VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL?

Hasonló dokumentumok
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

A depresszió és a mindfulness kapcsolata

Problémamegoldó tréning krónikus depresszióban

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Az öngyilkosság rizikótényezői. Megelőző öngyilkossági

AZ ÉLETESEMÉNYEKTÔL A DEPRESSZIÓS ÉS SZORONGÁSOS PANASZOKIG: A DISZFUNKCIONÁLIS ATTITÛDÖK ÉS A MEGKÜZDÉS SZEREPE A PATOGENEZIS FOLYAMATÁBAN

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin


NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Gyermekpszichiátriai ismeretek

MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése

Kognitív újhullám a szomatizációs kórképekben

Kognitív szemléletű feltáró beszélgetés

XIII./1. Az öngyilkosság

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

KÖVETELMÉNYRENDSZER. A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):

A kultúra szerepe a fájdalomban

Negatív gyermekkori élmények: a hazai vizsgálatok első eredményei különös tekintettel a drogfogyasztók adataira. Makara Mihály dr.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben május 28.

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

A problémamegoldó tréning adaptálása klinikai populációban

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

Oroszné Dr. Perger Mónika pár- és családterapeuta, egyetemi adjunktus BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány

Hatékonyságvizsgálat. Folyamatkutatás. A terapeuta páciens interakció során bekövetkező eseményeket vizsgálja

Aktualitások a minőségirányításban

Stressz, szorongás, megküzdés a éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében

GRASSROOTS Gyermekvédelem

KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD

A párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9),

orvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem

SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel)

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A DISZFUNKCIONÁLIS ATTITÛDÖK, STÍLUS ÖSSZEFÜGGÉSE A SZUBKLINIKUS DEPRESSZIÓS TÜNETEGYÜTTESSEL FÕISKOLAI HALLGATÓKNÁL

Burnout, Segítő Szindróma

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

SZAKVIZSGA TÉTELEK KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS FELNŐTT SZAK (91 TÉTEL)

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

A VÁLTOZÓ CSALÁD II. IDŐSKOR, HALÁL. Dr. Barabás Katalin

SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Gyermek szak (96 tétel)

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA

Öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)

A szuicid veszélyállapot felmérése. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés II.

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Átírás:

Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL? Sérülékenység és egészségvédő tényezők szerepe a depressziós és szorongásos panaszok kialakulásában; az életesemények szerepe Perczel-Forintos Dóra, Mészáros Veronika, Fodor Kinga, Komlósi Sarolta, Boross Viktor perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

A pszichés megbetegedések kialakulása SE ÁOK Klinikai Pszichológia Környezeti tényezők függvénye (életesemények jelentősége, pl. árvíz) Genetika függvénye (bizonyos genetikai konstellációk hajlamosítók, pl. DRD4 és ADHD) Mentális/kognitív minősítés függvénye 2

Életesemények hatása (Selye, 1936) SE ÁOK Klinikai Pszichológia 3

A magatartás szabályozásának játékelméleti modellje az ember-környezet rendszerben (Kopp & Prékopa, 2011) 4

Minősítő folyamatok szerepe Mi a stresszhelyzet jelentése az egyén számára? (elsődleges kiértékelés) Milyen erőforrások állnak a rendelkezésére, melyek mozgósíthatók a helyzetben? (másodlagos kiértékelés) Olyan elméleti/vizsgálati keret, mely a környezeti és kognitív tényezőket (hiedelmek, attitűdök, megküzdés) egységben kezeli 5

Életesemények és pszichopatológia összefüggései: milyen tényezők mediálják? SE ÁOK Klinikai Pszichológia Életesemények (környezeti tény.) Diszfunkcionális attitűdök (mentális értékelés) Megküzdés Depresszió, szorongás (pszichés zavar) 6

Holmes-Rahe skála (1967): Életesemények, melyek a személy életét jelentősen befolyásolják Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Közeli családtag halála 63 Baleset, sérülés 53 Házasság 50 Állás, munkahely elvesztése 47 Nyugdíjazás 45 Családtag betegsége 44 Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása 39 Üzleti problémák 39, Anyagi helyzet változása 38 Házassági konfliktusok 35 Gyermekek elköltözése otthonról 29 Problémák anyóssal, apóssal 29 Konfliktus a főnökkel 23 Karácsony 12 A pontértékek éves összegzésével megbecsülhető a megbetegedés kockázata: 150 pont alatt enyhe, 150 és 300 között közepes, 300 feletti pontszám jelentős kockázati tényezőt jelent. 7

Életesemények vizsgálata Kvantitatív megközelítés: minél több életesemény, annál nagyobb a mentális megbetegedés kialakulásának a valószínűsége Kvalitatív megközelítés: minél súlyosabb az életesemény, annál nagyobb a mentális megbetegedés kialakulásának a valószínűsége Specificitás hipotézis Megbízhatóság? (r= 0.81) Nemek közötti különbségek Életkor szerinti különbségek 8 Horowitz és mtsai; 1977

A depresszió kvalitatív és kvantitatív megközelítése A depresszió elsősorban a veszteséggel járó életesemények kapcsán alakul ki (Beck, 1967; Ezquiaga és mtsai, 1987; Ghaziuddin és mtsai, 1990) A rekurrens depresszióval küzdő pácienseknél a több és súlyosabb életesemény a depresszió első, illetve második epizódjával függ össze 9

Életesemények és pszichopatológia: módszerek SE ÁOK Klinikai Pszichológia Szakambulanciára szakorvosi beutalóval érkezők N= 234 személy (169 nő (72,2%), 65 férfi (27,8%) 17-84 életév, átlagéletkor = 31,61 év (SD = 11,17) Családi állapot: 45,7% egyedülálló, 29,9% párkapcsolatban él, 18,4% házas, 5,6% elvált 0,4% özvegy 10

A vizsgálatban résztvevők diagnózisa BNO- 10 diagnózis Gyakoriság (fő) Százalékos arány (%) Hangulatzavarok 49 20,85 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok (szorongásos kórképek) 172 73,62 A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai 13 5,53 Összesen: 234 100 11

Mérőeszközök Beck Depresszió Kérdőív (BDI) (Beck, 1961) Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976) Reménytelenség Skála (RS) (Beck, 1974; Perczel Forintos és mtsai, 2001) Paykel Életesemény Skála (1971; Tringer, 1977) Diszfunkcionális Attitűd Skála (Weissman és Beck, 1980; Kopp és mtsai) Megküzdési Módok Kérdőív (MMK) (Folkman, Lazarus,1980) 12

Paykel Életesemény kérdőív Előfordult-e? (Igen = I Nem = N) Érzelmi hatás (0, 1, 2, 3, 4, 5) 1. Házastárs halála 2. Gyermeke halála 3. Közeli hozzátartozó halála (szülő, testvér, de nem házastárs vagy gyermek) 4. Közeli barát halála 5. Öngyilkosság a közvetlen környezetében (társ, gyermek, közeli rokon vagy barát) 6. Fokozódó viták, veszekedések, nézeteltérések a házastárssal, az élettárssal vagy jegyessel 7. Elválás a partnertől vagy különélés 8. Szakítás baráttal vagy barátnővel 9. Egyedül neveli a gyermekét 10. Szülő-gyermek tartós konfliktus 11. Gyermeke elhagyta az otthont (pl. kollégiumba, máshova költözik) 12. Gyermek születése.. 24. Erőszak, bűncselekmény áldozata lett (pl. verés, nemi erőszak, rablás stb.) 25. Gyakori durva bánásmód közeli hozzátartozója részéről (pl. testi bántalmazás) 26. Hatósági procedúrák (per, letartóztatás, börtön stb.) 27. Lakóhely változtatás (pl. költözés, város, ország változtatás) 13 28. Természeti csapás (pl. tűzvész, árvíz)

Eredmények 1. Depresszió leggyakoribb életesemények 14 Mészáros, Ajtay, Fodor, Komlósi, Boross és Perczel Forintos, 2014

Eredmények: Depresszió: legsúlyosabb életesemények 15 Mészáros, Ajtay, Fodor, Komlósi, Boross és Perczel Forintos, 2014

Az életesemények a diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák, valamint a depressziós panaszok összefüggései Statisztika: útelemzés a strukturális egyenletmodellezés módszerével SE ÁOK Klinikai Pszichológia Külső elismerés igénye 0,26** Megterhelő életesemények SZÁMA 0,14* Szeretettség igény -0,20** Probléma 0,14* Teljesítmény fókusz igény -0,40* 0,17* Perfekcionizmus 0,28*** 0,16* Depressziós panaszok Jogos elvárások 0,12* -0,16* Érzelem fókusz 0,25** Omnipotencia 0,14* Külső kontroll 16

Az életesemények a diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák, valamint a depressziós panaszok összefüggései SE ÁOK Klinikai Pszichológia Külső elismerés igénye Szeretettség igény -0,20** 0,17** Teljesítmény igény Probléma fókusz -0,40* 0,17* Perfekcionizmus 0,28*** 0,16* Depressziós panaszok Megterhelő életesemények ÉRZELMI HATÁSA 0,11** 0,11* Jogos elvárások 0,12* -0,16* Érzelem fókusz 0,25** 0,13* Omnipotencia 0,14* 17 Külső kontroll

Az életesemények a diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák, valamint a depressziós panaszok összefüggései SE ÁOK Klinikai Pszichológia Külső elismerés igénye 0,26** Megterhelő életesemények száma 0,14* 0,17** 0,14* 0,12* 0,17* Szeretettség igény Teljesítmény igény Perfekcionizmus -0,20** Probléma fókusz -0,40* 0,28*** 0,16* Depressziós panaszok Megterhelő életesemények érzelmi hatása 0,11** 0,11* 0,13* Jogos elvárások Omnipotencia Külső kontroll -0,16* 0,12* 0,14* Érzelem fókusz 0,25** 18

Összefoglalás (depresszió) Életesemények száma nagymértékben befolyásolja a depressziós panaszok megjelenését Életesemények megterhelő jellege erős szignifikanciával hatással van a kognitív működésre; pontosabban: diszfunkcionális kognitív stílust aktivál Eredményeink összhangban vannak Beck (1977) sémaelméletével, miszerint a legalapvetőbb sémák a a szeretettség igénnyel és a teljesítmény igénnyel kapcsolatosak: az életesemények megterhelő jellege épp ezeket mobilizálja Ezáltal befolyásolja a depressziós panaszok megjelenését 19

A szorongásos zavarok kvalitatív és kvantitatív megközelítése Szorongó betegek jelentősen több negatív életeseményről számolnak be, és súlyosabbnak ítélik meg, mint a kontroll személyek. A jelentős életesemények gyermek- és serdülőkorban vagy a szorongásos tüneteket megelőző 12 hónapban jelentkeznek. Egy vagy több váratlan, negatív, és a személy számára nagy jelentőséggel bíró életesemény után 3x nagyobb valószínűséggel jelentkeznek szorongásos tünetek (Newman és Bland, 1994; Franklin, 1989; Brown és mtsai, 1998; Paykel, 2003; Salkovskis, 1997/2000; Blazer és mtsai,1987) 20

Specifikus kórképek / specifikus kogníciók Szorongás veszélyeztetettség élmény Pánik- azonnali fizikai megsemmisülés Hd fizikai veszélyeztetettség hosszú távon Szociális fóbia megszégyenülés, kiközösítés OCD felelősség túlértékelése PTSD állandó fenyegetettség érzése 21

És specifikus életesemények? Hipochondriasis gyermekkori, vagy a közvetlen környezetben lévő súlyos vagy krónikus vagy gyógyíthatatlan betegség, illetve téves diagnózis (Warwick és Salkovskis, 1990; Sandrin és mtsai, 2004). Pánikzavar - az átlagnál több infarktusos halálozás a közvetlen környezetben (Ehlers, 1993; Faravelli és Pallanti, 1989) Szociális fóbia - gyermek-, vagy serdülőkori csúfolás, vagy kiközösítés (McCabe és mtsai, 2003; Rapee és Spence, 2004) PTSD életet fenyegető történések átélése vagy szemtanúja (Yule, 2001) 22

Szorongásos zavarok leggyakoribb életesemények Mészáros, Ajtay, Fodor, Komlósi, Boross és Perczel Forintos, 2014 23

Szorongásos zavarok legsúlyosabb életesemények 24

Az életesemények száma, a diszfunkcionális attitűdök, a megküzdési stratégiák, valamint a szorongásos panaszok összefüggései Külső elismerés igénye 0,16** Megterhelő életesemények SZÁMA Szeretettség igény -0,18* 0,14* Teljesítmény Problémafókusz igény -0,17* 0,12* Perfekcionizmus Szorongásos panaszok Jogos elvárások Omnipotencia Külső kontroll 0,12* -0,16* 0,14** Érzelemfókusz 0,16* 0,21** 25

Az életesemények a diszfunkcionális attitűdök, a megküzdési stratégiák, valamint a szorongásos panaszok összefüggései SE ÁOK Klinikai Pszichológia Külső elismerés igénye 0,17** Szeretettség igény -0,18* Teljesítmény igény Problémafókusz -0,17* Megterhelő életesemény ÉRZELMI HATÁSA 0,18** 0,12* 0,11* 0,13* Perfekcionizmus Jogos elvárások Omnipotencia 0,12* -0,16* 0,14** Érzelemfókusz 0,16* 0,21** Szorongásos panaszok 26 Külső kontroll

Az életesemények a diszfunkcionális attitűdök, a megküzdési stratégiák, valamint a szorongásos panaszok összefüggései Külső elismerés igénye 0,16** Megterhelő életesemények száma 0,17** 0,14* 0,13* Szeretettség igény Teljesítmény igény -0,18* Problémafókusz -0,17* 0,12* Perfekcionizmus Szorongásos panaszok Megterhelő életesemények érzelmi hatása 0,18** Jogos elvárások 0,12* -0,16* Érzelemfókusz 0,21** 0,11* 0,13* Omnipotencia 0,14** 0,16* 27 Külső kontroll

Összefoglalás: életesemények, diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák, valamint a szorongásos és depressziós panaszok összefüggései SE ÁOK Klinikai Pszichológia 28

Miért lényeges ez? Sok embert érnek megterhelő életesemények, mégsem lesz mindenki mentális beteg. A feltárásukkal sokat tudhatunk meg az egyéni sérülékenységről - PREVENCIÓ A helyzet minősítése (kognitív értékelés) módosítható rizikótényező a mentális megbetegedések szempontjából. Pszichoterápia jelentősége - INTERVENCIÓ 29

Milyen intervenció? 30