KÖZPONTI PROGRAMTERV

KÖZPONTI PROGRAMTERV 1. Intézkedés, komponens száma és címe: 3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.2.1. komponens: Új szakképzési szerkezet 2. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI 2.1. A program címe: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet 2.2. A program megvalósulásának földrajzi helyszíne: Országos 2.3. A program megvalósítás kezdetének időpontja: 2004. 09.15. 2.4. A program befejezése 2007. 06. 30. 2.4.1 A program szakmai befejezésének időpontja: 2006. 12. 31. 2.4.2 A pénzügyi elszámolás határideje 2007. 06. 30. 2.5. Rövid összefoglalás a programról: A 3.2.1 Új szakképzési szerkezet komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló megújítását foglalja magában. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (továbbiakban FEOR) jegyzékben szereplő foglalkozások munkakörelemzéseinek eredményét, kompetenciaprofiljait összevetjük a jelenlegi Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban OKJ), a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel, a szakmacsoportos alapozás követelményeivel, továbbá a szakmai alapozás követelményeivel. Az összevetések eredményei alapján következhet egyes SZVK-k tartalmi átdolgozása, kiegészítése az egyes kompetenciaprofilok tartalmának megfelelően valamint az esetlegesen keletkező új képesítések SZVK-inak elkészítése. A foglalkozások munkakörelemzése útján keletkező képzési modulok összehasonlító elemzése és egymás közötti kapcsolatainak rögzítése réven jönnek létre az OKJ új struktúrájának alapját jelentő modultérképek, amelyek az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, viszonyait, szakképesítésekbe való beépülésüket tükrözik. Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának teljesítésével lehet megszerezni. A (képzési) modul lineáris összetevőkként a programmodult, a szakmai követelménymodult és a vizsgakövetelmény modult foglalja magában. Folyamatszabályozásként a programmodul (Képzési Program/Központi Program) rögzíti a dolgozó/tanuló számára a munkakör egy adott szakmai feladatcsoportjának sikeres végrehajtásához szükséges kompetenciák összességének elsajátítását lehetővé tevő tanulási-oktatásiképzési folyamatot; a modulhoz tartozó Szakmai Követelmények (szakmai követelménymodul) kimeneti szabályozásként egy munkakör valamely feladatcsoportjára vonatkozó munkakörelemzés során megállapított kompetenciáknak (kompetenciaprofil) a munkába-lépéshez szükséges és elégséges szintjét, tartalmát, minőségét határozzák meg, a Szakmai Vizsgakövetelmények (szakmai vizsgakövetelmény-modul) pedig a vizsga ismérveit rögzítik. E dokumentumok alapvetően a tanuló/dolgozó tulajdonságaira, cselekvéseinek jellemzőire vonatkoznak. A program magában foglalja a szakképesítések ISCED szintek szerinti különválasztását, az 1/65

alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések és a rész-szakképesítések meghatározását. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével az OKJ-ben szereplő szakképesítések száma csökken, ugyanakkor a "képesítések száma" fogalomként új, differenciált értelmezést kap. A szakképesítések számának csökkenése egy bizonyos korlátig előnyös, mert lehetővé teszi a szélesebb alapozást, és későbbre tolja a speciális, munkahelyhez kötött kompetenciák elsajátítását. A csökkentést eredményező alapelvek meghatározása és eljárások kidolgozása a fejlesztőmunka része. A szakképesítések számának csökkentését indokolja, hogy jelenleg a szakképesítések száma magasabb, mint a foglalkozásoké. célszerű a szakképesítéseket a foglalkozási igényekhez igazítani. bizonyos foglalkozásokat akár 5-10 különböző szakképesítéssel is be lehet tölteni. sok a nem oktatott, illetve kis létszámmal oktatott szakképesítés az OKJ-ben. A fejlesztés keretében alakul ki a moduláris rendszer, amelynek előnye, hogy kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer, a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető. A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat. A kialakítandó rendszer létrehozásával megszületik az alapja a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is, a fejlesztés során kidolgozandó beszámítás eljárás által az egész életen át tartó tanulás tervezhetőbbé válik. Néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevő rész-szakképesítést is kaphat, az újbóli belépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut. A rész-szakképesítés rövidebb idő alatt megszerezhető, a munkaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat igazol, amely lehetővé teszi egy adott, többnyire kevéssé összetett munkakör ellátását. A már teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismerése segíti az egész életen át tartó tanulás keretében a tanulmányok folytatását mind az iskolai rendszerű, mind iskolarendszeren kívüli képzésben. A program keretein belül az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések moduljainak kidolgozására, majd két szakmacsoportban történő bevezetésére kerül sor. Elkészülnek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.) várhatóan 200 iskolai rendszerben is megszerezhető szakképesítésre, és a szakmai és vizsgakövetelmények várhatóan további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakképesítésre. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. Valamennyi kidolgozott dokumentumot az Oktatási Minisztérium hagyja jóvá és adja ki jogszabályként, illetve közleményként. (A program megvalósításához az 5.5 pontban felsorolt jogszabályok módosítását tartjuk szükségesnek). A szakmai modernizációnak elengedhetetlen feltétele, hogy a szakképzéshez a fejlesztő szemlélet térnyerését, az annak központjába állított tanulói tevékenységeket, és az ezt irányí- 2/65

tó pedagógusmunkát egyaránt szolgáló megfelelő minőségű, korszerű taneszköz-rendszer álljon rendelkezésre. A költséghatékonyság, az intézményi infrastruktúra megkívánt fejlesztése is abba az irányba mutat, hogy ne a papíralapú és gyorsan avuló tankönyvek, segédletek és a frontális tanítás domináljanak a szakképzésben, hanem azok szerepét minél inkább átvegye az informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett, naprakész és mindenki számára hozzáférhető, testre szabható taneszköz-rendszer. Célunk egy teljes körű informatikai alapú eszközrendszer biztosítása a szakmai modernizációval egyidejűleg. A hagyományos tankönyveket a program befejezésével sem váltják fel teljesen a digitalizált tankönyvek, a cél az, hogy a lehetőségek figyelembevételével a súlypont áttolódjon. A fejlesztés során a már meglévő, bevált tananyagok is felhasználásra kerülnek úgy, hogy bekerül a rendszerbe azok digitalizált változata. Természetesen a követelmények megújításával szükségessé válik új tananyagok fejlesztése is, amelyek már a korszerű, digitális eszközrendszerre épülnek, emellett alkalmasak papír alapon történő felhasználásra is. Az iskolai rendszerű szakképzésben nincs megfelelő visszacsatolás arra vonatkozóan, hogy a szakiskolákban a 9-10., a szakközépiskolákban a 9-12. évfolyamon folyó szakmai előkészítés mennyiben alapozza meg a szakképző évfolyamokon megszerzett szakképesítéseket. Ehhez az alapozó szakaszhoz rendelkezésre áll az OM által kiadott korszerű követelményrendszer, amelyek alapmoduloknak tekinthetők a szakképzés szempontjából, és megalapozhatják a felnőttképzés 3.5. intézkedés központi programja alapján fejlesztett e-learning tananyagok fejlesztését is. Ezekre az egységes követelményekre elkészülhetnek nemcsak a digitalizált tankönyvek, hanem a teljes, informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett taneszközrendszer, amely biztosítja mind a pedagógusok, mind a tanulók számára a tananyag teljes körű feldolgozását és elsajátítását. Mivel rendelkezésre állnak a szakmai előkészítés elmúlt években kifejlesztett oktatási tantervei és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak követelményei, párhuzamosan folyhat az új szakmaszerkezet kialakítása és a szakmacsoportos alapozó oktatás alapmoduljai meglévő taneszközeinek digitális alapú továbbfejlesztése, új eszközeinek kidolgozása. Az új szakmaszerkezet kialakítása után (2005. II. félévében) sor kerül két kiemelt szakmacsoport közös moduljainak digitális alapú taneszköz-rendszerének kifejlesztésére, illetve a kiemelt szakmacsoportra épülő felsőfokú szakképesítések modul rendszerű fejlesztésére is. A program teljessé válásához elengedhetetlen a megújult szakmaszerkezet és az új taneszköz-rendszer megismertetése, a módszerkultúra elterjesztése a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben. A fejlesztés eredményeit felhasználva mind tanárképzési, mind tanártovábbképzési tematikák kidolgozására sor kerül és megtörténik azok beépítése a továbbképzésekbe, képzésekbe. A programot a Nemzeti Szakképzési Intézet (továbbiakban NSZI) konzorciumi keretek között, az Educatio Kht. és az Apertus KA bevonásával tervezi megvalósítani. 3. AZ NSZI ADATAI 3/65

3.1. A pályázó teljes neve Nemzeti Szakképzési Intézet 3.2. A pályázó azonosítására használt betűszó, NSZI vagy rövidítés 3.3. Jogi forma (A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és az osztályozás tartalmi elemeinek meghatározása című KSH kiadvány szerint) Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv 3.4. Adószám 15325237-2-42 3.5. Bankszámlaszám 10032000-01744260-33000002 3.6. Statisztikai számjel 15325237-80-42-312-01 3.7. Cégkivonat száma (vagy A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és az osztályozás tartalmi elemeinek meghatározása című KSH kiadvány szerint azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási szám) Alapító okirat száma: XVI/543-20/2000 3.8. Alapítás éve 1990. 3.9. Szakágazati kód (TEÁOR szerint) 22.11 Könyvkiadás 22.13 Időszaki kiadvány kiadása 22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás 22.32 Videofelvétel-sokszorosítás 22.33 Számítógépes adathordozó sokszorosítás 52.47 Könyv-, újság-, papírárukiskereskedelem 72.40 Adatbázis- tevékenység, on-line kiadás 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 74.87 Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység 3.10. Teljes munkaidős létszám (fő, 2002) 103 3.11. Székhely Irányítószám: 1087 Település: Budapest Utca, házszám: Berzsenyi D. u. 6. Telefon 1: 210-1065 Telefon 2: 210-1068 Fax 1: 210-1063 Fax 2: 210-1072 E-mail: info@nive.hu; foigazgatosag@nszi.hu Honlap: http://www.nive.hu, http://www.nszi.hu Település: Budapest Postafiók irányítószám: 1445 Postafiók: Pf. 338 3.12. Pályázó hivatalos képviselője (vezetője, aláírója) Név: 4/65 Nagy László

Beosztás: Főigazgató Telefon 1: 210-1065/101 Telefon 2: 333-8508 Fax 1: 210-1063 Fax 2: - E-mail: nagy.laszlo@nive.hu 3.13. Kapcsolattartó személy (programmenedzser) adatai Név: Laczkovich Jánosné Beosztás: Irodavezető Telefon 1: 210-1065/186 Telefon 2: - Fax 1: - Fax 2: - E-mail: laczkovich.janosne@nive.hu 4. AZ NSZI BEMUTATÁSA 4.1. Az NSZI szakmai profilja, tevékenységei: A Nemzeti Szakképzési Intézet 1990-ben létrehozott kutató, fejlesztő, szolgáltató, koordináló Intézet, az 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény 6. -ában meghatározott tevékenységeket végzi. Az 1993. évi LXXVI. törvény 6. (1) bekezdése: "Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a szakképzés tartalmi fejlesztésére, az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztésére, a képesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolására, a nemzeti referencia és tájékoztatási központ, valamint a szakképzési információs központ működtetésére, a hátrányos helyzet leküzdését segítő, továbbá rehabilitációs képzési programok kifejlesztésére, az országos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció támogatására központi kutató és koordináló fejlesztőszolgáltató intézetként működteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet." Az NSZI feladatai ellátása során együttműködik a szakképzési törvény 5. (3) bekezdésében meghatározott kutató, fejlesztő, szolgáltató intézetekkel. Az Intézet alapítása óta foglalkozik a szakmastruktúra fejlesztésével, az állam által elismert képesítéseket tartalmazó OKJ gondozásával, szakmai és vizsgakövetelmények, írásbeli és szóbeli tételek, valamint központi programok, tankönyvek, tananyagok kidolgozásával, és az ehhez szükséges módszerek kifejlesztésével. Az Intézet feladatai közé tartozik továbbá a hátrányos helyzetű tanulók oktatásához szükséges tananyagok fejlesztése, a szakképző intézmények munkáját segítő szaktanácsadási tevékenység, pedagógiai módszerek fejlesztése, vizsgaszervezés, tanulmányi versenyek szervezése, pedagógusfelkészítés, az oktatók felkészítése csúcstechnológia használatára, illetve tanítására, valamint a fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése és kutatások. 4.2 Az NSZI legfőbb lehetőségei tevékenysége továbbfejlesztésére: Az Intézet az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként, stratégiája, feladatai és munkaterve alapján országos fejlesztési feladatokat lát el. Így a legfőbb lehetőségek az új szakmaszerkezet kialakítására, továbbfejlesztésére az Intézetben vannak. A magyar szakképzés stratégiájának megfelelően az NSZI céljai közül a következők is a fejlesztés intézeti továbbvitelének ésszerűségét támasztják alá: a kutatáson és elemzésen alapuló fejlesztés megerősítése; 5/65

korábbi eredményeire épülő új fejlesztések megvalósítása; a munkaerőpiac és a szakképzés tudatos és folyamatos összekapcsolása; a szakképzés mindenki számára hozzáférhetővé tételének elősegítése; a munkaerő szabad áramlásának szem előtt tartása; az új módszerek és képzési formák folyamatos adaptálása, kifejlesztése és bevezetése; az egymásra épülés, az átjárhatóság és az átláthatóság biztosítása a kifejlesztett dokumentumrendszerekben; a szakoktatás és szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének általános javítása. A programra épülve az Oktatási Minisztériummal egyeztetve az Intézet folytatja a kapcsolódó fejlesztéseket. Az ehhez szükséges forrás a szakképzési hozzájárulásból előterjesztés elkészítésével, az OSZT javaslatával, oktatási miniszter jóváhagyásával biztosított. 4.3 Az NSZI hasonló projektjei az elmúlt 5 évben: Az NSZI alapítása óta foglalkozik a szakmastruktúra fejlesztésével, az állam által elismert képesítéseket tartalmazó OKJ gondozásával, szakmai és vizsgakövetelmények, valamint központi programok, tankönyvek, tananyagok kidolgozásával. Az elmúlt 5 év nagyobb munkái a következők voltak: 1996-1998. A jóváhagyott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kidolgozásra került a központi programokhoz szükséges egységesen alkalmazható szempontrendszer, melynek alapján az Intézet 325 szakképesítés központi programját készítette el programonként átlagosan 10 tantárgyi programmal, mintegy 2500 iskolai és vállalati szakértő bevonásával. A központi programok bevezetésre kerültek, és monitorozásukat is elvégeztük. 1999-2003. 21 szakmacsoportban mind szakiskolában, mind szakközépiskolában a kerettantervek kidolgozása megtörtént, mintegy 110 szakértő bevonásával és széles körű szakmai vitával. A kidolgozott kerettantervek OM rendeletben jelentek meg. Ezt követően dolgozta ki az NSZI a 21 szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy általános és részletes követelményeit. 1997-2002. 260 szakképzési tankönyv készült el a tankönyvkiadók pályáztatása útján. A munkában 18 kiadóval dolgoztunk együtt. 1999-2001. Először 325, majd 421 szakképesítés oktatásához szükséges tárgyi normatíva került meghatározásra. 2001-2002-ben 420 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének felülvizsgálata, majd összevetése megtörtént a szakképesítés-csoportok és szakképesítések munkakörelemzéseivel. A kompetenciák meghatározása után, illetve ezek alapján a követelmények egy első változata elkészült. E fejlesztés eredményeit felhasználva lehet a Nemzeti Fejlesztési Terv 3.2. intézkedésének első komponensét megvalósítani. 1997-től foglalkozik az NSZI az esélyteremtés kérdéseivel a szociálisan hátrányos és fogyatékkal élő tanulók tekintetében. A hátrányos helyzetű tanulók részére elkészítettük a kerettantervet, melyet az OM rendeletként megjelentetett. A fogyatékkal élők részére több mint 50 szakképzési központi programot, mintegy 40 tankönyvet és közel 50 módszertani anyagot készítettünk el A Nemzeti Referencia Pont kiépítése már több éve folyamatban van. Az EUelvárások szerint az Europass irányában szükséges fejleszteni, összehangolva 30 ország rendszerével. 2005 első felében a próbaműködést beindítjuk. 4.4 Az NSZI a rendes költségvetésén felül az alábbi közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyerte el és használta fel az elmúlt 6 évben: 6/65

Közösségi támogatás 1998-2003. között: Magyar Leonardo Iroda működtetése1998. 97.210 ECU 98-LH-AGN-0002-00 489.456 ECU 98-LH-EXA-0001-00 Munkatapasztalat, a képzés és a gyakorlat stratégiájának új megközelítése a XXI. században. 1997-2001. SOE2-CT97-2025 66.480 EUR 3 iskolával együttműködve a gyakorlati oktatással kapcsolatos elemzés készült el, amelyet a fejlesztéseknél felhasznált az Intézet. Leonardo da Vinci HU/B/F/PP-136.049 sz. szerződés: 101.599 EUR Közösségi akcióprogram a szakképzés területén A szakképzés aktuális kérdéseinek összehasonlítása a partner országéval. A közép-európai cégszolgálati gyakorlat virtuális bemutatása. CEI együttműködési megállapodás 2002-2004. 22.405 EUR A cégszolgálatok tevékenységének bemutatásán keresztül a módszerek kölcsönös átvétele a gyakorlati képzés minőségének emelése érdekében. Magyar Observatory Program működtetése. Több szerződés 1999-2003. 300.914 EUR 60 MFt, vagy e feletti elnyert hazai támogatások 1998-2003 között: 2003. 60 MFt 2755/2003. szerződés: Esélyt a jövőnek! program. A diákok informatikai tudásának növelése érdekében. 510 MFt FKA-KT 12/2003. szerződés: Határon túli magyar nyelvű szakképzési bázis és felsőoktatási képzőhely támogatása. Révkomáromi szakképzés támogatása. 70 MFt FKA-KT 10/2003. szerződés: decentralizált keret régiók közötti felosztásra. Regionális kutatások a regionális stratégiák kidolgozásához. 334,8 MFt FKA-KT 4/2003. szerződés: Szakiskolák informatikai és dokumentumelőállítási eszközeinek fejlesztése. A szakiskolák modernizációja keretében eszközfejlesztés pályázatás útján. 596,138 MFt FKA-KT 1/2003. szerződés: az NSZI 2003. I. negyedévet követő fejlesztési feladatai. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 480 MFt 19297/2003. szerződés: 2003. évi szakmai vizsgák elnökeinek és tagjainak díj- támogatása. A szakképző iskolák vizsgaszervezése és adatbázis kialakítása a fenntartók igazolása alapján. 2002. 280 MFt FKA-KT 26/2002. szerződés: Pályázat a gyakorlati képzést folytató, 1-10 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások taneszköz beszerzéseinek támogatására. A kisvállalkozóknál folytatott gyakorlati képzés színvonalának emelése pályáztatás útján. 165 MFt FKA-KT 23/2002. szerződés: A szakiskolai fejlesztési programban résztvevő iskolák oktatási információs és adminisztrációs szoftverrel történő ellátása. A szakiskolai modernizáció keretében eszközfejlesztés pályáztatás útján. 105 MFt FKA-KT 22/2002. szerződés: Az OKJ szakmacsoportos bizottságok 2003. évi feladatainak támogatása. Az OM irányelvei alapján tanulmányok készítése a szakmastruktúra fejlesztéséhez. 350 MFt FKA-KT 21/2002. szerződés: A multimédiás tananyagfejlesztéssel megva- 7/65

lósuló technikai fejlesztés. A szakiskolák modernizációja keretében eszközfejlesztés pályáztatás útján. 100 MFt FKA-KT 20/2002. szerződés: Az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos intézmény-akkreditáció támogatása. Szakképző intézmények fejlesztő munkájának támogatása pályáztatás útján. 271,935 MFt FKA-KT 18/2002. szerződés: Szakképzést folytató oktatási intézmények tanulóinak korszerű tankönyvekkel történő ellátása. Közbeszerzés útján a tankönyvek biztosítása a 2003/2004-es tanévre. 171 MFt FKA-KT 17/2002. szerződés: Szakképesítési csoport-alapú tankönyvfejlesztési innováció megvalósítása. Jellemzően az alaptankönyvre épített kapcsos és e-learninges tankönyvfejlesztés kísérleti megvalósítása. 306 MFt FKA-KT 16/2002. szerződés: Szakiskolák körében MultiCenterek létrehozása. Közbeszerzés és pályáztatás útján szakiskolák modernizációja keretében eszközfejlesztés. 80 MFt 43351/2002. szerződés: MultiCenter laborok vásárlása. Közbeszerzés és pályáztatás útján szakiskolák modernizációja keretében eszközfejlesztés. 197,238 MFt FKA-KT 15/2002. szerződés: Szakképzés korszerűsítéséhez szükséges fejlesztési feladatok költségeihez történő hozzájárulás. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 175 MFt FKA-KT 14/2002. szerződés: A gyakorlati képzést biztosító tanirodák kialakítása, a meglévő tanirodák tárgyi feltételeinek fejlesztése, valamint a tanirodai gyakorlati oktatás koordinálását biztosító tárgyi, oktatás-technikai és személyi feltételek fejlesztése. Pályáztatás útján tanirodák kialakítása és egyben a gyakorlati oktatás fejlesztése. 1699 MFt FKA-KT 13/2002. szerződés: Szakiskolai fejlesztési program megvalósításához szükséges pénzügyi forrás biztosítása a szakiskolák modernizációjához. 400 MFt FKA-KT 11/2002. szerződés: Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése a szakközépiskolákban a szakképzés korszerűsítésének befejezéséhez. 291,412 MFt FKA-KT 5/2002. szerződés: az NSZI 2002. I. negyedévet követő feladatai; szakképzés korszerűsítése, tananyagfejlesztés. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 2001. 204,7 MFt FKA-KT 27/2001. szerződés: Az NSZI 2002. I. negyedévi szakképzés és tananyagfejlesztés feladatai. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazza az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 700 MFt FKA-KT 16/2001. szerződés: Számítástechnikai eszközök pedagógusok részére. A pedagógusok informatikai felkészültségének növelése, valamint az oktatásban való hatékonyabb alkalmazása érdekében pedagógusok pályáztatása számítógépekre. 150 MFt FKA-KT 11/2001. szerződés: A tanirodák (ügyviteli gyakorlócégek) tárgyi feltételeinek fejlesztése. Pályáztatás útján tanirodák kialakítása és egyben a gyakorlati oktatás fejlesztése. 8/65

950 MFt FKA-KT 10/2001. szerződés: Javaslat a szakiskolák szakmacsoportos oktatása technikai hátterének fejlesztésére 10. osztály. A szakiskolák tanműhelyének felszereléséhez gyakorlati eszközök biztosítása közbeszerzéssel és iskolai pályáztatással. 200 MFt FKA-KT 7/2001. szerződés: Az iskolai rendszerű szakképzés minőségfejlesztési feladatainak támogatása. A szakképző intézmények minőségfejlesztésének kiépítéséhez támogatás - pályáztatás útján. 265,669 MFt SzTF-KT 2/2001. szerződés: NSZI 2001. évi fejlesztés. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 2000. 67 MFt SzTF-KT 1/2000. szerződés: Fogyatékos fiatalok szakképzési és rehabilitációs programjának keretén belül a már elkészült szakmai programokhoz 5 db tankönyv nyomdai kivitelezése 500-500 példányban. Az esélyteremtés növelése érdekében a fogyatékkal élők részére tananyagfejlesztés. 850 MFt SzTF-KT 8/2000. szerződés: Oktatástechnikai háttér fejlesztése (9. osztály). A szakiskolák tanműhelyének felszereléséhez gyakorlati eszközök biztosítása közbeszerzéssel és iskolai pályáztatással. 348,66 MFt XX-3340/2000. szerződés: Szakmai vizsgabizottságok elnökeinek és tagjainak díjtámogatása. A szakképző iskolák vizsgaszervezése és a fenntartók igazolása alapján adatbázis kialakításával együtt. 1999. 250 MFt 4/1999. szerződés: Minőségbiztosítás rendszerének bevezetése. A szakképző intézmények minőségfejlesztésének kiépítéséhez támogatás - pályáztatás útján. 850 MFt 69/1999. szerződés: Ifjúsági szakképzés korszerűsítése (Világbanki projekt). A szakközépiskolai képzés korszerűsítése eszközbeszerzéssel, pályáztatás útján. 125,294 MFt SZTF-KT 1/1999. szerződés: 1999. évi komplex fejlesztési feladatok az NSZI-ben. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 100 MFt 80/1999. szerződés: Új tankönyvek gyártatása és bevezetése. 150 MFt SZTF-KT 2/1999. szerződés: Tanirodák tárgyi feltételeinek fejlesztése. Pályáztatás útján tanirodák kialakítása és egyben a gyakorlati oktatás fejlesztése. 1998. 850 MFt 21/1998. szerződés: Ifjúsági szakképzés korszerűsítése. A szakközépiskolai képzés korszerűsítése eszközbeszerzéssel pályáztatás útján. 95,714 MFt MÜM-NSZI támogatási szerződés: az NSZI fejlesztési feladataihoz. Az NSZI kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladatainak megvalósítása, amely többek között tartalmazta az oktatáshoz szükséges dokumentumok fejlesztését, annak az iskolák számára való biztosítását, továbbá az iskolai munka segítését. 4.5 A támogatás elnyerése esetén a program végrehajtásához az NSZI által rendelkezésre bocsátható humán erőforrás. A Központi program megvalósításának koordinációjára az NSZI-n belül Nemzeti Fejlesztési Terv Programiroda alakult, amelynek összetételét és hatáskörét az 5.11 pontban részletezzük. 9/65

A Programirodán kívül a szakmai és gazdasági területeken dolgozó munkatársak, valamint külső szakértők fognak részt venni. 5. A PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA TERVEZÉS 5.1 Egyéb, külön segítség a program előkészítéséhez az EU előcsatlakozási alapjaiból vagy más forrásból: Az Oktatási Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2 központi programja megvalósításának előkészítésére, az NSZI-ben a programiroda létrehozására 4.669.000 Ft támogatást adott. A program kidolgozása során a következő szakértők segítségét vettük igénybe: Manfred Schneider (ESZA), Vicky Hone (ERFA), Richard Crofts (ERFA), Setényi János (PEA). 5.2 A program indokoltsága: A gazdaság jelenlegi elvárásai nem jelennek meg kielégítően a szakképzésben, az iskolai rendszerű szakképzés csak lassan és nehézkesen tud alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez. A felsőoktatásban bizonyos szakmákban túlképzés folyik, miközben különösen a dinamikusan fejlődő térségekben krónikus hiány van kvalifikált szakmunkásokban. A szakképzésből kikerülők csak részben rendelkeznek a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő naprakész, konvertálható tudással, a szakképzési idő alatt nem teljes mértékben érik el az adott foglalkozáshoz, a munkahelyi követelmények teljesítéséhez szükséges gyakorlottságot. A jelenlegi rendszer nem kellően átlátható, ezért a tanulók/hallgatók számára nehézkes az életpályája tervezése. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések magas száma (több mint 800) nehezíti az áttekinthetőséget és a folyamatos megújítást. A korszerű szakmastruktúra kialakításával, valamint az együttműködési rendszer és a módszerek kialakításával együtt kifejleszthető az állandó megújítás lehetőségét biztosító moduláris dokumentumrendszer. Ebben egy időszakos felülvizsgálat során csak a korszerűsítendő modulok módosítására van szükség. Az OKJ bizottságok feladata, hogy a változó munkaerőpiaci igényeket dokumentálják, és ennek alapján kerülhet sor a szükséges módosítások meghatározására. Az OKJ strukturális átalakításával, valamint a moduláris képzés bevezetésével, illetve a tartalmi és szerkezeti megújítás következtében könnyebbé válik a továbbfejlesztés, a szakképzésbe újra belépők képzési-átképzési ideje csökken, mert előzetesen megszerzett tudásuk értékelhető és beszámítható lesz. Ez a rendszer lehetővé teszi a gazdaságban bekövetkező, a fejlődéssel együtt járó változások gyors és rugalmas követését. Az első szakaszban a Térségi Integrált Szakképző Központok (továbbiakban TISZK) pedagógusai készülnek fel továbbképzések keretében a modul rendszerű oktatás bevezetésére, mivel a TISZK-ekben két szakmacsoportban 2006 szeptemberétől az oktatás a modulrendszerű dokumentumok alapján indul. A minden eddiginél gyorsabban változó gazdasági környezetben indokolt a korszerű információs és kommunikációs technológiák széles körű elterjesztése az oktatás minden szintjén és formájában. Ezért fontos, hogy a korszerű szakmastruktúra kialakításával és a modularizációval egyidőben az egységes képzési rendszer követelményeihez korszerű, mindenki számára hozzáférhető tananyagok, valamint és digitális alapú taneszköz-rendszer készüljön. A tananyagfejlesztés az új szemlélet átfogó elterjesztésével és annak gyakorlatba ültetésével meghatározóan hozzájárul a szakképzés fent leírt moduláris átalakításának sikeréhez. Pedagógiailag is megalapozzuk az oktatási-képzési-tanulási folyamatnak az informatikai eszközrendszer bővülő felhasználásán alapuló átalakítását, közreműködünk a digitális tananyag- és taneszköz fejlesztés és -felhasználás pedagógiai alapelveinek megfogalmazásában. E pedagógiai elvek alkalmazása érdekében az érintett felsőoktatási intézményekkel együtt- 10/65

működést kívánunk kiépíteni. A képzési dokumentumrendszer fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők igényei alapján valósul meg, erősítve ezzel a gazdaság és a szakképzés kapcsolatát. A program kidolgozása során horizontális szempontokat is figyelembe vettünk (lásd 5.18 és 5.19 pontok). A Központi Program kompatibilis a HEFOP célrendszerével. 5.3 A program célja (általános és konkrét): Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése: a munkaerőpiachoz való igazodás, az OKJ korszerűsítése, a 21 szakmacsoportban szereplő 823 szakképesítés számának csökkentése, a korszerűsítés keretén belül az OKJ és a FEOR kölcsönös megfeleltetése, mivel jelenleg a 823 szakképesítés összesen 305 foglalkozást fed le, az OKJ korszerűsítése a szakképesítések modularizált rendszerének megvalósításával, olyan rendszer kialakítása, amelyben a végzettek befejezett szakképesítéshez jutnak, ugyanakkor lehetővé válik a képzési időknek egymásra épülő beszámítása és a részszakképesítések megszerzése is. A tudásalapú társadalom megteremtéséhez és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges szemléletváltás, valamint az infokommunikációs kompetenciák elsajátításának segítése: a korszerű tanulási-tanítási módszerek elterjesztése, a szakmacsoportok tananyagai digitális alapú változatai gyűjteményének és az ezekből felépített tananyagegységek kialakítása, az interaktív tanulás lehetőségének megteremtése és ezzel olyan kompetenciák kialakulásának segítése, melyek képessé teszik a tanulókat, hogy a mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak, tudásuk piacképes legyen a programban kidolgozott anyagoknak, eredményeknek az egyetemi alapképzésben részt vevőkkel való megismertetése, a használat lehetővé tétele. A program keretében további cél az esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek (romák, fogyatékkal élők, szociálisan hátrányosak) vonatkozásában, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételi arányának elősegítése a fejlesztési munkában. A program egészében érvényesül a HEFOP prioritása, az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodó képesség támogatása. A program megvalósításának várható számszerű eredményei, indikátorai az 5.15 pontban részletesen szerepelnek. 11/65

5.4 A program célcsoportja: A program célcsoportja a szakképzési rendszer egésze tekintettel arra, hogy a központi program rendszerfejlesztést célzó intézkedés. Közvetlen felhasználói: a szakképző intézmények. Közvetett felhasználói: a szakképző intézmények továbbképzésen részt vevő vezetői, tanárai; szakértők, szaktanácsadók; a szakképző intézmények tanulói, felsőfokú szakképesítések esetében felsőoktatási intézmények hallgatói; a lemorzsolódással fenyegetett tanulók; a társadalmi partnerek, gazdasági kamarák és szakmai szervezetek képviselői. TARTALOM 5.5 A program tartalma, tevékenységei (A megvalósítás időbeli ütemezése a Megvalósítási ütemtervben szerepel.): A program a magyar szakképzés szakmastruktúráját újítja meg, és ennek keretében alakul ki az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó OKJ. A program megvalósítása a konzorciumi partnerek munkájának koordinációjával történik. A program megoldása: NSZI A program hangsúlyos eleme az intézményes együttműködés rendszerének kialakítása és a rendszer működtetése a fejlesztés során. Egy 30 tagú a szakképesítésekért felelős minisztériumok, gazdasági kamarák és a szakképzésben érdekelt szervezetek képviselőiből álló tanácsadó testület havi rendszerességgel megvitatja a program során elkészült dokumentumokat. A programterv II/II kötete tartalmazza az Intézet munkatársainak, valamint szakértőinek jegyzékét, továbbá megjelöli a kötet végén felsorolt szakértői listákon szereplőket, mint a programban potenciálisan résztvevők körét. Az egyes fejlesztési feladatokhoz a szakértők kiválasztása a program során meghatározott kiválasztási kritériumok alapján történik. A program kezdetén egy külső szakemberekből (munkatudós, statisztikus, munkaügyi) álló és az intézet munkatársai által alkotott munkacsoport egy alapozó tanulmány keretében fogalmazza meg, majd a tanácsadó testület véleményének felhasználásával rögzíti a szakmastruktúra-fejlesztés irányelveit. Az OKJ 823 szakképesítése jelenleg összesen 305 FEOR-ban szereplő foglalkozást fed le, ezt a program keretében kb. 380-ra növelhető. Az OKJ-s szakképesítések száma várhatóan csökken a program eredményeként, az új OKJ várhatóan 400 szakképesítést fog tartalmazni. A FEOR-ban lévő (2002. évi) 632 foglalkozásból több mint 130 igényel főiskolai, illetve egyetemi végzettséget. Mindez azt indokolja, hogy kb. 480 foglalkozás munkakörelemzését, feladatcsoportjainak meghatározását szükséges elvégezni, majd el kell készíteni ezek kompetenciaprofiljait. A kompetenciaprofil a munkakör egy meghatározott feladatcsoportjának átlagos körülmények közötti hivatásszerű ellátásához szükséges ismeretek, eszköztudások, képességek, kész- 12/65

ségek, magatartások, viszonyulások stb. összessége. A mintegy 480 foglalkozás munkaköreihez tartozó kompetenciaprofilokat egy kiértékelő szoftver segítségével szakértőcsoportok vetik össze a jelenlegi OKJ-ben, a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel, a szakmacsoportos alapozás követelményeivel, továbbá a szakmai alapozás követelményeivel, és elemzik az összefüggéseket. Ezek révén a meglévők tartalmának módosítása mellett lehetségessé és indokolttá válhat új szakképesítések kialakítása, meglévők törlése, illetve összevonása, és a rész-szakképesítések meghatározása. Az így kialakuló képesítéseknek egymással való, értékelő szoftverrel segített, szakértők által elvégzett összevetése, kiértékelése, majd az átfedéseknek, kapcsolódásoknak az alapozó tanulmányban megfogalmazott elvek szerinti minősítése után válik lehetségessé a modultérképek összeállítása, amelyek az alapját jelentik az OKJ új struktúrájának. A program magában foglalja a szakképesítések ISCED szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározását is. A módszer révén egyrészt megvalósul a Nemzeti Fejlesztési Tervnek megfelelő szakmastruktúra fejlesztés, másrészt betarthatóvá válik a szakképesítésért felelős szaktárcákat érintő, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára vonatkozó 2005. évi határidő is. Ezzel a megoldással egy, a foglalkoztatással összehangolt, modularizációs fejlesztés valósítható meg, hiszen a kompetenciaprofilok kialakítása ehhez, illetve a szakmacsoportok közötti összhang megteremtéséhez megadja a kellő alapot. Ez a fejlesztés mind az ifjúsági képzés, mind a felnőttképzés területét érinti. A kialakított rendszer hatékonysága a modularizációban nyilvánul meg, amely biztosítja a folyamatos alkalmazkodóképességet a változó munkaerő-piaci környezetben. Az így kialakított módszer természetesen megkívánja a szakképesítésért felelős szaktárcák teljes mértékű együttműködését. A program során elkészülnek a képzéshez szükséges Központi programok és Szakmai és Vizsgakövetelmények várhatóan 200 iskolarendszerű képzésben is megszerezhető, valamint a Szakmai és Vizsgakövetelmények további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakképesítést alkotó modulokra. A Szakmai és Vizsgakövetelmények szerkezete és tartalma valamennyi szakképesítés moduljai esetében a kompetenciaprofilokét tükrözi, követi, ahhoz illeszkedik. Meghatározza a feladatcsoporthoz tartozó munkakörelemzés során megállapított kompetenciáknak a munkába lépéshez szükséges és elégséges szintjét, tartalmát, minőségét. Ezen felül az egyes képesítésekre szabottan rögzíti a vizsga feltételeit, szervezési körülményeit, munkaformáit, értékelését, a modul feladatcsoportján belül lehetővé teszi a helyi viszonyoknak megfelelő tevékenységeknek és tartalmaknak a vizsgáztatás során való megjelenését. A teljes képzési folyamatra visszahatóan szükségessé teszi: korszerű, életszerű, komplex, produktív, az alkalmazói és eszköztudásokat tükröző tevékenységeknek, feladatoknak a vizsgákon való megjelenését nyilvánosan hozzáférhető feladat és tudásbázis kialakítását és alkalmazását standard mérési értékelési eszközök alkalmazását valamennyi kompetenciához. A rész-szakképesítéseket magában foglaló szakképesítés egészére önálló szakmai és vizsga- 13/65

követelmények készítendők. Ez jelentős arányban tartalmazhatja egyes modulok kimeneti elemeit, más modulokéi viszont közvetlenül nem jelenik meg bennük (pl. alkalmazott ismeretek, eszköztudások) A központi programokban szerves egységet alkotva lesznek jelen a folyamat- és a kimenetszabályozó elemek. A 200 iskolarendszerű képzésben (is) megszerezhető szakképesítés moduljainak Központi Programja kimeneti szabályozásként a szakmai és vizsgakövetelményeknél bővebben a kompetenciaprofil egészére, a vizsgákon nem megjelenített elemeire is kiterjedően, a tanuló fejlődésének teljes, több tanéves folyamatát lefedve, a programmodul belső részegységeire, a folyamat közben elsajátított részkompetenciákra vonatkozóan, (eszköztudások, beépülő, alkalmazott ismeretek, rutinok stb.) és a vizsgákon időben túlmutatóan is, valamint a tantárgyi szabdaltságot oldva a pedagógiai folyamat egészét egységként kezelve tűz ki fejlesztési célokat, állapít meg követelményeket, elvárásokat, másfelől a tanuló köztes teljesítményére (elvégzett munkájára, eredményességére, relatív fejlődésére) vonatkozó követelmények, elvárások elsősorban a pedagógia folyamatot szolgálják. Folyamatszabályozásként a kompetenciakategóriáknak megfelelően definiálja a fejlesztési területeket, a kompetenciaelemeknek megfelelően a fejlesztési célokat, a célokhoz hozzárendeli az elérésüket szolgáló tanulói tevékenységeket és ezek tartalmát, valamint feltétel- és eszközrendszerét. A folyamatszabályozásnak részletessége és mélysége, rugalmassága révén alapjául kell szolgálnia az iskolák hatékony működtetését eredményező fenntartásifinanszírozási rendszer kialakulásának, segítenie kell az iskolai folyamatoknak újszerű tanulói munkaformákat és feladatalapú tevékenységeket, a tanulók cselekvőbb részvételét feltételező és eredményező átalakulását, a fejlesztő szemléletű, a kompetenciák teljes körére kiterjedő pedagógia gyakorlat térnyerését, lehetővé kell tennie, és ösztönöznie kell a helyi feltételeknek és szükségleteknek megfelelő innovációt. A központi programok belépési kompetencia-feltételeket csak az alacsonyabb szintszámú szakképesítésre feltétlenül ráépülő szakképesítések induló moduljai esetében tartalmaznak, a közoktatásból hozható kompetenciák tekintetében pedig még rugalmasabbak, hogy növeljék a meglévő kompetenciák teljes körű beszámítása és a tanulási motivációk erősítése révén a képzésbe való belépés esélyeit. A központi programok a helyi szabályozás körében 10-20% arányban lehetővé teszik a különböző célcsoportok speciális belépési feltételeinek a felzárkózást és a kiegyenlítődést szolgáló, valamint a helyi viszonyok, a munkaerő-piaci és más elvárások által meghatározott és a modul képesítéstől függő társításából következő egyedi folyamatelemeknek modulba illetve modul elé illesztését. Apertus KA. 14/65

Digitális taneszközrendszer fejlesztés Az Oktatási Minisztérium a Sulinet Programirodával közösen készített felmérése alapján (2003) a középfokú oktatásban tanító pedagógusokn közel 40%-a részt vett valamilyen informatikai továbbképzésen, azonban jelenleg a számítógéppel segített oktatás aránya a nem informatikai tárgyakban igen alacsony (1%-5%), így különös gondot kell fordítani megfelelő minőségű elektronikus tananyagok biztosítására, és azok használatának elterjesztésére. Biztosítani kell a tanárképzésben, tanártovábbképzésben az IKT alapú oktatás elterjesztését a digitális tananyagok felhasználásában. Az alintézkedés keretében a tartalmi fejlesztések célja az alapmodulokat lefedő követelmények digitális tananyagfejlesztése, továbbá két kiemelt szakmacsoportra épülő, iskolai rendszerű szakképesítések közös moduljainak digitalizált kifejlesztése. Az intézkedés végrehajtása során tehát olyan horizontális fejlesztések valósulnak meg, melyek a szakképzés szakirányú moduljait megalapozó alapképzések digitális tananyagait biztosítják. A fejlesztés kiemelten a szakközépiskolai iskola rendszerű alapozó képzés tananyagainak feldolgozására irányul- Megj.:A szakmai alapismereti tárgyak digitális oktatási segédanyagainak elkészítése azonban még csak a folyamat első eleme. Az ezekre épülő speciális szakmai képzés (pl. szakiskolai és szakközépiskolai szakmai gyakorlati képzés) során gyakran kell olyan rendszereket és folyamatokat ismertetni, amelyek bemutatása a valós életben, szakmai gyakorlatban lenne leginkább célravezető. Ez pedig sok esetben kivitelezhetetlen, hiszen nem található minden képzőhelyen vagy annak környezetében valamennyi elvárást a gyakorlatban, a termelésben is felvonultató intézmény. Ld.. A programot kiegészítő egyéb programok Az elkészült digitális taneszközök az adott tantárgy digitális feldolgozásra érdemes (alkalmas) ismereteit dolgozza fel megadott óraszámban (foglalkozás számban), amelyek hatékonyan kiegészíthetik a hagyományos tanórákon alkalmazott taneszközöket. Ez a fejlesztés ezért nem törekszik (első körben) szakmai teljességre. A 16,5 szakmacsoport kiválasztása: I. A program megvalósulása során, az első fázisban elkészül a szakmai előkészítő érettségi tárgyak moduljai tananyagának digitalizálása 16 + 1/2 szakmacsoportra, majd megtörténik az elkészített tartalmak felülvizsgálata, egységessé tétele, karbantartása, megjeleníthetővé tétele, továbbiakban, a szakmai előkészítő modulrendszer felülvizsgálatát követően, a változások átvezetése, a hiányzó elemek pótlása. A szakmacsoportok meghatározásakor azokat a szakmacsoportokat részesítettük előnyben, amelyek a legnépszerűbbek. Ez a 16 + 1/2 szakmacsoport felöleli a képzésekben részt vevő diákok közel 90%-át. Az elkészülő tananyagok mennyiségének meghatározásakor a szakmacsoportok alapozó tantárgyainak óraszámát vettük figyelembe. II. A második fázisban a szakmastruktúra megújításához illeszkedő digitális tananyagfejlesztés következik, ezen belül tananyagbázis létrehozása, mely megteremti a tananyag széleskörű, aktualizált módon való terjesztését, valamint a gyors és gazdaságos korszerűsítés alapját digitális tananyag-fejlesztés kiemelt szakmacsoportokra (a gépészet és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) épülő szakképesítésekre. A fejlesztések tervezett tesztje: az első, illetve második fázisban fejlesztendő tananyagokat, illetve azok felhasználását a TISZK-ekben teszteljük. A teszt során központi helpdesk szolgáltatás és folyamatos ügyfélszolgálat során a tananyagok felhasználhatósága és szükség szerint korrekciója is megtörténik. Fontos szempont a tananyagok órai használatáról szerzett 15/65

közvetlen tapasztalat is. A tananyagfejlesztések illeszkednek az Oktatási Minisztérium megbízásából az Educatio Kht. által fejlesztett Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrendszer készítése során meghatározott műszaki és szakmai követelményekhez és a nemzetközileg szabványként elfogadott ajánlásokhoz (pl.: SCORM, LOM, ). Ez a megoldás az egységes, szabványosnak tekinthető megvalósításon túl megteremti a szakmai alapját a szakképzési és közoktatási tartalmak közötti átjárhatóságnak is, ami a szakmai alapképzések és a közismereti képzések alapképzésben való találkozásakor kiemelten előnyös. A szakmacsoportos fejlesztéseket szakértői bázissal kell segíteni, melynek feladata mind a szakmai szempontok érvényesítése, mind a műszaki-informatikai elvárások számonkérése, illetve a szakmacsoportok megújítása során kialakuló követelményrendszerek alapján a tananyagok validálása. Az elkészült digitális tananyagok az SDT keretrendszerében és pilot jelleggel egy LMS (Learning Management System tanulásmenedzsment rendszer)-ben jeleníthetők meg. A tartalmak egységesítéséhez, a megjelenítés egységességéhez szükség van folyamatos hátteret biztosító fejlesztői rendelkezésre állására is, illetve biztosítani kell a felhasználást segítő ügyfélszolgálatot. A szakmacsoportok megújítását követően szükség lesz a módosítások átvezetésére, valamint a szakmai munka során elkészült követelményeknek megfelelő elemek pótlására is. A programozási időszak végére valamennyi szakmacsoport tekintetében elő kell állnia az alapszakmák megszerzéséhez szükséges oktatást támogató digitális tananyagoknak. Mivel jelenleg a számítógéppel segített oktatás aránya a nem informatikai tárgyakban igen alacsony (1%-5%), különös gondot kell fordítani az elektronikus tananyagok használatának elterjesztésére. Biztosítani kell a tanárképzésben, tanártovábbképzésben az IKT alapú oktatás elterjesztését. Az elkészült digitális taneszközök az adott tantárgy digitális feldolgozásra érdemes (alkalmas) ismereteit dolgozzák fel megadott óraszámban (foglalkozás számban), amelyek hatékonyan kiegészíthetik a hagyományos tanórákon alkalmazott taneszközöket. Ez a fejlesztés ezért nem törekszik (első körben) szakmai teljességre. A Felsőoktatási képzések tekintetében a kiemelt szakmacsoportra épülő moduláris felépítésű, iskolai rendszerben oktatott szakképesítések digitális tananyagainak kidolgozására és használatára vonatkozó pedagógiai, szakmódszertani ismeretek témában képzési tematikák, programok kidolgozása, valamint a mérnök-tanár és gazdasági tanár -képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmények hallgatói részére. Educatio Kht. Az Educatio Kht. kidolgozza az Apertus KA által elkészítendő digitális tartalomfejlesztéshez kapcsolható kiegészítő fejlesztéseket. A korábbi fejlesztések eredményeképpen az Educatio Kht. jelenleg is rendelkezik digitális tananyagokkal. Ezek természetesen felhasználhatóak a programcsomagok fejlesztése során, e felhasználáshoz szükséges kiegészítő fejlesztések a két fejlesztési fázissal párhuzamosan történnek. (A korábbi fejlesztések leírását, a rendszer koncepcióját és a részletes leírásokat ld. a mellékletben.) Hazai és külföldi jó gyakorlatok adaptálása (on-line és off-line elektronikus oktatási anyagok, adatbázisok, stb. vásárlása, adaptálása) Olyan, a szakképzésben használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban, illetve a tanulásban segítő szemléltető, kiegészítő tananyagrészeket. Ezzel nem csupán az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségek megismertetését kívánjuk elősegíteni, hanem a tanulók vagy más felhasználók kreativitásának, önállóságának kibontakoztatását is. 16/65

E-learning tartalomkezelő eszközök biztosítása A feladat célja a szakképzési rendszerben alkalmazandó komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítása (LMS-LCMS). A digitális tananyagok és az azokhoz kapcsolódó modern pedagógiai módszerek (pl. kooperatív pedagógia) segítségével, az intézkedés olyan kompetenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző kommunikációs helyzetekben, tudásuk piacképes legyen, és a modern technológiákat is használni tudják. A feladat célja a meglévő SDT rendszer szakképzési adatokkal való feltöltése és egy pilot indítása a szakképzési rendszerben alkalmazható komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítására, amely segíti a közoktatás szereplőinek tanulási és munkaerő-piaci esélyeinek megalapozását és javítását. A pilot eredményeinek tükrében kell majd a végleges megoldást bevezetni a teljes szakképzésben. Pedagógus-továbbképzési tematika és tartalomfejlesztés A digitális taneszköz-fejlesztéshez kapcsolódóan kidolgozzuk a kapcsolódó IKT alapú moduláris pedagógus-továbbképzési rendszert, amelyben IT alapismeretek, módszertani ismeretek és az IKT tanórai felhasználásának ismereteivel foglalkozó szakképzéshez kötődő pedagógus-továbbképzési modulokat készítjük el. Interaktív szakképzési szimulációs adatbázis Fontos cél olyan szakképzésben résztvevő diákoknak szóló interaktív szimulációs digitális tananyag elemek adatbázisának kifejlesztése, amelyek szakmacsoportonként a legfontosabb, nehezebben megérthető folyamatok szimulációit valósítják meg, és lehetőséget adnak a diákoknak a folyamatok paramétereinek változtatására. Fontos, hogy a meglévő hagyományos, főleg nyomtatott taneszközöket kiegészítsük a gyakorlati élethez közelebb álló szimulációkkal, amelyekkel a problémát kísérletezvemegközelítve a tanítás-tanulás folyamata hatékonyabbá válhat. Fontos, hogy ezzel egyidejűleg általánosságban is növekedjen az innovációk iránti fogékonyságuk és motiváltságuk a hatékony megoldások megkeresésére. Fontos továbbá a horizontális tanulás képességének fejlesztése, egyre több modell-értékű innováció megjelenése, és terjedése, valamint a fejlett kommunikációs és informatikai technológiák meghonosodása. Digitális információhordozók, azaz digitális tananyagok halmazai készülnek el, amelyek lényege az interaktivitás, a problémamegoldás és a kommunikáció, valamint a kortársi együttműködés. A digitális tananyagok fontos részét alkotják azok a feladatok, melyek szintén web-alapú szoftverek formájában készülnek el, és a tanár döntése alapján a digitális információhordozókkal együtt akár a papír alapú tankönyvet is kiválthatják, de mindenképpen kiegészíthetik azt. Help-desk Felállításra kerül egy szakmai-tartalmi és egy IT help-desk, amely a programban résztvevők információigényét elégíti ki, munkájukat segíti, amely nélkül ez az új típusú oktatási médium nem jelenik meg hatékonyan a szakképzés rendszerében. Szakmai tudományos-tartalmi help-desk felállítása szakértők bevonásával, akik a pedagógusoknak az elkészült tartalmak tanórai felhasználásával, készítésével kapcsolatos információk biztosításával nyújtanak támogatást. Informatikai help-desk felállítása, amellyel az anyagok készítését, szerkesztését technikailag támogatják. A help-desk szolgáltatás internet alapú rendszeren keresztül lesz elérhető egy hagyományos böngésző kliens segítségével. 17/65