KÖZMAG VIII. évf., 4. szám 2009. Szerkesztőbizottság: Bekő Levente -István, Bogdán Mircea, Ciotlăuş Pál, Pleşa Róbert (főszerkesztő), Reikli Mária, Dr. Szabó Árpád, Tasnádi János, Tasnádi Zsolt Tördelő: Promoteus Advertising Olvasószerkesztő, korrektor: Balázs Bence Kiadó: Romániai Magyar Közgazdász Társaság Cím: 400440 Kolozsvár/Cluj-Napoca, Aurel Suciu u. 12. sz. Tel./Fax: +40-264-431488 E-mail: kozmag@yahoo.com, office@rmkt.ro Web: www.rmkt.ro ISSN: 1583-2953
Kedves Olvasó! A 2001-ben jelent meg a Közmag első száma, és azóta tudatosan törekszünk arra, hogy alakítsuk, fejlesszük az erdélyi magyarok, főképp a fiatal generáció gazdasági kultúráját. Idén lapunk új fejezetet kezd életében, mely remélhetőleg még hatékonyabbá teszi célkitűzése megvalósításában és még inkább megfelel azoknak az igényeknek, amelyeket egy gazdaságcentrikus társadalom elvár egy szakfolyóirattól. Célunk az, hogy egy gyakorlati, közérdekű gazdasági kérdésekkel foglalkozó magazint működtessünk, mely azokhoz a fiatalokhoz szólhat, akik érdekeltek gazdasági kérdésekben és szeretnének anyanyelvükön naprakész gazdasági információkat kapni, továbbá azokhoz a vállalkozókhoz, akik gyakorlati kérdéseikre keresnek választ, végső soron pedig, mindazoknak, akik a gazdaság különböző területéről szeretnének minél több információt elsajátítani Örömmel fogadunk külső munkatársakat akik az anyagbeszerzésben és lapterjesztésben segítenének. Minden olyan gazdasággal kapcsolatos cikket szívesen várunk amely a marketing (kultúramarketing, sportmarketing stb.) management, pénzügy stb. témaköréhez fűződik, és természetesen beszámolókat is várunk különböző ilyen jellegű eseményről. A lap továbbra is Pleşa Róbert főszerkesztése alatt kéthavonta jelenik meg és idén felajánlunk 1000 lej értékben díjat a legjobb publikált anyagok szerzőjének, ezáltal nem csak publikálási lehetőséget biztosítunk, hanem támogatjuk is a legjobb munkákat. A KözMag szerkesztőbizottsága 2009 november 18-án kisorsolta a könyvcsomagok nyerteseit a KözMag VIII./3. számában levő keresztrejtvény helyes megfejtői és a kitöltött kérdőív beküldői közül A keresztrejtvény helyes megfejtői közül a szerencsés nyertes:kelemen Róbert A beküldött kerdőívek alapján történő sorsolás nyertese: Pojum Edith A díjak átvehetők az RMKT székházán (Kolozsvár, Aurel Suciu u. 12/2 sz.) hétköznaponként 8 és 16 óra között. Gratulálunk a szerencséseknek! Reméljük, aktuális számunk hét fejezete újabb hasznos információkkal látja el olvasóinkat akik segíthetnek abban, hogy tovább fejlesszük Erdély egyetlen magyar közérdekű gazdasági magazinját. Hasznos olvasást kívánunk! A szerkesztőség Tartalom 1. VÁLLALKOZÁSI ÚTMUTATÓ... 5 Használd a kamatos kamat erejét...5 A pénzeddel szavazol avagy a tudatos vásárló 12 ismérve...8 Kommunikáció a reklám tükrében...11 A DIEL könyvelési program, amelyben nem veszhet el a gyermek...16 2. GAZDASÁGI KILÁTÓ...23 A romániai újságpiac elemzése a gazdasági válság tükrében...23 Az esztétika szerepe a marketingben...26 Nippon monogatari avagy mit olvas a mai ifjúság?...29 I was born to take care of you. Dohányzás elleni kampány...32 3. GAZDASÁGI ESEMÉNYNAPTÁR AKTUALITÁSOK...41 Azonnali intézkedésekre van szükség a gazdasági válság enyhítésére Romániában...41 Románia húsz évvel a kommunizmus bukása után...42 Dániai események, tapasztalatok...43 A bormarketing, ahogy mi látjuk...46 Ünnepi őrület...48 4. CIVIL SZFÉRA...50 Civil szervezetek anyagi forrásai Romániában...50 Fundraising. Aranykereskedés vagy professzionális koldulás?...53 A Communitas Alapítvány...56 Marosvásárhelyen járt a Civilsuli...59 5. GAZDASÁG ÉS KULTÚRA... 61 Az erdélyi magyar kulturális élet 2009-ben. Interjú Szép Gyulával a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatóval...61 Könyvajánló. Traven: A fehér rózsa... 66 Felmérés a fiatalok kulturális életéről...68 Filmnéző...70 6. MAGAZIN...71 Dubai gyöngyszeme: Palm Jumeirah...71 Ötperces menedzsment tanfolyam...72 Elektromos autókat gyárt a Renault...75 Keresztrejtvény...76 7. SPORT...77 Újjászületik Kolozsváron a Ion Moina Stadion...77 Felmérés a Kolozsvári Vasutas Sport Klub szurkolói körében...78 2 3
VÁLLALKOZÁSI ÚTMUTATÓ Használd a kamatos kamat erejét A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat Albert Einstein Elgondolkodtál már azon: miért van az, hogy egyesek annyira meggazdagodnak, míg mások alig élnek egyik napról a másikra? Miért van az, hogy egyesek, akiknek keresete aránylag szerény, mégis képesek anyagi biztonságban nyugalmas életet élni és megtakarítani, míg mások, akik jóval többet keresnek, mindig pénztelenek? Valószínű, hogy sokszor elmélkedtél már a fentieken te is, anélkül, hogy választ találtál volna. Pedig egyszerű: egyes emberek jártasabbak a pénzügyekben, és jól ismerik a pénzügyi eszközöket, amiket folyamatosan a maguk javára használnak ki. A gazdag emberek jobban ismerik a pénz világát, mint a szegények, akik sok esetben ráadásul nem is akarják megismerni azokat az eszközöket, amelyek a meggazdagodáshoz vezetnek. Az egyik leghatékonyabb ilyen eszköz a kamatos kamat, valamint a 72-es szabály. A kamatos kamat egy olyan valami, ami dolgozhat érted, de ellened is. Ezen eszköz valós erejét akkor lehet igazán meglátni, ha alkalmazod a személyes pénzügyi terveidben. A jobb megértés érdekében nézzünk két példát. Az alábbi ábra megmutatja a kamatos kamat erejét, vagyis azt, hogy mi történik 5000 egységnyi pénzed (mondjuk pengő) befektetésével 30 év alatt, különböző hozamok mellett. 4 5
Míg 10 év után a hozamok közötti különbség nem szembeötlő, 30 év után már óriási különbségeket észlelünk. 30 év után, az eredeti 5000 pengőd 6%-os hozammal kb. 30 000 pengőre nő meg, viszont 12%-os hozam mellett az eredeti befektetés majdnem 150 000 pengőre duzzad. Te melyiket választanád a nyugdíjadra? A 30 ezret vagy a 150 ezret? A hozam mértéke óriási különbséget jelent. A kamatos kamat ereje jobban segít elérni pénzügyi céljaid, mint gondolnád. Lássunk egy másik példát, ahol a kamatos kamat ereje látható. Szeretnél 33 500 pengőt 4 000 000 pengővé változtatni? Amikor gyereked születik, nyiss neki egy befektetési számlát, évi 500 pengővel (ez kevesebb, mint havi 50 pengő), amit 67 évig rendszeresen fizetsz (67 x 500 = 33 500 pengő) 10%-os hozam mellett. Ebben az esetben, mire a gyereked nyugdíjas lesz, az összegyűlt pénzösszeg értéke megközelíti a 4 milliót. Ha viszont csak akkor kezdenéd el az évi 500 pengő befizetését, amikor a gyereked 21 éves lesz, 67 éves korára a pénzösszeg csupán 700 000 pengő lenne! A 10%-os hozamot a példa kedvéért vettük, hosszú távon reálisabb 8%-os hozammal számolni. Ennek ellenére, a számok aránya és a működési elvek ugyanazok, függetlenül a hozam mértékétől. Alapvető tehát tudni, hogy miként működik a pénz, a kamatos kamat pedig létfontosságú a személyes pénzügyi terved megalkotásához, és ahhoz, hogy a pénzügyi terved kielégítse a jövőbeni szükségleteid. Neked milyen a jelenlegi pénzügyi terved? Elegendő lesz a gyerekek oktatására? Nyugodt életet biztosít majd? Ne felejts feltenni magadnak ilyen és hasonló kérdéseket, amikor a pénzügyi tervedet készíted. Elsőrendű fontosságot adsz a mai megtakarításoknak, amelyek majd a jövőd biztosítják? A halogatás többe kerül, mint gondolnád. A pénzügyi terv és a kamatos kamat ereje megmutatja majd, hogy minél később kezdesz megtakarítani, annál többet kell megtakarítani, hogy céljaid elérhesd. Készen állsz elindulni az anyagi jólét útján, amely biztosítja saját és családod pénzügyi sikerét? A legjobb, ha már ma gondoskodsz a gyerekeid jövőjéről, és nem halogatod ezt addig, amíg megnőnek. Tartsd szem előtt az alábbiakat: A kamatos kamat gyorsabban nő, mint az egyszerű kamat Kezdj el korán megtakarítani, hogy a kamatos kamatot kihasználd Minél gyakoribb a kamatos kamat számolása (pl. naponta), annál jobb A kamatos kamatot lehet számolni évente, havonta vagy naponta is. Minél gyakrabban számolják, annál gyorsabban nő a pénz. Tegyük fel, hogy beteszel 5000 pengőt egy olyan számlára, amely 10%-os kamatot fizet. Amennyiben nem fektetsz be újabb összeget, a számlád a következőképpen néz majd ki 10 év elteltével: 12 968 pengő, évente számítva a kamatos kamatot 13 535 pengő, havonta számítva a kamatos kamatot 13 589 pengő, naponta számítva a kamatos kamatot Mi a 72-es szabály? Ez egy egyszerű, mindenki által érthető szabály, amely a következő 2 kérdésre ad gyors választ: Mennyi idő alatt kettőződik meg a befektetésed egy adott hozam mellett? Mekkora hozam szükséges ahhoz, hogy adott időn belül megkettőzödjön a befektetésed? Íme, néhány számítási példa. 1. Befektetek 1000 pengőt, és szeretném, ha 3 év alatt megduplázódna. Milyen évi hozammal kell, hogy befektessem? Válasz: 72 / 3 = 24% 2. Befektetek évi 15%-al 1000 pengőt. Hány év alatt duplázódik meg? Válasz: 72 / 15 = 4,8 év A 72-es szabály, ugyanúgy, mint a kamatos kamat, hasznos eszköz lehet kezedben a pénzügyeid irányítására. Tehát, huszonévesek, tudom, hogy a nyugdíj még messzinek tűnik, és inkább a hitelek törlesztése érdekel benneteket, de jegyezd meg, mert fontos: erőltesd meg magad, és fektess be az öregkorodra! Egy kicsit fájni fog az elején, de nem sokáig. Miután megszokod, már magától fog menni, a hangsúly pedig nem az összegen van, hanem a rendszerességen. Ha most elkezded, és évi 500 pengőt teszel félre, nyugis életed lesz a későbbiekben. Soha ne próbáld győzködni magad arról, hogy a mulasztást bepótolhatod későbbi megtakarításokkal, mert nem leszel képes rá. Lassacskán ugyanis olyan életvitelt alakítsz ki, amely felemészti a teljes jövedelmed, és egyre nehezebben fogsz tudni megtakarítani. Ne éld fel a jövődet, mert az túl fontos számodra. Kezdd korán, kezdd azonnal! Bitai László közgazdász www.magyarmagnas.ro 6 7
A pénzeddel szavazol, avagy a tudatos vásárló 12 ismérve A vásárlási döntési folyamatok olyan döntési folyamatok, amelyeket a fogyasztó egy (potenciális) piaci tranzakcióval kapcsolatban egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása előtt, közben és után hajt végre. A gazdasági döntéshozatalról való gondolkodást forradalmasító Herbert Simon szerint a neoklasszikus közgazdaságtan tökéletes racionalitási és hasznosság-maximalizálási feltételezései a gazdasági szereplők vizsgálatában általában nem helytállóak, a valóságtól túlságosan elrugaszkodottak. Simon szerint egy ilyen racionális, minden alternatívát számba vevő folyamat túlságosan is bonyolult lenne, és már csak az emberek információfeldolgozási képességeinek korlátozottsága miatt sem volna életszerű; a maximális hasznosságra való törekvés helyett a döntéshozók sokszor megelégszenek egy kielégítő megoldással is. Mindezen korlátozó tényezők beépítésével alkotta meg a döntéshozatal korlátozott racionalitást feltételező híres modelljét, amiért 1978-ban elnyerte a Közgazdasági Alfred Nobel díjat. A korlátozott racionalitás elve végigkíséri életünket. Megjelenik magánéletünkben, a gazdaságban, politikában, szinte mindenhol, ahol döntéshozatal állhat elő. Napjainkra különösen nagy jelentősége lett, hiszen a mai fogyasztói társadalomban szinte mindent megvehet az, akinek pénze van: az árucikkek dömpingjével találkozunk nap, mint nap. Egy döntéshozó akkor jár el racionálisan, ha azt a lehetőséget választja, amely a várható legnagyobb hasznosságot eredményezi. Azonban: a profit és a hasznosság abszolút maximumára törekedni túl sok időt venne igénybe. A vásárló nem töltheti egész napját a legolcsóbb fejes saláta felkutatásával; egy vállalat sem költhet dollármilliókat ezer termékének árrugalmasságát meghatározó ökonometriai elemzésekre. Ehelyett, a vállalatok és a fogyasztók gyakran korlátozott racionalitás szerint cselekszenek. Ez azt jelenti, hogy rendszerint igyekeznek jó döntést hozni, és nem pazarolnak forrásokat a legjobb lehetőség felkutatására (Samuelson, Paul A. Nordhaus, Willam. D. [1997]: Közgazdaságtan, ford.: Atkári János, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest). Etikai szempontból a korlátozott racionalitás azért nagyon fontos, mert megnyithatja az utat a felelős döntéshozatal előtt. Talán bele sem gondoltunk még igazán abba, hogy egy egyszerű, hétköznapi bevásárlás során hány döntést is hozunk meg, és ezek milyen következményekkel járnak. Először is: hol vásároljunk? Kényelmességi szempontból válasszuk a legközelebbi értékesítési helyszínt, vagy a tudatos vásárlók alapszabálya szerint eljárva a következők alapján döntsünk: 1. Vásárolj helyben A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 2. Részesítsd előnyben a helyi termékeket Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 3. Vásárolj friss árút Friss, hazai idényzöldséget és gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. Így elkerülheted, hogy kétes minőségű, külföldi, esetleg rossz körülmények között szállított zöldségeket, gyümölcsöket szerezz be akkor, amikor a Romániában termesztett almának vagy paradicsomnak is esélyt adhatnál. Nem beszélve arról, hogy a piacra járás nagy élmény lehet: mivel az árusok saját munkájuk gyümölcsét (és zöldségét) bocsájtják áruba, sokkal kedvesebbek, sokszor az árú történetét is meghallgathatod, és még receptekhez is juthatsz, s mégis, a végén mégis olcsóbban jössz ki, mintha bevásárlóközpontban vásárolnál. Ha végül sikerül kiválasztanunk a megfelelő helyet, ahol pénz ellenében beteljesülhetnek vágyaink (még az olyan nagyon titkosak is, amikről nem is tudtunk), megéri megfontolni, hogy mire is van valójában szükségünk. A megoldás neve: 4. Cetli Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyd magad, hogy polctrükkökkel kísértésbe azaz költekezésre vigyenek. Biztos ti is megfigyeltétek, milyen cselesen próbálnak rávenni minket a fogyasztásra, még akkor is, amikor már végre úgy érezzük, hogy mindenünk megvan és megtörten beállunk a pénztárak irányába kígyózó sorokba. Csokik, rágógumik, nyalókák, télen csoki mikulások, tavasszal csoki nyulak csábítanak vásárlásra, de ott van az elmaradhatatlan óvszer is (így legalább mindenkinek eszébe juttatják, hogy használja), na meg a tömérdek elem és autószagosító is. Ha már tudjuk, hogy mit és hol, még mindig marad egy fontos kérdés: milyet és milyen áron vásároljunk, ami ezúttal nem (csak) pénzkérdés. 5. Keresd az eredetit Ne dőlj be a szép külsőnek és a jó dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket. 6. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 7. A szemét a legdrágább A szemét értelmetlen pénzkidobás neked, és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 8. Tartós használat Kerüld az eldobható, pl. egyszer használatos dolgokat, ezek 8 9
tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 9. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. Hogyan fokozhatjuk még jobban a tudatosságot? 10. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 11. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. És ami a legfontosabb: 12. A pénzeddel szavazol A vásárlás a te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, és mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. Ha sikerül betartanunk ezeket a játékszabályokat, beléphetünk a tudatos vásárlók közé, akik nem hagyják, hogy átverjék őket, mert tájékozódnak az árakról, a termékek minőségéről, és tisztában vannak a jogaikkal. Döntéseik alapvető értéket tükröznek: hitüket az igazságosságban, a méltányosságban, az ökológiai felelősségben. Felhasznált irodalom: http://www.tudatosvasarlok.hu/ http://epa.oszk.hu/00700/00721/00001/etalter1.html http://www.tankonyvtar.hu/gazdasagtudomany/controlling-gyakorlatban-080904-135 Vajda Boglárka BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások szakirány, II. év Kommunikáció a reklám tükrében A kommunikáció egy olyan fogalom, amelyet nap, mint nap használunk, és mégsem törődünk a pontos meghatározásával. Egy szellemes szófordulat, egy grimasz, egy dallam, egy festmény mind-mind beletartozik abba a tág fogalomba, amit kommunikációnak nevezünk. Egészen kicsi korunktól fogva megtanuljuk a kommunikáció alapját, a beszédet. Később bővül a kommunikációs készségünk, így képesek leszünk nézeteket, eszméket, vágyakat, érzelmeket, hangulatokat többféle módon is tudomásul adni és befogadni. A kommunikáció szükségszerűség, az emberi lét velejárója. A kommunikációnak köszönhetően tartalmat kap az a világ, amelybe beleszületünk és élünk. A kommunikáció fogalmának ugyan nincs egységesen elfogadott meghatározása a társadalomtudományokban, talán George Gerbner tömör meghatározása a legelfogadhatóbb és a legkönnyebben érthető: A kommunikáció üzenetek révén megvalósuló társadalmi kölcsönhatás és cselekvés. A reklám olyan tájékoztató jellegű tevékenység, amelyet kifejezetten gazdasági célból profitnövelés céljából, meghatározott termék vásárlásának vagy szolgáltatás igénybevételének előmozdítása céljából egy vagy több vállalat a potenciális fogyasztók vagy felhasználok befolyásolására, meghatározott eszközökkel tervszerűen végez, hatékonyságra törekedve. Közvetítő funkciót lát el a termelés és a fogyasztás között, ugyanakkor olyan eszközként szolgál ebben a folyamatban, amely elviszi az áru képét a fogyasztóhoz. A reklám két fő, primer funkciója a keresletnövelés, értékesítés előmozdítása, míg másodlagos funkciója az ízlésformálás, nevelés, image-formálás. A reklám kialakításának menete (Kotler szerint): célmeghatározás (tájékoztató, meggyőző, emlékeztető) költségvetés üzenet megalkotása, értékelése, kiválasztása üzenet kivitelezése reklámeszközök alkalmazása (hatókör, gyakoriság, hatás) hatékonyság értékelése (kommunikáció és forgalmi hatás-elemzés előtte, alatta és utána) Többféle reklámtípust ismerünk, ezek közül az egyik a médiareklám, amelynek két fő hordozója a televízió és a rádió. Mindkét médium azt a célt szolgálja, hogy szórakoztassa az embereket, ám a reklámozás szempontjából ez nem így van. A rádió- és televízió reklámok nem arra hivatottak, hogy szórakoztassák a nézőt, hanem arra, hogy eladjanak 10 11
neki. Reklám a televízióban A televíziós reklámok általában műsorok közé beszúrt kisfilmek. A fő műsoridőben (pl. híradó, esti film stb. közben) lejátszott reklámokért a reklámozó sokkal többet fizet. A reklám lejátszásának gyakorisága is befolyásolja az árat. Mivel a televíziót nézni kell és nem hallgatni, ezért a televíziós reklámokban a képnek kell elmondania, sugallnia azt, amit az adott cég üzen. Képekkel kell elmondani, elmagyarázni a történetet, a szavak egyetlen szerepe az, hogy ha szükséges elmagyarázzák, mi látható a képen. A legtöbb esetben a túl sok információt tartalmazó reklámfilmek összezavarják a nézőt, mivel a néző nehezen tudja követni az üzenetet, és így könnyen elveszíti érdeklődését. A tévéreklám bejátszásakor, elkezdésekor a néző már figyel, tehát a feladat az, hogy ne ijessz őt el a reklám, amelynek célja az, hogy amit ígér, azt úgy tálalja a nézőnek, hogy az a legközelebbi vásárláskor emlékezzen rá. Mivel a televíziós reklámok vizuálisan hatnak a potenciális fogyasztókra, ezért nagyon fontos szempont, hogy a reklámban legalább egyszer szerepeljen a termék neve és a csomagolása, vagy maga a termék minden esetben legyen látható, hogy a fogyasztókban mindez rögzülhessen, és emlékezzen a látottakra. A legjobb, ha a reklám főszereplője maga a termék már az első filmkockától az utolsóig: semmi esetre sem szabad másodlagos szerepet adni az adott terméknek, mivel a vásárlóban azt a hatást kell kelteni, hogy a termék körül forog minden. A Gallup Intézet felmérése szerint ugyanakkor az olyan reklámok, amelyek egy probléma bemutatásával kezdődnek, majd az adott problémát megoldó terméket jelenítik meg, négyszer akkora sikert érnek el, mint azok a reklámfilmek, amelyek csupán dicsérgetik a terméket. Az intézet vezetője, Dr. Gallup azt is kimutatta, hogy a komoly újdonságot tartalmazó reklámoknak nagyobb a hatékonysága, mint azoknak, amelyek egy régebbi reklámsorozat folytatásaként jelennek meg. Az átlagfogyasztó rengeteg reklámot lát, de a reklámok többsége lepereg róla. Ezért nagyon fontos, hogy a reklámnak legyen egyénisége, hangulata, és összefüggésben legyen a reklámozott termékkel, hogy megmaradjon az emberek fejében. Ám ezzel is vigyázni kell, nehogy a néző végül csak arra emlékezzen majd, hogy milyen érdekes volt a reklámfilm, és az igazi üzenetet elfeledje. A reklám ígéretét nem tanácsos ének formájában előadni. Felmérések azt bizonyítják, hogy a beszélt reklám háromszor annyi vásárlót hoz, mint az énekelt. Természetesen előfordul, hogy egy-egy dalocska beválik, sőt közismert lesz, és általa a termék híressé válik, de az esetek nagy többségében a szóban megfogalmazott, beszéd általi reklámok a nyerők. A televíziós reklámokban előnyösebb közeli felvételeket alkalmazni, és inkább a részletekre összpontosítani, mivel a tévé képernyője átlagosan 60 70 cm széles, ennek köszönhetően nagyobb hatást tudunk elérni azzal, ha minél közelibb, részletekbe hajló képeket használunk. A távolságot ábrázoló képsorozatok, esetleg egy bizonyos épület vagy tárgy távoli felvétele nem kelti fel a néző érdeklődését. Az ilyen típusú képek alkalmazása az óriásplakátok illetve mozireklámok esetében ajánlatos. A rádióreklám A rádióreklámok akárcsak a tévéreklámok gazdasági szempontból fontos szerepet töltenek be, mind a rádióadók működésében, mint a vállalatok promóciós tevékenységében. A rádióreklámokat aszerint szokták megkülönböztetni, hogy hol kapnak helyet a műsoridőben. A műsorszámok normális folyamatától elválasztott reklámblokkok képezik az első típust. A második típusba azok a reklámok tartoznak, amelyek a műsorszámok közötti szünetekben, vagy a műsorszámokat megszakítva hangzanak el az adásban. Ezek időtartama általában a blokkreklámokénál rövidebb. Elméletileg nem kizárt, hogy a normális műsorszámokban is megjelenjen a reklám, ez az úgynevezett termékelhelyezés (product placement), azonban ezt a fajta reklámozást a szabályok ma már általában tiltják. A reklám a rádióműsorban önálló terméknek is tekinthető, akárcsak egy műsorszám. A műsorban elhelyezett reklám mellett a másik termék a szponzorálás vagy támogatás. A szponzorálás a műsorszolgáltatónak nyújtott anyagi hozzájárulás annak érdekében, hogy utóbbi a támogató, szponzor vagy adott esetben egy harmadik személy nevét, védjegyét ismertesse, a róla alkotott képet kedvezően formálja. A szponzorálás lényege tehát, hogy mindkét fél úgy elégítse ki a másik szükségleteit, hogy neki abból nyeresége legyen. A kereskedelmi szférában a szponzorálási bevételek csupán néhány százalékát teszik ki a reklámbevételeknek. Reklámtervezés során tudni kell, hogy a rádió nem alkalmazható fő reklámeszközként, ugyanis sok olyan hátránya van, amelyek jelentősen befolyásolják a kívánt eredmény elérését. Ilyen például a vizualitás hiánya: a televízióval szemben a rádió nem rendelkezik vizuális felülettel, így könnyebben elszáll az üzenet. Ha egy bizonyos termékről csupán hallanak a fogyasztók, nehezebben rögzül a termék, mintha vizuálisan is látnák. Ez annak is a következménye, hogy nagyon alacsony a figyelemszint rádióhallgatás közben, ugyanis az emberek a rádiót csak másodlagos foglalkozásképp hallgatják: nagyon ritka eset, hogy valaki csak úgy leüljön rádiót hallgatni. Ezt a hátrányt úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rádióreklámokat sokszor ismétlik. 12 13
A rádióreklámok a könnyen megfizethető kategóriájú reklámok kategóriájába tartoznak, ezért olyan vállalatok élhetnek vele, amelyek a televízióban nem tudnának reklámozni a magas költség miatt. Az alacsony ár annak köszönhető, hogy kismértékűek a reklámmal járó technikai költségek. Reach = CPT = A reklám által elért személyek száma Célcsoport teljes mérete A reklám költsége A reklám által elért személyek száma * 100 * 1000 A reklámhatékonyságot a fenti képletek kiszámításával lehet kimutatni. A Reach (= elérés) megmutatja, hogy a kampány során a kiválasztott célcsoport hány százaléka teremtett legalább egyszer kapcsolatot a reklámüzenetet hordozó médiumokkal. A CPT (= költséghatékonyság) azt mutatja, hogy 1000 egyént, illetve háztartást mekkora költséggel képes elérni bármely médium, vagy akár a teljes reklámterv. A reklámtervezés egy komplex és hosszú folyamat. Átfogja a reklámtevékenység teljes folyamatát, a célok meghatározását, a hirdetések elkészítését, a média kiválasztását és az eredmények értékelését. A reklámtervezés során a marketingstratégia célkitűzéseiből ajánlatos kiindulni. Ezt az összefüggést mutatja be az alábbi ábra. Reklámszöveg (copy) tervezés Helyzetelemzés Marketingstratégia Reklámcélok meghatározása, reklámköltségvetés Reklámkutatás Média választás 1. ábra A reklámtervezés folyamata Forrás: Bauer András Berács József: Marketing, Aula kiadó, 1992, 265 old. Deritei Endre Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Közgazdasági szakosztály Felhasznált könyvészet 1. Bauer A.-Berács J.: Marketing, Aula kiadó, 1992 2. Móricz É.: Reklámpszihológia, KTI kiadó, 1991, Budapest 3. Sándorné Szennyesy J.: Marketing piac és reklámkutatás, KIT kiadó, 1991, Budapest 4. Sándor I.: Marketingkommunikáció, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1987 14 15
A DIEL könyvelési program, amelyben nem veszhet el a gyermek A DIEL ügyviteli rendszer a kettős könyvviteli munkák széles körét öleli fel. Tartalmazza a számviteli alapnyilvántartások készítésétől a zárási és mérlegbeszámolási munkálatokig a könyvvezetés számos elemét, foglalkozik az adatok grafikus megjelenítésével, az adatok, más rendszerek, platformok felé továbbításával, gyűjtési-keresési metódusokkal, valamint a könyvvezetés csúcsdokumentumainak előállításával (mérleg, eredménykimutatás, tetszőlegesen összeállítható kimutatások, statisztikai mutatószámok, cash-flow). A rendszer tetszőleges számú gazdasági alany (cég, társaság, vállalkozás, jogi és természetes személy) könyvvezetésének nyomon követésére, leképezésére alkalmas. Az összes Windows platformon működik és interaktív működése kizárólag grafikus felületeken keresztül valósul meg. A negyedik generációs eljárások, a használatos adatszótárak, grafikus felületek elérhetővé tesznek olyan feldolgozási metódusokat, amelyek néhány éve még nem lettek volna lehetségesek. A lekérdezési, megjelenítési, ábrázolási módszerek sokasága mellett a sok bába között nem veszett el a gyermek, azaz látható maradt a kettős könyvvitel vonalvezetése, valamint a fő cél: a munka színvonalas, biztonságos elvégzése és archiválása. E dolgozattal elsősorban azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden bonyolult, ami annak tűnik, másodsorban pedig ismertetem ezt a programot azoknak, akik szeretnének könyvelési programmal dolgozni, de még nem dolgoztak, vagy nincsenek megelégedve jelenleg használt programjukkal. A rendszermenü A program elindítása után a rendszermenü jelentkezik be. A kezelőelemek a képernyő felső részén láthatók. A program fő alkotóelemei a menürendszer felépítésében tükröződnek. Törzsadatállományok (a főmenü első oszlopa) Fontos és szükséges háttérállományok, amelyek a könyveléshez nélkülözhetetlen adatokat tartalmaznak. Folyamatosan karbantarthatók. A fentebb említett oszlop a következő négy elemet tartalmazza: 1. Culegere note (könyvelési tételek begyűjtése) amelynek segítségével bevezethetünk könyvelési tételeket, valamint itt jelennek meg azok a tételek is, amelyeket a gép automatikusan végez el, pl. az áfa-számlák lezárása, a költség illetve bevétel számlák lezárása. 2. Preluare note (könyvelési tételek átvétele), amelynek segítségével átvehetők a fizetési adatok, a fizetések regisztrálására használt programból, továbbá a befektetett eszközökkel kapcsolatos adatok, valamint az előző hónap könyvelési tételei is. 3. Plan de conturi (Számlaterv) Az eszközök és források, ráfordítások és bevételek bejegyzésére, mozgásának tükrözésére szolgál. Minden számla mellett a számla szimbóluma is megjelenik, így logikussá és könnyen használhatóvá válnak azok. 4. Prelucrarile notelor contabile (A könyvelési tételek feldolgozása) menüsorból lehetőség nyílik a könyvelési tételek feldolgozására, valamint e menüsorból zárunk le egy adott hónapot, így a következő hónapban megjelennek nyitóegyenlegként az adott hónap záróegyenlegei. Liste generale (Számviteli bizonylatok) a főmenü második oszlopa 1. Jurnale notelor (Könyvviteli napló) e menüsorból megtekinthetőek és kinyomtathatók a bevezetett könyvelési tételek időszerűen, jól nyomon követhetők az (Megjegyzés: a körökben látható számok a főmenü oszlopainak számát jelentik) 16 17
egymás utáni mozgások. 2. Balante contabile (Mérleg) Megtekinthető és nyomtatható a vagyoni helyzet, azaz a pénzügyi pozíció, azaz a hónapvégi mérleg. 3. Fise de cont (Számlaív) A számlák tartalmának megtekintése egyenként, szintetikus vagy analitikus formában. Világosan látható úgy a tartozik, mint a követel oldal tartalma. 4. Registrul jurnal (Naplók jegyzéke) Itt megtekinthetőek a következő naplók (regiszterek, jegyzékek): Registrul cu intrarile (Szállítók jegyzéke) Registrul cu iesirile (Kliensek jegyzéke) Registrul cu casa ( A pénztár jegyzéke) Registrul cu banca ( A bank jegyzéke) Operatiuni diverse (Különféle műveletek jegyzéke) Incasari PF (Bejövetelek és kimenetelek jegyzéke) 5. Cartea Mare (Főkönyv) E menüpont alatt megtekinthető a főkönyv. A program lehetőséget ad arra is, hogy összességében megnézzük a főkönyvet, valamint arra is, hogy számlánként tekinthessük meg. 8. Bilant (Mérleg) 8.1. A Mérleg menüpont alatt beállíthatóak a mérleg sorai, az, hogy hányadik sorban milyen számla szerepeljen 8.2. Profit si pierderi (Nyereség-veszteség számla) sorai szintén beállíthatóak ugyanúgy, mint a fentebbi menüpont alatt Intrari (a főmenü harmadik oszlopa) E menüpont alatt vezethetők be a beérkezett számlák. A számla beérkezésekor kiegyenlített számlák esetén azok bevezetése könnyített, így automatikusan megjelenik a pénztárban is a megfelelő könyvelési tétel. Nagyon fontos ez a menüpont, hiszen a szállítók szembeni tartozást vezetjük be. 6. Decont de TVA (Áfa elszámolás) E menüpont segítségével az áfa-nyilatkozatba vihetők át az adatok, amely nagyon fontos és hasznos dolog, viszont az adatok bevitele az egész év folyamán teljes pontosságot igényel, hogy az áfa-nyilatkozatban minden adat hiteles és pontos legyen. 7. Declaratia 394 (394-es nyilatkozat) E menüpont segítségével átvihetőek és nyomtathatóak az adatok a 394-es nyilatkozatba, amely a beszerzési és a bejöveteli számlákat kell tartalmazza cégenként. Documente de intrare extracontabile (könyvelésen kívüli bejöveteli dokumentumok) Documente de iesire extracontabile (könyvelésen kívüli kimeneteli dokumentumok) E menüpont alatt megtekinthetők a következő listák: Jurnale de cumparari (Vásárlási napló) Fise furnizori (Szállítók nyilvántartási lapja) Facturi neplatite (Nem kiegyenlített számlák) Lista avizelor (Értesítő levelek jegyzéke) Adaos comercial la intrare (Kereskedelmi árrés a bejött számlák esetében) Áru beérkezése esetén, nem csak beszerzési értéken, hanem eladási értéken is regisztrálhatjuk magát az árut, így automatikusan kiszámolódik a kereskedelmi árrés. Iesiri (a főmenü negyedik oszlopa) E menüpont alatt vezethetők be a kibocsátott számlák, vagyis azok a számlák, amelyek után a cég bevételre számít. A számla beérkezésekor kiegyenlített számlák bevezetése könnyített, így a megfelelő könyvelési tétel automatikusan megjelenik a pénztárban is. Nagyon fontos ez a menüpont is, hisz a követelések bevezetését jelenti. 18 19
E menüpont alatt megtekinthetők a következő listák: Jurnale de vanzari (Eladási napló) Facturi neincasate (Bevételezett számlák) Lista avizelor (Értesítő levelek jegyzéke) Adaos comercial la iesire (Kereskedelmi árrés a kibocsátott számlák esetén) Lista facturilor emise (A kibocsátott számlák jegyzéke) Kereskedelmi árrés használatának beállítása kimenetelkor és bejövetelekor Az olyan cégeknek, amelyek nem csak szolgáltatással, hanem áruforgalmazással is foglalkoznak, azaz használják a 371 Áruk számlát, lehetősége van arra, hogy beírja a megvásárolt áruk eladási árát is. Az eladási árat áfával együtt kell beírni. Nagyon fontos ehhez a menüponthoz létrehoznunk egy készlet menüpontot (CONFIGURARE Configurare gestiuni) Pl: A SALVIA FOR YOU Kft. vásárol a PROSONIC PRODCOM Kft.-től, a 123987 számla alapján, 2009. 10. 11-én, 1 láda HEINEKEN sört (20 db), amelynek beszerzési ára 2,5 lej/db (ez az érték nem tartalmazza az áfát),eladási ára pedig 9 lej/db (tartalmazza az áfát). Vagyis: Valoare 50 lej Cota TVA % 19 Valoare cu TVA 59.5 lej TVA 9.5 lej Valoare vanzare 180 lej Miután beírtuk az adatokat, megnézhetjük a Kereskedelmi Árrés listát (Intrari liste cu intrarile, Adaos comercial la intrare). Ez a lista 9 oszlopot tartalmaz, így megkönnyíti a dolgunkat, de soha nem szabad engedni, hogy annyira megkönnyítse, hogy ne tudjuk, mit csinál, mit hogyan számol ki, hiszen végülis ez is egy program, amit az emberek készítettek, és mint tudjuk, senki nem tökéletes. Akkor értünk igazán egy programhoz, ha még a hibákat is észrevesszük. Az első oszlop tartalmazza a dokumentum számát, a második oszlop a dátumot, a harmadik oszlop a beszerzési árat, a negyedik oszlop az áfa értékét, az ötödik oszlop a beszerzési értéket, a hatodik a kereskedelmi árrést, a hetedik a nem esedékes áfa értékét, a nyolcadik az eladási értéket. Az első hat oszlop különösebb magyarázatot nem igényel, de az utolsó három oszlop annál inkább. Az utolsó oszlop az eladási árat tartalmazza (az áfa értékével együtt). NR DOC A nem esedékes Áfa kiszámolása: ( 180 x 0, 19) / 1,19 Lista adaosului comercial la intrare SALVIA FOR YOU COD FISCAL 17828254 DATA FURNI- ZOR VAL DE ACHI- ZITIE TVA ACHI- ZITIE VAL INTRARE ADAOS Pe luna oct TVA NE- EXIGIBIL 123987 2009.10.11 PROSONIC 50 9.5 59.5 101.26 28.74 180 PRODCOM TOTAL 50 9.5 59.5 101.26 28.74 180 VAL DE VANZARE Financiar (a főmenü ötödik oszlopa) E menüpont alatt a két legfontosabb számla kitöltése válik lehetővé. 1. Operatini prin casa (Pénztári műveletek) E menüpont alatt vezethetők be a pénztári műveletek. A tartozik vagy követel oldalon automatikusan a pénztár (5311) számla jelenik meg attól függően, hogy pénz kiadás történik vagy pedig pénz bevételezés. E menüpont alatt nyomtatható ki a pénztárnapló, amely segítségével átláthatóvá válik maga a könyvelés naprakészen, valamint a pénztár helyzete. 2. Operatiuni prin banca (Banki műveletek) E menüpont alatt vezethetők be a banki műveletek, a tartozik vagy követel oldalon automatikusan a bankszámla (5121) számla jelenik meg attól függően, hogy kiadás történik vagy bevételezés. E menüpont alatt nyomtatható ki a banki kivonat, amely segítségével átláthatóvá válik maga a könyvelés naprakészen, valamint a bankszámla helyzete. 3. Cash flow E menüpont alatt lehetőség nyílik cash-flow készítésre is Parteneri (a főmenü hatodik oszlopa) 20 21
E menüpont alatt lehetőség nyílik a partnerek kezelésére, azaz mind a kliensek, mind pedig a szállítók kezelésére. Előfordul olyan eset, amikor egy partner nevét elírjuk, akkor az itt javítható ki, valamint itt tekinthetőek meg statisztikák is a partnereket illetően. Configurare (a főmenü hetedik oszlopa) 1. Alegere firma (Cégválasztás) e menüpont alatt kiválasztható az a cég, amellyel épp dolgozni akarunk 2. Luna prelucrata (Hónapválasztás) e menüpont alatt kiválasztható az a hónap, amelyben épp dolgozni akarunk 3. Setare note automate (Automatikus számlák beállítása) beállíthatóak automatikus számlák, mint ahogy már startból be van állítva a szállítók (401) számla stb. 4. Configurare societate E menüpont alatt beállíthatók a céggel kapcsolatos alapadatok, beállítható, hogy áfa fizető-e vagy sem, van raktárja is, vagy pedig csak egy helysége az, amelyben a kereskedelem folyik. Ezek fontos alapbeállítások, ugyanis ezen beállítások alapján lesz vezetve a könyvelés az elkövetkezendő időben. 5. Configurare imprimanta (Nyomtatási beállítások) E menüpont alatt beállítható a nyomtató típusa 6. Utilizatori (Felhasználók) E menüpont alatt beállítható, hogy kik a felhasználók, jelszavak alapján 7. Date societate (Cégadatok) E menüpont alatt bevezethetőek a cég alapadatai. 8. Luna de start (Indulási hónap) Itt beállítható, hogy melyik évvel és hónappal kezdődjön konkrétan a cég könyvelése 9. Ultima luna inchisa (Az utolsó lezárt hónap) Megmutatja, hogy melyik az a hónap, amelyben már nem lehet dolgozni, ugyanis le van zárva 10. Setare explicatii (Megjegyzések beállítása) Beállíthatóak automatikus megjegyzések, amelyek megjelennek majd a megfelelő műveletnél, csak épp ki kell választani 11. Actualizare cote TVA Az áru forgalmi adó (áfa) százalékának kiválasztása. Ez az opció arra szolgál, hogy ki tudjuk választani a megfelelő áfa százalékot, amelyet az általunk könyvelt cég használ. Ahogy ez az ablak megjelenik, startból 3 féle százalék-szám jelenik meg: 9 %, 0 %, 19 %. Ez a három érték változtatható a HOZZÁADÁS (ADAUGARE), VÁLTOZTATÁS (MODIFICARE), TÖRLÉS (STERGERE) gombokkal, ugyanúgy, mint más menüpontoknál is. Következtetésképp elmondható, hogy a program könnyen használható, érthető és átlátható. Ahogy szüleink mondanák: csak bátorság, és menni fog. Fazakas Zsuzsa közgazdász GAZDASÁGI KILÁTÓ A romániai újságpiac elemzése a gazdasági válság tükrében A Media Fact Book 2009-es elemzése szerint a román médiapiac az év végén 347 millió eurós értéket fog képviselni, a 2008 végi 540 millióval szemben. Ez az értékcsökkenés a nyomtatott sajtóban, ezen belül pedig az újságok piacán is nyomon követhető, hiszen ezt a szektort is érzékenyen érintette a 2008 második felében kirobbant, mára mindenki által minden negatívum okozójaként emlegetett gazdasági válság. A válság kitörését követő hetekben még úgy tűnt, hogy az nem fogja túlzottan befolyásolni a román újságpiacot, hiszen a példányszámok alakulása 2008. szeptemberében és októberében még az erre a szezonra jellemző növekvő trendet mutatta. Ha a legfrissebb hivatalos adatok, vagyis a BRAT Román Példányszám-auditáló Iroda 2009 júniusi jelentése alapján az öt legnagyobb bruttó példányszámú újság (Click, Libertatea, Adevărul, Cancan és Gazeta Sporturilor) példányszám-alakulását elemezzük az elmúlt periódusban, a következőket jegyezhetjük meg: A válság első jelei a példányszámok alakulásán a novemberi hónapban jelentek meg, amikor az Adevărul kivételével a többi négy újság bruttó példányszáma csökkenni kezdett annak ellenére, hogy az említett hónapban parlamenti választásokat tartottak. A csökkenés tovább folytatódott a decemberi és januári hónapokban is, ami megszokott erre a periódusra. A február-március időszakban a vizsgált újságok példányszáma a megszokott trend szerint újra emelkedni kezdett, kivétel ez alól a Libertatea volt, mely emiatt el is veszítette hosszú ideje tartó első helyezését a Click javára. 2009 második negyedévében a Click és Adevărul megtartotta növekvő tendenciáját, a Libertatea is enyhén növelte kinyomtatott újságainak számát, míg a Gazeta Sporturilor és Cancan példányszámai csökkentek. Összehasonlítva a legutolsó rendelkezésünkre álló hónap adatait, azaz 2009 júniusát az elmúlt év ugyanazon hónapjának adataival, a következőt fogalmazhatjuk meg: a válság ellenére az országos lefedettségű román újságok átlagos bruttó példányszáma összességében 3,60%-kal nőtt, viszont ha részletesebben vizsgáljuk az alábbi táblázatot, akkor rájövünk, hogy ez a növekedés csupán két újságnak köszönhető, a Clicknek és az Adevărulnak. A két említett lapon kívül még a Curierul National és a Libertatea mutathat fel némi növekedést, viszont az előbbi még így is a 15 lapot tartalmazó lista utolsó 22 23
helyezettje, és a Libertatea pedig csupán 1,38%-os növekedést ért el. 2008. júniusához képest a legnagyobb csökkenést a két országos sportnapilap, a Gazeta Sporturilor és a PRO Sport könyvelheti el, 48 006 illetve 55 712 darabbal, viszont ez magyarázható azzal, hogy a múlt év vizsgált hónapjában labdarúgó Európa-bajnokságot rendeztek, amelyen hosszú kihagyás után ismét jelen volt a román válogatott is, tehát fokozott volt az érdeklődés a sportlapok iránt. Jelentősen csökkent a fent említett két lap mellett még az Evenimentul Zilei (26 248 db.), a Cancan (24 698 db.) és a Jurnalul Naţional (21 515 db.). Újság megnevezése Click Kiadó 2008. június 2009. június Növekedés Media Promo Valores 186136 341199 155063 83,31% Libertatea Ringier Romania 289937 293925 3988 1,38% Adevarul Adevarul 59290 142327 83037 140,05% CANCAN Cancan Media 145715 121017-24698 -16,95% Gazeta Sporturilor Convergent Media 135047 87041-48006 -35,55% Jurnalul National Editura Intact 106382 84867-21515 -20,22% PRO Sport Publimedia International 132087 76375-55712 -42,18% Romania Libera Societatea R 61480 58682-2798 -4,55% Evenimentul Zilei Ringier Romania 76436 50188-26248 -34,34% Gandul Publimedia International 33001 25287-7714 -23,38% Ziarul Financiar Publimedia International 22341 20791-1550 -6,94% Ziua Ziua 23686 20119-3567 -15,06% Business Standard Catavencu 17650 16783-867 -4,91% Cotidianul Poligraf 26070 16570-9500 -36,44% Curierul National Media Sud Management 4800 12426 7626 158,88% Összesen 1320058 1367597 47539 3,60% Forrás: www.brat.ro 1. táblázat. Az országos lefedettségű román újságok átlagos bruttó példányszáma 2008 és 2009 júniusában A gazdasági válság kirobbanása óta a médiát komoly likviditási problémák sújtják, ami nagyrészt a reklámbevételek csökkenésének a következménye: a már említett Media Fact Book 2009-es elemzése szerint a román sajtóban ideértve a rádiókat, tévéket is a reklámbevételek közel 40%-al kisebbek lesznek 2009-ben az előző évhez viszonyítva, míg a nyomtatott média piacán a helyzet még rosszabb, hiszen a 2008-as 82 millió eurós bevételekhez képest 2009-ben a reklámok csupán 40 millió euró jövedelmet fognak generálni. A likviditási helyzet romlását okozta a lapterjesztők által felhalmozott tartozások egyenlegének növekedése is. Ennek komoly visszhangja volt a sajtóban 2009 júliusában, amikor is olyan kiadók, mint Adevarul Holding, Intact, Publimedia vagy Ringier megszüntették kapcsolatukat a legnagyobb román lapterjesztő vállalattal, a Rodipettel, a követelések felhalmozódása miatt. A gazdasági válság miatt a fogyasztók is egyre inkább racionalizálják kiadásaikat, ami a kereslet csökkenéséhez vezet. Ennek elkerülése végett egyes kiadók az újság mellé egyéb termékeket is kínálnak. Ilyenek az ingyenes heti mellékletek, mint például a TV-programos füzetek, egészséggel foglalkozó-, konyhai recepteket tartalmazó- és sportmellékletek, kiadványok stb. Ezen kívül egyes kiadók az újság mellett alacsony áron heti gyakorisággal kínálnak könyvkollekciókat vagy DVD-ket, de nagy népszerűségnek örvendenek a különféle nyerési lehetőséggel kecsegtető, újságra ragasztott sorsjegyek is. A fentebb leírt törekvések ellenére is a legtöbb újság példányszáma csökken, aminek egy másik oka az internet térhódítása. Sokan úgy látják, hogy a gazdasági válság és az internet gyors elterjedése a nyomtatott sajtó halálához vezet. Ezen a véleményen van a Cotidianul és Business Standard újságokat kiadó Realitatea Caţavencu médiavállalat tulajdonosa is, Sorin Ovidiu Vântu, aki nyíltan kijelentette, hogy újságjaik továbbra is megmaradnak, viszont ezután ezen a téren nem fog több beruházást végrehajtani. A nehéz gazdasági helyzet miatt egyre több kiadó dönt amellett, hogy kiadványait csak internetes formában jelentesse meg, vagy pedig teljesen leállítsa azokat. Erre példa a Publimedia International által 2009 júniusában hozott döntés, miszerint a kiadó négy helyi hetilapja, a Clujeanul, Bihoreanul, Hunedoreanul és Ieşeanul nem jelenik meg többet nyomtatott változatban, viszont a világhálón továbbra is elérhetők lesznek. Pozitív fordulat az egészben, hogy az első három újság szerkesztősége nem törődött bele a központi döntésbe, és saját költségen, más címmel, az eredetihez hasonlító formában továbbra is megjelenítik a lapot. A fentieket összegezve elmondható, hogy a gazdasági válság hatásai érzékenyen érintették a romániai újságok piacát, és annak ellenére, hogy egyesek közelinek látják a nyomtatott sajtó végét, elmondhatjuk, hogy amíg léteznek olyan emberek, akik a reggeli kávé mellett, a közszállítási eszközökön vagy bárhol szabadidejükben szeretik lapozni, olvasni, megtapintani azt a festékszagú papírlapot, ami az elmúlt nap(ok) eseményeit, vagy épp az aktualitásokat mutatja be, addig nyomtatott újságok is létezni fognak. Tasnádi János vállalkozó 24 25
http://www.mediafactbook.ro http://www.brat.ro http://www.adevarul.ro/articole/2009/adevarul-holding-sisteaza-relatiilecomerciale-cu-rodipet.html http://www.paginademedia.ro/2009/07/publimedia-renunta-la-distributia-prinrodipet/ http://www.mediafax.ro/cultura-media/ringier-romania-sisteaza-distributiapublicatiilor-sale-prin-rodipet-4673888/ http://www.paginademedia.ro/2009/08/exclusiv-sorin-ovidiu-vintu-nu-cred-inviitorul-ca-business-al-presei-scrise/ http://standard.money.ro/articol_101956/publimedia_renunta_la_editiile_tiparite_ ale_localelor.html http://economie.hotnews.ro/stiri-media_publicitate-5907694-luni-apare-viataclujeanului-locul-saptamanalului-clujeanul.htm Az esztétika szerepe a marketingben Az esztétikát mint fogalmat a XVIII. században Alexander Baumgarten német filozófus vezette be a köztudatba, egy görög szó az aisthetikos = érzékelésre képes átalakított használatával. Az esztétika marketinget érintő használatakor három területről kell, hogy beszéljünk: a termékdesignról, a kommunikációs kutatásról és a térbeni designról. A termékdesignnál a grafikán, a lényeges és alakban érvényesülő különbségeken van a hangsúly. A kommunikációs kutatásnál a meggyőző üzenetek elemzésére és hatására fektetnek hangsúlyt, a térbeni designnál pedig a struktúrán és a szimbólumok használatára, és arra, hogy különböző tájegységeken milyen szimbolisztika használatos és eredményes. Az esztétika nemcsak, hogy klienseket vonz, hanem a hűséges ügyfélkör kialakításában is tud segíteni. Amikor egy kliens megkülönbözteti a terméket többitől, illetve úgymond érzékszervi elégtételt is kap a termékkel, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy nem fog elpártolni attól. Ez magasabb árak használatára is lehetőséget ad, mivel így az ügyfelek a márkának is tulajdonítanak egy árat ezért engedheti meg magának például a Starbucks, hogy 3 dolláros kávékat áruljon, vagy a Nike, hogy egyszerű, banális cipőket több mint 150 dollárért forgalmazzon. Az esztétika a konkurenciától is megvéd, mivel a hamis termékeket a fogyasztó meg tudja különböztetni az eredetitől, éppen azért, mert az eredeti egy jellegzetes, könnyen azonosítható esztétikai elemet használt. Az esztétika mint új modell Nap mint nap érzékszerveink diktálják cselekedeteinket, és személyes ízlésünk befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket hozunk, legyen szó lakás vagy otthonválasztásról, ruházati vagy háztartási cikkek kiválasztásáról. A marketing és management szakértők rég elfelejtették, hogy lényegében mi is az, ami a klienseknek értéket jelent, mi az, ami kielégíti vágyaikat, mi izgatja őket. A vállalatok túl sok időt töltenek azzal, hogy csökkentsék költségeiket, illetve új gyártási folyamatokat dolgozzanak ki. Az egyszerű gazdasági folyamatok azonban nem jelentenek értéket a klienseknek, sem a stratégiai tervezés, de még önmagukban a márkák sem. Az igazi értéket a szükségletek kielégítése hozza. A mai világban az emberek többségénél azonban az alapvető szükségletek eleve ki vannak elégítve, a többlet értéket tehát az úgymond esztétikai szükségletek kielégítése iránti vágy jelenti. Az esztétika nem ezoterikus fogalom. Az esztétika a kliensek életében úgy nyilvánul meg, hogy a vállalatoknak lehetősége nyílik a klienskör érzékszerveit befolyásolni. Ez végülis mindkét félnek pozitív töltetű: az ügyfélnek az igényei elégülnek ki, ezzel viszont a cég akár a kliens lojalitását is biztosíthatja magának. Az esztétika használata nem kizárólag az elitet célozza meg: bármely területen tevékenykedő vállalat ki tudja aknázni az esztétika nyújtotta lehetőségeket. Példaként a GAP Inc. eladásainak újraélesztését hoznám fel, ami jól mutatja az esztétika fontosságát a marketingben. A híres ruhaüzlet, amelyet 1969-ben alapítottak, sok éven keresztül komoly eladási stratégiával rendelkezett a LEVI S farmernadrágokat illetően, azonosító jelként használva a GAP logót. Igazi sikert aratott abban a korszakban, amikor a mall típusú bevásárlóközpontok kezdtek megjelenni és fejlődni, egészen az 1980- as évek közepéig. Ekkor azonban a fő stratégia az új márka kialakítása és ezzel együtt saját identitásának alakítása lett. Annak ellenére tehát, hogy az idő múlásával sok minden változott, a GAP arculata azonos maradt 10 évig: komoly képviselője volt a régi, talán elavult kereskedelmi mintának. Ezt 1983-ban komoly arculatváltozás követte: megváltozott a logó írásstílusa és a mérete, 26 27
és ez annyira bevált, hogy most a régi logót látva egy teljesen más cégre gondolunk. A GAP stratégiája abban rejlik, hogy nem ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy ha valami sikeres egy adott szezonban, az a következő szezonban is sikeres lesz: így mindig valami újjal jelennek meg a piacon. Hogy ez mennyire vált be, azt bizonyítja, hogy 25 év elteltével, 1995-ben 225 új üzlethelységet nyitottak, 1996-ban pedig már összesen 1701 üzletük volt világszerte, és az Old Navy üzletlánc révén minden korosztályt megszólítottak, a csecsemőktől az öregekig. A karácsonyi szlogenjük is a stratégiához hasonlóan szól: mindegy, hogy milyen színű egy termék, csak GAP legyen. Ezzel is az esztétikára és a stílusra fektetik a hangsúlyt. Politikájuk és alapcélkitűzésük pedig mind a mai napig az, hogy a jelen soha többé nem fog kielőzni. A fent említett példa nagyon sok előnyt biztosít a klienseiknek. De ez nem sikerült volna a GAP-nek, ha nem használják az esztétikát egy általános pozitív benyomás kialakítására. Manapság nem ez az egyedüli cég, amely használja az esztétikát. A Starbucks 1987-ben kezdte el tevékenységét, 10 évvel később pedig már egész Amerikát behálózta kávézóival. Több mint 450 millió dolláros forgalma volt, és a kávék mellett már fagylaltot, könyveket és CD-ket is forgalmazott, nem kis sikerrel. Jelenleg pedig már a japán piacon is sikerrel terjeszkedik. A Nike is hasonló sikertörténettel előzte meg a Reebokot és az Adidast, miután felismerte az esztétika jelentőségét. A sajátos logó használata mindenféle terméken nem csak cipőkön, hanem ajtókilincsektől kezdve sportfelszerelésig mindenen azt vonta maga után, hogy a Nike világszerte ismert márkává fejlődött, és a Nike Town üzlettípus kifejlesztésével a vállalat folyamatosan bővült. Tette mindezt az esztétika segítségével, hatva a kliensek érzékszerveire. Az esztétika még az ipari termékek terén is nagyon fontos, mivel ezek a gyártók sem csupán termékeik révén alakítják ki arculatukat, hanem brosúrák, csomagolás, szállítókamionok, reklámok révén próbálnak hatni a potenciális vevőkre. Az 1980-as években kezdődött kialakulni az úgynevezett hedonista marketing szemlélet, amely az érzékszerveket is felhasználta marketing kampányok során. Nem elég egy egyszerű vendéglőben az ételre koncentrálni, hanem az esztétikára is komoly hangsúlyt kell fektetni, hiszen a környezeted kedvet kell, hogy adjon a fogyasztáshoz. Mindenkit kellene tehát foglalkoztasson az esztétika, legyen az logó vagy csomagolás, épület, világítás stb., mivel ezek a megfelelő üzenet továbbítását teszik könnyebbé. Sőt, az esztétika nélkül a mai világban már nem lehet egy terméket a siker útjára vezetni. Pleşa Róbert BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, doktorandusz Nippon monogatari avagy mit olvas a mai ifjúság? Hajdanában a Bibliát, majd a szépirodalmi könyveket olvasták nemcsak a fiatalok, aztán elterjedt a ponyvaregény is. Manapság az sem szokatlan, hogy a kasszasikert aratott filmek könyvváltozatát olvassa az ifjúság, közben pedig már hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a manga. A manga tudományos megfogalmazásban egyszerűen távol- keleti értsd ezalatt Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Taiwant speciális képregény. Sajátos stílusirányzata és sajátos olvasata egyaránt megragadja azon fiatalokat, akik vonzódnak a különlegességekhez, hiszen például a japán mangákat jobbról balra haladva kell olvasni, és hála a képkockáknak, előfordul, hogy kétszer is neki kell futni egy oldalnak, hogy értelmes, összefüggő szöveget kapjunk. A mangának számos válfaja létezik, amelyeket a rajongók világszerte a japán vagy angol elnevezése alapján azonosítanak be. Így létezik shoujo manga, amelynek célcsoportját a lányok képezik, vagy mecha, ami elsősorban a fiú olvasókat célozza meg. Előbbi japán eredetű, utóbbi amerikai irányzat-elnevezés. A mangák tehát meglepően jól el vannak határolva, és noha a nyugati társadalomban, beleértve a mi kultúránkat is, felnőtt emberek nem olvasnak képregényt mert az gyerekes, addig keleten ez korántsem szokatlan. Sok felnőtt olvas mangát a metrón, buszon vagy bárhol máshol. Természetesen eme csoportnak is van külön mangája: a josei, amely a fialabb nőkhöz, és a seinen, ameky a 18 30 év közötti férfiakhoz szól. Magyarországon már jó néhány éve lehet mangát vásárolni, bár eddig az olyan könyvesboltokban, mint az Alexandra vagy Libri, leginkább angol és német nyelven lehetett őket megtalálni. Mostanság azonban már magyar fordításban is beszerezhetők. De mi a helyzet Romániában? Két város Nagyvárad és Kolozsvár könyvesboltjainak hasonlítottam össze a polcait. Előbbiben nem, utóbbiban viszont árulnak mangát. Hogy csak egy, mindenki által könnyen megtalálható helyet említsek: a Iulius Mallban található könyvesboltok Cărţureşti és Diverta polcain egyaránt megtalálhatóak a mangák. Azonban elég nagy annak a valószínűsége, hogy nem igazán vásárolják őket, ugyanis eléggé eldugott helyen lehet csak rájuk bukkanni. Ebből kifolyólag döntöttem úgy, hogy végzek egy kisebb, kérdőíves felmérést. Nagyváradon nemrégiben született meg az Anivár nevezetű kis társaság, akiknek tagjai a távol-keleti új művészeteket kedvelik, így a mangát is. Körükben végeztem a felmérést, ami a következő kérdéseken alapult: milyen nyelveken olvasnak mangát?, hány évesek a társasághoz tartózó személyek?, mekkora szabadon elkölthető pénzösszeggel 28 29
rendelkeznek egy hónapban, és mennyit lennének hajlandók fizetni egy mangáért?, továbbá az is érdekelt, hogy milyen formában olvassák a mangákat? Ez utóbbi kérdésnek azért van fontos szerepe, mert mangákat online is lehet olvasni, ingyen. Az alábbiakban a fenti kérdésekre adok választ a kutatási eredményem alapján. A kérdőív során kapott válaszokat SPSS-ben dolgoztam fel, és a következő eredményekhez vezettek. A helyesen kitöltött kérdőívek alapján a válaszadók 60%-a férfi, 40%-a nő volt, valamint hasonló arányban a megkérdezettek 40%-a általános iskolai, 60%-a pedig líceumi végzettséggel rendelkezett, az érintett korosztály tehát az alábbi módon fest: 70% 15 20 év közötti fiatal, 20% 21 26 év közötti fiatal, 10% 14 évesnél fiatalabb. Minden megkérdezett személy diák, és még egyikük sem rendelkezik saját jövedelemmel, így nem volt meglepő az az eredmény, ami a szabadon elkölthető pénzösszegre vonatkozott: a válaszadók 70%-ának esetében ez 50 lejnél kisebb, a fennmaradó 30% esetében pedig legfeljebb 100 lej. Meglepő módon attól függetlenül, hogy a válaszolók 90%-a olvas mangát az interneten, ugyanennyien tennék azt szívesebben könyv formájában. Mégis, a válaszadók csupán 50%-a mondta biztosra, hogy hajlandó lenne fizetni azért, hogy mangát olvasson könyvformátumban, és ezért havonta 25 45 lejt áldozna. A többiek közül sem zárkózott el mindenki a vásárlás gondolatától véleményem szerint csak azért nem költenének erre jelenleg, mert nincs még saját jövedelmük, így a szülőktől kapott zsebpénzből kell gazdálkodniuk. A már említett klub tagjaival beszélgetve az is kiderült, hogy olyannyira komolyan gondolják a manga olvasását nyomtatott könyv formájában, hogy lévén Nagyvárad határmenti város, átjárnak Magyarországra azért, hogy magyar nyelvű mangákat vásárolhassanak könyvtáruk számára. A fentebb említettek miatt úgy gondolom, hogy ha nem is rögtön, de hamarosan befolyással bíró vásárlóerőt fognak jelenteni a nyomtatott könyv piacán a manga kedvelői. Ezért el kellene gondolkodni szerintem azon, hogy a polcokon megjelenjenek ezek a könyvek is, ahol pedig már árusítják őket, át kellene gondolni a marketing stratégiát. Ahelyett, hogy szinte elrejtik őket, talán érdemesebb volna szembetűnőbb helyre tenni őket, hogy aki bármi érdeklődést is mutat irántuk, könnyen rájuk akadhasson. Másfelől pedig, mivel alkalomadtán még akciós árakkal is próbálkoznak annak érdekében, hogy túladjanak a mangákon, eleve olcsóbban kellene árusítaniuk azokat, minimális profitorientáltsággal, hiszen így talán nagyobb keletjük lenne e könyveknek, és noha kevesebb profitra tennének szert velük, ugyanakkor csökkenthetnék a raktározási költségeket. Mert, végső soron, ha nem tudják értékesíteni a mangákat, az veszteséget jelent talán ettől félnek a könyvesboltok, és ezért nem lehet még mindegyikben megtalálni őket. Végszóként, arra bátorítanám a nyomdákat és a könyvesboltokat, hogy ne feledkezzenek meg arról a piaci szegmensről sem, amelyet a manga-olvasók jelentenek. Tudtommal román fordítású mangakötetek például még nem jelentek még, így aki elsőként lép e téren, akár csinos profitra is szert tehet. Főleg, ha más tényeket is figyelembe veszünk, például azt, hogy ha a bekapcsoljuk a televíziót, a mesecsatornákon egyre gyakrabban találkozunk japán mesékkel, anime-kkal, amelyek a mangákból ihletődnek. A mostani generáció már ezeken a meséken nő fel, így elég hamar kapcsolatba kerülnek a japán kultúrával. Az animék felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, és ezért előbb-utóbb legalább egy mangát biztosan elolvasnak s ha ez megtetszik nekik, akkor többet is. De, hogy tovább menjek a gondolattal, most már hazánkban is hagyománnyá vált, akárcsak Magyarországon és más nyugati országban, hogy anime/manga fesztiválokat és táborokat szerveznek fiataloknak. Ha ezekre hajlandók áldozni egyesek akár 600 lejt is, akkor szerintem a könyveket is szívesen megvennék. Végső soron pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mai manga-kedvelők felnőttként majd családot alapítanak, és nem kizárt, hogy leendő gyerekeiket is a távol-keleti kultúra szellemében nevelik majd fel, tovább segítve ezzel e piaci szegmens növekedését. Reikli Mária BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi kar, 3 év Marketing szak 30 31
I was born to take care of you Dohányzás elleni kampány Bevezető Mark Twain szerint A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem. Ez is bizonyítja azt, hogy egyes dolgok nem csak az akaraton múlnak, hanem elérésükhöz szükség van a támogatásra és ösztönzésre is. A szociális marketing első sorban erről szól: társadalmi problémára irányul és keresi a megoldást ezekre, mint ahogy az I was born to love you című Queen-dal is mondja: igen, arra születtem, hogy vigyázzak rád. A dohányzás elleni kampányok a szociális marketing egészségügyi részébe tartoznak. A dohányzás egy olyan súlyos társadalmi probléma, amelyet az Európai Unió az elhalálozások második leggyakoribb okaként tart számon. Bár a felnőttek tisztában vannak a cigaretta ártalmaival, a fiatalok nem rendelkeznek kellő információval. A dohányzás egy elsődleges probléma, amelynek súlyosságát a következő két adat megfelelően illusztrálja: Minden nap 4000, 11 és 17 év közötti fiatal próbálja ki a cigarettát, Több, mint 4,5 trillió nem természetes módon lebomló cigarettacsikket számoltak össze a világban. Az alábbiakban nem a dohányzás káros hatásairól beszélnék, amelyek egy részével sokan tisztában vannak, hanem inkább arról: mi történik akkor, ha valaki abbahagyja a dohányzást. Az utolsó slukk után rövidtávon: 20 perc után a vérnyomás és a pulzus normális szintű lesz 8 óra után a vér oxigénszintje javul 12 óra elteltével a nikotin kiürül a szervezetből 24 óra után csökken a halállal végződő hirtelen szívinfarktusok kockázata 48 óra elteltével az illat- és ízérzékelés javul A cikkben bemutatom továbbá a Co-Co-Co modellt, és egy általam végzett kutatás eredményeit a dohányzás elleni kampányokkal szembeni attitűdökről. A dohányzás elleni kampányok A dohányzás elleni kampányokat az 1960-as években hirdették meg először. A dohányzás miatt egyre súlyosabb betegségek jelentek meg, amelyek felkeltették a társadalom érdeklődését. E kampányok elindítóinak célja az volt, hogy segítsenek azokon a személyeken, akik nem tudják vagy még nem ismerték fel, hogy a dohányzás káros hatása nem csak őket, de a környezetüket is érinti, és nem csak egészségügyi, hanem anyagi szempontból is. Ennek következtében jelentek meg a dohányzás elleni kampányok, amelyek kezdetben a dohányzásról való leszokást hirdették, majd a későbbiekben a dohányzás megelőzését. Az Európai Unió a dohányzás elleni kampányokat a legfontosabb népegészségügyi kérdésnek tartja. A dohányzással összefüggő betegségeket a világ második legjelentősebb, elkerülhető halálozási oknak tartják, évente kb. 5 millió halálesetet jegyeznek. Az EU 2005-ben indította útjára a H.E.L.P.- A dohányfüst mentes életért! kampányt Markos Kyprianou EU-biztos támogatásával. A kampány fő célközönsége a 15 18 év közötti fiatalok csoportja és a 18 30 év közötti fiatal felnőttek. A kampánynak 3 prioritása van: a dohányzás megelőzése, a leszokás segítése és támogatása, valamint a passzív dohányzás veszélyeinek tudatosítása. Az aktuális romániai H.E.L.P. kampány posztere Co-Co-Co Modell A Co-Co-Co Modell egy általam kifejlesztett modell, amelyben ugyanazt az eseményt, tevékenységet vizsgálom három szempontból: az állam (country), a vállalat (company) és a fogyasztó (consumer) szempontjából, különböző szinteken: kicsi, közepes és nagy sokaságot vizsgálva (small, medium és large). A dohányzás elleni kampányok egyik fegyvere az áremelés. Az Európai Unió 50 /1000 cigaretta luxusadót szabott ki, amelyet Romániában is fizetni kell. 2009 július 1-jétől kezdve a dohány luxusadóját 61,2 /1000 cigarettára növelték, 2010. július 1-jétől pedig már 74 /1000 cigaretta lenne a luxusadó értéke. Románia ezen felül július 1-jétől további 14 /1000 cigaretta mértékű áremelést vezetett be, de a cigaretta még így is olcsóbb Romániában, mint az EU-s átlagár. Az elkövetkezendőkben a cigarettavásárlást szeretném elemezni 3 közegben: Country: az államnak mennyi a bevétele cigarettavásárlás esetén 32 33
Company: a vállalatnak mennyi a bevétele cigarettaeladás esetén Consumer: a fogyasztó kiadásai cigarettavásárlás esetén Ezt a három szempontot, továbbá három különböző sokaságot tekintve végeztem az elemzést, a romániai, március 16-icigarettaárakon, amikor egy Marlboro 6,8 lejbe került az üzletekben. A három sokaság: Small: 1 doboz cigaretta vásárlása Romániában Medium: Románia cigaretta fogyasztása naponta: 5 millió doboz Large: A világon a 650 millió dohányos napi cigaretta fogyasztása: 5 billió szál cigaretta A kutatás eredményei A kutatásomban a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar vonalának hallgatóit kérdeztem a dohányzási szokásaikról, és a dohányzás elleni kampányokkal szembeni attitűdjeikről. A kutatást kérdőívekkel végeztem 2009. március 16 27. között, és 218 személyt kérdeztem meg. A kutatásomban vizsgáltam, hogy a mintában szereplő személyek az EU által felmért statisztikákat mutatják-e a dohányzási szokásokkal kapcsolatban, és mi a leggyakrabban említett 3 negatív dolog a cigarettával kapcsolatban. Továbbá megkérdeztem azt is, hogy hatásosak-e a dohányzásellenes kampányok, és hogy igénylik-e a füstmentes környezet kialakítását, a dohányfüst mentes életmódot. A kérdőíveket 42 dohányzó, 107 nem dohányzó nő és 28 dohányzó, 41 nem dohányzó férfi töltötte ki, viszont egy X 2 próba után megállapítottam, hogy nincs kapcsolat a dohányzási szokás és a nem között, tehát azt se mondhatjuk, hogy a férfiak hamarabb gyújtanak rá, mint a nők. Az 2. táblázatban az Európai Unió által felmért statisztikát láthatjuk, a 3. táblázatban a kutatásom eredményeit: 1.táblázat: Co-Co-Co Modell - Cigaretta vásárlás Forrás: Saját kutatás A fenti modellben jól látszik, hogy hogyan oszlanak meg a fogyasztók által kifizetett pénzösszegek. A vállalat esetén a modellben látható értékeket a következő módon számoltam ki: (a fogyasztó által kifizetett pénzösszeg, vagyis luxusadó)*cigarettadobozok száma. Az állam esetén kiszámoltam, hogy mennyi luxusadó jut 1 doboz cigarettára (1 ), majd azt megszoroztam a cigarettadobozok számával. Dohányzási szokások 2006-ban az EU felmérése szerint (%-ban) 15-24 év közötti fiatalok körében Nem dohányos Dohányos Románia 72,5 27,5 Magyarország 54,8 45,2 Férfiak Nem dohányos Dohányos Románia 64,7 35,3 Magyarország 47,3 52,8 Nők Nem dohányos Dohányos Románia 80,7 19,3 Magyarország 63 37 2.táblázat: A dohányzási szokások 2006-ban az EU felmérése szerint Forrás:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refresh TableAction.do?tab=table&plugin=0&init=1&pcode=tps00170&language=en Dohányzási szokások az általam készített felmérésben (%-ban) 18-25 év közötti fiatalok körében Nem dohányos Dohányos 34 35
67,9 32,1 Férfiak Nem dohányos Dohányos 59,4 40,6 Nők Nem dohányos Dohányos 71,8 28,2 3.táblázat:A dohányzási szokások az általam készített felmérésben Forrás: Saját felmérés Mint láthatjuk, ha összehasonlítjuk a két táblázat adatait, kevés eltérést figyelhetünk meg az EUROSTAT által 2006-ban készített és az általam 2009. március 16 27. között végzett felmérés között. Az EUROSTAT szerint 2006-ban Románia 15 és 24 év közötti fiataljainak 27,4%-a dohányzik, míg az általam végzett kutatásban a 18 és 25 év közötti fiatalok 32,1%-a dohányzik. A megkérdezett nem dohányzó személyek 73,6%-a már kipróbálta a cigarettát, és 13,5%-uk elfogadná, ha ismerősük megkínálná őket cigarettával. A megkérdezett dohányzók 47,1%-a 17 és 19 éves kora között próbálta ki a cigarettát. Ez a legveszélyeztetettebb korosztály, a dohányzás elleni kampányokkal őket kell megcélozni, hiszen a dohányzás elleni kampányoknak a legfőbb célja nem a leszoktatás, hanem a megelőzés. A kutatásban vizsgáltam a dohányzási kampányokkal szembeni hozzáállásokat. A kérdőívek alapján a megkérdezett személyek 61,9%-a szerint a dohányzás elleni kampányok nem hatásosak, ugyanakkor nem fedeztem fel szignifikáns kapcsolatot a dohányzási szokás és a kampány hatásosságáról alkotott vélemény között. A megkérdezett személyek szerint a dohányzási kampányokkal szembeni problémák leginkább a meggyőzés és a sokkolás hiányával kapcsolatosak, szintén gyakran említették az intenzitásbeli problémákat is. A felmérés során kíváncsi voltam arra is, hogy a megkérdezetteknek melyik három negatív dolog jut eszébe a dohányzással kapcsolatosan. Az adatok feldolgozáskor megfigyeltem, hogy, bár nyílt kérdésként szerepelt a kérdőívben, a megkérdezett személyek ugyanazokat a válaszokat adták: rák, egészségtelen, büdös/füstös, sárga fogak, öreg bőr, kellemetlen lehelet, rossz hatás a gyerekekre/környezetre, függőség, drága, sárga körmök, gusztustalan képek a dobozokon, beképzeltség, büdös ruhák, gyengeség, szívbetegségek. A három leggyakrabban említett negatív dolog lényegében négy: büdös, füstös (147 említés), egészségtelen (szintén 147 említés), rák (72 említés), drága (64 említés). Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy a megkérdezettek 40,4%-ára jellemző, hogy csak dohányos helyre (szórakozóhelyre, bárokba) járnak, de 67,9%-uk nagyon fontosnak tartja a nem dohányzó helyek kialakítását. W. D. Novelli szerint egy szociális kampány hat szakaszból áll. Az első szakasz a piaci elemzés, majd a második a tervezés. A modell két részből áll: elméleti és gyakorlati részből. A 3. szakasztól már nem beszélhetünk elméleti részről, ezért ezt és a következő szakaszokat csak a gyakorlatban lehet végre hajtani. Az első szakaszban (A piac elemzése) szegmentálom a megkérdezett személyeket, akiket 5 szegmentumba sorolok be. A szegmentáláshoz klaszterelemzést használtam. Először a nem dohányzókat soroltam be 2 szegmentumba, majd a dohányzókat 3 szegmentumba: Veszélyeztetett dohányosok: 38 személy tartozik ide 84,2%-uk kipróbálta a cigarettát és 28,9%-uk elfogadná, ha egy ismerősük megkínálná őket cigarettával 4 személyt kivéve nem tartják lehetségesnek a jövőbeni leszokást Nem igazán zavarja őket a dohányfüst Nem dohányosok: 110 személy tartozik ebbe a szegmentumba 70%-uk itt is kipróbálta a cigarettát, de 11 személy kivételével nem fogadnák el a cigarettát, ha megkínálnák őket Nem tartják lehetségesnek a jövőbeni rászokást, 1 személy kivételével, és zavarja őket, ha környezetükben dohányoznak Alkalmi dohányosok: 41 személy tartozik ide Ide értjük a leszokott dohányosokat is (7,3%) 58,5%-uk nem rendszeres dohányos 56,1%-uk 17 és 19 éves kor között kezdett dohányozni 87,8%-ban akármelyik cigarettáról le tudnának mondani 36,5%-uk legalább egyszer megpróbálta abbahagyni az elmúlt 12 hónapban Napi dohányosok: 16 személy tartozik ide Átlagosan 74,88 lejt költenek havonta cigarettára 93,8%-ban rendszeres dohányosok, de mindenképp kevesebb, mint 1 dobozzal szívnak naponta 50%-uk 14 és 16 év között kezdett el dohányozni 56,3%-uk nem mondana le a reggeli cigarettáról 93,8%-uk gondolt a leszokásra, de nem sikerült nekik, pedig 68,8%-uk legalább 1-szer megpróbálta Kemény dohányosok: 8 személy tartozik ebbe a szegmentumba 36 37
Átlagosan 136,25 lejt költenek havonta cigarettára Rendszeres dohányosok 50%-uk 17 és 19 éves kor között kezdett el dohányozni, de 37,5%-uk már 14 és 16 éves kor között elkezdte 75%-uk legalább 10 szál felett szív naponta, és nem mondana le a reggeli, első cigarettáról 75%-uk gondolt a leszokásra, ebből 37,5% egyszer megpróbálta az elmúlt 12 hónapban Egy dohányzás elleni kampány esetén főleg a veszélyeztetett dohányosokat és a nem dohányosokat kell megcélozni, de mindenképpen a fiatalokat, ebben az esetben a 18 és 25 év közötti fiatal felnőtteket. Miután meghatároztuk a célpiacot, megtervezhetjük a kampányt, amelyben meghatározzuk a kommunikációs eszközöket, kiválasztjuk a segédanyagokat. A megkérdezett hallgatók 61,9%-a szerint a kampányok nem hatásosak, főleg a meggyőzést, sokkolást és intenzitást hiányolják a kampányokból. Fő prioritásoknak Markos Kyprianou EU-biztos által meghatározott prioritásokat javasolnám: a dohányzás megelőzése, a leszokás segítése és támogatása, a passzív dohányzás veszélyeinek tudatosítása. A megkérdezett személyek nem láttak vagy hallottak sok dohányzás elleni reklámot, de ha mégis, akkor leggyakrabban dohányzás elleni poszterekről volt szó. A megkérdezett személyek tehát nem találkoztak gyakran dohányzás elleni reklámokkal, ellenben 46,3%- uk gyakran találkozott cigaretta népszerűsítéssel, és 63,3%-uk gyakran járt csak dohányzó helységgel rendelkező helyen az utóbbi 30 napban. A cigaretta dobozokon lévő kép A cigaretta dobozokon lévő dohányzás elleni szöveg TV-ben látható dohányzás elleni reklámok Dohányzás elleni hirdetések rádióban Dohányzás elleni hirdetések újságokan nagyon fontos 28% 36,2% 39,4% 20,2% 28,4% fontos 44% 38,5% 41,3% 39,9% 38,1% kevésbé fontos 17,9% 19,3% 13,8% 27,1% 25.20% nem fontos 10,1% 6% 5,5% 12,8% 8,3% 3. táblázat: A különböző kommunikációs csatornákon igényelt dohányzás elleni hirdetések %-ban kifejezve Forrás: Saját felmérés A fenti táblázatban jól látszik, hogy a megkérdezett személyek a vizuális reklámokat részesítik előnyben, és leginkább a televíziós dohányzás elleni reklámokat igénylik. A megkérdezett dohányos személyek közül 59-en már gondolkodtak a leszokáson. Ezen személyek számára fontosabb az ingyenes leszokási lehetőség biztosítása. A fenti adatokból levonhatjuk a következtetést, hogy a megkérdezett személyek igénylik a dohányzás elleni kampányokat. Szerintük a legfontosabb kommunikációs csatorna a televíziós reklám, de a többit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindenképp meggyőzőek és sokkolóak kell, hogy legyenek, de bizonyos reklámok tükrözhetnék az orvosi véleményeket. A megkérdezettek javasolták továbbá az alternatív megoldások bemutatását, vagy hatásos szövegeket és gusztustalan képeket a dohányzás elleni kampány során, ugyanakkor 1%-uk javasolta a törvények szigorítását, 1,8%-uk pedig a további áremeléseket vélte hatékonynak. A kutatási rész itt fejeződik be, mivel a fentebb említett szociális marketing modell 3. lépéséhez jutunk, amely már gyakorlati beavatkozást jelent. Következtetések Az utóbbi években a világban megnőtt az érdeklődés a szociális marketinggel szemben, azokkal a kampányokkal szemben, amelyek társadalomjobbító célokat képviselnek. A kutatásom során olyan információkat kaptam, amelyeket fel lehet használni egy dohányzás elleni kampány elkészítéséhez. Jelenleg a megkérdezett hallgatóknak egyharmada dohányzik, de 84,3%-uk gondolkodott a leszokáson, miközben a dohányzók 40%-a meg sem próbálta abbahagyni a cigarettázást. A brazil dohányzás elleni kampány egyik képe A dohányzás elleni kampánnyal főleg azokat kell megcélozni, akik már megpróbálták abbahagyni, de nem sikerült nekik, valamint a veszélyes kategóriába tartozó nem dohányosokat, mert egy dohányzás elleni kampánnyal nem csak azt akarjuk elérni, hogy a dohányosok leszokjanak, hanem meg akarjuk előzni, hogy közben mások rászokjanak. A kutatás alapján levontam azt a következtetést, hogy ha a megkérdezett személyeknek adunk valamit, az pozitív fogadtatásra talál, még ha csak egy ígéretről is van szó. Ha az embereket ott érjük a kampánnyal, ahol szívesen vannak, nagyobb a siker (pl. a fiatalokat kávézóban, diszkóban), ugyanakkor mindenképpen be kell vonni a kampányokba a különböző diákszervezeteket is. Suta Anita, FSEGA, Bank és Pénzügy, 3. év 38 39