BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés.

BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés Sagát Ágnes: Főépítész a közösségi tervezésben SZAKDOLGOZAT 2011. június 1

I. FEJEZET: BEVEZETÉS Mottók A terv semmi, a tervezés minden (Eisenhower) Soha ne kételkedj abban, hogy elkötelezett polgárok kis csoportja megváltoztathatja a világot. Valójában ez az egyetlen működő módszer. (Margaret Mead amerikai kultúr-antropológus a közösségi tervezésről) Úgy tűnik, hogy ami legjobban vonzza az embereket, az a többi ember. ( William H. Whyte) Hinni kell, hogy tudhassunk (Szent Ágoston) A tervezés hatalmi harc, az elfogadott terv a hatalomgyakorlás legitim eszköze. (Faragó László) Felvezető gondolatok Témaválasztásomat egyszerűen a személyes érintettség indokolja: volt szerencsém egy közösségi tervezési folyamat részese lenni. Láthattam és tapasztalhattam a résztvevők első meglepetését, mely a játékszabályok közös elfogadását övezte, valamint megoszthattam velük a közösen elvégzett munka feletti örömömet a fárasztó alkotási folyamat végén. Az módszerrel való első találkozás alkalmával érzett idealista felszabadultság aztán hamar szertefoszlott. Helyét a gyanakvó- Hol van benne a trükk? Hogyan manipulálja a véleményt? Megéri-e a többlet energiabefektetést, pénzt, időt? témájú töprengések vették át. Az azóta eltelt három év időtávlata és jónéhány oldal szakirodalom áttanulmányozása kellett ahhoz, hogy belássam: a közösségi tervezés módszerében nincs semmi forradalmi, semmi ámítás, csupán egy időszerű és korszerű tervezési módszer, aminek helyet kell biztosítani a településtervezési, településfejlesztési gyakorlat eszköztárában. A közösségi tervezés a főépítészi munkához hasonlóan interdiszciplináris. A hogy a közösségi tervezés módszere a tervezéselmélethez, a politológiához, a városmarketinghez és a szociológiához köthető, úgy a főépítész is lehet egy személyben urbanista, politikus, marketinges és közösségfejlesztő. Amíg azonban a közösségi tervezéssel konfliktusmegoldás, jövőalkotás, vagy akár építés is megvalósítható, addig a főépítész soha sem lesz mediátor, ingatlanfejlesztő vagy kivitelező. A főépítészt alapvetően a közérdek iránti érzékenység, az érdeksérelemnek hangot adó és érdekérvényesítésre kész hozzáállás jellemzi. Függetlenül attól, hogy szakértő, tanácsadó, vagy esetleg szervező-e a feladata a közösségi tervezésben, a főépítész, mindig, mint a jó gazda szerepében van: a szeme hízlalja a JÓszágot, avagy ő biztosítja a minőséget. 2

A szakdolgozatomban három kérdéskörre keresem a választ: Mi a közösségi tervezés? Miről szól a története? Mi az elméletének, a módszerének lényege, mik az eszközei? Mi az aktualitása az alkalmazásának itthon és külföldön, és vannak-e követhető, jó példái? Milyen szerepe és feladatai vannak, lehetnek a vonatkozó jogszabályok alapján az állami- és települési főépítészeknek a közösségi részvétellel megvalósuló jövőalkotásban? Milyen konfliktusok és kapcsolatok jellemzik a főépítészi feladatköröket? Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy közösségi tervezésben eredményesen résztvevő főépítésznek? Hogyan segítheti a közösségi tervezés eszközeivel a városi főépítész a települése fejlesztési koncepciójának megvalósulását? Tata Magyary tervének megvalósításában hogyan vett részt a városi főépítész? Az elindításra váró programokban, hogyan tudna a közösségi tervezés eszközeivel is részt venni a főépítész? Gyakran használt kifejezések1 Az érintettség: Az érintettség feltárása a közösségi tervezési folyamat első, egyben egyik legfontosabb induló lépése. Az érintettek azon személyek, illetve csoportok, akik, amelyek életminősége, életkörülményei, lehetőségei a terv következtében érzékelhetően megváltoznak. A véleményformálás és érdekképviselet szempontjából némák csoportjai pl. fiatalok, pályakezdők, kismamák is érintettek lehetnek. A bevonás: az érintettség mértékének szubjektív átélési szintje. Annak mértéke, hogy adott kérdés mekkora jelentőséggel bír az érintetteknek életében. Participáció, avagy részvétel: az a tény, hogy valaki, valami részt vesz valamiben. A participáció kifejezésen olyan folyamatot értünk, melyben egyének vagy csoportok összegyűlnek, hogy kommunikáljanak, interakcióba lépjenek egymással, információt cseréljenek vagy ismereteket halmozzanak fel bizonyos témákkal, problémákkal, döntésekkel kapcsolatban, s hogy a döntéshozatalban, problémamegoldásban közösen vegyenek részt. Közösségfejlesztő: olyan szakember, aki azokat a változásokat segíti, amelyeket a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. Közösségfejlesztési folyamat: egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához. 1 Forrás: Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 3

Facilitátor: tükörfordításban: megkönnyítő, (latin: facilitas: könnyűség, könnyedség) aki a folyamatok elindítását és működését kezdeményező, segítő személy. Feladatának lényege, hogy nem vezeti, csak a háttérből koordinálja, megkönnyíti a célcsoportok tevékenységét. A facilitátor feladatai többek közt: világos, egyértelmű fogalmazás; kis és nagycsoportos együttgondolkodás motiválása; vita kezdeményezése, levezetése, a beszélgetés mederben tartása, következtetések összefoglalása. E készségek nagyobb része tanulható, de a legfontosabb az, hogy a facilitátor képes legyen úgy viszonyulni a tervezésbe bevontakhoz, hogy azok értékesnek és motiváltnak érezzék magukat, mert ez nagyban befolyásolja azt, hogy a csoport hogyan fog tudni együttműködni és milyen eredményeket fog elérni. Facilitáció: a folyamat segítés, amelyet a közösségi tervezésben közösségfejlesztő szakmákban inkább moderálásnak neveznek. facilitálásnak, a Képessé tétel: készségfejlesztés, a szereplők képessé tétele az együttműködésre. A közösségi tervezés egyik legnagyobb hozadéka, hogy fejlődnek az abban részt vevő személyek, csoportok kommunikációs, problémamegoldó, önszervező készségei. A folyamat elején azonban szükség lehet a tervezési munkában leginkább részt vevő szereplők e tudatos tevékenységei automatizált komponensének fejlesztésére. Mediátor: tükörfordításban: közvetítő. A felek közt kialakult konfliktushelyzetek felszámolásával, feloldásával foglalkozó szakember. Leggyakrabban a bírósági esetek megelőzésére, elkerülésére alkalmazzák. Moderátor: az a személy, aki útmutatást nyújt, valamint irányítja egy közösség beszélgetését A szakértők: közéjük tartoznak a tervező mérnökök, gazdasági szakértők, társadalomkutatók is, akik meg tudják világítani egy egy megoldási alternatíva térbeli, fizikai leképezésének különbségeit, gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait a jó döntéshozatalhoz. 4

II. FEJEZET: ELMÉLET A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS Hogyan és mivel jellemezhető a közösségi tervezés folyamata? FOGALMA A közbeszédben és a szakirodalomban számtalan megnevezéssel találkoztam a közösségi tervezés szinonímájaként: részvételen alapuló, közösségi bevonáson alapuló tervezés, particiatív tervezés, közösségi alapon nyugvó köztérfejlesztés, tervezés társadalmi részvétellel, társadalmasítás. A témakört illető sok helyen találkoztam az egyoldalú megközelítésből, vagy az angol és német nyelvű szakirodalmak fordításából eredő eltérő szóhasználat ( angolul Community planning, németül: Gemeindeplanung), ezért a dolgozatomban egységesen az általam legkifejezőbbnek ítélt - közösségi tervezés elnevezés formát használom. A téma jellegénél-, és a műfaj korlátainál fogva a teljes épített települési környezetet (Lásd: 1. ábra) érintő tervezések kérdéskörével foglalkozom, ezért a más léptékű, más szakág körébe tartozó, illetve a vállalati stratégia alkotási folyamatokra sem térek ki. hely és idő Rövid definícióba szorítani szinte lehetetlen a közösségi tervezés fogalmát. Sokkal könnyebb a Szellemiség filozófia jelenleg érvényes jellemzőivel körülírni és elhatárolni más folyamatoktól, mintsem a konkrét tértől és időtől, társadalmi kontextustól Művészet függetlenül meghatározni FORMA ideáját. A közösségi tervezés egy adott kultúrkörön belül is állandóan változó társadalomtechnikai folyamat. ( faragó 63.) (Genius loci) Ember társadalom környezet szintézise Anyag Tudomány SZERKEZET Tevékenység Gazdaság FUNKCIÓ 1. ábra. A környezet dimenziói. (Forrás: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 116.o) E folyamat legfontosabb logikai jellemzői: Mi az általános fogalmi köre? társadalomtechnika, elmélet és gyakorlat Mi az általános célja? jövőalkotás Milyen az általános megközelítése? normatív Mik a folyamat általános jellemzői? koncepció vezérelt ( ciklikus kísérletezés) Mi az általános tárgya? települési környezet Hol zajlik? közösségi szférában, a társadalomban Mi az ami miatt specifikus? aktív közösségi részvétel ( értékválasztás) A folyamat peremfeltételei, melyek nélkül az alapelvek nem érvényesülnek: etikus eljárás, konfliktus megoldás konszenzussal, vagy asszertív módon, érdekazonosság minden szereplő részéről, 5

átláthatóság, információhoz való hozzáférés biztosítása, szakszerűség, kontrolláltság, jogszabályi garancia a részvételre, vélemény-nyilvánításra és monitoringra, a lehető legszélesebb kör bevonása a folyamatba, a közös nyelv, ideális beszédszituációk, megvalósítható terv. Egy másik megközelítéssel, az összetett szó elemeinek értelmezésén keresztül is megközelíthető a közösségi tervezés fogalma: tervezés: A tervezés a jövőalakításra irányuló kísérletezésen alapuló ciklikus tanulási, racionalizálási folyamat, a sikerorientált intencionális társadalmi cselekvés egyik jól instrumentált módja, az irányítás eszköze. 2 A tervezés által létrejövő terv nem objektív nem örök érvényű, hanem hely-idő szerinti, folyamatot, irányt kijelölő, változtatható, a folyamat része. A tervezés célja nem a terv maga, hanem a megvalósítás során létrejövő mű. A terv elfogadása kötelezettségvállalás a megvalósításra, a dokumentált terv pedig nem csak a megvalósítást, hanem az átadhatóságot, a véleményezhetőséget, a partnerséget és a számon kérhetőséget szolgálja. A tervezés két további rétegét a magyar szó nem tükrözi, csak pl. az angol nyelvben, a planning és design szavak közti különbségben mutatható ki. A planning általában a környezeti rendszerre vonatkozó, interdiszciplináris jellegű tevékenységet takar, míg a design a kornak megfelelő, korszerű forma meghatározásának művészete. 3 közösség: A magyar közösség szó alakváltozata a község szó, csakúgy, mint az angolban, (community, local community ) ahol a közösség szó jelölheti a települést és az embercsoportot is A német nyelvben is megtalálható ez a kettősség, a Gemeinde és a Gemeinschaft szavakban is megtalálható ez a bizonyos helyhez kötöttség. Tehát,a közösség egy adott helyre, lokalitásra vonatkozó fogalom is. A közösség az a társadalmi alakzat amely az alábbi öt funkciónak felel meg:4 A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba; A gazdasági boldogulás funkciója - a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak; Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt; Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását; Kölcsönös támogatás, mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. 2 Idézet forrása: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005. 71. o. 3 Forrás: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 116. o. 4 Forrás: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak- módszertani kézikönyv 6

A közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei, a hatalom alternatívái és végül hiánypótló intézmények, vagyis olyan szolgáltatásokat is megszerveznek, amelyeket az állam vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni. közösségi tervezés: A közösségi tervezés nem azonos a közösségfejlesztéssel ( community development). Ez ugyanis egy önálló, humán segítő szakma, melynek fókusza általában a társadalmi kirekesztettség elleni harc, valamint a demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása, a települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. A közösségi tervezés a terület- és településtervezés témakörén belül olyan eszközrendszer, mely a közösségfejlesztés alkalmazási területét képezi, mint a két eltérő szakma metszete. ( Lásd: 2. ábra) KÖZÖSSÉGI KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS TERÜLETÉS TELEPÜLÉS TERVEZÉS A közösségi tervezés nagyon TERVEZÉS röviden így is jellemezhető: Kérdezzük meg az embereket! Álljunk szóba egymással! Tegyünk együtt 2. ábra. A közösségi tervezés, mit két eszközrendszer metszete a jövőnkért! Egy másik általános (saját szerkesztés) megközelítés szerint az érintettek aktív bevonása a jövőalkotásba széles skálán mozoghat- a közléstől, a közös megvalósításig - olyan speciális módszerekkel, melyek segítik a tervezést demokratikus, célravezető, hatékony módon megvalósítani. Saját megfogalmazásomban: A közszférában folyó, normatív, a települési környezetet érintő olyan koncepció vezérelt jövőalkotás, melyben a közösség tudásának megosztásával és értékválasztásán keresztül - aktívan részt vesz. TÖRTÉNETE 5 Az újkor meghatározó történelmi eseményei tükrében A közösség, mint szabad individuumok cselekvő együttese a felvilágosodás korától lett saját sorsának és céljainak meghatározására képes és felhatalmazott. A korai modern kor ( 18. század második felétől ) volt a polgárosodás és polgári demokráciák létrejöttének kora, a nemzeti és ipari forradalmak időszaka,. A modern kor ( 18-19. század fordulójától az 1960-as évekig) az ún. fordista gazdaság, tehát az erőforrás orientált, háborúkat kiszolgáló ipari tömegtermelés időszaka. Nyugat-Európában létrejöttek az első szakszervezetek, a szabad sajtó, bővült a választójog. Marx és Engels tanai hatására kialakultak a radikális 5 Forrás: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005. 51. o. és Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 410. o. 7

társadalmi változásokat sürgető szocialista és anarchista politikai mozgalmak. Észak Amerika és nyugat Európa demokráciáitól eltérő fejődés tapasztalható a kommunista Oroszország a későbbi Szovjetúnió-, és az 1. világháború utáni vereség miatt a nemzetiszocialista ideológiába temetkező Németország diktatúrái alatt. Közép-Európa a 2. világháborúig a nyugat- európai, azt követően az 1980-as évek végéig a szovjet fejlődési vonalat követi. A 2. világháború után kialakult új földrajzi- és hatalmi átrendeződések következményeként a kétpólusú világrend fegyverkezési versenyhez, hidegháborúhoz vezetett, mely a nukleáris háborút sejtette USA és a Szovjetúnió között. Az 1960-as évek a közép-európai demokratikus forradalmait a szovjet hatalom leverte ugyan, de hatásuk hozzájárult a nagyhatalmak kiegyezéséhez. A vietnami háború befejezésében szerepet játszottak az amerikai polgárok milliós békedemonstrációi és a nyugateurópai diákok forradalmi megmozdulásai is. A posztmodern korszakban ( 1960-70-es évek) még a lecsengő hadviselés fenntartotta az iparosítási lendületet és a korábbi szemléletet úgy a NATO, mind a Varsói szerződés szövetséges államaiban, de a tudományos kutatások ( mikrobiológia, nanotechnológia, kvantumfizika, számítástechnika) eredményeképp a forradalmi elméleti változások történtek. A jelenkor ( 1980-as évektől napjainkig) világgazdasága korábbi -nyersanyag intenzív helyett tőke- és technológia intenzívvé vált. Kezdetét vette a piacorientált, globalizált ún. posztfordista termelési rendszer az internetes technológiának és a számítástechnikának köszönhetően. ( forrás dr. Bernek) Ez a gazdasági változás - kölcsönhatásban a társadalmi és hatalmi szintekkel- azokban is drámai átalakulásokhoz vezetett. A korunk globalizált világában a hálózatok, a kommunikáció, az információ, szolgáltatás és a felelősség kérdéskörei minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak. A kommunizmus bukása a Szovjetúnió hatalmának és társadalmi berendezkedésének visszavonulását hozta a kelet-európai államokban. Egyúttal maga az orosz nagyhatalom is megtört. A világ fejlett része egyneműen kapitalista államformát alkotott, Oroszország pedig másodvonalbeli nagyhatalommá esett vissza. Az USA a világ egyetlen szuperhatalmává vált, katonai dominanciájának ( öbölháború, délszláv válság) nem volt vetélytársa gazdasági értelemben pedig csak a kibővülő Európai Unió volt valamennyire egyenrangú. A 2001. szeptember 11-i események azonban az USA-t nagyhatalmi szerepében is megingatták. Az ún. új terrorizmus és az az ellen hirdetett harc, valamint a második öböl háború sok erőforrását leköti ugyan, de az Ázsiába kihelyezett gazdaságát is serkenti. Ennek a tovagyűrűző hatásnak is köszönhetően Kína vitathatatlanul a világ legerősebb gazdaságává nőtt, kulturális missziójával és népesedési politikájával a fejlett világ meghatározó tényezője lett. A jelenlegi gazdasági válságban a globalitás korábbi előnyei sok régióban hátránnyá fordultak. A hálózatok erősítésével, a lokalitás erősítésével ( pl. klaszterek kialakítása ) elméletben ezek a hátrányok kiküszöbölhetőek, és csillapíthatóak. Közép Európa államai, benne Magyarország az 1990-es évektől egy - a 2. világháború végével - megszakadt tőkés gazdasági és demokratikus társadalmi fejlődés 40 évét kényszerülnek folytatni. Természetesen ez nem lehetséges úgy, mintha hibernált álmából ébredt volna fel az ország demokráciája és csak a helyét és kapcsolódásait akarná megtalálni szűkebb és tágabb környezetében. Egy, a saját 8

belső értékrendjétől idegen berendezkedésbe szervezett, majd szétszélesztett társadalomnak és egy sikertelen kísérletnek minősített, majd egy időre magára hagyott gazdasági rendszernek kell a saját sikeres fejlődési pályáját megtalálnia. A közel fél emberöltőnyi diktatúra, annak tagadása és ezek hatásai kitörölhetetlenek a mai Közép-Európa köz - állapotából. Közösségi tervezés államaiban múltja Nyugat-Európa demokratikus A településtervezés témakörében a társadalmi részvétel kérdését és szükségességét elsőként Patric Geddes vetette fel a Teremtő városfejlesztés című munkájában (VTT 410) A témát a modernista tervezéselmélet és a 2. világháború. utáni városépítés gyakorlata a háttérbe szorította. Az 1960-a években, válaszul az újkor posztmodern korszakának történelmi eseményeire, politikai, gazdaságszerkezeti és filozófiai változásaira, a közösségek ügyek iránti érzékenysége és önszerveződő képessége, valamint a társadalmi kontroll igénye jelentősen megnőtt a jóléti társadalmakban. Az építészek és várostervezők ugyanakkor erősen bírálták a világháborút követő nagy léptékű városépítési akciókat és az elméleti alapjukat. A participáció kérdése a települések tervezésében újra napirendre került e kétirányú igény miatt, valamint mert: 6 a fejlesztési tevékenységek nem az adott régió erősségein alapultak; a helyi önkormányzatok és a célzott társadalmi csoportok nem támogatták a tervezett fejlesztést, és nem érezték magukat felelősnek; a fejlesztés előnyei nem értek el bizonyos sebezhető társadalmi csoportokat; a beavatkozások nem kapcsolódtak a végrehajtás, marketing vagy oktatás egyéb szerkezeteihez. Az 1980-as, 90-évek fordulójától a globalizálódó gazdaságban a fejlesztési forrásokért folytatott verseny felerősödött. A tervezés, és a terv a hatalom eszközévé vált. Ennek megfelelően a civil szféra ereje is megnőtt, részt követelt a döntéshozatalban magának. A közösségi tervezéssel az életkörülmények és az esélyegyenlőség javítását is megcélozták. Mindezt a gazdasági életben is alkalmazott hatékonysági követelmények érvényesülésével, de a szolidaritás és a méltányosság elveinek figyelembe vételével. A cél a fejlődés negatív hatásainak mérséklése és a társadalmi igazságosság növelése volt. A 20. század végére ezek a kihívások új elméleti alapok és árnyaltabb demokratikus játékszabályok keresését tették szükségessé. A közösség bevonásával zajló tervezési eljárás folyamata tulajdonképpen a felkínált normák érvényességét a széleskörű kommunikáció révén megállapítja és az erről szóló egyezséget létrehozza. Identitásépítés, konszenzuskeresés, viták generálása, érdekközvetítés és a társadalmi mobilizálás váltak a feladatokká; a legitimáció, a prioritások meghatározása, egyeztetése, valamint a döntéshozatal mikéntje váltak központi kérdésekké. Ezeknek az elveknek megfelelőek például az uniós URBAN, valamint a német Soziale Stadt programok. 6 Forrás: Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., 9

Közösségi tervezés múltja Magyarországon A közösségi tervezés legjobban a hazai településtervezés és szabályozás történetén keresztül követhető nyomon. A 19. század a szabályozások kezdete. A magántulajdon gyakorlati érdekének érvényesülésnek megfelelően, az iparosítást és lakásépítést szolgáló útszabályozások és védelmek történtek. A közérdek fogalma ekkor kezdett kialakulni. A két világháború közötti időszak a tudatos urbanizáció korszaka, amikor a gyakorlat és az ehhez szükséges elméleti háttér is egyaránt rendelkezésre állt. A megerősödött polgári intézményrendszerre ( pl. Közmunkatanács) és a befektetői magánszférára támaszkodva előtérbe kerültek a társadalmi érdekek. A nagyvárosok szabályozásai, struktúratervei és jövőképei is ezt bizonyítják. Az 1945-től 1990-ig terjedő időszak a szocialista tervgazdálkodás marxista ideológiájú társadalmi tervezési időszaka, a területfejlesztés és területi szabályozás kezdetének korszak, melyben a korábbi magánszféra és magántulajdon szerepét az állam vette át. A közösséget is az állam képviselte, ennek megfelelően a döntésekből a civil szféra teljesen kiszorult. Ennek következtében a rendszerváltás körüli időszakban a legfőbb problémát az okozta, hogy:7 a fejlesztési tevékenységek fentről lefele irányultak, és politikai indíttatásból fogantak; a lakosság, a bürokraták és maguk a helyi tanácsok is hozzászoktak ahhoz, hogy nincs beleszólásuk a fejlesztési tervekbe; ezért mindenféle kezdeményezés megszűnt, engedelmeskedve fölfelé és elnyomóként megjelenve lefelé; vidéken kialakult a kettős gazdaság, a főmunka melletti proto-vállalkozás, azaz a maszekolás, a gmk-zás adott némi javulási lehetőséget amesterségesen alacsonyan tartott -életszínvonalban; bizalmatlanság uralkodott a köz- és a magánszféra közt; gyenge volt a civil társadalom; nem léteztek civil szervezetek és társulások, az önsegítség a családi, rokoni hálózatokra és közeli baráti körre korlátozódott. A rendszerváltást követően az újra piacivá vált gazdasági környezetben a társadalmi és szociális problémákra két ellentétes válaszlehetőség született a terület- és településrendezés tervezése kapcsán: az ún. szakértői tervezés és a közösségi tervezés A szakértői tervezés hívei a korábbi időszak szabályainak és gyakorlatának finomításával, míg a közösségi tervezés hívei a jó kormányzás ( 2002. Johannesburgi csúcs ) elvére és a többszereplős döntéshozatalra alapozott, a nyugat-európai modelleket követő módszer bevezetésével látták megoldani az aktuális problémákat. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt a jogszabályalkotók felruházták a közösségi részvétel formális elemeivel, de gyakorlatban nem történt meg a döntési mechanizmusok és tervhierarchia strukturális reformja. 7 Forrás: Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., 10

A közösségi tervezés módszere az uniós csatlakozásra való felkészüléssel kezdett szélesebb körben a tervezői szakmán belül is ismertté válni. ( pl: Szerszámosláda című kiadvány, 2002. Pest Megye Önkormányzata főépítészi irodája, Csohány Klára vezetésével) Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után a közösség tervezésbe bevonása elvárt lett ( lásd: acquis communauteire) és jogszabályban - a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésük és elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben - előírt, de a mindennapi tervezési gyakorlatnak a mai napig nem szervesen a része. Ennek egyik fontos oka az, hogy a közösségi tervezést a szakmában sokan - tévesena korábbi szocialista társadalmi tervezéssel azonosították, így az az elméleti alapokig eltűnt a tervezési gyakorlatból. A másik, egyszerűbb ok az, hogy maga a tématerület nehezen szabályozható. A meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségek a tervezés szereplőinek meglehetősen nagy mozgásteret hagynak, ezért a nyilvánosság és a részvétel szintje nagymértékben függ a tervezőtől és a hatalmat gyakorló döntéshozótól. Tehát a jogszabály előírásainak betartása még nem jelenti azt, hogy minden az előírásoknak megfelelő tervezési folyamat valóban közösségi tervezésnek minősülhetne. ELMÉLETE A résztvevők csoportjai A közösségi tervezés többszereplős döntéshozás, olyan településrendezési társasjáték, melyben a játékosok, a tervezésben résztvevő összes személy és szervezet, mindegyikének pontosan szabályozott feladat- és eszközkészlet áll rendelkezésére. A játék tere a település fizika, társadalmi és gazdasági síkjai. A résztvevők az adott település vagy településrész rész választott képviselői, valamint a gazdasági szereplők (tulajdonosok, bérlők, befektetők), a lakosság, a használók érintett képviselői, illetve a megegyezést segítő külső szereplők ( közösségfejlesztő, facilitátor, mediátor, szakértők) A közösségi tervezésben résztvevő szereplőket feladataikat és szervezeti modelljüket a következő, 1. számú táblázat8 szemlélteti: ( egy magyarországi középvárosra vonatkoztatva, ideális szervezeti felépítés esetén, komplex köztérfejlesztés esetében.) 8 A táblázat több módszertani vonatkozás egybevetésével készült. Források: Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 11

1. táblázat. A közösségi tervezés résztvevői ÉRDEKCSOPORTOK ÖNKORMÁNYZAT SZEREPLŐK SZEREPEK Főépítész Tanácsadó, szakértő, szervező, lebonyolító Várostervező szociológus jogász Szakértői testület Közösségfejlesztő szervezet Folyamatszervező Várospolitikusok Irányító testület Képviselő testület/ közgyűlés SZERVEZETI EGYSÉGEK Döntés-előkészítő platform Döntéshozó testület FEJLESZTŐK Ingatlanfejlesztő Közgazdász Fenntarthatóság- és megvalósíthatóság szakértők HASZNÁLÓK Helyi lakosok Magánszemélyek, Civil szervezetek, Egyházak Közérdek képviselete Gazdaságossági platform Konzultatív platform Környékbeli Látogatók Turisták GAZDASÁGI SZEKTOR Helyi nagyvállalkozók Üzlettulajdonosok, vendéglátósok, szolgáltatók TERVEZŐK GAZDA SZERVEZETEK Helyi gazdaság képviselete Szakmai megvalósítás és kontroll Aktív partnerségi csoportok Menedzsment szervezet Önkormányzati-, vagy fejlesztői-, vagy vegyes tulajdonú gazdasági társaság fejlesztést irányító szervezet Egyesületek, klubok Társult szervezetek Megvalósítás, Fenntartás és Üzemeltetés platform Befektető, új tulajdonos saját szerkesztés. A közösségi tervezés a szakértői tervezés tükrében A jelenleg leginkább elterjedt városfejlesztési és tervezési gyakorlat a szakértői tervezés modellje alapján történik. Ezért a közösségi tervezés elmélete egyszerűbben kirajzolódik a két tervezési alapállás összehasonlításából. Megjegyzem, hogy a szakértői tervezés eszközeire is szükség van, illetve lehet a tervezési folyamat egészét tekintve, de a cél mindig az eszközök megfelelő egyensúlyának megtalálása az adott feladatnak megfelelően. 12

Három fő szerepet lehet elkülöníteni mindkét tervezés körében: a tervezőét ( a főépítész,,és a tervezők) a döntéshozóét ( döntéselőkészítő- és döntéshozótestület) és az érintetteket (használók, és a gazdasági szektor) A tervezési folyamatot segítők, mint negyedik szerepkör (szakértők, fejlesztők, közösségfejlesztők, és még néha a főépítész is ide tartozik a közösségi tervezésben ) a szakértői tervezés esetében nincsenek jelen. Összehasonlításban a szakértői tervezéssel a közösségi tervezésben: a tervező: sokkal inkább a különböző tudásformák összehangolásáért felelős, mintsem a konkrét megoldások diktálásáért; koordináló, kérdező szerepű ( katalizál, összehozza az érintetteket, párbeszédet generál), az elitista magatartás ( elhatárolódva kutató, elemző) helyett. az érintettek: együttműködő, tulajdonosi hozzáállásúak a közömbös, elfogadó vagy elutasító helyett. kreatív, analizálóak a reagáló, válaszoló szerep helyet; a döntéshozó: lehetővé tevő szerepet vállal a diktáló szerep helyett; döntési modellje hálózat szerkezetű, a piramis helyett. Kormányzást folytat az irányítás helyett. A döntést közösen hozzák meg, konszenzussal, nem egy kézben ( pl. polgármester) futnak össze a döntéshez szükséges információk. A célokat és eszközöket tekintve az alábbi táblázat foglalja össze a legfőbb különbségeket: 2. táblázat. A szakértői- és a közösségi tervezés jellemzőinek összehasonlítása Szakértői tervezés esetén Közösségi tervezés esetén A tervező célja : információ kinyerése, a terv helyi elemzés generálása, elfogadtatása mindenki számára megfelelő megoldások azonosítása a megrendelőnek és a szakmai a helyi érintettek követelményeknek megfelelő kompromisszumok, terv elkészítése megoldások, innovatív megtalálása, dokumentálása, kritériumoknak megfeleltetése A résztvevők célja: tudomásulvétel érdekérvényesítés A döntéshozó célja: irányítás kormányzás a döntés kézben tartása A tervezési eszközöket: a tervező választja és ismeri Az információáramlás: szakaszos, nem összefüggő közötti legjobb ötletek ezek szakmai való a döntési jogkör megosztása helyi érintettek is választhatják, illetve megtanulják halmozódó, összegződő 13

Szakértői tervezés esetén Közösségi tervezés esetén Az információ alacsony, átmeneti hozzáférhetősége: magas és többé-kevésbé állandó Az információ kezelése: a tervező kezében van, majd a közös, a helyi közösség tagjai dokumentációt a döntéshozók számára is rendelkezésre áll megkapják további felhasználásra Forrás: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010. STÍLUSAI Csoportosítása a hatalom fejlettségi szintje alapján jellemzői és a demokrácia A közösségi tervezés módozatai a hatalomgyakorlás, az ideológia és intézményrendszer, a terv a szabad akaratot tükröző volta, a tervezőnek a hatalmi rendben elfoglalt szerepe, a közösség bevonódása szempontjaiból három fő stílus köré csoportosíthatóak. A felsoroltak a mai magyar területrendezés és településrendezés tárgyában történő tervezési folyamatban is létező stílusok.( pl. a tervutasítás hatékony a katasztrófa helyzetek kezelésére) A határok közöttük nem élesek és léteznek a kombinációik is. 3. táblázat. A közösségi tervezés stílusai A terv a tervutasítás: a terv minden. hatalomgyakorlás parancsoló, beavatkozó, centralizált, a diktatúrák eszköze, eszköze egy ideológia az alapja, mely célokra, normákra alapozott, hierarchia, tervlebontással fentről lefelé, a tervezési jogosultság szervezethez kötött, a közösség részvétele csak a végrehajtásban és politikai demonstrációkban. korporatív tervezés: a terv szervezetek közötti egyeztetés. kisszámú bürokratikus szervezet megosztottan, hierarchikus rendben vesz részt benne, intézményen belüli vélemények, célok egyeztetései a hatalmipolitikai játék részeként, bürokratizált, konzervatív szakértelem, a tervező a megbízónak elkötelezett, a laikus közösség, az okoskodó polgár teljes mellőzésével zajlik. 14

politikai tervezés: a terv indikáció. átlátható jogi és intézményi keretek között, hierarchiában működik, gyakorlatorientált tervezés, a stratégiai tervezés eszköztárával (pl..swot, portfólió, döntési folyamatok modellezése), de a közösségi stratégia az aktuális politikai érdekegyeztetés eredményét tükrözi, középpontjában a célok és stratégiák, akciók és eredmények, a tervező lehet a bürokrácián kívüli is, koordinál, de csak közvetetten befolyásolja a társadalmi és gazdasági szereplőket. Demokratizáljunk széles részvételen alapuló tervezés: a terv az elfogadottság, tervezzünk megteremtéséért. közvetlenül az a központi hatóság szerepe információátadási és technikai embereknek! segítségadó, a végrehajtás decentralizált, a terv a tervhierarchiába alulról felfelé integrálódik, a tervező független a bürokráciától- saját értékválasztással és elköteleződéssel, minden érintett bevonása a tervkészítés folyamatába. akciótervezés: problémára koncentrálva az ott és akkor lehetséges teendők meghatározása. helyi, kisléptékű, szociálisan érzékeny tervezés válságmenedzselésre, a gyors megvalósításért, de nem alkalmas komplex rendszerek tervezésére, a szituáció logikájából következik a tervezés módszere, A tervező szakmai és pszichológiai ismeretekkel és keretfelhatalmazással ( keretösszeg, cél) rendelkezik, a tervező tervkészítő, döntéshozó, katalizátor és moderátor egy személyben a probléma megoldásában, az érintettek aktív szerepvállalásával működik. Alakítsuk együtt tranzaktív tervezés: kölcsönös tanulási folyamat,a tervezés mint életünket szövegértelmezés és történetírás. partneri viszony létrehozás, a megbízó a prioritásokat, célokat és nem publikus információkat ad át a tervezőnek, innovatív, radikális eredményekhez vezet, nyitott és tanulásra kész, kompetens tervezőnek és résztvevőknek való. együttműködésre épülő tervezés: egyének és érdekcsoportjaik közötti kommunikáció. cél a konszenzus, azaz a közmegegyezés, valamint a győztes-győztes szituáció, de az érdekütköztetés nem kerülhető el itt sem, nem a tervező határozza meg az aktuális normákat és értékeket, hanem a tényeket a nyelv és a beszéd formájában rögzíti. Elemzések, felmérések helyett társadalmi atlasz, konszenzustáblák, vitafórumok, riportok készülnek, a gyakorlatban a kommunikáció hibái miatt torzít (ideális beszédszituáció nem létezik, irányított kommunikáció zajlik még a demokratikus intézményrendszerben is ), a politika visszaélhet vele ( lobbyk, klikkek hatásán keresztül ), a résztvevők tájékozottságához szükséges információ-szolgáltatás és a képességfejlesztés sikeressége is befolyásolja a hatékonyságát. (Forrás:2. Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005.146. o.) 15

Fokozatai a bevonás szintjei alapján9 A közösségi tervezés alapvető kérdése, hogy az adott feladathoz, fejlesztéshez, illetve annak valamely szakaszához, érintettjéhez milyen mértékű és jellegű bevonást rendeljünk. A bevonás mértékének függvényében felállított szinteket szemlélteti a részvételi lépcső, a magas bevonástól az alacsony szintű felé haladva. Részvételi szint: partnerség: alapja a kölcsönös információcsere egyenrangú párbeszéd formájában. Elemzés, probléma megoldás, konszenzus keresés, akciótervezés, szervezeti rendszer alakítás, kivitelezői csoportok, és kollektív döntéshozatal jellemzi, ( pl. Budapest, Magdolna negyed, RÉV8 ) kezdeményezés: egy probléma megoldására a közös tevékenység kezdeményezése, forráskereséssel, tapasztalatcserével, társulások kiépítésével, önigazgatással. ( pl: Debrecen- Nagyerdő-terv, MagdeburgSalbkei könytár) Konzultatív szint: konzultáció: kérdésekre válaszolhatnak az érintettek, gyakran személyes jelenléttel, de általában csak tájékoztatásra alkalmas, delegáció: mint a konzultáció, csak képviselőn, szóvivőn keresztül, illetve munkacsoportokban valósul meg. Kioktató szint: informálás, mellyel a tervek tényszerű, egyoldalú tájékoztatása történik, a jogszabályban előírt minimumra törekedve, pl közszemlére tétellel, felmérés: előzetes véleménykutatás, kikérdezés, begyűjtés céljából pl.: helyi népszavazással. Manipuláció szint: betanítás: nincs bevonás. A leghíresebb modell a közösségi részvételre vonatkozóan az Arnstein -féle lakossági részvétel létra, melyben csak a létra legfelső három szintje jelenti a valódi közösségi részvételt, az alatt csak formális a szerepe a bevonásnak. 9Források: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 118. o, Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010.. Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., ;) 16

4. táblázat. A bevonás szintjei, az "Arnstein-féle részvételi létra" alapján A bevonás módozatai : (a létra szintjei) Közösségi hatalom szintjei proaktív részvétel (bevonás) A részvétel modellje: ( létrafokok) közösségi irányítás A közösség által döntéshozó testület. ellenőrzött átruházott hatalmi funkciók Küldötti ellenőrzés, döntéshozatalban. jogi alapú partnerkapcsolat Jelképesség szintjei reaktív részvétel (befolyásolás) Részvétel hiánya példák Tárgyalásos döntéshozatal, résztvevők kompenzálásával. a kiengesztelés Közösségi tanácsadó testület döntési kompetencia nélkül. konzultáció Lakossági fórumokon megjelenő ötletek, megvalósulási garancia nélkül. információ A jogok ismertetése. terápia Az együttműködés hiánya, részvételnek álcázott csoportterápia. manipuláció A rendszerhez gépiesen alkalmazkodó tanácsadók, tervezők és PR a részvétel elkerülési lehetőségeinek keresése. Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010.: 410. o, Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa: Tervezz!Bátran! Közöd van hozzá!: 24. o. ALKALMAZÁSA okai10 Mint azt a történeti bevezetőben vázoltam, a közösségi tervezés a mai napig nem bevett gyakorlat, ennek három fő okát tártam fel: a tervezés általános megítélése, a döntéshozói hozzáállás, az IVS anomáliái. Az első oka a tervezés általános megítélésében rejlik. Sajnos a tervekkel, stratégiákkal kapcsolatban az általános vélemény még mindig az, hogy a papír mindent kibír. A fejlesztések szereplői, a befektetők, és maguk az önkormányzatok sem vallják magukénak, vagy nem ismerik a tervek tartalmát, értékrendjét. A mindennapi gyakorlatban, pl. a költségvetés-tervezésben, programalkotásban, de még a tervpályázati tervezésben sem veszik figyelembe a különböző szintű terveket. Ennek alapvető oka az lehet, hogy a tervek (teljesen, vagy részben) nem tükrözik az érintettek elképzeléseit, illetve a terv nem illeszkedik a térség, település fejlődési irányához, és más fejlesztésekhez sem 10 Forrás: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010. 17

kapcsolódnak. Ennek hátterében a tervkészítés átpolitizáltsága (aktuál- és párt politika a szakmapolitika helyett), az önkormányzatok kiszolgáltatottsága a befektetőknek és a rövid távú előrelátás, a 4 éves ciklusban való gondolkodás állhat. A tervkészítésre gyakorolt befolyásolás mértéke a tervezőszakma képviselői szerint befektetői és önkormányzati túlsúlyú, amely mellett a lakosság befolyása eltörpül. ( lásd: 5. táblázat) 5. táblázat. A tervkészítésre gyakorolt befolyás mértéke időtáv Csoport ( n=255) átlag szórás Jelenlegi befolyás Önkormányzat Befektetők Helyi lakosság 4,0 4,3 1,7 1,3 1,3 0,7 Optimális befolyás Önkormányzat Befektetők Helyi lakosság 4,2 2,7 3,1 1,2 0,9 1,2 Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 419. o. Az önkormányzati, befektetői és lakossági csoportok tervkészítésre gyakorolt befolyásának jelenlegi és optimális mértéke ( átlagérték a 10 pont-szétosztásos skálán) Az elemzés a fővárosi és Pest megyei településtervezőkkel és főépítészekkel készített felmérés alapján készült 2008-ban. A második ok a döntéshozók alapállásában rejlik, amiért a tervezéseiket nem közösségi részvétellel bonyolítják:. Nem ismerik a módszert és / vagy az abban rejlő lehetőségeket Ismerik, de nem alkalmazzák mert: saját ötleteik vannak és nem bíznak a közösség bölcsességében. Így csak minimális bevonást alkalmaznak a tervezésben, vagy csak a tervezés utolsó fázisában adnak tájékoztatást ötlettelenek és pályáznak, amire csak lehet, de akkor meg már általában nincs idő a stratégiai tervezésre. ( lásd IVS anomáliái) Félnek a NIMBY jelenségtől ( not in my backyard - a köz érdekében a magán érdeket nem veti alá az érintett, ugyanakkor a közösségi céllal egyetért) A harmadik ok az IVS anomáliái kapcsán keletkezett. Idézet egy ide vonatkozó kritikából 11: A jogszabályi háttérrel megtámogatott, a településfejlesztési koncepciókat kibontó (gyakorlatilag azokat részben felváltó) Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) azzal a helyzeti előnnyel rendelkezett, hogy konkrét tartalmi követelményeket (azaz egységes szerkezetet) rendelt a városfejlesztési irányok megfogalmazásához, és a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben integrálta az eltérő szemléletű mérnöki, gazdasági és társadalomtudományi szakmák ágazati szempontjait. A megszületett IVS ek azonban a valós (optimális) kidolgozási idejükhöz képest elégtelenül biztosított időkeret híján újból átléptek a korai bevonásban és az alulról építkezésben rejlő ehetőségeken és pusztán a melléjük rendelt városrehabilitációs pályázatok szükséges, gyorsan előállítandó mellékleteivé degradálódtak Az ilyen környezetben az önkormányzati fejlesztések gazdaságtalanok, pazarlók, 11 Forrás: Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 14. o. 18

és a közösség tagjai nem becsülik az így kialakuló közvagyont, ami rongáláshoz, vandalizmus, és a fenntartás, üzemeltetés költségeinek növekedéséhez vezet. Feltételei Jogi, normatív feltételek: előírás, jogszabály a használatára vonatkozóan a következők: Az Aarhusi Egyezmény ( a csatlakozást kihirdette a 2001. évi LXXXI. törvény ), amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréséről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. Alkotmányos jog az információ terjesztésének és megismerésének szabadsága. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2010. évi XXVI. törvény, mely még nincs hatályban. E jogszabály rögzíti majd a helyi közügyekben való részvétel jogát és az azzal kapcsolatos intézkedéseket. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény( a továbbiakban Étv.), a közérdekű döntések és intézkedéseket megelőző nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés biztosítását írja elő. Pl a rendezési tervek véleményezési eljárása során. ( Étv. 9 (6)) A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésük és elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) kormányrendelet a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a tervezés közösségi szemléletének elmélyítésére, a tervek társadalmi beágyazottságának növelésére, új elvárásokat támaszt a tervezői munkával szemben. A rendelet a tervezési folyamathoz illeszkedő módszertani előírásokat is tartalmaz, melyek integrálják a közösségi tervezés néhány alapvető megközelítését is (pl. ún. partnerségi terv készítése). Az Alkotmány jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény felhatalmazása alapján született meg a 01/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről. Ennek az új jogszabálynak az önkormányzati joganyagai nem tartoznak hatálya alá. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet ( a továbbiakban OTÉK) mellékletében a településrendezési tervek véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek listáját tartalmazza, de egyéb érintettek köréről nem ejt szót., ezért az OLÉH kiadott egy útmutatót a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásához. (Körmendy, 2007), melyben pontosítja az OTÉK mellékletét. Az Étv. 9 (6) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 19

törvény 8. (5)bek. a helyben szokásos módon történő közzétételre ( kihirdetés és írásos értesítés) hivatkozik, amit az adott önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának kell/ kellene meghatároznia. Kidolgozott, követhető módszertan: rendelkezésre áll, például a VÁTI, az EUKN és Studio Metropolitana, az Ecorys, a Közösségfejlesztők Egyesülete kiadványai, melyek az interneten is elérhetők. 12 Erőforrások: Idő: legalább fél éves, és akár 4-5 évig tartó közösségi tervezési folyamat is lehetséges. Egy mai önkormányzati fejlesztési rutinban és a hazai pályázati rendszerben ez az időigény luxusnak és szinte irreálisnak számít. Információ: talán a legfontosabb eleme a tervezésnek. Pontos, közérthető, lényegi kell legyen. Pénz: hazai viszonylatban a lebonyolításban résztvevő közösségfejlesztő egyesületek, alapítványok általában pályázati forrásból ( Pl. Norvég Civil Támogatási Alap) finanszírozzák a tervezést. Egyszerűsítené a gyakorlat használatát, ha egy pl. regionális pénzügyi alapból közvetlenül lehetne a tervezéshez szükséges összegeket lehívni. A köz- és magánszektor együttműködésére azonban szolgál egy angolszász fejlesztési modell is, az ún. BID ( Buisness Improvement District, ebben a felek megállapodása alapján a vállalkozók helyi adó formájában hozzájárulnak a fejlesztésekhez, melyről a képviseletükkel és vezetésükkel működő önkormányzati és magán tulajdonú gazdasági társaság dönt. ) Szakértelem: a képzés és módszertan már rendelkezésre áll számtalan formában és szervezetnél ( lásd normatív feltételek), de véleményem szerint szükség lenne egy szintén angolszász példa alapján- felállított tervezést segítő hálózatra is. Kommunikáció: a tervezés tipikus kommunikációs szakadékainak áthidalására kell törekedni.( A szakmabeliek és laikusok-, tervezők és nem tervezők-, valóság és reprezentáció-, hatalomgyakorló és gyenge-, valamint tervezők és használók közötti szakadékok13 Ennek eszközei következők: Közös munkanyelv, és játékszabályok ismerete és elfogadása a résztvevőktől. Ezt szolgálják a különféle továbbképzések, szemináriumok, melyeket pl. közösségfejlesztéssel foglakozó alapítványok, szervezetek végeznek. Szakzsargon mentes, lényeget tükröző, hétköznapi, szemléletes megfogalmazások alkalmazása a szakmai feladatok bemutatásánál. A grafikus ábrázolások a fogalmak szöveges magyarázata helyett. Illusztrációk, modellek a valósághű ábrázolásért, de nem a valóságot helyettesítően. 12 Hivatkozásokat lásd részletesen az irodalomjegyzékben. 13 Forrás: M. Carmona, T. Heath, T. Oc, S. Tiesdell: Public Places, Urban Spaces Architectural Press 2003. 263. o. 20