Magspektroszkópiai gyakorlatok

Hasonló dokumentumok
Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Modern Fizika Labor. 21. PET (Pozitron Annihiláció vizsgálata) Fizika BSc. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: nov. 15.

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia március 18.

Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok. Rakyta Péter. Bornemisza Györgyné. leadás időpontja: május 9.

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Félvezetk vizsgálata

Modern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

Elektronspin rezonancia

MAGSPEKTROSZKÓPIAI VIZSGÁLATOK

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

A Mössbauer-effektus vizsgálata

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia május 6.

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

3. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Radioaktív sugárzások abszorpciója

Szilárd Leó Fizikaverseny Számítógépes feladat

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.

RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Mag-mágneses rezonancia

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata

5. Fajhő mérése jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Radioaktív bomlási sor szimulációja

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 9. Röntgen-fluorerszcencia analízis

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban

Labor elızetes feladatok

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont

Rugalmas állandók mérése

Hőmérsékleti sugárzás

Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló április 20. Számítógépes feladat. Feladatok

A mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 8. Alkáli spektrumok

Radiokémia. A) Béta-sugárzás mérése GM csővel

Ellenállásmérés Wheatstone híddal

Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával

Rugalmas állandók mérése (2-es számú mérés) mérési jegyzõkönyv

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek


2. Rugalmas állandók mérése

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Gamma sugárzás vizsgálata sokcsatornás analizátorral

Mag- és szilárdtestfizika laboratórium

NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Mágneses szuszceptibilitás mérése

FSS. Folyadékszcintillációs spektroszkópia

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Szcintillációs detektor 011. labor használati & mérési utasítás

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Radioaktív anyag felezési idejének mérése

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

Hallgatói gyakorlat mérési útmutatója

Rugalmas állandók mérése

Modellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 9. mérés: Röntgen-fluoreszcencia analízis április 22.

Tápvízvezeték rendszer

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Általános Kémia, BMEVESAA101

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

RADIOKÉMIAI MÉRÉS. Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése. = felezési idő. ahol: A = a minta aktivitása.

25/1. Stacionárius és tranziens megoldás. Kezdeti és végérték tétel.

IMFP meghatározása Co, Cu, Ge, Si és Au mintákban 56

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Fázisátalakulások vizsgálata

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Mag- és neutronfizika 5. elıadás

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:

A COMPTON-EFFEKTUS VIZSGÁLATA

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Átírás:

Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13.

I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai méréseknél NaI(Tl) szcintillációs mérıfejet használtunk, ami egy fotoelektronsokszorozóhoz csatlakozott. A fotoelektronsokszorozó jelét elıerısítés után egy analizáló kártyára vezettük, ami a számítógépre küldte a megfelelı adatokat. A számítógépen pedig megjelent a spektrum, vagyis a csatornaszám-beütésszám hisztogramm. A mőszer stabilitásának vizsgálata A szcintillációs számlálókkal végzett munkánál rendkívül fontos annak eldöntése, hogy a berendezés elegendıen stabil-e. Zavaró hibákat okozhat pl. az elektronsokszorozóra adott nagyfeszültség ingadozása, mely a jelnagyságokat idılegesen akár nagymértékben is megváltoztathatja. Most ezt a stabilitást a következıképpen ellenırizzük: Beállított számlálóval N=15-ször egymás után végzünk 10 másodperces méréseket. Felírjuk egy csúcs közepének integráljára kapott értékeket, majd vizsgáljuk az átlag értékbıl ( n ) és relatív szórásnégyzetbıl ( s ) számolt következı mennyiséget: K = n s n N 1 A következı táblázatban találhatóak a mért mennyiségek: 4791 475 479 4847 4851 4748 4754 4701 4754 475 486 477 4776 4701 4756 Az adatok átlaga n = 4760, 73, szórása s = 48, 63 és az ezekbıl számolt K = 1, 33. Ez az érték jóval kisebb, mint 1 tehát a mérırendszer elég stabilnak, statisztikailag megbízhatónak mondható. A mőszer kalibrálása A sokcsatornás analizátor kalibrálását úgy végezzük, hogy ismert γ energiájú források csúcsaiból meghatározzuk a csatornaszám-energia függvényt. A kalibrációhoz a következı táblázat adatait használtam fel. csatornaszám E (kev) Cs 10,83 661,66 Co 177,5 1173,37 Co 01,48 133,501 Na 78,97 511 Na 188,94 174,53

A mért spektrumok láthatóak az 1-3. ábrákon, amikrıl az analizáló programmal határoztuk meg a csúcsokhoz tartozó csatornaszámokat. 1. ábra Kobalt spektruma. ábra Cézium spektruma

3. ábra Nátrium spektruma Az elızı táblázat adataira egyenest illesztettem, ami a 4. ábrán látható. 4. ábra A kalibrációs egyenes A kalibrációs egyenes egyenlete a következı: ( 6,83 ± 0, 1) csatornasz ( 33 19) E ( kev) = ám ±.

Só kálium tartalmának vizsgálata A konyhasókat gyakran úgy teszik egészségessé, hogy a NaCl egy részét KCl-ra cserélik, mert ettıl az íze nem változik, de kevésbé káros. A káliumot ki lehet mutatni, mivel a természetben elıforduló izotópok közül a 40 K-es izotópja radioaktív. Ehhez a radioaktív bomláshoz tartozó γ energiát határozhatjuk meg a spektrum és az elızı kalibráció alapján. A 5. ábrán látható a mért spektrum. 5. ábra KCl spektruma A 40 K -hoz tartozó csúcshoz a 15,54-es csatornaszámot kaptuk az analizáló program segítségével. Ezt behelyettesítve a γ energiája: 1439 ± 3 kev. II. β-spektroszkópiai mérések A β spektrum kiértékelése sokkal összetettebb, mint a γ spektrumé, mivel a β részecskék energia szerinti eloszlása a keletkezı neutrínók miatt folytonos. A mérést kis rendszámú szerves anyagból készült szcintillációs detektorral végeztük, melynek fala nagyon vékony, hogy az elektronok átjussanak. A mérések célja a bomlási energia meghatározása. A mőszer kalibrálása A kalibrálást 137 Cs izotópból kilépı ismert energiájú 630 kev-os konverziós elektronok spektrumával végezzük. A spektrum látható a 6. ábrán.

6. ábra Cs β spektruma A csatornaszám és az energia közti lineáris kapcsolatot feltételezve itt is, a 63-as csatornaszámnál látható csúcshoz rendeljük a 630 kev-os energiát, a 8-as csatornához pedig a 0 kev-os energiát. Ez alapján a két pont alapján a csatornaszám és az energia közti összefüggés a következıképpen néz ki: E ( kev) = 11,4545 csatornaszám 91, 6364. A bomlás energiájának meghatározásához a Fermi-Curie egyenesre van szükség. Jelölje E a kirepülı részecske kinetikus energiáját, W pedig a részecske teljes energiáját m 0 c egységekben! Legyen W m a maximális kinetikus energiájú részecske energiája, így: W = W E m c 0 E m m m = m0c E(keV) + 1 = + 1 511keV E (kev) + 1 = + 1 511keV Ha p a részecske impulzusa m 0 c egységekben, akkor teljesül a p =W 1 egyenlet. N Képezzük a következı mennyiséget Q =, ahol N a beütésszám, G pedig a módosított GW Fermi-féle függvény, melynek értékei p függvényében megtalálhatók a jegyzetben. A közbülsı értékeket a megadott pontokra illesztett exponenciálisból számoltam, ami a 7. ábrán látható. Az illesztett exponenciális: [ 0,07 ± 0,006) ] + (4,16 0,03) G = (,4 ± 0,0) exp ( p ±

7. ábra A módosított Fermi-féle függvény Cs esetén Ha Q-t ábrázoljuk W függvényében, a spektrum egy egyenessé transzformálódik, amelynek a tengelymetszete éppen W m lesz, amibıl a bomlás energiája meghatározható: Q = K( W W) A transzformált spetrum látható a 8. ábrán, aminek az elejét a zaj miatt elhagytam. m 8. ábra Cs transzformált β spektruma Ennek a spektrumnak az elejére illesztettem az egyenest, mely a 9. ábrán látható. Az illesztésnél a hibákat is figyelembe kell venni.

9. ábra A transzformált spektrumra illesztett egyenes Az illesztett egyenes egyenlete: = KW + b = ( 37,1 ± 0,7) W + ( 74 ± 1) Ebbıl = b K = (,00 ± 0,07) W m Q., vagyis a bomlási energia: E m ( W 1 ) 511keV = ( 511 ± 17) = m kev 90 Sr minta spektruma A 90 Sr bomlásakor keletkezı 90 Y szintén β-bomló. A spektrumban két β-részecske együttes hatását láthatjuk (10. ábra). A transzformációhoz szükséges Fermi-függvény értékeket, a leírásban megadott pontok alapján interpolációval határoztam meg. A transzformált spektrum látható a 11. ábrán. Ennek a nagyenergiás részére illesztettem egyenest a hibák figyelembe vételével, ami a 1. ábrán látható. Az illesztett egyenes egyenlete: = KW + b = (,34 ± 0,03) W + ( 1,1 ± 0,08) Q. Ebbıl a nagyobb energiás bomlás energiája: = ( b K 1) 511keV = ( 15 4) E m 1 ± Ezt az illesztett egyenest visszatranszformáljuk, majd levonjuk az eredeti spektrumból. Ennek eredménye látható a 13. ábrán, vagyis a kisebb energiás elektronok spektruma. Ezt újra transzformáljuk, és egyenest illesztünk rá (14. ábra). Oda kell figyelni arra, hogy az odavissza transzformálás a relatív hibát megnöveli, tehát ez az energia pontatlanabb lesz. Az illesztett egyenes egyenlete: = KW + b = ( 8.87 ± 0,4) W + ( 0,76 ± 0,36 ) kev. Q. Ebbıl a kisebb energiájú bomlás energiája: = ( b K 1) 511keV = ( 685 31) E m ± kev.

10. ábra Sr β spektruma 11. ábra Sr transzformált spektruma

1. ábra A transzformált spektrumra illesztett egyenes 13. ábra A levonás után kapott spektrum

14. ábra A kis energiás részre illesztett egyenes