Úton a kvarkok felé. Atommag-és részecskefizika 3. előadás február 23.
|
|
- Anikó Ballané
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Úton a kvarkok felé Atommag-é rézeckefizika 3. előaá 010. febrár 3.
2 V-rézeckék 1. felfeezé 1946, Rocheter, Btler ezen a képen egy emlege rézecke bomláakor két töltött rézecke (pionok) nyoma villa alakot (árgával zínezve) rajzol ki a emlege rézecke a kozmik gárzá hatáára az elnyelı ólomban keletkezett ezt hívjk V-rézeckének gono vizgálat kimtatta, hogy nem lehet e - e + pár, nem lehet pion- vagy müonbomlá, hanem egy új emlege rézecke, tömege a pionénál nagyobb, neve kaon lett. x haonló tömegő rézeckét feeztek fel. forrá:
3 A képek analízie Mekkora tömegő rézecke volt a villa nyele? r=mv/qb alapján a töltött rézeckék p-a meghatározható (p 1, p ) A laborrenzerben az energia é az implz megmara: ebbıl m V -t ki lehet zámolni. m V c 500 MeV. A protonnál könnyebb új emlege rézecke. (K 0 lez a neve) bomláa: K 0 π + + π p p p E E c m c p mc c p c m c p V + = + = = + 1 ) ( c p E E c m V + =
4 A V-rézecke élettartama A V-rézeckék néhány cm-t teznek meg a bborékkamrákban. t=l/v>l/c=3 cm/(30cm/n)=0,1 n=10-10 Ez iıegyég. Nagyon hozú iı pl., 3 Millió év. Hozú élettartamú rézeckék. Valami miatt ezek a rézeckék nem bomlanak el úgy, mint a többi rézecke. Ezt a tapaztalatot: gyor reakciók hiányát megmaraái törvénnyel rögzítjük. Nem vazigorú megmaraá. Sokáig megpróbál megmarani a mennyiég, e aztán mégi megváltozik, ki valózínőéggel. Ritkaág (A. Pai, Mrray Gell-Mann, K. Nihijima) Hozú élettartamú rézeckékhez ritkaág-zámot renelünk. A ritkaágmegmaraá gátolja ezek bomláát. Aminek a bomláterméke i ritka, annak a ritkaága =. (Többzör -1, - ritkaág i elıforlhat.)
5 Kaon K 0 ritka rézecke tömege kb. 500 MeV élettartama körül van ritkaág kvantmzám = 1 két pionra bomlik (lez maj három tetvére, két motoha é egy ée )
6 Antiproton 1955 Segre, Camberlain Berkeley, ciklotron gyorító Bevatron, 6 GeV p + A p+ p+ p+ A' Annihiláció cillag (Wilon-kamra) zöl: π+ piro: π árga: µ antiproton a gyorítóból
7 antiproton annihiláció V pp ütközé egy emlege rézecke i keletkezhet! maj elbomlikkét V-alakban menő töltött rézeckére antiproton et. LBL New, Vol.6, No.3, Fall 1981, p. 81
8 netron annihiláció nn ütközé antiproton nyaláb töltécere, zóróá p + p - π + n n netron annihiláció: 4 új rézecke + é görbülető töltécere p n, pionok keletkeznek
9 Történeti lépéek áttekintée 1895 Röntgen zivattyú 1896 Becqerel véletlen 1897 Thomon katógárcı 1898 Crie-házapár kémia 1911 Rtherfor alfa-forrá 1917 Blackett kökamra 193 Chawick alfa-forrá 1933 Aneron kökamra, kozmik gárzá 1947 Powell, Latte fotoemlzió, kozmik gárzá 1947 Rocheter, Btler V-rézeckék 1955 Segre, Chamberlain gyorító Bevatron
10 V-rézeckék 3. töltött V-rézecke bomláakor erıen ionizáló rézecke keletkezik (proton), a villa máik olala nem ionizál. A fı tapaztalat az olalirányú implz, amit a villa középpontjában zerez a proton. Innen látzik, hogy valami elvitt implzt a máik irányban (π 0 ). V + p+ π 0, (neve Σ + hiperon lez.) (A zerzık kizárták a bomlá nélküli zóróá eetét a megváltozott ionizálóképeég alapján.) ritkaág (Σ + )= -1 Phy. Rev. 90, 167 (1953) Direct Experimental Evience for the Exitence of a Heavy Poitive V Particle C. M. York, R. B. Leighton, an E. K. Bjorner
11 V-rézeckék 4. Új technológia: pionok nyalábja (mot π + ) A gyorítóban keletkezett máolago pionnyaláb eik bborékkamrára. π + álló proton ütközében keletkezett két emlege V-rézecke (nyilak). A felı két pionra bomlik (mint korábban), az aló lenületének nagy rézét a kék rézecke vizi el (proton), a ki rézét az elektronokkal egy irányba tekereı kiebb energiájú negatív rézecke π. Az aló rézecke a protonnál nehezebb emlege rézecke. (lamba-0 lett a neve) forrá:
12 V-rézeckék 5. Ugyanez iffúzió kökamrában (korábbi technika) Brookhaven-i gyorító 1,5 GeV e pionok π + p Λ 0 +K 0 Λ 0 p + π K 0 π + π + Λ 0 láthatatlan nyoma megint hozabb, mint a K 0 -é. keletkezékor a ritkaág megmara (Λ 0 )= 1
13 Az Ω rézecke Kaonok nyalábja! A máoik bomláterméke i még ritka, ritkaág =-3,
14 A reakció leíráa K + p + K 0 + K + + Ω Ω Ξ 0 + π ritkaág 3 Ξ 0 Λ 0 + (π 0 γ) ritkaág 1 keletkezékor ritkaág megmara: cak úgy lehet, hogy (K )= 1, (K + )=+1
15 Omega rézecke má keletkezée K +p + K + +K + +Ω + π Ω Λ 0 + K 3 1+ ( 1) Λ 0 p + π 1 0 keletkezékor ritkaág megmara bomlákor 1-et változik
16 Omega rézecke 3. Milyen reakció ez? K + p + K 0 + K + + Ω Ω Λ 0 + K
17 új rézeckék K 0, K 0, K +, K Λ 0 Σ +,Σ,Σ 0 Ξ, Ξ 0 Ω ±1 kb. 500 MeV -1 kb MeV -1 kb MeV - kb. 130 MeV -3 kb. 167 MeV
18 A nehezebb rézeckék oztályozáa m 939 ± 1 MeV n 0 p + = 0 m 1193 ± 4 MeV Σ Λ 0 Σ 0 Σ + = 1 m 1319 ± 4 MeV Ξ Ξ 0 Q = 1 Q = 0 Q = +1 =
19 A nehezebb rézeckék oztályozáa 0 S 1 1/ 1 1/ T z S = ritkaág-zám T z = izopin harmaik komponene
20 Kvark-gonolat n 0 p 1 r =1 1 Σ Σ r= - = ritka kvarkok záma pin=1/ =1 Ξ 0 Ξ r =1 T z +1/ -1/
21 Kvarkok kvantmzámai izopin harmaik komponene (T z ) 1/ 1/ 0 izopin (T) 1/ 1/ 0 ritkaág () pin 1/ 1/ 1/ elektromo tölté (Q) /3 1/3 1/3 elektromo tölté Q()=x, Q()=y Q(p)=1=x+y Q(n)=0=x+y Q(p-n)=1-0=-3y=1 y= 1/3 x=/3 tört tölté! (é az elektron tényleg elemi) Q(Ξ 0 )=Q()=0 Q()= 1/3
22 A közepe tömegű rézeckék oztályozáa S 1 T z 1 1/ 1/ 1 1 S = ritkaág-zám T z = izopin harmaik komponene
23 K 0-1 K r =0 0 π π =0 r = - = ritka kvarkok záma pin=0 1 K r K 0 =0
24 Reakciók a kvark-képben 1. K +p + K + +K + +Ω + π mechanizm: két qq kelté q= az új m 0 -t a E kin feezi π K + Ω K +
25 Reakciók a kvark-képben. Ω Λ 0 + K + melyik valól meg? Λ 0 K Λ 0 K Ω Ξ 0 + π + mechanizm: pontán bomlá kvark átalaklá, eltőnik egy ritka kvark: r=1 új m 0 -t () a tömegkülönbég (m -m )c é a köté erıöée feezi Ξ 0 π
26 Reakciók a kvark-képben 3. π + p Λ 0 + K Ξ 0 Λ 0 +π 0 K 0 Λ 0 π 0 (γ) Λ 0
27 Reakciók a kvark-képben 4. Λ 0 p + + π K 0 π + + π + + p + π π π +
28 (-1/3) A ritkaág megváltozáa Az kvark -ba alakl, é megváltozik a ritkaág ezt a gyenge kölcönhatá közvetíti W (/3) (-1/3) (1/3) W + (-/3) (/3) (-/3) (1/3)
29 Mikrorézeckék felépítée Az elektronnál nehezebb rézeckék tlajonágait a kvarkmoell jól aja viza. Az elektron ninc benne a renzerben! Ez máfajta rézecke. A kvarkokból álló mikrorézeckék é a kvarkok özefoglaló neve: HADRONOK (Éreke, az elektronból é a müonból nem lehet mikrorézeckéket elıállítani. Ezek nem kötınek egymához olyan erıen. Pl. a µ e + renzer inkább egy atomhoz haonlít.) A közepe tömegő rézeckék kvark-antikvark párból állnak, nevük ezentúl: MEZONOK qq A nehezebb tömegő rézeckék három kvarkból állnak, nevük ezentúl: BARIONOK qqq (Kéıbb találtak a könnyebb barionoknál nehezebb mezonokat i.) A barion-oktett felépítééhez haznált kvarkok a mezon-nonettnél i minent pontoan vizaanak. A kvarkmoell tényleg jól mőköik. A mezonoknál a középı pontban három rézecke lehet, e az,, állapotok kvantmmechanikai zperpozíciói leznek a etektálható rézeckék. T=1 (+)*( ) 574 MeV 135 MeV
30 Haronok Barionok qqq nkleonok n,p ΚπηρϒJ/ψ hiperonok Σ,Ξ Ω rezonanciák, Ξ*, é antirézeckéik
31 Mikrorézeckék gerjeztett állapotai proton () pinje =1/ gerjeztett állapot =3/ 3 b 1/-e izopin özege: T=3/ T z = 3/ 1/ -1/ -3/ 1/+1/+1/ T z =T z1 +T z +T z3 Q=3*/3= 4/3-1/3=1 /3-*1/3= rezonanciák
32 Rezonanciák előállítáa π + +p ütközé hatákereztmetzete: rezonanciacúc rézeckének értelmezzük: ++ π + +n, π +p, π +n reakciókban zintén van rezonancia azono energiánál. rezonanciák:, 0, +, ++ T(π)=1, T(p)=1/ T(π+p) = 1 1/ = 3/ 1/ Ennek a 4 z komponene 938MeV+139MeV+190MeV=167 MeV= =M c +E tkp
33 A rezonanciák élettartama Heienberg-határozatlanág reláció: a rézecke élettartama*rezonancia zéleége kb. a Planck-állanó τγ=h Az állapot élettartama: τ=h/γ= hc/γc=197 MeVfm/10 MeV c= =1,6fm/ m/=0, magfizikai iıkála: egyége amig a fény áthala a nkleonokon t 0 =/v=10-15 m/ m/ A rezonanciák élettartama rövi, néhány iıegyégnyi
34 A mikrorézeckék tömegpektrma nehéz rézeckék közepe tömeg izopin (T): hány kb. azono tömegő rézeckét feeztek fel az aott tömegnél.
Kvarkok, elemirészecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 8.
Kvarkok, elemirézeckék, kölcönhatáok Atommag é rézeckefizika 4. előadá 2011. márci 8. Új rézeckék K 0, K 0,K +,K Λ 0 Σ +, Σ, Σ 0 Ξ, Ξ 0 Ω ±1 kb. 500 MeV -1 kb. 1116 MeV -1 kb. 1190 MeV -2 kb. 1320 MeV
RészletesebbenÚtban a Standard Modell felé
Útban a Standard Modell felé Mag é rézeckefizika 3. előadá 2017. márci 3. Amiről eddig tanltnk: kíérletek 1895 Röntgen, röntgengárzá katódgárcővel 1896 Becqerel, ránók radioaktivitáa (kéőbb: gamma-gárzá)
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 017. Február 4. V-részecskék 1. A15 felfedezés 1946, Rochester, Butler ezen a képen egy semleges részecske bomlásakor két töltött részecske (pionok) nyoma villa
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3. A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske:
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenBelső szimmetriacsoportok: SU(2), SU(3) és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai
Belső szimmetriacsoportok: SU(), SU() és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai Izospin Heisenberg, 9: a proton és a neutron nagyon hasonlít egymásra, csak a töltésük különbözik. Ekkor, -ben
RészletesebbenElemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.
Elemi részecskék, kölcsönhatások Atommag és részecskefizika 4. előadás 2010. március 2. Az elektron proton szóródás E=1MeVλ=hc/(sqrt(E 2 -mc 2 )) 200fm Rutherford-szórás relativisztikusan Mott-szórás E=10MeVλ
RészletesebbenHadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
RészletesebbenÚton a kvarkok felé. Atommag- és részecskefizika 3. előadás március 1.
Úton a kvarkok felé Atommag- és részecskefizika 3. előadás 2010. március 1. A béta-bomlás energiaspektruma 1. béta-bomló atommagok: 40 K, 14 C, 3 H, 214 Bi 2. e/m meghatározás a keletkező részecske egy
RészletesebbenÚton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
RészletesebbenFizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai é Termézettományi Érteítõt az Akaémia 1882-ben inította A Mathematikai é Phyikai Lapokat Eötvö Lorán 1891-ben alapította LXI. évfolyam 1. zám 211.
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenRészecske- és magfizika vizsgakérdések
Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át
RészletesebbenA CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf
A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után Genf European Organization for Nuclear Research 20 tagállam (Magyarország 1992 óta) CERN küldetése: on ati uc Ed on Alapítva 1954-ben Inn ov ati CERN uniting
Részletesebben= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14
. kategória... Adatok: h = 5 cm = 0,5 m, A = 50 m, ρ = 60 kg m 3 a) kg A hó tömege m = ρ V = ρ A h m = 0,5 m 50 m 60 3 = 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg,
RészletesebbenA 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.
006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulmányi Vereny máodik fordulójának feladatai é azok megoldáai f i z i k á b ó l I. kategória. feladat. Egy m maga 30 hajlázögű lejtő lapjának elő é máodik fele különböző
RészletesebbenPapp Gábor, Németh Judit. Magfizika. egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak. 2003, ELTE, Budapest
1 Papp Gábor, Németh Judit Magfizika egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak 2003, ELTE, Budapest 2 Tartalomjegyzék 1. Atommagok tulajdonságai 7 1.1. Az atommag alkotórészei......................
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I: SM CERN, 2014. augusztus 18. p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére CERN, 2014. aug. 18-22. (Pásztor Gabriella helyett)
RészletesebbenA Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet
A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet Modern zikai ks erletek szemin arium Kincses D aniel E otv os Lor and Tudom anyegyetem 2017. február 21. Kincses Dániel (ELTE) A két neutrínó
RészletesebbenKvarkok 1. R. P. Feynman
Kvarkok 1 R. P. Feynman Az anyag atomokból épül fel. Maguk az atomok kétféle építőkőből tehetők össze: elektronokból és atommagból. Nézzük, miből épülnek fel az elektronok. Mai tudásunk szerint az elektronok
RészletesebbenA tau lepton felfedezése
A tau lepton felfedezése Szabó Attila András ELTE TTK Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium 2014.12.04. Tartalom 1 Előzmények(-1973) e-μ probléma e+e- annihiláció kísérletekhez vezető út 2 Felfedezés(1973-1976)
RészletesebbenDiagnosztikai módszerek II. PET,MRI 2011.05.08. Diagnosztikai módszerek II. Annihiláció. Pozitron emissziós tomográfia (PET)
0.05.08. Diagnoztikai ódzerek II. Pozitron eizió toográfia (PT) Diagnoztikai ódzerek II. PT,MRI Kardo Roland 0 05.0 Mágnee agrezonancia képalkotá (MRI) -Strukturáli MRI (MRI) -Funkcionáli MRI (fmri) Pozitron
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2007) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenMilyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei?
Milyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei? Veres Gábor ELTE Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék e-mail: vg@ludens.elte.hu Az atomoktól a csillagokig előadássorozat nem csak középiskolásoknak
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenAtommagok alapvető tulajdonságai
Atommagok alapvető tulajdonságai Mag és részecskefizika 5. előadás 017. március 17. Áttekintés Atommagok szerkezete a kvarkképben proton szerkezete, atommagok szerkezete, magerő Atommagok összetétele izotópok,
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. v(m/s)
. kateória... a) A rafikonról leolvaható: v = 40 km =, m, v = 0 km = 5,55 m, v 3 = 0 km =,77 m h h h t = 5 min = 300 t = 5 min = 300 t 3 = min = 0 = v t, = v t 3 = v 3 t 3 ezért = 3333,3 m = 666,6 m 3
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai köté magaabb zinten 5-1 Mit kell tudnia a kötéelméletnek? 5- Vegyérték köté elmélet 5-3 Atompályák hibridizációja 5-4 Többzörö kovalen kötéek 5-5 Molekulapálya elmélet 5-6 Delokalizált elektronok:
RészletesebbenMEKKORA A KVARKOK TÖMEGE? Eltûnnek a napfoltok?
i kizámolható. Évzázao változáok elemzééhez azonban még nem elég hozú a Wolf-féle aator, ezért Dougla Hoyt é Kenneth chatten kiolgozták a coport-relatívzámot, amely az egye foltokat nem vezi figyelembe,
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Kölcsönhatások Az atommag felépítése Az atommag pozitív töltésű protonokból (p) és semleges neutronokból (n) áll. A protonok és neutronok kvarkokból + gluonokból állnak. A
RészletesebbenJÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!
JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT! Dr. Oláh Éva Mária Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint MTA Wigner FK, RMI, NFO ELTE, Fizikatanári Doktori Iskola, Fizika Tanítása Program PhD olaheva@hotmail.com
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenHogyan lehet ezzel a fényképpel Nobel-díjat nyerni?
Hogyan lehet ezzel a fényképpel Nobel-díjat nyerni? Így Strangeness Late 1940 s: discovery of a variety of heavier mesons (K mesons) and baryons ( hyperons ) studied in detail in the 1950 s at the new
RészletesebbenA CERN NA61 kísérlet kisimpulzusú részecskedetektorának építése és fizikai analízise
A CERN NA61 kísérlet kisimpulzusú részecskedetektorának építése és fizikai analízise MSc Diplomamunka Márton Krisztina Fizikus MSc II. ELTE TTK Témavezető: dr. Varga Dezső ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája
RészletesebbenTheory hungarian (Hungary)
Q3-1 A Nagy Hadronütköztető (10 pont) Mielőtt elkezded a feladat megoldását, olvasd el a külön borítékban lévő általános utasításokat! Ez a feladat a CERN-ben működő részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető
RészletesebbenÚJ FELFEDEZÉSEK A CERN NAGY HADRONÜTKÖZTETÕJÉNÉL: FURCSA RÉSZECSKÉK
ÚJ FELFEDEZÉSEK A CERN NAGY HADRONÜTKÖZTETÕJÉNÉL: FURCSA RÉSZECSKÉK Új fizika jelei az LHC-nál? A részecskefizika minig az éreklõés élvonalában van, és jelentõsebb ereményeiért gyakorlatilag kijár a Nobel-íj.
RészletesebbenPENTAKVARKOK. KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest. CERN NA49 kísérlet. p.1/60
PENTAKVARKOK Dániel Barna barnad@rmki.kfki.hu KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest & CERN NA49 kísérlet p.1/60 A történet kezdete... 2003 Január: LEPS kísérlet (SPring-8, Japán) PRL-hez
RészletesebbenNehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban
Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban Lévai Péter MTA KFKI RMKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Az atomoktól a csillagokig ELTE, 2008. márc. 27. 17.00 Tartalomjegyzék: 1. Mik azok a nehézionok?
RészletesebbenTetszőleges mozgások
Tetzőlege mozgáok Egy turita 5 / ebeéggel megy órát, Miel nagyon zép elyre ér lelaít é 3 / ebeéggel alad egy fél óráig. Cino fiukat/lányokat (Nem kíánt törlendő!) lát meg a táolban, ezért beleúz é 8 /
RészletesebbenHidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék
Hidrogénzerű rézeckék páyáinak radiái fuámfüggvénye: páya radiái uámfüggvény p 3 3p 3d Zr Zr Rn, ( r) Nn, r exp Ln radiái uámfüggvény na na R ( Z / a ) exp( Zr / a ) 3, R ( Z / a ) ( Zr / a )exp( Zr /
RészletesebbenBEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Pásztor Gabriella Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme 2011. augusztus 15 10. 1. RÉSZ Mit vizsgál a részecskefizika és milyen eszközökkel? Elemi részecskék
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I CERN, 2009. augusztus 18. 1. fólia p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2009. aug. 17-21.) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenAtomfizika zh megoldások
Atomfizika zh megoldáok 008.04.. 1. Hány hidrogénatomot tartalmaz 6 g víz? m M = 6 g = 18 g H O, perióduo rendzerből: (1 + 1 + 16) g N = m M N A = 6 g 18 g 6 10 3 1 = 103 vízekula van 6 g vízben. Mivel
RészletesebbenFizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor
Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi
RészletesebbenA RÉSZECSKEFIZIKA ANYAGELMÉLETE: A STANDARD MODELL
tartozó valószínûség -hez, a többi nullához tart. A most vizsgált esetben (M M = 0) a (0) szerint valóban ennekkell történnie. Teljesen hasonlóan igazolható (0) helyessége akkor is, amikor k = n. A közbensô
Részletesebbenalapvető tulajdonságai
A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása
RészletesebbenGyengesavak disszociációs állandójának meghatározása potenciometriás titrálással
Gyengeavak izociáció állanójának meghatározáa potenciometriá titráláal 1. Bevezeté a) A titrálái görbe egyenlete Egy egybáziú A gyengeavat titrálva NaO mérőolattal a titrálá bármely pontjában teljeül az
RészletesebbenBEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA
BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA Pásztor Gabriella University of Geneva & MTA Wigner FK Gabriella.Pasztor@cern.ch CERN Hungarian Teachers Programme. PROGRAM HéOő Részecskefizika célja, eszközei Elemi részecskék
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II.-III.
TRTÓSZERKEZETEK II.-III. VSBETOSZERKEZETEK 29.3.7. VSBETO KERESZTMETSZET YOMÁSI TEHERBÍRÁSÁK SZÁMÍTÁS kereztmetzet teherbíráa megelelı ha nyomott km. eetén: Rd hol a normálerı tervezéi értéke (mértékadó
RészletesebbenLegújabb eredmények a részecskefizikában. I. rész
ismerd meg! Legújabb eredmények a részecskefizikában I. rész 1. A részecskék osztályozása Jelenlegi tudásunk szerint az anyag fermion típusú építkövekbl és bozon típusú ragasztóanyagból épül fel. (A világegyetem
RészletesebbenA testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
RészletesebbenPuskin utcai kvarkok. A kvarkfizika második korszaka ( )
Puskin utcai kvarkok A kvarkfizika másoik korszaka 968-978 SZUBJKTÍV KVARKTÖRTÉNT!! A MI VRZIÓNK! Szilár Leó Az első korszak 963-968 Gell-Mann és Zweig kvarkjai Aitív kvark moell MZONOK Zweig-szabály MÉLYN
Részletesebben11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.
11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek. Ionizáció Bevezetés Ionizációra minden töltött részecske képes, de az elektront
Részletesebben2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 1 / 18
Az erős és az elektrogyenge kölcsönhatás elmélet Csanád Máté ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika emelt zint 08 É RETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utaítáai zerint,
RészletesebbenMEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ
MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ. Egy kerékpáro zakazonként egyene vonalú egyenlete ozgát végez. Megtett útjának elő k hatodát 6 nagyágú ebeéggel, útjának további kétötödét 6 nagyágú ebeéggel, az h útjának
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1
Szakác enő Megyei Fizika Vereny, az I. forduló feladatainak megoldáa. t perc, az A fiú ebeége, a B fiú ebeége, b 6 a buz ebeége. t? A rajz alapján: t + t + b t t t + t + 6 t t 7 t t t 7t 4 perc. Így A
Részletesebbene (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:
Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:
RészletesebbenÚtban a Standard Modell felé
Útban a Standard Modell felé Mag és részecskefizika 4. előadás 2017. március 10. Amiről eddig tanultunk Hadronok: kvarkok kötött állapotai Barionok (qqq), anti-barionok (qqq), mezonok (qq) Rezonanciák
RészletesebbenKözépszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész. 1. Melyik sebesség-idő grafikon alapján készült el az adott út-idő grafikon? v.
Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Melyik ebeég-idő grafikon alapján kézül el az ado ú-idő grafikon? v v v v A B C D m 2. A gokar gyoruláa álló helyzeből12. Melyik állíá helye? m A) 1 ala12 a
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenRészecskefizikai gyorsítók
Részecskefizikai gyorsítók 2010.12.09. Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium Márton Krisztina Hogyan látunk különböző méreteket? 2 A működés alapelve az elektromos tér gyorsítja a részecskét különböző
RészletesebbenSinkovicz Péter. ELTE, MSc II november 8.
Út az elemi részecskék felfedezéséhez és az e e + ütközések ELTE, MSc II. 2011. november 8. Bevezető c kvark τ lepton b kvark Gyenge kölcsönhatás Áttekintés 1 Bevezető 2 c kvark V-A elmélet GIM mechanizmus
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenF1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA
F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti
RészletesebbenA mintavételes Smith prediktor
mintavétele mith peikto. gyakolat célja Mintavétele mith peikto teveée integáló jelleg holti olyamatoka. abályoá vigálata imlációkkal. 2. Elméleti beveet mith peikto egítégével holti olyamatok abályoáánál
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória
Hatvani Itván fizikavereny 07-8.. kategória.3.. A kockából cak cm x cm x 6 cm e függőlege ozlopokat vehetek el. Ezt n =,,,35 eetben tehetem meg, így N = n 6 db kockát vehetek el egyzerre úgy, hogy a nyomá
RészletesebbenTÖKéletes KVARKFOLYADÉK
TÖKéletes KVARKFOLYADÉK - kézzel foghatóan Csörgő Tamás fizikus, MTA Wigner FK és KRF, Gyöngyös Dedikáció: a tökéletes kvarkfolyadék felfedezésének 10. évfordulójára reszecskes.karolyrobert.hu Élet és
RészletesebbenRANGSOROLÁSON ALAPULÓ NEM-PARAMÉTERES PRÓBÁK
RANGSOROLÁSON ALAPULÓ NEM-PARAMÉTERES PRÓBÁK Sorrendbe állítjuk a vzgált értékeket (a mntaelemeket) é az aktuál érték helyett a rangzámokat haználjuk a próbatatztkák értékenek kzámítáára. Egye próbáknál
RészletesebbenRUBIK KOCKÁBAN A VILÁG
RUBIK KOCKÁBAN A VILÁG A TÖKÉLETES KVARKFOLYADÉK MODELLEZÉSE Csörgő Tamás fizikus, MAE MTA Wigner FK, Budapest és KRF, Gyöngyös reszecskes.karolyrobert.hu Élet és Tudomány 2010 év 49 szám 1542. oldal ÉVFORDULÓK
RészletesebbenRádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21
Spalláció Rádl Attila 2018. december 11. Rádl Attila Spalláció 2018. december 11. 1 / 21 Definíció Atommagok nagyenergiás részecskével történő ütközése során másodlagos részecskéket létrehozó rugalmatlan
RészletesebbenA kvarkanyag nyomában nagyenergiás nehézion-fizikai kutatások a PHENIX kísérletben
A kvarkanyag nyomában nagyenergiás nehézion-fizikai kutatások a PHENIX kísérletben Nagy Márton, Vértesi Róbert MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33.
RészletesebbenMindennapjaink. A költő is munkára
A munka zót okzor haználjuk, okféle jelentée van. Mi i lehet ezeknek az egymától nagyon különböző dolgoknak a közö lényege? É mi köze ezeknek a fizikához? A költő i munkára nevel 1.1. A munka az emberi
RészletesebbenVáltozók közötti kapcsolat II. A nominális / ordinális eset: asszociációs mérőszámok.
http://tatiztika.zoc.elte.hu/tartat Táraalomtatiztika, 2003/2004 I. élév. ovember 18. Mai tematika: Változók közötti kapcolat II. A nomináli / orináli eet: azociáció mérőzámok. 1 Bevezeté 1 Hibavalózínűég
RészletesebbenELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás
REZGÉSEK, HULLÁMOK Kézítette: Porkoláb Taá ELMÉLET 1. Mi a perióduidı? 2. Mi a frekvencia? 3. Rajzold fel, hogy a haroniku rezgıozgát végzı tet pályáján hol iniáli illetve axiáli a kitérée, a ebeége é
RészletesebbenGyakorló feladatok a Kísérletek tervezése és értékelése c. tárgyból Kísérlettervezés témakör
Gyakorló feladatok a Kíérletek tervezée é értékelée c. tárgyól Kíérlettervezé témakör. példa Nitrálái kíérleteken a kitermelét az alái faktorok függvényéen vizgálták:. a alétromav-adagolá idee [h]. a reagáltatá
RészletesebbenRÉSZECSKÉK ÉS KÖLCSÖNHATÁSAIK (PARTICLES AND THEIR INTERACTIONS)
ATOMMAGFIZIKA II. (NUCLEAR PHYSICS II.) RÉSZECSKÉK ÉS KÖLCSÖNHATÁSAIK (PARTICLES AND THEIR INTERACTIONS) (Harmadik, korszerűsített kiadás) (Third up-dated edition) FÉNYES TIBOR DEBRECENI EGYETEMI KIADÓ,
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei Doktorjelölt: Ürmössy Károly Elméleti Fizikai Osztály, Wigner FK, Budapest Elméleti Fizika Tanszék, ELTE, Budapest Az értekezés címe: Nem-extenzív statisztikus fizikai módszerek
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.
Szakác enő Megyei Fizika Vereny, I. forduló, 00/004. Megoldáok /9. 00, v O 4,9 k/h 4,9, t L 9,86.,6 a)?, b)?, t t L t O a) A futók t L 9,86 ideig futnak, így fennáll: + t L v O. Az adott előny: 4,9 t L
RészletesebbenRészecskék osztályozása, kölcsönhatások, Standard Modell?
Részecskék osztályozása, kölcsönhatások, Standard Modell? Mag-, részecskefizika és asztrofizika 4. előadás 2018. október 2. Köszönet Pásztor Gabriellának http://gpasztor.web.cern.ch/gpasztor/mrf2017 Részecskefizika4,.htmlSzimmetriák,
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenRöntgendiagnosztikai alapok
Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (b) Speciális relativitás Relativisztikus dinamika Utolsó módosítás: 2013 október 15. 1 A relativisztikus tömeg (1) A bevezetett Lorentz-transzformáció biztosítja
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenCsaládi állapottól függõ halandósági táblák Magyarországon
Caládi állapottól függõ halandóági táblák Magyarorzágon A házaágok várható tartama, túlélée MÓDSZERTANI TANULMÁNY Központi Statiztikai Hivatal Hungarian Central Statitial Offie Központi Statiztikai Hivatal
RészletesebbenDinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg
Dinamika 1. Vízzinte irányú 8 N nagyágú erővel hatunk az m 1 2 kg tömegű tetre, amely egy fonállal az m 2 3 kg tömegű tethez van kötve, az ábrán látható elrendezében. Mekkora erő fezíti a fonalat, ha a
RészletesebbenFizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.
Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek
RészletesebbenQP és QX mélykútszivattyúk 4"
QP 4A-8 0,25 2,8 A - 20 681 mm 11,5 kg 1 1/4" QP 4A-12 0,37 3,3 A 1,6 A 20 761 mm 12,0 kg 1 1/4" QP 4A-18 0,55 4,4 A 1,7 A 25 896 mm 13,5 kg 1 1/4" QP 4A-25 0,75 5,8 A 2,5 A 35 1061 mm 15,4 kg 1 1/4" QX
RészletesebbenRészecskés-lecsapós játék
Részecskés-lecsapós játék Sveiczer András 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 ELTE, 1117 Budapest XI., Pázmány Péter sétány 1/A 2 MTA Wigner FK, 1121 Budapest XII., Konkoly-Thege út 29-33 3 KRF, 3200 Gyöngyös, Mátrai
RészletesebbenDetektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest
Detektorok Siklér Ferenc sikler@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest Hungarian Teachers Programme 2008 Genf, 2008. augusztus 19. Detektorok 1970 16 GeV π nyaláb, folyékony
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
Részletesebben