Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Oktatási és Módszertani Igazgatósága KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Bel- és igazságügyi ágazat Kiegészítő jegyzék a tankönyvhöz Készítette: Dr. Daróczy István (belügyi ágazat) Dr. Vitál-Eigner Beáta (igazságügyi igazgatás) 2006. szeptember
I. rész Belügyi ágazat I. Áttekintés a tantárgy helyzetéről Az oktatási segédletek hatályosítása Közigazgatási szakvizsga tankönyv Bel- és igazságügyi ágazat A különböző jogszabályi változások de elsősorban a kormányzati struktúrában végbement változások szükségessé teszik a belügyi igazgatás című jegyzet pontosítását. Ennek megfelelően a kiegészítő jegyzet utal azokra a legfontosabb változásokra, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vizsgázó napra kész információ és tudás birtokában tegyen sikeres vizsgát. A legmarkánsabb változás a kormányzati struktúra változásából adódik mert a belügyi igazgatás gyakorlatilag három tárca irányítása alá került. Nevezetesen az önkormányzati terület és a kapcsolódó feladatok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz és az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez /2006. évi LV. Törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 2. a) és h) pontok/, továbbá a rendészeti feladatok a katasztrófavédelem kivételével az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz és az igazságügyi és rendészeti miniszterhez / ugyanezen törvény 2. ab) pont/ kerültek. A struktúra változás azonban még azt is eredményezte, hogy a nyilvántartás jelentős része és ennek legfontosabb végrehajtó szerve a BM Központi Hivatal a Miniszterelnöki Hivatalhoz került Nyilvántartó Hivatalként. Így tehát a belügyi igazgatás területei három tárca irányítása alá kerültek. Ez rögtön felveti annak kérdését, hogy az egyes területek közötti együttműködés és koordináció hogyan fog működni. Mindezeket figyelembe véve a jegyzetnek a szervezetre vonatkozó része a változásokat követően sem lehet végleges miután a gyakorlat fogja majd eldönteni, hogy működőképes lesz-e a kialakított szervezeti rendszer. Ezért csak fenntartással fogadható el vagy egyféle változatként az új struktúrának megfelelő szervezet. A tantárgy jogi környezetében jelentősebb változás alig történt természetesen apróbb, a működést lényegesen nem befolyásoló változások voltak ezért nem is igazán érthető a struktúra változtatás oka. Ráadásul a jegyzet megírásakor az EU integrációs feladatok már beépítésre kerültek ezért a csatlakozás miatt a jegyzet változtatására nem lett volna szükség. II. Fejezetenkénti részletes vizsgálat A tananyagban a részletes változások az alábbiak: a)a belügyminiszter helyett önkormányzati és területfejlesztési minisztert kell érteni. b)a belügyminiszter helyett igazságügyi és rendészeti minisztert kell érteni. A bevezető második bekezdésében Belügyminisztérium helyett minisztériumot kell érteni. 15. oldal hatodik bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül (az új jogszabály még nem jelent meg ezért az egész bekezdést el kell hagyni), a hetedik bekezdés utolsó előtti sorában a Belügyminisztérium helyébe a minisztérium kifejezés lép. 16. oldal 2.1 pont első sorában, és a harmadik bekezdésben a belügyminiszter kifejezés helyébe az irányítást végző miniszter kifejezés lép. 2
16. oldal 2.2 pont második francia bekezdésének alcíme a következőre módosul: - általános közigazgatási feladatok, ezen belül 17. oldalon 2.2.1. pont a Kormány feladata kiegészül:.a közigazgatás szervezéséért és irányításáért. 26. oldalon 2.3.4. pont A belügyi ágazatba tartozó országos nyilvántartási rendszereken belül a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala helyébe a Miniszterelnöki Hivatal Nyilvántartó Hivatala elnevezés lép, a további tananyagban is eként kell alkalmazni. A struktúra változás miatt a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának megnevezése IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra változott. A struktúra változás miatti további szervezeti változások: -48. oldalon az elő bekezdés hatodik francia bekezdéséből a BM kifejezést el kell hagyni -48. oldalon a negyedik bekezdésben a közigazgatási államtitkárok helyébe az államtitkárok kifejezés lép. 53. oldal 3. fejezet 3.1.1 és 3.1.2 pont alcímei helyébe a következő szöveg lép: 3.1. A belügyi igazgatás szervei A belügyi igazgatást nem egy elkülönült, csak erre szakosodott szervezet végzi. Egyes igazgatási feladatokat a közigazgatási szervek, másokat külön belügyi igazgatási szervek, míg megint más feladatokat rendészeti szervek végeznek. Ennek megfelelően az egyes szervek irányításának jellemzői és eszközei is rendkívül különbözőek. Ebből is látható, hogy az intézményrendszer tekintetében nagyon vegyes a kép és nem határozható meg a belügyi igazgatási tevékenyég egységes, homogén intézményrendszer által végzett tevékenységként. A problémát az is bonyolítja, hogy az egyes feladat-csoportokhoz nem köthető teljes mértékben az intézményrendszer, bár ez a megközelítés már jóval pontosabban mutatja meg az egyes intézményeket, azok működését, illeszkedését a közigazgatás rendszeréhez. Az egyes belügyi igazgatási feladat-csoportoknál megneveztük a feladatot ellátó szerveket. Csak emlékeztetünk arra, hogy az irányításért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó feladatokból három nagy csoportot képeztünk: a kormányzati feladatokat, a közfeladatmegoldó vagy civil közigazgatási feladatokat és a rendészeti igazgatási feladatokat. Ahogy a feladatok jellege változott, a közigazgatás továbbfejlesztésének kormányzati törekvései is abba az irányba hatottak, hogy a feladatot ellátó szervezet típusa is egyre inkább tükrözi az általa elvégzett tevékenységeket. Jellemző az is, hogy a lakossági ügyintézés, igazgatás központja a helyi önkormányzat szerveire helyeződött át és ez a folyamat egyre inkább folytatódik. A helyi önkormányzati rendszer előttünk álló továbbfejlesztése a belügyi igazgatási feladatok további szervezeti átrendeződését eredményezi majd. 3
Nemzetközi összehasonlításban számos minta van például az útiokmány-kiadás decentralizálására, azaz az útlevél-igazgatási hatáskör központosításának megszüntetésére. További fejlesztési kérdés a rendőrségi feladatkörök profiltisztításának további folytatása mellett a határőrség határőrizeti és rendészeti feladatainak áttekintése és átalakítása. Ha csak pusztán az igazgatási tevékenységet vizsgáljuk megállapítható, hogy központi és területi szervekről beszélhetünk. A szerencsés az lenne ha a központi szervekben az igazgatási tevékenységek közül csak a szervező, a stratégiai döntéshozási tevékenység folyna és konkrét igazgatási (hatósági) tevékenységet egyáltalán nem végeznének. Míg a területi szervekhez kerülnének át a másodfokú döntések. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a központi szervek szinte kis minisztériumként működnek. Az irányításért felelős miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek: > Országos Rendőr-főkapitányság, > Határőrség Országos Parancsnokság, > Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, > Rendőrtiszti Főiskola; > Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal; > Nyilvántartó Hivatal. 56. oldal 3.1.3 cím helyébe a következő cím lép: Központi hivatalok ugyanezen pont alatt 57. oldal hetedik bekezdésében a belügyminiszter kifejezés helyébe a miniszter kifejezés lép. 61. oldal 3.2. cím helyébe a következő cím lép: "3.2. A minisztérium jogalkotási tevékenysége 61. oldal első sorában az első három szó helyébe a következő szöveg lép: A jogalkotási tevékenység jelentős. 60. oldal ötödik bekezdésében a belügyminiszter kifejezés helyébe az irányításért felelős miniszter lép Jogszabályi változás miatt: -40. oldalhatodik bekezdésben a belügyminiszter kifejezés helyébe Kormány kifejezés lép -41. oldal harmadik bekezdés második mondata törlésre kerül -59. oldal harmadik bekezdése törlésre kerül igazgatás keretein belül kezeljük ezeket a területeket. 4
Jogszabálygyűjtemény Belügyi ágazat: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1997. évi XXXII. törvény a határőrségről és a határőrizetről 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról -2006. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Készítette: dr. Daróczy István 2006. szeptember 5
II. rész Igazságügyi igazgatás I. Áttekintés a tantárgy helyzetéről A tankönyv lezárása után az igazságügyi igazgatás területe jelentősen megváltozott. Jogszabályi változás folytán kikerült az igazságügyi igazgatás köréből a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete. Az Alkotmánybíróság döntése következtében az Országos Ítélőtábla felállítása helyett öt ítélőtábla működéséről döntöttek. Létrejött az Igazságügyi Hivatal, amely a kárpótlási feladatokkal kapcsolatos tevékenység mellett több teljesen új területeket is magában foglal; ide integrálták a megváltozott szervezetű Pártfogó Felügyelői Szolgálatot, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot ( a nép ügyvédje ), az Áldozatsegítési Szolgálatot, legutóbb pedig a Lobbi-tevékenységgel foglalkozó önálló osztályt. Kibővült a cégnyilvánossággal kapcsolatos igazságügyi igazgatás területe is, amelynek ellátására létrehozták a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatot (Cégszolgálat). Új feladattal bővült a szakértőkkel kapcsolatos tevékenység, erre utal a szervezeti változáson is keresztül ment cégelnevezés-változás, a jövőben Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek néven működik tovább. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjára nagyjából megvalósultak a jogharmonizációs feladatokat. A csatlakozást követően azonban e kötelezettség nem szűnt, a jogharmonizáció más tartalommal továbbra is kötelezettsége minden tagállamnak. A jogalkotás minőségének fejlesztése európai uniós szemlélet átvételével új tartalmat kapott a jogszabályok hatásvizsgálata és a dereguláció, amely ehhez igazodó igazgatási tevékenységet is követel meg. A kormányzati struktúra változásának következtében csökkent a minisztériumok száma, és alaposan átalakult a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó minisztériumi felsővezetői struktúra. Megváltozott a minisztérium neve, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az igazságügyi feladatok mellett ellátja a korábban főként a belügyi igazgatás körébe tartozó feladatokat is. Alaposan kibővült a miniszter feladat- és hatásköre. A nemzetközi együttműködés tartalma és szélesedett, ma már a teljes bel-és igazságügyi együttműködés irányítása a tárcához tartozik. A feladat-bővülés a feladat- és hatáskörök összemosásával nem járt, a miniszter illetve a minisztérium által ellátott új feladatok jellegüket megtartották, a feladat-átcsoportosítást következtében a rendészeti feladatok nem váltak igazságügyi jellegűvé, azok nem képezik az igazságügyi igazgatás témakörét. Mindezen változások a tananyag jelentős részét érintik, ténylegesen a kamarákkal kapcsolatos fejezeteken kívül valamennyi tananyag-rész megváltozott. Ez a változás egyes helyeken bővülést jelent, máshol tartalmi módosulással jár, kis rész pedig kikerült a tananyagból. II. Fejezetenkénti részletes vizsgálat. 79. old. második bekezdésének utolsó mondata a következők szerint változik, egészül ki Az eredeti tervektől eltérően azonban végül is nem egy ítélőtáblát, az Országos Ítélőtáblát hozták létre, hanem öt ítélőtábla működéséről döntöttek. 2003. január 1. napjával létesült a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla és a Pécsi Ítélőtábla, majd 2004. július 1. napjától a bírósági szervezet kiegészült a Debreceni Ítélőtáblával és a Győri Ítélőtáblával. 6
79. old. utolsó bekezdése elé a következő önálló új bekezdés kerül Az igazságügyi igazgatás területe az elmúlt években jelentősen kiszélesedett. 2003-ban egységes Pártfogó Felügyelői Szolgálatot hoztak létre. A korábban külön rendszerben működő fiatalkorú és felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó szakmailag képzett pártfogók országos egységes célja az, hogy közvetítsenek a bűnüldöző-, az igazságszolgáltató-, és a büntetés-végrehajtási szervek, valamint az elkövető, az áldozat és a társadalom között. A következő évben megalakult a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ( A nép ügyvédje ) azzal a céllal, hogy a szociálisan rászorulók is képesek legyenek jogaik érvényesítésére. 2005-ben alkotta meg az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, amely alapján a területi Áldozatsegítő Szolgálatok ingyenes, gyors szakszerű tájékoztatással, különféle intézkedéssel, de azonnali pénzügyi segélyezés formájában is segítséget nyújtanak a bűncselekmények sértettjeinek. Ezen területek összefogására 2006. január elsejével létrejött az Igazságügyi Minisztérium szakmai felügyelete alatt működő Igazságügyi Hivatal. 2006. szeptember 1-jétől a hivatal feladata ismét bővült, a lobbi-tevékenységről szóló törvény alapján önálló szervezeti egység keretében végzi a lobbisták nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. A 2006. évi LV. törvény jelentősen átalakította a korábban megszokott hagyományos struktúrát. Az Igazságügyi Minisztérium helyébe az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium lépett, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköre a klasszikus belügyi igazgatáshoz tartozó területek nagy részével kibővült. A miniszter így ma már nemcsak az igazságügyért, hanem a közbiztonságért, az élet- és vagyonbiztonság védelméért is felel, de ellátja az államhatár őrizetével és a határforgalom ellenőrzésével, a magyar állampolgársággal, az anyakönyvvel, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal, továbbá a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatokat is. 80. old. második bekezdésének utolsó mondata a következő szöveggel egészül ki ( igazságügyi szakértőkre ), továbbá a pártfogókra, a jogi segítséget szolgáltatókra, az áldozatsegítő szolgáltatást nyújtókra és a lobbisták nyilvántartását vezetőkre. 80. old. harmadik bekezdésének utolsó mondata az alábbi szövegre változik. Az igazságügyi és rendészeti miniszter által végzett igazságügyi igazgatási feladatokat a 164/2006. (VII.28.) Korm. rendelet tartalmazza. 81. old. első bekezdése a következő szöveggel egészül ki. ( különös tekintettel az emberi-jogi tárgyú kötelezettségekre ) és arra, hogy a jogszabályok megfeleljenek az Európai Unió jogának. 81. old. 2.2.1. pont utolsó három bekezdése helyébe a következő szöveg kerül. A miniszter a 2006. évi szabályozást követően jóval nagyobb felelősséggel tartozik a jogszabályok előkészítéséért. A korábbi osztott felelősség helyett önállóan készíti elő az alkotmányt, az alapvető jogok érvényesülését biztosító valamint a központi államszervezetre vonatkozó törvényeket. Emellett továbbra is feladata az egyes igazságügyi tárgyú; így a büntetőjoggal, a polgári joggal, a családjoggal kapcsolatos, az igazságszolgáltatást érintő, és az egyes gazdasági jellegű (társasági jog, versenyjog) jogszabályok előkészítése. A nemzetközi szerződésekre és a külkapcsolatokra vonatkozó jogszabályt a külügyminiszterrel közösen készíti elő. 7
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel együttműködik a választással, népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. Több tárcát érintő törvény-előkészítés esetén a Kormány döntése alapján a koordinációt az igazságügyi és rendészeti miniszter végzi. 82. old. második bekezdése után a következő új önálló bekezdés kerül Az Európai Unió Better Regulation ( a jogalkotás minőségének fejlesztése )szemléletének egyik kulcskérdése a szabályozás hatásvizsgálatával összefüggő gyakorlat fejlesztése, amely az uniós jogon keresztül egyre inkább jelentkezik a nemzeti jogalkotás területén is A hazai jogalkotási folyamatok sok tekintetben nélkülözik a minőségi jogalkotás nemzetközileg megkövetelt elveit. A jogalkotás időbeli ütemezése és eljárási rendjének megvalósulása terén számos fejlesztendő terület található, ezek közül az egyik legfontosabb a várható következmények felismerésére irányuló gyakorlat fejlesztése, a hatások ismeretében történő jogalkotói döntéshozatal elősegítése. A hazai közigazgatásban a szabályozási hatásvizsgálat terén tapasztalt, a jogalkotásra vonatkozó hatályos előírások be nem tartását is eredményező hiányosságok fokozatos kiküszöbölése érdekében szükséges a hatásvizsgálati tevékenység mértékének és színvonalának fejlesztése. Ezt a célt szolgálja a szabályozási hatásvizsgálat elvégzésének módszertanáról szóló 8001/2006.(I.30.) IM tájékoztató. A tájékoztató a Európai Bizottság hatásvizsgálati elvrendszere és gyakorlata alapján meghatározza a hatásvizsgálatok elvégzésének alapelveit és lépéseit. 83. old. 2.2.3. pont a következő bekezdéssel egészül ki A deregulációs tevékenység szervezeti és eljárási rendjét a 1046/2003. (V.28.) Korm. határozat szabályozza. E szerint az igazságügy-miniszternek minden évben a Kormány elé kell terjesztenie az éves deregulációs programot, valamint az adott évre szóló érdemi deregulációs feladat-meghatározást tartalmazó javaslatot. A deregulációs tevékenységben valamennyi miniszternek részt kell vennie, a feladatkörükbe tartozó joganyag áttekintését követően deregulációs javaslatot kell tenniük. Ennek során ma már az érdemi dereguláció kerül előtérbe. A szaktárcáknak a jogalkalmazási tapasztalataik (államigazgatási hatósági ügyintézés, ügyfélszolgálati tevékenység, szakmai visszajelzések, hatásvizsgálatok) alapján meg kell jelölniük azokat a problématerületeket, amelyek esetében a túlszabályozás (felesleges vagy rossz szabályozási technika) okolható a jogalkotói szándék korlátozott érvényesüléséért illetve a jogalkalmazási problémákért. Ezen kívül rövid és középtávú jogalkotási programjaik alapján a következő évekre vonatkozóan deregulációs javaslatot is kell tenniük. Ezek koordinációjáért az igazságügyi és rendészeti miniszter felel. Az 1064/2004.(VI.28.) Korm. határozat már a kormányzati szervezeti decentralizációsderegulációs programról rendelkezik. Ezen belül cél a minisztériumok és már központi közigazgatási szervek felesleges központi állami feladatainak megszüntetése, az aránytalanságok és párhuzamosságok felszámolása. Meg kell gátolni a felesleges háttérintézmények létrehozását, működtetését, csökkenteni kell a dekoncentrált szervek számát. Az 1082/2005. (VII.27.) Korm. határozat pedig már az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájában megfogalmazottak szerint a jogalkotás minőségének fejlesztését tűzte a 2005. évi deregulációs program céljául. 8
Ennek keretében az egyes tárcák a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata keretében szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a jogszabályokból adódó adminisztratív terhek csökkentésére. 84. old. a következő önálló új bekezdéssel egészül ki Az Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjára Magyarország túlnyomórészt teljesítette a szükséges jogalkotási feladatokat. A jogharmonizációs kötelezettség azonban ezzel nem szűnt meg, hiszen ez folyamatosan valamennyi uniós tagállam kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy minden hazai jogszabály megalkotása során folyamatosan figyelemmel kell lenni a hatályos közösségi jogra, azzal a nemzeti jogszabálynak összhangban kell lennie. Ezen kívül a közösségi jog változását szintén követnie kell a hazai jogrendnek. A jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és a teljesítésének rendjében a csatlakozás utáni időszak legjelentősebb változását az jelentette, hogy az egyes tagállamok számára már nincs ún. türelmi idő a jogalkotásra, az uniós jogforrásokban előírt kötelezettségek azok hatálybalépésétől illetve az előírt átültetési vagy alkalmazási idejétől kezdve azonnal alkalmazandók minden tagállam esetében. Az Európai Unió jogi aktusaiból fakadó jogharmonizációs feladatokat az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV:27.) Korm. határozat szabályozza. 2005 novemberétől Az IM a nyilvánosság számára is hozzáférhető jogharmonizációs adatbázist működtet. Ebben szerepelnek a jogharmonizációt igénylő uniós jogi aktusok, az ezeket átültető magyar jogszabályok katalógusa, de megtalálhatók itt az új jogharmonizációs igények és a jogharmonizációs javaslatok is. A jogharmonizációs útmutatót tartalmazó 8002/1999. (IK 10.) IM tájékoztatót felváltotta a jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005 (IK 8.) IM irányelv, amely részletezi az uniós jogi aktusokból eredő jogalkotási feladatok teljesítésével kapcsolatos speciális követelményeket. Az egyes uniós jogi aktusok tekintetében a jogharmonizációs folyamatos akkor zárulnak le, ha a szükséges valamennyi átültető illetve végrehajtó jogszabály elfogadásra és kihirdetésre kerül. Az irányelvek illetve a kerethatározatok tekintetében ehhez még szükség van az ún. notifikációs kötelezettségek teljesítésére is. Az irányelv átültetését megvalósító nemzeti jogszabályokról értesítést kell küldeni az Európai Bizottság részére az átültetést megvalósító nemzeti jogszabályok szövegének egyidejű megküldésével. A folyamatos hazai kormányzati ellenőrzés mellett az unió intézményei, különösen a Európai Bizottság, mint a szerződések őre, folyamatosan ellenőrzi a közösségi jognak való megfelelést, kötelezettségszegés észlelése esetén eljárást indít Magyarországgal szemben. Kötelezettségszegésnek minősül, ha a jogharmonizációs feladatokat nem határidőben vagy nem megfelelő tartalommal teljesítik, de a notifikációs kötelezettség elmulasztása is. Ha az Európai Bíróság ilyen kötelességszegést állapít meg, a tagállamot a közösségi jognak megfelelő magatartásra kötelezi, a kötelességszegés további fennmaradása esetén jelentős összegű kényszerítő bírságot szabhat ki. Emellett azonban azon jogalanyok, akiknek igazolható kára származott abból, hogy a tagállam nem teljesítette a közösségi jogból fakadó jogalkotási kötelezettségét, kártérítési vagy visszafizetési igénnyel léphet fel a tagállammal szemben. 9
86. old. második bekezdése a következő szöveggel egészül ki Az Európai Unió tagállamai 2000. májusában kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt írtak alá, amelyet 2001. októberében kiegészítettek. E szabályok hazánk csatlakozását követően a 2005. évi CXVI. tv-nyel kerültek a nemzeti jogrendbe. 87. old. második bekezdését a következő új bekezdés követi. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében a nemzetközi jogi együttműködés más jogterületek is érint. Így például a 7/2004. (I.22.) Korm. rendelet az Európai Közösség tagállamai között adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól rendelkezik. 88. old. utolsó bekezdése elé a következő új bekezdés kerül Időközben hatályba lépett az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. tv, ami folytán szükségessé vált az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X.5.) Korm. rendelet megalkotása. Ennek legfőbb újdonsága, hogy igazságügyi szakértői tevékenységet már gazdasági társaság is végezhet, ezért a nyilvántartás már a társaságokra is kiterjed. 89. old. a következő önálló új bekezdéssel egészül ki Időközben az uniós szabályozással összhangban megújult a társasági jog, újraszabályozták a cégbejegyzési eljárást, vagyis a cégek piacra lépésének feltételeit. Ennek legfőbb újdonsága az elektronikus cégeljárás megvalósítására, amely egyrészt gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást, másrészt megkönnyíti a céginformációhoz való hozzáférést, javítva ezzel a cégek működésének átláthatóságát is. A megújult társasági anyagi jogi szabályokhoz igazodik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, amely az igazságügyi igazgatás szempontjából is jelentős változást hozott. Átalakult a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, 2006. július 1-jétől az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium önálló szervezeti egységeként Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (Cégszolgálat) működik. A Cégszolgálatnak változatlanul kiemelkedő szerepe van a cégnyilvánosság biztosításában azáltal, hogy céginformációt szolgáltat a cégjegyzék adatairól. Emellett azonban a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működése érdekében a Cégszolgálat feladatköre 2007. október 1-jétől jelentősen ki fog bővülni (ezt fejezi ki az elnevezés változása is!). Ezek közül a legfontosabb a hitelezővédelmi nyilvántartás kialakítása és vezetése, amely által egy olyan, bárki számára hozzáférhető, közhiteles adatbázis jön létre, amelynek célja, hogy az üzleti döntések előkészítése során a vállalkozások figyelembe vehessék azokat a tényeket, illetve adatokat, amelyek ismerete csökkentheti döntéseik kockázatát. A nyilvántartásból tájékozódni lehet majd a felszámolás alatt álló cégek nyilvános adatairól, de a gazdasági forgalom szereplői tudomást szerezhetnek majd arról is, hogy valamely céggel szemben végrehajtási eljárás indul. A végrehajtónak törvényi kötelezettsége lesz az eljárás során tett intézkedésekről a nyilvántartás számára adatot szolgáltatni (árverés kitűzésének időpontja, stb.). A Cégszolgálat ezen kívül jogi tanácsadást is nyújt majd annak érdekében, hogy a mikró- és kisvállalkozások a cégalapítással, illetve megszüntetéssel kapcsolatos információkat közérthető formában, költségmentesen megismerhessék. 10
Új lehetőség, hogy a Cégszolgálattól a jövőben kérni lehet a cég számára szükséges különböző hatósági igazolások beszerzését (cégkivonat, adóhatósági igazolás arról, hogy a cégnek nincs adótartozása stb.), amelyeket a cégnek egy más, például egy közbeszerzési eljárásban csatolnia kell. Ezeket az igazolásokat a Cégszolgálattól elektronikus úton, egyablakos rendszeren keresztül szerezhetik majd be. 91. old. 2.3.1. pont a következő bekezdéssel egészül ki Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala elnevezése 2006. január 1-jétől Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek elnevezésre változott a 2005. évi CXXXV. tv. szerint. Az intézet alapító okiratát az 1/2006. (IK 2. ) utasítás határozza meg. A névváltozás feladatbővüléssel is járt. Az Intézetek kiegészítő tevékenységként alkalmazott kutatást is folytatnak a hatás- és kompetencia körükbe tartozó szakterületen annak érdekében, hogy a tudomány mindenkori állásának megfelelő, megalapozott szakvélemények elkészítéséhez szükséges szakmai háttér álljon rendelkezésre. 91. old. 2.3.2. pont alá a következő önálló új bekezdés kerül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 2001-ben kikerült az igazságügyi igazgatás köréből, a Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felügyelete alá vonták. A 35/2005. (III.1.) Korm. rendelet a Hivatal felügyeletét az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter hatáskörébe utalta. A 170/2006. (VII.28.) Korm. rendelet szerint 2006. augusztus 1-jétől a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt a kisebbségpolitikáért való felelőssége körében a szociális és munkaügyi miniszter irányítja. 104. old. 3.2. pontja a következő önálló új bekezdéssel egészül ki A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a minisztériumi struktúra egyszerűsítése és a minisztériumok számának csökkentése céljából alaposan megváltoztatta a korábbi hagyományosnak tekinthető minisztériumi szervezetrendszert. Az Igazságügyi Minisztérium feladatainak valamint a Belügyminisztérium rendészeti feladatainak ellátására létrejött az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről a 164/2006. (VII.28.) Korm. rendelet szól. Ez azt is jelenti, hogy 2006. augusztus 1-jétől jelentősen kibővült a miniszter feladata. A tárca továbbra is végzi az igazságügyi miniszterhez már korábban rendelt feladatokat, így különösen felelősségi körébe tartozik a jogszabály-előkészítés, a pártfogó felügyeletet ellátó szolgálat, a jogi segítségnyújtásért felelős állami szervezet, az igazságügyi és bűnügyi szakértői feladatokat ellátó állami szervek valamint a bűncselekmények áldozatainak segítéséért felelős hatóság irányítása, változatlanul törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzők, az ügyvédek, a jogtanácsosok, a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők kamarái felett, és irányítja a büntetés-végrehajtás szervezete működését. Ezek mellett azonban új elemként irányítja a rendőrséget, a Határőrséget, az idegenrendészetiés a menekültügyi hatóságot, ellátja az állampolgársággal-, a külföldre utazással-, a személyiadat-nyilvántartással és az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos feladatokat is. Változás az is, hogy a bel-és igazságügyi együttműködés teljes feladatköre is a tárcához került. 11
104-105.old. 3.2.1. pont helyébe a következő szöveg kerül Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006.(VII.28.) Korm. rendelet szerint a miniszter a Kormány áldozatsegítésért, állampolgársági ügyekért, anyakönyvi ügyekért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásáért, határrendészetért, idegenrendészetért és menekültügyért, igazságügyért, kárpótlásért, közlekedésrendészetért, közterület-felügyelet szabályozásáért, külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért, külföldre utazás szabályozásáért, rendészetért, szabálysértés szabályozásáért valamint személyiadat-nyilvántartásáért felelős tagja. Látható tehát, hogy a miniszter feladata a korábbihoz képest jelentősen megnőtt ugyan, mindez azonban a feladat-és hatáskörök összemosódásával nem járt, azok egymástól jól, teljesen egyértelműen, határozottan elkülöníthetők. Pusztán a feladat-átcsoportosítás következtében nem váltak igazságügyi jellegűvé a miniszterhez került új feladatok. Ennél fogva az igazságügyi igazgatás keretében e kiegészítő segédletben is csupán a miniszter igazságügyi feladataival foglalkozunk. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a korábbihoz képest jóval nagyobb felelősséggel tartozik a jogszabályok előkészítéséért. A hatályos rendelet szerint önállóan felel az alkotmány előkészítéséért, az alapvető jogok érvényesülését biztosító valamint a központi államszervezetre vonatkozó törvények előkészítéséért. Ezen kívül önálló felelősséggel tartozik az egyes igazságügyi tárgyú jogszabályok, így a büntetőpolitikai és büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi, az igazságszolgáltatást érintő, a társasági jogi, a szellemi tulajdon és a verseny területét szabályozó törvények és más jogszabályok előkészítéséért. A jogszabály-előkészítés körében alig maradt olyan terület, ahol osztott a miniszteri felelősség. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a külügyminiszterrel közösen felel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos és a külkapcsolatokról szóló jogszabályok előkészítéséért. A választással, a népszavazással és a népi kezdeményezéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében és megalkotásában pedig a miniszter közreműködik az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel. Abban az esetben, ha a törvény-előkészítés több miniszter feladatát érinti, úgy a Kormány döntése alapján az ilyen törvény előkészítésének koordinálásáért is az igazságügyi és rendészeti miniszter felel. A jogszabály-előkészítés során a miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a jogszabályok összhangban legyenek az Alkotmánnyal, megfeleljenek az Európai Unió jogának és a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeinek, továbbá illeszkedjenek a jogrendszer egészébe és teljesítsék a színvonalas jogalkotással szemben támasztott követelményeket. E feladata a miniszternek nemcsak az önálló felelősségű jogszabályokkal kapcsolatban áll fenn, hanem az e szempontoknak való megfelelés érdekében előzetesen valamennyi jogszabálytervezetet véleményeznie kell. A miniszter együttműködik az illetékes miniszterrel a nemzetközi szerződések előkészítésének, kötelező hatályának elismerésével, értelmezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Önállóan felel e körben azonban a Magyar Köztársaság által megkötött közjogi, polgári jogi, családjogi és büntetőjogi jogsegélyszerződések végrehajtásáért, az Európa Tanács keretei között a jogi együttműködésért és az Európai Unió keretében megvalósuló bel-és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatokért. 12
A miniszter koordinálja a jogi szabályozás előzetes és utólagos hatásvizsgálatát, összehangolja a jogszabályok hatályosulásának folyamatos felülvizsgálatát és a deregulációt. A jogi szabályozás utólagos hatásvizsgálata során elemzi a bírósági gyakorlatot és az igazságügyi statisztikai adatokat. A miniszter a joggyakorlat továbbfejlesztése és az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosítása érdekében javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására. A miniszter felel a cégadatok nyilvánosságáért, az elektronikus cégeljáráshoz szükséges informatikai rendszer működtetéséért Vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok nyilvántartását. A miniszter felelősségi körébe tartozik az igazságügyi képzés is. Meghatározza a bíróság és ügyészségi fogalmazók, a közjegyzőjelöltek, az ügyvédjelöltek, a jogi előadók és a más munkakörben dolgozó jogászok jogi szakvizsgájának, valamint egyéb szakmai továbbképzésének, továbbá a bírósági végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők szakvizsgájának, szakmai továbbképzésének, valamint az igazságügyi szakértők szakmai vizsgájának alapvető szabályait és feltételeit. A miniszter végzi szakfordító és tolmácstevékenység ágazati irányítását. A miniszter előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. Koordinálja a társadalmi bűnmegelőzést. A miniszter kezdeményezi és ösztönzi a jogalkotást és jogalkalmazást elősegítő informatikai rendszerek létrehozását és közreműködik ezek kialakításában, működtetésében. A miniszter irányítja - a pártfogó felügyeletet ellátó szervet - a jogi segítségnyújtásért felelős állami szervet - az igazságügyi és bűnügyi szakértői feladatokat ellátó állami szerveket Törvényességi felügyeletet gyakorol - a közjegyzők - az ügyvédek - a jogtanácsosok - a bírósági végrehajtók - az igazságügyi szakértők kamarái felett. A rendészeti és igazságügyi miniszter hivatalból tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT), gyakorolja az e tagságból faadó feladat- és hatásköreit. Ennek keretében a bíróságokkal illetve az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, általa fontosnak ítélt kodifikációs illetve igazgatási kérdésekben előterjesztést nyújthat be az OIT-hoz. A miniszter képviseli a Kormányt a nemzeti bíróságok, hatóságok és az Európai Unió meghatározott szervei előtt. 109. old. negyedik bekezdésének utolsó (zárójeles) mondata helyébe a következő szöveg lép A Szabályzatot az ítélőtáblákra is alkalmazni kell. 110.old. negyedik bekezdésének zárójeles mondata helyébe a következő szöveg kerül Az öt ítélőtábla vezető tisztségviselőit szintén az OIT nevezi ki. 13
111. old. utolsó bekezdése után a következő szöveg kerül Az ügyészi törvényességi felügyelet leghatékonyabb jogi eszköze az óvás. Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy az ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze az Alkotmánnyal illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez óvást nyújthat be. A szerv az óvást 30 napon belül köteles megvizsgálni. Ha alaposnak tartja, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy módosítja. Ellenkező esetben 8 napon belül az óvást elbírálása végett az Alkotmánybíróság elé kell terjeszteni. Az óvás jogerős illetőleg végrehajtható egyedi döntés ellen is irányulhat. Ilyenkor az ügyész a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes szervéhez is fordulhat. Az óvást a szerv 8 napon belül, a felettes szerv 30 napon belül, míg a testületi szerv az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az óvás alapos, a törvénysértő rendelkezést vagy módosítani kell, vagy pedig hatályon kívül kell helyezni. Ha a szerv az óvással nem ért egyet, a kérdésben a felettes szervnek kell döntenie. A jogsértés orvoslásának hiányában az ügyész kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. 112-114. old. 4.1. pont helyére a következő szöveg kerül. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény létrehozta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. A 2006. évi LVII. törvény átalakította a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó minisztériumi felsővezetői struktúrát, megszüntette a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíciót. A miniszterek helyettesítését a politikai államtitkár helyett a jelző nélküli államtitkár látja el a jövőben, míg a korábbi helyettes államtitkárok helyébe a szakállamtitkárok léptek. Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörét a 164/2006. (VII.28.) Korm. rendelet határozza meg. Tekintettel arra, hogy nemcsak az elnevezés változott meg, szükséges volt a minisztériumi szervezeti felépítést az új feladatokhoz igazítani. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot a miniszter vezeti. Neki közvetlenül alárendelt az államtitkár, akihez a Büntetés-végrehajtási Szervezet és az Országos Atomenergia Hivatal is tartozik a civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár, aki felügyeli a Polgári Kodifikációs és Céginformációs Főosztályt, a Civilisztikai Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályt (amelynek keretében található a Közbeszerzési és Versenyjogi Osztály és a Nemzetközi Polgári Jogsegély Ügyek Osztálya is) és az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztályt (ezen belül találjuk a Pártfogó Felügyelői és Áldozatsegítési Osztályt, a Jogi Segítségnyújtási és Kárpótlási Osztályt, a Jogi Képviseleti Osztályt, az Igazságügyi Hivatalt, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Hivatalát) az Európai Uniós és büntetőjogi szakállamtitkár, aki az Európai Uniós Jogi Főosztályon keresztül felügyeli a Jogharmonizációs Osztályt és az Európai Bírósági Osztályt is, a Bel- és Igazságügyi Együttműködési Főosztályon keresztül pedig irányítja a polgári Igazságügyi és Belügyi Igazgatási Osztályt is a közjogi szakállamtitkár, aki az Alkotmányjogi Főosztály útján felel a Deregulációs és Jogszabály-nyilvántartási Osztály munkájáért, de irányítja a Migrációs Főosztályt, az Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Főosztályt valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt 14
a rendészeti szakállamtitkár, akihez a Rendőrség, a Határőrség, a Rendőrtiszti Főiskola, a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet is tartozik a miniszter kabinetfőnöke, aki irányítja a Jogi Szakvizsga Osztályt is. Az egyes miniszterek feladat-és hatásköre sokszor változhat, a minisztériumi szervezetet pedig célszerű mindig ehhez igazítani. A most vázolt minisztériumi struktúra sem feltétlenül szól több évre, stabilitása viszonylagos, ezért a minisztérium szervezeti felépítését részletesebben a tananyag keretében sem tárgyaljuk. 114. old. 1.sz. ábrája a következők szerint módosul Az eredeti szabályozástól eltérően 2003, január 1-jétől az Országos Ítélőtáblát mégsem hozták létre, ezzel szemben jelenleg öt ítélőtábla ( a Fővárosi-, a Szegedi-, a Pécsi-, a Debreceni és a Győri Ítélőtábla) működik. Az ábra szerinti Országos Ítélőtábla helyébe az egymással mellérendeltségi viszonyban lévő, egyenrangú ítélőtáblák kerülnek. 133. old. a következő szöveggel egészül ki Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően került megalkotásra a Bűnüldöző Szervek Nemzetközi Együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény. Ajánlott irodalom Igazságügyi igazgatás: Kecskés László: Az EU-Jog és jogharmonizáció, HVG-ORAC 2003 Sárközi Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai, HVG-ORAC 2006. Lékó Zoltán: A lobbisták kézikönyve, HVG_ORAC 2006. Karsai Krisztina: Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései, KJK-KERSZÖV 2004. Gatter László: Az igazságszolgáltatás reformja, 1987-1997 KJK-KERSZÖV 2004. Jogszabálygyűjtemény: - 2002. évi XXII. törvény az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról 2006. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 164/2006. (VII.28.) Korm. rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1/2006. (VI.26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformációs költségtérítésről 210/2005. (X.5.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről 2002. évi LIV. törvény a Bűnüldöző Szervek Nemzetközi Együttműködéséről 15
2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 2006. évi XLIX. törvény a lobbi-tevékenységről 176/2006. (VIII.14.) Korm. rendelet a lobbi-tevékenységről szóló 2006. évi XLIX törvény végrehajtásáról 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról Készítette: dr. Vitál-Eigner Beáta 2006. szeptember 16