Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.

Hasonló dokumentumok
Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.

Logika és informatikai alkalmazásai

Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

Dr. Jelasity Márk. Mesterséges Intelligencia I. Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33

Logika és informatikai alkalmazásai

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

Mesterséges Intelligencia MI

Logika és informatikai alkalmazásai

Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33

Logika és informatikai alkalmazásai

Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

Az informatika logikai alapjai

Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?

Logika és informatikai alkalmazásai

Az informatika logikai alapjai

1. Az elsőrendű logika szintaxisa

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

Logika és informatikai alkalmazásai

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Logikai ágensek. Gyenge Csilla

Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26

Mesterséges Intelligencia (Artificial Intelligence)

Diszkrét matematika I.

Matematikai logika és halmazelmélet

Az informatika logikai alapjai

Logika és informatikai alkalmazásai

Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA

Az informatika logikai alapjai

A matematika nyelvér l bevezetés

1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai

Logika és informatikai alkalmazásai

Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Formális szemantika. Kifejezések szemantikája. Horpácsi Dániel ELTE Informatikai Kar

Logika és informatikai alkalmazásai

Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? 4/14/2014. propozicionális logikát

A logikai következmény

Logika és informatikai alkalmazásai

2. Ítéletkalkulus szintaxisa

Diszkrét matematika I.

Matematikai logika. Nagy Károly 2009

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

A matematika nyelvéről bevezetés

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.

Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport) Logika a számtastudományban Logika és informatikai alkalmazásai Varterész Magdolna, Uni-Deb

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Az informatika logikai alapjai

Mesterséges Intelligencia MI

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Logika gyakorlat 08. Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul.

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László

Alapfogalmak-szemantika

Kondicionális. Konverz (retro) kondicionális. Predikátumlogika. Predikátumlogika 22/05/2014. p q

LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.

A matematikai logika alapjai

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Logika és számításelmélet. 2011/11 11

III. Szabályalapú logikai következtetés

Logika és informatikai alkalmazásai

Összefüggések. kondicionális jelentése

Bizonytalanság. Mesterséges intelligencia április 4.

Válogatott fejezetek a logikai programozásból ASP. Answer Set Programming Kelemen Attila

1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei

Diszkrét matematika 1. középszint

Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni.

Modellellenőrzés. dr. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

5.3. Logika a relációkhoz

Ismeretalapú modellezés XI. Leíró logikák

Programok értelmezése

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

VII. Keretalapú ismeretábrázolás

b, Van olyan makacs ember, a senki más tanácsára nem hallgat. (Univerzum az emberek halmaza)

Logikai alapok a programozáshoz

Az informatika logikai alapjai előadások

Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014

DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces.

Automatikus következtetés

Halmazelmélet és logika

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Negáció igazságtáblája. Propozicionális logika -- levezetések. Diszjunkció igazságtáblája. Konjunkció igazságtáblája. Kondicionális igazságtáblája

BIZONYTALAN INFORMÁCIÓK KEZELÉSE LOGIKAI ADATMODELLEKBEN

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces. SZEMANTIKA

Mesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2010/2011 1/363

Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA

Logikai programozás ADMINISZTRATÍV KÉRDÉSEK KÖVETELMÉNYRENDSZER FŐBB PONTOK NÉHÁNY BIZTATÓ SZÓ

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Automatikus tételbizonyítás

Átírás:

Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28.

Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció) Kompozicionális (a részek jelentése összefügg az egész jelentésével) Hátrány: minden egyes helyzetről külön állítás (wumpus szobák)

Természetes nyelv Tömör leírás egy sokobjektumos környezetre ( minden szoba, amelyik szomszédos a wumpus szobájával, az büdös ) Nyelv mint deklaratív tudásreprezentációs nyelv De: kommunikációs célok ( Nézd! ) Kontextus Többértelműség

Elsőrendű logika Deklaratív Kompozicionális Kontextusfüggetlen Egyértelmű

Logikai alapok Objektumok: elemek a világban (főnevek a nyelvben) házak, gyerekek, számok, Berki Krisztián Relációk: objektumok között fennálló viszonyok (igék) piros, kerek, többszintes testvére, nagyobb, része Függvények: relációk, mely egy értéket adnak vissza egy adott bemenethez apja, legjobb barátja, eggyel több mint Univerzum néhány vagy összes objektuma Objektumok és relációk: fizika, matematika, mestint

Formális nyelvek Nyelv Ontológiai jellemzők (ami a világban van) Hozzárendelések Ítéletlogika Tények Igaz/hamis/ismeretlen Elsőrendű logika Temporális logika Tények, objektumok, relációk Tények, objektumok, relációk, idők Igaz/hamis/ismeretlen Igaz/hamis/ismeretlen Valószínűség-elmélet Tények Hiedelemfokozatok [0, 1] Fuzzy logika Tények igazsági fokkal [0, 1] Ismert intervallumérték

Szintaxis Konstansok Predikátumok Logikai műveleti jelek Változók Kvantorok János, A, Kés12 mellette-lévő, rokonok, okos,,,, x, y,

Termek és mondatok Termek: objektumokat reprezentálnak: konstansok és változók; János, x A változó nélküli termek: alaptermek. Mondatok: Az objektumokról (azok tulajdonságairól és relációiról) való állításokat fejezik ki Igazságértékük van

Mondatok fajtái Atomi mondatok: Állítások objektumokról apja(miklós,péter) Összetett mondatok: Mondatok logikai műveletekkel összekötve. Ha P és Q mondat, akkor az P, P Q, P Q, P Q és P Q is mondat.

Kvantifikáció Ha P egy mondat és x egy változó, akkor mondat xp (univerzális kvantifikáció); xp (egzisztenciális kvantifikáció).

Szemantika D domén (objektumok halmaza az adott lehetséges világban) Interpretáció: minden konstansnévhez rendelünk egy elemet D-ből minden n-változós függvénynévhez rendelünk egy D n D függvényt minden n-változós predikátumnévhez rendelünk egy D n igaz/hamis függvényt Változó-hozzárendelés

Kiértékelés Ha a term konstans vagy változó, akkor a kiterjesztett interpretáció megadja Ha a term f(t 1 ; : : : ; t n ) alakú, akkor rekurzívan kiértékeljük t 1 ; : : : ; t n termeket, és ezek értékeit behelyettesítjük az f-hez rendelt függvénybe Atomi mondatok: igazságérték P(t 1 ; : : : ; t n ) alakú predikátumot rekurzívan értékelünk ki: először a t 1 ; : : : ; t n termeket, majd ezek értékeit behelyettesítjük a P-hez rendelt predikátumba. Az összetett mondatok kiértékelése az ítéletkalkulussal analóg módon történik A xθ formula kiértékelése igaz, ha igaz minden változóhozzárendelésben, amely az aktuális változó-hozzárendeléstől legfeljebb az x-hez rendelt értékben különbözik. A xθ formula kiértékelése igaz, ha igaz valamely változóhozzárendelésben, amely az aktuális változó-hozzárendeléstől legfeljebb az x-hez rendelt értékben különbözik.

De Morgan-azonossságok xp x P xp x P x P x P x P x P

Rokonságnevek Példák Predikátumok: nő, férfi, szülő, testvér Függvénynevek: anya, apa Nagyanya, unokabáty felírása?

Következtetés kvantorokkal Helyettesítés: jelölése subst(q,a) ahol Q helyettesítési lista: {v1/t1,...,vn/tn}, a mondat subst({x/miklós, y/hal}, megeszi(x,y))=megeszi(miklós,hal)

Elimináció Univerzális elimináció: bármely a mondatra, v változóra és g alaptermre va subst({v/g}, a) Egzisztenciális elimináció: bármely a mondatra, v változóra és g konstans szimbólumra, amely nem jelenik meg sehol máshol a TB-ban va subst({v/g}, a)

Egzisztenciális bevezetés: bármely a mondatra, v változóra, amely nem szerepel a-ban és g alaptermre, amely szerepel a-ban a v subst({g/v}, a)

Általánosított modus ponens ha Q olyan, hogy minden j-re subst(q,p j ')=subst(q,p j ) p 1 ', p 2 ',..., p n ', (p 1 p 2... p n q) subst(q,q)

x P(x) Q(x) x P(x) R(x) x Q(x) S(x) x R(x) S(x) igaz-e S(A)?

Egyesítés (unifikáció): olyan eljárás, amely előállítja Q-t: unif(p, q) = Q, ahol subst(q, p) = subst(q, q)

Általánosított rezolúció (diszjunkció): bármely p i és q i (pozitív vagy negatív) atomi mondatra (=literál), ahol unif(p j, q k ) = Q: p 1... p j... p m... q n ) q 1... q k... q n subst(q, (p 1... p j-1 p j+1... p m q 1... q k-1 q k+1 Általánosított rezolúció (implikáció): bármely p i, q i, r i és s i (pozitív) atomi mondatra, ahol unif(p j, q k ) = Q: p 1... p j... p m1 r 1... r m2 s 1... s n1 q 1... q k... q n2 subst(q, (p 1... p j-1 p j+1... p m1 s 1... s n1 r 1... p m2 q 1... q k-1 q k+1... q n2 )

P(w) Q(w) Q(y) S(y) P(w) S(w) igaz P(x) R(x) igaz S(x) R(x) R(z) S(z) igaz S(A)

Következtetés - példa A törvény kimondja, hogy bűntény az, ha egy amerikai polgár fegyvert ad el egy Amerikával ellenséges nemzetnek. A Nono ország, amely ellensége Amerikának, fel van szerelve rakétákkal, és ezeket a rakétákat mind West ezredes adta el, aki amerikai.

1. amerikai(x) fegyver(y) nemzet(z) ellenséges(z) elad(x,y,z) bűnöző(x) 2. birtokol(nono, M1) 3. rakéta(m1) 4. birtokol(nono, x) fegyver (x) elad(west, x, Nono) 5. rakéta(x) fegyver(x) 6. ellensége(x, Amerika) ellenséges(x) 7. amerikai(west) 8. nemzet(nono) 9. ellensége(nono, Amerika) 10. 3 + 5 fegyver(m1) 11. 9 + 6 ellenséges(nono) 12. 2 + 10 + 4 elad(west, M1, Nono) 13. 7 + 10 + 8 + 11 + 12 bűnöző(west)

Előrefelé láncolás

Hátrafelé láncolás