Spektroszkópia III. Szabó Gábor egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék
Detektorok Értékmérők: 1. Spektrális érzékenység R( λ)
Detektorok Értékmérők: érzékenység R( λ) 1. Spektrális érzékenység 2. Abszolút érzékenység S( λ) Általában V W A vagy W 3. Jel/zaj viszony (signal( to noise ratio,, S/N) = V S P 3a. Zaj ekvivalens teljesítmény (noise equivalent power,, NEP)
Detektorok Értékmérők: 4. Linearitási tartomány 5. Időállandó (felfutási idő) 5a. Átviteli sávszélesség
Termális detektorok Blokkséma: Az energiamérleg: ηp = H dt dt + ( ) G T T 0 Ahol P a mérendő (fény)teljesítmény, η az abszorbens hatásfoka, H az abszorbens hőkapacitása,, G a hővezeth vezetési tényezt nyező,, T 0 a hő-h tartó hőmérséklete.
Termális detektorok Stacionárius esetben (dt( dt/dt=0): P T S = η + T 0 vagy G T S T 0 = T ηp = G Essen az alábbi alakú modulált jel a detektorra P () t = P [ 1+ a cos( ω t + ϕ) ] 0 Ekkor az energiamérleg megoldása: T ( ω ) = T 0 ( ωt + ϕ) ηp0 a cos + 2 2 G + ω H Vagy: T( ω ) = T + T cos( ωt + ϕ) 0 ahol 2 T = G ηp a 2 0 2 + ω H 2
Termális detektorok Kaloriméterek Bolométerek Működési elv: ellenállás hőmérséklet függése dr Nagy dt V S = I dr dt T
Kapcsolás Bolométer
Termisztorral Bolométer
Szupravezető Bolométer
Termális detektorok Golay-cella Spectraphone
Piroelektromos detektorok Piroelektromos hatás Termális detektorok
Fotoeffektus (Einstein) Fotoemisszív detektorok Kvantumhatásfok η = elektronok száma/fotonok száma η = P P a pe P r ahol: P a az abszorpció valószínűsége, P pe a fotoemisszió valószínűsége, P r annak a valószínűsége, hogy az elektron kilép a katódból Tömbi katód P a kicsi Szemitranszparens katód P r kicsi
Fotoemisszív detektorok Fotokatódok kvantumhatásfoka
Fotoemisszív detektorok Solar blind fotokatódok
Gyors fotodiódák Fotoemisszív detektorok
Fotoemisszív detektorok Fotoelektron sokszorozók (photomultiplier( photomultiplier): működési elv
Fotoelektron sokszorozók Fotoelektron sokszorozó típusok Homlokablakos head on Oldalablakos side on
Fotoelektron sokszorozók Erősítési tényező G=anód elektronok száma/fotoelektronok száma Sokszorozási tényező δ = szekunder elektronok/beeső elektronok δ AE α = Ahol: E a dinódák közti feszültség, A és α empirikus állandók (α 0,6-0,8) 0,8) Ha a dinódák száma n, és a csőre kapcsolt feszültség U: G = A U n + 1 α n
Fotoelektron sokszorozók Azaz: G A n = αn U αu ( n +1) G = KU αn
Fotoelektron sokszorozók
Probléma: linearitás Fotoelektron sokszorozók
Probléma: sötétáram Fotoelektron sokszorozók
Megoldás: hűtés Fotoelektron sokszorozók
Fotoelektron sokszorozók Sötétáram erős expozíció után
Fotoelektron sokszorozók Fotokatódok hely szerinti érzékenysége
Fotoelektron sokszorozók FES érzékenysége mágneses térre
FES öregedése Fotoelektron sokszorozók
Fotoelektron sokszorozók alkalmazása: időkorrelált egyfoton számlálás (time correlated single-photon counting) Egy foton által az anódon keltett feszültség: U = Ge C ahol: C az anód (szórt) kapacitása e az elektron töltése 6 G = 10 C = 15 pf U = 10mV
Időkorrelált egyfoton számlálás Egy foton által az anódon keltett feszültség: U = Ge C ahol: C az anód (szórt) kapacitása e az elektron töltése 6 G = 10 C = 15 pf U = 10mV
Blokkséma: Időkorrelált egyfoton számlálás
Gyors FES Keresztezett terű Hibrid
Elektrosztatikus fókuszálású Képerősítők
MCP (micro( channel plate) Képerősítők
MCP Képerősítők
Gyors multiplier MCP-vel Képerősítők
CCD: charge coupled device Működési elv: CCD detektorok
Elvi felépítés: CCD detektorok
Kiolvasás: CCD detektorok
CCD detektorok Típusok: Az expozíció elektronikusan vezérelhető
Spektrális érzékenység: CCD detektorok
Linearitás: CCD detektorok
CCD detektorok Probléma: túlcsordulás blooming blooming
CCD detektorok 2,1 Mpixeles chip Csillagászati CCD
Felépítés: Reticon sor
Széles linearitási tartomány Reticon sor
Reticon sor
Fotorezisztív detektorok (Fajlagos) vezetőképesség: ( n µ n ) σ = e µ + + + ahol: e az elektron töltése, n +, n - a pozitív és negatív töltéshordozók koncentrációja, µ +, µ - a pozitív és s negatív töltéshordozók k mozgékonys konysága.
Fotorezisztív detektorok Intrinsic félvezetők: < 1 µ λ 2 Extrinsic félvezetők: λ < 20µ Az ellenállás változás hatására mérhető jel: V S = V R 0 D R + D R V R I 0 R + I R = R R V ( R + R )( R + R ) 0 D I ahol: R D a sötétellenállás R I a megvilágított eszköz ellenállása, V 0 a feszültség, és R = R D R I
Fotorezisztív detektorok R optimális értéke: R = opt R D R I Mivel R << RD ezért R = opt R D
p-n átmenet: Fotovoltaikus eszközök
p-n átmenet: Fotovoltaikus eszközök
Fotovoltaikus eszközök p-n átmenet fény hatása alatt:
Fotovoltaikus eszközök p-n átmeneten mérhető karakterisztikák:
Fotodiódák PIN (positive( positive-intrinsic-negative) ) diódák: Záró irányú előfeszítés Széles linearitási tartomány
Fotodiódák Lavina (avalanche( avalanche) ) diódák: 500-1000 1000-szeres erősítés
Az időben bontott spektroszkópia Ídőbeli felbontás jellemzése (időkép) Feloldóképesség Felfutási idő
Az időben bontott spektroszkópia Ídőbeli felbontás jellemzése (frekvencia kép) (Átviteli) sávszélesség
Az időben bontott spektroszkópia Ídőbeli felbontás jellemzése (frekvencia kép) (Átviteli) sávszélesség τ ν=0.35
Az időben bontott spektroszkópia Torzítás mértéke
Az időben bontott spektroszkópia Tranziens rekorder
Az időben bontott spektroszkópia Mintavételező oszcilloszkóp
Az időben bontott spektroszkópia Sávkamera (streak( camera) működési elv
Az időben bontott spektroszkópia Sávkamera
A spektroszkópia fényforrásai Fényforrások jellemzője: fajlagos spektrális intenzitás (S) S = I δ λ f ahol: I az intenzitás, δ a térszt rszög, λ a sávszs vszélesség. Összehasonlítás 1000 W-os Hg lámpa P = 1000W P = 100W, f 1cm el fény = λ =100nm, δ = 4π 1 W-os Ar ion lézer 1W, f = 10 2 cm 2, P fény δ = 10 3 S 0,053 cm = 2 2 W st nm = λ = 0,001nm S 10 8 = 2 cm W st nm
A spektroszkópia fényforrásai Üzemmód: folytonos villanólámpa Spektrumok
A spektroszkópia fényforrásai Fekete sugárzó Alkalmazás: kalibráció
Vonalas A spektroszkópia fényforrásai
UV lámpa A spektroszkópia fényforrásai
Az atomi átmenetek Elektron eloszlásfüggvények (pályák)
Az atomi átmenetek H atom 1s 2p(m=0) átmenete Karakterisztikus frekvencia: E/h
Az atomi átmenetek H atom 1s 2p(m=1) átmenete
H atom 1s 2p átmenetei Az atomi átmenetek
Az atomi átmenetek Modell: az atom csillapított, lineáris oszcillátor Az amplitúdó az x(t) kitérés-idő idő függvénnyel arányos. A moz- gásegyenlet: && x + γx& + ω0 = 0 Kezdeti feltételek: x ( 0) = x0, x(0) = 0 A megoldás: ahol: γ γ x( t) = x0 exp ( ) t cos( ωt) + sin( ωt) 2 2ω ω = ω 2 0 γ 4 2 &
Az atomi átmenetek Az optikai átmeneteknél ω >> 0 γ Ezzel a megoldás: Hogyan néz ez ki? γ x( t) = x exp ( ) t cos( ω0 2 0 t )
Az atomi átmenetek A spektrumhoz a Fourier tr-ra ra van szükségünk. Eltolási tétel: I { f t)cos( ω t) } = g( ω ω ), ahol : g( ω) = I{ f ( )} ( 0 0 t Azaz γ I exp ( t) 2 eltolva ω 0 -al. I exp γ ( t) 2 1 iω + γ 2 Tehát a spektrum:
Az atomi átmenetek S( ω) = I 0 ( ω ω ) 0 1 2 + γ ( ) 2 2 Lorentz függvény Ha a görbe alatti területet 1-re 1 normáljuk, akkor: g( ω) = 1 γ 2π ( ω ω γ 2 2 2 0 ) + ( )
Az atomi átmenetek Mit jelent ez a gyakorlatban? Na D vonal (λ=589,1( nm) 7 τ = 16ns γ = 6,25 10 Hz = 62,5MHz ( γ = 1 ) τ Infravörös átmenet τ = 1 ms γ = 1kHz Tiltott átmenet (H atom 2s 1s) τ = 1 s γ = 1Hz Ez a természetes vonalszélesség.
Az atomi átmenetek Tekintsünk egy v sebességgel mozgó részecskét, amely egy bal- ról jobbra haladó párhuzamos fénynyalábbal találkozik! A részecske időgység alatt n = c + λ v // számú hullámfrontot metsz át, azaz a fény frekvenciája számára: c + v λ // ν v = k Ha a fény hullámvektora, akkor a terjedés irányába eső sebes- ségkomponens kifejezhető a következőképp:
Az atomi átmenetek v // k = v ( k k = 2π ) λ k Behelyettesítve ezt a frekvenciára vonatkozó egyenletbe: c 1 + λ λ k k v = ν v Szorozzuk be az egyenlet mindkét oldalát 2π-vel, és s használjuk ki, hogy ω=2πν,, valamint, hogy c/λ=ν 0 a fény f frekvenciája.
Az atomi átmenetek k ω 0 + k v = ωv ω kv = ωv k 0 Ha a (nyugvó) részecske ω a frekvencián abszorbeál,, akkor a v sebességgel mozgó részecske a következk vetkező ω av frekvenciájú fényt képes k elnyelni: ω av = ωa + kv Ez a Doppler eltolódás. Terjedjen a fény a z irányba. Ekkor írhatjuk: ωav = ωa (1 + v z c ) ahol v z = ωav ωa ω a c
Az atomi átmenetek Ha a minden részecske ugyanakkora v sebességgel mozogna, akkor csupán annyit észlelnénk, hogy az elnyelés az ω a frekven- ciáról ω av re tolódna el. Egy valódi mintában a részecskék hőmozgást végeznek, ahol mindenféle sebesség előfordul. Termális egyensúlyban a részecs- kék sebessége Maxwell eloszlást követ, azaz: n i ( v z ) dv z N v 2 = i z exp 2 v v p π p dv z ahol N = n v ) dv i i ( és z z 2kT v p = m
n i ( ω) dω = Az atomi átmenetek (Vegyük észre, hogy az előző formulában nem a szokásos sebes- ségeloszlásról,, hanem a sebesség egyik komponensének eloszlá- sáról van szó.) Azon molekulák száma, amelyeknek az abszorpciós frekvenciája éppen dω-val tolódik el: N ic exp π v pωa c v p ω ωa ω Az elnyelés arányos a részecskék számával, tehát: I( ω) = I0 exp Ez a Doppler kiszélesedés. c v p ω ωa ω av 2 av 2
Az atomi átmenetek A spektrum alakja Gauss-függvény, amelynek szélessége: δω = ω c 8kT ln m a 2 Gyakorlati példák: H Lyman α (121,6 nm) ) T=1000K δω = 5,6 GHz Na D vonal T=500K δω = 1,7 GHz CO 2 infravörös s (λ=10( =10µ) ) T=293K δω = 56 MHz
Az atomi átmenetek Ütközési kiszélesedés Ok: a részecskék közötti ütközések megzavarják az oszcillátor rezgését. Rugalmatlan ütközés: rezgés leáll Rugalmas ütközés: rezgés fázisa (véletlenszerűen) ugrik δν 1/ 1/τ,, ahol τ a két ütközés között eltelt idő Homogén n kiszélesed lesedés: s: az egyedi részecskr szecskék k spektruma azonos (pl. természetes vonal, ütközési kiszélesed lesedés) s) Inhomogén n kiszélesed lesedés: s: a spektrum részecskr szecskéről-részecskére különbözik (Doppler kiszélesed lesedés) s)