BEVEZETŐ A munkaszervezés célja, szervezeek elsősorban vállalaok anulmányozása.foglalkozik a vállalaok irányiásával is. Tágabb érelemben szervezés ala külömböző részek összekapcsolásá érjük céludaos működésük érdekében.amennyiben a munkaszervezésre min rendszere ekinünk megállapíhajuk,hogy külömböző elemekből áll össze(ermészees és műszakiakból) amelynek személyes,csoporos vagy ársadalmi céljai vannak. A munkaszervezés jellemzői ehá,hogy emberi evékenység kövekezménye,ermészees és műszaki elemekből áll és az ember szabja meg működésének örvényszerűségei,elvei valamin céljai. A céljai ké csoporba sorolhajuk: 1.) anyagi célok 2.)szellemi és humaniárius célok 1 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
ELŐSZÓ MIT VESZÍTETTÜNK AZ IPARI TERMELÉSEL A kisipari ermelés során a meser a erméké az elsőől az uolsó fázisig sajá maga késziee. Gyakran ö vol a ermék formakészíője is.munkájá nagyfokú kreaíviás jellemeze.a munka üemé állalában úgy haároza meg ahogy az neki a legmegfelelőbb vol. Munkahelyével,szerszámaival gyakorlailag személyes kapcsolaban vol.munkájá megbecsüle környezee- ismer vol-gyakran nagyrabecsül Elismersége és megbecsülése munkájának egyenes kövekezménye vol.végezeül, ami alán a legfonosabb gyönyörködhee mankájának eredményében ( a ermék valóban az ő munkájá,eheségé és szorgalmá dícsére ).Jelen vol ehá a környezeének megbecsülése és az önbecsülés egyarán.a meser munkájá éleének egy nem csak nagyon fonos,hanem örömeli részének ekinee.állandóan jelen vol a munkához elkerülheelenül fonos moíváció. Az ipari ermelés megjelenésével az egységes munkafolyama felbomlo.megjelen a munkamegoszás.lényege,hogy a munkafázisoka nem egy szemály végzi.a munkamegoszás rendkívüli mérékben megnövele a ermelékenysége,olcsóbbá(hozzáférheőbbé) ee a ermékeke-növele a nyeresége.óriási fejlődés indio el és e leheővé.a munkamegoszás mia azomban elvesze az igazi munkaöröm-sajnos úgyűnik örökre.a meserből munkás le (öbbé kevésbbé kizsákmányol is) aki nem ud már munkájára örömmel és lelkesedésel ekineni.nincs öbbe meg az igazi önbecsülése sem(a külsőről nem is beszélve). Az ipari ermeléssel gyakorlailag egyidejűjeg megjelenik a munkaszervezés min udomány amely felismerve ezeke a problémáka megprobál enyhieni a bajon.. 2 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
TARTALOM BEVEZETŐ...1 ELŐSZÓ... 2 KLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET... 5 A TUDOMÁNYOS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLETE...5 ADMINISZTRATÍV IRÁNYÍTÁS ELMÉLET...6 BIROKRATIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET... 7 NEOKLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET... 8 MODERN MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET...9 TERVEZÉS... 10 HOSSZÚTÁVÚ TERVEK...11 ÉVES TERV...11 OPERATIV TERVEK...11 HÁLLÓTERV... 12 PROGRAM...13 A HÁLLÓTERV KÉSZÍTÉSI SZABALYAI...13 PÉLDA :...17 MEGOLDÁS...19 A GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KORLÁTAI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI... 29 A TERMELÉSI KAPACITÁS MEGHATÁROZÁSA...33 A GÉPEK ELRENDEZÉSE... 34 MŰHELYSZERŰ GÉPELRENDEZÉS...34 EGYEDI GYÁRTÁS...37 SOROZATGYÁRTÁS...38 TÖMEGGYÁRTÁS...38 TERMELÉSI TÍPUSOK... 41 BELSŐ SZÁLLÍTÁS... 42 AZ ANYAGMOZGATÁS TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI...42 AZ ANYAGMOZGATÁS MÓDJA ÉS MEGTERVEZÉSE...42 GÉPGYÁRAK ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEI...43 A SZERSZÁMELLÁTÁS SZERVEZÉSE... 44 A SZERSZÁMOK KARBANTARTÁSA-ÉLESÍTÉSE...44 A SZERSZÁMOK RAKTÁROZÁSA ÉS A MUNKAHELYEK ELLÁTÁSA...44 MUNKAHELY CÉLSZERŰ ELRENDEZÉSE... 49 MOZDULATTANULMÁNYOK...51 GYÁRTÁSTERVEZÉS... 53 A VÁLLALAT MŰKŐDÉSÉNEK GAZDASÁGI MUTATÓI... 57 RÁFORDÍTÁSOK...57 K Ö L T S É G E K...58 3 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
ARÁNYOS KÖLTSÉGEK... 60 VISZONYLA... 61 GOSAN ALLANDO KÖLTSEGEK... 61 AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSA... 62 AZ ÖNKÖLTSÉG SZERKEZETE...63 A REPRODUKCIÓ GAZDASÁGI ELVEI... 65 JÖVEDELMEZŐSÉG... 68 TECHNOLÓGIAI DOKUMENTÁCIÓ... 69 A GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉS ALAPOKMÁNYAI...70 IPARI MENEDZSMENT... 71 SZERVEZÉS,MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁS...71 A VÁLLALAT SZERVEZÉSI SZERKEZETE...72 ERGONOMIA... 74 PIHENÉS ÉS RELAXÁCIÓ A MUNKAIDŐ ALATT...74 A MUNKAKÖRNYEZET TÉNYEZŐI... 75 VILÁGÍTÁS...75 HŐMÉRSÉKLET...75 A LEVEGŐ NEDVESSÉGTARTALMA...75 SZELLŐZTETÉS...75 ZAJ...76 REZGÉS VIBRÁCIÓ...76 A VÁLLALAT SZERVEZETI ALAPFORMÁI... 77 FUNKCIÓNÁLIS...78 TÖRZSKARI...79 MINŐSÉGRENDSZER... 80 A MINŐSÉGSPIRÁL QUALITY LOON...80 A MENEDZSMENT SZEREPE A MINŐSÉGRENDSZERBEN...82 TQM TOTAL QUALITY MANAGEMENT...82 A MINŐSÉGRENDSZER SZERVEZÉSE... 83 4 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
KLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET A klaszikus munkaszervezés elméle alapjai elsősorban a MUNKAMEGOSZTÁS,IRÁNYÍTÁS HIERARHIÁJA ÉS SZERKEZETE valamin az ELLENÖRZÉS MOZGÁSTERE alkoják.ez munkaszervezés elméle három jelenös alkoó nevéhez kapcsolhaó: F.W.TAYLOR nevéhez a udományos munkaszervezés elméle füzödik,h.fayol nevéhez az adminiszraiv irányíás elmélee, MAX WEBER nevéhez pedig a birokraikus szervezés elmélee füzödik. A TUDOMÁNYOS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLETE A udományos munkaszervezés elméle F.W.TAYLOR munkásságának eredménye. A vállalaában végze megfigyelései alapján ahoz a kövekezeéshez juo, hogy a munkások nem dolgoznak sem elege sem haékonyan.ezen úgy probál segíeni, hogy minden munkafolyamao részleessen elemze majd kiválaszoa az a megoldás (munkavégzési módo ) amely a felada evégzésére legészerübbnek ün.az ilyen elemzések jelenik a munka és idöanulmányok kezdeé. Megállapíása szerin: Minden munká fel kell oszani egyszerűbb feladaokra (evékenységekre) majd ezeknek meg kell haározni az a legrövidebb idö ami ala elvégezheöek. 5 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
Tehá ponossan meg kell haározni a evékenység CÉLJÁT,elérheőségének MÓDJÁT és IDEJÉT. Taylor munkájának jelenősége a kövekező ponokban foglalhaó össze: 1. A munkafolyama feloszása(részlees munkamegoszás),a munka minden elemének ésszerűsiése(beleérve a munkaeszközöke is),a munkafeladaok ponos meghaározása és szabványosiás. 2. A munkások kiképzése feladaaik elvégzésére szabványosíio(legegyszerűbb) módon. 3. A munka jualmazása az eredményesség alapján. 4. Funkcionális irányíási mód alkalmazása. ADMINISZTRATÍV IRÁNYÍTÁS ELMÉLET Az elméle kidolgozása FAYOL francia bányamérnök nevéhez fűződik.elméleének alapjá a vállala munkájának evékenységekre(aktivításokra) örénő bonása jeleni.külön hangsúly fekee a menedzseri ehá vállalaírányiási funkcióra.maradó éréke alkoo,mer a korszerű vállaszervezés és vezeás is elfogadja munkájá. Fayol koncepciója alapján a vállala összevékenysége ha egymással kapcsolaban levő és egymásol fűggő evékenységi csoporra oszhaó.ezek a evékenységi csoporok a kövekezők: MŰSZAKI TEVÉKENYSÉGEK-ermelő funkció 1. BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESITÉSI TEVÉKENYSÉG- komerciális funkció 2. PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 3. A VÁLLALAT TÖRVÉNYES BIZTOS MŰKÖDÉSÉT BIZTOSITÓ TEVÉKENYSÉG TEVÉKENYSÉG 4. MENEDZSERI TEVÉKENYSÉG 5. KÖNYVELÉSI 6. MENEDZSERI TEVÉKENYSÉG MENEDZSERI TEVÉKENYSÉG Fayol szerin a legfonosabb vállalai evékenység.a öbbi vállalai evékenysége csak operaiv (végrehajó) evékenységnek ekinee.a menedzseri evékenységek kiemelése mia kapa az egész elméle az ADMINISZTRATIV DOKTRINA elnevezés. Ezek a kövekezők: 1.)TERVEZÉS 2.)SZERVEZÉS 3.)IRÁNYÍTÁS 6 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
4.)KOORDINÁLÁS 5.)ELLENÖRZÉS BIROKRATIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET Az elméle kidolgozása MAX WEBER (néme szociologus,közgazdász, és filozófus) nevéhez fűződik.koncepciójának alapjá a kövekező fogalmak jelenik : 1. HIERARHIA 2. ELŐIRÁSOK ÉS PROCEDURA 3. TEKINTÉLY 4. STRUKTURA-SZERKEZET A ekinely nincs kacsolaban (Weber szerin) magával a személyiséggel.a személy a hierarhiában elfglal helyéböl származik ehá formális ekinélyröl van szó.minden a rendszer szerkezeének van alárendelve és ezér nevezik birokraikus szervezési elmélenek. Az ilyen szervezeben dolgozó emberek feladaai és magaarása ponosan meg van haározva,amelye állandó jellegel figyelemel kisérnek és ellenőriznek-eredménye a KARIJERIZMUS. A KLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET FOGYATÉKOSSÁGAI : -az emberi ényezőnek nincs kellő jelenőságe -elhanyagolja a lelki-szociális ényezö -az emberre csak min gazdasági ényezőre ekin -a vállara min zár rendszernek ar -a munkamegoszás néha ulzo ami a munkáól örénő elidegenezéshez és csökkenő ermelékenységhez veze sb 7 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
NEOKLASZIKUS MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET A neoklaszikus munkaszervezés elmélee nevezik még az emberi viszonyok elméleének is. Ké részböl áll : 1.)AZ EMBERI VISZONYOK ELMÉLETÉBÖL és a 2.)MAGATARTÁS ÉS SZERVEZÉS ELMÉLETÉBÖL Az emberi viszonyok elméleének kidolgozásában ké fonos neve emlíheünk meg E.MAYO- és F.ROETHLISBERGER-. Kuaásaik árgya a munkaközeg haása vol az alkalmazoakra valamin ezen kereszül a ermelékenységre.jelenős kövekezeésekre juoak az emberek öszönzésével (moivációval) és munkájukban apaszal elégedségükkel valamin munkamoráljukkal kapcsolaban. A magaarás és szervezés elméle erén megemlíhejük A.MASLOW, F.HERZBERG és D:Mc GREGOR nevé.különösen érdekesek MASLOW kuaásai illeve eredményei.jelenősége különösen az emberi szükségleekröl készie és fonossági sorrendbe állio lisával kapcsolaos. Az emberi szükségleek Maslow szerin(fonossági sorrendben): 1.)EGZISZTENCIÁLIS(önfenaró)SZÜKSÉGLET 2.)MUNKASZÜKSÉGLET 3.)TÁRSADALMI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGLETE 4.)ELIMERÉSI SZÜKSÉGLET 5.)ÖNBECSÜLÉSI SZÜKSÉGLET Maslow arra a kövekezeésre juo,hogy amilyen mérékben képes az egyén ezeke a szükségleeke kielégieni olyan eredményes munká fog végezni. A neoklaszikus munkaszervezés elméle jelenős előrelépés jelen a klaszikus munkaszervezésel szemben.eredményei a kövekező ponokban összegezheők: - jelenőssen növele az emberi magaarásal kapcsolaos udás különössen a munkakörnyeze-emberi viszonyok függvényében - felfedeze a nemformális szerveződés(klikkeke) - új és haékonyabb szervezési megoldásoka dolgozo ki - megnyioa a cenralizáció(közponosiás) és decenralizáció kérdésé - felhíva a figyelme a úlzo munkamegoszá problémájára - javasola a munkások bevonásá a dönéshozaalba(az emberek jobban igyekeznek azoknak a céloknak a megvalosíásában amelyek kiűzésében maguk is rész veek. 8 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
MODERN MUNKASZERVEZÉS ELMÉLET A klaszikus és a neoklaszius munkaszervezés elméle fogyaékosságainak megszüneése érdekében jö lére a modern munkaszervezés elméle. Alapjá a zárhaásláncú rendszerek elmélee alkoja.ezeke a rendszerekel először NORBERT WIENER 1948-ban megjelen munkájában alálkozunk.lényegük,hogy a rendszer amely valamilyen cél hívao megvalósíani állandóan mérje,ellenőrize a cél megvalósulásá.a kapo eredmény felhasználva (visszaszármazava) működésbe arja a rendszer mindaddig míg a cél nem ére el. A rendszer alkohaják műszaki elemek,élő szervezeek,emberek sb.a mér eredmény (a cél megvalósíásának pillananyi éréké)visszaszármazaja majd összehasonlíja a kíván érékel és a külömbséggel pedig ovább működei a rendszer a kíván érék eléréséig.ez a visszakapcsolás FEED BACK-nek nevezik,a ilyen rendszereke pedig zárhaásláncú vagy kiberneikai rendszereknek. A modern munkaszervezés elvé jól lehe szemléleni a kövekező haásvázlaon : KÖRNYEZET HATÁSA BEMENT RENDSZER KIMENET VISSZACSATOLÁS (Feed Back) 9 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A vállala egy nagyon öszee sok külső és belső haásnak kie rendszer.a kiberneikai rendszer alkalmazása leheővé eszi a vállala opimális működésé,elemeinek haékony együműködésé, ALKALMAZKODÁSÁT az állandoan válozó környezei és egyébb haásokra. A modern munkaszervezés leheővé eszi a gyenge ponok gyors felfedésé az új leheőségek gyors kihasználásá és mindez a makszimális nyereség megvalósíásának érdekébe. TERVEZÉS A ervezésnek öbb leheséges definiciója van.pl.: 1.)A ervezés udományos elveken nyugvó evékenység melynek célja előreláni a ermelési feléeleke, meghaározni és időhöz köni a szükséges feladaok elvégzésé. 2.)A ervezés magában foglalja a jövő feladaainak meghaározásá előre láva mindazoka a körülményeke amelyekkel öszhangban az ado feladaoka meg kell valósíani. A vállala szemponjából elkerülheelen és rendkivül fonos evékenységröl van szó.a ervezés minőségével szoros kapcsolaban van a vállala haékony és eredményes működése.az eredményes ervezés érdekében előre kell láni az eseleges ársadalmi,gazdasági,piaci,műszaki,echnológiai és más válozásoka amelyek haásal vannak a vállala munkájára.figyelembe véve ezeke a ényeke,leheséges haásoka a vállala képes megalálni a legkedvezöbb arány a befekeések és az eredmények közö. A jó ervezés bízósija a vállala fejlődésé is. A ervezásel a vállalaon belül a ervezési részleg foglalkozik,együműködve az összes öbbi vállalai részleggel.a ervek kidolgozásának alapjá a TERMELÉSI PROGRAM jeleni.az összes öbbi erv kidolgozása a ermelési program alapján örénik.taralmá ekinve a ermelési erv aralmaza a ermelés szerkezeé(ponosan melyik ermékekről van szó)valamin az egyes remékek mennyiségé egy gazdasági évre előre láva. Egy vállai erv a kövekező ervekből áll: 1.)TREMELÉSI PROGRAM 2.)A SZÜKSÉGES MUNKAERŐ TERVE 3.)A SZÜKSÉGES ALAPESZKÖZÖK ÉS BERUHÁZÁSOK TERVE 4.)A SZÜKSÉGES ANYAG,ENERGIA, ÉS SZERSZÁM TERV 5.)A TERMÉK ÖNKÖLTSÉGI ÁRÁNAK TERVE 6.)PÉNZÜGYI TERV-A PÉNZÜGYI FORRÁSOK BÍZTÓSITÁSÁNAK TERVE 7.)A MŰSZAKI-SZERVEZÉSI INTÉSZKEDÉSEK TERVE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN Miuán megörén a célok kijelölése a ervezési folyama a külömböző akikák kidolgozásával folyaodik amik bízosíani fogják a ervek megvalósulásá. Sraégiai ervezésnek nevezzük azoknak az alernaiváknak a kidolgozásá amelyekkel a közép és hosszú ávú céloka valósíjuk meg.minden sraégiához szorosan kapcsolódik a TAKTIKA (akikai dönéshozaal).a akika a rövidávú ervekbe van beépive és leheővé eszi a sraégiai 10 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
ervek fokozaos megvalósulásá.a akikába kis céloka jelölünk ki,megvalósulásukal megnyilik az ú a sraégiai célok megvalósíására. A TERVEK FELOSZTÁSA IDŐTARTAMUK FÜGGVÉNYÉBEN: HOSSZÚTÁVÚ TERVEK (GLOBÁLIS TERV) A hosszúávú ervek álalában 10-öl 20 éves idöszakra vonakoznak.segíségükel a vállala fejlödésének alapveő célkiüzései vannak lefekeve.a hosszúávú idöarama leheővé eszi,hogy a vállala megválozasa erméksrukurájá valamin szervezési srukurájá.a közép és hosszúávú ervekben a ermelési ényezőkre min válozó ényezőkre ekinünk.erre azér van szükség mer ezek a ényezők erös külső haásoknak vannak kiéve (pl.piac,gazdaságpoliika,poliika sb.). ÉVES TERV Min minden más ervnek ennek is kiinduló ponja a TERMELÉSI PROGRAM.Nevéből is kövekezik,hogy egy éves időszakra vonakozik.minnél rövidávúbb egy erv annál részleesebb.az éves erv a rövidávú ervek csoporjába arozik.nevezik még OPERATIV ervnek is.nagyon fonos a vállala elszámolási ciklusa szemponlábol is(összbevéel,összkölség,nyereség sb.). OPERATIV TERVEK Időaramuka ekinve lehenek negyedévi,havi és rővidebb időszakokra vonakozó ervek.ezek nagyon részlees ervek, részleességükben azomban külömbség van aszerin, hogy milyen hosszú időszakra vonakoznak. FELOSZTÁSUK: 1.)NEGYEDÉVI 2.)HAVI 3.)HÁROMTÓL TÍZ NAPOS TERVEK NEGYEDÉVI TERVEK 11 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
Maximális időaramuk három hónap(függ a ermelési ciklus erjedelméől )A negyedévi ervek kereén belül összhangba kell hozni a piac igényei, a ermelési kapaciások leheőségei valamin az anyagbeszerzési szükséglee. HAVI TERVEK Részleesebbek a negyedévi erveknél.több rövidebb időaramokra vonakozó ervekből állnak. FINOM TERVEZÉS A legrészleesebb ervekből áll.három ól íz napos időszakokra vonakozik.mindenegyes munkahely feladaa fel van benne üneve.ponosan megvannak haározva a művelee,azok sorrendje,kezdeünek és befejezésüknek ponos időponja. Az operaiv ervezés összhangba hozza a ermelési leheőségeke(a vállala ermelési kapaciásá) az éékesíesi részleg igényeivel valamin a beszerzési részleg leheőségeivel.eggyeszeés örénik az érékesíési részleggel a szállíási haáridőke ekive,meghaározák az egyes ermékek (és részeik)gyárásának kezdei és befejezési időpnjá(ermirozás) ismerve ezek gyárási ciklusá. Gyárási vagy ermelési ciklus ala az az idő érjük ami elelik a nyersanyag kivéeléől a nyersanyagraárból és a készermék berakározásáól a készermék rakárba... HÁLLÓTERV (PERT COST METODUS) A hállóerveke széles körben alkalmazák a ervezésben.ez vonakozik a ermelésre,fejleszésre,beruházásokra egyarán. A hállóervek (ervezés) jellemzői a kövekező ponokban összegezheők: -ÁLTALÁNOS ALKALMAZHATÓSÁG -LOGIKUS KÖVETHETŐSÉG -KISÉRHETŐSÉG ÉS ELEMEZHETŐSÉG -BIZTOS ALKALMAZHATÓSÁG -EGYSZERŰ KIVITEL -EGYÉRTELMŰSÉG A hállóerv a evékenységek grafikus ábrázolásán alapszik.az ábra alapján köveheők a evékenységek,események és ezek kapcsolaa(viszonya).megvan haározva a evékenységek sorrendje,egymásól való fűggősége,időaramai,valamin az egész folyama időarama. A evékenységek nyilakkal vannak ábrázolva,az események pedig körökkel és számokkal. A PERT COST az egyik legelerjeebb hállóerv.a PERT műszó és az angol PROGRAM EVALUATION AND REWIEV TECHNQUE rövidiése (A PROGRAM KIÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS ELEMZÉSÉNEK TECHNIKÁJA).Tehá a PERT az időelemzésel foglalkozik a COST pedig a kölségek elemzésével. A ervezés és az elemzés három fázisból áll: 1.)A STRUKTÚRA ELEMZÉSÉBŐL 2.)IDŐELEMZÉSBŐL és 3.)A KÖLTSÉGEK ELEMZÉSÉBŐL A hállóerv három elemből (elemcsoporból) áll: 1.)PROGRAMBÓL 12 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
2.)AKTIVITÁSOKBÓL-TEVÉKENYSÉGEKBŐL és 3.)ESEMÉNYEKBŐL PROGRAM A program egy olyan fogalma aralmaz ami mia a programevékenysége végzik. A program aralma a legkülömbözőbb lehe.taralmazha sok vagy kevés akiviás és esemény. PROGRAM PÉLDÁK: -ÚJ TERMÉK FEJLESZTÉSE -BERUHÁZÁS MEGVALÓSITÁSA -TERMELÉS REKONSTRUKCIÓ -A TERMELÉSI RENDSZER ÚJRASZERVEZÉSE -ALAPESZKÖZ BESZERZÉS sb. AKTIVITÁS(TEVÉKENYSÉG) Az akiviás ala egy részfeladao érünk amely elkerülheelenül szükséges a program megvalósíásához.rövid program eseén az akiviások száma kevés, a hosszú program eseén elérei a öbb ezre.az akiviás mindig valamilyen forrás fogyaszásával jár pl. idő,energia,anyag,munkaeszköz,munka,kapaciás sb. PÉLDÁK: -ÚJ TERMÉK SZERKESZTÉSE -TENGELY MEGMUNKÁLÁS(ESZTERGÁLÁS) -VALAMILYEN ALKATRÉSZ HÖKEZELÉSE -VALAMILYEN ALKATRÉSZ ÖNTÉSE -ÖSSZESZERELÉS sb. ESEMÉNY Egy pillananyi állapoo jelen.egy vagy öbb evékenység végé illeve kezdeé jeleni. PÉLDÁK: -EGY FEJLESZTÉS KEZDETE VAGY VÉGE -TENGELY HOSSZESZTERGÁLÁSÁNAK KEZDETE -FOGASKERÉK ELKÉSZÜLÉSE -TERV MEGVALÓSULÁSA sb. A HÁLLÓTERV KÉSZÍTÉSI SZABALYAI 1.) Minden akiviás eseménnyel kezdödik és fejeződik be. i Ai j j 13 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
2.) Az akiviások sorrendje meg kell hogy felejen a program logikai örvényének. Ai j Ajk i j k Ajl l Al m m 3.) Amennyiben öbb akiviásnak be kell fejeződni mielö a kövekező elkezdődik a megfelelő akiviásoknak egy közös eseményben kell befejeződniük. i j l m k 4.) Hasonló a harmadik szabályhoz.a mennyiben öbb akiviás csak akkor kezdöhe el ha az előző befejeződö azok egy közös egy közös eseményből kell hogy induljonak. k i j l m 14 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
5.) Ké akiviásnak csak akkor lehe közös kezdei és befejezési eseménye ha fikív akiviásoka és eseményeke ikaunk be. HELYTELEN HELYES i j k l i j k l m n 6.) Amennyiben öbb akiviás azonos eseményben fejeződik be illeve kezdödik-fikiv eseményekkel kell kiegászieni a diagramo. HELYTELEN HELYES i j k l m i k l j Ó Ó Ók, m 7.) Amennyiben egy akiviás elkezdöhe mielö az előző befejezödö volna a kövekező megoldás kell alkalmazni : HELYTELEN HELYES i j l i x j l k m n k m n 8.) A diagramon nem szabad,hogy hurok képződjön. 15 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
i j k l m 16 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
PÉLDA : Az ado hállódiagram és a rendelkezésre álló adaok alapján ami egy ermelési rendszer rekonsrukciós programjá muaja be ki kell számolni : 1.) A program megvalósíásának legrövidebb idejé,normál körülményeke feléelezve. 2.) A normál kölségeke. 3.) A program megvalósulásának valoszínűségé 160 időegység ala. 4.) A program megvalósulásának opimális idejé és az opimális kölségeke. 1 2 5 9 13 3 4 6 10 0 15 16 7 11 14 17 18 17 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
TEVÉKENYSÉGEK a m b n i j e i j 2 T n i j T e i j 1-2 12 16 20 16 10 1,78 120 160 2-3 12 14 16 14 8 0,44 180 200 3-4 8 12 16 12 6 1,78 100 130 4-5 11 12 12 11,83 10 190 230 4-6 8 10 12 10 8 70 90 4-7 14 16 18 16 12 0,44 140 180 4-8 7 9 13 9,33 5 160 180 5-9 12 13 14 13 10 180 200 6-10 10 11 12 11 10 170 200 7-11 13 14 15 14 12 0,11 180 220 8-12 10 13 15 12,83 8 170 200 9-13 14 16 18 16 12 180 210 10-13 8 10 12 10 10 90 90 10-14 7 10 13 10 10 80 80 10-15 6 8 10 8 8 80 80 11-14 10 12 14 12 10 0,44 250 280 12-15 5 8 9 7,67 5 60 80 13-15 14 14 14 14 10 180 220 14-15 15 16 17 16 12 0,11 260 300 15-16 17 18 19 18 12 0,11 180 240 16-17 18 20 22 20 14 0,44 200 250 17-18 10 12 14 12 7 0,44 80 100 A piros színnel jelöl adaok nincsenek eredeileg megadva-ki kell őke számolni. n i j a 4m b 6 2 b a 6 2 18 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
MEGOLDÁS 1. A program megvalósulásának legrövidebb ideje normál feléelek közö : A örénések megvalósulásának ideje : 19 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
e01 e04 e06 e08 e10 e12 0 e03 e04 e04 e06 e08 e02 34 46 48 610 812 e01 12 0 16 16 30 12 42 42 10 52 42 9.33 51.33 52 11 63 e05 e07 e11 e04 e04 e09 e03 e07 51.83 12.83 64.16 e02 45 47 e05 711 23 16 14 30 42 11.83 53.83 42 16 58 59 53.83 13 66.83 58 14 72 A 13-as örénés kezdeének ideje normál körülmények közö : A 13-as örénésbe ké úon lehe eljuni.a 9-es ből és a 10-es ből. A 9-es örénésből 66.8316 82. 83 e13 e09 913 A 10-es örénésből 6310 73 e13 e10 1013 Nekünk a hosszabb úa kell válaszani- 82. 83 e13 időegysége. A 14-es örénés kezdeének ideje normál körülmények közö : A 14-es örénésbe is ké úon lehe eljuni.a 10-es ből és a 11-es ből. A 10-es örénésből 6310 73 e14 e10 1014 A 11-es örénésből 72 12 84 e14 e11 1114 Nekünk a hosszabb úa kell válaszani- 84 e14 A 15-ös örénés kezdeének ideje normál körülmények közö : időegysége. A 15-ös örénésbe három úon juhaunk el.a 13-as ból,a 10-es ből és a 14-es ből. A 13-as ból 82.8314 96. 83 e15 e13 1315 A 10-es ből 63 8 71 e15 e10 1015 A 14-es ből 84 16 100 e15 e14 1415 Nekünk a leghosszabb úa kell válaszani 100 e15 időegysége. 20 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
e16 e17 e18 e15 e16 e17 1516 1617 1718 100 18 118 118 20 138 138 12 150 A program megvalósulásának legröviebb ideje normál körülmények közö : 150 e18 időegység. A KRITIKUS ÚT(leghosszabb) A KÖVETKEZŐ : 1 2 3 4 7 11 14 15 16 17-18. 2.) A program megvalósulásának összkölsége normál körülmények közö : T T n 18 n 18 i T n1 n i j T n 12 T n 23... 1718 120 180 100... 80 3300 pénzegység. 3.) A program megvalósulásának valószínűsége 160 időegység ala : A z válozó paraméer meghaározása : T n z 18 l18 e18 2 ba 6 2 2012 6 A variáns számíása : 2 2 2 1. 78 12 0. 44 23 2 2 34 2 1415 1.78 0.11 2 47 2 0.44 1516 2 0.11 711 2 0.11 1617 2 0.44 1114 2 0.44 1718 0.44 A variánsoka csak a kriikus úra kell kiszámolni. 21 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
z 160 150 6.09 l18 e18 18 2 4.05 22 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A áblázai adaok alapján a program 160 időegység ala bizossan meg fog valósúlni. z P z P 0.0 0.5000-3.0 0.0013 0.1 0.5398-2.9 0.0019 0.2 0.5793-2.8 0.0026 0.3 0.6179-2.7 0.0035 0.4 0.6554-2.6 0.0047 0.5 0.6915-2.5 0.0062 0.6 0.7257-2.4 0.0082 0.7 0.7580-2.3 0.0107 0.8 0.7881-2.2 0.0139 0.9 0.8159-2.1 0.0179 1.0 0.8413-2.0 0.0228 1.1 0.8643-1.9 0.0287 1.2 0.8849-1.8 0.0359 1.3 0.9032-1.7 0.0446 1.4 0.9192-1.6 0.0548 1.5 0.9332-1.5 0.0668 1.6 0.9453-1.4 0.0808 1.7 0.9554-1.3 0.0968 1.8 0.9641-1.2 0.1151 1.9 0.9713-1.1 0.1357 2.0 0.9772-1.0 0.1587 2.1 0.9821-0.9 0.1841 2.2 0.9861-0.8 0.2119 2.3 0.9893-0.7 0.2420 2.4 0.9918-0.6 0.2743 2.5 0.9938-0.5 0.3085 2.6 0.9953-0.4 0.3446 2.7 0.9965-0.3 0.3821 2.8 0.9974-0.2 0.4207 2.9 0.9981-0.1 0.4602 3.0 0.9987 0.0 0.5000 P f z MAGYARÁZAT : Amennyiben pl. a z-éréke 0,7 a program megvalósulásának valószinűsége : 0,7580 Tehá 75,80 %. 23 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
4.) A program megvalósúlásának opimális ideje és kölségei a.) AZ OPTIMALIZÁLÁS ELSŐ LÉPÉSE Az opimalizálás első lépése a kriikus ú (egy részének ) lerövidíéséből áll. A rövidíés a normál időkröl az eröle időkre örénő áérésből áll.az első lépésben csak azoka a evékenységeke rövidíjük ahol nincs elágazás.a mi eseünkben ezek a kövekezők : 1-2, 2-3, 3-4, 15-16, 16-17 és 17-18. Ai j n i j e i j di j T e i j 1-2 16 10 6 160 120 40 2-3 14 8 6 200 180 20 T n i j 3-4 12 6 6 130 100 30 15-16 18 12 6 240 180 60 16-17 20 14 6 250 200 50 17-18 12 7 5 100 80 20 d T i j A program megvalósúlásának ideje az opimalizálás első lépése uán : I 18 I 18 I e18 e18 e18 d ( d 12 i j d 23 d 34 d 150 35 115 idõegység 1516 d 1617 d 1718 A program megvalósúlásának kölségei az opimalizálás első lépése uán: ) T T I I T I T d 18 i 3300 220 3520 pénzegység j MAGYARÁZAT : A kriikus úon levő akiviások kölségei megnőek mer a normál megvalósíásról áérünk az erőleere.a kölség különbség összesen : 24 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
dt dt dt d 12 1617 T e T 12 12 50, d dt n T 12 T 1718 23 d 160 120 40, d 20 T 34 d T 1516 T dt 40 20 30 60 50 20 220 d 23 T 1617 20, d d T 34 T 1718 30, d T 1516 60 25 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
Ai j b.) AZ OPTIMALIZÁLÁS MASODIK LÉPÉSE Az opimalizálás második lépésén belül lerövidíjük(erőlejük) a maradék kriikus ua- 4-7, 7-11, 11-14, 14-15. d n i j e i j di j T e i j T n i j 4-7 16 12 4 180 140 40 7-11 14 12 2 220 180 40 11-14 12 10 2 280 250 30 14-15 16 12 4 300 260 40 T i j A program megvalósúlásának ideje az opimalizálás második lépése uán : II 18 II 18 I 18 ( d 47 d 711 d 115 4 2 2 4 103 1114 d 1415 A program megvalósúlásának ideje az opimalizálás második lépése uán 103 időegység. A program megvalósúlásának kölságei az opimalizálás második lépése uán : T T T II II II T T I I dt T 47 d i j d T 711 d d 3520 40 40 30 40 3670 pénzegység T A második lépés uán meg kell vizsgálni,hogy a kriikus ú az opimalizálás uán is kriikus(leghosszabb) marad-e.amennyiben ovábbra is a kriikus ú a leghosszabb az opimalizálásnak vége van. Ebben az eseben a program megvalósulásának opimális ideje 103 időegység és a megfelelő kölség 3670 pénzegység. Az ellenőrzés a diagramnak csak arra a részére vonakozik ahol elágazások vannak (a 4- es és a 15-ös esemény közö). A kövekező úaka kell leellenőrizni : 4-5-9-13-15, 4-6-10-13-15, 4-6-10-15 és a 4-6-10-14-15. 1114 ) T 1415 Az ellenőrzés viszonyíási ponja a 15 esemény kezdei ideje.ez az idő opimalizálás uán 70 időegység (összeadjuk az erőlee időke a kriikus úon a 15-ös 26 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
eseményig...10+8+6+12+12+10+12=70).amennyiben alálunk hosszabb úa szükség van az opimalizálás harmadik lépésére is. - 4 5 9 13 15-ös ú ellenőrzése : 24 időegység(az opimalizálás uán) 04 Ehez az időhez a normál időke adjuk a mer a 4 5 9 13 15-ös szakaszon nem örén semmiféle válozás. 15 15 04 45 59 913 1315 24 11.831316 14 78.83HOSSZABB!!!!! - 4 6 10 13 15-ös ú ellenőrése : 15 15 04 46 610 1013 24 10 1110 14 69 1315 RÖVIDEBB - 4 6 10 15 ös ú ellenőrzése : 15 15 04 46 610 1015 24 10 11 8 53 RÖVIDEBB - 4 6 10 14 15 ös ú ellenőrzése : 15 15 04 46 610 1014 25 10 1110 12 67 erőrőlee 1415 RÖVIDEBB A 14-15-ös evékenységnél az erőlee idő kell válaszani mer már o megörén az opimalizálás. Mivel a 4 5 9 13 15 ös ú hosszabb (ehá szubkriikus vol), szükség van az opimalizálás harmadik lépésére. c.) AZ OPTIMALIZÁLÁS HARMADIK LÉPÉSE A 4 5 9 13 15 ös úa kell opimalizálni.ez az ú 8,83 (78,83-70=8.83) időegységgel hosszabb.ez az lehei,hogy legálább 9-el de inkább öbbel kell rövidíeni.így a kriikus ú maradna ovábbra is a leghosszabb.a megjelől úon a evékenységek különbőző érékűek (különbőző az áruk),ezér olyan sorrendben fogjuk a evékenységeke erőleéé enni, amilye az áruk dikál.ahoz hogy az áruka megudjuk ki kell számíani az áruka időegységre. Ai j n i j e i j di j T e i j T n i j d T i j d T i j d i j 27 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
4-5 11,83 10 1,83 230 190 40 21,86 5-9 13 10 3 200 180 20 6,67 9-13 16 12 4 210 180 30 7,5 13-15 14 10 4 220 180 40 10 dt A áblázaból láhajuk, hogy a legolcsobb evékenység az 5-9-es mer 6. 67 d pénzegység / időegység.i 3 időegysége lehe csökkeneni,de ez még nem elegendő. Szükségünk van a 9-13 as evékenységre is (ez a kövekező legolcsóbb 7,5).I 4 időegysége birunk csökkeneni, ami összesen 3+4=7.Ez még nem elég.szükségünk van a 13-15 ösre is.így már összesen 3+4+4=11 időegység áll rendelkezésünkre, ami már elegendő. A program megvalósúlásának kölsége az opimalizálás uán : T T OP OP T II d T 59 d T 913 d T 1315 3670 20 30 40 3760pénzegység A program megvalósúlásának opimális ideje nem fog válozni, marad 103 időegység. 28 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KORLÁTAI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI A gazdálkodási rendszer ala ermelő,gazdasági - ársadalmi alrendszer és elem halmazá érjük amelyek összeköik környezeével és a öbbi ermelő rendszerrel. A gazdálkodási rendszer ehá egy nagyon összee és dinamikus rendszer melynek működése összhangban van a környeze igényeivel. A vállala (ermelő-gazdálkodási rendszer) kielégii a piac igényei, valamin bizosija alkalmazoainak és az egész ársadalomnak fenarásá és fejlödésé. A KÜLSŐ ÉS BELSŐ KORLÁTOK ELEMZÉSE A vállala és környezee állandó kölcsönhaásban vannak.a könyeze haásá vizsgálhajuk TERÜLETI ÉS TECHNOLÓGIAI alapon.a környeze befolyásá ovább oszhajuk a közvelen és a ávolabbi környeze haására. A közvelen környeze haás abból a régióbol ered ahol a vállala működik.a ávolabbi környeze ala a nemzei és a világgazdaság haásai érjük. A echnológiai haásoka is vizsgálhajuk ké szemponból.a vállala műszakiechnológiai jellemzői alapján egy meghaározo ágazahoz arozik.ez a hovaarozás egy bizonyos echnológiai környezee is jelen. Más szemponból a echnológiai környezee jelenik a vállalaoknak a vevői,szálliói,valamin mind azok a vállalaok melyekkel együműködik. A erülei és aechnológiai haásoknak a vállala állandó jellegel ki van éve,de a vállala is haás fej ki ezekre a rendszerekre (a vállala is része a rendszernek),ehá egy kölcsönhaású (zár haásláncú) és nagyon összee rendszerben működik.ezeke a haásoka vizsgálhajuk:ársadalmi-gazdasági,szociális,műszaki-echnológiai és anyagi szemponok alapján. A TERMELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A TERMELÉSI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A korszerű ermelés legfonosabb jellemzője, hogy az ELŐKÉSZITŐ és a VÉGREHAJTÓ(OPERATÍV) feladaok szé vannak válaszva.tehá a műszaki-echnológiai dokumenáció kidolgozásának részleessége és minősége alpján véleményezni lehe a vállala szervezeségé. A műszaki előkészíés ala a műszaki-echnológiai és szervezési elemek kidolgozásá érjük, amelyekől a ermelési folyama és a ermelési eredmény függ. A közvelen ermelés részvevőinek nincs módjukban (idő,udáshiány sb.),hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozonak.a jó előkészíés bizosíja a ermelőkapaciások nagyfokú kihasználságá,haékonnyá és ésszerűvé eszi a ermelés valamin a minősége. A műszaki-echnológiai dokumeáció részleességi foka elsősorban a ermelési ípusól függ (egyedi,soroza vagy ömeggyárás).függ még a ermékválaszékól,összeeségől sb. 29 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A ermelés előkészíésé ké részre oszjuk: -műszakira és -operaívekre A műszaki előkészíés a kövekező ponokból áll: 1.)SZERKESZTÉS 2.)A TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT KIDOLGOZÁSA 3.)A KÜLÖNLEGES SZERSZÁMOK MEGSZERKESZTÉSE 4.)AZ ANYAGSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA 5.)AZ ÜZEM ELŐKÉSZÍTÉSE 6.)A MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI DOKUMENTÁCIÓ ELŐKÉSZÍTÉSE 7.)MUNKA ÉS IDŐELEMZÉS 30 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
TERMELÉSI KAPACITÁS A ermelési kapaciás fogalma: Tágabb érelemben egy munkaeszköz ermelési kapaciásán a műszaki és gazdasági képességé érjük a ermelésben való részvéelében. A ermelő munkahelyek kapaciásá a kövekező képpen lehe meghaározni: C 365 24 m ni i1 m ni i1 g h év 365 a napok száma egy évben 24 az órák száma egy napban n azonos fajájú munkahelyek száma időveszesség a prevenív karbanarás mia g i 1...m munkahelyfaják száma A gyakorlaban az úgyneveze rendelkezésre álló kapaciás szokák használni a számíásokban.ez ala az az idő érjük amivel a munkaeszköz rendelkezik. Rendelkezésre álló kapaciás: c r m sz h sz v sz m ni i1 Sz iv h év msz hsz vsz Sziv a munkanapok száma egy évben a munkaórák száma egy válázsban a válások száma egy munkanapon szabványos időveszességek KAPACITÁS FAJTÁK: 1.)ELMÉLETI 2.)MŰSZAKI 3.)FUNKCIONÁLIS 4.)RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ 5.)VALÓSÁGOS 31 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
1.)ELMÉLETI KAPACITÁS : Ez ala az évi óraszámo érjük. C 365 24 8760 e h év 2.)MŰSZAKI KAPACITÁS : A műszaki kapaciás úgy kapjuk meg,hogy az elmélei kapaciásból kivonjuk a erveze (szabványosio) karbanarási idő. C m C e K i h év Ce K i elmélei kapaciás erveze karbanarási idő 3.)FUNKCIÓNÁLIS KAPACITÁS Amennyiben a műszaki kapaciásból kivonjuk az az idő amiről előre udjuk, hogy nem munkával fogjuk öleni (hévégek,ünnepek,kolekív szabadság sb.) megkapjuk a funkciónális kapaciás. C f C m N mi h év N mi erveze nem munkával ölö idő 5.)VALÓSÁGOS KAPACITÁS Az elöző kapaciásoka előre ki udjuk számíani, a valóságos csak a gazdasági év elmulásával udjuk megmondani.úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a munkaeszköz munkával ölö idejé.amennyiben a valóságos kapaciás megközelii a funkciónális, a vállala elégede lehe, mer ilyenkor kevés vol a nemerveze ermeléskiesés.a gyakorlaban még a rendelkezésre álló kapaciás sem udja megvalósiani vállala a legkülömbözőbb zavarok mia (anyag, szerszám,dokumnáció,munkás,energia hiány,balese sb.). 32 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A TERMELÉSI KAPACITÁS MEGHATÁROZÁSA A ermelési kapaciások számíásá a kövekező muaók segíségével végzik : -idöegységben (normaidő,megvalósio idő sb.) -energiaegységben (kilowa óra sb.) -mennyiségben (darabszám,folyóméer,négyzemáer,köbméer,ömeg sb.) -pénzegységben A ermelési kapaciásoka meg lehe haározni az egyes munkahelyre,műhelyre,munkacsarnokra,üzemre és gyárra. Hogy milyen mérékegységben fogják a vizsgál kapaciásoka kifejezni az elsősorban a ermelési ipusól függ. Egyedi és kissoroza gyárás eseén idő,energia és pénzegysége használhanak.nagysoroza és ömeggyárás eseén az emlie egységeken kívül használhaják még a mennyiségi egységeke is. A ermelési kapaciások maximális kihasználásának nagyon nagy jelenősége van.növeli a ermékmennyisége, ermelékenysége és ami a legfonosabb növeli a nyeresége(csökken az önkölségi ár és növekszik a bevéel). 33 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A GÉPEK ELRENDEZÉSE Minden vállala igyekszik úgy meoldani a ermelés, hogy maximális ermelékenysége és gazdaságosságo valósíjon meg.a ermelési folyama megvalósíása a ermékfajáól és a ermelési ípusól függ elsősorban.a ermékfaja meghaárózza a szükséges echnológiá a ermékmennyiség pedig a ermelési ípus(ermészees,hogy a ermelési ípusnak is haása van a echnológia kiválaszására). A gépek elrendezése lehe : 1.)MŰHELYSZERŰ-CSOPORTOS 2.)VONALSZERŰ 3.)ÖSSZETETT és 4.)LÁNCSZERŰ MŰHELYSZERŰ GÉPELRENDEZÉS Az egyedi gyárásban alkalmazzák.nevezik még csoporosnak és funkciónálisnak is. Lényege, hogy azonos funkciójú gépek vannak csoporosíva egy bizonyos helyen.az ilyen elrendezésnek elsősorban az előnye a nagyfokú alkalmazkodó képesség.kisebb szervezési problémáka okoz, mer a gépek munkája nem függ egymásól. Az összes öbbi jellemzője azomban negaív.lassú a ermelési folyama.magassak a belső szállíási kölségek.gépelrendezéskor fő szempon a echnológiai eljárás álal megköveel anyagmozgás folyamaosságának bizosíása leheőség szerin hurok és kereszeződés nélkül-megoldhaalan. FG-FŰRÉSZGÉP E- ESZTERGA F- FÚRÓGÉP M - MARÓGÉP K- KÖSZÖRŰGÉP 34 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
PÉLDA: N Y E R S A N Y A G R A K T Á R FG FG FG FG E E E E E E E E E E E E M M M M M M M M M F F F F F F F F F F F F F F F K K K K K K K K H Ő K E Z E L E S S Z E R E L É S K É R S A Z K Á T R Á Ú R FG fűrészgép E eszergagép M marógép K csiszológép F - fúrógép VONALSZERŰ GÉPELRENDEZÉS A gépek olyan sorrendben vannak elhelyezve ami ponosan megfelel a echnológiai folyamanak.a ermelővonalon belül,amennyiben a műveleek ismélödnek ismélödnek a gépek is. ELŐNYEI: -Egyszer van szükség a vonal előkészíésére egy soroza eseén.ez hosszadalmas ugyan de megérül mer nagy ermékszámra oszlik. -Rövidek a szállíási úak (nincs hurok és kereszeződés). -A belső szállíás auomaizálhaó. -Csökken a ermelési folyama ideje. HÁTRÁNYAI: -Nagyok a beruházási kölségek. -Kevésbé alkalmazkodó (rugalmas). -A gépek munkája függ egymásól (egy gépmeghíbásodás leállíja az egész ermelési vonala). -Megörénhe,hogy ruinszerű és unalmasá válik a munka a munkások számára. -Nehéz szervezési gondoka okoz A vonalszerű gépelrendezés a soroza,nagysoroza és a ömeggyárásban használják. 35 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
PÉLDA: NYERSANYAG RAKTÁR FG E M HŐKEZELÉS KÉSZÁRÚ RAKTÁR FG FŰRÉSZGÉP E -ESZTERGA M -MARÓGÉP ÖSSZETETT GÉPELRENDEZÉS Kissoroza gyárásnál alkalmazzák.a csoporos és a vonalszerű gépelrendezés övözee.álalába a megmunkálás csoporossan elrendeze gépeken örénik a szerelés pedik vonalszerű. LÁNCSZERŰ GÉPELRENDEZÉS Nagyon hasonlí a vonalszerű gépelrendezéshez. A gépek i is a művelesorrend függvényében vannak elhelyezve. A gépek és berendezések agjainak számá, valamin eljesíőképességüke úgy haározzák meg,hogy a munkadarabnak egyik berendezésről a másikra való ámenee folyamaos, minden várakozás, időbeli megszakíás és így veszeség nélkül legyen.szervezési szemponból ez nehéz elérni, de így lehe megvalósíani a legrővidebb gyárási folyamao és a leghaékonyabb belső szállíás. 36 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
TERMELÉSI TÍPUSOK A ermelési ípusoka az egy ermelési ciklusban készülö ermékszám alapján különbözejük meg. A ermelési ípusok a kövekezők: 1.)EGYEDI GYÁRTÁS 2.)SOROZAT GYÁRTÁS 3.)NAGYSOROZAT GYÁRTÁS 4.)TÖMEGGYÁRTÁS EGYEDI GYÁRTÁS Egy gyárási ciklusban csak egy ermék készül.a kövekező ermék gyárása csak akkor kezdődik el ha az előző ermék gyárása befejeződö.minden ermék legalább egy kis mérékben elér az előzőől.a ermelés ismer vevő számára készül,ehá az egyedi gyárás a megrendelés indíja el. Minden egyes ermékhez új előkészülee kell elvégezni (szerszám,anyag,munkahely,eseleg munkaszervezés sb) ami rendkivüli mérékben megdrágíja és meghosszabbíja a ermelési folyamao. Az egyedi gyárásban dominálnak a magasszakképze és apaszal munkások mer csak ők képessek az állandóan válozó feléeleknek megfelelni. A géppark főleg egyeemes gépekből áll mer ezek alkalmazkodóképessége a legnagyobb.az egyeemes gépeke magasszakképze munkások műkődeik, de ermelékenységük alacsony. A műszaki-echnológiai dokumenáció kidolgozása nem részlees.ennek öbb oka van.a magasszakképze munkásnak nincs is szüksége rá, csak egyszer használná, valamin a dokumenáció részlees kidolgozása nagyon megdrágíaná és meghosszabbíaná az amúgy is nagyon hosszú és kölséges ermelési folyamao. Egyedi gyárásban készűlnek a kövekező ermékek: prooípusok,különleges szerszámok,hídak,épüleek,hajók,űrkuaási eszközök,f-1 auók,különleges ki-berakodási eszközök,különleges hangszerek sb. Vannak olyan ermékek (nem is kis számban) amelyeknél nehéz megmondani hogy egyedi vagy sorozagyárásról van e szó.ilyenek például a nagyon drága gépkocsik,repülögépek,jahok sb.i az alapermék ulajdonképen a sorozagyárás erméke,de sok jellemző egyedi gyárásra ual.pl. a ermékek rendelésre készűlnek, kisebb nagyobb mérékben elérnek egymásól.a leheséges (megrendelheő) elérésekről a gyárócégnek álalában lisája van. 37 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
SOROZATGYÁRTÁS Egy gyárási ciklusban egyidejűleg öbb ermék készül.ez a ermékszámo nevezik sorozanak (innen ered az elnevezés).az egy sorozaban készül ermékek azonosak. A ermelés auomaa gépeken,gépsorokon örénik,gyakran robook bevonásával. A ermelési folyamaban a szakképze munkások dominálnak.a gépek karbanarásának nagyobb a jelenösége min az egyedi gyárásban,ehé a karbanaró részleg népessebb és magassabb szakképesíésű min az egyedi gyárásnál. A gyárási folyama összehasonlíhaalanul rövidebb min az egyedi gyárásnál. A ermék önkölségi ára is összehasonlíhaalanul alacsonyabb.soroza és ömeggyárás nélkül nagyon kevés ermék volna számunkra hozzáférheő. A műszaki echnológiai dokumenáció kidolgozása nagyon részlees ( a nagy ermékszám mia a dokumenáció kidolgozásához szükséges idő nagy számmal oszodik és így kifizeővé válik). A sorozagyárás ermelékenysége magas, a kapaciások nagyon jól ki vannak használva.nagyfokú a szabványosíás a munkamegoszás és így a szakosodás is. A legöbb ermék amely körülvesz bennünke a sorozagyárás erméke.pl.használai cikkek,szállíóeszközök,buorok,ruházai cikkek,házarási gépek sb. TÖMEGGYÁRTÁS A ömeggyárás ermékeire a kövekezők jellemzőek: - nagy mennyiségben és hosszú ideig gyárják öke - a erméken nem örénik válozaás - álalában szabványosío ermékekről van szó A ömeggyárás eseén nagyon fonos a nyersanyag beszerzés és a piaco hosszúávon bizosíani. A ömeggyárás célgépeken, gépsorokon örénik.ezeknek a gépeknek nagyon nagy a ermelékenységük,nagyon drágák,de alkalmazkodó képességük gyakorlailag ninncs.a ermelő munkások feladaa gyakorlailag a felügyelésből és karbanarásból áll,valmin a gépek beállíásából. 38 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
ANYAGELLÁTÁS SZERVEZÉSE AZ ANYAGELLÁLÁTÁS TERVEZÉSE (az anyagszügségle megállapíása) A ermelési erv alapján meg kell haározni a szükséges anyagfelhasználás a műszakilag előír anyagfelhasználási normák alapján.az anyagfehasználási norma a gyármányegység előállíásához felhasználhaó maximális anyagmennyiség.az anyagfelhasználási norma nem aralmazza a selejpólásához szükséges anyagmennyisége(azomban indokol mérékben ez is figyelembe kell venni). Egyedi és kissorozagyárásban az anyagfelhasználási normáka darabjegyzékben írják elő.soroza és ömeggyárás eseén szükség van az alkarészenkéni anyagfelhasználási normákra és az anyagszükséglei jegyzékre. AZ ANYAGELLÁTÁSI MÉRLEG Rendeleése,hogy a vállala anyagszükségleé anyagfajánkén (egy ado ervidőszakra) egybevesse a fedezei forrásokkal. E mérleg összeálliásához meg kell ervezni : 1.)A ervidőszak anyagfelhasználási szükségleé 2.)A ervidőszak nyió és záró készleé 3.)A beszerzendő anyagmennyisége ANYAGKÉSZLETEK TERVEZÉSE Az anyagkészle nagyságá a ermelési erv eljesiéséhez szükséges anyagok mennyisége,az anyagok beérkezésének gyakorisága,ponossága és megbízhaósága szabja meg. ANYAGÁTVITEL RAKTÁROZÁS SZERVEZÉSE Meg kell szervezni az anyagok rakározás ellői ávéel.ez a beérkező anyagok mennyiségi és minőségi ellenőrzésből áll. RAKTÁRI NYIVÁNTARTÁS A zavaralan ermelés bizosíásának érdekébe állandoan kellően ájékozva kell lenni a rakárkészle állományáról.a számíogépes anyagkezelés idejében ez már nem jelen gono. 39 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
ANYAGOK ELŐKÉSZÍTÉSE Mielő az anyagoka üzem részére kiadnák,szükség lehe külömböző előkészíő munkára (darabolás,szabás sb).ilyenkor léesíeni kell egy daraboló részlege ami szervezeileg a rakárhoz arozik. ANYAGOK KIADÁSA Az anyagkiadás ügyvieli formája az anyagkiadási ervlap alapján örénik.ezen fel van üneve a mennyiség és a kiadás idöponja.a ervlapoka anyagfajánkén kell kiállíani. A RAKTÁR FOGALMA Egy meghaározo erüle vagy helység amely az anyag elhelyzésére és megőrzésére szolgál. A rakároka a bennük árol árú alapján fel lehe oszani : 1.)AZ ÁRÚ TERMÉSZETE SZERINT (romlandó vagy nem) 2.)ALAKJA SZERINT (darabos vagy ömlesze) 3.)EREDETE SZERINT 4.)NYERSANYAG 5.)KÉSZÁRÚ sb. 40 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
TERMELÉSI TÍPUSOK A ermelési ípusoka az egy ermelési ciklusban készülö ermékszám alapján különbözejük meg. A ermelési ípusok a kövekezők: 1.)EGYEDI GYÁRTÁS 2.)SOROZAT GYÁRTÁS 3.)NAGYSOROZAT GYÁRTÁS 4.)TÖMEGGYÁRTÁS EGYEDI GYÁRTÁS Egy gyárási ciklusban csak egy ermék készül.a kövekező ermék gyárása csak akkor kezdődik el ha az előző ermék gyárása befejeződö.minden ermék legalább egy kis mérékben elér az előzőől.a ermelés ismer vevő számára készül,ehá az egyedi gyárás a megrendelés indíja el. Minden egyes ermékhez új előkészülee kell elvégezni (szerszám,anyag,munkahely,eseleg munkaszervezés sb) ami rendkivüli mérékben megdrágíja és meghosszabbíja a ermelési folyamao. Az egyedi gyárásban dominálnak a magasszakképze és apaszal munkások mer csak ők képessek az állandóan válozó feléeleknek megfelelni. A géppark főleg egyeemes gépekből áll mer ezek alkalmazkodóképessége a legnagyobb.az egyeemes gépeke magasszakképze munkások műkődeik, de ermelékenységük alacsony. A műszaki-echnológiai dokumenáció kidolgozása nem részlees.ennek öbb oka van.a magasszakképze munkásnak nincs is szüksége rá, csak egyszer használná, valamin a dokumenáció részlees kidolgozása nagyon megdrágíaná és meghosszabbíaná az amúgy is nagyon hosszú és kölséges ermelési folyamao. Egyedi gyárásban készűlnek a kövekező ermékek: prooípusok,különleges szerszámok,hídak,épüleek,hajók,űrkuaási eszközök,f-1 auók,különleges ki-berakodási eszközök,különleges hangszerek sb. Vannak olyan ermékek (nem is kis számban) amelyeknél nehéz megmondani hogy egyedi vagy sorozagyárásról van e szó.ilyenek például a nagyon drága gépkocsik,repülögépek,jahok sb.i az alapermék ulajdonképen a sorozagyárás erméke,de sok jellemző egyedi gyárásra ual.pl. a ermékek rendelésre készűlnek, kisebb nagyobb mérékben elérnek egymásól.a leheséges (megrendelheő) elérésekről a gyárócégnek álalában lisája van. 41 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
BELSŐ SZÁLLÍTÁS FOGALMA:A belső szállíás a ermelési folyama része.magába foglalja a munka árgyának a munka eszköznek és a munkásoknak aszállíásá a gyáron belül. Függelenül a szállíóeszközől a belsőszállíás mozgása lehe egyenes és görbevonalú.az egyenesvonalú mozgások lehenek vízszinesek,függőlegesek és ferdék a görbevonalú mozgások pedig összeeek.a belső szállíás legnagyobb része az anyagmozgaásra vonakozik. Anyagmozgaáson mindenféle anyagoknak és árúknak (nyersanyag,félkész vagy készárú,szilárd,cseppfolyós vagy gáznemű) vízszines,függőleges vagy a keőnek eredője irányában bármilyen arra alkalmas eszközzel,berendezésselvaló mozgaásá,emelésé,fel,le vagy árakásá érjük. Anyagmozgaó eszköz,berendezés minden olyan szerkeze,amely alkalmas anyagok és árúk feni érelemben való mozgaására. Ömleszenek akkor nevezzük az anyago ha laza,poros,szemcsés vagy darabos szerkezeű,min a cemen,homok,gabonafélék,összeör forgács szén sb. Darabárún érünk minden olyan árú,amely min egy-egy önálló egység szállíhaó,mozgahaó. AZ ANYAGMOZGATÁS TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI A gépgyárásban egy onna készermékhez öven onna anyago kell megmozgani.a ermékek önkölsége közel egyenesen arányos az anyagoknak mozgaási kölségével. Az anyagmozgaás ervezésének célja a gyáráshoz szükséges nyersanyagnak,félkészerméknek,készárúnak egyik munkahelyröl a másikra a leheő legrövidebb úon való szállíására a legkevesebb rakodással anélkül,hogy az anyagmozgás iránya hurkoka képezne. Fonos,hogy az anyag idejében a megfelelő munkahelyre vagy a árolási helyre. A gyárás echnológiájá úgy kell megervezni,hogy az anyagok mozgaási igénye minimális legyen és könnyen gépesíheő,eseleg auomaizálhaó. AZ ANYAGMOZGATÁS MÓDJA ÉS MEGTERVEZÉSE Az anyagmozgaás részére megfelelő erepe, úvonala, pályáka,ezeken megfelelő szilárd,egyenlees keménységű ú és padlóburkolao kell válaszani.a gyárelepek és ezen belül az üzemek úhálózaá úgy kell megervezni és méreezni,hogy az anyagok és árú,a személyforgalom bizonságossan legyen lebonyolíhaó.köelező a műhelyeken belül a szállíási úvonalaka megjelölni és szabadon kell hagyni. Az anyagmozgaás emberi,kézi erővel vagy gépi úon végzik.emberi erővel örénő szállíás lehe egyéni vagy csoporos,végezheik szabadkézzel(ma már rikán),segéd-és szabad vagy köö pályán gördülő szállíóeszközzel. 42 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A géppel való szállíás végezheő helyhez köö,korláozo és korláozalan haósugarú anyagmozgaó szállíóeszközzel.lehe szabályalanul és szabályosan imélődő,szakaszos és folyonos. GÉPGYÁRAK ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEI 1.)Függőleges irányba mozgaó és emelőberendezések : - emelőcsiga és csigasor,csörlő,kézi és gépi mozgaású - felvonó(helyhez köö) - billenő felvonó - eleváor 2.)Főleg vízszines irányba mozgaó és szállíóberendezések : - aliga - argonca,magánjáró argonca - vonaó - csővezeék 3.)Függőleges,vízszines és a keő eredője irányában mozgaó,emelő és szállíóberendezések : - csúzda - felvonó - emelő argonca - hordozhaó emelők (eleváorok) - darus argonca - konvejor,szállíószalag vagy lánc,szegélyes,kereszrudas,vödrös,lengővödrös,hordós sb. DARUK : - forgó,kézi és gépi mozgaású - aluról vezérelheő - egypályás - felsőpályás híddaru,fuódaru,poráldaru - síndaru 43 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r
A SZERSZÁMELLÁTÁS SZERVEZÉSE Az évi ermelési erv alapján meg vannak haározva a ermelési feladaok.a ermelési feladaok elvégzéséhez okvelenül szükség van megfelelő szerszámokra is.ezek lehenek szabványos és különleges (speciális) szerszámok.a szerszámszükségle vonakozik az új és a ermelésben levő ermékekre egyarán. Különleges szerszámoka akkor kell alkalmazni ha a munkafeladao nem lehe szabványos szerszámal elvégezni,vagy ha gazdaságilag indokol(jelenősen növeli a ermelékenysége). A különleges szerszámo meg kell ervezni és le kell gyárani.egyedi gyárásban készűl,ezér nagyon kölséges és igényes a legyárása. A SZERSZÁMOK KARBANTARTÁSA-ÉLESÍTÉSE Egy szerszám élearama függ a szerszámo használó munkásól és a szerszámo karbanaró és élesíő munkásól is. A gyárak legnagyobb részében a szerszámélesíés külön műhelyben örénik.a műhely el van láva megfelelő gépekkel és szakmunkásokal.a legjobb megoldás a közponi karbanarás élesíés. ELŐNYEI : - könnyebben biosíhaók a korszerű gépek - a ermelőmunkás ökélees kiszolgálása - csökkeni a szerszám felhasználás - gazdaságos sb. A SZERSZÁMOK RAKTÁROZÁSA ÉS A MUNKAHELYEK ELLÁTÁSA A SZERSZÁMELLÁTOK ELHELYEZÉSE A közponi szerszámelláó mindig a forgácsolóüzem épüleében kell elhelyezni.fonos,hogy közel legyen azokhoz a dolgozókhoz akiknek szükségük van a szerszámokra.legcélszerűbb az elhelyezése a forgácsoló üzem közepén. A szerszámélező műhely a szerszámkiadó melle kell elhelyezni.a ké helyiség közvelen kapcsolaá áadóablak bizosíja. A szerszákiadó szerszámo csak bárca (fém lapocska amin a munkás száma van felüneve) ellenében adha kia dolgozónak.a dolgozó álalában annyi bárcá ad be a kiadónak,ahány szerszámo kivéeleze.a bárcá(vagy bárcáka) a dolgozó vísszakapja miuán visszavie a kive szerszámoka a szerszámkiadóba. 44 M u n k a s z e r v e z é s S c h m i d R o b e r