A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége
a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán, akár a Föld mozgásirányában, akár ellenkező irányban halad (1810) Dominique Francois Jean Arago (1786-1853) a Föld a sebességgel arányos mértékben magával ragadja az étert (1818) Fresnel
fénysebesség-mérések az éter kimutatására is (1849-1851) mozgó vízben Armand-Hippolyte-Louis Fizeau (1819-1896) részben Foucault-val közösen
vízzel töltött távcső (1871) George Biddell Airy (1801-1892) a fény sebessége 299.853 km/s (1878-1881) Michelson interferométer a Föld sebességének mérésére (1880-1887) Morley negatív eredmény
Albert A. Michelson (1852-1931) Németország, 2 évesen USA Tengerészeti Akadémia: tanul, tanít (fizika, kémia) fénysebesség mérések (1878-tól) a színképvonalak finomszerkezete (1881) ötlet egy európai körúton: a Föld éterhez viszonyított sebességének megmérése (Maxwell ötlete) interferométerrel 1883-tól fizikaprofesszor Clevelandben személy
más egyetemek 1907 Nobel-díj a pontos mérésekért Edward Williams Morley (1838-1923) vegyész 1869-től professzor Clevelandben kísérletező relatív atomsúlyok gázelemzés személy éterszél kimutatása
On the Relative Motion of the Earth and the Luminiferous Ether (1887) az éter-koncepció Platóntól Maxwellig a Föld pályamenti sebessége az interferométer mű
a fény hullámtermészetének kihasználása távolságmérésre csillagátmérő rezgésmentesen betontömb higanyban úszik negatív eredmény (táblázatos és grafikus forma) további lehetőségek mű
kontrakciós hipotézis (1892-1895) George Francis FitzGerald (1851-1901) Hendrik Antoon Lorentz (1853-1928) lokális idő (1895) Lorentz-transzformáció (1904)
a speciális relativitáselmélet Einstein A mozgó testek elektrodinamikájáról (1905) a fénysebesség határsebesség a tömeg relatív Jules Henri Poincaré (1854-1912) eredményei (1895-1906)
a négydimenziós tér-idő (1907) Hermann Minkowski (1864-1909) az általános relativitáselmélet (1916) Einstein a fizika törvényei ugyanolyan formájúak minden vonatkoztatási rendszerben a bizonyítékok a Merkúr perihélium-precessziója a fény gravitációs elhajlása (1919) a gravitációs vöröseltolódás (1960)
Albert Einstein (1879-1955) középosztálybeli német zsidó család talán enyhe diszlexiával küzdő gyermeke 1900, Zürich: matematika-fizika középiskolai tanári diploma fizikusi állást nem kap; berni szabadalmi hivatal 1905 Brown-mozgás fényelektromos jelenség személy speciális relativitáselmélet
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására személy
Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie (1916) az elektrodinamika szimmetriái Michelson-Morley kísérlet speciális elmélet: a fizika törvényei ugyanolyan formájúak egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerekben koordinátatranszformációkkal mű
Ernst Mach (1838-1916) az abszolút tér és idő kritikája relatív tér és idő relatív tömeg az elmélet általánosítása gyorsuló és gravitációs rendszerekre a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája Eötvös Loránd (1848-1919) torziós ingája (1886-) a Minkowski-módszerrel új matematikai eszközökkel mű
Einstein-egyenlet anyag (energia, impulzus, tömeg) ~ téridő nincs gravitációs erő új tér-idő szemlélet: a görbült tér-idő határesete: a Newton-elmélet az elmélet következményei mérőrudak és órák viselkedése a fény elhajlása gravitációs térben a Merkúr pályájának körbefordulása mű
A relativitáselméleti paradigma az univerzum: események (fizikai testek az időben) rendszere a mozgás világvonalak mentén történik a tér és az idő (tér-idő) szoros egységben van egymással, tulajdonságai az anyagi tartalomtól függenek a jelenségek a múlt által tökéletesen determináltak (a Cauchy-probléma megoldható)
a relativitáselmélet alkalmazásai relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában részecskegyorsítók kozmológia» a spirálködök (galaxisok) felfedezése (XVIII. sz. második fele)» Edwin Powell Hubble (1889-1953) a távolodó galaxisokról (1927-1929)
» az ősrobbanás (Big Bang = Nagy Bumm) elméletek (1930-as évektől)» a kozmikus háttérsugárzás felfedezése (1965)» a kozmológiai szingularitásokra (ősrobbanás, fekete lyuk) vonatkozó tétel (Stephen Hawking, 1942-)» a kozmológia spekulatívból empirikus tudománnyá válik (elektronika, űrhajózás 1980-as évektől)» a kvantummechanika, magfizika, részecskefizika, egyesített elméletek felhasználása» a sötét anyag (és energia) problémája GPS (1973, 1994, 2000)