Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. v(m/s)

Hasonló dokumentumok
Hatvani István fizikaverseny forduló. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. t 2 = 1, s

Dr. Kovács László - Dr. Váradi Sándor Pneumatikus szállítás a fluid emelõ függõleges szállítóvezetékében

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

GMA 7. számítási gyakorlat 2016/2017

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Atomfizika zh megoldások

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Repülőgépek és hajók Tanszék

Üdvözlünk a 7. osztályban.

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Feladatok gázokhoz (10. évfolyam) Készítette: Porkoláb Tamás

Hőátviteli műveletek példatár. Szerkesztette: Erdélyi Péter és Rajkó Róbert

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

Kidolgozott minta feladatok kinematikából

EGYENES VONALÚ MOZGÁS

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Solow modell levezetések

Adatok: 1.0. A számoláshoz a radioaktív bomlási törvényt használjuk: Λ = Λ e. A bomlási állandó a fizikai felezési időből számítható:

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

U = 24 V I = 4,8 A. Mind a két mellékágban az ellenállás külön-külön 6 Ω, ezért az áramerősség mindkét mellékágban egyenlő, azaz :...

A porózus adalékanyagú könnyűbeton összetételének tervezése

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny forduló Megoldások 1 1. s = 36 km,

Hőátviteli műveletek példatár

Matematika a fizikában

Villamos gépek tantárgy tételei

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

MINTA Mérési segédlet Porleválasztás ciklonban - BME-ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK. PORLEVÁLASZTÁS CIKLONBAN Ciklon áramlási ellenállásának meghatározása

Fizika 1X, pótzh (2010/11 őszi félév) Teszt

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 7. osztály

0. mérés A MÉRNÖK MÉR

Kinematika február 12.

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

Hidraulika II. Szivattyúk: típusok, jellemzők legfontosabb üzemi paraméterek és meghatározásuk

Faipari anyagszállítás II. Bútoripari lapmegmunkáló gépsoregységhez továbbító hengeres görgısorok tervezése

Az aszinkron (indukciós) gép.

HOSSZTARTÓ TERVEZÉSE HEGESZTETT GERINCLEMEZES TARTÓBÓL

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar május 31.

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Hidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék

1. MECHANIKA-MECHANIZMUSOK ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) 1. Alapfogalmak:

Opkut 2. zh tematika

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

Ó ú É Ú

Ö Ó Ó Ó

Áramlástan feladatgyűjtemény. 2. gyakorlat Viszkozitás, hidrosztatika

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

Ü Ü Ó Ü Ó

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ö

Úton a kvarkok felé. Atommag-és részecskefizika 3. előadás február 23.

Dugós szállítás. dugó eleje és vége közötti nyomásesés p. figyelembevételével. = ρ. Keverékek áramlása. 9. előadás

Ö Ö É Ő Ú É

Ó Ó É ü É ü ü

Mechanika. Kinematika

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -

SZERKEZETÉPÍTÉS I. FESZÜLTSÉGVESZTESÉGEK SZÁMÍTÁSA NYOMATÉKI TEHERBÍRÁS ELLENŐRZÉSE NYÍRÁSI VASALÁS TERVEZÉSE TARTÓVÉG ELLENŐRZÉSE

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

Forgó mágneses tér létrehozása

Üzemeltetési kézikönyv

KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

A hullámsebesség számítása különféle esetekben. Hullám, fázissebesség, csoportsebesség. Egy H 0 amplitúdójú, haladó hullám leírható a

EGYENÁRAMÚ KÖRÖK. Számítsuk ki, hogy 1,5 milliamperes áram az alábbi ellenállásokon mekkora feszültséget ejt!

Feladatlap X. osztály

Tetszőleges mozgások

A mérés célkitűzései: A sűrűség fogalmának mélyítése, különböző eljárások segítségével sűrűség mérése.

Sugárzásos hőátadás. Teljes hősugárzás = elnyelt hő + visszavert hő + a testen áthaladó hő Q Q Q Q A + R + D = 1

Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória

Enzimkinetika. Enzimkinetika

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mindennapjaink. A költő is munkára

Mechanika A kinematika alapjai

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

Jármű- és hajtáselemek I. (KOJHA156) Csavarkötés kisfeladat: Feladatlap - A

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

Sugárszivattyú H 1. h 3. sugárszivattyú. Q 3 h 2. A sugárszivattyú hatásfoka a hasznos és a bevezetett hidraulikai teljesítmény hányadosa..

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

sebességgel lövi kapura a labdát a hatméteresvonal előtt állva. Mennyi ideje van a kapusnak a labda elkapására? sebességgel a kapu felé mozog?

Kvarkok, elemirészecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 8.

Átírás:

. kateória... a) A rafikonról leolvaható: v = 40 km =, m, v = 0 km = 5,55 m, v 3 = 0 km =,77 m h h h t = 5 min = 300 t = 5 min = 300 t 3 = min = 0 = v t, = v t 3 = v 3 t 3 ezért = 3333,3 m = 666,6 m 3 = 333,3 m = + + 3 = 5333,33 m Az erdő 5333,33 m re van. b) Ha 5 min = 300 alatt 3000 m t tett me, akkor a ebeée 0 m. v = 0 m = 5333,33 m t =? = 8 min 53 Zümi 4 óra 38 perckor indult. percet repült, 0 percet pihent é 8 perc 53 máodperc alatt repült viza, tehát 5 óra 8 perc 53 máodperckor érkezett me. c) t öze = min + 0 min + 8 min 53 = 853, v(m/) 45 40 35 30 5 0 5 0 5 0 v átla = öze v t átla = 5,75 m öze Zümi mozáa 5,75 m átlaebeéel jellemezhető. 0 3 4 5 6 7 8 9 03 t(min) öze = 5333,33 m = 0666,66 m... a) ρ víz = m = 43,65 k = 43650 V víz = ρ víz m V víz = 43650, azaz köbláb = 43650, 3 láb = 43650 = 35,cm Ey mezopotámiai láb hoza 35, cm. b) mina = 00 drachma, drachma 4,36 ezütnek, mina 00 4,36 =436 ezütnek felel me. talentum = 60 mina, mefelel 436 60 = 660 ezütnek. 40 talentum pedi 660 40 = 046400 ezütnek felel me. m arany = 046400 ρ arany = 9,3 V arany = ρ arany m arany V arany = 547,6 = 54,7 dm 3 A Palla Athéné zobrát borító arany térfoata 54,7 dm 3. c) Az öze talentum 600 + 6000 + 500 = 700, ρ ezüt = 0,49 talentum 660 ezütnek, 700 talentum 85736000 ezütnek felel me. V ezüt = ρ ezüt m ezüt V ezüt = 0,49 85736000 = 7,706 m3. Az ezüt tömee 85736 k, a térfoata 7,706 m 3.

..3. ρ =, ρ = 0,79 m = 00 m + m = 400 m = 5 3 m m + 5 3 m = 00, ezért m = 450, m = 750. V = m ρ V = 450 = 450 750, V = = 949,36 0,79 V eley = 450 + 949,36 = 399,36 Az eley űrűée: m ρ =, ρ = 00 = 0,8575 (V +V ) ( 450 + 949,36 ) Az eley űrűée 0,8575 cm. 3 é 3,99 dl eley van az edényben...4. A Föld foráával mehatározott, periodiku termézeti jelenéeken alapuló nap eyenlő rézre oztáával meállapított időeyéek: az óra, perc, máodperc azért nem pontoak, mert a Föld nem eyenleteen foro, a Hold é a Nap által kiváltott árapály laítja a Föld foráát. Tehát időeyéünk a nap folyamatoan mehozabbodik. Ezért zükéeé vált, ey a Földtől füetlen máodperc-etalon válaztáa. Az atomórák a máodperc milliomodrézével mérik az időtartamot. A naphoz változáa ezerint záz évenként -- millimáodperccel tér el. (967 óta ey máodperc az alapállapotú cézium 33 atom két hiperfinom eneriazintje közötti átmenetnek mefelelő uárzá 9963770 perióduának időtartama.)..5. a) Az árnyékok hoza napkeltétől déli rövidül, déltől napnyutái hozabbodik. b) A bot árnyékának iránya é hoza a Nap éen elfolalt helyzetétől: maaáától é irányától fü. c) Akkor van dél, amikor az árnyék a lerövidebb. Az ézaki féltekén ézak felé mutat...6. A = 76 km =,76 0 8 m h = 36 mm/év = 0,036 m/év V = 0,036 m/év,76 0 8 m = 6,336 0 6 m 3 /év. Évente 6,336 0 6 m 3 víz folyik le. év = 3,336 0 7 alatt lefolyó víz: 6,336 0 6 m 3 : 3,336 0 7 = 0,009 m 3.

. kateória... A repülő drón két helyzete közötti ebeéének változáát tüntettük fel a ebeé idő diaramon. Adatok: v = 8,8 km h = 3 m, t = 6 min, t = 6 min = 360, t 3 = 30 min = 800, t t = 0 min = 00, t 3 t = 4 min = 40 a) = 3 m 360 = 440 m, = 3 m 00 = 7600 m, 3 = 3 m 40 = 760 m öze = 440 m + 7600 m + 760 m = = 34500 m. A repülő drón 30 min alatt 34500 m t tett me. b) öze = 34500 m, t 3 = t öze = 30 min = 800 v átla = 34500 m = 9,6 m 800 Átlaebeée 9,6 m. c) fele = 750 m, ebből 6 min alatt 440 m-t tett me. V, km/h 750 m 440 m = 30 m-t v = 3 m ebeéel tette me t = 30 m 3 m = 570 alatt. Íy az út felét 360 + 570 = 930 alatt repüli le.... a) A Li Po akkumulátor : cella fezültée 3,7 V, 4 cella fezültée 4,8 V. 4S jelentée: 4 cellá akkumulátor kapcolódik eymához oroan. b) t = 3 min = 3 h, I = Q 4480 mah, I = 3 = 686 ma =,686 A 60 t 60 h A drón áramkörében,686 A erőéű áram folyik. v t t t 3 t,min..3. Q = +0,000 000 3 C, Q = 0, 000 000 C, Q 3 = 0,000 000 7 C, e =,6 0 9 C a) Q töltéű elektrozkópról távozott elektron, Q darab, azaz Q e = 3, 07 C,6 0 9 C = 0 darab. b) Mindeyik elektrozkóp töltée 0,000 000 0 C. e 3

..4. a) A felhők mozonak, a dörzöléhez haonló jelené következtében a felhő elektromo állapotba kerül. A villámlákor elektromo töltéek uranak át eyik felhőről a máikra vay a földre. Hétköznapi táryakkal villám pl. műzála ruha levételekor keletkezhet, b) Az ózon ( O 3 ) a termézetben könnyen termelődik villámlá hatáára, a nay viharok után. Ez az amit érzünk, a fri, tizta illat, a vihar után...5. A vízben oldott zilárd anyaok mindi az adott rézeckék űrűéével arányoan cökkentik a víz fayápontját. Ha kétzer annyi rézecke van a vízben, mint korábban, kétzer annyit cökken a fayápont. A forrápont a töményé növekedéével növekzik...6. I. A hanya vízzinte mozáa eetén az erő merőlee az elmozdulára, az erő munkája zéru. Íy a teljeítménye i zéru, a hatáfokot nem lehet értelmezni. II. Ha feltételezzük, hoy a hanyák a fáról a földre érkezve 4, m-t teznek me a falevelekkel, akkor: a) m levél = 0,4 m hanya = 0,008 m= 0,008 + 0,4 = 0,408 F = 0,00408 N = 4,m W = F W = 0,07 J Ey hanya 0,07J munkát véez. b) v = 4 cm = 40 cm t = 05 P = W P = 0,00063 W t Ey hanya teljeítménye,63 0 4 W. c) W hazno = 0,004 N 4, m = 0,068 J W befektetett = 0,07 J η = 0,068 J = 0,98 η = 98%. 0,07 J 4

3. kateória 3.. = rπ 3 = r } = π 3,046 Az út a hozabb. A ebeévektor az ábráról leolvaható: Δv = v 3 v α Δv v 3.. v 0 = 0 m t 0 = v 0 = t = 3 múlva már vizafelé eik. v = v 0 t = 0 m = v 0 t t = 0 3 5 9 = 5 m Az eldobá zintjétől zámítva 5 m maaan lez. 3..3 A labdára pattoá közben eltekintve a nayon rövid idei tartó ütközétől cak a ravitáció erő hat. Ha a felvonózekrény hirtelen lezakad, arra i cak a ravitáció erő hat. Ezért a labda mint a Föld körül kerinő űrhajóban elejtett tetek úlytalaná állapotába kerül. Pattoá közben nem nyomja a liftzekrény alját, íy nem jön létre ebeéváltozá, vayi nem lez pattoá. 3..4 P 3 = (U ) R 3 P = (U ) R } R R 3 = 3 R = 300 Ω R é R eredője R 00 Ω kell leyen, mert a fezülté feleződik: R = R R R +R R = 50 Ω. U = I R U = 0, 50 = 30 V 3..5 9V ρ fa + m = 9V ρ v m = 9V(ρ v ρ fa ) 0V ρ fa + m = 0V be ρ v 0V ρ fa + 9V(ρ v ρ fa ) = 0V be ρ v V be V = ρ fa + 9ρ v = 9,7ρ v = 0,97 0ρ v 0ρ v A tutaj 3%-a állt ki a vízből. R R U R 3 = 00 Ω 5

3..6 t k = 0 perc; a táv felénél találkoznak 5 perc múlva. A v-t rafikonból látzik, hoy találkozákor v m = v k. A metett utak eyenlők: v k t k = a m t m ahol a m = v m t = v k k t k v k t k = v k t t m t m = t k 7,07 perc k A motoro ebeée: v k t k = v m t m v m = v k = v m t k v m v m v k v t m t k t 6

4. kateória 4.. m K y = ma K y = m( a) = 8 m (N) K x = m r ω = m 0, 4π 4 =,97 m (N) K = K x + K y = m 8 +,97 = 8,4 m (N) K y K x K a ~0,8 m t α = K x =,97 α = 3,8 K y 8 a cp = r ω =,97 m t β = a cp =,97 a l a = a cp + a l =,8 m β = 44,57 m a l β a a cp 4.. (m v ) + (m v ) = (m + m ) v k v = 83,85 km h t α = m v α = 48,9 m v Az eneriamérle: m v + m v = (m + m )v k + ΔE v E v = 73,4 KJ (m v m α m v v 4..3 4π α = 30 m r T } r = 3,5 m = t α R =,5 m m R l = 4 m T = 4r t α = 4,9 (π ~) A kavic: h maaából vízzinte hajítá. h = 5 4 co 30 =,54 m 5m α h = t t = 0,55 x = v t = r ω t = 3,5 π 0,55 =,48 m 4,9 r m h d = r + x = 3,5 +,48 = 4,9 m d r x 7

4..4 A 65:7:35 arány tehát hoy a cökkené után újra növekedni kezd az út cak úy lehet, hoy a felfelé eldobott tet, túljutva a tetőponton, már vizafelé eik. Ez a fordulópont valahol a. máodpercben kell, hoy metörténjen. = v 0 + v 0 = v 0 3 = v 0 + 3 v 0 = 5 v 0 = 65 3 35 = v 0 v 5 v 0 = 8 m 0 h max = v 0 = 6, m v 0 v 0 v 0 v 0 3 3 t 4..5 M M = DΔl 0, 8 v 0 = (M + M 8 ) v k v k = v 0 9 DΔl 0 + 9 8 Mv k = 9 8 MΔl 0 MΔl 0 + 9 Δl 0 6 Mv k = 9 8 MΔl 0 9 6 v k = 5 8 Δl 0 9v 0 6 9 = 5 8 Δl 0 v 0 = 5 9 6 Δl 0 8 = 3,4 m A 9 M tömeű tet mot a ruó nyújtatlan állapotában a felő zélő helyzetben van, innen 8 kerül az aló zélő helyzetbe, a ruó maximáli menyúláú állapotába. Ezt válazthatjuk 0- zintnek. 9 8 MΔl max = DΔl max Δl max = 9 M 4 D = 9 4 Δl 0 Δl 0 = 0,45 m Az új eyenúlyi helyzet a ruó,5 cm-e menyúláánál lez. Δl 0 v 0 M M 8 l 0 0-zint 4..6 Ha v állandó, F = 0, a tolóerő (F t ) zámértékile me kell eyezzen az ütközéből zármazó erővel (F ü ). F u = m Δv ahol Δv = v a rualmatlan ütközé miatt. Δt Mekkora tömeel ütközik Δt alatt? Amekkora a V = A v Δt térfoatban van. A m = ρv = A v Δt ρ = v Δt F ü = A v Δt ρ v Δt = A ρ v = F t = 00 kn 8