39

A víz párolgása, P = 1 atm DG 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 H2O(l) -> H2O(g) DG Keq Positive Equilibrium, DG = 0 H2O(l) Negative H2O(g) 280 305 330 355 380 405 K Egyensúly Slide 21 of 39

Spontán reakciók DG(T) = DH TDS DH DS DG(T) Példa + + + - - - - + - + - T T H 2 O(l) H 2 O(g) Magas T segít H 2 O(g) H 2 O(l) Alacsony T segít 4Fe(s) +3O 2 (g) 2Fe 2 O 3 (s) mindig + - + 2013-04-15 Professor Gabor I. Csonka 2Fe 2 O 3 (s) 4Fe(s) +3O 2 (g) soha 22 Slide 22 of 39

ΔG viszonya ΔG -hez nem standard körülmények N 2 (g) + 3 H 2 (g) 2 NH 3 (g) ΔG = ΔH TΔS ΔG = ΔH TΔS Ideális gázok esetében: ΔH = ΔH ΔG = ΔH TΔS Egyensúly Slide 23 of 39

Ideális gáz izoterm reverzibilis munkája V f w p V ) dv - V i ex ( w - V V f i n R V T dv -n R T ln V V f i DU 0 q rev -w n R T ln V V f i Egyensúly Slide 24 of 39

S és S (n=1 mol, ideális gáz, izoterm) q rev = w = RT ln V f V i ΔS = q rev T = R ln V f V i ΔS = S f S i = R ln V f V i = R ln P i P f = R ln P f P i S = S - R ln P P = S R ln = S - R ln P P 1 Ez az entrópia nyomásfüggése, ahol S a standard entrópia. Egyensúly Slide 25 of 39

N 2 (g) + 3 H 2 (g) = 2 NH 3 (g) S N 2 = S N 2 Rln P N2 S = H 2 S Rln P H 2 H2 S NH 3 = S NH 3 Rln P NH3 ΔS rxn = 2 (S NH 3 R ln P NH3 ) (S N2 R ln P N2 ) 3 (S H2 R ln P H2 ) ΔS rxn = 2 S S NH 3 N2 3S H2 +R ln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 ΔS rxn = ΔS rxn + R ln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 Egyensúly Slide 26 of 39

ΔG nem standard körülmények között ΔG = ΔH TΔS ΔS rxn = ΔS rxn + Rln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 ΔG = ΔH - TΔS rxn TR ln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 ΔG = ΔG + RT ln 2 P NH 3 P P 3 N 2 H2 ΔG = ΔG + RT ln Q Q a reakcióhányados. Egyensúly Slide 27 of 39

ΔG és az egyensúlyi állandó K eq Egyensúlyban: ΔG = ΔG + RT ln Q ΔG = ΔG + RT ln K eq = 0 ΔG = RT ln K eq Egyensúly Slide 28 of 39

A spontán változás kritériuma Minden kémiai reakció megfordítható. A spontán változás olyan irányú, hogy a szabadentalpia csökkenjen. Egyensúly Slide 29 of 39

ΔG o nagyságának jelentősége (298 K) DG 0 K értéke Következmény Egyensúly Slide 30 of 39

A termodinamikai egyensúlyi állandó: aktivitások Ideális gázok entrópiája: S = S R ln P P = S R ln P 1 PV=nRT vagy P=(n/V)RT, a nyomás koncentráció effektív koncentráció. Oldatban (az aktivitással kifejezve): S = S R ln c = S R ln a c Az effektív koncentráció standard állapotban, ideális oldatban c = 1 M. Egyensúly Slide 31 of 39

Aktivitások Tiszta szilárd anyagok és folyadékok: - a = 1 Ideális gázok: - a = P Ideális oldott anyag vízben: - a = c (mol l -1 ) Egyensúly Slide 32 of 39

A termodinamikai egyensúlyi állandó, K eq Dimenziómentes egyensúlyi állandó az aktivitásokkal kifejezve. Gyakran K eq = K c Ez határozza meg ΔG-t. ΔG = ΔG + RT ln a ga h a a a b Egyensúly Slide 33 of 39

11-7 ΔG és K eq hőmérsékletfüggése ΔG = ΔH TΔS ΔG = RT ln K eq ln K eq = ΔG RT = ΔH RT + TΔS RT ln K eq = ΔH + RT ΔS R K eq2 ln = K eq1 ΔH + RT 2 ΔS R ΔH ΔS + = ΔH RT 1 R R 1 T 2 1 T 1 Egyensúly Slide 34 of 39

ΔH ln K eq = + RT ΔH m = R K eq hőmérsékletfüggése Van t Hoff első kémiai Nobel díj, 1901 ΔS R -ΔH = R m = -8,3145 J mol -1 K -1 2,2 10 4 K = -1,8 10 2 kj mol -1, ahol m a meredekség Egyensúly Slide 35 of 39

11-8 Csatolt reakciók Nem spontán reakciók folyamatos külső behatásra lejátszódnak (pl. elektrolízis). Más megoldás, két reakció csatolása: Egyik pozitív ΔG a másik negatív ΔG. A teljes reakció spontán lehet. Egyensúly Slide 36 of 39

Rézoxid redukciója Δ Cu 2 O(s) 2 Cu(s) + ½ O 2 (g) ΔG 673K = +125 kj Nem spontán reakció: Spontán reakció : Cu 2 O(s) 2 Cu(s) + ½ O 2 (g) C(s) + ½ O 2 (g) CO(g) +125 kj 175 kj Cu 2 O(s) + C(s) 2 Cu(s) + CO(g) A két reakció együtt spontán! 50 kj Egyensúly Slide 37 of 39

Fókusz: csatolt biológiai reakciók ADP 3- + HPO 4 2- + H + ATP 4- + H 2 O ΔG = -9,2 kj mol -1 ΔG = ΔG + RT ln a ATP a H 2O a ADP a P i a H3O + De [H 3 O + ] = 10-7 M nem 1,0 M. ΔG = -9,2 kj mol -1 + 41,6 kj mol -1 Nem standard, élő környezetben: = +32,4 kj mol -1 = ΔG Egyensúly Slide 38 of 39

Fókusz: csatolt biológiai reakciók Glucose 2 lactate + 2 H + -218 kj 2 ADP 3- + 2 HPO 2-4 + 2 H + 2 ATP 4- + 2 H 2 O +64 kj 2 ADP 3- + 2 HPO 2-4 + glucose 2 ATP 4- + 2 H 2 O + 2 lactate -153 kj Egyensúly Slide 39 of 39