A depresszió és a gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Szöveg beírásához kattintson ide dr. Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus
Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág az onkológia, a klinikai pszichológia, a pszichiátria, a szociológia, és a rehabilitáció területén dolgozó szakemberek együttműködésével alakult ki. (NY 1950, OOI 1988) Pszichoszociális és pszichobiológiai (pszichológiai és magatartásbeli tényezők szerepe) dimenzió A betegek onkoterápiája és a kísérő, egyénre alakított szomato-pszichoszociális rehabilitációja holisztikus szemléletű, multidiszciplináris tevékenységgé bővítette az onkológiai kezelőcsoport tagjainak működését. Ma már a pszichológus onkológiai team tagként dolgozhat.
Legfontosabb feladataink az onkopszichológia területén Klinikai gyakorlat, oktatás, kutatás Klinikai gyakorlat: megfigyelés, közös nyelv kialakítása (együttműködés alapja pl. vizit), pszichológiai szűrés/pszichodiagnosztika, pszichoedukáció, tanácsadás, pszichoterápia Oktatás: páciens, hozzátartozók, szakemberek, graduális, posztgraduális képzés formájában Kutatás: diagnózisközlés pszichoszociális vonatkozásai, depresszió, szorongás, coping, QL, PTSD, burn out, stb. Egyéb: pszichoszociális gondozás integrálása a komplex onkológiai ellátásba, média, stb.
Az onkológiai kezeléshez történő alkalmazkodás, együttműködés fő pszichoszociális tényezői A daganatos betegség megállapításához, kezeléséhez, majd a gondozáshoz történő sikeres alkalmazkodást társadalmi tényezők, a beteg személyiségében és életútjában rejlő faktorok, a rákbetegség és kezelésének bizonyos sajátosságai egyaránt befolyásolhatják.
Kellő együttműködést nehezítő, uralandó pszichoszociális tényezők Pszichológiai/pszichiátriai tünet/betegség a kórelőzményben Társas támogatottság csökkenése, hiányosságai, zavarai A személy, a család társadalmi, kulturális elszigeteltsége kedvezőtlen társadalmi/gazdasági helyzet (iskolázatlanság,munkanélkülis ég, szegénység, stb.) Tehetetlenség érzés, érzelmi krízis, érzelmi veszteség/ek, megoldhatatlannak érzett, idült stresszt okozó ingerek jelenléte, aktuálisan pszichológiai/pszichiátriai tünet/ek, a daganatos betegséggel kapcsolatos korábbi, kedvezőtlen tapasztalatok. Fontos: a betegség stádiuma, gyógyíthatósága
A daganatos betegek csoportosítása a pszichoszociális támogatás szempontjából (J. C. Holland) 1. Aktív, gyógyulási esélyt adó kezelésben részesülők 2. Sikeres túlélők 3. Palliatív (nem oki) kezelés alatt állók, terminális állapotba kerülők, haldoklók 4. Onkogén-hordozók, pozitív tumormarkerrel rendelkezők
A daganatos betegek leggyakoribb pszichológiai, pszichiátriai zavarai Hangulatzavar: depresszió, szorongás, gyakran billegő lefolyással Delírium (okok: szenvedélybetegség onkológiai betegség, láz, fertőzés, stb.) Fokozott, merev lelki védekezések Kondicionálódott pszichogén mellékhatások
Kórházban kezelt betegek depressziója 1988 óta a lakosság köreiben az enyhe nem, de a közepes és a súlyos mértékben depr emberek száma (3x) jelentősen nőtt. Évente 25.000 suic kísérlet, 2200 befejezett suicidium (Molnár Károly 2015 MPT) A kórházakban kezelt testi betegek közel fele depresszióval és szorongással küzd, de ennek csupán 20-25 %-át ismerik fel. Vörös Gyula, Bitter István Kemoterápia alatt lévő, bentfekvő malignus lymphomás betegek 54 %-a jellemzi önmagát depressziós és szorongásos tünetekkel. Riskó Á. 2005 E komorbiditás=fokozott veszély, és számos az ok! Számos daganatellenes, antimikrobás, immunmoduláns, neurológiai, illetve hormonháztartásra ható gyógyszer
Rákbetegek depressziója, a differenciál diagnosztika fontossága Depresszió okai prosztatarákos férfiaknál: tkp. adaptív válasz, visszahúzódást tesz lehetővé a veszélyesnek érzett környezeti ingerektől, kedvezőtlen életmódbeli változásoktól (Sharpley, CF, Psychooncology, 2009) V.sz. 3 csoportja: depressziójuknak más az oka, mint a rákbetegség, a rákbetegség és kezelése az oka, most sem depr-ak. Utóbbi 2 csoport pontszámai enyhe depr. - hasonlók. (Robinson JK, J Psychosom Res, 1985) A rákbetegség lokalizációja a testben befolyásolja a depresszió mértékét. Magas: pancreas, tüdőrák, alacsony: lymphoma, vastagbélrák. Terminális betegek: minél rokkantabb állapotú, annál inkább depr. Okok: a beteg személyisége, életútja, támogatottsága, egészségügyi környezet. Kezelés szükséges: együttműködés=életkilátások, QL (Levav I, Asian Pac J Canc Prev. 2010)
Önarckép palliatív kezelés idején
Barabás Júlia verse onkológiai kezelése alatt Félelem Próbálj engem úgy ölelni, hogy ne férjen hozzám senkisem. Tolvajok járnak körülöttem éhesen. Lelkem már régen eltemettem sírnélküli síromon kuporgok most és hallgatom az örök éj zenéjét s a férgeket kémlelem, melyek fogaikat fenve várják, hogy érkezem. Maradj még itt és tarts kezedben Emeld rám tekinteted Hozz le a komor felhők közül Egy parány kék eget. Úgy ölelj, hogy ne mehessek Bármennyire várnak ott Segíts ragyogni egy percig még egy hulló csillagot.
A betegek leggyakoribb lelki problémái palliatív gondozás idején Fokozott érzékenység, bűntudat, düh, szorongás, depresszió, pánik reakciók, halálfélelem, önmaga és hozzátartozói anticipált gyásza (bizonytalanság)
A betegek leggyakoribb lelki problémái terminális állapot Halál elutasítása Düh Alkudozás Depresszió Belenyugvás (Elizabeth Kübler- Ross)
Elég jó terminális állapot Elfogadható pszichoszociális és testi életminőség az élet utolsó szakaszában Különösen fontos a különböző kötődési igényeknek megfelelő gondozás megvalósítása, fenntartása A haldokló minden egyes közeli hozzátartozójára (családtagok, barátok) gondot kell fordítanunk, főleg a gyerekekre. Idő és elég jó fizikai kondició is kell az életút, a kapcsolatok, az életesemények átgondolására, megbeszélésére, elrendezésére szükség szerint, a beteg a vezető! Megszervezendő: kívánt találkozások és beszélgetések Elengedés...
Hozzátartozók Azonosulás a beteg hozzátartozóval Bűntudat Fokozott testi, lelki, anyagi terhelés, túlterhelés Életmód, szokások, önállóság változása Az egyenrangú párból beteg és hozzátartozó kettős válhat Szeparációs szorongás, anticipált gyász, burn out.
A szakemberek érzelmi terhei Folyamatos kognitív, érzelmi, fizikai terhelés egyszerre, emiatt kevés energia marad a szakemberben, a team-ben és a családban, stb. a kommunikációra Mindennapos terhelés+egy-egy súlyos állapotú
A klinikai szakpszichológus lehetőségei az onkológián Feltétel: multidiszciplináris összetételű, nyílt és nyitott onkológiai csapat, folyamatos kommunikáció, önreflexió, sajátos feed-back Feltétel: megfelelő tárgyi környezet és munkaszervezés, onkopszichológiai képzés és szupervízió elérhetőségének biztosítása Feltétel: tudatos saját motiváció, együttműködésre alkalmas, onkológiai team tagként dolgozó klinikai szakpszichológus Az onkológiai pszichológiai tevékenység kellő felkészültség, fejlődés és szupervízió mellett végezhető.
Dinamikus pszichoterápia definíciója (I. D. Yalom A terápia ajándéka alapján) Az adott emberben lévő, konfliktusban lévő erők hozzák létre érzéseit, gondolatait, és generálják az egyén viselkedését. A konfliktusban lévő erők részben tudatosak, részben tudattalanok. Az analitikus/dinamikus gondolkodók feltételezik, hogy a tudattalan erők (elfojtott ösztönös vágyak, elfelejtett traumatikus emlékek, belsővé tett
Dinamikus pszichoterápia az onkológián lehetséges! Pszichodiagnosztika Hogyan?Pszichológiai exploráció, személyiségvizsgáló tesztek, a kivizsgálás megbeszélése, majd a beteg dönt a tennivalókról Eredmények:a betegek 50%-a ( jó premorbid személyiség, emberi kapcsolatok, légkörű onkológiai osztály) megküzd betegségével. 25% fokozott segítséget, 25% szakszerű pszichológiai/pszichiátriai kezelést
Mikor van szükség pszichológiai kivizsgálásra? (Riskó, 1999) Önerőből feldolgozhatatlan halálfélelem Öngyilkossági krízis, illetve mások fenyegetése Megváltozott vagy szokatlan magatartás A kezelés szükségességének visszautasítása, illetve együttműködési nehézségek Alkalmazkodási képtelenség az elhúzódó kezelésekhez Fokozott szorongásos tünetek Depressziós tünetek, melyek nem befolyásolhatóak a szokásos kezelésekkel Érzelmileg elfogadhatatlan testkép-zavar Hosszantartó szexuális problémák/tünetek Premorbid pszichiátriai betegség, csillapíthatatlan fájdalom Komoly zavar az emberi kapcsolatokban Fokozott félelem a visszaeséstől (Damoklész kardja szindróma) Kifejezett kommunikációs zavar Átmeneti, ingadozó, csökkent realitásvizsgálat Gondolkodási zavar, intellektuális gátlás
Hogyan segíthet a pszichológus, ha a beteg gyógyíthatatlanná válik? A betegségfolyamat előrehaladásával fokozódik az érzékenység, a bűntudat, a düh, a szorongás, a depresszió, a pánik reakciók, a halálfélelem, önmaga és hozzátartozói anticipált gyásza is jelentkezik. Nem verbális pszichoterápiák (mozgásterápia, masszázs, relaxáció, művészetterápia, stb.) Verbális pszichoterápiák szupportáció, ill. személyiségfejlesztés Pszichoterápia: betegségélmény tudatosítása, érzelmi feldolgozásának elősegítése. A pszichológiai segítségadás folyamán a beteg a vezető : életút, kötődések, traumák, szeparációk, anticipált gyász. A pszichoszociális intervenciók a QL fejlesztésének részei.
Betegségélmények átadása generációról generációra
Onkopszichológia a gyakorlatban Szerk. Horti J., Riskó Á. Medicina, 2006