AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA

Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13. Telefon: (1) 8199000. Fax: (1) 8199540. E-mail: info@kozut.hu Web: www.kozut.hu AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA AZ ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZAT ÁTLAGOS NAPI FORGALMA ÖSSZESÍTİ TÁBLÁZATOK (országos és kezelınkénti bontás) BUDAPEST 2011. december

MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT. 1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13. Tel: (1) 819 9000. Fax: (1) 819 9540 KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. 1052 Budapest, Bécsi utca 5. Tel: (1) 235 2000. Fax: (1) 235 2023. E-mail: kozlekedes@kozlekedes.hu Témaszám a megrendelőnél: 6121 / 2 / 2011 Témaszám a vállalkozónál: 4329 Dokumentum hivatkozási száma: 4329-01-FOR-FUV-01-001-04 Megrendelő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szakmai konzulens: Janás Lajos, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vállalkozó: KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. Ügyvezető igazgató: Várady Tamás Vállalkozói témafelelős: Nitsch Gergely okl. közlekedésmérnök, irodavezető Közlekedési Információszolgáltatások Iroda Kapcsolattartó: Antoni Zsolt Irányító tervező mérnök Közlekedéstervezési és Forgalmi modellezés Iroda Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik.

Tartalomjegyzék 1. Előszó... 5 2. A forgalomszámlálás alapelve... 9 3. A forgalomszámlálási adatok feldolgozása... 9 3.1 A forgalomszámlálási módszer alapképlete... 9 3.2 Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása... 10 3.3 A forgalomjelleg meghatározása... 11 4. A számlálóállomások típusai és működésük... 12 4.1 Főállomások (F)... 12 4.2 Mellékállomások (M)... 12 4.2.1 Elsőrendű (M1) mellékállomások... 12 4.2.2 Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások... 12 4.2.3 Másodrendű (M2) mellékállomások... 12 4.3 A forgalomszámláló automaták mérőhelyei... 13 4.4 Országhatár állomások... 13 5. A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja... 15 6. A közzétett adatok... 16 6.1 Az évi átlagos napi forgalom 2010. című táblázat... 16 6.2 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye... 18 6.3 A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása... 18 Egységjármű szorzók... 19 Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg1)... 20 A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg2)... 21 Közutak főbb adatai 2010 Táblázatok - Évi átlagos napi forgalom 2010 Összesítő táblázatok A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye 2010-ben (országos és kezelőnkénti bontás) A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása 2010-ben (országos és kezelőnkénti bontás)

1. Előszó A közlekedés a társadalom és a gazdaság működésének, fejlődésének egyik alapvető feltétele, egyben a működés hatékonyságának és eredményességének fokmérője is, ezért különleges megítélést igényel a gazdaságpolitikában. A közlekedés számos területen a kormányzati célkitűzések megvalósításának eszköze, mivel fejlesztésének eredményeit a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazata hasznosítja. A közlekedés számszerű értékelésére, minősítésére a közúti forgalom elemzése ad lehetőséget. Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszeres időközönként biztosítja a tervezési, fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. Magyarország közúthálózatán az első forgalmi észlelés 1894-95 évben volt. Valójában ismeretes több korábbi, észlelésen alapuló forgalombecslés, amelyek az igavonó állatok számának meghatározására irányultak, mivel azt a szállított teher nagyságával arányosnak tartották. Ez azonban módszerében oly mértékben eltér a későbbi forgalom felvételektől, hogy vitatható mennyire tekinthető a hazai forgalomszámlálások elődjének. Ma azon a nézeten vagyunk, hogy ezek a korai felvételek csak, mint történeti előzmények vehetők figyelembe. Minthogy abban az időben a közúti forgalom kizárólag állati erővel vont járművek forgalmából állt, a forgalom sűrűsége az egyes útvonalak fontosságának értékmérője volt. Hamarosan megjelentek azonban a géperejű járművek. Éppen ez tette szükségessé a forgalomszámlálás oly értelmű kibővítését, hogy a járművek számán kívül azok jellegét, az állati és géperejű járművek súlyviszonyait is észlelés tárgyává tegyék. Ez vezetett az 1927-28 évi forgalomszámlálás elrendeléséhez. Majd 1934-ben kijelölték Magyarország főközlekedési úthálózatát (4 800 km), amelyet követően az úthálózat akkori elvek szerinti korszerű kiépítése követett. Mivel a közúti igazgatás nem nélkülözhette a részletes forgalomszámlálás nyújtotta statisztikai adatokat az 1935-36 évben újabb forgalomszámlálás eszközöltetett. 1955-1956-ban kezdődött, majd 1963-ban, 1970, 1975, 1980 években történt országos kiterjedésű forgalomszámlálás. Az 1985-ben esedékes felvételt az 1984-86 években hajtottuk végre, illetve az 1990. évi számlálás is 1990-től 1992-ig tartott. Ezek jelentették az áttérést a mai rendszerű forgalomszámlálásokra. 1995-től kezdődően gördülő rendszerű forgalomfelvételre álltunk át, ami azt jelenti, hogy az ország úthálózatának 1/5 részén folyik egy időben felvétel (a minden évben esedékes forgalom figyelemmel kísérés mellett) az úthálózat 4/5 részére pedig számított forgalmi adatok állnak rendelkezésre. A gördülő forgalomszámlálási rendszer bevezetésével a teljes körű forgalomszámlálás egymást követő 5 éves ciklusokban történik. Az egyes évek számlálóállomás terveit, a gördülő számlálás ütemezését a központilag megadott irányelvek alapján, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei területi igazgatóságai állítják össze. A gördülő rendszer bevezetésével lehetővé vált, hogy a szakma minden évben rendelkezzen (szinte) az egész országos közúthálózatra vonatkozó forgalmi adatokkal, országos és megyei összesítésekkel. A keresztmetszeti forgalomszámlálások két fő és egymással szervesen összefüggő eleme a közúti forgalom figyelemmel kísérése és a mellékállomási programmal bővített átfogó forgalomszámlálás. A gördülő forgalomszámlálás tizenhatodik (1995 2010) évének eredményeit az előző évhez hasonlóan, egykötetes kiadványban tesszük közzé. A közölt éves átlagos napi forgalmi adatok az országos úthálózat 1/5 részére, továbbá a figyelemmel kísérési keresztmetszetekre a 2010. évi forgalomfelvételek eredményei, míg 4/5 országrészre forgalomváltozási tényezők alkalmazásával felszorzott adatok. A 2010. évi forgalomfelvétel egy folyamatban került végrehajtásra, a felvételi ciklus 2010. áprilisától 2010. október végéig tartott. A 2008. évi felvételek újdonsága volt az OHS állomástípus bevezetése, amit 2010-ben is alkalmaztunk, és amiről a 4. 4. fejezetben bővebben szólunk. 5

A következő táblázatokban megadunk néhány, a 2010. évre vonatkozó paramétert, részben útkategóriákra, részben megyékre vonatkozóan, továbbá országosan. Megjegyzés: A táblázatok tartalmazzák mindazon utak, útszakaszok összes hosszát, számlálóállomások db számát, amelyekre a kiadvány mért, felszorzott vagy becsült forgalmat közöl. A 2010. évi forgalomfelvétel főbb adatai Számlálásba Számlálási útszakasz bevont úthossz száma (db) átlagos hossza (km) mért felszorzott becsült összesen (km) Autópálya 1 086,0 106 3 2 111 9,8 Autóút 205,0 28 2-30 6,8 Elsőrendű főút 2 146,7 292 151 13 456 4,7 Másodrendű főút 4 461,8 401 379 16 796 5,6 Főúthálózat 7 899,6 827 535 31 1 393 5,7 Összekötő út 18 139,3 331 2 344 9 2 684 6,8 Bekötő út 4 550,4 34 1 385 8 1 427 3,2 Állomáshoz vezető út 475,9 7 723 3 733 0,6 Csomóponti ág 300,8 25 821-846 0,4 Gyorsforgalmi utak pihenőútjai 51,3 5 224-229 0,2 Pihenő út 87,8-451 - 451 0,2 Összekötő- és mellékutak 23 605,6 402 5 948 20 6 370 3,7 Országos közúthálózat 31 505,1 1 229 6 483 51 7 763 4,1 6

Kezelő kód Kezelő A 2010. évi forgalomfelvétel főbb adatai Számlálásba Számlálási útszakasz bevont úthossz száma (db) átlagos hossza (km) mért felszorzott becsült összesen (km) 010 Állami Autópálya Kezelő Zrt. 1 244,8 115 992 2 1 109 1,1 220 AKA Zrt. 192,7 16 166-182 1,1 240 M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. 96,8 11 111-122 0,8 250 M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. 63,3 8 - - 8 7,9 260 Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. 82,7 9 - - 9 9,2 Autópálya-kezelők összesen 1 680,3 159 1 269 2 1 430 1,2 020 Baranya Megyei Igazgatóság 1 602,1 50 297 2 349 4,6 030 Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 2 157,1 76 327 4 407 5,3 040 Békés Megyei Igazgatóság 1 467,9 49 241 2 292 5,0 050 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 2 497,2 72 451-523 4,8 060 Csongrád Megyei Igazgatóság 1 506,4 50 249 7 306 4,9 070 Fejér Megyei Igazgatóság 1 273,9 55 246 2 303 4,2 080 Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 1 657,9 63 262-325 5,1 090 Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 1 533,1 76 208 1 285 5,4 100 Heves Megyei Igazgatóság 1 167,8 29 227 3 259 4,5 110 Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 860,5 43 148 2 193 4,5 120 Nógrád Megyei Igazgatóság 958,4 27 191 3 221 4,3 130 Pest Megyei Igazgatóság 2 130,4 95 447 4 546 3,9 140 Somogy Megyei Igazgatóság 1 645,4 70 259-329 5,0 150 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 2 127,9 72 357-429 5,0 160 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 1 343,1 45 241 2 288 4,7 170 Tolna Megyei Igazgatóság 1 036,6 36 161 7 204 5,1 180 Vas Megyei Igazgatóság 1 698,5 65 295-360 4,7 190 Veszprém Megyei Igazgatóság 1 594,5 33 335 9 377 4,2 200 Zala Megyei Igazgatóság 1 566,2 64 272 1 337 4,6 Összesen 31 505,1 1 229 6 483 51 7 763 4,1 7

A 2010. évi forgalomfelvétel főbb adatai A számlálóállomások száma állomás-típusonként (db) F F F F FCS FCS FCS FCS M1 M1 M1 M1 Összesen FIKT J M1 M2 OH OHS +A +J +JA +W +A +J +JA +W +A +J +JA +W Autópálya 1 6 2-1 - - - 5 1 7 78-7 - 2 1 111 Autóút - 1 - - 1 - - - - 6 1 15 - - 4-2 30 Elsőrendű főút 21 25 5 2 5-1 2 1 121 93 26 1-138 7 8 456 Másodrendű főút 21 23 3 3 7 - - 3-249 158 24 - - 287 8 10 796 Főúthálózat 43 55 10-5 14-1 5 6 377 259 143 1 7 429 17 21 1 393 Összekötő út 3 10 2 1-1 - 60-854 132 12 - - 1 586 8 15 2 684 Bekötő út - 1 - - - - - 530-176 5 1 - - 702 2 10 1 427 Állomáshoz vezető út - - - - - - - 492-71 - - - - 168-2 733 Csomóponti ág - 16 - - - - - 788 6-18 18 - - - - - 846 Gyorsforgalmi utak pihenőútjai - 1 - - - - - 195-19 1 - - - 13 - - 229 Pihenő út - - - - - - - 451 - - - - - - - - - 451 Összekötő- és mellékutak 3 28 2-1 - 1-2 516 6 1 120 156 31 - - 2 469 10 27 6 370 Országos közúthálózat 46 83 12-6 14 1 1 2 521 12 1 497 415 174 1 7 2 898 27 48 7 763 számlálóállomás típusa: FCS - elsőrendű főállomás OH - országhatár állomás F - másodrendű főállomás M1 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (elsőrendű) M2 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (másodrendű) W,J,A - WIM (Hestia), ADR, RAKTEL, QLD-6CX, (járműosztályozó) és MINILOOP, Minimax (darabszámláló) forgalomszámláló automata mérőhelye A kettős betű a + jel után azt jelenti, hogy a számlálóállomás érvényességi szakaszában kétféle automata mérőhely található. OHS - országhatár (Schengen) állomás 8

2. A forgalomszámlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálást a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (az ún. sampling módszer alkalmazásával) hajtják végre. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a forgalom napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó forgalomszámlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a forgalom időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 3. A forgalomszámlálási adatok feldolgozása 3.1 A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és éves periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti forgalom időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi forgalom (Q) értéke egy évre vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q j = q x,ho,nt,j * a x,jelleg2,ho,nt,j* b jelleg1,ho,nt,j* c jelleg1,ho,j E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált forgalom - megfelelő tényezőkkel felszorozva - évi átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: q - a forgalom mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban megfigyelt forgalom. a - napszaktényező: a teljes napi (24 órás) forgalom és egy adott 'x' napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A forgalom egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. Ha az 'x' napszak forgalmát megszorozzuk az 'a' napszaktényezővel, megkapjuk a teljes nap forgalmát. b - napi tényező: a heti (havi) átlagforgalom és a napi forgalom arányát kifejező viszonyszám. A napi forgalom egy héten belüli ingadozásait jellemzi. Ha egy adott 'nt' naptípusú nap forgalmát megszorozzuk a 'b' napi tényezővel, megkapjuk az adott hét (hónap) átlagfogalmát. c - havi tényező: Az egyes naptípusok évi és havi átlagforgalmának arányát kifejező viszonyszám. A havi átlagforgalom egy éven belüli ingadozásait fejezi ki. Ha egy adott hónap átlagforgalmát megszorozzuk a 'c' havi tényezővel, megkapjuk az évi átlagos napi forgalmat. x - napszak: A napnak adott kezdő- és végórák közötti időszaka. ho - hónap: Az év adott hónapja. nt - naptípus: A hét napjait 5 csoportba soroltuk (hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek, szombat, vasárnap). jelleg1 A forgalom éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás. jelleg2 A forgalom napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. j járműosztály: Az utakon haladó járműveket osztályokba soroltuk. 9

Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. - A forgalom volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. - A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kell végezni. Az alapképlet használatánál a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a forgalomjelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A forgalomjelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen nehéz tehergépkocsi, összes nehéz tehergépkocsi (közepesen nehéz, nehéz, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpárokkal együtt), kerékpár és lassú járművek. Mivel a forgalomszámlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségével állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 3.2 Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált forgalom volumen mintából számítjuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Megjegyezzük, hogy mivel az adott hónapon belüli hetek átlaga közelítően azonos a havi átlaggal, külön heti tényezőt a módszer nem tartalmaz. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi forgalom értéke n számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: n 1 ÉÁNF =, ahol: j Q j,i n i= 1 ÉÁNF j - a j-edik járműosztály évi átlagos napi forgalma [j/nap] i - az ismétlés (mintavétel) sorszáma n - az ismétlések (mintavételek) száma Q j,i - a j-edik járműosztály i-edik forgalmi mintájából számított átlagos napi forgalom [j/nap] j - a járműosztály sorszáma 10

A forgalomszámlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a forgalom volumen mintájának reprezentáció-hibája terheli. A szisztematikus hiba a forgalom-lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a forgalom véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi forgalom számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A forgalom nagysága valamely éven belül az idő függvényében változik, ezért a forgalomlefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. - A forgalom időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a forgalom jellegétől függenek. A forgalomlefolyás törvényszerűségei - azonos forgalomjellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A forgalomlefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző forgalomjellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésével kell biztosítani. - A forgalom volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi forgalom eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi forgalom hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. Tehergépkocsi forgalom átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A forgalomszámlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 3.3 A forgalomjelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás forgalomjellegét. A keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996, 2001, 2005 években módosították a forgalomjelleg meghatározásának módját. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A forgalomjelleget nem csupán a személygépkocsi forgalom szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros forgalom figyelembevételével határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások forgalomjellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Az új rendszerben 8+3 forgalomjelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy betű és egy számjeggyel (a-h és 1-3) történik. Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait külön fejezet tartalmazza. 11

4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Főállomások (F) A főállomások hálózata mintegy 130 állomást tartalmaz. A főállomásokon havi 1, ezen belül az elsőrendű főállomásokon (FCS) havi 2 hetes mérést kell elvégezni. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások (M) 12 4.2.1 Elsőrendű (M1) mellékállomások Az M1 (csak kézi üzemeltetésű) állomások számlálási programja forgalomjellegtől függően a-c jelleg esetén 3 nap, d-h jelleg esetén 5 nap, 1 vagy 2 nyári (július vagy augusztus) hétköznap, 1 vagy 2 tavaszi/őszi hétköznap és 1 nyári vasárnap. 4.2.2 Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Az automata üzemeltetésű mellékállomások számlálási programja a-c forgalomjelleg esetén évi 2 * 1 hét mérés, d-h jelleg esetén évi 4 * 1 hét mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás. A mérési programot tavasztól őszig, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kell megtartani. 4.2.3 Másodrendű (M2) mellékállomások Az M2 állomások számlálási programja forgalomjellegtől függően a-c jelleg esetén 2 nap, d-h jelleg esetén 4 nap kézi számlálás, április és szeptember hónapok között egyenletesen elosztva. A kézi számlálások időtartama valamennyi állomáson napi 12 óra volt, 6-18 óra között. A kézi számlálásoknál alkalmazott járműosztályozás a következő: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kis tehergépkocsi Tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3,5 tonnánál. 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen nehéz tehergépkocsi 3,5-7,5 tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi. 6. Nehéz tehergépkocsi 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 8. Nyerges szerelvény Nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva. 9. Speciális nehéz jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális nehéz járművek.

10. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. Lassú jármű (fogat, traktor) Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 4.3 A forgalomszámláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 70 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás korszerűsítése során 1994-1996 között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségével angol gyártmányú, ADR-2000 típusú járműosztályozó automatákat szereztek be, melyek a tengelyelrendezés alapján különböztetik meg a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeztetnek méréseket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Megyei Területi Igazgatóságai. Ugyancsak világbanki hitelből finanszírozva bővült az automata park a francia fejlesztésű Hestia típusú (Weigh-in-Motion, WIM) dinamikus tengelysúly mérő berendezésekkel. 1996-2000 között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel-8000 típusú forgalomszámláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre. 2001 óta QLD-6CX (Mikrobit) típusú automaták is üzemelnek a hálózaton. Az országos közúthálózat mintegy 60 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. Az autópálya társaságok saját, esetenként egyéb informatikai rendszerekkel ötvözött forgalomszámláló rendszereket üzemeltetnek, ilyen például a Marabu az M0 körgyűrűn és az M1-M7 budapesti szakaszán, valamint a MAESTRO az M3 autópályán. 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, ezeket az adatokat közvetlenül a határőrségtől kapjuk meg, 4 járműtípusra (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi). A schengeni határokon belül ez a megfigyelés 2007. december 21.-én megszűnt. Ennek pótlására a 2008. évtől kezdődően OHS (országhatár Schengen) jelű forgalomszámláló állomásokat vezettünk be, amelyeknek az elhelyezkedését a mellékelt térképen bemutatjuk. A korábbi OH jelű állomások közül mindazok, amelyek a nem schengeni határokon (külső határok) találhatók, továbbra is ugyanolyan módon és formában üzemelnek és szolgáltatják az adatokat is. Az adatszolgáltató szervezet azonban megváltozott, a korábbi Határőrség Országos Parancsnoksága utódjaként az ORFK Határrendészeti Főosztályától kapjuk ezeket az adatokat. 13

14

5. A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A felszorzásnál alkalmazott tényleges forgalomváltozási tényezőket egy vizsgálatsorozat eredményeként határoztuk meg. Megvizsgáltuk a mintegy 800 db figyelemmel kísérési állomás 2009 és 2010. közötti forgalomfejlődési tényezőit járműosztályonként, országosan, valamint útkategóriák, régiók és megyék szerinti bontásban. A kiugró értékeket megvizsgáltuk és amennyiben úgy találtuk, hogy ennek oka adathiba (akár tavalyi, akár idei) vagy az adott régió vagy útkategória fejlődésére egyébként nem jellemző speciális ok (pl. elkerülő út miatti forgalomátrendeződés), azokat a további számításokból kihagytuk. Kihagytuk a vizsgálatból az országhatár állomásokat is, mivel azok forgalomfejlődése jelentősen eltérhet a belső úthálózat forgalmának fejlődésétől. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az egyes járműosztályok forgalomváltozási tényezőit milyen bontásban állítottuk elő: - Összes személygépkocsi - Összes autóbusz - Közepes és nehéz tehergépkocsi, nyerges szerelvény, speciális nehéz jármű - Motorkerékpár - Kerékpár - Összes jármű 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 2 útkategória és 19 megye, illetve 2 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint Az útkategóriák figyelembevételénél a következő összevonásokat alkalmaztuk: autópályák és autóutak, I. és II. rendű főutak, összekötő és mellékutak (bekötő, és állomáshoz vezető utak). A főutakon a 2009. és 2010. évben egyaránt mérési adattal rendelkező állomások közötti szakaszokon az egyes összevont járműkategóriák forgalomfejlődéseit interpolálva határoztuk meg a forgalomnagyságokat. Ahol a fenti eljárás nem volt alkalmazható (elegendő mérés hiányában, illetve mellékhálózati utakon), a megyénkénti forgalomváltozási tényezőket vettük figyelembe, az összekötő és mellékutakra vonatkozó, összevont járműosztályonkénti tényezőkkel felszoroztuk 2009. évről 2010. évre azoknak az állomásoknak az adatait, amelyek nem üzemeltek 2010. évben. Ha a megyei szorzó kiszámításához nem állt rendelkezésre elegendő adat, a regionális szorzók kerültek alkalmazásra. 15

6. A közzétett adatok 6.1 Az évi átlagos napi forgalom 2010. című táblázat A táblázat a következő adatokat tartalmazza: közút száma, útkategória megnevezése régió megnevezése számlálóállomás szelvénye (km + m) számlálóállomás érvényességi szakaszának határszelvényei (km + m) számlálóállomás érvényességi szakaszának kezdő- és vég OKA csomóponti azonosítói Ha az érvényességi szakasz határa OKA csomópontnál van, a szakaszhatárhoz tartozó OKA csomóponti azonosítót szerepeltettük. Amennyiben az érvényességi szakaszhatárnál nincs OKA csomópont (ilyenek a település szélén, vagy nagy forgalmú önkormányzati kereszteződésben felvett szakaszhatárok), akkor kezdő azonosítóként az érvényességi szakasz kezdete előtti, vég azonosítóként a szakasz vége utáni legközelebbi azonosítót adtuk meg. érvényességi szakasz hossza (km) számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott forgalomjelleg betű- és számjele: részletesen lásd a 20. oldalon számlálóállomás típusa: részletesen lásd a 9. oldalon forgalmi sávok száma a számlálás keresztmetszetében. utolsó számlálás éve az adat forrása: mért: - 2010. évi számlálás eredménye felszorzott: - korábbi évi számlálás eredményéből felszorzott becsült: - szomszédos állomások forgalmaiból vagy modellezéssel megbecsült forgalom a számlált napok száma: a 2010. évi forgalomfelvételek (kézi és gépi) feldolgozásban nyersadatként beérkező mérési napok száma. pontosság (+/- %) az összes forgalom (j/nap) konfidencia intervalluma 90 %-os valószínűségi szinten. a számlálóállomás Σ forgalom (j/nap, E/nap): a táblázatban szereplő 12 járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, Σ motoros forgalom (j/nap, E/nap): az 1-10. és 12. járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, 16

nehéz motoros forgalom (j/nap, E/nap): a 3., 4., 6., 7., 8. és 9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, pályaszerkezet méretezési forgalom (ÁNET, Et/nap) mely segítségével egyszerűen képezhető a tervezési forgalom (TF). A "pályaszerkezet méretezési forgalom" a GKM által kiadott "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című, ÚT 2-1.202:2005 számú Útügyi műszaki előírás szerinti egységtengely értéket (ÁNET) adja meg: (4.3 számú képlet) N ( ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e ) ÁNET= z r s f, ahol: a a n n p p ny ny ÁNET z = 1,5 r s f N ÁNF a ÁNF n ÁNF p ÁNF ny e a e n e p e ny - az egységtengelyek átlagos napi áthaladási száma egy sávban egy irányban [egységtengely/nap] - a 115, 180 és 190 kn-os tengelyek többlet fárasztó hatását veszi figyelembe - irányszorzó; értékét 0,5-nek vettük fel. - sávszorzó; az ÚT 2-1.202:2005 Útügyi műszaki előírás szerint - az összevont járműosztály forgalomfejlődési szorzója az ÚT 2-1.118:2005 Útügyi műszaki előírás szerint - autóbusz forgalom, jármű/nap - nehéz tehergépkocsi forgalom, jármű/nap - pótkocsis tehergépkocsi forgalom, jármű/nap - nyerges szerelvény forgalom, jármű/nap - autóbusz járműátszámítási szorzója (1,3) - nehéz tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (0,6) - pótkocsis tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (1,6) - nyerges szerelvény járműátszámítási szorzója (1,7) Σ tehergépkocsi (j/nap): a 5-9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban, a 12 járműosztály ÉÁNF értékeit az 1-12-ig terjedő oszlopokban közöljük természetes mérőszámban. Megjegyzés: a kerékpárforgalmak oszlopában a * jelölés, mely a számlálási keresztmetszetre vonatkozik, párhuzamos kerékpárút, vagy kerékpársáv létére utal. A táblázatokban az adatokat útkategóriánként és azokon belül növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben adjuk meg. 17

A közölt megyei és útvonal átlagértékek az útszakaszon, útvonalon lévő számlálóállomások forgalmi adatainak érvényességi szakaszaik hossza szerint súlyozott átlagértékei. 6.2 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A táblázat a közúthálózat átlagos napi forgalmi adatait és a forgalom összesített teljesítményadatait tartalmazza - járműosztályonként - országosan és kezelőnkénti bontásban. Az átlagos napi forgalom adatait járműdarab (j) mértékegységben, %-os összetételben és személygépkocsi egységben (E) is megadjuk. 6.3 A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása A táblázat a közúthálózat - személygépkocsi egységben kifejezett - forgalmi terhelésének megoszlását tartalmazza országosan, illetve kezelőnkénti bontásban. A kimutatás az egyes számlálóállomások ÉÁNF (E/nap) adatai alapján, az érvényességi hosszak forgalomterhelési osztályközökbe sorolásával készült. A számítás elvégzéséhez felvett forgalomterhelési osztályközök a következők: Osztályköz Személygépkocsi egység (E) 1 0-999 2 1000-1999 3 2000-3999 4 4000-4999 5 5000-5999 6 6000-7999 7 8000-9999 8 10000-14999 9 15000-19999 10 20000-24999 11 25000-29999 12 30000-39999 13 40000 - felett 18

Egységjármű szorzók Járműtípus K (külterület) Számlálóállomás fekvése L (lakott terület) 1. személygépkocsi 1,0 1,0 2. kis tehergépkocsi 1,0 1,0 3. egyes autóbusz 2,5 1,8 4. csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. közepesen nehéz tehergépkocsi 2,5 1,4 6. nehéz tehergépkocsi 2,5 1,8 7. pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. speciális nehéz jármű 2,5 2,5 10. motorkerékpár + segédmotoros kerékpár 0,8 0,7 11. kerékpár 0,3 0,3 12. lassú járművek 2,5 2,5 19

Az egyes forgalomjellegek leírása Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg1) Jelleg1 a b c d e f g A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak Elővárosi jellegű szakaszok, autópályák és főutak nagyvárosi bevezető szakaszai, 6 sz. főút, 86 sz. főút Körmendig, 10 sz. főút Dorog előtt, 32 sz. főút Jászberény és Szolnok között, 36, 83, 451, 471 sz. főutak Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya, kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat, és az M1 autópálya Győr utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak (kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 8 sz. főút Körmendig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak M5 autópálya Kecskemét és Szeged (55. sz. főút) között, M15 autóút, 14, 43, 27 sz. főutak, 55 sz. főút Mórahalom és Baja között, 2, 44, 49 sz. főutak országhatárhoz vezető szakaszai Jelentősebb hétvégi, üdülő és idegenforgalmat lebonyolító utak. M1 autópálya Győr és országhatár között, M7 autópálya az M0 autóút és Székesfehérvár között, 7, 67 sz. utak Balatonhoz vezető szakaszai, 33 sz. főút Hortobágyig, 42 sz. főút Balatoni körüli utak, kivéve a 7 sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti, és a 71 sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakaszát, 82. sz. főút az M1 autópályáig, 84. sz. főút 71 és 8 sz. főutak között Kimagaslóan nagyarányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza Júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20 1,20-1,50 között Nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75 0,75-0,85 között nagyobb, mint 0,85 legfeljebb 1,00 nagyobb, mint 1,00 1,50-1,70 között - nagyobb, mint 1,70 - h Hegyvidéki üdülőforgalmat lebonyolító utak - - 20