NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék
Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni!
Érdemes előadásra járni, mivel az elméletet kizárólag ott tanítjuk!
Fontos gyakorolni, melyhez megfelelő alap a moodle-re feltöltött gyakorló feladatsor
moodle.uni-corvinus.hu
A nemzetközi tényezőáramlás modellje Nem csak áru áramlik az egyes gazdaságok között. Munkaerőáramlás lásd EU. A modellben egy termék lesz, a kereskedelemnek nincs értelme. Miért mozog a munkaerő? Más a tényezőellátottság, a reálbér. Meddig áramlik a munkaerő? Mi történik, ha az átáramló munkaerő meghatározott valószínűséggel munkanélkülivé válik? Ki jár jól, ki jár rosszul?
1. Feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált két gazdaság mindegyike két termelési tényezőt használ fel az általuk fogyasztott termék előállításához. A termelési függvény mindenhol Y = TL, azonban az első gazdaságban 1 egység föld és 24 egység munkaerő, míg a második gazdaságban 4 egység föld és 1 egység munkaerő áll rendelkezésre. a) Mennyi lesz az egyes gazdaságokban a kibocsátás, valamint az egyes termelési tényezők reálbérleti díja autark állapotban? Tegyük fel, hogy a két gazdaság között megindul a munkaerő szabad áramlása. Mennyi munkaerő vándorol a gazdaságok között? Mennyi lesz a reálbér és a föld reálbérleti díja az egyes gazdaságokban? Mennyi lesz a kibocsátás? Kik jártak jól, és kik rosszul a munkaerőáramlás megindulásával?
2. Feladat Az általunk vizsgált két gazdaság közül az első gazdaságban a termelési függvény Y 1 = 15 K 1 3 1 L 2 3 1, míg a másik gazdaságban Y 2 = 12 K 1 3 2 L 2 3 2. A tőkeállomány mindkét gazdaságban 8000, valamint a munkaerőállomány kezdeti értéke is megegyező, 1000. a) Mekkora a reál GDP az egyes országokban autark állapotban? Mekkorák a reáljövedelmek? Mi a különbség oka? b) Ha megindul a munkaerő szabad áramlása, azonban a tőkeáramlás továbbra is korlátozott, melyik országból hány munkaegység áramlik hová? c) Hogyan alakulnak a vándorlást követően a reáljövedelmek? d) Ki járt jól, ki járt rosszul? e) Milyen módon válhatna összességében még hatékonyabbá a két gazdaság termelése?
3. Feladat Az I és II országban az aggregált termelési függvény egyaránt Y = 10K 0,5 L 0,5 alakú. Ismert még, hogy autark viszonyok között I országban egységnyi munkára 30 egység tőke jut, II országban azonban csak 10 egység tőke. Mindkét országban merev a munkakínálat, minden reálbér mellett megegyezik a gazdaságilag aktívak létszámával. Emellett a nominálbér rugalmasan alkalmazkodik a kereslet-kínálat alakulásához, tehát mindig beáll a munkapiaci egyensúly.
3. Feladat a) Mekkora autarkiában az egyensúlyi reálbér (ω) és a tőke reálbérleti díja (r K ) a két országban? b) Mekkora az egy főre jutó autark GDP (y, a Solow-modell jelölésével) a két országban, ha mindkettő stacionárius pályán halad? c) Tegyük fel, hogy megnyílik a két ország között az akadálytalan tőkeáramlás lehetősége, de a munka továbbra is az államhatárok között marad. Melyik ország válik tőkeexportőrré?
4. Feladat Tételezzük fel, hogy egy fejlõdõben lévõ kis nemzetgazdaságban csupán két terméket, x-et és y-t állítanak elõ. Az x termék elõállítása q x = L 0,5 x függvény segítségével leírható technológiával történik egy olyan régióban, ahol kizárólag csak e termék létrehozásával foglalkoznak. Az y termék egy viszonylag fejletlenebb régió produktuma, amely a q y = 0, 4L y technológiát alkalmazza. Munkaerõbõl összesen 2 egység van, mely ugyan áramolhat a két régió között, de annak a valószínûsége, hogy az y-t létrehozó régíóból az x-et elõállító régióba költözõ munkás valóban munkalehetõséghez jut, s nem a munkanélküliek számát gazdagítja 0,2. Az y terméket a világpiacon 1, míg az x terméket 2 egységnyi áron lehet értékesíteni.
4. Feladat a) Mekkora a munkásoknak kifizetett bér az y-t elõállító iparágban? b) Mekkora a munkásoknak kifizetett bér az x-et elõállító iparágban? c) Mennyi munkás dolgozik az x-et elõállító iparágban? d) Mennyi munkás dolgozik az y-t elõállító iparágban? e) Mekkora lesz a GDP?