Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc, Palóczy u. 3. OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK helyi tanterve Összeállította: Balázsné Görömbey Zsuzsanna munkaközösség-vezető 2013.
OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) (Évi óraszám: 9-11. évfolyam: 36 óra, 12-13. évfolyam: 32 óra) Célok és feladatok A nevelés valamennyi pedagógus feladata és szakmája. A 14-19 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett (olykor sajnos helyett) a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskoláinkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja ha tudja ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltságra, szellemi szintre, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolatokra.
Az osztályfőnök munkája során mindezeket a körülményeket figyelembe véve igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki helyi tanterv ebben nyújt segítséget, de ennek megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja. Fejlesztési követelmények Segíteni a tanulót abban és megtanítani őt arra, hogy önmagát érdekesnek és értékesnek lássa, az élete célját keresse, másokra odafigyeljen, másokkal kommunikáljon. Segíteni abban, hogy tartozzék valahová, valakihez, akik elvárják tőle, hogy igényes legyen, s akiknek nem csak kényszerből, de belső akaratából is meg akar felelni. Felismerje, hogy az élet felnőttként való megéléséhez önbizalom, önhitt kell. Ráébreszteni a felelősségteljes gondolkodás fontosságára, az emberi élet méltóságára, a környezettel való harmonikus együttlét igenlésére. Legyen fogékony a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére, a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítására, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. Ráérezzen a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségére a saját egészségében. Megismerje a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáit, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókat. Az osztályfőnöki óra funkciói - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilitásában, életpályájukra való felkészítésükben - a szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, konfliktuskezelés, stb.) fejlesztése, főként az osztályban megélt saját élmények bázisán
- szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy nevelési folyamat részévé válik. A tanterv az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége abban áll, hogy építve a szakórákon elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásanyagot. Jelen tanterv a Nemzeti alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit. A kulcskompetenciák megjelenése az osztályfőnöki órák keretében végzett osztályfőnöki tevékenység során 1. Anyanyelvi kommunikáció Ismeretek A verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, vita) ismerete. A kommunikációban használt arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere. A nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat) és fő jellemzőik ismerete (pl. a továbbtanuláshoz, esetleges ösztöndíjak elnyeréséhez szükséges tartalmi és formai ismeretek elsajátítása).
A nyelv és a kommunikációs formák társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése. Udvariassági formulák, illemszabályok jellegzetes helyzetekben. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Készségek Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. Ide tartozik a beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban, szóban kifejtett nézőpontjainak teljes mértékű figyelembe vétele. (Az osztályközösségben kialakuló esetleges konfliktusok megbeszélése.) Attitűdök Mások véleményének és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás (osztályközösség, diákközgyűlés) A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív megközelítés kialakítása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Ismeretek A verbális interakció különféle típusainak ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, pl. diákcsere, külföldi tanulók fogadása, a velük történő kapcsolattartás) szókincsnek és a funkcionális nyelvtan, valamint a szóbeli interakciók főbb típusai és a nyelvi stílusok a társadalmi hagyományok, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásai és változatossága Készségek Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákból) Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ugyanezen témákban.
Attitűdök a kulturális sokféleség tiszteletben tartása a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság 3. Matematikai kompetencia Készségek A matematikai kompetencia alapelmeinek alkalmazása a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, pl. a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás), a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete) Kritikus fogyasztói magatartás, a fogyasztói szokások kialakítása a saját szükségletek kielégítésében. Az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása. Attitűd Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában, és a háztartásban adódó problémák megoldására. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására. 4. Természettudományos és technikai kompetencia Ismeretek A technológiai és más területek tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társdalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés) közötti összefüggések megértése. Attitűd Érdeklődés a tudomány és technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos etikai kérdéseket is.
Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre, érdeklődés a tudományos, valamint a műszaki pályák iránt. (A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. Piacképes és nem piacképes tudások). 5. Digitális kompetencia Ismeretek Az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, mely magában foglalja az IST felhasználási lehetőségeinek ismeretét, a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén. Készségek Mivel az IST technológiáinak alkalmazására egyre több a lehetőség a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a munkahelyen, szükséges a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás (pl. az osztályközösség életével, mindennapjaival kapcsolatos területeken: az osztálytársakkal történő kapcsolattartásban, a szabadidős és közösségi programok szervezésében, koordinálásában) Attitűdök Hajlandóság az IST használatára az önálló és csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet használatához és fogékonyság a világháló biztonságos és felelősségteljes használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő IST használat iránt, kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén. Annak felismerése, hogy az IST interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.
6. A hatékony, önálló tanulás Ismeretek Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek és alkalmasság értő ismerete. (Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével.) Annak felismerése, hogy az oktatás és képzés során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását. Készségek A tanulás és pályafutás önálló, hatékony irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, mimika, gesztusok) alkalmazása, valamint különféle multimédia üzenek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene) megértése és létrehozása révén. Attitűdök A kompetenciák változtatására és továbbfejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint a motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. (Egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság. Egészséges rivalizálás és kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen.) A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség, rugalmasság. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismeretek A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete, ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében.
Az interkulturális dimenzió szerepének megértése az európai és más társadalmakban. A polgári jogok, az ország alkotmányának és kormánya működésének ismerete. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (EU). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, pártjuknak és nézeteiknek ismerete. A demokrácia, az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatok ismerete. A hazai és világtörténelmet leginkább befolyásoló események, áramlatok, politikai szereplő, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének ismerete. A kivándorlás, bevándorlás, a kisebbség fogalmának ismerete. Készségek Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben, az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása. (Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösségteremtő ereje. Feszültségek és konfliktusok a tanulók és tanulócsoportok között.) Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak, az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és szakmai szféra szétválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése. A diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. Részvétel a lakóhely életében, valamint a döntéshozásban: választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés, a probléma megoldásában való részvétel.
A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Attitűdök A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. (Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok iránt.) Törekvés a sztereotípiák és előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. A lakóhelyhez, hazához, Európához és a világhoz való tartozás érzése (Európai identitástudat, az európai hagyományok, kulturális örökség. A kelet-közép európai régió sajátos problémái.) Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. (Az össztársadalmi, a helyi és az egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszerveződésre.) Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a kohézió támogatása. A mások által vallott értékek és mások magánélete tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása. A különböző etnikai és vallási csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése, hagyományőrzés, 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismeretek A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése. Készségek Tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés készségei.
Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. (Csoportfeladatok megoldása pl. a tanulmányi kirándulások alkalmával, programokon való szereplés, illetve ezek feltételeinek megteremtése.) A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. (Önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai.) Attitűdök Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és újításhoz. Késztetés azon területek keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Ismeretek A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezőknek a mindennapi életben betöltött fontossága felismerése. A főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete Készségek A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. (Színjátszó kör, vers- és prózamondó versenyek, énekkar, képzőművészeti alkotások létrehozása, osztály- és iskolaújság szerkesztése.) Műalkotások és előadások élvezete. (Színház- és múzeumlátogatások, koncertek, A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása Attitűdök Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság
A tanterv felépítése: 1. Önismeret a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek 2. A tanulás tanulása a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. Társas kapcsolatok készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására 4. Konfliktuskezelés képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére a társas kapcsolatok minőségének javításában 5. Lelki egészség a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, az ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása 6. Testi egészség az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére 7. Viselkedéskultúra a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása
8. Pályaorientáció képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására 9. Jelenismeret eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 10. Felelős állampolgár nevelése a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék az előítéleteinkkel való szembesülésre, ezek leküzdésére ill. a másság elfogadására 11. Globális problémák a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan gondolatának elfogadása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése
Osztályfőnöki 9-11. évfolyam; nyelvi előkészítő 12. évfolyam Óraszám: 3*36 óra, 1 óra/hét Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon (6 óra) 1* A tanév munkarendje, házirend, feladatok 2* Tűzrendészeti és balesetvédelmi tájékoztató 3* A tanulmányi előmenetel, a szorgalom és magatartás értékelése 4* A tanulmányi kirándulás szervezése, előkészítése 5* Színház, mozi, tárlatlátogatás szervezése, tájékoztatás a művekről 6* Olvasmányok, könyvek, folyóiratok, televízió-rádióműsorok ajánlása 7* Megemlékezés ünnepeinkről 1. Önismeret (2 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: testi és lelki egészség Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek, szerepük az önnevelésben. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tanár önismeret fejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők!) Felhasználható szakirodalom: Bagdy Emőke Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolába Popper Péter: A belső utak könyve Schüttler Tamás: Önismeret, személyiségfejlesztés (In: Kézikönyv osztályfőnököknek)
2. A tanulás tanulása (3 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: tanulás A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök. Tanulási szokások, módok, technikák, az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása. Célszerű az első osztályt ezzel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különböző tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. Felhasználható szakirodalom: Lomb Kató: Így tanulok nyelveket Lukács István: A tanulás tanulása (In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 113-131. o.)
3. Társas kapcsolatok (3 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: kommunikációs kultúra, személyiség- és közösségfejlesztés Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösségteremtő ereje. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között. A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. Konfliktusok a családban; ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A serdülő sajátos szerepe a családban, felelőssége a családi élet légköréért. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel. Távol a családtól (élet a kollégiumban). Felhasználható szakirodalom: Boros László: Érték iskola család Csepeli György: A hétköznapi élet anatómiája Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata
4. A konfliktuskezelés (3 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: kommunikációs kultúra A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfliktuskezelés feltételei: - önismeret, saját tapasztalatok tanuláságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív önkép, egészséges önérvényesítés - megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása - az együttműködés Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. Felhasználható irodalom: Dögei Ilona: Tizenévesek iskola, illetve tanár tanuló konfliktusai Gabnai Katalin: Drámajátékok
5. Lelki egészség mentálhigiéné (4 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: testi és lelki egészség A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza; az életkorból adódó problémák, feszültségek. Képességeink és korlátaink tudata, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. A kudarcok törése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. Ki számít kortársnak? Mi jellemző a kortársakra (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben)? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. Kapcsolatok és a megjelenés. A különböző megjelenés, az öltözködés milyen üzeneteket hordoz? A különböző társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben? A család hatása az életmódra. Mit üzen a média? Társadalmi elvárások. Milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a diákok szerint a mindennapokban? Honnan tudjuk, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velünk szemben? Devianciák. A társadalmi elvárások milyen formákban jelennek meg: hogyan fogalmazódnak meg az értékek, a normák? Mit jelentenek életünkben a hagyományok, a törvények? Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? A lelki egészség önálló témakörként történő szerepeltetését kiemelt jelentősége mellett a pedagógiai gyakorlatban tapasztalható általános elhanyagolása indokolja. Felhasználható irodalom: Buda Béla: Empátia a beleélés lélektana Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia
6. Testi egészség (5 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: testi és lelki egészség Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része. A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra. A betegségek megelőzésének módjai, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. Balesetek megelőzése, balesetvédelmi szabályok ismerete. Mi számít drognak (legális és illegális)? A drogok csoportosítása, a drogokkal való lehetséges találkozási formák. Mire is jó a drog? Mi minden lehet az egészségre veszélyes, kockázatos dolog, továbbá mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget)? Felhasználható szakirodalom: Czeizel Endre: A tizenévesek gondjai (In: Az optimális családtervezés) Marczell István: Korunk réme, az AIDS Szöllősi Zsuzsanna: Az egészségmegőrzés kultúrája
7. Viselkedéskultúra (2 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Általános követelmények: Életvitel és gyakorlati ismeretek. Technika, háztartási ismeretek Pályaorientáció Mindennapi kommunikáció: ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Udvariassági formulák, illemszabályok jellegzetes helyzetekben. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása. A kölcsön kapott értékek, tárgyak időben és sértetlenül történő visszaszolgáltatása. A testi és lelki erőszak kerülése és elutasítása. A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények, esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. Felhasználható szakirodalom: Halák László: Illemkocka Köves Julianna.: Illik tudni. A kulturált viselkedés szabályai
8. Pályaorientáció (2 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Általános követelmények: pályaorientáció Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jövőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. A munka világa, a munkaerőpiac A munka szerepe az ember életében A pályaválasztás A szaktudás fejlesztése továbbképzés áthelyezés A szakszervezetekről Munkahelyi viselkedéskultúra Ügyintézés, az intézmények rendszere Vállalkozási formák egyéni vállalkozás - társas vállalkozás - magángazdálkodás Alkalmazotti és vállalkozói minőségben végzett munka. A választott pálya követelményeit kinek - kinek össze kell vetni saját személyiség-jegyeivel; e ponton ez a témakör szorosan kapcsolódik az Önismeret cíművel. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak. Felhasználható szakirodalom: Iacocca: Egy menedzser élete Szabó Imre (szerk.): Tájékoztató pályakezdőknek a munkába állásról és az átképzésről Szolnokné Herling Mária: A munka világa (In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 131-165.o.)
9. Jelenismeret (2 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Általános követelmények: hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái. A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe. Nemzeti sorsfordulóink. Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások, munkanélküliség. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket? E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. A felmerülő témákról zajló viták az egymástól eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik. Felhasználható szakirodalom: Szabó Ildikó: Politikai élmények a politikai szocializációban. Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4. sz. 21-33. o.
10. Felelős állampolgár nevelése (2óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítélet-mentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt. Közéletiség és demokrácia államrendszer - állampolgári jogok - állampolgári kötelességek - Honvédelmi Törvény - határőrség, rendőrség - államigazgatási ismeretek Magyarország helye a világban és Közép-Európában Kapcsolatunk a szomszédos országokkal Európai identitástudat, az európai hagyományok Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemből és az állampolgári ismeretek című részműveltségi terület keretében tanultak. Felhasználható szakirodalom: Friss Péter: Tégy a gyűlölet ellen! Ajánlás osztályfőnöki órákhoz Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma (História plusz, 1992. 11.)
11. Globális problémák (2 óra) Kapcsolat a NAT-tal: Közös követelmények: kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XXI. század elején. Globális problémák szegénység - civilizációs betegségek - regionális túlnépesedés - természeti környezet szennyezése A környezetünk védelméről A vízszennyezésről A talajszennyezésről A légszennyezésről A sugárszennyezésről A fák és erdő szerepéről A lárma és a csend A tűz elleni védelemről Az előző két témakörhöz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát, tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének. Felhasználható szakirodalom: Hankiss Elemér: A társadalmi csapdák néhány típusa (In: Társadalmi csapdák. Diagnózisok.) Hortobágyi Katalin: Környezeti nevelés, környezetvédelem (In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 165-187.o.) Widdowson, J.: Egyetlen földünk van