A MUNKA ÚJ VILÁGA Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? részletek kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft. Nagy Csaba 2012
A munkabér és bérpótlékai Minimálbér és garantált bérminimum Az alapbér Lehet-e munkabér nélkül foglalkoztatni? Teljesítménybér Bérpótlékok Mit kell fizetni, ha nincs munka? Átlagkereset helyett távolléti díj A bér kifizetése Szabad-e borravalót elfogadni? Mit lehet levonni a bérből? Hogyan lehet visszafizettetni az alaptalanul kifizetett bért? Minimálbér és garantált bérminimum Sem vállalkozónak, sem dolgozónak nem újdonság, hogy Magyarországon van kötelező minimálbér. Mindenkire vonatkozik az a szabály, hogy nem lehet úgy alkalmazottat felvenni, hogy legalább ezt a bért ne kapja meg. Minimálbér ma már nem is egy van: a kötelező legkisebb bér (minimálbér) mellett egy emelt összegű minimálbér, a garantált bérminimum vonatkozik a szakképzett dolgozókra, s van egy minimálbérnél alacsonyabb közfoglalkoztatotti bér is. A minimálbért évente a kormány állapítja meg. (Mt.153. 1.) A törvény lehetőséget ad arra is, hogy egyes csoportokra alacsonyabb összegű minimálbér legyen érvényes. (Mt.153. 2.) Ilyen már van, ez a közfoglalkoztatottakra vonatkozó bér. Elképzelhető, hogy lesz például egy alacsonyabb minimálbér a pályakezdőkre is erre is ez a paragrafus ad majd lehetőséget. 2012 elején a kormány határozott lépéseket várt el a munkaadóktól a tavalyi bérek emelésére. Az adóváltozások miatt csökkent azok keresete, akik nagyjából bruttó 300 ezer forint alatt kerestek. Elvárta a kormány, hogy ezt a munkaadók béremeléssel kompenzálják. Ezt a követelményt is beemelték a Munka Törvénykönyvébe. (Mt.153. 5.) Az alapbér Üvegezéssel foglalkozunk, az egyik hónapban több, a másikban kevesebb munkánk van. Szeretném, ha ez az embereink bérében is megjelenne, s nem lenne minden hónapban vita abból, hogy ki mennyit kap. De hogyan írjak bért a szerződésbe, ha nem tudom, melyik hónapban mennyi lesz a munka? A munkaszerződésbe a dolgozó alapbérét kell beleírni. Az alapbér mindig egy meghatározott időre szóló. Lehet havi bér, de meghatározható órabérként, vagy heti- napi bérként is. Ilyenkor a fizetés könnyen kiszámolható a ledolgozott órák, vagy napok alapján. Ha az alapbért havi bérként szabják meg, akkor az órabért úgy kell kalkulálni, hogy a teljes hónap 174 órának felel meg. (Mt.136. ) A bérrel kapcsolatos legfontosabb kikötés, hogy a kötelező legkisebb munkabér mértékét el kell érnie. Ha valaki nem teljes munkaidőben dolgozik, akkor a kötelező a minimálbér időarányos része, 4 órás részmunkaidőre például a minimálbér fele. Az alapbért akkor is meg kell határozni, ha egyébként a dolgozó teljes egészében teljesítménybért kap. Erre azért van szükség, mert a különböző bérpótlékokat az alapbér alapján számolják ki.
A dolgozó bérét úgy is meg lehet állapítani, hogy kizárólag teljesítménybért kap. Ez csak akkor lehetséges, ha erről a munkaszerződésben megállapodnak. Azt nem lehet, hogy egyik napról a másikra a munkáltató úgy dönt, hogy bevezeti a teljesítmény alapú bérezést. (Mt.137. ) Lehet-e munkabér nélkül foglalkoztatni? Nehéz helyzetben van a cégünk. Visszalépett egy nagy megrendelő, így ebben a hónapban szinte semmilyen munkánk nincs. Ezt a dolgozók is megértik. Tudják, hogy hamarosan összeszedjük magunkat, de ebben a hónapban talán bért se tudunk nekik fizetni. Felmondani viszont nem akarunk nekik, mert később számítunk a munkájukra. A munkáltató köteles a munkaszerződés alapján foglalkoztatni a dolgozót, a szerződésnek pedig kötelező eleme a bérről szóló megállapodás. Ebből következik, hogy munkabér fizetése nélkül senkit nem szabad foglalkoztatni. A munkabérről a dolgozó sem mondhat le. Ha valaki dolgozik, azért bért kell adni. (Mt.163. 1.) Teljesítménybér Aki nem dolgozik, az ne is egyék. Milyen alapon kell bért fizetni annak, aki nem csinál szinte semmit? Szerintem a legjobb a teljesítménybér, amikor tényleg csak az elvégzett munka alapján fizetünk ki valakit. Majd ha egy fillér se lesz a számláján jövő hónap elején, akkor észhez tér. A teljesítmény alapú bérezés valódi lehetőség mindkét fél számára. A munkáltató biztos lehet benne, hogy csak a ténylegesen elvégzett munka alapján fog fizetni. Nem neki kell támogatnia a lustálkodást. A teljesítménybér a dolgozónak is jól jöhet: ha többet dolgozik, többet kaphat érte. A teljesítmény alapú bérezéssel könnyű visszaélni is. Könnyen meg lehet határozni úgy a normákat, hogy azok teljesíthetetlenek legyenek. Éppen ezért sok szabály vonatkozik a teljesítmény alapú bérezésre. Mi a 100 százalék? Első feladat ennek a kérdésnek a megválaszolása. A munkáltatónak olyan követelményt szabad csak megállapítania, ami teljesíthető is. Ezt igazolnia is kell. Mérésekkel, számításokkal kell bizonyítania, hogy az adott munkaterületen mi számít átlagos teljesítésnek. Ez lehet utána a 100%. (Mt.138. 1.) A dolgozókkal írásban kell közölni az elvárt feltételeket. Mindenkinek tudnia kell, milyen feltételek alapján, milyen összeghez juthat hozzá. Az elvárt teljesítmény alapján járó bért úgy kell meghatározni, hogy az elérje a kötelező minimálbért. (Mt.138. 5.) Ha kizárólag teljesítmény alapján foglalkoztatnak valakit, akkor lennie kell egy garantált bérnek is. A garantált bért akkor is megkapja az alkalmazott, ha nem ért el teljesítményt. Ez a garantált bér az alapbér fele ezt tehát minden hónapban kötelező kifizetni. (Mt.138. 6.) Teljesítménybér a jutalék is. Ilyenkor a bérezés alapja nem egy konkrét forintösszeg, hanem az elért eredmény (többnyire üzletkötés) után százalékosan számolt összeg. Munkaszerződéssel is lehet valakit teljes egészében jutalékos formában alkalmazni, a teljesítménybérre megadott feltételekkel. Tehát ha teljesen jutalékos, akkor kell neki egy garantált bért fizetni, ami legalább az alapbér fele kell legyen. Bérpótlékok
Ha az egyik alkalmazottam délelőtt 10-re jár dolgozni és délután 6-ig tart a munkaideje, akkor kell neki valamilyen plusz pénzt, például műszakpótlékot fizetni? A bérpótléknak az a célja, hogy egyes dolgozóknak valamilyen többlet vállalásáért cserébe az alapbérükön felül adjon juttatást. A bérpótlék tehát mindig az alapbéren felül jár, azt nem szabad beépíteni. Nem csökkenthető valakinek az alapbére azzal, hogy úgyis kap pótlékot, majd az kiegészíti a pénzét. (Mt.139. ) A pótlék alapja az alapbér, hacsak máshogy nem állapodnak meg a felek. (Mt.139. 2.) A Munka Törvénykönyve az alábbi bérpótlékokat és rendkívüli díjakat nevezi meg: vasárnapi munkára fizetendő 50 százalék (Mt.140. 1.) munkaszüneti napon, továbbá húsvétvasárnap, pünkösdvasárnap végzett munkára 100 százalék (Mt.140. 2-3.) műszakpótlék. Több műszakos munkarend esetén, ha a napi munkaidő kezdete rendszeresen változik, 30 százalék az este 6 és reggel 6 között végzett munkára (Mt.141. ) éjszakai pótlék. Az este 10 óra után és reggel 6 előtt végzett munkára 15 százalék. Ez csak abban az esetben jár, ha ugyanerre az időre nem kap a dolgozó műszakpótlékot is. (Mt.142. ) rendkívüli munkára 50 százalék bérpótlék, vagy szabadidő (Mt.143. ) heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka esetén 100 százalék bérpótlék, vagy 50 százalék bérpótlék és egy másik nap pihenőidő (Mt.143. 3.) készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék, ha közben nem kell tényleges munkát végezni (Mt.144. ) ügyelet esetén 50 százalék bérpótlék, ha az ügyelet alatt végzett munka ideje nem mérhető (Mt.144. 3.) Több műszakos munkarend esetén tehát akkor jár a pótlék, ha egyes napokon eltérő időben kezdődik a munkaidő. Egyszer délelőtt kell menni, egyszer délután. Akkor kell a beosztást rendszertelennek tekinteni, ha a munkaidő kezdete havonta legalább a munkanapok egyharmadában eltér. Tehát például a 21 munkanapból 14-szer reggel 6-ra, 7-szer délután 2-re kell menni dolgozni, akkor ez már több műszakosnak tekintendő. Ha a munkaidő állandó, csak éppen minden nap délután kell menni, az nem minősül több műszakosnak, tehát nem jár utána a pótlék sem. Teljes egészében megszűnt tehát a korábban létező 15 százalékos délutáni pótlék. (Mt.141. ) Több műszakos munkarend esetén is csak az este 6 óra után végzett munkára jár a pótlék. Tehát ha a munkaidő délután 2-től este 10-ig tart, akkor a 2-6 közötti időre normál bér jár, a 6-10 óra közöttire pedig a műszakpótlékkal emelt bér. Éjszakai pótlék az este 10 és reggel 6 közötti időszakra jár. Fontos kiegészítés, hogy a pótlékot csak akkor kell fizetni, ha az éjszakai munka legalább egy órányi volt. Ennek az a célja, hogy ne kelljen éjszakai pótlékot fizetni például akkor, ha a cég műszakrendje miatt a reggeli munka nem 6 órakor, hanem már fél 6-kor elkezdődik (a korábbi szabályok szerint erre a fél órára járt éjszakai pótlék). (Mt.142. ) A rendkívüli munka 50 százalékos pótléka a napi munkaidőn, vagy munkaidőkereten, elszámolási időszakon felül végzett munka alapján jár. Ez azonban kifizetés helyett szabadidőben is kiadható. (Mt.143. 1.) A különböző bérpótlékok, vagy az ügyeleti és készenléti munka fizetése helyett arra is van lehetőség, hogy az eltöltött idő mérése helyett egy havi átalányösszegben állapodjanak meg a felek s a pótlékot beépítsék az alapbérbe. Ezt a munkaszerződésnek kell tartalmaznia. (Mt.145. ) Ezt az eljárást a korábbi törvény egy az egyben tiltotta. Ám ha a szerződésbe azt írják, hogy a bér a pótlékokat is
tartalmazza, akkor azért az alapbérnek a minimálbér felett kell lennie. Azt ugyanis az alapmunkára kell megadni, a pótléknak az alapbéren felül kell érkeznie. Tehát ha az alapbér tartalmazza a pótlékot is, akkor az nem lehet minimálbér. Ezért nem igaz az a híresztelés, hogy az új törvény szerint akár minimálbérért is lehet éjszakai munkát végeztetni minden külön díjazás nélkül. Prémium és jutalom Idén már az év első fele jobban sikerült, mint tavaly az egész évünk. Volt néhány új marketing módszerünk, ennek is köszönhető, hogy sokkal több lett a megrendelésünk. Az embereink is igazán kitettek magukért. szeretném őket megjutalmazni. Hogyan tehetem? Túlórát nem fizethetek, mert nem túlóra volt. Nem teljesítménybért kapnak, s pótlékokat sem kell kiadni. Milyen jogcímen adhatok jutalmat? A prémium és a jutalom külön nem szerepel a Munka Törvénykönyvében, így ezek kifizetésének nincs is külön szabályozása. A prémium általában egy konkrétan kitűzött feladat elvégzését díjazza. Ha a dolgozó, vagy a teljes vállalkozás elért egy bizonyos eredményt, járhat érte a prémium. Előre, akár a munkaszerződésben is megállapodhatnak a felek abban, hogy milyen feltétekhez kötik a prémiumot. Megállapodhatnak konkrét összegben is előre ezt célprémiumnak is szokás nevezni. E megállapodásoknak fontos eleme, hogy a feltétel teljesülése esetén a kifizetés nem akadályozható meg. Ha a célt elérte a dolgozó, akkor a prémiumot ki kell fizetni. A jutalom többnyire nem kötődik ilyen előre megfogalmazott célhoz. Jutalom bármilyen indokkal adható. Jól végzett munkáért, karácsonyra, vagy egy bizonyos idő letöltése után (pl. a 20 éve itt dolgozóknak). Mit kell fizetni, ha nincs munka? Építési vállalkozásom van. Főleg tavasz elején gyakori gond, hogy elkezdünk egy külső munkát, de többet állunk az idő miatt, mint amennyit dolgozni lehet. Hét közben meg már nem tudok hirtelen belső munkát adni, ha esik az eső. Milyen bért kell fizetni, ha nem lehet az idő miatt dolgozni? A munkaviszony fennállása alatt azokra az időkre is bért kell fizetni, amikor a rendes munkaidőben a dolgozó nem dolgozik. Ez az állásidő. Ha azért van állásidő, mert a munkaadó nem adott feladatot, akkor az alkalmazottnak az alapbérét kell kifizetni. Akkor is ez jár, ha például véradás miatt mentesül a munkavégzés alól. (Mt.146. ) A vállalkozó kockázata, hogy akkor is fizetni kell az embereit, ha nem tud nekik éppen munkát biztosítani. Az új törvény egy esetben most megfordítja ezt a kockázatot. Az elháríthatatlan külső okot kiveszi a feltételek közül. Tehát ha azért nincs munka, mert jött egy zivatar, és a víz elöntötte az építkezés területét, akkor nem jár az állásidőre vonatkozó pénz. Akkor sem lehet mit tenni, ha a számítógépes adatrögzítő egy áramszünettel találkozik. Ez az elháríthatatlan külső ok a dolgozó kockázata lett. Egy februárban végzett külső építőipari munka azonban vita tárgya lehet. Egy építőipari vállalkozónak tudnia kell, hogy abban az évszakban milyen időjárásra számíthat. Így a februári havazás nem minősülhet elháríthatatlan külső oknak. A szabadság is olyan idő, ami nem munkával telik, de fizetni kell. A szabadságra távolléti díj jár. A szabadságon lévő dolgozónak az alapbéren felül a pótlékokat is ki kell fizetni, ha olyan időben ment szabadságra, amikor egyébként pótlékra lett volna jogosult. Tehát ha például azon a héten, amikor
szabadságot vett ki, éjszakai munkára lett volna beosztva, akkor az éjszakai munka pótléka is jár neki. (Mt.147. ) Átlagkereset helyett távolléti díj A betegszabadságra a távolléti díj 70 százaléka jár. De mi alapján számoljuk ki a távolléti díjat? A korábbi törvény egyik helyen az átlagkereset, a másik alapján a távolléti díj alapján számoltatta a különböző díjakat. Ez a mostani törvényszövegben már egységes lett, távolléti díjat kell számolni. Ebbe viszont már nem kell beleszámolni a túlórákat. A távolléti díj az alapbérből áll, amihez az utolsó 6 hónapban kifizetett bérpótlékot és teljesítménybért kell még figyelembe venni. (Mt.148-150. ) A pótlékokat nem mindig kell figyelembe venni. Akkor kerülnek bele a távolléti díjba, ha a dolgozó legalább a munkaideje 30 százalékában olyan munkát végzett, ami a pótlék alá esik. Tehát ha valaki több műszakos munkarendben dolgozott, s a munkaideje este 8-kor ért véget, akkor nem kell figyelembe venni a műszakpótlékát. Így ugyanis csak napi 2 óra, az este 6-8 közötti időre kapott pótlékot, ami nem éri el a 8 órás munkaidő 30 százalékát. Az ügyelet és a készenlét akkor számít bele, ha elérte legalább a havi 96 órát. (Mt.151. ) Ez az alapja a felmondási időre járó díjnak (Mt.63. 2.), a betegszabadság díjazásának (Mt.146. 4.), a végkielégítésnek (Mt.77. 3.), kártérítés (Mt.179. 3.), vagy leltárhiány esetén (Mt.18.6. 2.). A távolléti díjra vonatkozó új szabályok csak 2013. január elsejétől érvényesek, addig a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A bér kifizetése Külföldi filmekben mindig heti bérről beszélnek. Nálunk át lehet térni erre? Mindenkinek jobb lenne, ha nem kéne várnunk egy hónapig a pénzünkre. Az sem fordulna elő, hogy utolsó hétre már alig marad valami a fizetésből. A Magyarországon szerzett munkabért forintban kell kifizetni. Akkor fizethető például euróban a bér, ha a dolgozó külföldön végezte a munkáját. Fontos újítás, korában nem volt erre sem lehetőség. Forint helyett nem lehet más fizetőeszközt sem adni nem lehet bárt fizetni sem étkezési utalványban, sem aranyban. Nem lehet saját áruval levásároltatni sem a végzett munka értékét. (Mt.154. ) Fizetni készpénzben kell, vagy bankszámlára utalással. (Mt.158. ) A bért akár hetente is lehet fizetni. Sőt, a törvény akár a napi kifizetést is megengedi, ha van vállalkozó, aki ezt vállalja. A havi bér adása nem kötelező, csak ennél ritkábban nem lehet pénzt adni. (Mt.155. 1.) A havi bérről tizedikéig írásos tájékoztatót kell adni és tizedikéig a pénzt is ki kell fizetni. (Mt.157. ) Az elszámolást úgy kell elkészíteni, hogy a dolgozó megértse, mit és miért vontak le tőle. Ha pedig utólag derül ki, hogy valami hiba történt és módosítani kell a havi elszámolást, akkor ezt huszadikáig kell közölni a dolgozóval. Ezt követően már nem követelhető vissza például tévesen kifizetett munkabér. (Mt.155. 4.) Lehetséges, hogy a dolgozó olyan teljesítménybérben dolgozik, hogy a hónap 10. napjáig a teljesítménye nem számolható ki. Ilyenkor az alapbér felét előlegként ki kell fizetni. (Mt.157. 2.) Ha az alkalmazott munkaidőkeretben dolgozik, akkor a kereten felül végzett munkára járó pénzt a keret lejárta utáni 20 napon belül kell neki kifizetni. (Mt.156. ) Ha kevesebbet dolgozott, mint
amennyit a keret alapján kellett volna, akkor a különbözetet nem kell visszafizetnie azonnal. Azt előlegnek kell tekinteni és a következő bérfizetéskor lehet vele elszámolni. (Mt.156. 4.) Szabad-e borravalót elfogadni? Egy bútorüzlet teljes belső felújítását végeztük. A tulajdonos megbeszélte az egyik festőmmel, hogy a munkadíj egy része fejében válogathatna az árukészletéből, mert úgyis éppen új szekrényt akar venni. Megörültem neki, mert így nekem is kevesebb készpénzt kell kifizetnem. A munkavállaló csak a munkáltatótól fogadhat el bármilyen díjazást a munkájával kapcsolatban. Ez nem csak a pénzre vonatkozik: díjazásnak számít egy szolgáltatás is, amit valaki a munkájáért cserébe kap. Még az egészen kicsi juttatás is ebbe a kategóriába tartozik. Ha egy szobafestő kifest egy fodrászüzletet és a fodrász (a munka megfizetése mellett) levágja a haját, az is a tiltott kategóriába tartozik. Ettől csak a munkáltató előzetes hozzájárulásával térhet el. Tehát egy pincér, vagy benzinkutas számára is tilos a borravaló elfogadása, ha ezt a munkaadója számára írásban nem engedélyezte. Ez a hozzájárulás például azt is szabályozhatja, hogy mekkora összegig fogadhat el valaki hálapénzt. A munkaszerződésben szereplő munkabért azonban nem szabad erre a külön bérezésre hivatkozva csökkenteni. (Mt.52. 2-4.) Mit lehet levonni a bérből? Családos ember az egyik beosztottam. Egy ideig nem tudták fizetni a hitelüket, hátralékba kerültek, több végrehajtás is indult ellenük. Most jött ide egy felszólítás, hogy tiltsam le a munkabéréből a tartozást. De akkor hogyan adjak neki fizetést? Mennyit lehet elvenni így valakitől? Szigorú szabályai vannak annak, hogy milyen követelést lehet a munkabérből levonni. A levonásra kívülállók számára csak külön jogszabály adhat lehetőséget, vagy jogerős, végrehajtható határozat. A levonástól mentes bérrész az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege 2012-ben ez 28.500 forint. Legalább ennek meg kell maradnia munkabérből a levonások után. Fölötte a levonások mértékét külön törvények határozzák meg (például a végrehajtásról szóló törvény). A levonásokkal kapcsolatban egy dolgot határozottan tilt a törvény: nem lehet a munkabérrel fizetni az állás megszerzéséért, vagy megtartásáért. Ennek értelmében például nem lehet olyan megállapodást kötni, hogy egy közvetítő valakit munkához juttat, s a béréből vonatja majd le a jutalékát. (Mt.161. 3.) A munkáltató is csak két esetben vonhatja le a bérből, ha követelése van a dolgozójával szemben: akkor, ha ehhez a munkavállaló hozzájárul, vagy ha korábban kifizetett pénzzel, mint előleggel számol el. (Mt.161. 1-2.) A korábbi tartozás beszámítása a munkabérrel szemben tilos. Hiába tartozik a dolgozó valami miatt a munkáltatójának, az nem teheti meg, hogy ennek a tartozásnak a fejében számítja be a munkabért azaz nem ad bért a dolgozónak, hanem ledolgoztatja vele a tartozását. (Mt.162. ) Hogyan lehet visszafizettetni az alaptalanul kifizetett bért? Rosszul számoltuk ki az egyik dolgozónk bérét, véletlenül lényegesen több órát fizettünk ki neki, mint amennyi járt volna. Amúgy is volt túlórája, így neki sem tűnt fel, hogy túl sok pénzt kapna. Hogyan lehet ezt korrigálni? Visszavonható tőle az alap nélkül kifizetett pénz? Hogy a jogtalanul kifizetett pénzt visszakövetelheti-e a munkáltató, az attól is függ, hogy mikor veszi észre a hibát. Ha 60 napon belül sor kerül a revízióra, akkor a pénz visszakérhető. Ha azonban 60
napon túl akarja a pénzt visszaszerezni, az nem biztos, hogy lehetséges. Csak akkor követelhető, ha bizonyítható, hogy a dolgozónak a hibát fel kellett volna ismernie. Ezt a munkáltatónak kell bizonyítania. (Mt.164. )