STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

Hasonló dokumentumok
STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Mi a modell? Matematikai statisztika. 300 dobás. sűrűségfüggvénye. Egyenletes eloszlás

STATISZTIKA. ( x) 2. Eloszlásf. 9. gyakorlat. Konfidencia intervallumok. átlag. 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% (cm)

GRADUÁLIS BIOSTATISZTIKAI KURZUS február hó 22. Dr. Dinya Elek egyetemi docens

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

A valószínűségszámítás elemei

Feladatok: pontdiagram és dobozdiagram. Hogyan csináltuk?

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

STATISZTIKA. A Föld pályája a Nap körül. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687)

Hipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 6. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus

Valószínűségszámítás összefoglaló

Biomatematika 2 Orvosi biometria

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Normális eloszlás tesztje

STATISZTIKA. Egymintás u-próba. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% Próbafüggvény, alfa=0,05. Egymintás u-próba vagy z-próba

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

A valószínűségszámítás elemei

Segítség az outputok értelmezéséhez

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

Egymintás próbák. Alapkérdés: populáció <paramétere/tulajdonsága> megegyezik-e egy referencia paraméter értékkel/tulajdonsággal?

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

Bevezetés a hipotézisvizsgálatokba

Területi sor Kárpát medence Magyarország Nyugat-Európa

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

A Statisztika alapjai

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Gyakorló feladatok. Az alábbi feladatokon kívül a félév szemináriumi anyagát is nézzék át. Jó munkát! Gaál László

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

Grafikonok az R-ben március 7.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

Elemi statisztika fizikusoknak

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

Nemparaméteres próbák

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely.

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

Matematikai statisztika I. témakör: Valószínűségszámítási ismétlés

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek

Statisztika. Politológus képzés. Daróczi Gergely április 17. Politológia Tanszék

Matematika III. 5. Nevezetes valószínűség-eloszlások Prof. Dr. Závoti, József

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

36 0,3. Mo.: 36 0,19. Mo.: 36 0,14. Mo.: 32 = 0, = 0, = 0, Mo.: 32 = 0,25

Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév:

Készítette: Fegyverneki Sándor

Biostatisztika Összefoglalás

y ij = µ + α i + e ij

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Kísérlettervezés alapfogalmak

Közlemény. Biostatisztika és informatika alapjai. Alapsokaság és minta

Biostatisztika Összefoglalás

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I.

GVMST22GNC Statisztika II. Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet

Mérési hibák

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

Gyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016

Hipotézis vizsgálatok

Leíró és matematikai statisztika el adásnapló Matematika alapszak, matematikai elemz szakirány 2016/2017. tavaszi félév

Statisztika I. 9. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA

Véletlenszám generátorok és tesztelésük HORVÁTH BÁLINT

Statisztika elméleti összefoglaló

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

A leíró statisztikák

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell

Biometria, haladó biostatisztika EA+GY biometub17vm Szerda 8:00-9:00, 9:00-11:00 Déli Tömb 0-804, Lóczy Lajos terem

A maximum likelihood becslésről

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

Bevezetés. 1. előadás, február 11. Módszerek. Tematika

Hipotézis vizsgálatok

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

Elemi statisztika. >> =weiszd= << december 20. Szerintem nincs sok szükségünk erre... [visszajelzés esetén azt is belerakom] x x = n

Átírás:

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika Reprezentatív mintavétel alapján a sokaság jellemző paramétereinek becslése. Minta alapján az alapsokaságra vonatkozó feltételezések, hipotézisek igazolása. Összefüggés vizsgálatok sztochasztikus modellekkel 3/62 Mi a modell? A modell összetett, bonyolult természeti képződmények, objektumok működésének megismerésére létrehozott egyszerűsített helyettesítő. Modellformák: Mechanikus analógok, elektromos analógok, fizikai, kémiai, matematikai modellek, stb. 4/62 Binomiális eloszlás Visszatevéses mintavételezés n = minta száma k = sikeres esemény száma p = sikerese esemény valószínűsége E=np D 2 =np(1-p) Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény 5/62 6/62 1

Binomiális eloszlás gyakorlati alkalmazása Érme feldobása, a születendő gyerek neme, betegség kimenetele, környezetszennyezés Binomiális tesztek: két csoport relatív gyakoriságának összehasonlítása 300 dobás 7/62 8/62 Egyenletes eloszlás sűrűségfüggvénye Egyenletes eloszlás eloszlásfüggvénye 1/(b-a) 0 a b 9/62 10/62 Egyenletes eloszlás Egy valószínűségi változót az (a, b) intervallumon belül egyenletes eloszlású, ha eloszlásfüggvénye: Háromszög eloszlás Két egyenletes eloszlás összege Értelmezési tartományuk azonos Három jellemző érték: Minimum Módusz Maximum 11/62 12/62 2

Háromszög eloszlás sűrűségfüggvénye Sűrűségfüggvény a c b 13/62 14/62 Eloszlásfüggvény Jellemző értékek 15/62 16/62 Gyakorlati alkalmazás 300 dobás 6 dobókocka Üzleti szimuláció Projekt menedzselés Stb. 17/62 18/62 3

6 dobókocka, variációk száma Normális eloszlás felfedezői Abraham de Moivre fedezte fel és közölte le 1733-ban Pierre-Simon Laplace Carl Friedrich Gauss 19/62 20/62 Abraham de Moivre (1667-1754) Pierre-Simon Laplace (1749-1827) 21/62 22/62 Carl Friedrich Gauss (1777-1855) Számtani sorozat összege 23/62 24/62 4

A normális eloszlás mint modell A természetben nagyon sok mért paraméter normális eloszlással írható le, mint például az egyének magassága, vérnyomása, súlya, stb. Ez a modell jól leírja a mérési értékeknek a középérték (várható érték) körüli szóródását. A normális elnevezés arra utal, hogy a mért adatainktól ezt várjuk, mert ez a természetes viselkedésük. 25/62 6 dobókocka, variációk száma 26/62 Normális eloszlás sűrűségfüggvénye Normális eloszlás sűrűségfüggvénye 1 27/62 28/62 Eloszlásfüggvény Valószínűségek átlag 29/62 30/62 5

Normális eloszlás jelölése Standard normális eloszlás jelölése N(μ, σ) N(0, 1) 31/62 32/62 Standardizálás Standard normáleloszlás sűrűségfüggvénye μ, medián, módusz 33/62 34/62 Standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye Standard normáleloszlás eloszlásfüggvénye 0,84 0,16 0,68 35/62 36/62 6

Standard normáleloszlás 68%-os valószínűsége A normál eloszlás nevezetes értékei Megbízhatóság % z 68 1 95 1,96 0,68 99 2,58 99,9 3,29 37/62 38/62 Konfidencia-intervallum Alapvető összefüggések μ ± z % S.E. 39/62 40/62 Az eloszlás alakjának jellemzése Ferdeség számítása Ferdeség (skewness, normális eloszlás=0 körüli érték) Csúcsosság (kurtosis, normális eloszlás=0 körüli érték) Aszimmetria mérőszáma Értéke: mínusz és plusz tartomány Nulla esetén szimmetrikus eloszlás 41/62 42/62 7

Balra ferde eloszlás Jobbra ferde eloszlás 43/62 44/62 Mikor ferde az eloszlás? Statisztikailag igazolt ferdeség, ha a ferdeségi mutató értéke meghaladja a ferdeségi érték szórásának kétszeresét. Az eloszlás nem szimmetrikus Egyéb aszimmetria mutatók Aszimmetria hányados Pearson-mutató Bowley-mutató F-mutató 45/62 46/62 Csúcsos és lapos eloszlás Csúcsosság számítása 47/62 48/62 8

A csúcsossági érték értelmezése Kolmogorov-Smirnov teszt Nulla esetén normális eloszlás Pozitív érték esetén az adatok szélesebb csoportban helyezkednek el Negatív érték esetén az adatok szűkebb csoportban helyezkednek el. Statisztikailag igazolt eltérés: a csúcsosság értéke meghaladja a szórásának kétszeresét 49/62 50/62 Kolmogorov-Smirnov teszt eredménye Egyéb normalitás vizsgálat Kolmogorov-Smirnov és Shapiro-Wilk próba 51/62 52/62 Grafikus normalitás vizsgálat 1. Grafikus normalitás vizsgálat 2. 53/62 54/62 9

Összefoglalás NORM.ELOSZLÁS NORM.ELOSZL(x;középérték;szórás;eloszlásfv) X: Az az érték, amelynél az eloszlást ki kell számítani. Középérték: Az eloszlás középértéke (várható értéke). Szórás: Az eloszlás szórása. Eloszlásfv: Logikai érték. Ha értéke IGAZ, akkor a NORM.ELOSZL függvény az eloszlásfüggvény értékét számítja ki, ha értéke HAMIS, akkor a sűrűségfüggvényét. 55/62 56/62 Példa 1. Átlag: 100 kg Szórás: 10 kg NORM.ELOSZL(x;100;10;hamis) Példa 2. Átlag: 100 kg Szórás: 10 kg NORM.ELOSZL(x;100;10;igaz) 57/62 58/62 Átlag: 100 kg Szórás: 10 kg Példa 3. Mi a valószínűsége, hogy 80 kg-nál kisebb lesz? 2% 59/62 INVERZ.NORM INVERZ.NORM(valószínűség;középérték;szórás) Valószínűség: A standard normális eloszláshoz tartozó valószínűség. Középérték: Az eloszlás középértéke (várható értéke). Szórás: Az eloszlás szórása. Megjegyzés Ha bármelyik argumentum értéke nem szám, akkor az INVERZ.NORM az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza. Ha valószínűség < 0 vagy valószínűség > 1, akkor az INVERZ.NORM eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz. Ha szórás 0, akkor az INVERZ.NORM a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül. Az INVERZ.NORM a standard normális eloszlást használja, ha középérték = 0 és szórás = 1 (lásd INVERZ.STNORM). 60/62 10

STNORMELOSZL Z: Az az érték, amelynél az eloszlást ki kell számítani. Megjegyzés Ha a z argumentum értéke nem szám, akkor a STNORMELOSZL az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül. 61/62 INVERZ.STNORM INVERZ.STNORM(valószínűség) Valószínűség: A standard normális eloszláshoz tartozó valószínűség. Megjegyzés Ha a valószínűség értéke nem szám, akkor az INVERZ.STNORM az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül. Ha valószínűség < 0 vagy valószínűség > 1, akkor az INVERZ.NORM eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz. Az INVERZ.STNORM függvény adott valószínűségértékkel olyan z értéket keres, amelynél STNORMELOSZL(z) = valószínűség. Így az INVERZ.STNORM pontossága függ az STNORM.ELOSZL pontosságától. Az INVERZ.STNORM függvény iterációs keresési eljárást alkalmaz. Amennyiben a keresés nem konvergál 100 lépés után, a függvény #HIÁNYZIK hibaértékkel tér vissza. 62/62 11