Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés. Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság

Átírás

1 Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság 1

2 LEADER Liaison Entre Actions de Développement de l Economie Rurale Akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztéséért 2

3 Megfontolásra érdemes szempontok: 3

4 A tervezés paradigmája Külső tervező Külső kontra belső tervezés Az összegyűjtött információ a tervező kezében van A terv a tervező fejében jön létre Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel Közösségi tervezés Az összegyűjtött információ a közösség kezében marad A terv az érintettek fejében jön létre Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak 4

5 A részvétel szintjei: a részvételi lépcső A részvétel különböző fokait lehet megkülönböztetni (A Pretty által meghatározott részvételi lépcsőből adaptálva): 6. Önálló kezdeményezés 5. Interaktív részvétel (partnerség) 4. Funkcionális részvétel (delegáció) 3. Részvétel konzultáción keresztül 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül 1. Passzív részvétel növekvő részvétel 5

6 Nem minden fejlesztési tevékenységhez a legmagasabb szintű részvétel az optimális! Pl. autópálya-építés: a kormánynak képviselnie kell a szélesebb közönség érdekeit is, és néha ezek az érdekek nem vágnak egybe a térségi, illetve helyi érintettek (csoportjainak) érdekeivel. mindig ki kell választani az optimális részvételi szintet! 6

7 A közösségi tervezés előnyei: valós igényeken alapul, illetve igényeket támaszt sok nézőpontú, több érdek képviseli magát a helyi erőforrások jobban mozgósíthatók, helyi tudások és készségek hasznosulnak közösségszervező hatású, az érintett csoport tagjai konszenzusra jutnak, közös megértési alapjuk lesz elkötelezettséget szül, az érintettek magukénak érzik a folyamatot, önfenntartóvá is válhat a folyamat a közösség önállósodik, más problémák megoldását hatékonyabban végzi 7

8 A közösségi tervezés jellemzői (I) sok-nézőpontú: a közösségi tervezés a különböző egyéni és kollektív érintettek szükségleteinek feltárását célozza; ezek az érdekek ellentétesek is lehetnek egymással, de így válik teljessé a kép az adott helyzettel kapcsolatban; közös, folyamatos tanulás: a folyamatosan beérkező és felhalmozódó tapasztalatok állandó összegzése és a folyamat további szakaszában ezek hasznosítása szisztematikus és módszertanilag előkészített folyamat: fontos a tervezési folyamat részletes megtervezése annak érdekében, hogy a problémákat a legszélesebb kontextusban tudjuk majd vizsgálni az érintettek legszélesebb rétegeinek bevonásával és hogy az mindenki számára átlátható legyen; 8

9 A közösségi tervezés jellemzői (II) helyzet-függő: az egyedi társadalmi/fizikai körülmények feltárása szükségszerűen az adott helyzetnek leginkább megfelelő eszközök használatát jelenti. a facilitátorok kulcsfontosságú szerepe: a különböző vélemények, nézőpontok feltárása gyakran a térségben megszokott kommunikációs formák megbontásának kihívásával jár, ami érzékeny facilitátori munkát kíván; ezt gyakran, főleg a folyamat kezdetén egy kívülről jövő személy tudja hatékonyan végezni, de később egyre nagyobb szerepet kapnak ebben helyi érdekelt személyek; 9

10 Közösségi tervezési technikák A közös gondolkodás, tervezés elősegítése érdekében kifejlesztett olyan specifikus és praktikus módszertanok, amelyek valamilyen játékszabály és általában különböző eszközök (tábla, rajzpapír, öntapadós cetlik stb.) felhasználásával biztosítják, hogy minden résztvevő véleménye bekerüljön egy jól látható közös, konszenzusos álláspontba, eredménybe. 10

11 Tervezési technikák használatának fontossága CÉLRAVEZETŐ A gyakran szétfolyó, irányíthatatlanná váló megbeszéléseket strukturálja kijelöli az elvégzendő feladatokat, megadja az ehhez vezető lépéseket, időkorlátot szab. DEMOKRATIKUS Biztosítja, hogy minden érintett egyenlő mértékben részt vegyen, minden vélemény, álláspont megjelenjen. HATÉKONY A megbeszéléseken konkrét és gyors eredményekhez vezet, így a résztvevőket motiválja a sikerélmény. 11

12 12

13 Vizuális tervezési technikák 13

14 Verbális kontra vizuális tervezési technikák Verbális tervezési technikák: (Pl. Interjú, megbeszélés, leírás) Vizuális tervezési technikák: (Pl. Modellezés, eljátszás, ábrázolás) A tervező vizsgál, kutat A helyiek válaszolnak, reagálnak Célja az információ-nyerés Az információáramlás szakaszos Az eszközöket a tervező választja és ismeri Az információ a tervező tulajdona, belátása szerint kezeli A tervező katalizál, segít A helyiek kreatív elemzést végeznek Célja helyi elemzés generálása Az információáramlás halmozódó, összegző Az eszközöket a helyi személyek választják / megtanulják Az információ közös, a helyiek számára bármikor, további felhasználásra is rendelkezésre áll 14

15 A közösségi tervezés első lépései, a motiváció erősítése a helybéliek körében nyilvános szóbeszéd és gondolkodás tárgyává tenni a jelenlegi helyzetet, problémákat (lásd béka a meleg vízben) egyidejűleg elbizonytalanítani azokat, akik a helybéli viszonyokat megváltoztathatatlannak ítélik/sugallják megerősíteni a változtatást akarókat közösen meghatározni a cselekvések irányát megtalálni mindazokat, akik hasonló irányú változtatást/fejlesztést szeretnének, és szívesen cselekednének is [Forrás: Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei ] 15

16 16

17 Beavatkozási szintek Tettek szintje Összefogással min javíthatunk? Közösségi akciókkal mit tehetünk jobbá? Mely területeket érdemes fejleszteni? Mire lehet és érdemes pályázni? Lehetőségek szintje Milyen értékeink vannak? Mi mindenhez értünk? Motivációs szint Mit szeretek a lakhelyemen? Miért szeretek itt élni? Milyennek szeretném látni 10 év múlva? 17

18 Beavatkozási lehetőségek meghatározása Van-e olyan a céljaink között, amit pénz nélkül is el tudunk érni? Mi az, amihez feltétlenül pénz kell? Honnan? Mik a hosszútávú tennivalóink? Milyen feltételeknek kell teljesülniük még előbb? Mi az, amit most rögtön (rövidtávon) el tudunk kezdeni csinálni? 18

19 Csoportos megbeszélések a P-D kistérségben 19

20 A közösségi tervezési folyamat és a stabilizálódás lehetőségei Nyilvános közösségi beszélgetések Közösségi (helyzet)feltárás Jövőkép műhelymunkák Közösségi tervezés Helyi készség-leltár (ki-mihez ért?) Közösségi honlap Helyi kalendárium Közösségi pénzrendszer Önkéntes szolgálatok Tanulókörök Ifjúsági önkormányzat Egyesületek [ Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei alapján] 20

21 sok-sok idő A közösségi tervezés ára sok-sok energia (esetleg pénz) az igazsággal való szembenézés nehézsége feltárni a problémák belső okait, személyi okokat is feltárni és kezelni a személyes és érdek-konfliktusokat megbontani a megszokott kommunikációt vállalni azt is, ha a közös tervezésből nem az jön ki, amit elképzeltünk Lehetetlen a ma ma problémáit megoldani, ha ha ugyanúgy gondolkodunk, ahogy akkor tettük, amikor létrehoztuk azokat. Albert Einstein 21

22 A közösségi tervezés (és cselekvés) erős motiváltság minimális feltételei meghatározott, elérhető célok, átlátható folyamat (sikerélmény) erős vezető személyiségek (facilitátor, folyamatsegítő) jelenléte akár külső vagy belső a folyamatot kézben tartó szervezeti háttér (ált. civilek) elegendő mennyiségű idő rendelkezésre állása 22

23 A közösségi tervezés alkalmazásának veszélyei elsősorban külső kényszer, előírás esetén a motiválatlanságból kifolyólag alacsony részvétel, nem valós közösségi tervezés, egyes csoportok dominanciája, esetleg bizonyos érdekcsoportok preferálása, mások kizárása a közösségi tervezési folyamat lejáratása, bizalomvesztés 23

24 A közösségi tervezés tipikus felhasználási területei (komplex) fejlesztési koncepciók, programok (településfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés) LEADER (kistérségi) kulturális együttműködési stratégia turizmusfejlesztési stratégia, program érdekvédelem, civil akciók 24

25 Forgató-könyvek kialakítása Kiskırösön 25

26 Köszönöm figyelmüket! 26